AZ EUROPAI KÖZÖSSEGEK BIZOTTSÁGA, A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2009.6.29.



Hasonló dokumentumok
Általános adatok. Leírási kulcsok. Települések száma Szennyvíztisztítók száma. Kelebia. Összesen

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

IGAZOLÁS. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) igazolja, hogy

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft Budapest

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

A ko-fermentáció technológiai bemutatása

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.

Projekt információk. Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Települések szennyvízelvezetés- kezelés

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

VÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA. MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap. Előadó: Muhi Szandra

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE

KEHOP KOMLÓ VÁROS ELLÁTATLAN TERÜLETEINEK SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP KORSZERŰSÍTÉSE

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

ÚJ SZÉCHENYI TERV ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások I. félévében

Veszprém, Pápai út 41.

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/ )

ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK. Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére


Előadó: Váci László. MaSzeSz Szennyvíz és szennyvíziszap energiatartalmának jobb kihasználását lehetővé tevő eljárások szakmai nap június 22.

Elvégzendő munkák és beruházások szükségességének alátámasztó indoklása

Gördülő Fejlesztési Terv

szennyvízelhelyez zelhelyezése

Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/120

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Tárgy: tájékoztató a Társulás évi tevékenységéről

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé.

FELÚJÍTÁSOK ÉS PÓTLÁSOK ÖSS)EFOGLALÓ TÁBLÁ)ATA

5.3 A projekt nélküli eset leírása 15. táblázat: Bekötési arány előrejelzés (%)

A KEOP pályázati rendszere

Biológiai szennyvíztisztítók

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Javaslat a szennyvízcsatorna évi díjainak megállapítására Előterjesztő: Dr. Gémesi György

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Error! Unknown document property name. HU

2. Junior szimpózium december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

E L Ő T E R J E S Z T É S

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból

Nagybaracska, Gara és Hercegszántó községek szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása KEOP 1.2.0/

Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről

Tisztelt Képviselő-testület!

A szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás aktuális kérdései. Időjárás szélsőségessége december Előadó: Tóth László Pannon-Víz Zrt.

E L Ő T E R J E S Z T É S

BESZÁMOLÓ a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Egyeki telephelyeinek évi működéséről

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé

Makó város szennyvíz-csatornázási munkáin belül a meglévő csatornahálózat részleges rekonstrukciója

Tervezett éves forrás: Tervezett költség: Tartalék, hiány: Bicske, Váradi úti és Móricz úti átemelők bejelzéseinek kiépítése a szv.

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

Komposztálók működése télen Hazai kilátások a komposztálás jövőjére tekintettel

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

Ambrus László Székelyudvarhely,

TISZTA VIZET. Zalaegerszeg és környéke szennyvízkezelési program

Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, május. Szalóki Flórián Főosztályvezető. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL

A programozási időszak ivóvízminőség-javító és szennyvíztisztító beruházásai és az eddig elért eredmények

Biogázüzemi mintaprojektek az iszapstratégiai tervben, működő referenciatelepek iszap és biogázvonali megoldásai

HUNTRACO- ORM biológiai szennyvíztisztító berendezés-család

Éves jelentés. Fővárosi Vízművek Zrt. energiagazdálkodása a évben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

Dánszentmiklós és Nyáregyháza közigazgatási területe Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, EREDMÉNYEK

ROMÁNIA KOLOZS MEGYE BÁCS KÖZSÉG HELYI TANÁCSA

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

16. melléklet a 2/2006. (I.13.) IM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85.

REFERENCIÁK - PROJEKTEK

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

NAGYKOVÁCSI VIZIKÖZMŰVEK ÉVI MÓDOSÍTOTT BERUHÁZÁSI TERV teljesítése

A jelen és a jövő pályázati feltételei

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető

E L Ő T E R J E S Z T É S

A Dél-budai főművicsatornázási rendszer üzemvitelének és szaghatás kezelésének komplex tervezése

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

Átírás:

