YPSZILON AZ YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR LAPJA Y3 2008/09-II. félév 3. szám ÉPÍTÉSZMÉRNÖK ÉPÍTÕMÉRNÖK MÛSZAKI MENEDZSER
A SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR LAPJA ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, ÉPÍTÕMÉRNÖK, MÛSZAKI MENEDZSER H-1146 BUDAPEST, THÖKÖLY ÚT 74. Felelõs kiadó: Dr. Makovényi Ferenc PhD, dékán Nyomtatás: Ybl Nyomda, Zsadányi Zoltán Finanszírozza: HÖK Példányszám: 1000 Fõszerkesztõ: Kecskeméti Norbert Felelõs szerkesztõ: Wappler Márton Fõmunkatárs: Gáti Viktor (zsileep); Nagy József Cikkírók: Gál Bence (cs); Gyulai Levente; Király-Tóth Attila (Bördy); Mikula Csaba; Szóróka Anna Elérhetõség: yblista@gmail.com A cím- és hátlap fotókat Palotai Bettina készítette. PB
2 Mottó: BEKÖSZÖNT Azíródolga,hogymeséljen,deigazatírnineféljen, deigazatírnisohaneféljen! Van szerencsém bemutatni ez olyan rosszul hangzik. Inkább megtiszteltetés, hogy bemutathatom - az egyazon szerkesztség alatt immáron harmadszor megjelen - iskolaújságunkat, amely az Y3 nevet kapta. Nagy öröm számunkra, hogy Dékánunk is gazdagítja írásával a lapot. Beköszöntként most rendhagyóan egyfajta rövid tartalomjegyzékkel és technikai adatokkal szolgálnék. A változatos cikkek végett olvashatunk a magyar örökségeinkrl, a szakmáról, a sportról egészen a humoros történetekig sok mindenrl. A borítót most elször színes dipára készítettük el. Szívünk szerint mnyomó papírra készült volna színes nyomtatással, de ez az anyagi forrás miatt egyelre még várat magára. De ugye, ami késik, nem múlik A példányszámot tekintve büszkélkedhetünk az ezres számmal, valamint lapunk az iskola hivatalos weboldalán, az ymmf.hu-n is elérhet. Szóval remélhetleg nem csak a szerkesztk érzik úgy, hogy fejldik a lap, hanem az Olvasóközönség is. Rövidre zárva itt a tavasz, a megújulás és a remény idszaka, hajrá! Március15ikétünnepeljük WAPPLER MÁRTON PB
3 Kedves Hallgatók! Nagyon régen történt meg, hogy kari lapba írtam. 1975-ben néhány hallgatónak a BME-n az jutott eszébe, hogy ideje a hallgatóság véleményét valahogy az oktatók tudomására hozni, mindezek mellett volt határozott véleményünk a világról. Természetesen meg voltunk gyzdve arról, hogy nekünk van igazunk, mindenki más rosszul látja a dolgokat, vagy legalábbis abban leli örömét, hogy a hallgatóságot jól megleckézteti. Miután az akkori rendszerben a sajtótermékek szigorú ellenrzés alatt állottak, megkaptunk egy felügyelt, aki gondoskodott arról, hogy gondolataink ne merészkedjenek túl a trt és támogatott kategóriákon. Nekiláttunk a szerkesztésnek, sorba jártuk a tanszékeket, gyjtöttük a hallgatói véleményeket, a hallgatóság rajzait, verseit, a kollégiumi rendezvényeket. Internet nem volt, pesti est nem volt, a hírek szájról szájra jártak, és aki közelebb volt az információhoz, az tájékozottabb lehetett. Kéthetente jelentünk meg egy olyan fergeteges címmel, mint: Kari papír Az els ötven számot ma is rzöm otthon, szerencsésnek mondhatom magam, hogy részese lehettem egy diák újság születésének. Talán ezekbl is következik, hogy meglehetsen pontosan tudom, hogy milyen nehéz egy lapot összehozni. Sok kitartás, legalább öt-tíz lelkes, áldozatvállaló hallgató, azaz egy jó közösség kell hozzá, hogy esély legyen a fennmaradáshoz. Félévente egy-két lapot összehozni az még belefér, de havonta megírni - megszerkeszteni egyet, és mindezt éveken keresztül, - ehhez kitartás és szerencse is kell. Most, hogy ezt a cikket írom, újra kezembe vettem a régi lapokat és meglepdve láttam, hogy a problémák ugyanazok, mint harminc éve. Azon is meglepdtem, hogy a dolgokról alkotott véleményem, azóta sem változott lényegesen ( legfeljebb finomodott ), ma is inkább a hallgatók oldalán állok, noha éppen a másik oldalon kellene lennem. Ezen elgondolkoztam. Mi lehet az oka annak, hogy akárhonnan nézem a dolgokat, mindig ugyanoda jutok? A hallgató egy rövid ideig részese az egyetemi életnek, három-négy-öt-hat (?) évig koptatja a padokat, és mire átlátja a helyzetet, már el is hagyja az alma matert. Az els években nem érti, hogy miért kell egy sor olyan dologgal foglalkoznia, aminek (látszólag) semmi köze sincs a választott szakmájához. Nem érti, hogy az oktatók miért úgy tanítanak, miért úgy osztályoznak, nem érti, hogy hogyan áll össze az egészbl majd egy egységes mérnöki kép. Ez a helyzet, azóta sem változott, st.
