JELENTÉS a Phare támogatások igénybevételével megvalósított levegőtisztaság- és vízminőség védelmi beruházások utóellenőrzéséről 1995. szeptember 261.
A vizsgálat végrehajtásáért felelös: az ÁSZ IV. Yagyonellenörzési Igazgatósága dr. Kovács Árpád igazgató A vizsgálatot vezette: Krucsai Balázs A vizsgálatot végezte: osztályvezető főtanácsos Bank Lajos Istvánj/y Lóránt Kiss Istvánné számvevő számvevő számvevő tanácsos tanácsos, tanácsos
T A R T A L O M J E G Y Z É K oldal I. Bevezetés 1 II. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok 3 III. Részletes megállapítások 7 1.) A beruházások üzembehelyezése és elszámolása 7 2.) Az üzembehelyezett eszközök és létesítmények működtetése 12 3. ) A befeketett eszközök hasznosulása 16
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-8-30/1995. Témaszám: 270 J E L E N T É S a Phare támogatások igénybevételével megvalósított levegőtisztaság- és vízminőség védelmi beruházások utóellenőrzéséről I. B E V E Z E T É S Az Állami Számvevőszék 1992. Il. felében 9 db - az Európai Unió Számvevőszékével közösen kiválasztott - Phare forrásból támogatott környezetvédelmi projekt megvalósitását vizsgálta. Közütük 5 projekt, kereken 10 millió ECU költségelőirányzattal, a levegőtisztaság- és a vízminőség védelmét szolgálta. Ezek az utóvizsgálatba bevont projektek a következők: Emisszió mérő Imisszió mérő hálózat korszerűsítése hálózat korszerűsítése - Fluidágyas kazánátalakítás az Ajkai Hőerőműben Iszapkatrás és nádaratás a Balatanon - Körös-völgyi holtágak rehabilitációja (3.800 ezer ECU) (3.600 ezer ECU) ( 830 ezer ECU) ( 850 ezer ECU) 850 ezer ECU) E projektek keretében megvalósuló beruházások üzembehelyezése zömmel az alapvizsgálat lezárását követően történt.
- 2 - Az alapvizsgálat a támogatandó célok kiválasztásánál, a támogatások odaítélésénél és igénybevételénél számos hiányosságat tapasztalt. A jóváhagyott projektek megvalósitását azonban összességében pozitívan értékelte. Kifogásolta viszont, hogy pénzügyileg nem mindenütt készültek fel megfelelő módon a beruházások üzembehelyezésére és folyamatos működtetésére. Elsősorban a költségvetési intézményeknél látszott kétségesnek a szükséges pénzügyi fedezet előteremtése. Az utóvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az üzembehelyezett új eszközöket és létesítményeket hogyan hasznosítják. Megvalósultak-e a projektekben előirányzott célok, milyen kimutatható eredmények vannak az űzemel1etők tevékenységében, illetve a levegő- és vízminőség javulásában. Az utóvizsgálatba bevont szervek: Ajkai Hőerőmű, Környezetgazdálkodási Intézet, Környezetvédelmi Főfelügyelőség, Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szarvas Város Polgármesteri Hivatala. Vizsgált időszak: 1992. július l-től 1994. december 30-ig. A helyszíni vizsgálat 1995. április 18-án kezdődött és 1995. május 16-án fejeződött be. A vizsgálat megállapításai a beruházások üzembehelyezésének és folyamatos működtetésének dokumentumaira, a felelős személyekkel folytatott interjukra és a helyszíni szemlék tapasztalataira támaszkodnak.