AZ EUROPAI KÖZÖSSEGEK BIZOTTSÁGA, Brüsszel, 2009.6.29. C(2009)5339 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2009.6.29. A B (5128) 2004 számú határozat módosításáról a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt" nevű projektnek a Kohéziós Alapból nyújtott támogatására vonatkozóan a Magyar Köztársaságban CCI: 2004 16 C PE 002 (CSAK A MAGYAR SZÖVEG HITELES)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2009.6.29. A В (5128) 2004 számú határozat módosításáról a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt" nevű projektnek a Kohéziós Alapból nyújtott támogatására vonatkozóan a Magyar Köztársaságban CCI: 2004 16 C PE 002 (CSAK A MAGYAR SZÖVEG HITELES) AZ EUROPAI KÖZÖSSEGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16i 1164/94/EK rendeletre 1 különösen annak II. Mellékletének 5. cikkére, és mivel: (1) 2004. december 14én a B(5128) 2004 számú határozattal az Európai Bizottság a Kohéziós Alapból támogatást nyújtott a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt" re, Magyarországon. (2) 2008. december 11én a nemzeti hatóságok kérelmet nyújtottak be az említett határozat módosítására, melyben kérték a csatornahálózat fejlesztését a projekt első szakaszában vagy az előtte megépített csatornarendszer új bekötésekkel való kibővítésével, a regionális rendszerben átemelők építését, illetve átépítését, a csapadékcsatorna hálózat fejlesztését, a Zalaegerszeg Keleti vízbázis szennyvízcsatorna kiváltását új kutak építésével, valamint a szennyvíztisztító telep korszerűsítését az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében. (3) A kérelmet indokolják a részletes projekt terv eredményéből következő változások és valamint a projekt végrehajtása során keletkezett megtakarítások felhasználása. (4) A projekthez csatolt új elemek kapcsán a kiadások elszámolhatóságának kezdő időpontját a Kohéziós Alap által társfinanszírozott intézkedések keretében a kiadások támogathatósága tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló 2003. január 6i, 16/2003/EK számú Bizottsági Rendelet 7(3) cikke szerint megfelelő rögzíteni 2. (5) A B(5128) 2004 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. HL L 130., 1994.5.25., Lo. HL L 2, 2003.1.7., 7.O.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A B(5128) 2004 rendelet az alábbiak szerint kerül módosításra: (1) A 2. cikk a következők szerint módosul: (a) A 2. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul: "2. A1164/94/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében a 2004. július 6. előtt felmerült kiadások nem tekinthetők a Kohéziós Alapból támogathatóak. A projekthez kapcsolódó kiadások 2010. december 31ig támogathatók." (2) Az I. és La Melléklet szövege (Előzetes Beszerzési Terv) helyébe ajelen határozat I. Mellékletének szövege lép. (3) A II. Mellékletben meghatározott pénzügyi terv helyébe a jelen határozat II. Mellékletében meghatározott pénzügyi terv lép. 2. cikk Az e határozat 1. cikke szerint hozzáadott új fizikai elemekre vonatkozó kiadások 2008. december 11től kezdődően támogathatók. 3. cikk Jelen határozat címzettje a Magyar Köztársaság. Kelt Brüsszelben, 2009.6.29. a Bizottság részéről DirkAhner Főigazgató

"I. MELLEKLET Projekt száma: 2004//16/C/PE/002 1. P R O J E K T M E G N E V E Z É S E Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetése és kezelése 2. KÉRELMEZŐ HATÓSÁG 2.1. Név: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2.2. Cím: Wesselényi u. 2022, H 1133 Budapest 3. A MEGVALÓSÍTÁSÉRT FELELŐS HATÓSÁG 3.1. Név: Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és Környéke Csatornahálózat és Szennyvíztisztítótelep Fej lesztésére 3.2. Cím: Kossuth L. u. 1719, H 8901 Zalaegerszeg 4. KIFIZETŐ HATÓSÁG Pénzügyminisztérium, Nemzeti Programengedélyező Iroda, H1051 Budapest, József Nádor tér 24. 5. KÖZBENSŐ SZERV, VAGY SZERVEK (KIVÉVE A KIFIZETŐ HATÓSÁGOT), AMELY(EK) FELÉ A VÉGREHAJTÓ SZERV A KIADÁSOKRÓL NYILATKOZATOT TESZ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, H1134 Budapest, Váci út 45. 6. HELYSZÍN: Zalaegerszeg 6.1. Tagállam: Magyar Köztársaság 6.2. Régió :NyugatDunántúl 6.3. Elhelyezkedés városi/vidéki területen: A projekt városi, külvárosi és vidéki területeket érint. 7. LEÍRÁS Zalaegerszeg város és a környező 26 település közös szennyvízelvezetési rendszerrel rendelkezik és Zalaegerszegi Szennyvíztisztító Telepen tisztítják szennyvizüket. Valamennyi település a Zalafolyó vízgyűjtő területén található, amely a Balatonba befolyó vízmennyiség 4

