Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 52. -ának a)- c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya kiterjed a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységeire, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, területi és helyi szerveire, valamint a hivatásos önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes tűzoltóságokra (a továbbiakban együtt: tűzoltóságok). A hivatásos katasztrófavédelmi szervek irányításának rendje 2. (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek egységes szakmai irányítását országos szinten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF), megyei szinten a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság és Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság végzi. (2) Az OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) közvetlenül irányítja a megyei, fővárosi hivatásos katasztrófavédelmi szervek feladatait. (3) A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, valamint a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság) igazgatója közvetlenül irányítja a polgári védelmi kirendeltségek tevékenységét. A polgári védelmi kirendeltségvezető közvetlenül irányítja a polgári védelmi irodák munkáját. 3. (1) Veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, illetőleg a katasztrófa megelőzése érdekében a főigazgató közvetlenül utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek tűzoltási és mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre való felkészülésre, a jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére. (2) A védekezés során a főigazgató közvetlenül meghatározza az igazgatóság, valamint a polgári védelmi kirendeltségek és a polgári védelmi irodák részére a kijelölt állomány ideiglenes működési területét. 4. Amennyiben olyan rendkívüli esemény következik be, amely a védekezést végző, erre hivatott szervezet vezetőjének értékelése, illetve javaslata szerint katasztrófának minősíthető, a védekezés vezetője erről tájékoztatja az érintett település polgármesterét. A védekezést első ütemben a helyi szervek kezdik meg a polgármester irányításával. A polgármester egyidejűleg javaslatot tesz az igazgatónak a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánítására. 5. Az igazgató a polgármester javaslatára dönt az esemény katasztrófává minősítéséről. Egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a főigazgatót. 1
6. (1) A védekezés helyi lehetőségeit meghaladó körülmények kialakulása esetén az irányítást a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke veszi át és intézkedik a megyei erők és eszközök szükség szerinti igénybevételére. Egyidejűleg, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a főigazgatónak az esemény katasztrófává nyilvánítására. (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke szükség esetén intézkedik a területi Operatív Törzs megalakítására, melynek vezetője az igazgató. (3) A kialakult helyzetről a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnökét. Az igazgató pedig tájékoztatja a főigazgatót, aki a helyzet értékelése alapján javaslatot tesz az illetékes védekezési munkabizottság aktivizálására. 7. A főigazgató javaslatot tesz a KKB elnökének a tevékenységre, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bázisán megalakuló illetékes védekezési munkabizottság, illetve az Operatív Törzs, valamint a Tudományos Tanács részleges vagy teljes összehívására és annak összetételére. A jelentések és adatszolgáltatások rendje 8. (1) A KKB Veszélyhelyzeti Központ (a továbbiakban: KKB VK) ellátja a Katasztrófavédelmi Információs Rendszer országos szintű központjának feladatait. (2) Veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, illetőleg a katasztrófa megelőzése érdekében az igazgatóság ideiglenes szervezeti elemeként veszélyhelyzeti központ (a továbbiakban: VK) működik, amely biztosítja a rendkívüli eseményekkel, veszélyhelyzetekkel összefüggő területi és a határmenti együttműködés során a külföldi információk gyűjtését és az érintettek részére történő továbbítását. (3) A VK tevékenysége során kapcsolatot tart a KKB VK-val. (4) A nukleárisbaleset-elhárítás érdekében a VK-n belül a sugárzási adatok gyűjtése és továbbítása céljából Területi Információs Központ (a továbbiakban: TIK) működik. (5) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervekhez a katasztrófa bekövetkezésére vagy annak veszélyére utaló bejelentést az adott szerv ügyeletese haladéktalanul jelenti az illetékes igazgatóság ügyeleti szolgálatának, országos szinten az OKF KÜ-nek. (6) A bekövetkezett katasztrófa esetén a védekezésben résztvevők tevékenységének összehangolásáért felelős vezető rendszeresen jelenti a kialakult helyzetet az OKF KÜ-nek, szükség esetén segítséget kér. (7) A KKB VK a beérkezett jelentéseket összegzi, elemzi, és 3 óránként, szükség esetén haladéktalanul, tájékoztatja a főigazgatót, valamint a KKB Titkárságának és az Operatív Törzsnek a vezetőjét. 9. A főigazgató, illetőleg az igazgató gyakorolja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben, illetőleg az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben a tűzoltással és a műszaki mentéssel kapcsolatos jogosultságokat, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Pvt.), illetőleg az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben meghatározott feladat- és jogköröket, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatóját csak polgári védelmi hatáskörök illetik meg. 2