- 3 - Il. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok Az 1991-93. években a Phare program által nyújtott támogatási lehetőségeket kihasználva néhány költségvetési szerv és gazdasági vállalkozás közel 1,4 milliárd forint összegű levegőtisztaság védelmet és több, mint 210 millió forint összegű vízminőség védelmet szolgáló beruházást valósított meg. (t. sz. melléklet) Az utóvizsgálatba bevont projektek keretében előirányzott beruházások, két laboratórium kivételével, befejeződtek. A megvalósításukra nyújtott kereken J milliárd forint összegű Phare támogatást az érintett szervek saját és egyéb forrásokból 600 millió forinttal egészítették ki. A beruházások üzembehelyezése a vonatkozó előírásoknak megfelelően, szabályszerűen történt. Pénzügyi elszámolások (aktiválásuk) azonban a költségvetési intézmények egy részénél (környezetvédelmi felügyelőségek, vízügyi szervek, önkormányzat) nem felel meg a számvitelről szóló!991. évi XVIII. törvény, illetve a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 179/1991. (XII. 30.) kormányrendetet előírásainak. A beruházási ráfordítások Phare forrásból finanszírozott hányadát könyveikben nem mutatták ki tőkenövekedésként (érték nélkül vették nyilvántartásba). Ennek megfelelően az elhasználódás miatti tőkeérték csökkenés kimutatását is mejjőzték. A beruházott eszközök tulajdonviszonyai - a Körös-völgyi holtágak műtárgyainak kivételével - rendezettek. Az új létesítményeket és eszközöket üzemeltető szervezetek - az alapvizsgálat során tett felhívásunkat is megszívlelve - igyekeztek megfeleléíen gondoskodni a folyamatos működés
- 4 - anyagi és személyi feltételeiről. A létesítmények többsége üzembehelyezése óta folyamatosan müködik. Kivételt képez az úszó nádarató gép, amely eddig gyakorlatilag nem végzett munkát, valamint az iszapkotró gép, amely több mint két éven át alig müködött. A próbaüzemeltetés során kiderült, hogy az úszó nádarató gép alkalmazása a Balaton nagy kiterjedésü vízfelületén rendkívül gazdaságtalan. Az egymástól távol fekvő nádasok miatti tetemes szállítási költségek, a vártnál költségesebb előkészítő munkák (stégek, egyéb tárgyak előzetes eltávolítása) miatt a költségek többszörösen meghaladják a jégen történő vágás költségeit. (Így üt vissza az a tény, hogy a Phare támogatások odaítélésénél az üzemeltetés gazdaságosságát nem mérlegelték). A gépnek a Velencei-tóra történő áttelepítését fontolgatják. Az úszó iszapkotró gép kapacitásának kihasználását a finanszírozási források hiánya akadályozta. A "Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program" elfogadásával 1995-től a finanszírozási kérdések rendeződtek. Teljes a kapacitások kihasználása azoknál a létesítményeknél, ahol az a megszakitás nélküli üzemmód sajátosságaiból következik (hőerőmüvi kazánok, vízszabályozó müvek, légszennyezettséget mérö állomások). Az üzemeltetés és a karbantartás költségeit a működtető szervezetek többsége az elmúlt években fedezni tudta. Néhány esetben (iszapkotró gép, emisszió mérö buszok) a költségvetési intézmény forrásainak szükössége a kapacitás kihasználását akadályozta. Az eszközök elhasználódásával és a szervizelési költségek növekedésével ezek a finanszírozási problémák a költségvetési intézményeknél fokozódhatnak. Megfelelő intézkedések nélkül a környezetvédelem céljait szolgá-
- 5 - ló, jelentős ráfordításokkal létesítmények kihasználása veszélybe. kiépített méréí-rendszerek és és műszaki állapota kerül A vizsgált projektekben kitűzött célok többsége a beruházások üzembehelyezésével és működtetésével megvalósult. Jelentösen korszerüsödött az ország levegőszennyezettséget mérő rendszere és müszerbázisa. Az eseti és kézi mintavételezésre épülő rendszer 14 olyan korszerű állomással bővült, amelyek az ország legfrekventáltabb területein komplex és folyamatos méréseket végeznek emberi közreműködés nélkül. Hasonló fejlődés ment végbe a levegöszennyező források által kibocsátott szennyező anyagok (gázok, por, stb) mérése terén is. Az érintett hatóságok (környezetvédelmi felügyelőségek) és a gazdálkodó szervek részéremérési szolgáltatásokat végző intézmények 7 korszerű mozgó laboratóriumhoz jutottak, amelyek az európai követelményeknek megfelelő módon és technikával pontos és megbízható. a külföldi cégek által is elfogadott méréseket produkálnak. Ezekre építve megfelelő, a környezetet védő intézkedések tehetök. Az Ajkai Hőerőműben elvégzett kazánátalakítások eredményeként az erőmű kéndioxid és nitrogénoxid kibocsátása a korábbinak felére csökkent. Jórészt ennek köszönhető, hogy Ajka város és környezetének levegiítisztasága jelentősen javult. A vízminőség védelmét szolgáló projektek keretében megvalósult beruházások is - bár viszonylag szerény mértékben - lehetőséget minősége vízszennyező teremtettek arra, hogy az adott területeken a víz javuljon. Megkezdődhetett a Keszthelyi-öböl anyagokat tartalmazó felsö iszaprétegének ütemezett kotrása, a Körös-völgyi holtágak mederállapotának javítása, a vízszabályozás korszerűsítésével a holtágrendszer vízhozamának vízminöséget javít<'> növelése.
