LSNCTOMAJ község Településfejlesztési koncepció A 60/2002. (XII. 11.) számú határozattal elfogadva, amelyet a 64/2014.(VI.10.) sz. határozattal módosítottak Megrendelő: Lesencetomaji Község Önkormányzata 8318 Lesencetomaj, Kossuth L. u. 51. Tel.: +36 87 536-035 -mail: polgarmester@lesencetomaj.hu Tervező: Akcióterv Mérnöki Iroda Kft 9730 Kőszeg, Bechtold I. u. 7. Tel/fax.: +3670/41-30-431 -mail: modulor.gergye@t-online.hu 2014. június 10.
A településfejlesztési koncepciót megalapozó vizsgálat 140//2013.(XII.05.) sz. határozattal elfogadva 1. HLYZTFLTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) 1.8.2. sélyegyenlőség biztosítása 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 1.10.6. Intézményfenntartás 1.10.7. nergiagazdálkodás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat 1.12.2.2. tájhasználat értékelése 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék 1.12.3.3. ökológiai hálózat 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 1.13.1.2. zöldfelületi ellátottság értékelése 2
1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 1.14.1.2. az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) 1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek 1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat 1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. funkció, kapacitás 1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) 1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom 1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag 1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők 1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület 1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes 1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely 1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet 1.14.6.8. nemzeti emlékhely 1.14.6.9. helyi védelem 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 1.15.2. Közúti közlekedés 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. közúti 1.15.3.2. kötöttpályás 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 1.15.5. Parkolás 1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) 1.16.1.2. szennyvízelvezetés 1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 1.16.2. nergia 1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) 1.16.2.2. megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei 1.16.2.3. az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 1.16.3. lektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. talaj 1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek 1.17.3. levegőtisztaság és védelme 1.17.4. zaj- és rezgésterhelés 1.17.5. sugárzás védelem 3
1.17.6. hulladékkezelés 1.17.7. vizuális környezetterhelés 1.17.8. árvízvédelem 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. építésföldtani korlátok 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei 1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek 1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. árvízveszélyes területek 1.18.2.2. belvízveszélyes területek 1.18.2.3. mély fekvésű területek 1.18.2.4. árvíz és belvízvédelem 1.18.3. egyéb 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) 1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely 1.20. Városi klíma II. Fejezet 2. HLYZTLMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése IIII. Fejezet 3. HLYZTÉRTÉKLŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a településveszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 3.1.1. A folyamatok értékelése 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása 3.3. ltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 3.3.2. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 3.3.3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 4
Településfejlesztési koncepció kiegészítés határozattal elfogadandó 1. Jövőkép 1.1. A település jövőképe gazdasági környezetére és idegenforgalmi területeire vonatkozóan 2. Célok 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre 3. Kiinduló adatok a továbbtervezéshez 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére 4. A megvalósítás eszközei és azok nyomonkövetése 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére 5
Önkormányzati döntés a koncepció kiválasztott fejlesztési irányairól és a megalapozó vizsgálat elfogadásáról 6
1. HLYZTFLTÁRÓ MUNKARÉSZ 7
A településfejlesztési koncepció kiegészítést megalapozó vizsgálat 1. HLYZTFLTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Lesencetomaj Veszprém megye nyugati részén, a Keszthelyi-hegység északkeleti oldalán, a Tapolcaimedence szélén, a Lesence-patak mellett terül el. A Tapolcai járás része. Csak közúton közelíthető meg, ezek közül a 84-es főút és a Tapolcára menő 77-es főút emelendő ki. A koncepció kiegészítésével érintett tervezési területek a volt 7301 jelű összekötő út, ma már 77-es főút mentén találhatóak az igazgatási terület keleti szélén. Az egyik a volt laktanya terület, amely a központi belterülettől távol (4 km-re), de Tapolca belterületéhez simulva helyezkedik el. Korábban honvédségi funkciót töltött be. Később az állam a tulajdonosi jogokat a települési önkormányzatnak adta át. A barnamezős terület két részre osztható, a beépítéssel nem rendelkező nyugati vonulat, azaz az egykori lőtér, míg a keleti felén az egykori laktanya területe. A másik tervezési terület a Lesence-patak és a 77-es főút út és Lesence-patak találkozásánál fekszik, a Gubacsi malom. Itt jelenleg is turisztikai hasznosítás folyik, amelyet erősíteni kellene. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Az Országgyűlés 1/2014.