A főigazgató feladat- és hatásköre 10. (1) A védekezésre való felkészülés és megelőzés során a főigazgató a) közreműködik az ágazati szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos szakmai megelőzési, tervezési, szervezési feladataiban, b) meghatározza a tanintézeti képzés és a továbbképzés, valamint az ezen területekhez kapcsolódó tudományos kutató tevékenység tartalmát és a végrehajtás kereteit; egyetértési jogot gyakorol a tanintézeti képzés tantervei és tematikái tekintetében, c) részt vesz a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégia, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti terve és annak költségvetése kidolgozásában, d) előkészíti az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok terveit, e) kidolgozza és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti a katasztrófavédelmi kommunikációs és információs rendszerének kialakítására, működtetésére és fejlesztésére vonatkozó tervet, figyelembe véve a kormányzati, minisztériumi, valamint a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásának infrastrukturális szükségleteit; biztosítja a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás kommunikációs feltételeit, f) kidolgozza és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti, a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtásra, illetve segítségkérésre, a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvételre vonatkozó együttműködés rendjét, g) javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a polgári védelemmel kapcsolatos, illetve a polgári védelem tevékenységére vonatkozó szakmai szabályozásokra, h) felügyeli, ellenőrzi a hivatásos önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi és műszaki mentési tevékenységét, valamint az ezekkel kapcsolatos munkavédelmi tevékenységét, szükség esetén kezdeményezi a hiányosságok megszüntetését, i) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium tudományos céljaival összhangban koordinálja a katasztrófavédelemmel, a polgári védelemmel, a tűzvédelemmel, a műszaki mentéssel és a tűzoltósággal kapcsolatos tudományos kutatómunkát, j) kapcsolatot tart a szakterület szerinti érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, valamint a szakmai társadalmi szervezetekkel és azok szövetségeivel, k) javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a polgári védelemmel, a tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos szakmai szabályozásokra, valamint ellenőrzi a jogszabályokban foglaltak szakszerű alkalmazását, l) ellenőrzi a tűzoltó készülék forgalmazók, javítók, karbantartók tevékenységét, illetve javító műhelyeik működését, m) véleményét ki kell kérni a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezésénél és felmentésénél, n) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezésével összhangban, a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával szakmailag felügyeli azon társadalmi szervezetek tevékenységét, amelyek jogszabályi feltételhez kötött, az élet, testi épség és az anyagi javak védelme érdekében mentési, mentesítési tevékenységet végeznek, o) gondoskodik a polgári védelem szerveinek törvényes működtetéséről, a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásáról; 3
p) közreműködik a polgári védelemre vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében, a nemzetközi kapcsolattartásban; q) ellátja a jogszabályban, a Kormány, illetőleg KKB határozatában a katasztófák elleni vedekezésre, illetve a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó és részére meghatározott feladatokat; (2) A védekezés irányítása során a főigazgató a) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének értékelése és tájékoztatása alapján dönt a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánításáról, ha az a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény. végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. -a (2) bekezdésének e) és f) pontja szerinti esemény. Az e körbe nem tartozó eseményről, illetve javaslatáról haladéktalanul tájékoztatja a KKB elnökét, illetve az illetékes minisztert, b) több megyét érintő katasztrófa esetén a KKB részére, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a kialakult helyzet vagy az esemény katasztrófává nyilvánítására, előkészíti a védekezésben részt vevő területi szervezetek feladataira és az anyagi eszközök átcsoportosítására, a központi eszközök és tartalékok igénybevételére vonatkozó döntéseket, c) figyelemmel kíséri a védekezéssel összefüggő tevékenységet, javaslatot tesz a felmerült költségek biztosítására, elosztására, az állami tartalékok igénybevételére, d) szervezi és végzi a nemzetközi segítségnyújtás és humanitárius segélyek fogadását és elosztását, e) koordinálja a nem a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett katasztrófa esetén, a mentésben részt vevő magyar erők kijelölését, felkészítését és külföldön történő alkalmazását. (3) A következmények felszámolása és a helyreállítás során a főigazgató a) irányítja a helyreállítással kapcsolatos operatív feladatokat és a károk felmérését, b) ellenőrzi a központi költségvetés által e feladatra biztosított pénzeszközök felhasználását. (4) A főigazgató felelős a Pvt.