- 6 - A vizsgált projektek megvalósítása, a befektetett eszközök hasznosulása, a tapasztalt problémák ellenére, összességében eredményesnek értékelhető. Nem hozott ugyan alapvető változást az ország álló -és folyó vizeinek és levegőjének minőségében, de szűkebb alkalmazási területükön eredményesen segítik az alapvető életelemek minőségének megőrzését és javítását. Arra van szükség, hogy a beruházások által nyújtott lehetőségek kihasználása még teljesebbé váljék. Erre az üzemeltetők részéről a törekvés adott, támogatásra érdemes. Az Európai Unió illetékes bizottsága a közelmúltban tájékozódó felmérést végzett a Phare program által támogatott környezetvédelmi projektek megvalósulásának eredményeiről. Nem hivatalos információink szerint megállapításai megegyeznek a jelentésben foglaltakkal. A vizsgálat során tapasztalt hiányosságak megszüntetésére (az üzembehelyezett eszközök elóirásoktól eltérő aktiválása, a tulajdonviszonyok rendezetlensége, a hatékonyabb hasznositást segítő együttműködés elmaradása) a vizsgált szerveket felszólítottuk. A szükséges intézkedéseket megtették, vagy előkészítésükről tájékoztatást adtak. A vizsgálat tapasztalatai alapján javasoljuk: 1.) A Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Népjóléti Minisztériumnak a.) Kisérjék fokozott figyelemmel és tegyenek megfelelő intézkedéseket a Phare támogatások segítségével - a környezetvédelmi felügyelöségeknél és a Környezetgazdálkodási Intézetnél üzembehelyezett emisszió mérc'i buszok és egyéb műszerek kapacitásá-
- 7 - nak teljesebb kihasználására és működési öltségeinek finanszírozására, - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeteinél, valamint az Orsz gos Közegészségügyi Intézetnél üzembehelyezett imisszió mérő állomások és mérő gépkocsik működési költségeinek finanszírozására. b.) A felügyeletük alá tartozó intézmények ál al működtetett korszerű emisszió és imisszió mé ő rendszer mérési eredményeinek hatékonyabb hasz a szükséges környezetvédelmi intézkedések j megalapozása érdekében segítsék elő, hogy az intézmények közötti együttműködés szervezettebbé eredményesebbé váljék. 2.) A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszt riumnak, hogy tegyen intézkedéseket a Phare támogatások segítségével beszerzett és jelenleg kihasználatlan ús nádarató gépnek a Velencei-tóra történő áttelepít'sére és megfelelő hasznosítására. III. Részletes megállapítások l.) A beruházások üzembehelyezése és elszámolása Az utóvizsgálatba bevont projektek keret' zott beruházások, két laboratórium ződtek. Megvalósításukhoz az érintett költségve tézmények és gazdasági vállalkozások saját és e. :ái,rány befeje- in-
- 8 - ső forrásokból is hozzájárultak. Üzembehelyezésük a vonatkozó előirásoknak megfelelően, szabályszerűen történt. A befektetett eszközök aktiválása azonban a költségvetési intézmények egy részénél nem felel meg a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, illetve a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és ~önyvvezetési kötelezettségéról szóló 17911991. (XII. 30. l Kormányrendelet elóirásainak. 1.1. l Az emisszió mérő hálózat korszerűsítésére 1991-93. között összesen 7 db emisszió (levegőszennyező anyag kibocsátás) mérő busz, különböző mérőműszerek és laboratóriumi kiegészítő eszközök beszerzése történt meg. Ezek az eszközök a következö intézmények tulajdonába kerültek: - Egy-egy emisszió mérő buszt kapott a 12 környezetvédelmi felügyelóség közül 6 felügyelőség (Észak-magyarországi, Kiizép-Dunántúli, Közép-Dunavölgyi, Alsó-Tisza-vidéki, Tiszántúli és az Észak- dunántúli K. F. ) Egy emisszió mérő busz, különböző laboratóriumi kiegészítő eszközök dálkodási Intézet eszközállományát mérőműszerek és a Környezetgazgyarapitották. A beszerzett és üzembehelyezett eszközök összértéke 453 millió forint, melyből a Phare támogatás 416 millió forint (3,8 M ECU). Az eredeti tervektől eltérően - a Phare támogatáson kivül szükséges finanszírozási források hiánya miatt - a Környezetgazdálkodási Intézetben nem tudták üzembe
