Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Hasonló dokumentumok
14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály

MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

AZ AMS C-14 MÓDSZER LEHETŐSÉGEI AZ ÜZEMANYAGOK ÉS HULLADÉKOK BIOGÉN TARTALMÁNAK DIREKT MÉRÉSÉBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Radiokarbon: a kőbaltától az atomfegyver kísérletekig

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében

Radon a felszín alatti vizekben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként

Káplán Mirjana Környezettudomány MSc

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

TÖMEGSPEKTROMÉTEREK SZEREPE A FÖLDTUDOMÁNYBAN. Palcsu László MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) Környezet- és Földtudományi Laboratórium, Debrecen

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként

Környezeti minták vegyület-tartalmára jellemző összegparaméterek; TOC, TN b meghatározása

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

Gyógyszermaradványok meghatározása vízmintákból LC-MS/MS módszerrel

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata

A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: október december

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Vízminőségi problémák megoldása felszíni vízműben ÉRV ZRt - Lázbérc Kulcsár László Divízióvezető

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Levegőbe történő diffúz kibocsátások mérési (becslési) lehetőségei

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Talajvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítása oxidációs technikákkal

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Triklór-etilén eltávolításának vizsgálata vizekből nagy hatékonyságú oxidációs eljárással

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK

Zn-tartalmú szennyvíz membránszűrése. Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Stabilizotóp-geokémia II. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet

Minta-előkészítési módszerek és hibák a szerves analitikában. Volk Gábor WESSLING Hungary Kft.

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/ január 26.

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: október december

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

Átírás:

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó Debrecen 2015. 03. 25.

Áttekintés 14 C keletkezése 14 C méréstechnika bemutatása Módszerfejlesztések a vízminták előkészítésében és preparálásában Széntartalom és 14 C eredmények 2

Antropogén hatás Radiokarbon a környezetvédelemben Természetes úton kozmikus sugárzás hatására keletkezik Légköri szén természetes 14 C aktivitása ~100 pmc Nukleáris ipar és radioaktív hulladékok Mesterséges eredetű 14 C keletkezik 14 C keletkezése a Paksi Atomerőműben : Hűtővízben Fűtőelemben 14 CO 2 és szénhidrogének formájában 3

Mintavétel helyszíne Környezeti monitoring keretében csak a szervetlen formában lévő 14 C meghatározása történik. Előzetes szervetlen 14 C eredmények alapján 13 talajvízfigyelő kút kiválasztása. Duna (kontrollként) Felszíni vízfolyás követi a légköri szén 14 C aktivitását Melegvízcsatorna 4

Alkalmazott méréstechnikák Schimadzu TOC-V CPN szénanalizátorral Összes oldott széntartalom (TC) Oldott szervetlen széntartalom (DIC) Nem kiűzhető oldott szerves széntartalom (NPOC) /Mérési pontosság: CV max. 1,5 % az egész mérési tartományra/ Fajlagos 14 C tartalom mérése Environ Micadas Gyorsítós tömegspektrométerrel Vízminta széntartalmából homogén, nagy tisztaságú grafit előállítása szükséges /Mérési pontosság: 1% - 0,2 % relatív hiba/ Shimadzu TOC-V CPN készülék AMS /gyorsítós tömegspektrométer/ 5

A vízben oldott széntartalom TC Teljes széntartalom DIC Oldott szervetlen széntartalom DOC Oldott szerves széntartalom Környezeti monitoring keretében eddig vizsgált frakció 14 C-re POC Kiűzhető szerves széntartalom NPOC Nem kiűzhető szerves széntartalom Már van lehetőség NPOC és TC 14 C mérésre!