legnagyobb részét képviseli. A Balaton vízminőség védelme Magyarország környezetvédelmében kiemelt prioritással rendelkezik. Ennek megfelelően a Zalafolyó völgye az egyik leginkább érzékeny területnek tekinthető (1/1 vízvédelmi kategória) Magyarországon. A Balaton szerves, de különösen a foszfor és nitrogénterhelésének fő forrása a Zalafolyó. A tó védelmének az egyik lehetséges módja a vízgyűjtő területen elhelyezkedő települések minél szélesebb körű csatornázása, valamint szennyvizének tisztítása, hogy csökkenjen a Zala folyóba bejutó foszfor és nitrogén mennyisége. 7.1. Fizikai j ellemzők Szennyvízcsatorna Fejlesztés A projekt célja új csatornarendszer biztosítása 8 településen és a meglévő csatornahálózat bővítése Zalaegerszegen és 3 további településen. Következésképpen szükségessé válik a szennyvízkezelő telep biológiai kapacitásának bővítése is és új iszapkezelő biztosítása. Általánosságban véve a meglévő csatornahálózat korszerűsítésére kerül sor a megnövekedett kapacitásigény kielégítése céljából. Az összes szállítócső megmarad, de egy szakaszon a gravitációs vezetéket nyomóvezetékre cserélik. 8 településen és Zalaegerszeg 5 kerületében amelyek jelenleg nincsenek a szennyvízvezetékbe bekötve, új szennyvízelvezető rendszer kerül megépítésre: Alsónemesapáti (E7)*; Nemesapáti (E8); Kisbucsa (E13); Nemeshetés (S3); Söjtör (S9); Pusztaszentlászló (S10); Boncodfölde (W4); Kávás (W7); Hatháza (Z3); Jánkahegy (Z8); Gálafej (Z9); Egerszeghegy (Zl 1); Gógánhegy (Z14). A következő településeken és zalaegerszegi bővítésére, vagy változtatására kerül sor: kerületekben a meglévő csatornahálózat Kispáli (N1); Bocfölde (SÍ); Csatár (S2); Andráshida (Z2); Ságod (ZA); Nekeresd (Z5); Csács (Z8); Besenyő (ZIO); Ebergény (Z16); Szenterzsébethegy (Z17); Vorhota (Z19). * E: Keleti Hálózat; S: Déli Hálózat; W: Nyugati Hálózat; N: Északi Hálózat; Z: Zalaegerszegi Hálózat A II. ütem során várhatóan 890 új bekötés fog megvalósulni, mely 2404 lakost érint. Az új bekötésekkel keletkezett szennyvíz megnöveli a vezetékeken keresztül a szennyvíztisztító telepre szállított szennyvíz mennyiségét és csökkenti a szennyvízszállítás mennyiségét. A szennyvíztisztító telep terhelése, a megnövekedett mennyiség ellenére, gyakorlatilag nem változik, ami a biológiailag jobb minőségű szennyvíznek köszönhető. A régi regionális csatornahálózat néhány részét nem érintették az I. Ütem beruházásai. A II. Ütemben a régi rendszer változtatását tervezik az I. Ütem alapelveinek figyelembe vételével (átemelők kihelyezése a település szélére, szagtalanító és tartózkodási idő csökkentő beavatkozások alkalmazása). Ennek keretében 26 db átemelő átépítését határozták el. Emiatt némelyik nyomócsövet is korszerűsíteni kell. Két szennyvíznyomócső kapacitása nem megfelelő, így a régi telepről jövőt egy kisebbre kell cserélni, míg a zalaszentiváni vezetékek kapacitását bővíteni kell. A Zalaegerszeg Keleti Vízbázis termelő kutak védőterületén húzódik a BOTNY2 számú szennyvízcsatorna, amely a Déli Hálózat fő nyomóvezetéke és súlyosan veszélyezteti a vízbázist. A II. ütemben sor kerül a csatornaszakaszkiváltásra és öt új kút fúrására, amelynek 5