- 9 - helyezni a bűzmérő taboratóriumot és felépíteni a levegőtisztaság védelmi referencia laboratóriumot. Ez utóbbi hiánya az országos emisszió -és imisszió mérőhálózat műszereinek hitelesítését is nehezíti. A laboratóriumok befejezéséhez mintegy 60 millió forint hiányzik. ( A KTM tájékoztatása szerint a referencia laboratorium üzembehelyezése!995 év végén várható). Az új eszközök aktiválása a Környezetgazdálkodási Intézetben és a környezetvédelmi felügyelőségek többségénél nem a vonatkozó előírásoknak megfelelően történt. Az üzembehelyezett eszközök értékét nem számolták el tőke növekedésként, esetenként csak a saját ráfordítást aktiválták, nem tartják nyilván az eszközök elhasználódását tükröző értékcsökkentést. 1.2.) Az országos levegőminőség mérö rendszer továbbfejlesztésére az Országos Népegészségügyi Központ 199!-93 között összesen 15 db konténeres, korszerű műszerekkel felszerelt mérőállomást és 5 db mobil mérőgépkocsit vásárolt. Ebből l mérőállomást és l mérőgépkocsit az Országos Közegészségügyi Intézetben, 14 mérőállomást és 4 mérőkocsit pedig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) az ország legszennyezettebb régióiban működö 8 megyei intézeténél helyeztek üzembe!993-ban (Baranya, Borsod, Győr, Heves, Komárom, Nógrád és Pest megyében) A beszerzett és üzembehelyezett eszközök értéke összesen mintegy 384 millió fol'int, amit lényegében véve a Phare támogatásból finanszíroztak. A Népjóléti Minisztérium eddig mintegy 90 millió forinttal járult hozzá az eszközük beszerzéséhez és üzemeltetéséhez.
- l o - Az eszközök aktiválása 1994-ben szabályszerűen megtörtént. 1.3.) Az Ajkai Hőerőműben a levegőt szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében!990 és!992 között összesen 4 db 100 t/óra teljesítményű gőzkazánt alakitottak át korszerű, ú.n. fluidágyas tüzelésű üzemelésre.!990-9!-ben két kazán átalakítását saját, illetve hazai pénzforrásokból finanszírozták, majd!992-ben a megítélt Phare támogatást is igénybe véve további két kazán átalakítását végezték el. A beruházás megvalósi tására öss-zesen 541,4 mil l i ó forintot fordítottak, melyből a Phare támogatás 8!,4 mil!ió forint, a Központi Környezetvédelmi alapból nyújtott támogatás pedig 60 millió forint volt. A beruházások üzembehelyezése és aktiválása az előirásoknak megfe!elően történt. l. 4.) A Közép-dunántúl i Vizügy i Igazgatóság a Keszthelyi öböl térségében!992. májusában üzembe helyezte a holland lhc Beaver cég által gyártott nagyteljesítményű úszó iszapkotró gépet. Üzemeltetésének célja a Balaton fenék felsö!0-!5 cm-es iszaprétegének eltávolítása, s ezáltal az algáknak táptalajt adó foszfor és nitrogén tartalom csökkentésével a vízminöség javítása. A kotrógép beszerzésére és üzembehelyezésére összesen 111 millió forintot kii!töttek. Ebböl a Phare támoga-
- ll - tások 73 millió, a vízügyi ágazat források pedig 38 mi ll ió forintot tettek ki. által biztosított A nádállomány és közvetve a víz minőségének javítását kívánta szolgálni az ugyancsak 1992-ben beszerzett és próbaüzemelésre beállított úszó nádarató gép. Beruházási és üzembehelyezési költsége összesen 8 millió forintot tett ki. Az üzembehelyezett gépek aktiválása nem felel meg a számviteli törvény és a vonatkozó rendelkezések írásainak. A Vízügyi Igazgatóság a gépeket előcsak mennyiségi nyilvántartásba vette, a tőkeérték növekedését könyveiben nem mutatta ki. értékcsökkenést nem számol el. 1.5.) A Körös-völgyi holtágak kritikusan kedvezőtlenné vált vízminőségének javítására Szarvas város önkormányzata - az érintett vízügyi és más szervek bevonásával 1990. márciusában átfogó, mintegy 430 millió forintot igénylő fejlesztési programot dolgozott ki. E program első ütemében az ökológiai és vizforgaimat szabályozó beavatkozások (vízkormányzó és vízszintszabályzó műtárgyak építése, mederszakaszok kotrása, stb.) valósultak meg. (2.sz. melléklet) Az üzembehelyezett beruházásokra összesen 91,2 millió Phare források forintot fordítottak, amit -5,6 M Ft Minisztérium-i támogatás kivételével - ból finanszíroztak. Földművelésügyi Az üzembehelyezett beruházások a Magyar Állam tulajdonába és a Köriisvidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésébe
- 12 - kerültek. Ennek ellenére - az érvényes előírásoktól eltérően - a létesítményeket Szarvas Város Polgármesteri Hivatala aktiválta. A tulajdonviszonyok törvényes rendezésére az érintetteket felszólítottuk. 2.) Az üzembehelyezett eszközök és létesítmények működtetése A beruházott eszközök üzembehelyezésük óta folyamatosan üzemelnek. Kivételt képez a nádaratógép, amely a három év alatt gyakorlatilag nem végzett munkát. A többi eszköz működése is csak részben tölti ki teljesen a kapacitást, egyeseknél az üzemidő még az igényelt mértéket sem éri el. Teljes kapacitáskihasználás azoknál a létesítményeknél van, ahol a működés sajátossága a folyamatos, megszakitás nélküli üzem (hőeróművi kazánok, légszennyezettséget mérő állomások, vízszabályozó művek). Az üzemeltetés és karbantartás költségeit, a működtető szervezetek saját bevéte l i forrásaikból, i ll etv e költségvetési támogatásból az eddig eltelt idéiszakban fedezni tudták. Forráshiány az üzemelést csak egy-két esetben korlátozta. A tapasztalatok szerint azonban a garancia időszak lejárta után, a beruházott eszközök életkorának növekedésével a szerviz költségei jelentösen megemelkednek. Nö az üzemköltség is. Ugyanakkor a költségvetésből származó és egyéb saját bevételi források szűkülnek. Ezért intézkedést igényel, hogy az üzemeltető költségvetési szervek számára az indokolt mértékű üzemelés költségei intézményesen biztositottak legyenek. 2.1.) A levegőszennyező anyagok kibocsátását ("emisszió'') mérő laboratóriumokat és egyéb eszközöket a 6 környe-
- 13 - zetvédelmi felügyelőség és a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) folyamatosan működteti. A műszereket hitelesítették, gondoskodtak a szükséges kezelő személyzet kiképzéséről. Az eszközök karbantartását részben tar- tós szerződéssel (3 felügyelőség), részben eseti meg hogy rendelésekkel oldják meg. Általános tapasztalat, a szerviz szolgáltatás nehézkes, az alkatrészellátás megoldatlan. ezért idéinként 2-3 hónapot is kell várni a szükséges alkatrész cserére. Az új mérési kapacitások- a működtetők tájékoztatása és a nyilvántartott üzemórák szerint- egyetlen intézménynél sincsenek teljesen kihasználva. A KGI elsősorban a gazdálkodó szervezetek részére végez térítés ellenében mérési szolgáltatásokat (új ipartelepek létesítésénél, új technológiák telepítésénél, stb.). A mérőbusz kihasználása általában 60-80 % között mozog (egy garnitúra kiszolgáló személyzettel számolva, mert egy új garnitúra beállításával a kapacitás megduplázható lenne). A megrendeléseknek azonban igy is eleget tudtak tenni. A piaci verseny erös, a mérési szolgáltatást végző vállalkozók viszonylag nagy száma miatt a vállajási árak nyomottak. Ezek mérései ugyan kevésbé megbízhatóak, de a megrendeliík igényeit kielégítik (a mérési jogosítványok ma még nincsenek feltételekhez kötve). A dioxin laboratörium müszereinek és a többi új mérési műszernek a kihasználása ennél is kedvezőtlenebb, mintegy 25-30 ~-os. A jobb kihasználást itt is a megrendelések hiánya okozza.
- 14 - A környezetvédelmi felügyelőségeknél lévő mérőbuszok kihasználása is elmarad a müszaki lehetőségektől és a régiók eltérő sajátosságai miatt változó (üzemóra teljesítmény évi 300-900 közőtt mozog). A fizet ett megrendeiések behatároltak, a hatúsági mérések egyébként szükséges növelését pedig a felügyelőségek részére juttatott költségvetési források szükössége korlátozza. 2.2.) A levegő szennyezettségét mérő 1993-ban üzembehelyezett konténeres mérőállomások és mérőgépkocsik a garanciális és szervizproblémák megoldását követően 1994-től folyamatosan és megfelelően működnek. Az új kapacitások mindenütt beépültek a müködtetö szervezetek tevékenységébe. A müködés sajátosságaiból adódóan a rendszer kapacitását lényegében teljes egészében kihasználják. 2. 3.) A fluidágyas tüzelésű kazánokat az Ajkai Hőerőmű folyamatosan üzemelteti. Kapacitáskihasználásuk teljes, csak az előirt rendszeres karbantartás idejére állnak Ie. A kazánok terhelését az évszak és a gőzigény változása határozza meg, de ez a fluidágyas üzemmódot nem befolyásolja. A működésnek tárgyi, pénzügyi, illetöleg személyi akadályai nincsenek. Az import berendezések szervizelése, tartalék alkatrész ellátása nem ütközik akadályba. 2. 4.) A nagyteljesítményű iszapkotró gép 1992. májusában kezdte meg próbaüzemelését a Keszthelyi öbölben. Ebben az évben kapacitásának kb. 1/3-át használták ki, mintegy 60 hektáron végeztek kotrást, az eltávolított anyag me n ny i ség e tiibb mi nt 115. OOO m 3 vo l t.
