TELEPÜLÉSJEGYZÉK Jegyzékünk célja, hogy a középkori egyetemekre 1520 előtt beiratkozott erdélyi diákok származási helyére és társadalmi hovatartozására vonatkozó kutatásokhoz támpontot nyújtó helytörténeti adatokat egybegyűjtve tárja az olvasó elé. Ennek érdekében a következő adatokat tüntettük fel benne: 1) a település neve, 2) az onnan származó diákok sorszáma a Diáknévsorból, 3) a település közigazgatási hovatartozása a középkorban, 4) a település középkori történetére, jogi- és társadalmi helyzetére, birtokviszonyaira és népesedési helyzetére vonatkozó esetleges adatok. A középkori egyetemi anyakönyvekben gyakran az érthetetlenségig eltorzított helységnevek megfelelőjét Coriolan Suciu történeti helységnévtára (Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania. I II. Buc. [1967-68]) segítségével állapítottuk meg, a mai hivatalos elnevezéseket pedig Iorda, Ion Gâtescu, Petre-Oancea, D. I.: Indicatorul localităţilor din România. Buc. 1974 alapján adjuk. * Abrud l. Abrudbánya Abrudbánya Abrud Gross-Schaltten (Altenburg): 1459, 1467. Bányaváros Alsó-Fehér vm-ben. 1357-ben bányajogot, 1367-ben civitas kiváltságokat nyert, de 1517-ben oppidumként említik s így szerepel Honterus 1532-ben készült térképén is (Iczkovits 1939.30-31. Gündisch, Gustav: Deutsche Bergwerksiedlung in dem siebenbürgischen Erzgebirgen. Deutsche Forschung im Südosten 1942.53-81. Binder 1973.1055). Ady Endre l. Érmindszent Agnetheln l. Szentágota Agnita l. Szentágota Aiud l. Enyed Akna: 1892. Pontosan nem azonosított erdélyi település. Alba Iulia l. Gyulafehérvár Alcina Alţina Alzen: 22, 241, 967, 1031, 1486, 1603, 2016, 2473. Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén 80 adófizetőt írtak benne össze (Berger 1894.56. Wagner 1977.370, 307). Aldorf Unirea Wallendorf: 671,1096. Szp k Beszterce szász vidéken. Nevét 1332-ben említik először (Boca, Pompei: Vechimea documentară a localităţilor din judeţul Bistriţa-Năsăud. Secolele XV 348
XX. Muzeul de istorie Bistriţa, File de istorie 4/1976.251. Wagner 1977.388.3111.24). Alpestes Peştişul Mare: 1945. Kisnemesi település Hunyad vmben (Csánki 1890.V.122 123). Alsórépa Rîpa de Jos Unter-Rübendorf: 245. Nemesi nagybirtok tartozéka Kolozs vm-ben (Csánki 1890.V.396). Altenburg l. Abrudbánya Alţina l. Alcina Aluniş l. Kecsed Alvinc l. Vinc Alzen l. Alcina Amnaş l. Omlás Apold: 1206, 1416, 1976. Kisapold Apoldu de Jos Klein-Pold: 279, 1857, 2234. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1510-ben 36 adófizetője volt (Berger 1894. 53 Wagner 1977.366.305.1a) Nagyapold Apoldu de Sus Gross-Pold: 1917. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1610-ben 71 adófizetője volt (Berger 1894.53. Wagner 1977.366.305.2). Apoldu de jos l. Apold Apoldu de sus l. Apold Arad Arad: 1823, 2012. 1329-ben civitas (Pascu 1972.239), 1388-tól oppidumként említik. Egyházi mezőváros, a Szt. Mártonról nevezett káptalan tulajdona (Márki 1892). Archita l. Szászerked Ardud l. Erdőd Arkeden l. Szászerked Asszonyfalva Axente Sever Frauendorf: 1476. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban 61 adófizetőt írtak össze benne (Teutsch 1872/2.230. Wagner 1977.374,309.4) Aţel l. Ecel Avrig l. Felek Axente Sever l. Asszonyfalva Bacon (Kis, Nagy) Băţani (Mari, Mic): 710. Szp k Udvarhely székely sz-ben (Orbán I.218). Baia de Criş l. Körösbánya Baia Mare l. Nagybánya Balázsfalva Blaj Blasendorf: 123. Kezdetben Küküllő, majd a XV. század közepétől Fehér vm-hez tartozó nemesi birtok (Csánki 1890.V.876). 349