célja a vízellátás biztonságának fokozása, vagyis 11.000 mvnap egészséges ivóvíz szolgáltatása. Ezek a kutak a meglévő vízbázison belül kerülhetnek kialakításra a csatornanyomócsőtől távolabb. Zalaegerszegen illegális esővízelvezetők szétválasztása és a Zrínyi utcai túlterhelt fővezetőnek egy új, 4300 méteres nyomóvezetékre való cseréje szintén várható. A Hock J. utcai túlterhelt beton gravitációs vezeték szintén ki lesz cserélve egy párhuzamos vezetékkel. A projekt a vegyes csatornabekötéseket szintén lefedi annak érdekében, hogy az esővíz és a szennyvíz elvezetése elkülönüljön. A II. Ütem célja a szennyvíz és az esővíz csatornák különválasztása a projekt további területein és az ezt kiegészítő esővízcsatorna beruházások végrehajtása. Ezen célok megvalósítása biztosítja, hogy a kezeletlen szennyvíz ne folyjon az esővízcsatornákba Zalaegerszeg e területeiről sem, s hogy a csatornahálózatba folyó esővíz mennyisége csökkenjen. A beruházás 5492 m esővízcsatorna építését foglalja magában. Ennek megfelelően a szennyvízelvezető csatornák kapacitása kielégítő. Szennyvízkezelés A jelenleg nem üzemelő biológiai reaktiváló új SBR vezetékre fog kicserélődni, mely olyan lesz, mint a jelenlegi. Egy kiegyenlítő tartály lesz kialakítva az optimális keveredéshez és a megfelelő mennyiségű biológiailag lebomló szén biztosításához a befolyó szennyvízben a foszfor eltávolítás érdekében. Sor kerül egy szippantott szennyvíz fogadóállomás kiépítésére. Megnevezés Fogadó állomás a szippantott szennyvíz részére Kiegyenlítő tartály Eleveniszapkezelés Munka Az újonnan épült üzem magában fogalj a:fmomszűrőt, mennyiségi és minőségi mérőeszközöket, szippantott szennyvíz beemelő állomást A meglévő kiegyenlítő tartály adagolóval lesz felszerelve. A meglévő 1. vezeték úgy marad, ahogy jelenleg van. A 2. vezeték jelenleg nem üzemel, fel kell újítani, úgy mint az 1. vezetéket. A fúvó kapacitás ki lesz bővítve. Új nitrát keverő pumpa lesz beüzemelve. Jellemzők Kapacitás: 300 m 3 /nap Kapacitás: 1800m 3 A jelenlegi kapacitás megmarad. Meglévő 1. vezeték: Anaerob: 1 050 m 3 Anoxikus:l 672 m Aerob: 8 330 m 3 ' 2. vezeték fui onnan létrehozott) Anaerob: 1 050 m 3 Anoxikus: 1 672 m 3

Másodlagos ülepítés Iszapvisszakeverés Harmadfokú tisztítás Nem lesz változtatás, csak az acélduzzasztók lesznek kicserélve. Kisebb változtatások szükségese, a két vonal ellátásához. Új harmadfokú tisztító egység automatizált adagoló rendszerrel való felszerelése. Új épület a homokszűrő részére. Aerob: 6 530 m 3 A meglévő kapacitás kielégítő: 2 x 40m átmérőjű Dorr medence A meglévő kapacitás kielégítő. Átlagos üzemeléskor befolyó mennyiség: 833 m 3 /óra Csúcsidőben befolyó: 1 250 m 3 /óra A II. fázisában a szennyvíztisztító telepen eszközölt további beruházások csökkenteni fogják az üzemelési költségeket. Ezek olyan elemeket tartalmaznak, melyek az I. fázisban megvalósított műszaki megoldást egészítik ki. A szennyvíztisztítón tervezett beavatkozások a további csoportokra oszthatóak: Az anaerob rothasztás után keletkező nagy ammóniakoncentrációjú csurgalékvíz biológiai kezelése deammonifikációval a biológiai műtárgyakba történő visszavezetés előtt, a szennyvízvonali levegőztetési igény csökkentésére. A csurgalékvízben visszajutó magas nitrogén tartalmat egy kis kapacitású deammonifikációs eljárást alkalmazó SBR rendszerrel csökkentjük. Ennek az eljárásnak az elektromos energia felhasználása lényegesen kisebb, mint a fő szennyvízvonalon alkalmazott nitrifikációs/denitrifikációs technológiának. Amennyiben a már kezelt csurgalékvíz jut vissza a szennyvíz vonalra, a fúvók működési kapacitása, így az általuk fogyasztott energia is csökkenni fog. A rothasztókban keletkező biogáz előkezelése, mely a gázmotor élettartamát növeli és csökkenti a telep C02 kibocsátását. A szennyvíztisztító telep üzemeltetési költségeinek csökkentése és a megváltoztatott rendszerekhez való igazodás érdekében szükséges egyes, az I. fázisban nem szereplő műtárgyak gépészeti berendezéseinek cseréje. Ez a kiegészítő fejlesztési csoport számos kis tételt foglal magába. Ide tartozik a mechanikai tisztítás kapacitásának összehangolása a csatornázási beruházásokban szereplő tételekkel is. AII. fázisban egy csatorna karbantartó kocsi is beszerzésre kerül. A II. fázisban tervezett beruházások kiegészítik az I fázisban épített rendszert. Önállóan megvalósíthatóak, de az I. fázis nélkül nem működtethetőek. Iszapkezelés

