Termésréz Rudabányáról (Herman Ottó Múzeum gyűjteménye, Miskolc) A példány hosszúsága: 8 cm. Fotó: Kulcsár Géza
ELŐSZÓ Ebben az évben 19. alkalommal kerül megrendezésre Egyetemünkön a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál. A rendezvény ma már az ország legjelentősebb találkozóhelye az ásványgyűjtőknek, az érdeklődőknek, és talán a tudományterület szakembereinek is. Az esemény túlnő az országhatáron, hiszen a közép- és keleteurópai országok ásványbarátai mellett az Európai Unió országaiból is nagy számban érkeznek kiállítók és érdeklődők. Az ásványfesztivál nagy élményt jelent mindenkinek, aki érdeklődik a természet, az ásványok és kövületek csodálatos világa iránt. A rendező szervek nevében tisztelettel köszöntöm a XIX. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál résztvevőit és vendégeit. Külön is köszöntöm a látogatókat, Miskolc város polgárait, fiataljait, akik minden évben nagy érdeklődéssel várják az eseményt, és kitartó lelkesedéssel látogatják is azt. Szívből kívánok mindannyiuknak élményekben gazdag, tartalmas, önfeledt kikapcsolódást, a szakembereknek pedig hasznos és eredményes találkozót. Miskolc, 2001. március 1. Dr. Besenyei Lajos tanszékvezető egyetemi tanár a Miskolci Egyetem rektora PREFACE The International Mineral Festival of Miskolc has been organized for the 19th time at the University of Miskolc in 2001. The scene has become the most significant meeting place for mineral collectors, visitors or even scientists. The importance of the event has gone beyond the borders, as many collectors and visitors come from not only East and Central Europe but the countries of the European Union as well. The Mineral Festival is a delightful experience for people interested in nature and the wonderful world of minerals and fossils. In the name of the organizers I have the honour to welcome the exhibitors and guests of the XIXth International Mineral Festival of Miskolc. I also welcome the visitors from Miskolc, who show a great interest for the event and come to the festival with a constant enthusiasm. I wish a pleasureful entertainment with many experience to them and a fruitful and succesful meeting to the specialst and collectors. Miskolc, 1 March, 2001 Prof. Dr. Lajos Besenyei Rector of the University of Miskolc 1
PROGRAM 2001. március 17. (szombat) 9.00 19.00 Kiállítás és börze 11.00 Tombola 12.00 Megnyitó A XIX. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivált megnyitja Dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese 13.00 14.00 Vetítettképes előadás Dr. Ditrói-Puskás Zuárd (tanszékvezető egyetemi docens, ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék): Mozambiki geológiai kutatások és típusos mozambiki drágakövek bemutatása 15.00 Tombola 2001. március 18. (vasárnap) 9.00 16.00 Kiállítás és börze 11.00 Tombola 11.00 12.00 Vetítettképes előadás Dr. Kókai Sándor (főiskolai docens, Nyíregyházi Főiskola, Földrajz Tanszék): Geográfus szemmel Délkelet-Ázsiában 15.00 Tombola 16.00 Fesztiválzárás 2
PROGRAMME XIX. MISKOLCI NEMZETKÖZI ÁSVÁNYFESZTIVÁL 17 March, 2001 (Saturday) 9.00 19.00 Exhibition and Fair 11.00 Tombola 12.00 Opening Ceremony The XIXth Miskolc International Mineral Show will be opened by Dr. Gyula Patkó, Pro-Rector of the University of Miskolc 16.00 17.00 Slide-show Dr. Zuárd Ditrói-Puskás (Head of the Department of Petrology and Geochemistry, Eötvös University, Budapest): Introduction of geological structure and typical gem varieties of Mozambique 15.00 Tombola 18 March, 2001 (Sunday) 9.00 16.00 Exhibition and Fair 11.00 Tombola 11.00 12.00 Slide-show Dr. Sándor Kókai (Department of Geography, Nyíregyháza College, Nyíregyháza): Southeast Asia through the eyes of a geographer. 15.00 Tombola 16.00 Closing Ceremony 3
