DR. LATORCAI CSABA nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Civil szervezetek jogi szabályozásának felülvizsgálata koncepció vázlat A civil szervezetekkel kapcsolatban a köznyelv és a szakma is számos kérdést vetett fel a szabályozás meg-, illetve rendszerváltozáskori újraszületése óta. Az eltelt húsz év széttöredezetté, inkoherenssé változtatta a jó szándékú, de esetenként túlbürokratizáltan kiépített rendszereket. Emellett a szektor részéről is egyre erőteljesebb igényként jelentkezik, hogy az adminisztratív terhek fokozása helyett a társadalom számára valóban hasznos tevékenységeikkel szolgálhassák a közjó érdekeit. I. FOGALMI LEHATÁROLÁSOK A tapasztalatok, a nemzetközi példák és a magyarországi történelmi előzmények figyelembevételével szükséges a civil szektor fogalmának és kategóriáinak pontos lehatárolása, amelyek következetes alkalmazása és a kapcsolódó szabályozókon történő átvezetése hozzájárulhat a reális kép kialakításához. A jelenlegi jogi kategóriák szerint koncepciónk a civil szektorba sorolja: alapítvány (Ptk. 74/A-F. ) egyesület (Etv., Ptk. 61-65. ) Számos, statisztikai, nyilvántartási és szakmai szempontból a nonprofit szektor részeként (nonprofit szervezetként) aposztrofált szervezettípust azonban e szervezeti körtől elkülönítetten javasolunk kezelni a továbbiakban, úgymint: párt, sportági szakszövetség, szakszervezet, köztestület, egyház, nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, stb. Ezzel szemben hiányterületként érzékeltük a civil szervezetek javaslataiban is megjelenő civil társaság (korlátozott jogi lehetőségek, de jelentősen csökkentett adminisztráció) és a köznyelvben, pályázatokban is régóta használt ernyőszervezet fogalmának jogi meghatározását, amelyek ilyen módon szélesítik a civil szektorba tartozó szervezeti kört. alapítvány civil társaság egyesület jellege vagyonegyesülés személyegyesülés specialitás meghatározott tőke (alapítói törzsvagyon) megléte rugalmas szervezettípus, minimális adminisztrációval magánszemélyek szervezetek 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 4. Telefon: (06 1) 795 4052 1/5
A jogrendszerből emellett indokolt kivezetni a társadalmi szervezet elnevezést, tekintettel arra, hogy a legtöbb definíciós problémát e fogalom használata okozza a különböző jogszabályokban. Helyette új gyűjtőfogalom (pl.: civil szervezet) használata javasolt, amely kiterjed a fenti négy szervezettípusra. Így a jelenleg meglévő kommunikációs akadályok száma is jelentősen lecsökkenhet a szektorral összefüggésben. 2/5
II. ADMINISZTRÁCIÓS TERHEK Egy átlagos civil szervezet adminisztratív terhei: létesítő okirat, csatolandó dokumentumok, többfokozatú bejegyzési eljárás tagnyilvántartás, döntéshozó szerv üléseinek adminisztrációja bankszámlanyitás, készpénzkezelés könyvvezetés, éves számviteli beszámoló elkészítése közhasznúsági jelentés elkészítése (közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú jogállás esetén) munkaügyi és önkéntességgel kapcsolatos adminisztráció (alkalmazott esetén) pályázati dokumentációk, szerződések, elszámolások, fenntartás (pályázat benyújtása esetén) SZJA 1%-ra való jogosultság igazolása és a felhasználásról szóló közlemény további adókötelezettségek (TA, SZJA, ÁFA, stb.) felmerülhetnek bizonyos esetekben Mindezen kötelezettségeket jelenleg többnyire külön-külön jogszabályok tartalmaznak, amely jelentősen megnehezíti az alkalmazhatóságot és az átláthatóságot, így szükséges és indokolt a fenti jogszabályok többségét egyetlen keretjogszabályba foglalni. (Természetesen a munka-, számviteli és adózási normák elkülönített kezelése mellett.) III. KÖZHASZNÚSÁG, ADÓKEDVEZMÉNYEK A közhasznúság rendszere annak 1997-es bevezetése óta számos kisebb átalakuláson esett át egyrészt az alkalmazási kör bővülése (szervezettípusok), másrészt pedig a kapcsolódó törvényekben szabályozott kedvezmények körének szűkülése miatt. Emellett a többfokozatú rendszer sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Várhatóan 2011-ben érzékelhetővé válik a személyi jövedelemadó jelentős csökkenésének hatása az ún. SZJA 1%-os felajánlásokra. Szükséges ezért a (főként adó) kedvezmények áttekintése, vizsgálata a társadalmi költséghaszon elemzés szemszögéből, valamint a többfokozatú közhasznúsági rendszer kategóriáinak pontos lehatárolása a szervezeti kör szűkítése mellett. IV. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK A szektor problémáinak jelentős része származik abból, hogy adataikhoz csak igen korlátozott körben lehetséges hozzáférni. Ez olyan jogbizonytalanságot teremt (pl. adományozó nem tudja leellenőrizni, hogy ténylegesen létező szervezet számára teszie a felajánlást), amelynek feloldását tovább nem lehet halogatni. A céginformációs szolgálathoz hasonló információs rendszer kidolgozása, üzemeltetése elengedhetetlen, amely interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles adatokat képes szolgáltatni az összekapcsolt állami nyilvántartások bármelyikének nyilvános adatkörét érintően. (Ezen intézkedés a jogbizonytalanság megszüntetése mellett számottevő adminisztrációs csökkenést eredményez pl. a pályázatokhoz kapcsolódóan is.) Az elektronikus ügyintézés jogszabályi és infrastrukturális feltételeinek megteremtése elengedhetetlen. 3/5