(I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót. Az országos fejlesztési koncepció és az országos területfejlesztési koncepció Veszprém megyére vonatkozó pozícionálása (264. oldal): A Dunántúl közepén elhelyezkedő megye társadalmi-gazdasági magterülete a K-Ny irányú 8. sz. főút menti térség Veszprém megyeszékhely központtal; az átlagosnál fejlettebb a Balaton part és háttérterülete; problémákkal leginkább terhelt a Bakony és a Marcal-medence illetve a 8-as számú főúttól északra fekvő terület. Lakosságának 62%-a városlakó, de jellemzően aprófalvas településszerkezetű. Jelentős német nemzetiségű népcsoport él a megyében. Termőhelyi adottságai gyengék, erdősültsége az országos átlagot jóval meghaladó. A veszprémi Pannon gyetem felsőoktatási potenciálja egyes szakterületeken dunántúli szinten jelentős. A nehézipar helyét a feldolgozóipar vette át, versenyképes a jármű- és gépipar, de a vegyipar is korszerűsödött. Kereskedelme, logisztikai, turisztikai szolgáltatásai folyamatosan fejlődnek, mégis egy főre jutó GDPje tartósan a magyarországi átlag alatti. FJLSZTÉSI IRÁNYOK A közösségi közlekedést segítő kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra (8-as főút és vasútvonalak) hálózati fejlesztése, a városok közötti kapcsolat javítása. A helyi gazdaság jelenlegi teljesítő képességének, hozzáadott értékének emelése, új perspektivikus ágazatok és a tudásalapú ipar megerősödése. A megyében élők szaktudásának, képzettségi színvonalának növelése, a tudományos kutatás és fejlesztés feltételeinek, intézményeinek fejlesztése. 8
Az ipari zónák rehabilitációjának folytatása, a turizmus és a koncentrált ipari tevékenységek környezetterhelésének minimalizálása. A megye határain túlnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. A megye táji, természeti és műemléki értékeinek megőrzése, tematikus összekapcsolása, fenntartható hasznosítása, megismertetése. A karsztvíz ivóvízforrás védelmének fejlesztésével a környezet minőségének javítása és a Balaton táji, természeti védelmének növelése. A balatoni turisztikai körzet, mint rekreációs térség szolgáltatás- és minőségi kínálatának a szezonalitást oldó fejlesztése, koordinálása. A városok térségszervező szerepköreinek élénkítése, kooperálás; az aprófalvas és perifériális térségek komplex fejlesztése a népességmegtartás érdekében. A megyeszékhely és a városok a kultúra és az innovatív tudás központjai. A Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepcióját a 62/2013.(XI.19.) MÖK határozattal fogadta el Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. A koncepció stratégia céljainak és ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szolgáló meghatározása: A társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító megyei fejlesztéspolitika fő irányainak meghatározása, összehangolása; A jó lét feltételeinek fokozatos biztosítása az itt élők és az ide látogatók számára; A lakossá egészségi állapotának javítása; A gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség csökkentése; A hátrányos térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; A környezeti feltételek javítása; Az innováció feltételeinek javítása a megye megfelelő termelése szellemi háttérrel rendelkező; központjában, és az innovációk térségi elterjedésének elősegítése; A Balaton üdülőkörzet, mint kiemelt térség sajátos fejlődésének elősegítése; A befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása. A Balaton kapu fejlesztéseként Sümeg-Tapolca ikervárosi várostérsége a Balaton nyugati kaputérsége jelenik meg. Tapolca pozícionálása során a város 40 ha-s gazdasági területe és Lesencetomaj 50 ha-os cél. Cél továbbá több kisebb a foglalkoztatottságot javító, magasabb hozzáadott értéket eredményező vállalkozások kiszolgálása. Veszprém Megye Területfejlesztési programja készítés és egyeztetés alatt áll a 2014. februári állapot szerint kidokumentálva. A programba a Tapolcai kistérség Lesencetomaj fejlesztési leképzelése, volt honvédelmi ingatlanok hasznosítása gazdaságfejlesztési céllal, Tapolcával határos részen szerepel. 9
1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. -a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. nnek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény (OTrT) övezetei közül az alábbiak érintik OTrT 2. sz. melléklete Az Országos Területrendezési terv a község igazgatási területén mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térség területét határolta le. A kiemelt térségi és megyei tervekben kell, lehet az övezetek lehatárolását pontosítani. Az OTrT 1000 ha-nál kisebb települési térség területet nem ábrázol. A 77-es főút új nyomvonalát nem Tapolcától északra, hanem attól délre jelöli ki, így a 26.sz. Ukk felé menő vasútvonalat már nem keresztezi a 77-es főút Tapolcát elkerülő (déli) nyomvonala. 10
OTrT 3/1.sz. melléklete: Országos ökológiai hálózat övezete Az övezet területe a Balaton tv 4/1.sz. mellékletével megegyező. OTrT 3/2. melléklete: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete OTrT 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 11
OTrT 3/3. melléklete: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete OTrT 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. OTrT 3/4. melléklete: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 12
OTrT 3/2f5. melléklete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területe övezete (Hatályos 2014. december 31-ig) OTrT 3/5. melléklete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területe övezete (Hatályos 2015. január 1-től) OTrT 14./A (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. 13
OTrT 3/6.sz. melléklete: Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete OTrT 14/B. (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. OTrT 3/7.sz. melléklete: Országos vízminőség-védelmi terület övezete 14