KIÁLLÍTÁSOK I. Rudabánya ásványai XIX. MISKOLCI NEMZETKÖZI ÁSVÁNYFESZTIVÁL A kiállítás anyagát kölcsönzik: Érc- és Ásványbányászati Múzeum (Rudabánya) Herman Ottó Múzeum (Miskolc) Magyar Állami Földtani Intézet (Budapest) valamint Benkő Géza (Kaposvár) Czibor Károly (Budapest) Horváth István (Miskolc) Kövecses-Varga Lajos (Siófok) Németh Tamás (Veszprém) Pálinkás László (Budapest) Pósa Tamás (Miskolc) Szabó József (Miskolc) Szabó Tamás (Telkibánya) Tóth András (Budapest) II. A Földtani örökségünk fotópályázat díjnyertes felvételei SZOLGÁLTATÁSOK A fesztivál egész ideje alatt: Információ Büfé Március 18-án (vasárnap): 10.00 14.00: Alkalmi postahivatal, emlékbélyegzés 9.00 16.00: Ásvány- és drágakő-határozás: Dr. Gatter István (ELTE Ásványtani Tanszék, Budapest) 4
EXHIBITIONS XIX. MISKOLCI NEMZETKÖZI ÁSVÁNYFESZTIVÁL I. Minerals of Rudabánya, Hungary Arranged from the mineral collections of the: Geological Institute of Hungary (Budapest) Herman Ottó Museum (Miskolc) Mining Museum (Rudabánya) and Géza Benkő (Kaposvár) Károly Czibor (Budapest) István Horváth (Miskolc) Lajos Kövecses-Varga (Siófok) Tamás Németh (Veszprém) László Pálinkás (Budapest) Tamás Pósa (Miskolc) József Szabó (Miskolc) Tamás Szabó (Telkibánya) András Tóth (Budapest) II. The winning photographs of the Our Geological Heritage Competition SERVICES AVAILABLE Continuously: Information at the Registration desk Buffet 18 March (Sunday): 10.00 14.00: Special Post Office, Stamping of Mail 9.00 16.00: Identification of minerals and precious stones Dr. István Gatter (Dept. of Mineralogy, Eötvös Univ., Budapest) 5
A RUDABÁNYAI VASÉRCTELEP ÁSVÁNYEGYÜTTESE SZAKÁLL SÁNDOR Herman Ottó Múzeum Ásványtára, Miskolc Jelen ismereteink szerint a rudabányai vasérctelepben közel 130 ásvány jelenik meg. Az elemegyüttes roppant változatossága, illetve az egymásra épülő sokszor oda-vissza történő, a már meglévő ásványokat is jelentősen átalakító folyamatok eredményének tudható be az ércesedés kivételes ásványgazdagsága. (Rudabánya a Kárpát-övezet ásványokban második leggazdagabb lelőhelye). Az ásványok közül kifejlődésénél fogva az oxidációs zónában megjelenő másodlagos rézásványok (termésréz, azurit, malachit és kuprit) egyértelműen világhírre tettek szert. Alábbi összeállításunkban azonban elsősorban helyhiány miatt nem az egyes ásványokat szeretnénk ismertetni. Ehelyett a legfontosabb genetikai típusok főbb jellemzőit próbáljuk röviden bemutatni, az ott előforduló ásványok fölsorolásával együtt. Az alábbi ismeretek korábbi szerzők mindenekelőtt Maderspach (1880), Tokody (1924), Kertai (1935), Koch, Grassely és Donáth (1950), Pantó (1956), Hernyák (1977), Nagy (1982) illetve Szakáll (2000), Szakáll, Horváth és Zsámboki (2001) legújabb munkái alapján lettek összegezve. 1. Primer folyamatok 1.1. A metaszomatikus sziderit ásványtársulása Az érctelep elsődleges ércének főtömegét a metaszomatikus eredetű sziderit alkotja. A sziderit elsősorban dolomitból, kisebb részben mészkőből keletkezett. Az érc zömében apró szemcsés, 0,01-2 mm-es, szorosan összenőtt, szabálytalan körvonalú szideritszemcsék tömegéből áll. Ez a szabálytalan nyúlványokkal egymásba illeszkedő szemcsékből összeálló ún. homöoblasztos szövet. Mikroszondás elemzések alapján az egyes szideritszemcsékben 1-5 % körüli Ca-, Mg-, és ennél általában kevesebb Mn- 6
tartalom állapítható meg. A sziderites ércben lévő ásványok egy kis része a metaszomatózist megelőző kőzetekből származik, törmelékes eredetűnek tartható. Ezek az érc oldási maradékában kimutatott magnetit, káliföldpát, muszkovit és más meghatározatlan szilikátásvány szemcsék. A sziderittel egy időben kvarc, pirit, azt valószínűleg szorosan követve pedig néhány réz-szulfid (kalkopirit, bornit) képződött. Közöttük a pirit mm alatti idiomorf kristályok formájában általánosan elterjedt. Ezek a metaszomatózist kísérő utólagos kiválások részben már kiszorítják, felemésztik az eredeti szövetet. Még határozottabb a metaszomatikus paragenezis kiszorítása az ezt követő hidrotermás barit-szulfid-karbonátos paragenezis által. Ugyanakkor a felszínközeli mállás eredményeként szinte még a legépebbnek látszó sziderites ércben is megfigyelhetők a másodlagos ásványképződés kezdeti elemei (elsősorban filmszerű bevonatok, pontszerű foltok formájában (szideritből goethit, kalkopiritből covellin, stb.). Paragenezis: vastartalmú dolomit, ankerit, kvarc, muszkovit, sziderit, pirit, káliföldpát. 