Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Szakmai konferencia - Budapest, 2012. május 22.
Bevezetés Ivóvíz szerepe, fontossága Ivóvíz minőségére vonatkozó irányadó ajánlások, előírások (fizikai, kémiai, mikrobiológiai, biológiai): - Egészségügyi Világszervezet (Guideline for Drinking-Water Quality) - 98/83/EK Európai Unió irányelv az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről - 201/2001 (X.25) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről Vízminőség változása vízkivételtől a vízátadási pontig, illetve a fogyasztói csapig Toxikus nehézfémek Pb, Ni, Cr, Cu
Ólom az ivóvízben Fő forrása: ivóvíz-elosztó hálózatok, otthoni hálózatok, szerelvények ólomcsövek, rézcsövek, rozsdamentes acélok, ón-ólom forrasztások, műanyagok Ólom-oldékonyságot befolyásoló főbb tényezők: ph, vízkövesedési hajlam (lúgosság, összes keménység), szerves anyag tartalom, vasüledék, víz hőmérséklete, stagnálási idő
Ólom lehetséges egészségi hatásai Enziminhibíció (pl: hem szintézise) Kalcium és a D-vitamin metabolizmusának gátlása Toxicitás a központi és perifériás idegrendszerre Káros hatás a gyermekek mentális képességeire Lehetséges rákkeltő (IARC 2B) Akkumulálódik a vázrendszerben Ivóvízből származó ólom hatása?
Ólomra vonatkozó határértékek, ajánlások az ivóvízben WHO 98/83/EC 201/2001 (X.25.) Korm.rend. Pb (mg/l) 10 10 (25 1 ) 10 (25 1 ) Ni (mg/l) 70 20 20 Cr (mg/l) 50 50 50 Cu (mg/l) 2000 2000 2000 1 = 2013. december 31-ig érvényes átmeneti határérték
Ólom koncentráció csökkentési lehetőségei Ólomcsövek, ólom tartalmú anyagok eltávolítása, ivóvíz-ellátásban alkalmazott anyagok minősítése Paraméterek módosítása (ph, lúgosság optimalizálása, korrózió csökkentése, stagnálás) Orto-foszfát adagolása Bevonatok Otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések
Mintavételi módszerek Kifolyatott minta (fully flushed - FF) Első megnyitás után vett minta (first draw FD) Stagnáló minta (stagnation S) Arányos minta (proportional P) Véletlen időben vett csapnyitási minta (random daytime RDT)
Mintavételi módszer 201/2001 (X.25) Kormányrendelet 1. sz. melléklet B) táblázat 5. megjegyzés: A határérték a megfelelő mintavételi módszerrel - 1 L (egy liter) kifolyatás nélkül vett vízminta egy részének felhasználásával - a fogyasztói csapnál vett vízmintára vonatkozik és jellemző kell hogy legyen a fogyasztó szervezetébe jutó heti átlagos mennyiségre. - ez kifolyatás nélküli mintavétel (RDT)
Folyatás után vett RDT Mintavételi módszer szerepe Azonos helyről vett RDT és FF minták eredményeinek összehasonlítása Paraméter Mérések száma db Átlag Szórás Határérték [mg/l] [mg/l] [mg/l] Határértéktúllépés db Határértéktúllépés % Legnagyobb érték [mg/l] Nikkel 105 10,05 24,20 20 13 12,38 108 Ólom 105 1,36 3,70 10 2 1,90 23 Króm 106 1,36 3,83 50 0 0 19,6 Réz 105 19,00 56,20 2000 0 0 671 Paraméter Mérések száma db Átlag Szórás Határérték [mg/l] [mg/l] [mg/l] Határértéktúllépés db Határértéktúllépés % Legnagyobb érték [mg/l] Nikkel 105 4,51 13,74 20 6 5,71 91 Ólom 105 0,21 0,71 10 0 0 4 Króm 106 2,03 8,81 50 0 0 19,3 Réz 104 10,96 44,66 2000 0 0 362
Monitoring-rendszerek Felügyeleti monitoring Feltáró monitoring Fenntartó vagy működési monitoring
Magyarországi csapvizek ólom tartalma az önellenőrző és hatósági vízvizsgálati eredményeit tartalmazó adatbázis alapján (2005-2010)
Megye Mintaszám [db] Átlag [mg/l] Szórás [mg/l] Túllépés [db] Túllépés [%] Maximum érték [mg/l] Bács- Kiskun 273 4,95 6,19 10 3,66 37,1 Baranya 499 1,21 2,99 8 1,60 35,1 Békés 495 0,64 1,64 0 0,00 7 Borsod-Abaúj-Zemplén 272 0,41 1,49 2 0,74 15,7 Budapest 268 2,14 7,08 10 3,73 66 Csongrád 173 0,72 1,37 0 0,00 6,5 Fejér 261 0,62 2,09 1 0,38 25,2 Győr-Moson-Sopron 11 10,28 18,12 3 27,27 48,4 Hajdú-Bihar 939 1,35 3,27 19 2,02 38 Heves 87 0,20 0,94 0 0,00 6,93 Jász-Nagykun-Szolnok 327 2,04 3,94 9 2,75 40,7 Komárom-Esztergom 470 0,39 0,84 0 0,00 5,83 Nógrád 123 0,70 2,11 1 0,81 20 Pest 2079 1,06 5,06 27 1,30 118 Somogy 275 1,05 4,36 3 1,09 59 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1002 0,53 1,60 3 0,30 15,76 Tolna 438 1,17 2,71 3 0,68 40,7 Vas 236 0,50 1,14 0 0,00 9,39 Veszprém 172 0,92 2,64 1 0,58 24,4 Zala 592 0,82 2,44 7 1,18 25 Összesen 8992 1,59 3,60 107 1,19 118