A projekt által finanszírozandó iszapkezelő egység egy, a fölösiszap és az iszap mechanikai sűrítése számára létrehozott gravitációs sűrítőből, termikus hidrolízisből, egy anaerob mezofil rothasztóból és egy iszap víztelemtőből áll. A technológia fő elemei a következők: Gravitációs sűrítők (2 meglévő+ 1 új beszerelése), Sűrítő/víztelenítő centrifugák (2 meglévő egység), Sűrített iszap tárolására tároló siló (új), Előkezelésként termikus hidrolízis (új), Rothasztók (új), Rothasztott iszaptároló tartály (meglévő), Víztelenítő centrifugák (új), Gáztároló (új), Fáklyázó (új), Biogáz hasznosító rendszer (új). Az iszap a hidrolízis során sterilizálásra kerül, mely javítja alkalmasságát a mezőgazdaságban történő felhasználásra. 7.2. Az intervenció kategóriája és alkategóriája az 1386/2002/EK rendelet IV. mellékletének 2. szakaszával összhangban Alapvető infrastruktúra Környezetvédelmi infrastruktúra Csatornázás és tisztítás (345) 7.3. Fő monitoring indikátorok MONITORING INDIKÁTOROK Mennyiség EgySég::. A. CSATORNA RENDSZER 1. Csatornák Házi bekötések Új csatornák (gravitációs rendszerű DN 300 alatt) Új csatornák (nyomott rendszerű DEI60 alatt) Új főgyűjtő (gravitációs rendszerű DN 300 felett) Új főgyűjtő (nyomott rendszerű DE60 felett) 2. Szivattyúállomások Szivattyúállomás (építés, gépesítés, elektronika) Házi átemelő (építés, gépesítés, elektronika) Szivattyúállomás felújítása 3. Egyéb Esővíz főgyűjtő B. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK 1. Termelő kutak 2. Elsőfokú tisztítás 3. Másodfokú tisztítás 4. Harmadfokú tisztítás 5. Iszapkezelés Sűrítés Stabilizálás Iszap víztelenítés 5825 110681 43622 5830 30356 67 492 19 5862 5 20000 17000 17000 780 78 14 db m m m m db db db m db m 3 /nap/100% m 3 /nap/100% nrvnap/100% m 3 /nap/100% nrvnap/100% m 3 /nap/ 100%