1.2. A hidrotermás barit-szulfid-karbonátos ásványtársulások A metaszomatikus sziderit kialakulását szorosan követte a barit-szulfidkarbonátos ásványképződés. Sőt, lehetséges, hogy bizonyos mértékig öszszefogazódott a két folyamat. Mindenesetre ezen kiválások nagy tömegei már a metaszomatózis után képződtek, hiszen a sziderites érc eredeti szövetének részbeni fölemésztésével jöttek létre. Ez például a baritos testekben lévő sziderit-roncsokból jól látható. A szulfidos minták ércmikroszkópos vizsgálata során gyakran megfigyelhetők a szulfidos-baritos alapanyagban idősebb, korrodált sziderit-romboéderek, barittáblák, repedezett, a felszínükön erodált piritkristályok. A szulfidok a baritos-karbonátos alapanyagban hintések, erek és fészkek formájában jelennek meg. A fészkes megjelenés elsősorban a réz-szulfidok, míg a barittal és karbonátokkal ritmikus kiválás a galenitre és szfaleritre jellemző. A barittal együtt több ritmusban képződött Pb-, Zn-, Fe-, Agszulfidok sokszor élesen elkülönülő sávokat alkotnak. A réz-(arany) és ólom-(cink-ezüst) elkülönülése között némi időbeli különbség is feltehető. A paragenezis és szöveti vizsgálatok alapján a réz-domináns kiválások az idősebbek. Genetikailag még figyelemre méltó, hogy a szulfidokban 7
(kalkopirit, szfalerit) eddig meghatározatlan káliföldpát-kristályok találhatók. Bornit (fehér) és kalkopirit (világosszürke) összenövése pirittel (szürke) és sziderittel (fekete). Felületi csiszolat visszaszórt elektronképe. Skála hossza 100 µm. A hidrotermás barit-szulfid-karbonátos kiválások paragenezise: Cu, Fe-szulfidokban gazdag szakasz: vastartalmú dolomit, ankerit, kvarc, barit, pirit és réz-szulfidok (kalkopirit, bornit, tetraedrit, tennantit, enargit, kalkosztibit, famatinit, mawsonit, stb.). Pb, Zn, Sb, Ag-szulfidokban gazdag szakasz: vastartalmú dolomit, ankerit, barit, kvarc, pirit, szfalerit, galenit és kisebb mennyiségben antimonit, Pb, Sb-szulfosók (boulangerit, geokronit), Ag-szulfidok (akantit, pirargirit, ezüst, proustit, stefanit, xantokon), bizmut, galenobizmutit. 1.3. A szferosziderithez kapcsolódó kései hidrotermás ásványtársulások A fentebb említett két barit-szulfid-karbonátos kiválási ritmust egy későbbi kialakulású, Hg, Sb, Cu, Ag, As-szulfidokban gazdag kiválási sor 8
követte. Ugyanis amíg a réz-szulfidos, illetve galenit-szfalerit-domináns kiválások az oxidációs zóna létrejötte előtt alakultak ki, addig a későbbi kiválásúnak feltételezett egyébként teljesen más paragenezisű szulfidos ásványegyüttes legalábbis részben az oxidált vasérctípusokat bélyegezte fölül. Ez a szulfidos paragenezis a többé-kevésbé oxidált sziderites és limonitosodott érctestekből részben epitermás folyamatok során képződött szferosziderites érctípusokhoz kapcsolódva jelenik meg. A Hg, Sb, Cu, Ag, As-szulfidokban gazdag szakasz paragenezise: karbonátos kiválások szferosziderittel (sziderit, vastartalmú dolomit, kalcit, aragonit), esetenként kovásodással (kvarc), melyeket szulfidok (cinnabarit, antimonit, realgár, kalkosztibit, skinnerit, tetraedrit, tennantit, markazit, domeykit, proustit, pirargirit, akantit, polibázit, stb.) kísérnek. Kémiai összetételében változó (fehértől szürkéig) tetraedrit ritmikus kiválása sziderit (fekete) repedésében. Felületi csiszolat visszaszórt elektronképe. Skála hossza 100 µm. 9
Részben bindheimitté (sötétszürke) alakult boulangerit (fehér), szfalerittel (szürke). Felületi csiszolat visszaszórt elektronképe. Skála hossza 50 µm. 2. Másodlagos folyamatok (az oxidációs-cementációs zóna) 2.1. Másodlagos vas- és mangánásványok paragenezise A metaszomatikus szideritben még együtt előforduló vas és mangán az oxidációs zónában elválik egymástól. Külön jelennek meg vas-oxidhidroxidok, vas-oxidok, illetve mangán-oxidok. A limonitos érc fő alkotója a goethit, kisebb mennyiségű a hematit és lepidokrokit. A sziderittől (ankerittől, vasas dolomittól) goethit felé mutató átalakulás minden fokozata megfigyelhető. A mangán-oxidok ott gyakoribbak, ahol a sziderites ércnek nagyobb volt a mangántartalma. Ezek változatos megjelenési típusai: földes hintések, impregnációk, filmszerű bevonatok, bekérgezések, finom kristályos fészkek. A mai feltárásokban jelenleg is nagy mennyiségben képződő vasés magnézium-szulfátok képződésének alapja a sziderites és limonitos érc 10