Balázsfalva Blăjenii de Jos (de Sus?): 557. Nemesi birtok Doboka vm-ben (Hodor Károly: Doboka vármegye természeti és polgári esmertetése. Kv 1837. 788 793). Baraolt l. Barót Barcaszentpéter Sînpetru Petersberg: 67,1405. Szp k Brassó szász vidéken (Wagner 1977.380, 3101.13), 1240-ben a ciszterciek tulajdonában volt (Györffy 1966.832), 1454-ben villa regalis (Ub V. 443-444), 1510-ben 96 adófizetőjét írták össze (Berger 1894.70). Baromlak Valea Viilor Wurmloch: 201, 258, 591, 1551, 2062. Szp k Medgyes szász sz-ben (Wagner 1977.376,309,26), 1415-ben villa (Ub III. 646), 1615-ban 95 adófizetőt írtak benne össze (Teutsch 1872/2.230). Barót Baraolt: 710. Népes szp k Udvarhely székely sz-ben (Orbán I. 213 214). Bánffyhunyad l. Hunyad Báránykút Bărcut Bekokten: 632. Szp k Nagysink szász sz-ben (Wagner 1977.364,304.2), a XV. század végén 50 adófizetőt írtak benne össze (Berger 1894.66). Băgaciu l. Szászbogács Băiţa l. Szászbanyica Bărcut l. Báránykút Băţanii (Mari, Mic) l. Bacon Beclean l. Betlenfalva Beiuş l. Belényes Bekokten l. Báránykút Belényes Beiuş: 217, 938. A XIII. századtól kezdve a váradi püspökség tulajdona, a környékbeli birtokok népes lakosságú központja volt (Jakó 1940.209), 1451-ben mezővárosi kiváltságokat kapott (Bácskai 1065.95 96). Belin l. Bölön Bergsău Mare l. Berekszó Berekszó Beregsău Mare: 69, 317, 922, 1351, 2300. Nemesi birtok Temes vm-ben, 1388-ban vásároshely volt (Csánki 1890.II.27. Borovszky 1896.28 29). Berethalom Biertan Birthälm: 56, 247, 329, 361, 513, 579, 674, 686, 830, 972, 1059, 1061, 1078, 1149, 1307, 1317, 1323, 1329, 1378, 1414, 1427, 1491, 1676, 1680, 1685, 1710, 1765, 1794, 1884, 1891, 2076, 2077, 2093, 2094, 2134, 2135, 2173, 2283, 2353, 2357, 2375. Népes királyi mezőváros Medgyes szász sz-ben (Wagner 1977.374,309.7), 1397-ben oppidum (Ub III. 208), 1418-ban bíráskodási és vásártartási jogot nyert (Salzer, Johann Michael: Der königl. freie Markt Birthälm in Siebenbürgen. Ein Beitrag 350
zur Geschichte der Siebenbürger Sachsen. Wien 1881), 1513-ban mintegy 1120-1200 lakosa volt (Werner 1874.285). Besenyő Viişoara Heidendorf: 515,1678. Szp k Beszterce szász vidéken (Wagner 1977.388,3111,26). Beszterce Bistriţa Bistritz: 8, 104, 133, 141, 418, 509, 531, 845, 847, 1060, 1314, 1318, 1382, 1383, 1561, 1572, 1573, 1818, 2043, 2127, 2361, 2381, 2467, 2474. Királyi város, első kiváltságlevelét 1330-ban nyerte (Gündisch K. 1976). Feltehető, hogy lakói közül a felsoroltaknál többen látogatták a külföldi egyetemeket, de mivel hasonló nevű város a mai Szlovákia területén is volt, nagyon sok esetben a hovatartozást nem lehet pontosan megállapítani. Betlenfalva Beclean: 2349. Szp k Udvarhely székely sz-ben. Bihar Biharia: 1911. Mezőváros