4 Az elmúlt harminc-negyven évben az ismertek olyan mértékben növekedtek meg, ami eddig teljesen ismeretlen volt. Ma ahhoz, hogy valaki az építés során felhasznált építanyagokat egyenként a kezébe vegye, megtapogassa, érezze súlyát, anyagát, felületét, tulajdonságait, egy teljes évre lenne szüksége úgy, hogy öt másodpercenként megfog egy újabb anyagot. Egy teljes évünk menne el arra, hogy csak tapogatjuk az anyagokat. Ez nyilvánvalóan lehetetlen. Nem csak az építanyagok területén van ilyen forradalmi változás, valamennyi tudományterület a mélyépítéstl a magasépítésig ezzel az információhalmazzal küzd. Minden tanszék igyekszik annyit belepréselni a fejetekbe, amennyit csak lehet, és nem nagyon tudjuk figyelme, bevenni, hogy a fej térfogata adott, és nem is biztos, hogy túl sok hely van benne. A hallgató helyzetébl fakadóan minimum gyanakvással fordul az intézmény felé, hiszen folyamatos erfeszítésre kényszerítünk, folyamatosan feladatokkal látunk el és folyamatosan megmérünk benneteket. Ez nem kellemes állapot, de az életben ennél sokkal durvább szabályok szerint folyik a játék. Gondoljátok, hogy a megbízóitok a hetedik próbálkozásig ( IV ) türelmesek, ha arról van szó, hogy egy szerelt homlokzatburkolatot kell felrakni, vagy egy árajánlatot kell határidre elkészíteni? Amit az egyetemen modellezünk az sokkal inkább az, hogy mi módon lehet a kérdéseket megoldani, hogyan állj hozzá egy kérdéshez. Itt önkritikusan el kell ismernem, hogy bizonyos dolgokban könnyebb volt a helyzetünk. Akkoriban nem volt kreditrendszer, a hallgatók tanulókörökben tanultak, egyszerre kezdett és végzett az évfolyam 95%-a. Ma alig ismeritek azokat, akikkel egy gyakorlaton vesztek részt, alig ismeritek tankör vagy évfolyamtársaitokat. Egyre határozottabban látom úgy, hogy többet veszítettünk a tanszabadság engedésével, mint nyertünk. Ma már az oktatáskutatók bebizonyították, hogy a hallgató többet tanul a tanulókörtársaitól, mint a tanáraitól! Nem arról van szó, hogy felesleges a tanár, hanem arról, hogy a tanár eladásait, gyakorlatait a hallgatóság fele tudja azonnal feldolgozni, befogadni. Annyi id nincs, hogy mindenkinek külön-külön a saját felfogóképességének függvényében elmagyarázzuk az anyagot (pedig de szép lenne) ezért aztán a hallgató a másik hallgatótól kérdez, és miután általában a fele megérti azt, amit mondani szeretnénk, ez a fele szépen megtanítja annak a felének is, akinek kicsit lassabb a felfogása. Félreértés ne legyen, ez én egy természetes dolognak tartom. Pontosabban azt természetes számomra, hogy mindenki ersebb és gyengébb valamibl. Olyan hallgató nincs, aki mindig, mindenbl tökéletes. (illetve van, de ket külön díjakkal jutalmazzuk, és a vitrinben mutogatjuk, mint különleges emberpéldányok. )
Már a beiratkozáskor, az évnyitón igyekezni szoktam elmagyarázni elssorban a szülknek- hogy az egyetemen a hallgató néha megbukik. Ez természetes. Nehéz elvégezni ezt a kart, de az eredmény: egy elismert diploma. A gond azokkal van, akik minden tantárgyból harmadik- negyedik kísérletre mennek át. Ha lehetségem lenne ( nincs ) akkor úgy változtatnám a felsoktatási törvényt, hogy az a hallgató, aki legalább két tantárgyból nem tudott jó ( 4 ) osztályzatot elérni, az nem alkalmas a tanulmányainak folytatására. Miért gondolom ezt? Mert meg vagyok gyzdve arról, hogy csak úgy érdemes élni, ha élvezzük azt amit csinálunk és más is élvezi azt. Ha nincs olyan szegmense ennek az építipari szakmának, ami örömet okoz, és jól megy, akkor miért is akarsz mérnök lenni? Tudom, nagyon nehéz elmagyarázni a szülknek, hogy most ezért, késbb meg azért nem megy a tanulás. Illetve megy, csak az eredménye nem látszik. Itt is meg kell állni egy pillanatra. Az egyetem nem középiskola. A tanár elmondja az eladáson a tananyag vázát, értelmezi a dolgokat, segít megérteni a lényeget. Ennyi fér bele az idbe. Nem azt várjuk, hogy a hallgató a vizsgán szépen visszamondja az eladáson hallottakat. Ez általában még nem elég. Azért vannak a jegyzetek, azért teszünk fel a honlapokra egyre több információt, hogy tanulni tudjatok! Azt hiszem, büszkén állíthatom, hogy a kari honlapunk ma az egyik leginformatívabb a többi egyetem honlapjával összehasonlítva. Természetesen folyamatosan igyekszünk javítani, tökéletesíteni oktatási módszereinket, de nektek is meg kell érteni, hogy minden nem megy egyszerre. Idén végez az els BSc évfolyam az építmérnöki szakon. Négy éve vezettük be ott ezt az új rendszert, akkor álltunk át egy hároméves fiskolai képzésrl a négyéves EU- konform kétlépcss BSc képzésre. Itt az ideje, hogy megnézzük, hogy milyen az eredmény. Nem csak mi vagyunk erre kíváncsiak, hanem a felhasználó, az ipar is érdekldve várja a négyéves képzésben végzetteket. Egész Európában ez a helyzet. Most- ebben a kísérleti periódusban vagyunk és itt a finomhangolás lehetsége is. A tanszékek most értékelik, hogy mit és hogyan változtassanak - ha kell változtatás. Az oktatás nem bírja el a folyamatos változtatást, stabil környezet kell, ezért a változtatásokat nem fogjuk elsietni, de amit érdemes megtenni, azt feltétlenül megtesszük. Egy iskola - és ilyen az idén 130 éves Ybl is - sokkal inkább hagyomány, stílus, szemlélet, mint gyorsan változó marketing intézmény, amelyik a piaci igényekre azonnal reagál. Mi is szeretnénk reagálni a piaci kívánalmakra, - hiszen ez a Ti jövtök- ugyanakkor ezt csak megfontoltan lehet tenni, oktatók és hallgatók együtt gondolkodva, meghallgatva a felhasználó igényeit- így lehet csak változtatni. 5