OTrT 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. OTrT 3/9.sz. melléklete: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az övezet területe nem érinti Lesencetomaj községet. OTrT 16/C. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. OTrT 1/1. sz. melléklete 2. Főutak 2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.) 80. 77. sz. főút Veszprém (8. sz. főút) - Tapolca - Keszthely (71. sz. főút) 2000. évi CXII. Törvény Lesencetomaj község igazgatási területét érintő országos és térségi fejlesztési elképzelések, övezetek, elképzelések: 2000. évi CXII. Törvény - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról- (továbbiakban: Balaton törvény) alapján. 15
a. Szerkezeti Terve Balaton törvény 3.sz. melléklete Térségi szerkezeti terv A tervezés szempontjából talán legfontosabb, hogy a volt laktanya vonatkozásában település térség (pl: 088/7 hrsz),erdőgazdálkodási térség míg a tőle nyugatra lévő volt lőtér 088/8 hrsz kivett területe egyedileg meghatározott térség, mezőgazdasági térség területéhez tartozik. nnek megfelelően a 088/7 hrsz területén kissé érintve a 088/8 hrsz-t került vizsgálható beépítésre szánt terület, így akár gazdasági jellegű területfelhasználás kijelölésére és az egyedileg meghatározott térség területén pedig sport, szabadidő, turisztikai cél megjelölése. A Balaton törvény szerinti erdőgazdasági övezet lehatárolása a tényleges erdőterületek határainak és használati módoknak megfelelően kell majdan vizsgálni és pontosítani. A mezőgazdasági térséghez tartozó területeket a területfelhasználás jelegének megfelelőn kell vizsgálni és lehatárolni. A Gubacsi malom területe mezőgazdasági térség övezetébe fekszik. A mezőgazdasági térség övezetének terület 1020 ha-t ölel fel a község határában. Annak 1,2 ha-s csökkentése 0,11 %-s eltérést mutat, amely megfelel a törvényben foglaltaknak. Btv 2/A. 15. települési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, a település meglévő és tervezett beépítésre szánt és a belterületen lévő beépítésre nem szánt területeknek az 16
együttese, kivéve az egyedileg meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön övezetet alkotó gazdasági területeket; A volt laktanya tervezési területen áthalad a tervezett 77. sz. főút új Tapolcát elkerülő nyomvonala. A kijelölésénél a Balaton törvény nyomvonalát vettük figyelembe, ez azonban kismértékben eltér a Tapolca város rendezési tervében rögzített nyomvonaltól eltér (Tapolcán kissé délebbre halad attól). A nyomvonalat a Btv szerint javasolt figyelembe venni. gyéb vonatkozásban a tervezési területek mentén a 77-es főút megegyezik a volt 7301 jelű összekötő út nyomvonalával. A Balaton törvény szerinti erdőgazdasági övezet lehatárolása a tényleges erdőterületek határainak és használati módoknak megfelelően kerül pontosításra. b) Magterület övezete (Ö-1), Ökológiai folyosó övezete (Ö-2), Puffer terület övezete (Ö-3) Magterület, ökológiai folyosó és puffer területek övezete A laktanya tervezési terület határa mentén találunk pufferterület övezetét. A tervezési terület erdőgazdálkodási térségként jelölt részletek lehatárolását a bejegyzett erdőhatározat szerint kell 17
elvégezni. A lőtér területet nem érinti az övezet területe. A Gubacsi malom esetében a Btv 25. -a szerinti feltételek fennállnak. A terület történelmi beépítéssel bír, jelenleg falusi turizmus céljára hasznosítják. Az itt kialakítást nyert szálláshely szolgáltató illeszkedik a puffer terület által támasztott követelményeknek. Az érintet két ingatlan művelésből már kivont terület. c) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3), kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (-3) A Gubacsi malom területét érinti a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3) területe új beépítésre szánt terület kijelöléséhez szükséges a területrendezési hatósági eljárás lefolytatása az 1996. évi XXI. tv 23/D. (3) bekezdése értelmében. A területrendezési hatósági eljárás lefolytatását, illetve a 2003. évi XXVI. tv 12/A -ában foglalt +/- 5 %-os eltérési szabály alkalmazását a jogszabályok lehetővé teszik. A 088/2; 088/3 és 088/4 hrsz-ú ingatlanok hasonlóan a volt laktanya tömbjéhez nem részei az -3 jelű kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetnek. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3), kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (-3) 18
Btv 41. A ki váló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító - agrotechnikai módszerek alkalmazhatók; b) csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható. Btv 44. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások érvényesek: a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési eszközökben kell lehatárolni; b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak. d) Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), Kertgazdasági terület övezete (M-2), rdőterület övezete (-1), rdőtelepítésre alkalmas terület övezete (-2) A koncepció által érintett tervezési területeken M-1 általános mezőgazdasági terület található a volt lőtér északkeleti szegletében, a 088/8 hrsz-ú ingatlan 7 ha-os részét érintve. Az övezet területéhez tartozó alrészlet 7 ha-os részén akár a lovasturizmus fejlesztésére, új gazdasági telep, birtokközpont kialakítására is sor kerülhet. Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), erdőterület övezte (-2) 19
Btv 39. (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1): a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; e) szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; f) a szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m 2 -t nem haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; i) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; m) 151 a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. (3) 152 A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. Btv 42. Az erdőterület övezetén (-1): 20