- 15-1993-ban és 1994-ben az iszapkotró gép - finanszírozási források hiánya miatt alig üzemel t (3. sz. me l léklet). a szükséges gyakorlatilag A "Balaton" Alapítvány 1994. szeptember 27-én az ARAL Hungária Kft-től 30 ezer liter gázolajat kapott,amelyet térítésmentesen tovább adott a Balatoni Vízügyi Kirendeltségnek, azzal a kikötéssel, hogy kizárólag a kotróhajó üzemeltetésére használhatja fel. Ennek segítségével 1994. október 6. és november 16. között a kotróhajóval 10 hektárnyi területet tisztítottak meg. A kotrógép üzemeltetésének finanszírozási problémáját végül is a "Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról" szóló 210011995. (IV. 12.) kormányhatározat oldotta meg, melynek 3. pontja szerint 11 A tó belső terhelésének csökkentése érdekében a Keszthelyi-öböl lepelkotrási munkáit legkésőbb 1999 végéig be kell fejezni". Ezzel összhangban az 1995. évi kotrási feladatokra a fejezeti kezelésü ágazati célelőirányzatok terhére összesen 62 millió forintot engedélyeztek. lehetövé teszi a gép kapacitásának szinte teljes kihasználását, az iszapkotrás mintegy 150 hektáron tört én ö e l végzésé t. Ez Az úszó nádarató gép az 1992. március-áprilisi próbaüzemén túl gyakorlatilag nem működött. Sem konstrukciójában, sem gazdaságosságában nem alkalmas a Balaton nagy kiterjedésü vízfelületén az egymástól viszonylag távol fekvó nádasok kezelésére. A rossz minöségü, elhanyagolt nád a kereskedelemben nem értékesíthető, így a nád bevételével sem javítható a gazdaságosság. Az úszó nádaratás költsége tiibbsziiriise a jégröl történő vágásénak, küliiniisen a nagy szállítási távolság miatt.
- 16 - A rövid ideig tartó jeges időszakok miatt lett volna szükség az úszó gép segítségére. A tervek szerint a part menti sávok szárait akarták rendben tartani ezzel a géppel. A munkát nagyon lelassítja a vizben lévő stégek és egyéb, a hajó mozgását akadályozó tárgyak eltávolítása. A gép kihasználására a Velencei tavon keresnek megoldást. A nádarató gép kihasználatlansága kapcsán emlékeztetnünk kell arra, hogy a Phare támogatások odaítélésénél elsődlegesen a megoldandó feladatok (célok) fontosságát és a megoldásra vonatkozó elgondolások műszaki megalapozottságát mérlegelték. A beruházások üzemeltetésének gazdaságossági kérdései nem képeztek mérlegelési szempontol Arra sem a támogatást nyújtók, sem a támogatást igényliik nem forditottak kellő figyelmet. 2.5. l A Körös-völgyi holtágakban megépített vizszabályozó mütárgyakat a Köri'>svidéki Vízügyi Igazgatóság Szarvasi szakasz mérnöksége f'olyamatosan üzemelteti. Az új helyzetnek megfelelő Üzemeltetési Szabályzatnak az összes érdekelt féllel (érintett önkormányzatok, Környezetvédelmi Felügyelöség) történő végsó egyeztetése és jóváhagyása azonban még nem történt meg. Ezért még nincs megfelelö garancia arra, hogy a holtágban történő vízbetáplálás idöszaka és mennyisége a folyamatosan mért vizminiíségi paraméterekkel összhangban történjen. 3.) A befektetett eszközök hasznosulása A Phare támogatások Igénybevételével megvalósított beruházások a összefüggésben program inditásának sajátosságaival is - ti'>bhnyire nem illeszkedhettek szervesen