6 Azt a képet sem szeretném ersíteni a hallgatóságban, miszerint a hallgató mindenható, hiszen rendel, fizet. Ez igaz. Amikor bemész egy étterembe, akkor rendelsz egy jó gulyáslevest és egy túrógombócot. Azt azonban nem engedi meg az étterem (legalábbis a legtöbb) hogy beleszólj abba, hogy hogyan készüljön a leves, vagy a gombóc. Te sem tudhatod, hogy mi kell választott szakmádhoz, milyen ismeretek, készségek azok, amelyek majd szükségesek lesznek a szakmagyakorláshoz. Ezt a részt rá kell bízni az oktatókra, ezért vagyunk. Abba viszont van beleszólásotok, hogy a tudás átadása hogyan történjen. Érthet-e az eladás, jegyzetelhet-e mennyi az otthoni munka. Ezekben a kérdésekben számítunk véleményetekre és a minden évben elvégzett oktatói véleményezések során lehetség van a véleményetek kifejtésére. Ez egy tükör az oktatónak, ami által kiderül, hogy mi az, ami átjött a gyakorlat vagy eladás során. Higgyétek el, nincs olyan oktató, akit ne keserítene el, ha rossz a visszajelzés, és ne olvasná büszkén a dicsér szavakat. Az oktató rend olyan hivatás, amit az itt dolgozók valóban hivatástudatból végeznek. Ha csak ezt tennék, abból nem tudnának megélni, ezért minden nálunk oktató kolléga saját praxist folytat, dolgozik az oktatás mellett, tervez, szakért, kivitelez, esetenként hatósági munkát végez. Ez egyrészt jó, mert folyamatosan gyakorolja a szakmát, másrészt kényszer, mert a megélhetés ezt követeli meg. Ezért merem határozottan azt állítani, hogy szakmailag a legjobbat kapjátok és ez nem csak az én szubjektív állításom, hanem a piac visszajelzése is. Az itt eltöltött szenvedésnek van értelme, van eredménye, és ezt megersíti mindenki, aki itt végez, senki nem maradt munka nélkül. A Mérnök Újságban vita alakult ki arról, hogy kell-e aggódni a jöv építmérnökeiért. Az egyik álláspont szerint a képz helyek, egyetemek felvételi eredményei annyira különbözek, hogy nem lehet egységes diploma színvonalról beszélni. Ennek az állításnak ellentmond a gyakorlat és az elmúlt tíz év statisztikája. A felvettek 42%-a végzett a BME építmérnöki karán tíz éves átlagban, míg ez a szám az Ybl esetében 31% volt! Elgondolkoztató szám. A felvettek 69 %-a soha nem végzi el az Ybl-t, és 58%-a a BME-t. Ezek a tények. Azt jelentik-e ezek a számok, hogy rosszul oktatunk? Véleményem szerint azt jelentik, hogy az Ybl nem engedett a szakmai színvonalból, nem adunk akárkinek diplomát, még akkor sem, ha ez az iskola elemi ( és anyagi ) érdeke lenne. Összességében büszke vagyok arra, hogy a mi iskolánk a legszigorúbb, - hiszen ezért tud a végzett azonnal elhelyezkedni - ugyanakkor sajnálom azt, hogy sok hallgatót nem sikerül megtanítani a szakmára, és csalódott emberek lesznek. Biztos, hogy lehetne javítani ezeken a statisztikákon, de nem a statisztika javítása a cél, hanem az oktatásunk színvonalának megtartása mellett a módszerek olyan
fejlesztése, amelyik jobban segíti a hallgatót ahhoz, hogy eredményesen tanuljon. Ezért szereltük fel a számítógépes termeket, javítjuk a könyvtárat, igyekszünk olyan körülményeket megteremteni, amelyek otthonosabbá teszik a kart. Hamarosan ülalkalmatosságokat veszünk, hogy az udvaron is le lehessen ülni és olvasni, tanulni, beszélgetni lehessen, mert jelenleg erre kevés a hely. Egy iskola nagyüzem. Ha mindenki igyekszik egy kicsit hozzátenni, egy kicsit javítani rajta, akkor jól fogjuk érezni magunkat benne. Ha a tantermi táblák letört csonkjait nézem a folyosón, a talpnyomokat az osztálytermek falán, akkor elszomorodom. Igaz, hogy egynémely tanterem nem méltó környezet és régen volt kifestve, de ez nem ok arra, hogy romboljunk. Környezetünk minsége kihat az egész oktatásra, közérzetünkre. Jobb olyan helyen lenni, ahol tisztaság és rend van, ezt gondolom ezen iskola hallgatóinak, építmérnököknek és építészmérnököknek nem kell külön elmagyarázni. Ha a hallgatók a nyáron kifestenek egy-egy osztálytermet, ezt a felajánlást nem fogjuk visszautasítani - mint ahogy eddig sem utasítottuk vissza, amikor a lépcsházat festették ki a hallgatók. Ha körülnézünk, van mit tenni. Környezetünk alakításában, az oktatás módszereinek és tartalmának korszersítésében, szervezeti rendszerünk felépítésében, további oktatási lehetségek biztosításában. Arra kérek minden hallgatót, hogy legyen megért, segítse az iskolát, és segítsen abban is, hogy ez az újság betöltse hivatását. Ez egy közéleti fórum. A megmérettetés, vita helye. Megsértdni nem szabad. Kérek minden oktató kollégát is, hogy segítsék ezt a munkát. Lehet írni, ezzel mindenki tanul. Meggyzdésem, hogy kulturált módon minden kritika elmondható. Az építés hit a jövben ezt a lapot is építsétek tovább. Kéretik nekilátni, szabad a pálya. 7 DR. MAKOVÉNYI FERENC