-ből eredő - fegyveres összeütközések körülményeire vonatkoztatott - feladatok végrehajtásáért, gondoskodik a polgári védelmi tervekben a Magyar Honvédség Honvéd Vezérkar főnöke által meghatározott hadműveleti követelmények érvényesítéséről. Az igazgató feladat- és hatásköre 11. (1) Az igazgató feladat- és hatáskörében a) irányítja és ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó polgári védelmi kirendeltségeket, b) vezeti a megyei védelmi bizottság Operatív Törzsét, c) szervezi a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a társadalmi és karitatív, valamint polgári védelmi szervezetek együttműködését, d) szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos megyék, valamint - a nemzetközi szerződések alapján - a határmenti területek polgári védelmi katasztrófaelhárítási szerveivel, e) koordinálja a polgári védelmi erők alkalmazása esetén a védekezési tevékenységet, f) szakmai felügyelete során a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság tekintetében a megye területén gyakorolja - a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelésének kivételével - a 3. (1) bekezdésében meghatározott jogosultságokat, g) készenlétben tartja és szükség szerint működteti a VK-t és nukleáris veszély esetén a TIK-et, h) irányítja a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság mentési tevékenységét, i) ellátja a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységének szakmai felügyeletét, a szakmai felügyeleti tevékenység érdekében ellenőrzéseket tart és jelentéseket kér be, 4
j) véleményét ki kell kérni az illetékességi területén működő hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokának, illetve az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél, k) működteti a lakosság védelme, a beavatkozó erők biztonsága érdekében a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportot, Budapesten a Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálatot, l) a megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján átveszi az esemény felszámolásának irányítását a mentés addigi vezetőjétől, m) a tűzvédelem, a polgári védelem, valamint a katasztrófavédelem területén lakosságfelkésztő tevékenységet végez. (2) Az igazgató felelős a Pvt.-ből eredő - fegyveres összeütközések körülményeire vonatkoztatott - feladatok megyei, fővárosi szintű végrehajtásáért. A polgári védelmi kirendeltség- és irodavezető feladat- és hatásköre 12. (1) A kirendeltség-vezető illetékességi területén a) közreműködik a települések polgármesterei, illetve azok hivatalai polgári védelmi feladatainak ellátásában, b) irányítja a helyi védelmi bizottság Operatív Törzsét, c) szervezi a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a társadalmi és karitatív, valamint polgári védelmi szervezetek együttműködését, d) lakosságfelkészítő tevékenységet végez, e) szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos polgári védelmi kirendeltségekkel, f) koordinálja a polgári védelmi szervezetek alkalmazása esetén a védekezési tevékenységet, g) a meghatározott jelentési rendben tájékoztatja a VK-t, h) irányítja a polgári védelmi kirendeltség tevékenységét, i) döntés-előkészítést végez az igazgató, illetve a helyi védelmi bizottság elnöke számára, részt vesz a meghozott döntések megvalósításában. (2) Az irodavezető illetékességi területén a) ellátja az (1) bekezdés a)-d), f) és g) pontjaiban meghatározott feladatokat, b) szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos polgári védelmi irodákkal, c) irányítja a polgári védelmi iroda tevékenységét. A tűzoltóság katasztrófavédelmi feladatai 13. (1) A tűzoltóparancsnok kijelöli, illetve felkészíti a mentés irányítására létrehozott operatív csoportban tevékenykedő tűzoltókat. (2) A kár helyszínén a tűzoltást, illetve mentést vezető parancsnok a tűzoltási és műszaki mentési feladatok befejezéséig irányítja a végrehajtásban közreműködő hivatásos katasztrófavédelmi szervek és egyéb szakmai és karitatív szervezetek tevékenységét. (3) A tűzoltóparancsnok biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetője által a tűzoltóság tevékenysége feletti szakmai felügyelet és ellenőrzés végrehajtását. 14. (1) A felkészülés időszakában a tűzoltóparancsnok a) gondoskodik alárendeltjeinek katasztrófavédelmi feladatokra történő felkészítéséről, továbbképzéséről, b) működteti a hírrendszerét, állandó rádiókapcsolatot tart a szomszédos tűzoltóságok és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek ügyeleteivel, 5