- 17 - megfelelően esetenként ötletszerűek kiérlelt országos fejlesztési koncepciókba, voltak. Ennek ellenére az ország adott régióiban, bizonyos területeken szélesebb körben is jól segítik az alapvető életelemek, (viz, levegő) minőségének megőrzését és javítását. Hasznosításuk, a tapasztalt problémák ellenére, összességében eredményesnek értékelhető. 3. l.) A levegőszennyezó anyagok kibocsátását mérő korszerű mozgó laboratóriumok (7 db) beszerzésével és üzembehelyezésével kibővült és jelentősen korszerüsödött az országos mérőhálózat. A korábbinál megbízhatóbb és job ban dokumentált mérési adatok lehetövé teszik, hogy az illetékes hatóságok (környezetvédelmi felügyelőségek, önkormányzatok).szigorúbban megköveteljék a jogszabályokban eiéiirt szennyezési határértékek betartását, illetve a szükséges intézkedések végrehajtását. Ennek számos jele érzékelhetó volt a vizsgálat során. Az eredmények kü!önösen azokon a területeken jelentkeztek, ahol kialakult és szorosabbá vált a környezetvédelmi és az egészségügyi szervek együttműködése (Fejér, Pest, Tolna és Veszprém megyében). Ezt konkrét példák is alátáma.sztják. Az Ajkai Kristá!y Kft-nél bírságot szabtak ki a nem megfelelö leválasztóberendezéssel működtetett festési technológia következtében megnövekedett környezeti nehézfémterhelés miatt. A Kft-t kötelezték megfelelő JeváJaszt<l beépitésére. Az Inotai Aluminiumkohó jelentósen megnövelte környezete fluorid terhelé.sét. A mérésekke! igazol t em i.ss z i ó csilkkentésére l evá!asztó berendezés beépi tésére kiltel ez ték a vállajatot. A Közép-:-Duna-villgyi K.F. és a fóvárosi. illetve Pest-megyei ÁNTSZ együttműkildésének eredménye a
- 18 - STRABAG váci telephelyének leállítása és Százhalombattán a MOL Rt. emisszió csökkentési kötelezettségének hatósági előírása. Az új mérési kapacitások ál tal nyújtott lehetőségek azonban mint említettük messze nincsenek kihasználva. Ehhez a müködés finanszírozási forrásainak rendezése mellett a környezetvédelmi és az egészségügyi szervek együttműködésének továbbá kiszélesítésére és a Környezetgazdálkodási Intézet hasonló jellegü szolgáltatásainak fokozottabb tlasznositására lenne szükség. 3.2.) A levegőszennyező anyagok kibocsátásátmérő hálózatnál is nagyobb mértékben korszerüsödött az ország levegőszennyezettségét mérő hálózat rendszere és műszerbázisa. A jelenlegi, országosan ó89 ponton eseti és kézi mintavételezésre épülő rendszer 14 olyan k<>rszerű állomással bővült, amelyek az ország legfrekventáltabb területein komplex és folyamatos méréseket végeznek emberi beavatkozás nélkül. (A hálózat teljessé tételéhez még további 39 ilyen állomás telepítésére lenne szükség). A kapott adatokat a rendszer számítógépen feldolgozza és az eredményt az állomások floppy lemezen megküldik az Országos Közegészségügyi Intézetnek (OKI) összesítés céljából. Jelenleg folyamatban van a rendszer továbbfejlesztése, amelynek megvalósulása után az OKI központi számitógépére az országos hálózatból közvetlenül befutnak az adatok. Az új mérési rendszer legfont<>sabb eredménye, hogy a korábbinál s<>k<>ldalubb, értékesebb és rendszerezettebb információk állnak az illetékes minisztériumok, az önkormányzatok és más hatóságok rendelkezésére a levegőszennyezés elleni hatósági fellépéshez.