8 Infó morzsa A magyar felsoktatás területén dolgozó iskolateremt, nemzetközi elismertség munkájáért SZENT-GYÖRGYI ALBERT-DÍJBAN részesült karunk oktatója, ÁSZ tanszékvezet: Máthéné Dr. Bognár Katalin. A tavaszi félévtl megújult a TÉT honlapja -> http://tet.ymmf.hu Ybl Online http://www.yblonline.hu AOJ http://szaki.extra.hu Ybl Építész http://yblista.googlepages.com VS. zsileep
egykissport Hamarosanvégeatélnek:újraittazUEFABajnokokLigája Február 24én folytatódik az európai futball legkiválóbb alakulatainak küzdelmeabltrófeáért.azokkedvéért,akiknemmozognakannyiraotthonosan afocivilágábanegyrövidkegyorstalpalóbajnokokligájából. Európa legrangosabb kupájáról van itt szó, melybe a legjobbak automatikusan bekerülnek,akevésbéizmoscsapatokselejteznvívhatjákkiaszereplésjogát.az sszel induló kupasorozat els körében nyolc darab négycsapatos csoportban szemlélhetjükazodavisszavágókat.ittazelskéthelyezetttovábbjutakieséses szakaszba.ezzelelisérkeztünkalényeghez,hiszenmostezenmeccsekrlejtenék néhányszót. AsorsolástmégtavalydecemberbenmegrendeztékazUEFAszékházában,asvájci Nyonban.Apárosításokakövetkezk: Chelsea(angol) Juventus(olasz) Villarreal(spanyol) Panathinaikosz(görög) SportingCP(portugál) BayernMünchen(német) AtléticoMadrid(spanyol) FCPorto(portugál) OlympiqueLyon(francia) FCBarcelona(spanyol) RealMadrid(spanyol) LiverpoolFC(angol) Arsenal(angol) ASRoma(olasz) Internazionale(olasz) ManchesterUnited(angol) Kicsitpillantsunkbeleezenpárharcokelzményébe: A2008banaMUellenalulmaradtdöntsChelseaésakétszeresBEKilletveBL gyztes, a calciopoli botrány miatt idén újra újonc Juventus még sohasem találkozott egymással hivatalos mérkzésen. Ellenben Claudio Ranieri, a Juve mestere megfordult már a londoni alakulatnál. Igaz, a 20002004 közt általa dirigáltcsapatnagymértékbenátalakult. Szinténnincs múltja avillarrealésapanathinaikoszösszecsapásának,asporting CP és a Bayern viszont már kétszer is szembekerült, mégpedig a 2006 07es BajnokokLigájában.Münchenben0 0voltazeredmény,mígLisszabonban10ra nyertekavendég brnadrágosok. Kétszer mérkzött eddig az Atlético és az FC Porto: az ibériai rangadó két résztvevje nagyon régen, az UEFAkupa 1963 64es kiírásában futott össze az elskörben.portóbannemszületettgól,madridbanaházigazdák2 1regyztek. 9
10 egykissport ALyonésaBarcelonaazutóbbiévekbennégyszertalálkozott:a2007 08asBLE csoportjábanlyonbandöntetlenszületett(2 2),Barcelonábanpedigakatalánok simánfelülkerekedtek(3 0).Agránátvöröskékeknyertékmega2001 02eskét meccsetisazfcsoportban:lyonban3 2re,otthon2 0ra. A Liverpool az 1980 81es kupaszezonban már összecsapott a Real Madriddal, méghozzáafináléban:apárizsiparcdesprincesstadionbanpalotaikárolyvezette adöntt,amelyenalankennedy82.percbenszerzettgóljávaldiadalmaskodotta Pool. A Roma az Arsenallal eddig kétszer játszott, konkrétan a BL 2002 03as szezonjában.londonban1 1revégeztek,mígRómábólelvittékahárompontot azangolok,miutáncassanokoraigóljáthenry háromszorfizettevissza.azas Roma egyébként sem szerepel túl acélosan angol csapatok ellen, itt az alkalom ezenváltoztatniuk,bárnemleszkönnydolgukazarsenalfiataljaiellen.kérdéses még továbbá Francesco Totti játéka, ha minden jól megy, akár már az els mérkzésenbevethetlesz. AzInterésaManchesterUnitedaz1999esBLnegyeddöntbentalálkozott(ami utána vörösördögök márnemisálltakmegaserlegelhódításáig):milánóban döntetlen született (1 1), az Old Traffordon viszont az MU 2 0ra nyert, és kiharcoltaazeldöntbejutást.azösszecsapásapróérdekessége,hogyazolaszok kispadján José Mourinho foglal helyet, aki nemrég még a manchesteriek f riválisánál,alondonichelseanéledzsködött. Acsoportmásodikokotthonábanlesznekazelsmérkzések(2009.február24 25.),mígavisszavágókatacsoportgyztesekrendezik(2009.március10 11.).A döntre május 27én kerül sor Rómában ez lesz a a BEK/BL történetében a nyolcadik olaszországi és a negyedik római finálé, a jelenleg is versenyben lev csapatök közül a Poolnak és a Juventusnak hozott szerencsét az Örök Város, elbbikétszerisdiadalmaskodott1977benés1984ben,utóbbipedig1966ban nyert. Azthiszem,idénisremekmérkzéseketláthatunkmajd,gyzzönajobbcsapat! CS