(részben pedig a mellékkőzetek) vas- és magnézium-tartalma, ill. a sziderites érc állandó pirittartalma. Paragenezis: goethit, hematit, lepidokrokit, piroluzit, romanèchit, hollandit, ranciéit (limonitos érc). Recens kiválások Fe- és Mg-szulfátjai: copiapit-csoport ásványai, rozenit, hexahidrit, epsomit, starkeyit, fibroferrit, szomolnokit, slavíkit, stb. 2.2. Másodlagos rézásványok paragenezise A réz-szulfidos érctestek átalakulásából származtatható ásványtársulás. Az alapfolyamat a következő: a primer kalkopirit/bornit/tetraedrit/tennantit összetételű fázisokból első lépésként kalkozin/digenit/covellin képződik. Ebből további oxidációval malachit/azurit, antlerit/brochantit/posnjakit, ill. kuprit/tenorit/malachit ásványegyüttesek képződnek. Sziderit-romboédereket (fekete) cementáló domeykit (fehér), amely helyenként különböző réz-arzenátokká (világosszürke) alakult át. Felületi csiszolat visszaszórt elektronképe. Skála hossza 50 µm. Az összes fotót Kovács Árpád készítette. 11
12 XIX. MISKOLCI NEMZETKÖZI ÁSVÁNYFESZTIVÁL Ezt kiegészíthetik az arzén-domináns szulfidok (elsősorban tennantit) oxidációjából képződő réz-arzenátok. Minden átrendeződési folyamat a köztes lépéseken keresztül a teljes átalakulásig megfigyelhető. Az átalakulás mértéke függ az oxidációs körülményektől, az érc töredezettségétől és szűkebb környezetétől (karbonátos közegben könnyebb az átalakulás). Tekintettel arra, hogy az átalakulások sokszor oda-vissza megtörténhettek, a pszeudomorfózák sokféle típusával lehet találkozni. Paragenezis: réz-szulfidok (digenit, djurleit, kalkozin, covellin), termésréz, oxidok (kuprit, tenorit), karbonátok (malachit, azurit, aurikalkit, rosasit, cinkrosasit), szulfátok (antlerit, devillin, brochantit, posnjakit, serpierit), kloridok (paratacamit, connellit), arzenátok (cornubit, konikalkit, olivenit). 2.3. Másodlagos ólom- és cinkásványok paragenezise A galenit-szfalerit-baritos zónák mállásából, tekintettel a szűkebb környezet karbonátos dominanciájára, zömmel cerusszit képződött. Az átalakulás a galenitnél első lépésben olykor anglesitté való álalakulásban jelentkezett. A másodlagos Pb-ásványok először a hasadási síkok, ill. a szemcsehatárok mentén jelennek meg. A szfaleritből általában nehezen felismerhető smithsonit keletkezett. Csak egyes fészkekben jelennek meg a járulékos Pb,Sb-szulfosók mállásából a bindheimit, piritből goethit, jarosit és gipsz, antimonitból valentinit, sztibikonit. A karbonátok közül a korábbi sziderites kiválások felemésztéséből goethit képződhet. Az uralkodó tömegben jelenlévő barit az oxidáció hatására először porlódik, majd az oldatba került bárium újabb és újabb barit-generációk képződéséhez nyújt alapanyagot. Paragenezis: cerusszit, smithsonit, cinkrosasit, anglesit, linarit, bindheimit, jarosit, gipsz, ezüst, akantit, valentinit, sztibikonit. 2.4. Másodlagos higany-, ezüst-, réz-, antimon- és arzénásványok paragenezise A szferosziderit és a hozzá szorosan kapcsolódó kovásodás érdekes másodlagos ásványegyüttest hordoz. Ennek alapját a kései Hg,Ag,Cu,Sb,Aselemekben dús hidrotermás kiválások szulfidjai adják. Ezek átalakulásából az oxidációs zónában számos oxid, karbonát, halogenid, szulfohalogenid, arzenát és szulfát vált ismertté. Az oxidok, karbonátok, arzenátok képződése hasonló a korábban ismertetett folyamatok alapján, azonban a külön