Bihar vm-ben, a váradi püspökség birtokában (Jakó 1940.214). Biharia l. Bihar Birthälm l. Berethalom Bistritz l. Beszterce Bistriţa l. Beszterce Blaj l. Balázsfalva Blasendorf l. Balázsfalva Blăjenii l. Balázsfalva Bod l. Botfalu Bogeschdorf l. Szászbogács Boldogváros Seliştat Seligstadt: 1011. Szp k Nagysink szász sz-ben (Wagner 1977.364, 304.16), a XV. század végén 34 adófizetője volt (Berger 1894.67). Bonchida Bonţida: 314, 679, 1209, 1845, 1867, 1925, 2210, 2448. Előbb a király, majd 1387-től a Bánffyak birtoka Doboka vm-ben. Birtokközpont, 1437-től rendszerint oppidumként említik a források (Bíró József: A bonczhidai Bánffy kastély. EM 40/1935.123 125). Bonţida l. Bonchida Borosjenő Ineu: 1199, 1368. Arad vm-ben, 1553-ban oppidum (Márki 1892.188). Boroskrakkó Cricău: 661, 2455. Királyi birtok Fehér vm-ben, 1343-ban vicitas (Pascu 1971.240), 1367-ben viszont villa regalis (Ub II.289). Boteni l. Botháza 351
Botfalu Bod Brenndorf: 846, 2446. Szp k Brassó szász vidéki település (Wagner 1977.378,3101.1), 1510-ben 113 adófizetőt írtak benne össze (Berger 1894.72). Botháza Boteni: 1362. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V.337 3138). Bozieş l. Szilágyborzás Bölön Belin: 1596. Szp k Miklósvár székely sz-ben. Brassó Braşov, Kronstadt: 9, 45, 60, 63, 93, 97, 99, 131, 135, 145, 151, 159, 171, 173, 174, 179, 181, 184, 192, 193, 198, 199, 213, 223, 229, 255, 259, 260, 261, 264, 273, 349, 415, 420, 428, 440, 501, 508, 550, 551, 565, 566, 580, 592, 618, 626, 627, 628, 638, 647, 652, 656, 658, 660, 675, 685, 689, 705, 720, 739, 750, 782, 788, 794, 807, 809, 810, 817, 825, 829, 849, 850, 851, 854, 865, 895, 896, 900, 903, 905, 907, 910, 914, 917, 918, 923, 926, 929, 936, 937, 942, 944, 949, 960, 978, 982, 983, 964, 985, 1003, 1022, 1023, 1030, 1032, 1035, 1049, 1076, 1085, 1086, 1088, 1092, 1095, 1099, 1100, 1103, 1104, 1143, 1150, 1155, 1162, 1163, 1166, 1167, 1192, 1193, 1196, 1198, 1202, 1207, 1210, 1211, 1258, 1277, 1281, 1285, 1287, 1292, 1296, 1297, 130(5, 1306, 1310, 1311, 1312, 1313, 1326, 1334, 1336, 1339, 1343, 1360, 1384, 1400, 1403, 1415, 1417, 1428, 1434, 1435, 1437, 1439, 1441, 1443, 1461, 1482, 1504, 1506, 1514, 1522, 1531, 1539, 1540, 1546, 1575, 1619, 1630, 1643, 1653, 1690, 1706, 1707, 1721, 1739, 1753, 1754, 1755, 1764, 1767, 1776, 1779, 1788, 1807, 1825, 1849, 1854, 1863. 1865, 1868, 1883, 1887, 1887, 1904, 1916, 1933, 1935, 1936, 1960, 1980, 1981, 1990, 1992, 1995, 1996, 1999, 2001, 2015, 2048, 2051, 2061, 2073, 2074, 2078, 2102, 2116, 2117, 2120, 2146, 2149, 2152, 2162, 2166, 2183, 2192, 2199, 2218, 2255, 2265, 2270, 2276, 2341, 2366, 2370, 2376, 2386, 2395, 2396, 2421, 2424, 2428, 2439, 2441, 2444, 2460, 2461, 2462, 2465, 2468, 2475, 2479, 2483, 2484, 2490, 2492. Királyi város. Már a tatárjárás előtt városias jellegű település volt, melyben 1323 után domonkos kolostor épült (Györffy 1966.827-828). A középköri Erdély egyik legfontosabb kereskedő és kézműves központja volt. Lakóinak száma a XV. század második felében 6 8000 körül mozgott (Berger 1894.73. Pascu 1972. 47 48). Braşov l. Brassó Brădeni l. Hégen Brenndorf l. Botfalu Broos l. Szászváros Budacu de Jos l. Szászbudak Budak l. Szászbudak Bussd l. Szászbuzd Buzd l. Szászbuzd 352