11 Mindannyiunkörökségea Magyar Szent Korona Els rész: Történelem Mindenféleképpen úgy éreztem, hogy cikket kell írnom a magyarság legnagyobb becsben tartott relikviájáról, a Szent Koronáról, hiszen jól tudjuk, hogy a diákság sok mindennel nincs tisztában a történelmünket illeten. Remélem, hogy sikerül felkeltenem az érdekldést a téma iránt. Engedjétek meg, hogy vázlatszeren bemutassam azt, amit minden magyar állampolgárnak illene tudnia. A korona történetét sok érdekes história övezi, melyen még a történészek is vitatkoznak, és persze számtalan állásfoglalás létezik az ügy tekintetében, melyet jól bizonyítja az a 40 elmélet, ami évtizedek alatt született. Nos nagyon nehéz néhány oldalba sríteni e becses közkincsünk történetet, melynek történelmi,-szellemi,-csillagászati, st még aranymetszési vonatkozásai is vannak. Minden egyes témakör tartalmas tanulmányokat ölel fel ezért is érdemes elmélyülni különböz történelmi és szakirodalmi kiadványokban vagy akár az interneten is, hiszen elég sok információhoz juthatunk. Nos kezdjük akkor a származással kapcsolatos teóriák bemutatásával. Elssorban sokáig fennálló vélemény volt, hogy a korona két részbl tevdik össze, melyet a kétnyelvséggel támasztottak alá. E szerint görög és latin részbl lett összerakva e történelmi relikviánk. Ezt az állítást megdöntötték azzal a ténnyel, hogy az egyházon belül mai napig létezik a kétnyelvség. Az ily módon valószínsítheten egységesen készült korona pontos keletkezési helye és ideje azonban még mindig vitatott. Egyes kutatók a keletkezést a 4-10. század közé teszik, szerintük els viselje Attila király is lehetett, míg készítési helyül párthus, hun, grúz ötvösmhelyek kerülnek szóba. Korona Magyarországra érkezésérl is rengeteg, kalandosabbnál kalandosabb elképzelés született. Sajnos a terjedelemre való tekintettel nem tudom ezeket a nagyon érdekes históriákat ismertetni, pedig izgalmas történetek léteznek. A legismertebb, népszer elmélet szerint II. Szilveszter pápa küldte Szent István 1000. évi koronázására. Ez a mai napig a legnépszerbb elmélet. A Szent Korona, amennyiben azonos lenne I. István koronájával, 55 magyar király fejét érinthette. Az Árpád-házi királyok idején Székesfehérvárott rizték, késbb Visegrádon, utána pedig Pozsony lett a koronázó fváros. III. Frigyes a Német-Római birodalom császár például megvásárolta a koronát potom 2500 aranyért. V. László utód nélkül halt meg, és a nemesség Hunyadi János fiát, Hunyadi Mátyást választották.
12 Mátyás II. Pius pápa és Vitéz János tárgyalása révén a konok német-római császár belement az egyezségbe, hogy visszaszolgáltatja a magyarok koronáját, de két feltételt támasztott. Az egyik, hogy 60-80 ezer forintban állapította meg a korona váltságdíját, valamint a másik, ha Mátyás utód nélkül hal meg akkor, Magyarország trónja reá száll. Mátyás király igazi királlyá, csak a beavató szertartás után válhatott, amely meg is történt. Királysága alatt a koronát véd törvényt hozatott, ezzel biztosítva korona sérthetetlenségét, megrzését és becsben tartását. Az ezt a korszakot követ 150 évben a török hadak fenyegetése és a fegyveres konfliktussá fokozódó belviszályok okán, rzési helyükrl számos alkalommal elmozdították, és biztonságuk érekében elszállították a koronázási regáliákat. A törökök kizése után a korona visszakerült Pozsony várába, ám itt sem nyughatott, hiszen 1703-ban villám csapott a várba és egy része kiégett, ezért a koronát Bécsbe szállították. Ezt követen érdekesség történt a magyar történelemben, hiszen Mária Terézia fia II. József nem koronáztatta meg magát, mely szembe ment a szent korona tan eszméivel, ezért az uralkodót kalapos királynak gúnyolták. A király a koronát a bécsi kincstárban tartotta más drágaságokkal ömlesztve, méltatlanul, végül a halálos ágyán visszaadta a Szent Koronát a magyaroknak, amely Buda várába került 1790-ben. Napóleoni háborúk miatt a koronát kétszer is el kellet szállítani Budáról, de a veszély multával visszaszállították. A király V. Ferdinánd lett, akit Pozsonyban koronáztak királlyá, tehát ismét ide szállították a relikviát. A reformkor beköszöntével új korszak vette kezdetét, melynek jelents alakjai Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi István, akik ráismertek arra a tényre, hogy a korona tan több pontja szembe megy a felvilágosult polgári programmal. Magyarországon beköszöntött 1848. március 15. a forradalom korszaka, melynek következtében a kormány Debrecenbe települt át a relikviákkal együtt. Kossuth a koronát Bónis Sámuelre (belügyminiszter) bízta, aki ide-oda hurcibálta a koronát, hogy megfelel rejtekhelyet találjon. A Habsburgok trónfosztása és a függetlenség kikiáltása után a Szent Korona megítélése rosszra fordult, és sokan veszélyes múltbéli ereklyének tartották. Legfbbképpen attól féltek, mi lesz ha Ferenc Ferdinánd kezére jut, hiszen akkor beláthatatlan következményekkel járna. Az orosz seregek betörése után Kossuth nem foglalkozott a korona sorsával, mely ellen Szemere Bertalan szólalt fel, aki a kormány pénzügyminisztere volt. Kossuth végül engedélyezte, hogy a becses közkincsünket Szemere biztos helyre szállítsa, amely végül egy falu Orsóvár melletti erd lett, ahol elásták. Az orosz haderkkel szövetkezett Ferenc József leverte a szabadságharcot és a független köztársaság elbukott. Ebben az idben a császár a koronát kerestette és mindenkinek óriási vagyon ajánlott, ha elárulják, hol van a korona. A császár új rendrbiztost nevezett ki erre a célra, aki Kossuth köreibe szivárgott be, de nem sok mindent tudott meg. Az új tiszt, mer véletlenségbl összefutott egy volt emigráns magyarral Londonban, aki panaszolta, mennyire semmibe vették, annak ellenére, hogy ismeri a Szent Korona rejtekhelyét. Mivel a volt katona rossz