A költségvetési fedezete rendelkezésre áll az OITH, illetve a bíróságok által végrehajtás alatt álló EKOP 1.1.5., valamint a KIM Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztály EKOP 1.A.1. projektjéhez kapcsolódóan. V. GAZDÁLKODÁS A keretjogszabályba feltétlenül szükséges integrálni a jelenlegi gazdálkodási jogszabályokat, amelyek működésével kapcsolatban viszonylag kevés jelzés érkezik. Ugyanakkor e jogterület fejlesztése is elengedhetetlen, amely alapján szükséges biztosítani az éves számviteli beszámolók és közhasznúsági jelentések elektronikus letétbe helyezésének lehetőségét. Ez a szektor transzparenciáját növeli és a kapcsolódó adminisztratív (pl. pályázati) eljárásokban is egyszerűsítést eredményez. A könyvvezetés egyszerűsítése is szükséges a lehetséges könyvviteli módok (egyszeres, kettős), illetve a készíthető beszámolófajták számának csökkentésével, valamint az összhang megteremtésével a kategóriák tekintetében a közhasznúsági jelentés terminológiájával. VI. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) átalakítását érintően a civil szektorból beérkezett javaslatokra is támaszkodva az NCA jelenlegi működésével, illetve működtetésével kapcsolatban a változások nyomán létre kell hozni egy egyértelmű, hangsúlyozottan új civil szervezeti támogatási rendszert. 2011. júniusa és decembere között megvalósítható valamennyi olyan intézkedés, amely a kifutó NCA 2011. évi támogatásainak elszámolásával, illetve az új civil támogatási rendszerben döntéshozatalra jogosult testületek létrehozását eredményezi. Jelenleg a 12 testület még összesen 131 fős létszámát harmadára, mintegy 45 főre csökkentése mellett 2012. évre kialakításra kerül a Kárpát-medence egészét és a magyar nyelvterületek jelenlegi határainkon túli szórványait is lefedő olyan civil szervezeti hálózat-finanszírozási rendszer, amely az NKA mintájára a kormányzati törekvéseknek megfelelő civil döntéshozatali legitimációt biztosít. A szakmai elven szerveződő pályázat bíráló testületek (PBT) száma és kialakítása tekintetében az új rendszer kötelező 3x1/3-os arányt állapít meg a kormányzat által közvetlenül kinevezhető miniszteri delegáltak, a jelöltállításba bejelentkezett ágazati szakmai civil szervezetek jelöléséből miniszter által felkértek és az elektori gyűléseken bejelentkezett civilszervezetek által közvetlenül megválasztottak között. Az új támogatási rendszerben a határainkon átnyúló, uniós vagy nemzetközi forrásból származó finanszírozású együttműködések, programok igénybevételi lehetőségének elnyeréséhez visszatérítendő támogatás nyújtása és a belföldön megvalósításra kerülő nemzetközi eseményeknek a más, hazai, ágazati pályázati rendszereken keresztül történő finanszírozáshoz az önrész biztosítása irányába történő elmozdulás garantálhatóvá válik amellett, hogy a források rendszerbe történő visszaforgathatósága lényegében költségvetési éven belül tartható. 4/5
VII. PÁLYÁZATI ELJÁRÁSOK A költségvetési támogatások nyújtásának egyszerűsítése, adminisztrációjának csökkentése céljából szükséges a tevékenységalapú megközelítés érdekében a közhasznúsági törvényhez, illetve az egyéb normákhoz kapcsolódó tevékenységi lista (szervezetalapítás, SZJA 1%-os tv., önkéntes tv. szerinti regisztrálás, NCA tv., KSH osztályozások) felülvizsgálata, a különböző tartalmú tevékenységi besorolások egységesítése, az egyes tárcák ágazati feladataival való harmonizálás megvalósításával. A civil nonprofit szervezetek bevételeiben jelentős részt képvisel a pályázati úton elnyert költségvetési forrás, így indokolt a pályázás általános feltételeinek civil szempontú megközelítése, egyszerűsítése, a szabályozás egységes elveinek törvényi meghatározása különös tekintettel a Nemzeti Civil Alapprogramra. A szükséges pályázati eljárási egyszerűsítés, az adminisztratív teher csökkentésének elemeit képezik az alábbiak: egyablakos elektronikus pályázati adminisztráció lehetőség csaknem a teljes folyamat elektronikus lebonyolítására éves beszámolók, közhasznúsági jelentések letétbe helyezése követelmények differenciálása szervezetméret (pl. éves bevétel nagysága) alapján Szakmai garanciát jelenthet az állami forrásokból való támogatás elnyerésének feltételeként előírni a közhasznúsági fokozat meglétét. 5/5