színfoltot jelentő halogenideknek és szulfohalogenideknek egyes feltárásokban ilyen gyakori jelenléte külön magyarázatot kíván. Magyarázható lehet az érctelep egykori feltehető(?) arid körülményeivel, de oka lehet az evaporitok közelsége. Az arzenátok képződése egyrészt arzéntartalmú fakóércekből vezethető le, de számos arzenátásvány ered domeykit mállásából. Paragenezis: terméselemek (higany, réz, ezüst, moschellandsbergit, kolimit), szulfidok (digenit, covellin, cinnabarit, markazit), oxidok (sztibikonit, partzit, kuprit, tenorit), karbonátok (malachit, azurit), arzenátok (olivenit, mimetezit, cornubit, beudantit, lavendulán), szulfátok (plumbojarosit, jarosit, brochantit, antlerit), kloridok (klórargirit, brómargirit, jódargirit), szulfohalogenidek (capgaronnit, perroudit, iltisit). Fontosabb irodalom HERNYÁK G. (1977): A Rudabányai-hegység szerkezeti elemzése az elmúlt 20 év kutatásai alapján. Földt. Közl., 107, 368 374. KERTAI GY. (1935): Rudabánya oxidációs zónájának új ásványai. Földt. Közl., 65, 21 30. KOCH S., GRASSELLY GY. & DONÁTH É. (1950): Magyarországi vasércelőfordulások ásványai. Acta Mineral.-Petrogr., 4, 1 41. MADERSPACH L. (1880): Magyarország vasércfekhelyei. Kir. M. Term.tud. Társ., Budapest. 111 p. NAGY B. (1982): A rudabányai ércesedés összehasonlító ércgenetikai vizsgálata. M. Áll. Földt. Intéz. Évi Jel. 1980-ról, 45 51. PANTÓ G. (1956): A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése. M. Áll. Földt. Intéz. Évkv., 44(2), 329 637. SZAKÁLL, S. (2000): Comparison of the Rudabánya (Hungary) and Nižná Slaná (Slovakia) metasomatic iron and hydrothermal sulphide ore deposits with special references to the mineral paragenesis of Rudabánya. PhD thesis. Technical University of Košice. Miskolc- Košice. SZAKÁLL, S., HORVÁTH, L. & ZSÁMBOKI, L. (2001): Classical mineral localities: Rudabánya, Hungary. Mineralogical Record (in press). TOKODY, L. (1924): Mineralien von Rudabánya. Z. Kristallogr., 60, 315 322. 13
Rudabánya ásványai 1.) metaszomatikus sziderites érc; 2.) barit-szulfid-karbonátos érctestek és telérek; 3.) limonitos érc; 4.) szferosziderites érc; 5.) kovásodott limonitos érc; 6.) fedő üledékek; 7.) fekü üledékek; 8.) recens ásványok. Minerals of Rudabánya, Hungary 1.) metasomatic siderite ore; 2.) barite-sulphide-carbonate ore bodies and veins; 3.) limonite ore; 4.) sphaerosiderite ore; 5.) silicified limonite ore; 6.) overlying sediments; 7.) underlying sediments; 8.) recent minerals. 1 2 3 4 5 6 7 8 akantit aluminit aluminocopiapit anglesit anhidrit ankerit antimonit antlerit aragonit arany aurikalkit azurit barit beudantit bindheimit bizmut bornit botriogén boulangerit bournonit brochantit brómargirit capgaronnit cerusszit cinkrosasit cinnabarit clarait copiapit 14
1 2 3 4 5 6 7 8 cornubit covellin devillin digenit djurleit dolomit domeykit enargit epsomit ezüst famatinit fibroferrit galenit galenobizmutit geokronit gipsz glaukonit goethit halloysit halotrichit hematit hexahidrit higany hollandit idait illit iltisit jarosit jódargirit kakoxén kalcit káliföldpát kalkantit kalkopirit kalkosztibit kalkozin kaolinit karbonátcianotrichit 15
16 XIX. MISKOLCI NEMZETKÖZI ÁSVÁNYFESZTIVÁL 1 2 3 4 5 6 7 8 kassziterit kén klórargirit klorit kolimit konikalkit kuprit kvarc lavendulán lepidokrokit linarit magnetit magneziocopiapit magnezit malachit markazit mawsonit melanterit mimetezit montmorillonit moschellandsbergit muszkovit olivenit paratacamit partzit perroudit pirargirit pirit piroluzit piromorfit plumbojarosit polibázit posnjakit proustit ranciéit realgár réz romanèchit
1 2 3 4 5 6 7 8 rosasit rozenit serpierit skinnerit slavíkit smithsonit starkeyit stefanit szfalerit sziderit sziderotil szomolnokit sztibikonit tennantit tenorit tetraedrit thénardit valentinit vivianit xantokon Romboéderes kristályokból álló beudantit-aggregátumok. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel. Képszélesség: 0,15 mm. Fotó: Kovács Á. 17