13 anyagiak között élt elárulta a hazáját 60 000 osztrák forintért, és felfedte a helyet, amit annyira féltett Szemere. Mikor a császári katonák kimentek a megjelölt helyre meglepdve figyelték, hogy az ott folyó Csermely patak mindent elárasztott egykor. A táj alig felismerhet. Mikor kiásták a ládát rossz látvány fogadott mindenkit, hiszen bzös iszap szer vízzel volt megtelve, és az országalma ketts keresztje is le volt törve, a koronázási palást pedig teljesen átázott. A korona bélése elrohadt, egy csüng le is szakadt, és egy-két drágak is kiesett a helyérl. A koronát ismét visszaszállították Budára. Itt egy ideig közszemlére tették, majd a császár színe elé vitték Bécsbe, majd ismét Budára vitték. A császár mindenkit bkezen megjutalmazott, aki segédkezett a korona megtalálásában. Hamarosan borús évek szálltak az országra, hiszen 1914-ben Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleséget merénylet érte, melynek következtében kirobbant az I. Világháború, melynek idszakát a korona, a budai vár pincéjében vészelte át. Ferenc Ferdinánd a merénylet eltt IV. Károly a Szentháromság téren 1916. december 30. Az utolsó magyar koronázás napja. Ekkor koronázták meg Budapesten IV. Károlyt, és feleségét, Zita Bourbon pármai hercegnt. A koronázók Csernoch János esztergomi érsek és gróf Tisza István voltak. Babona is szól a korona megbillenésérl a király fején, ami baljós jelként hatott. Késbb ez meg is történt, hiszen a királyság elbukott. 1919- ben, a Tanácsköztársaság uralma alatt megszüntették a Szent Korona és a koronázási jelvények korábbi rzésének törvényét, melyet csak 1920-ban állítottak vissza. 1944. november a nyilas hatalomátvétel után védelem alá helyezték. Veszprémbe, Kszegre, majd Velembe szállították, végül 1945 márciusában az ausztriai Mariazellbe, majd onnan Mattsee-be vitték, és története során nem elször elásták. Júliusban a németországi Augsburgba, onnan Frankfurtba került.1946 Az I. törvénycikk szerint Magyarország, mint királyság megsznt, az új államforma: köztársaság. 1951-1978 Az USA Kentucky államában lév Fort Knox katonai támaszponton tárolták csaknem három évtizeden át. január 5. A magyar Szent Korona a koronázási jelvényekkel ismét hazai földre kerülhetett Jimmy Carter elnöksége alatt. Két évtizeden át a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki. 1999. december 21. Az Országgylés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Korona 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt. 2001. augusztus 15. Nagyboldogasszony napján a millenniumi ünnepségsorozat keretében hajón Esztergomig vitték, ahonnan rövid tiszteletadás után visszakerült az Országházba. KECSKEMÉTI NORBERT
14 Mérnöki létesítmény nem állhatja meg a helyét, ha célszertlen, még ha mvészi formában is öltöztetik. A hidak kialakításában nincs divat, nincs hóbort, csak józanság, mszaki és gazdasági számítás. Óriások hárfája Több acél van benne, mint az Eiffel-toronyban. Az építéséhez felhasznált betonból három Westendet lehetne felhúzni. Háromszor magasabb, mint az Erzsébet-híd. Unatkozna rajta a Parlament épülete. Budapest legmagasabb épített szerkezetén jártam. Csúnya id van ám odafönt Egészen biztosan fel akarsz menni a pilon tetejére? kérdezte Attila, a Megyeri-híd els hídmestere, de elég volt egy pillantást vetnie rám, hogy rájöjjön: ezt a kérdést most teljesen feleslegesen tette fel. A 30. szinten jéghideg tzlépcsre cseréljük a liftet, így vezet utunk tovább. Egyre feljebb. A teljes híd valójában 5 szakaszból és összesen 9 felszerkezetbl áll. Négy szakaszon a 2x2 sávos autóút (és persze a leállósávok, járda és bicikliút) légréssel el van választva, így mindegyik külön felszerkezetet képez, a 9. felszerkezet pedig a Dunaág-híd.
Éjszakai látványát ünnepnapokon és hétvégenként díszkivilágítás fokozza, annak érdekében pedig, hogy graffitik ne csúfítsák el, ún. antigraffiti-bevonattal vonták be, így ezek nagynyomású vízsugárral eltávolíthatóak. A hídszakaszok kedvez talajmechanikai adottságú helyen épültek meg. Mélyalapozással, könnyen elérhet mélységben kemény, kiváló teherbírású alapkzetet tártak fel (oligocén korú agyagmárga). Összességében a hídhoz 8100 m cölöp készült. A mederpillérekkel kapcsolatban végzett szimulációs vizsgálatok kimutatták, hogy áramlási szempontból kedvez, jelents áramlásmódosulás nem várható. A hajózás biztonságos, a meder és a part állékonyságát nem veszélyeztetik. A híd teljes hossza 1861,35 m, 27 nyílású, két szakasza acélszerkezet, három pedig feszített vasbeton. A négy hasonló szakasz közös jellemzje a szekrény keresztmetszet, ami járható és, ahol látszik a betonban lév feszítacél lehorgonyzása és a szabadelvezetés utófeszített kábelek. A jobb oldali kép egy szekrény