Speciálisan a csapvizek ólom tartalmára vonatkozó próbamérések eredményeinek bemutatása
Budapesti lakásokból származó vízminták eredményeinek összefoglalása Saját vizsgálatok Vizsgált lakások száma [db] 25 10 mg/l értéket meghaladó ólom konc. [db] 14 25 mg/l értéket maghaladó ólom konc. [db] 9 Összes Vizsgált lakások száma [db] 54 10 mg/l értéket meghaladó ólom konc. [db] 32 25 mg/l értéket maghaladó ólom konc. [db] 20
Ólom konc. [mg/l] Budapesti lakás csapvizének ólom tartalma 40 35 33,3 30 25 20 15 10 5 9,2 10,8 0 udvar (F) lakás (RDT) lakás (F) Mintavételi pont
Ólom konc. [mg/l] Budapesti lakás csapvizének ólom tartalma 180 160 140 171 csapnyitási folyatás után 120 100 80 84 60 40 20 0 0 0 Udvari csap 37 Konyhai csap reggel 39 Konyhai csap este 15,3 6,5 14,5 Fürdőszobai csap reggel 3,8 Fürdőszobai csap este
Következtetések Csapvizek ólom tartalmának jelentősége Jelenlegi adatbázis gyengeségei Nehézfém tartalom felmérésére szolgáló speciális monitoring rendszer kidolgozása, bevezetése Tudományos kutatások megalapozása (ólom oldékonyságát befolyásoló tényezők, ólom eredetének feltárása, egészségi hatások felmérése, ólom tartalom csökkentési lehetőségeinek vizsgálata)
Közegészségügyi program Együttműködésben a vízszolgáltatókkal és a helyileg illetékes kormányhivatalok népegészségügyi szerveivel Nemzetközileg kidolgozott monitoring rendszer alapján (EU COST 637 Action) Közegészségügyi értékelés: kvantitatív kockázatfelmérés a fogyasztói szokások, egyéni érzékenység figyelembe vételével (cseh minta alapján)
Az ivóvizek ólom tartalmának felmérésére szolgáló monitoring rendszer kidolgozása
Feltáró monitoring kidolgozásának lépései -1. 1) Megfelelő vízellátási zóna kiválasztása, prioritási sorrend A vízellátó rendszerben lévő épületek korának feltérképezése Ólomoldékonysági térkép készítése Kockázati tényezők ph, lúgosság, vas tartalom Vízellátási zóna kiválasztása
Feltáró monitoring kidolgozásának lépései -2. 2) Feltáró monitoring megtervezése Mintázási mód kiválasztása (RDT és FF) Mintavételi pontok kiválasztása, mintaszám meghatározása Monitoring megtervezése Termelt vízmennyiség (m 3 /nap) Összes mintaszám Havi mintaszám <10.000 180 30 10.000-15.000 240 40 >15.000 300 50
Feltáró monitoring kidolgozásának lépései -3. 3) Monitoring kivitelezése (vízművek, NSzSz) Útvonal tervezése Mintavétel Szállítás, tárolás 4) Minták analízise Minták tartósítása Analízis
Feltáró monitoring kidolgozásának lépései -4. 5) Adatok értékelése Vízellátási zóna prioritásának megállapítása Jellemző érték megállapítása További vizsgálatok meghatározása 6) További monitoring kidolgozása Ólom tartalom eredetének kutatása stagnáló minták Fenntartó monitoring Ólom tartalom csökkentésére szolgáló technológiák, egészségi hatások, kockázatok vizsgálata
Mire jó? Rendszer alaposabb ismerete Ivóvíz-biztonsági rendszerek kidolgozása Ólom egészségi hatásainak kutatása Ólom koncentráció csökkentési lehetőségeinek vizsgálata Karbantartás, csőcserék, üzemeltetés Fogyasztói elégedettség
Összefoglalva Csapvizek ólom tartalmának jelentősége Speciális, feltáró monitoring, közegészségügyi program kidolgozása megvalósítása OKI irányításával, vízszolgáltatókkal és a helyileg illetékes kormányhivatalok népegészségügyi szerveivel együttműködve PÉNZ? További kutatások epidemiológiai, technológiai Átmeneti (orto-foszfát adagolás, kijelölt ivóvízvételi pontok, otthoni ivóvíz utótisztítók alkalmazása) és végleges intézkedések kidolgozása ( panel program )
Köszönöm szépen a figyelmet!