Dürrbach l. Dipse Cara l. Kara Caransebeş l. Karánsebes Carei l. Nagykároly Caţa l. Kaca Călăraşi l. Harasztos Cărăşeu l. Krassó Cehăluţi l. Csaholy Cenad l. Csanád Cenade l. Szászcsanád Cetatea de Baltă l. Küküllővár Chirpăr l. Kürpöd Cincşor l. Sink Cincu l. Sink Cisnădie l. Nagydisznód Cisnădioara l. Kisdisznód Ciula Mare (Mică) l. Csula Cîlnic l. Kelnek Cîrţa l. Kerc Cluj-Napoca l. Kolozsvár Codlea l. Feketehalom Coleşer l. Kölesér Coltău l. Koltó Copăceni l. Koppánd Copşa Mare l. Nagykapus Coşeiu l. Kusaly Crasna l. Kraszna Craşova l. Krassó Cricău l. Boroskrakkó Cristian l. Kereszténysziget Criţ l. Szászkeresztúr Csaholy Cehăluţ: 586. Nemesi birtok Közép-Szolnok vm-ben (Csánki 1890.I.553). Csanád Cenad Tschanad: 38, 212, 287, 318, 464, 506, 560, 573, 606, 610, 654, 753, 756, 881, 1041, 1047, 1064, 1108, 1133, 1222, 1230, 1231, 1246, 1493, 1614, 1694, 1752, 1760, 1773, 1775, 1964, 1983, 2111, 2271, 2274, 2277, 2417. Püspöki város, 1343-ban civitas (Pascu 1971.240). Cséffa Cefa: 1670. Nemesi vagy egyházi birtok Bihar vm-ben, 1421-ben oppidum (Csánki 1890.I.597), 1430-ban két templomát említik, 1489-ben pedig 1/4 részén 12 lakott és 17 elhagyott telket írtak össze (Jakó 1940.227). 353
Csula Ciula: 1127, 2214. Nemesi birtok Hunyad vm-ben (Csánki 1890.V.84). Culpiu l. Mezőkölpény Curitău l. Ököritó Cuvin l. Kövi Cuzdrioara l. Kozárvár Daia l. Szászdálya Dealu Frumos l. Lesses Decea l. Marosdécse Dengeleg Dindeşti: 434, 525, 733, 815, 1026, 1243, 1652, 1799, 1901. Feltehetően többségük a Szatmár vm-ben fekvő Érdengelegről származott, amely a középkorban mezővárosi jellegű település volt (Maksay 1940. 128). Denndorf l. Szászdálya Deva l. Déva Dés Dej: 109, 110, 209, 237, 342, 37i3, 554, 558, 681, 723, 748, 767, 1158, 1181, 1372, 1424, 1472, 1528, 1697, 17,15, 1852, 2108, 2333, 2364, 2434, 2451. Fontos sóbánya-központ volt, 1310-ben a szabad királyi városok kiváltságait nyerte el, de később fejlődése elakadt és a XVI. század elején már a mezővárosok közé sorolták (Szabó T. Attila: Dés története. = Szolnok-Doboka... Dés Kv 1944. 131 134). Déva Deva Dimrich: 47, 115, 117, 541, 728, 1114, 1299, 2046. Királyi vár és mezőváros Hunyad vm-ben, többnyire az erdélyi vajdák használatában. A források a XV. század közepétől oppidumként említik (Csánki 1890. V. 57 58, 42 44). Dimrich l. Déva Dindeşti l. Dengeleg Diosig l. Diószeg Diószeg Diosig: 87, 614, 1213. Magánföldesúri birtok Bihar vmben, birtokközpont mezővárosi jelleggel (Jakó 1940. 234). Dipse Dipsa Dürrbach: 1370. Szp k Beszterce szász vidékén. Dipşa l. Dipse Dîrjiu l. Székelyderzs Doba Mică l. Kisdoba Dombos Văleni Wallendorf: 2101, Szp k Segesvár szász sz-ben (Wagner 1977. 290, 18. 61: Alsó-Fehér vm-hez számítja), a XV. század végén 32 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 69). Draas l. Homoróddaróc Drăuşeni l. Homoróddaróc Dumitreşti l. Süketfalva Dupuş l. Tabiás 354