keresztmetszete, két ilyen fut egymás mellett légréssel elválasztva. A Bal parti ártéri híd helyszíni betonozással, szakaszos elretolással készült vagyis nem kellett víz felett betonozni. A Nagy Dunaág-híd egy harmadik generációs, ferdekábeles, háromnyílású híd. A ferdekábeles hidak jellemzje, hogy a függeszt kábelek közvetlenül a pilonhoz kapcsolódnak közvetít kábelek nélkül. Az els híd melyben a ferde kötélzet komolyabb szerepet játszott a Brooklyn-híd volt, ez azonban nem sorolható egyértelmen a ferdekábelesek közé, viszont a függhidasok közé sem. A ferdekábelek legyezszer elrendezésben, két síkban 12 m-enként kötnek be, és összesen 88 db van. A harmadik generációról elmondható, hogy a pályatartó nem támaszkodik a pilonra, hanem teljes hosszán kábelek függesztik fel. Statikai modellje egy térbeli rácsos tartó, amelynek nyomott öve a pályatartó és húzott rácsrúdjai a ferdekábelek. A két pilon feszített vasbeton szekrény keresztmetszet pilonszárakból kialakított A bett formáló térbeli keretszerkezet. A pilonszárak belül üreges négyszög keresztmetszettel, felfelé folyamatosan csökken falvastagsággal készültek. A bels térben födémek, az egyik szárban lépcs, a másikban ipari lift van. A függeszt kábelek bekötnek a pilonba és a merevít tartó szekrénybe a bekötésrl kép az újság iwiw-es klubján; illetve egyéb képek. A függeszt 15
16 kábelekrl még annyit, hogy a legszéls körülbelül 500 kn, míg a legbels 300 kn teherbírású. igaza volt. Viharos erej szél és az arcot fájdalmasra csíp hópelyhek vártak ránk odafönt, közel száz méter magasságban. A látvány szédít, a fogalom mind valódi, mind átvitt értelmében. Lefelé irdatlan mélység, a távolban Budapest fényei, az arcomon vigyor. A pilon finom, lassú imbolygással jelezte a benne ébred hatalmas erket, tudatva: is érzi a szelet, de mit csináljunk, a szél már csak ilyen, fúj. Méltóságteljes mozgása a maga csöndes és szerény módján hirdette a szerkezetépítés gyzelmét a természet eri felett. SZÓRÓKA ANNA A cikk támogatói: Eser Attila & Krauter Márton. Külön köszönet nekik! :) Sz. A. : Gyönyör helyen dolgozol, azt láttam, de meséld el légy szíves, mit csinál egy hídmester, milyen feladatai vannak? Eser Attila, hídmester: Az Állami Autópályakezel ZRt. Dunakeszi Autópálya Mérnökségéhez tartozik az M0-ás autóút keleti és északi szektora, egészen pontosan a 4-es fúttól egészen a 11-es fútig, összesen 34 km, valamint a teljes M2-es autóút. Ezeken a szakaszokon összesen 83 darab híd van, ezek tartoznak hozzám, ezek állapotáért felelek. A birodalom ékköve természetesen a Megyerihíd, de ezen kívül van még egy nagyobb, 100 m-nél hosszabb völgy-híd az M0 52+200-as szelvényében. E két kiemelt hidat havonta egyszer tüzetesen át kell vizsgálnom, ez pl. a Megyeri-híd esetében több napos feladat: csak a pilonokra elmegy egy nap. A kisebb hidakat a Mérnökség útellenrei ellenrzik, és jelentik nekem, ha bármi rendellenességet tapasztalnak. Évente kétszer (tavasszal és sszel) az összes hidat nagyon alaposan átnézzük és pontosan dokumentáljuk az állapotukat, döntünk az esetleges felújításokról/javításokról. Az ellenrzési feladatok mellett részt veszek minden hídfelújítással, átadásátvétellel kapcsolatos tárgyaláson és egyeztetésen, garanciális bejáráson és szemlén. Ellenriznem kell, hogy az építések, javítások a terveknek, elírásoknak megfelelen készültek-e el. Feladat még, hogy ha a szakaszunkon közúti baleset történik, és egy híd szerkezeti eleme sérül, akkor elsdlegesen nekem kell megítélni, milyen mérték a károsodás, veszélyezteti-e a biztonságos közlekedést, és ráengedhet-e a forgalom. Tudni kell gyorsan felels döntést hozni, hiszen ha azután bármi történik, enyém a felelsség.
És végül természetesen, mivel egy autópálya komplex üzem, szorosan együtt kell mködni a mérnökség forgalomtechnikai, gépész- és üzemeltetési mvezetjével. 17
18 Zeneszöveg Ismers Arcok A dolog A zenész dolga, hogy zenéljen, a szívem mélyéig elérjen. Az író dolga, hogy meséljen, de igazat írni ne féljen, de igazat írni soha ne féljen! A Szerelmem dolga, hogy megértsen, hogy higgyen bennem és segítsen. Hogy nélküled élni ne akarjak, s ne hagyd, hogy a vesztembe rohanjak! A Barátom dolga, hogy ott legyen, ha szükség van, bármit megtegyen, ha eltévedtem, keressen, ha gylölöm, akkor szeressen. Az Anyám dolga, hogy ne sírjon, ha nagyon félt, akkor behívjon. Az Apám dolga, ha ajtót nyit, ne úgy köszöntsön, mint akárkit. A Testvérem dolga, hogy figyeljen, Ha hibáztam, neki ne kelljen. Ha nem hiszem, akkor higgye, A tüzünket helyettem rizze. Kinek mi dolga? - Szerintem a gyermeké az, hogy szülessen, a Napé, hogy megsimogassa, s a Holdé, hogy álomba ringassa. A tanító dolga, hogy tanítson, a lelkemen valamit javítson. A diák dolga, hogy kutasson, ha feln, jó irányt mutasson. A Lányom dolga, hogy daloljon, hogy örökké kislány maradjon. A Fiam dolga, hogy nevessen, hogy mindig apjaként szeressen. S ha mindez így lesz - csak remélem -, az én dolgom, hogy megérjem.
