Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Iroda Ügygondnok és eseti gondnok ügyek
Jogi háttér, törvények
Döntés jogalapja A döntés jogalapját a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004.évi CXL törvény 40 (5) bekezdése, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többszörösen módosított 149/1997. (IX.10.) kormány rendelet 132. (1) bekezdés c) pontja, a 132. (5) bekezdése és a 137. - a.
A törvények részletesen
Képviselet 2004.évi CXL törvény 40 (5) bekezdés A természetes személy, ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.
A gondnok kirendelése 149/1997. (IX.10.) kormány rendelet 132. (1)bekezdés c) A gyámhivatal annak a személynek, aki a 12. (1) bekezdése szerint ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van, eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel. 12 (1).: Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. - ának t) ponjában meghatározott személyazonosító adatai (a továbbiakban: személyazonosító adat) nem, vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) által illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.
149/1997. (IX.10.) kormány rendelet 132. (5) bekezdése Az eseti gondnok és az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség.
149/1997. (IX.10.) kormány rendelet 137. ÜGYGONDNOK A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg. Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. A gyámhatóság az ügygondnok kirendeléséről szóló döntést 22 munkanapon belül hozza meg.
Jogorvoslati lehetőség A jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 98. -a és a 99. (1) bekezdése biztosítja.
Hatósági hatáskör A hatósági hatáskört 331/2006. (XII.23.) kormány rendelet 3. (1) bekezdés b.)pontja, illetékességét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. Törvény 21. (1) bekezdés a)pontja állapítja meg.
A törvények részletesen
331/2006. (XII.23) kormány rendelet 3. (1)bekezdés b)pontja A települési önkormányzat jegyzője külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját.
Illetékesség 2004.évi CXL törvény 21. (1)bekezdés a) pontja Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye, illetve székhelye, telephelye, fióktelepe van.
Példa1 Ügygondnok Az Adóiroda, ha egy adózó nevére hivatalos levélként postázott levele a címzett ismeretlen jelzéssel érkezik vissza, a BM Központi Hivatal személynyilvántartásban szereplő lakcímről, akkor az ismeretlen helyen tartózkodó adózó részére a folyamatban levő adóigazgatási eljárásban (első fokú eljárás, esetleges jogorvoslati eljárás, illetve végrehajtási eljárás) ügygondnok kirendelését kezdeményezi.
A levél mellékletét képezi az adózó bejelentett lakcíméről visszaérkezett tértivevény másolat 2 példányban, valamint a BM Központi Hivatal személynyilvántartás másolata.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője, mint első fokú gyámhatóság az ügyfél részére egy ügyvédet, ügygondnokul kirendel az Adóiroda előtt folyó eljárásban történő képviselet céljából határozat formájában. Egyben felkéri, hogy a feladat elvégzését követő 8 napon belül a tett intézkedésről az elsőfokú gyámhatóságot értesítse, valamint költségigényét nyújtsa be.
Ezek után Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője értesíti az Adóirodát és az ügyvédet az ügyben a jogerőre emelkedésről, ha a törvényes határidőn belül az érdekeltek a hivatalhoz fellebbezést nem nyújtottak be.
Ha az ügyben az ügygondnokként kirendelt ügyvéd az Adóiroda előtt folyamatban levő eljárásban a munkáját elvégezte, levél útján kéri a jegyzőt, hogy az ügygondnoki tiszte alól mentse fel, egyúttal a felmerült költségéről kiállított számlát megküldi.(számlaérték áfa nélkül+áfa=számla végösszege).
Az eljárás végén a jegyző hoz egy határozatot,melyben az ügyvédet felmenti ügygondnoki tiszte alól és az ügygondnok részére az előzőleg forint összegben meghatározott ügyvédi munkadíjat megállapítja. A határozat jogerőre emelkedését követően felkéri a Gazdálkodási, Gazdasági és Műszaki Főosztály Pénzügyi Irodáját, hogy a munkadíj összegét az ügyvéd részére utalja át. A döntés ellen annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához címezve a jegyzőnél kell előterjeszteni.
Példa2 Eseti gondnok A Közép- dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal kérelemre egy adott helyrajzi számú ingatlan, adott sorszám alatti tulajdoni illetőség ismeretlen tulajdonosa (tulajdonosai) részére Székesfehérváron ingatlanokra kisajátítási eljárást folytat. A kérelemhez csatolt ingatlan tulajdoni lap másolata szerint a tulajdonos a személyi adat és lakcímnyilvántartás központi rendszerének sem az aktív, sem a passzív állományában nem található, a tulajdoni lapon szereplő adatokkal nem tartja nyilván, ezért felkéri Székesfehérvár Megyei Jogú város Jegyzőjét, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére eseti gondnokot rendeljen ki.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője, mint első fokú gyámhatóság az említett ingatlan ismeretlen tulajdonosa (tulajdonosai) részére egy ügyvédet eseti gondnokul rendel ki. Az eseti gondnok az ingatlanra vonatkozó kisajátítási eljárás ügyében az ismeretlen tulajdonos képviseletében jár el, az ügyben képviseli a tulajdonos érdekeit. A jegyző, mint elsőfokú gyámhatóság felkéri az ügyvédet, hogy az eseti gondnoki feladat elvégzését követő 8 napon belül a tett intézkedésről a jegyzőt értesítse, valamint költség igényét nyújtsa be.
Ezek után Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője értesíti a Közép- dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Hatósági Főosztályát és az ügyvédet, az ügyben a jogerőre emelkedésről, ha a törvényes határidőn belül az érdekeltek a hivatalhoz fellebbezést nem nyújtottak be. Ha az ügyben az eseti gondnokként kirendelt ügyvéd a Közép- dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal előtt folyamatban levő eljárásban a munkáját elvégezte, levél útján kéri a jegyzőt, hogy az eseti gondnoki tiszte alól mentse fel, egyúttal a felmerült költségéről kiállított számlát megküldi.(számla érték áfa nélkül+áfa=számla végösszege).
Előfordulhat olyan eset, hogy az eseti gondnoknak kirendelt ügyvéd az ügyben eljárni nem tudott, így költségigény nem merült fel, ellenben kérte az eseti gondnoki tiszte alól a felmentést. A számla kiegyenlítéséről minden esetben a kirendelést kérő hatóság dönt, azt az ő részére kell kiállítani.
Az eljárás végén a jegyző hoz egy határozatot,melyben az ügyvédet felmenti eseti gondnoki tiszte alól és az eseti gondnok részére az előzőleg forint összegben meghatározott ügyvédi munkadíjat megállapítja. A döntés ellen annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához címezve a jegyzőnél kell előterjeszteni.
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!