c) tervezi, szervezi a katasztrófavédelemben közreműködő erő, eszközállományának igénybevételét, d) gondoskodik a rendelkezésre álló és a katasztrófavédelmi feladatok ellátására alkalmas műszaki-technikai eszközök (járművek, berendezések, védőruhák, védőeszközök, műszerek stb.) készenlétben tartásáról, üzemképességének biztosításáról, e) jelentési és egyéb jogszabályokba foglalt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget teljesít a katasztrófák elleni védekezést befolyásoló személyi, műszaki-technikai feltételek változásáról, f) biztosítja a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelésének tervezési és szervezési feltételeit. (2) A védekezés időszakában a tűzoltóparancsnok a) jelzés vagy riasztás esetén a vonatkozó jogszabályok szerinti Riasztási és Segítségnyújtási Tervben (a továbbiakban: RST), az RST tervadatlapokban és a Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervekben foglaltaknak megfelelően, illetve az illetékes igazgatóság ügyelete utasításának megfelelően, a működési területen kívüli igénybevétel szabályai alapján kivonul a tűzvagy káreset helyszínére, irányítja a beavatkozási tevékenységet, b) a jelzés, bejelentés alapján, illetőleg a helyszíni felderítés során katasztrófaveszély vagy katasztrófahelyzet észlelése esetén haladéktalanul jelentést tesz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére, c) a rendelkezésre álló eszközökkel megkezdi a beavatkozást, végzi az elsődleges beavatkozási, mentési feladatokat, d) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének döntése alapján irányítja a katasztrófaelhárításban közreműködők tevékenységét, vagy átadja az esemény felszámolásának irányítását a védelmi bizottság elnöke által meghatározott személynek és végzi a tűzoltóság számára meghatározott feladatokat. (3) A helyreállítás időszakában a tűzoltóparancsnok a) a tűzoltás és műszaki mentési alapfeladatok veszélyeztetése nélkül erői, eszközei és felszerelései igénybevételével - felkérésre közreműködik a helyreállításban, b) értékeli a katasztrófaelhárításban való közreműködésének tapasztalatait, ennek eredményétől függően javaslatot tesz a felkészülés és a védekezés rendjének módosítására. 15. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a végrehajtás rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet hatályát veszti. Varga Zoltán 6
RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjét, valamint a katasztrófavédelmi feladatokról és a védekezés végrehajtásának rendjét tartalmazó új jogszabály megalkotását az elmúlt 10 évben bekövetkezett változások, valamint az elmúlt évek veszélyhelyzetei eredményes kezelésének tapasztalatai indokolták. A tervezetben a katasztrófavédelem irányításának rendje a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósággal bővült. Ezt a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatásos tűzoltóságának működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló módosított 8/1997. (II. 12.) BM rendeletben az igazgatóságnak a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtéren bekövetkező katasztrófákkal kapcsolatos irányítási jogköre, valamint az is indokolta, hogy a repülőtér területének egy része (XVII. kerület) a Főváros, egy része (Vecsés és Ecser) Pest megye illetékességi területéhez tartozik, aminek a következménye az lehet, hogy egy bekövetkező nem csupán légijárművekkel kapcsolatos katasztrófahelyzet felszámolásának irányítására, koordinálására több szervezet is jogosult lenne. A tervezet a körzeti polgári védelmi parancsnokságok illetékességi területe megállapításáról szóló 49/1997. (IX. 16.) BM rendelet módosításáról szóló 36/2003. (VII. 29.) BM rendeletben foglaltakat tovább pontosítja azzal, hogy részletes szabályozást ad a polgári védelmi kirendeltség- és irodavezető feladat- és hatáskörét illetően. A Területi Információs Központok veszély- és katasztrófahelyzetben betöltött, bizonyított szerepe megerősítésre kerül, a jelenleg is alkalmazott rendszer pontosabb megfogalmazásával lehetőséget ad a katasztrófák elleni védekezés eredményes irányításához a már korábban biztosított feltételek szélesebb körű alkalmazásával. Jelenleg jogszabályi felhatalmazás nélkül a civil szervezetek, alapítványok, közhasznú szervezetek, kiemelten közhasznú szervezetek és egyéb non-profit szervezetek mentési tevékenységét az OKF és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok koordinálják, valamint ellenőrzik az erre történő felkészülést. Ezért szükséges az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. -a által biztosított, a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alapján gyakorolható felügyeleti jogkör ellátásával a főigazgató feladatkörét kibővíteni. Ezzel lehetővé válik, hogy az említett szervezetek szabályozott keretek között hajtsák végre vízi-, búvár-, légi-, alpin és az egyéb speciális mentési tevékenységüket. A kár helyszínén tűzoltást, illetve műszaki mentést vezető parancsnok irányítási jogköre a végrehajtásban közreműködő hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett már az egyéb szakmai és karitatív szervezetekre is kiterjed. 7