19 ESS SZERENCSE Van der Graaf a MüPában MüPa azaz a Mvészetek Palotája: Budapest, Magyarország, st Európa egyik legimpozánsabb, legkiemelkedbb kulturális intézménye. Múzeumi kiállítások, színdarabok, tánceladások, komoly- és könnyzenei koncertek, valamint egyéb mvészeti bemutatók pompás fényekben úszó színtere. A kulturális értékek mellett rendkívüli építészeti értékei is szemet szúrnak, vagy inkább gyönyörködtetnek, fleg a mi, építéstudományi egyetemi hallgatók számára. Mind küls szerkezeti és felületképzési megoldásai, mind enterirje hatalmas építészeti, építmvészeti bravúrnak számít, bátran mondhatjuk, hogy Európa-szinten. MüPa a Duna fell Egy ilyen csodálatos épületnek már a megtekintése is felér egy csodásan megkomponált eladással; a gondosan, költségesen összeállított szórakoztatásnak pedig ára van. A MüPába mégis bárki díjtalanul bemehet az utcáról, hogy gyönyörködhessen benne, örömét lelje a látványban. Már ezek alapján is a gazdasági, szervezési, menedzsmenti és egyéb speciális szempontokat elvetve érezhet, hogy itt bizony minden megtekinthet terméknek megvan a kellen kellemetlenül borsos ára. Mindez igaz a cikk fszerepljére, a Van der Graaf Generator koncertjére is. A jegyek 4.900-13.900 Ft-os áron voltak beszerezhetk a január 21-i ess estén megrendezett eseményre. Azonban elsre nem sokat mondó diákjegyek is
20 válthatók voltak. Ez egybl felveti valamilyen kedvezmény lehetségét, aminek mindenképpen nagyon örülnek a saját keresettel nem feltétlenül rendelkez, tanulmányaikat még folytató mkedvelk. Mégis milyen mérték kedvezményt lehet sejteni? A kulturális központokat eddig sajnálatosan meglehetsen szolid számban látogatott személyként a mozijegyekbl és a Szépmvészeti Múzeum áraiból indulnék ki, amelyek kb. 20-50%-os engedményt valószínsítenek. Minden bizonnyal egyedülálló módon e koncert színhelyén mindössze 300 Ft-ért hozzá lehetett jutni a jegyhez! Ami ugye a legalacsonyabb árhoz képest 93,4 %, a legmagasabbhoz képest pedig 97,8 % kedvezményt jelent! Számomra ez hihetetlen Pedig igaz, tapasztalhattam. A kedvezmények sok esetben az élvezhetség romlását is jelentik, hiszen minél alacsonyabb a jegyár, annak vásárlója annál kedveztlenebb helyrl nézheti a msort. Itt is ez volt a helyzet: a mi 300 Ft-os jegyünk a 3. emeleti sorokba szólt, ahonnan a hangzás nem is, de a látvány igencsak szerényebb. Van der Graaf Generator, 1971 A rossz id megtette hatását: könnyen rá tudtam hangolódni társaimmal együtt a várható vizuális visszafogottságra. Ám a piszok nagy árcsökkenés okozta örömöt hatványozottjára emelte a tény, hogy a szabad férhelyek bsége miatt a 3. emeletet lezárták, és engedélyt kaptunk, hogy bárhol (!) kereshetünk magunknak szabad helyet, csak ne zavarjuk a teljes áron jegyet vásároltakat. Nagy merészen lecaklattunk hát az 1. szintre, hátha valamelyik hátsó sorba beférünk. DE nem volt megállás: gond nélkül beültünk a 8. sorba, ahonnan egész kedveznek volt mondható a kilátás. Le kell szögeznem valamit: nem voltam tisztában vele, mire számíthatok. Annyi tudtam a zenekarról, hogy tagjai igen idsek, progresszív rockot játszanak, és lemezbemutatóra jöttek vagyis Pink Floyd, King Crimson, Yes szer zenére
lehetett gondolni, és meggyz eladásra, hiszen népszersít körúton vannak az urak, és az évtizedek során minden bizonnyal vérprofivá értek. Ismételten nem csalódtam, st, újfent túlteljesültek sejtéseim: a koncert magával ragadó, utánozhatatlan, egyedülálló hangulatú volt. A hatvanas éveik derekán járó mvészek vicceldtek, ugráltak, és hibátlanul játszottak. A frontemberi szerep leginkább Peter Hamill énekes-gitáros-zongoristára illett, volt a poénfelels is, és persze a legmozgékonyabb. A dobok mögött ül Guy Evans korát meghazudtoló precizitással és dinamikával ütött, a mai kor legkiemelkedbb ifjú dobosai sírva roskadhattak egymás vállára a gyönyörtl. A harmadik tag Hugh Banton orgonista, aki mindvégig fület gyönyörködtet dallamsznyegeket terített hallójárataink elé. Az eladást csaknem kerek két órán át élvezhettük. Egy csodálatos koncert, egy csodálatos helyen, egy csodálatos zenekartól, csodálatosan kedvez áron, undorító idjárással kell ennél több?! 21 ZSILEEP Szüli értekezlet: Végs visszaszámlálás Hétvége: Megint 48 óra VIZSGA: DRÁGÁN ADD, AZ ÉLETED Tanár felgyógyul: Batman visszatér Els nap az iskolában: Szerelem els látásra PÓTVIZSGA: MÉG DRÁGÁBB AZ ÉLETED Ideges tanár: Godzilla Szóbeli feleltetés: A bárányok hallgatnak TÚLJUTNI A VIZSGÁN: ÖLVE VAGY HALLVA Közeleg az érettségi: Terminátor 2 - Az ítélet napja Érettségi után: Túl a csúcson
22 DIÁK ÖTÖST KAP: ELEMI ÖSZTÖN Ügyeletes tanár: Sentinel, az rszem Diáknak súgnak: Ryan közlegény megmentése DIÁK EGYEST KAP: EMBER, AKI TÚL KEVESET TUDOTT A magyar tanár félrebeszél: Szerelmes Shakespeare A fizika tanár félrebeszél: I.Q. A szerelem relatív TANÁR AJÁNLATOT TESZ: A 22-ES CSAPDÁJA Röpdolgozat: Megint dühbe jövünk Iskola utáni bunyó: J.A.G. Becsületbeli ügyek FIÚ ÉS LÁNY SZAKÍTANAK: TUDOM, MIT TETTÉL TAVALY NYÁRON Kittirl... zsileep