Érc- és Ásványbányászati Múzeum Rudabánya HADOBÁS SÁNDOR Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rudabánya, pontosabban a településtől északkeletre húzódó kicsiny Rudabányai-hegység hazánk, de talán egész Európa egyik legrégibb bányahelye. Másodlagosan keletkezett rézásványokat is rejtő üledékes vasérctelepe eredetileg több helyen a felszínre bukkant, így már a vidék első lakói rátalálták és megkezdték az ásványi anyagok kiaknázását, hasznosítását. Az őskőkor embere a kőeszköz-készítéshez szükséges nyersanyagot (kvarcporfír) és kultikus célokra nélkülözhetetlen, a vastartalmú kőzetek mállásából származó vörös festékföldet termelt. Az újkőkori népesség felismerte a termésréz alakíthatóságát, kedvező tulajdonságait, és ebből az istenadta fémből már Kr. e. 5500 táján árakat, tűket kalapált, más rézásványokból pedig (azurit, malachit) ékszereket csiszolt. A legkorszerűbb eszközökkel végzett újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a Kárpát-medencében előkerült korai rézleletek egy részének nyersanyaga rudabányai termésréz volt! A réz- és bronzkorban szintén ez az anyag volt a bányászat tárgya. A hatalmas vasérctelep első kiaknázói valószínűleg a kelták voltak az ún. La Téne műveltség idején (Kr. e. 4-2. sz.). A 6. sz. körül jelentek meg a tájon a szlávok, akik évszázadokig folytattak bányászatot és kohászatot nem csak Rudabányán, hanem a Sajó-Bódva köze több pontján. A Ruda név is tőlük ered, jelentése érc, vasérc. Eredetileg csak a bányára vonatkozhatott, később azonban átvitték a vasérclelőhely szomszédságában kialakult Árpád-kori településre, amelynek első okleveles említése 1299-ből ismeretes. A rudabányai bányászat virágkora a 14-15. századra esett; amikor is gazdag réz- és ezüsttartalmú ólomérc bányái révén hamar városi rangra emelkedett a helység. A 16. sz.-ban részben az érckészletek, és ezáltal a jövedelmezőség csökkenése, részben a törökdúlás miatt gyors hanyatlásnak indult az érctermelés, a virágzó bányaváros jobbágyfaluvá süllyedt. Ezt követően több mint három évszázadig csak időnként folyt itt jelentéktelen bányászati tevékenység, illetve kutatás (pl. a Gvadányi-család rézbányászata a 17-18. sz. fordulóján, a bükki vashámor- 18
tulajdonosok vasérctermelése a 18. sz. derekán). 1880-tól 1985-ig nagyüzemű külszíni vasércbányászat és -dúsítás folyt a községben. Napjainkban a Rudagipsz Kft. dolgozói gipszet fejtenek a közeli Alsó-telekes határában, őrizve a bányászat évezredekre visszanyúló hagyományát. Rudabányán működik hazánk egyik legnagyobb bányászattörténeti gyűjteménye, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum. 1956-ban hozták létre, és fennállásának első évtizedében a nagy múltú helyi bányászat emlékeinek bemutatása volt a feladata. Az 1960-as években Murvay László országos gyűjtőkörű szakmúzeummá fejlesztette. Mai épületét 1965-ben, a Rudabánya bányavárossá nyilvánításának 600. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében adták át a közönségnek, amely ma három állandó kiállítást tekinthet meg. A magyarországi érc- és ásványbányászat története a legrégibb időktől napjainkig című tárlat négy termet foglal el. Az elsőben a legrégibb korok emlékei kerültek elhelyezésre a római korig. Pattintott és csiszolt kőeszközök, csont-, bronz-, réz- és vasszerszámok, színes képek, térképek teszik változatossá és érdekessé ezt a kiállításrészt. A második terem a középkor és a koraújkor bányászatát és kohászatát tárja a látogatók elé. A sok figyelemre méltó tárgy között különös figyelmet érdemelnek a 9-12. vasfeldolgozás emlékei, a 14-16. századi bányászszerszámok, a korabeli technológiát szemléltető modellek, a bányavárosokat bemutató címerek, pecsétek és metszetek, valamint az eredeti ácsolat darabjaiból összeállított rudabányai vágatrészlet. A 3. teremben a bányászviselet fejlődését kísérhetjük nyomon felöltöztetett ember nagyságú bábuk segítségével. Négy tárlóban, valamint a falakon elhelyezett műalkotások (bronz, réz és vas kisplasztikák, ötvösmunkák, fafaragások, festmények, érmek, plakettek türelemüvegek, porcelánok stb.) a bányászat gazdag művészeti vonatkozásaiból adnak ízelítőt. A bányásztársadalom hajdani tagolódását három enteriőr érzékelteti a látogatókkal: kétlaki bányász, buléner (dobsinai német) bányafelőr és a bányaigazgató szobája, korhű berendezési tárgyakkal. Különösen értékesek Svaiczer Gábor főkamaragróf személyes tárgyai, például Lipót-rendje és festményei. A bányászati felsőoktatás történetét bemutató tárló zárja ezt a termet. A történeti kiállítás 4. helyisége az iparág közelmúltjának néhány érdekes mozzanatát villantja fel, helyszűke miatt csak vázlatosan, jelzésszerűen (rudabányai vasérc-, recski és gyöngyösoroszi színesérc-, úrkúti mangán-, bakonyi bauxit-, mecseki uránbányászat, valamint az ásványtermelés jelentősebb üzemei). Sajnos az elmúlt másfél évtizedben sorra szűntek meg a 19