- 19 - A vizsgálat során az adatok hasznosításának számos megnyilvánulását tapasztaltuk. Így például: -az állomásokat működtetö ÁNTSZ intézetek közvetlenül felhasználják a mérésekből kapott információkat a helyi közegészségügyi intézkedésekhez. A folyamatos mérés renészere döntö bizonyítékat ad a tartós levegöszennyezésre, amit a kibocsátó a tapasztalatok szerint egyre inkább kénytelen elfogadni. Lehetövé vált a szmogriadó elrendelésének a megalapozása. Méréseket végeznek pl. főutak környékén, iskolák, lakótelepek levegöminóségi állapotának megállapítására. az adatokat megkapják az önkormányzatok további intézkedésre. Mérések történtek lakossági panaszok kivizsgálására is; - az OKI központi adatbázisára befutott adatokból rendszeres jelentések készülnek a népjóléti és környezetvédelmi tárcák részére az ország régióinak mindenkori levegüszennyezettségi állapotáról; -a városi, helyi TV állomások a lakosság tájékoztatására rendszeresen igénybe veszik az ÁNTSZ-ek ínérési adatait. A helyi nyilvánosság tájékoztatást kap a szennyezések okairól, kibocsátóiról Az OKI az adatokról a Meteorológiai Szalgálatot tájékoztatja; - az OKI tervezi a mért eredményekról egy szeres havi értesitií kiadását, amelyet az eitek széles körében kivánnak terjeszteni. rend érdek- Az új mérési rendszer azonban csak a hasznositás lehetőségeit teremti meg. a levegiitisztaság megiírzését és javítását az illetékesek intézkedései biztosithatják. 3. 3. ) Az Ajkai Höeriimű ló átalakítása kazánjainak fuidágyas vitathatatlanul jól tüzelésre hasznosult, vaaz
- 20 - eredmények mérhetők. A kazánok szennyező delmi cég műszeresen l994-ben a szakhat óság is e ll enőrzií anyagkibocsátást 1993-ban bemérte, majd átalakitása egy utáni környezetvé méréseket végzet t. Egybehangzó megállapításuk szerint, az erőmű által kibocsátott S0 2 és NOx szennyezőanyagok mértékének csökkenése átlagban meghaladja a célul kitűzött minimum 30 %-os kéndioxid, i Iletve 40 %-os ni t rogénoxid csökkentési előirányzatot. A kedvezöbb Jevegöszennyezési mutatók következtében az eröműre kir(jtt levegöszennyezési bírság 1994-re az 1991. év elöttihez képest a töredékére csökkent. További elöny. hogy a fluidágyas tüzeléssel lehetövé vált az egyre romló minöségű, bányaszén elégetése is. nagy hamutartalmú ajkai A környezetvédelmi garancia méréseket a BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Kft. végezte el!993. II. hóban. A mérések szerint a hagyományos porszén tüzelés emissziójához képest a 9-es számú és!o-es számú fluidágyas kazán emissziójának a csökkenése: teljes ( 100 t/h) géízterhelés me l lett: kéndioxid 27,1() ;<;\,illetve 37,31 8I NO 50,45 8\, illetve 56,49 8I x csökkentett (60 t/h) kéndioxid NO x terhelés mellett: 75,0 8\, illetve 77,0 8I 54,9 ~. illetve 55,8 8I A kénmegkiltés mindkét kazánnál magasabb a Jezö ál tal garantál t 55 81-nál. kivite Lényegében véve a kazánok tüzelési módja korszerűsítésének eredménye, hogy az Erőmű éves Iégszennyező anyag kibocsátása nagymértékben csökkent, amit az alábbi
- 21 - adatok igazolnak. so 2 t/év NO x t/év por t/év 1991. 1994. 25.553 9. l 12 3.941 2.096 2.604 392 A felügyelőség kimutatásaszerint az erőmű által fizetett légszennyezési bírság 1990. óta folyamatosan csökkent, az 1991. évi 76 millió Ft-ról 1994-ben 2,8 millió Ft-ra, a kevesebb kibocsátott szennyező anyag miatt. (A porszennyezés csökkenését elsősorban a kémények elé időközben beépített szűrők eredményezt ék). Az erőmű által kibocsátott kevesebb levegőszennyező anyag Ajka város és környezetének levegőminőségére kedvezően hatott. A Veszprém Megyei ÁNTSZ évek óta méri Ajka ülepedő por és S0 2 szennyezettségét és a levegőtisztaság alakulásának trendjét. (NO -et műszer hiáx nyában nem mérték). A városban az ülepedö por!990. óta folyamatosan a megengedett határérték alatt van ( 16 g/m 2, 30 nap). A S0 2 ugyan mindig a 0.15 mg/m 3 határérték alatt volt, de 1990. óta számottevéíen csökkent O, 04 mg/m 3 té l i időszak alatti terhelésről 0,01 mg/m 3 körüli értékre. A nyári időszakban az S0 2 szennyezettség még alacsonyabb. A város levegöjének minösége és az erőmű emissziója között az összefüggés valószínűsíthető, tekintve, hogy ez az egy ik f(i szennyezöforrása a városnak, de a hatás mértéke nem számszerűsithetii. A város levegőjének tisztaságát ugyanis sok egyéb kiirülmény is befolyásol- ja (például az üveggyár, az egyedi családiházas fűtési mód, a széljárás. meteorolcigiai viszonyok, stb.)