6. További munkák/elemek Új épület építése Egyéb gépek és berendezések 1 38 db/100% db/100% ни

8. CÉLKITŰZÉSEK A Zalafolyó vízminőség védelme, amely része a Balaton vízgyűjtő területének, A talajvíz szennyeződésének csökkentése, A lakosok életszínvonalának j avulása, A gazdasági potenciál és a régió turisztikai vonzerejének növelése, Olyan mértékben javítani a bűzös szennyvíziszap kezelést, hogy a végtermék széleskörű felhasználása a mezőgazdaság területén lehetővé váljék és következésképp biztosítani, hogy alkotóelemei az ökológiai rendszerbe visszakerüljenek. MUNKA ÜTEMTERVE Piaci közbeszerzés Építés :^00:W:Wtë0iirae^ 2004. szeptember 1. 2006. március 1. ;ЙШШ1^ШРЩ :; 2009. június 30. 2010. szeptember 31. 10. GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉS A költséghaszon elemzés a pályázat részeként lett benyújtva. A számított pénzügyi belső megtérülési ráta 3,04%, 5%os diszkont értéken számolva. A projekt legfontosabb hasznai: Az ivó vízminőség j avítása, A természeti erőforrások megőrzése, A turisztikai potenciál növelése. 2008tól a díjak 0,23%> /m3rel történő emelése tervezett. A szennyvíz díja a háztartásokra és ipari fogyasztókra különböző: az ipari szennyvízre előreláthatóan magasabb lesz. A díjemelés mértéke az ivóvíz és szennyvíz részesedése tekintetében még megengedhető, (a háztartások átlagos jövedelmének max. 3,4 % a). 11. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Az I. fázis keretében, a megvalósításhoz szükséges környezetvédelmi engedélyt a Dunántúli Környezetvédelmi Hatóság 2004. június 17én adta ki. A magyar hatóságok által lefolytatott vizsgálat szerint a projekt I. fázisának a Natura 2000 hálózat körébe tartozó területekre nincs negatív hatása. 10

A II. ütem keretében egy környezeti hatásvizsgálati átvilágításra, vagy ha szükséges egy környezeti hatásvizsgálat lebonyolítására kerül sor a módosított 85/337/EGK irányelvnek megfelelően (I. melléklet második paragrafusának 11.les része). Az illetékes hatóság további vizsgálatot fog eszközölni, annak bizonyítása érdekében, hogy a projekt második fázisának nem lesznek jelentős negatív hatásai a Natura 2000 hálózat körébe tartozó területekre. A projekt központjában a környezetvédelem áll. 12. ÖSSZES KÖLTSÉG (EURÓBAN) A projekt indikatív beruházási költségei Megnevezés Összes költség ( ) Szennyvízcsatorna új bekötésekkel Szennyvízcsatorna regionális fejlesztések Szennyvíz Tisztító Telep Csapadékcsatorna hálózat korszerűsítés Iszapkezelés Szennyvízcsatorna kiváltás Mérnök Ártartalék Összesen 28 998 141 3 134 836 5 509 952 1 433 093 4 348 500 607 964 2 014 335 2 831 147 48 877 968 Összes költség: 48 877 968 Összes támogatható költség: 48 877 968 Támogatási arány: 75% Kohéziós Alap támogatás: 36 658 476 6" 11

Projekt: Szám: "Π. MELLÉKLET PÉNZÜGYI TERV Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt CCI 2004 16 CPE 002 EURÓ Kötelezettségek a közösségi költségvetésből Év Összes jogosult költség Kohéziós Alap Nemzeti Hatóságok Egyéb Közösségi hitelek (csak tájékoztatási céllal)) 2004 2005 2006 Összesen % Összesen [1]] [2] 18.559.866 [3]=[2]/[l] [4]=[6]+[7] 18.098.610 ШШВЯЕ 11ЯЯНВ Ilii IBIIII ΙΪΙΒΙβΙ % [5]=[4]/[l] Központi és önkormányzati [6] ВЯВЯ19 Egyéb [7] ШШКШШШШ. [8] IliiS^Bllfií [13] liiïlilifïl iiiïlills 12

Projekt: Szám: Év Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt CCI 2004 16 CPE 002 Közkiadások, vagy azzal egyenértékű kiadások, amelyek megfelelnek a Kohéziós Alap támogathatósági feltételeinek a tagállam előrejelzése alapján Összes jogosult költség Kohéziós Alap Nemzeti Hatóságok Egyéb EURÓ Közösségi hitelek (csak tájékoztatási céllal) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen [l]=[2]+[4]+[8] 0 1,296,899 11,269,724 19,828,250 10,983,887 [2] 5,499,208 4,124,406 ШвШЕШЕ íl^^^^b 0 972,674 8,452,293 14,871,188 8,237,915 % [3]=[2]/[l] 75 75 75 75 75 75 1 Piliti Összesen [4]=[6]+[7] 0 324,225 2,817,431 4,957,062 2,745,972 1,374,802 ВЯЯВИ1 % [5]=[4]/[l] 25 25 25 25 25 25 llelléillips Központi és önkormányzati [6] 0 324,225 2,817,431 4,957,063 2,745,972 1,374,802 ЯИНБН Egyéb [7] lillil [8] [13]. libliililsii BlI^Biliilli 13