Minta előkészítése AMS méréshez DI 14 C- Szervetlen szén 14 C preparálás Ismert és alkalmazott előkészítési technika 20 ml szűrt minta + 2ml H 3 PO 4 Melegítés 75 C-on 7

Minta előkészítése AMS méréshez T 14 C- Teljes oldott széntartalom 14 C preparálása Új előkészítési technika! Módszerfejlesztés: Új reakcióedény Új oxidálószer Krómkénsav helyett kénsavas kálium-dikromát ezüst katalizátorral Új szeptum teflon bevonattal Új Reakcióedény 6ml oxidálószer+ 10ml szűrt minta Fűtés 120 C-on 8

NPO 14 C minta- előkészítés 1.lépés Szűrés 0,45µm membránszűrőn 800ml vízminta + 10g P 2 O 5 /Ezelőtt H 3 PO 4 használata/ 2.Lépés Bepárló és Vákkumdesztilláló rendszer /DIC savas kiűzése/ 30-35 C-on 3.Lépés Szerves szén elroncsolása 20 ml új oxidálószerrel (Kénsavas Káliumdikromát ezüst katalizátorral) /Ezelőtt Krómkénsav/ 4.Lépés Minta fűtése fűtőblokkban 120 C-on (2óra) 9

Minták feltárása AMS feltáró rendszeren CO 2 kivonása az előkészítő rendszerben, tisztítással: NPO 14 C és T 14 C esetében 500 C-os kemencén átvezetjük a CO 2 mintát Minta NPO 14 C : MnO 2 -os ezüstös tisztítás 10

Oldott széntartalom eredmények TC, NPOC (nem kiűzhető szerves szén), DIC (oldott szervetlen szén) eredményekből TC= DIC+DOC DOC= NPOC+POC 120 100 80 DOC és DIC koncentrációk értéke a TC frakcióban, az egyes kutak vizében: 60 DOC (oldott szerves szén), POC (kiűzhető szerves szén) kiszámítható 40 20 30 25 0 T 70 T89 M 08 T 19 T 18 T 88 M 01 M 02 T 57 M 07 T 04 T 86 T 47 Duna MVCS DIC (mg/l) DOC (mg/l) 20 15 10 5 POC és NPOC tartalom aránya a DOC frakción belül 0 T 70 T89 M 08 T 19 T 18 T 88 M 01 M 02 T 57 M 07 T 04 T 86 T 47 Duna MVCS POC (mg/l) NPOC (mg/l) 11

DI 14 C (pmc) DI 14 C és T 14 C AMS mérés eredmények Szerves és szervetlen frakciók fajlagos radiokarbon tartalma lényegében azonos. De a légköri 14 C kibocsátás 95%-a szerves formákban van jelen! 550 450 350 250 y = 1,01x - 0,90 R² = 1,00 600 500 400 300 200 100 0 A 14 C jelentős hányada a szervetlen frakcióban van jelen T14C (pmc) NPOC 14 C preparálás 150 50 DI14C (pmc) 50 150 250 350 450 550 T 14 C (pmc) Paksi Atomerőmű figyelőkútjaiból vizsgált vizek oldott szerves széntartalma (DOC) nem ad jelentős többlet aktivitást a szervetlen frakcióhoz! 12

NPO 14 C mérés eredmények Eredmények alapján minták kiválasztása NPO 14 C meghatározásra: 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 T89 M 01 T 86 T 47 NPO14C (pmc) számolt DO14C (pmc) POC frakció járul hozzá jelentős mértékben a szerves 14 C többlethez! 13

Összefoglalás Környezeti monitoring keretében a radiokarbon vizsgálatok rutinszerűen a vizek szervetlen széntartalmának 14 C vizsgálatára terjednek ki. Munkám során felhasználtam az előzetes 14 C kutatásaim korábbi eredményeit, összegyűjtöttem a vízminták preparálásából szerzett tapasztalatokat, és módszert fejlesztettem NPO 14 C és T 14 C preparálásokban. A teljes szén 14 C fajlagos aktivitásához a szervetlen 14 C járul hozzá jelentős mértékben. A szerves frakción belül a POC tartalom 14 C aktivitása jelenti a 14 C többletet. Konklúzió: Az erőműből a környezetbe esetlegesen kijutó teljes radiokarbon aktivitás ismeretéhez nem elegendő pusztán a (könnyebben mérhető) szervetlen komponens rutinszerű mérése, hanem célszerű volt legalább egy kutatási program keretében ellenőrizni azt, hogy a szerves fázisokban mekkora járulék figyelhető meg. 14

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 15