bányák, amelyeknek még fellelhető tárgyi és írásos emlékeit folyamatosan gyűjti, és kiállításába beépíti a múzeum. Itt kaptak helyet a bányavilágítás fejlődéstörténetét, valamint a bányászati kitüntetéseket, emlékérmeket és jelvényeket bemutató vitrinek is. A múzeum udvarán 1980-ban épült fel a neves geológus professzorról, Földvári Aladárról elnevezett kiállító terem. Ebben több száz hazai és külföldi ásvány nyert elhelyezést, hegységenként, illetve bányahelyenként csoportosítva. A leggazdagabb anyaggal természetesen Rudabánya képviselteti magát. Ritkaságként 5 db Magyarországon hullott meteoritot is megtekinthetnek az idelátogatók. A híres rudabányai ősmajomleletek néhány fontos darabja másolatban került tárlóba más ősmaradványok társaságában. A múzeum kertjében 1969-ben épített 15 m hosszú táró a hazai érc- és ásványbányászatban 30 évvel ezelőtt alkalmazott művelési módokat szemlélteti, egy teljesen felszerelt kovácsműhellyel kiegészítve. Végül említést érdemel a hátsó udvaron felállított Mikoviny Sámuelemlékmű, valamint az I. világháború rudabányai hősi halottainak tiszteletére 1935-ben emelt, fegyvert ragadó bányászt ábrázoló bronzszobor a Földvári Aladár Kiállítóterem előtt. Az intézmény szakkönyvtára mintegy 3000 kötet könyvet és folyóiratot számlál. Az adattári gyűjtemény több tízezer oldalt tesz ki. Évente 3-4 múzeumi kiadvány lát napvilágot saját vagy másokkal közös kiadásban. A múzeum telkibányai Ipartörténeti Gyűjteménye a Tokaji-hegység bányászatának, továbbá a község hajdan jelentős porcelán- és keménycserépgyártásának emlékeit tárja az érdeklődők elé. A látogatók száma a két helyen eléri az évi 20 ezer főt. Nyitva tartás (Rudabányán és Telkibányán is): április 1-től október 30- ig naponta 9-17 óráig (hétfőn is!), november 1-től március 31-ig hétfőtől péntekig 9-16 óráig. 20
A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara A MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kara (korábbi elnevezésében Bányamérnöki Kar) a világ egyik legrégebbi műszaki felsőoktatási intézménye. A kar az 1735-ben Selmecbányán létesített Bányatisztképző Iskola, majd ebből 1770-ben Mária Terézia által alapított Bányászati Akadémia jogutódaként 1949-től a Miskolci Egyetem egyik karaként működik. A nagy tradíciókkal rendelkező Kar az elmúlt években képzésében, oktatási és kutatási területeiben, elnevezésében is teljesen megújult, jelentős szakmai kapcsolatokkal rendelkező, nemzetközileg is elismert tudományos műhely. A Karon jelenleg az alábbi szakokon, szakirányokon folyik nappali tagozatos képzés: Geotechnikai és bányászati szak Bányászati szakirány Geotechnikai szakirány Előkészítéstechnika-mérnöki szak Nyersanyag-eljárástechnikai szakirány Környezeti eljárástechnikai és hulladékelőkésztési szakirány Műszaki Földtudományi szak Geológusmérnöki szakirány Geofizikusmérnöki szakirány Hidrogeológiai-mérnökgeológiai szakirány Geoinformatikai szakirány Olaj- és Gázmérnöki szak Olajmérnöki szakirány Gázmérnöki szakirány Környezetmérnöki szak Általános környezetvédelmi szakirány Ipari környezetvédelmi szakirány Környezetgeofizikus-mérnök szakirány Gépészeti szakirány Geográfus szak 21
Az oktató- és kutatómunkát öt intézet 12 tanszéke szervezi, irányítja és végzi a Karon, így: Geotechnológiai és Térinformatikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Tanszék Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék Eljárástechnikai és Geotechnikai Berendezések Intézet Eljárástechnikai Tanszék Geotechnikai Berendezések Tanszék Földtani és Geofizikai Intézet Ásvány- és Kőzettani Tanszék Földtan-Teleptani Tanszék Geofizikai Tanszék Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék Földrajz-Környezettani Tanszék Kőolaj és Földgáz Intézet Olajmérnöki Tanszék Gázmérnöki Tanszék Bányászati Kémiai Kihelyezett Tanszék A több, mint kétszázhatvanöt éve működő Műszaki Földtudományi Kar ebben az évben is hívja és várja azokat az új elsőéves hallgatókat, akik szeretnék megismerni a természet itt bemutatott csodálatos világát, megvédeni a környezetünket és a több területen is jól felhasználható alapos tudás megszerzése mellett részeseivé akarnak válni a karon kialakult diákéletnek, diákhagyományoknak és az eredményes munkát segítő jó oktató és hallgatói kapcsolatnak. 22
Herman Ottó Múzeum A miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtára az előcsarnokban várja az Ásványfesztivál látogatóit. Könyvkínálatunkból: Tóth Mike: Magyarország ásványai. TMH I.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai. TMH II.: Telkibánya ásványai. TMH III.: A Szerencsi-dombság ásványai. TMH V.: Az Esztramos-hegy ásványai. TMH VI.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai. Ezenkívül színes képeslapok ásványokról, valamint magyarországi ásványritkaságok! Herman Ottó Múzeum Ásványtára 3525 Miskolc, Kossuth utca 13. Tel.: (46) 505-098. Fax: (46) 560-178. E-mail: homin@matavnet.hu 23
24 XIX. MISKOLCI NEMZETKÖZI ÁSVÁNYFESZTIVÁL
25
Cementipari, kohászati, útépítési és talajjavító anyagok értékesítése, valamint égetett gipszek: stukatúr, alabástrom, modell-gipsz és gipszes vakolat forgalmazása. Ruda-Gipsz Bányászati és Feldolgozó kft. H 3733 Rudabánya, Petőfi utca 3. Telefon: 06-48-353-246 Telefax: 06-48-353-002 26
Észak-Magyarországon Aggtelekhez közel, Perkupán, 1990 óta működik a kőfeldolgozó üzem, amely épületek külső-belső burkolatait, közterek burkolóanyagait, vágott, csiszolt és rusztikus roppantott felületekkel képes előállítani. Tevékenység: Márvány burkolólap-gyártás olasz Levi Tunisi gyártmányú, évi 100.000 m 2 /év kapacitású automata gyártósoron folyik. A gépsor alkalmas 8 60 mm vastagságú, 160 600 mm szélességű, 320 3000 mm hosszúságú burkolólapok gyártására, fényezésére a vevő igényei szerinti méretben a fenti mérettartományon belül. rusztikus felületek készítésére alkalmas tér- és falburkolatok különféle kőzetekből és méretben történő gyártására őrlőműben színes kőzetek feldolgozásával kerti sétányok, akváriumok, falburkolatok színes őrleményeinek előállítása márványból és gránitból profilos élmegmunkálással készített asztalok, lépcsők, párkányok egyedi megrendelésekre kertészeti kisarchitektúrák, ülőpadok, balluszterek, postamens, oszlopok. Tevékenységünk kiterjed hazai és külföldi térségben található cégek kőtermékeinek kis- és nagykereskedelmére is. Kapcsolataink révén a világ számos országából importálunk alap, félkész és kész árukat, melyek felhasználását ajánljuk a tisztelt megrendelőink számára. Telephelyünkön hétköznapokon 7 00 15 00 -ig állunk megrendelőink szíves rendelkezésére. Megköszönve megtisztelő érdeklődését, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az általunk forgalmazott termékeket eseti megbízás alapján a felhasználás helyszínén beépítjük, továbbá házhozszállítást is biztosítunk. Minden, ami kőből! 27
Címlapon: Kékeszöld, gömbös cinkrosasit-aggregátumok barna, földes goethiten Rudabánya, Andrássy-I. bányarész (Herman Ottó Múzeum gyűjteménye, Miskolc) Képszélesség: 1,4 mm Fotó: Szakáll Sándor A XIX. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál rendező szervei: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Herman Ottó Múzeum OMBKE Egyetemi Osztálya Szeretettel várjuk a XX. Nemzetközi Ásványfesztiválon 2002. március 9 10-én! A műsorfüzetet szerkesztette: Fehér Béla Nyomdai munkálatok: Tipo-Top kft., Miskolc Felelős vezető: Solymosi Róbert 28
Azurit Rudabányáról (Herman Ottó Múzeum gyűjteménye, Miskolc) A példány hosszúsága: 12 cm. Fotó: Kulcsár Géza