Ecel Aţel Hetzeldorf: 696, 821, 1039, 1244, 1386, 1681, 1792, 2066, 2142. Népes szp k Medgyes szász sz-ben, 1365-ben civitas, 1364 1367-ben villa (Ub I. 230. Ub II. 217, 290), 1516-ban 140 adófizetője volt (Teutsch 1872/2. 232. Werner 1874. 291. Wagner 1977. 374. 309. 3). Eibesdorf l. Szászivánfalva Ekemező Tîrnava Grosspropstdorf: 1712. Egyházi birtok Küküllő vm-ben, előbb a szebeni prépost, majd 1424-től az ottani plébánia birtokában volt (Csánki 1890. V. 876. Ub IV. 218). Enyed: 6, 146, 180, 195, 203, 226, 249, 332, 409, 421, 436, 636, 706, 734, 757, 935, 943, 981, 1043, 1328, 1363, 1373, 1521, 1566, 1635, 1656, 1671, 1846, 2085, 2107, 2175, 2306, 2332, 2440. Nagyenyed Aiud Grossenyed: 15, 769, 789. Egyházi mezőváros Fehér vm-ben, az erdélyi káptalan birtoka, 1462-ben oppidum (Iczkovits 1939. 54). Kisenyed Sîngătin Kleinenyed:?. Fehér vm-ben. Feltehető, hogy a pontosabban meg nem jelölt enyedi származású diákok között szerepelt kisenyedi is. Erdőd Ardud: 116, 561, 760, 950, 1001, 1165, 1254, 1687, 2109, 2185, 2263, 2317, 2344. A kora középkorban királyi erdőispánsági székhely, 1380-ban a Drágfi család Szatmár vm-ben fekvő birtokainak központja, 1503-ban oppidum, 1526-ban ispotályát említi oklevél (Maksay 1940. 134). Érdengeleg l. Dengeleg Érkenéz Voivozi: 1270. Bihar vm-ben két hasonló nevű település is létezett a középkorban, és mindkettő magánföldesúri birtok volt (Jakó 1940. 272). Érmihályfalva Valea lui Mihai: 1705. Bihar vm-ben, 1312-ben vámhely, 1459-ben vásárjogot nyert, mezővárosi jellegű település (Jakó 1940. 302). Érmindszent Ady Endre (Mesentea): 1359. Kisnemesi birtok Közép-Szolnok vm-ben. Érsemjén Şimian: 2191. Bihar vm-ben, magánföldesúri birtok, 1520-ban vámhely (Jakó 1940. 337). Făgăraş l. Fogaras Fehéregyháza: 832, 2098, 2123. A középkori Erdélyben több hasonló nevű település létezett. Feketebátor Batár: 2239. Bihar vm-ben, a körösszegi vár tartozéka, előbb királyi, majd magánföldesúri tulajdonban (Jakó 1940. 208). 355
Feketehalom Codlea Zeiden: 779, 808, 1057, 1069, 1282, 1407, 1842, 2118. Mezővárosi jellegű település Brassó szász vidékén, a XV. század végén 182 adófizetője volt (Berger 1894. 71). Feldioara l. Földvár Felek Avrig Freck:.1770. Szp k Szeben szász sz-ben. a XV. század végén 22 adófizetője volt (Berger 1894. 55. Wagner 1977. 350, 3011. 2). Felfalu Suseni: 1923. Magánföldesúri birtok Torda vm-ben. 1471-ben ferences kolostorát említik (Csánki 1890. V. 703). Felvinc l. Vinc Fenes: 315. E néven több erdélyi település ismert, de leginkább az erdélyi püspök birtokában levő, Kolozsvár melletti Szászfenessel azonosítható, minthogy az mezővárosi jellegű volt (Csánki 1890. V. 350 351). Filpişu Mare (Mic) l. Fülpös Fişer l. Sövénység Fîntînele l. Gyalakuta Floreşti l. Fenes Fofeld Fofeldea Hochfeld: 476. Szp k Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén 45 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 56). Fofeldea l. Fofeld Fogaras Făgăraş Fogarasch: 887. Fogarasföld központja, a hasonló nevű vár tartozékaként fejlődött, a XVI. században mezővárosi jellegű település volt (Prodan 1967. II. 2 22). Földvár Feldioara Marienburg: 105, 690, 765, 878, 951, 1061, 1065, 1135, 1367, 1480, 1567, 1645, 1654, 1692, 1875, 1951, 1965, 2024, 2113, 2269, 2356, 2378, 2418. Mezőváros Brassó szász vidékén, 1413-ban Zsigmond király egy oklevele civitasnak nevezi, 1427-ben mint oppidum nyert vásártartásra jogot (Ub III. 487, 568; IV. 42, 283 285), 1510-ben 158 adófizetője volt (Berger 1894, 72). Frata l. Fráta Frauenbach l. Nagybánya Frauendorf l. Asszonyfalva Fráta Frata: 1509. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 351). Freck l. Felek Fugyivásárhely Oşorheiu: 600. A váradi püspökség birtoka Bihar vm-ben (Jakó 1940. 384). Fülpös Filpişu Mare (Mic): 31, 678, 1543. Nemesi birtok Torda vm-ben (Csánki 1890. V. 705). 356
Galambfalva Porumbenii Mari: 2345, 2442. Szp k Udvarhely székely sz-ben. Gallendorf l. Vámosgálfalva. Găneşti l. Vámosgálfalva Ghimbav l. Vidombák Gilău l. Gyalu Ginssdorf l. Szászbanyica Girolt: 17, 441. Több hasonló nevű település ismert, de mind nemesi birtok. Girbova l. Szászorbó Grossau l. Kereszténysziget Grossendorf l. Sajónagyfalu Gross-Enyed l. Egyed Gross-Kopisch l. Nagykapus Gross-Ludasch l. Nagyludas Gross-Pold l. Apold Gross-Propstdorf l. Ekemező Gross-Schenk l. Sink Gross-Scheuren l. Nagycsűr Gross-Schlatten l. Abrudbánya Guşteriţa 1. Szenterzsébet Gyalakuta Fîntînele: 664. Szp k Maros székely sz-ben. Gyalu Gilău: 443, 1703, 2262, 2326. Az erdélyi püspökség mezővárosa Kolozs vm-ben, 1466-ban oppidum (Csánki 1890. V. 304). Gyulafehérvár Alba Iulia Weissenburg: 26, 54, 83, 122, 170, 216, 218, 324, 446, 458, 463, 494, 549, 603, 858, 864, 875, 889, 945, 1169, 1227, 1256, 1257, 1361, 1409, 1526, 1597,. 1599, 1701, 1826, 1856, 2130, 2203, 2280, 2287, 2289, 2385. Püspöki város, 1282-ben civitas, de későbbi fejlődése elmaradt az igazi városok mögött (Pascu 1971. 236 237). Hadad Hodod: 683, Mezőváros, nemesi birtokközpont Közép-Szolnok vm-ben, 1428-ban oppidum (Csánki 1890. I. 548 549). Halwelagen l. Holdvilág Hamlesch l. Omlás Hammersdorf 1. Szenterzsébet Haţeg l. Hátszeg Harasztkerék Roteni: 2278. Szp k Maros székely sz-ben. Harasztos Călăraşi: 1941. Szp k Aranyos székely sz-ben. Harina Herina: 1538. 1395-ben királyi, 1411-től magánföldesúri birtok Doboka vm-ben (Ub III. 150, 503 504). Haró Hărău: 619, 1708, 1931. Nemesi birtok Hunyad vm-ben (Csánki 1890. V. 94). 357
Hátszeg Haţeg: 451. Királyi mezőváros Hunyad vm-ben, 1366-ban civitas, 1433-ban oppidum ferences kolostorral, a vajdahunyadi vár tartozéka (Csánki 1690. V. 58 59), 1512-ben mintegy 980 lakója volt (Pataki 1973. LXII). Hăghig l. Hídvég Hălchiu l. Höltövény Hărău l. Haró Hárman l. Szászhermány Heidendorf l. Besenyő Heldsdorf l. Höltövény Heltau l. Nagydisznód Henndorf l. Hégen Herina l. Harina Hermannstadt l. Szeben Hete: 1984. Azonosíthatatlan erdélyi település. Hetiur l. Hétur Hetzeldorf l. Ecel Hégen Brădeni Henndorf: 14, 206, 2242. Szp k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 59 adófizetője volt (Berger 1894. 69). Hétur Hetiur Marienburg: 514. Szp k Segesvár szász sz-ben. a XV. század végén 39 adófizetője volt (Berger 18.94. 67. Wagner 1977. 188, 122. 25: Fehér vm-hez sorolja). Hida l. Hídalmás Hídalmás Hida: 1438. Nemesi birtok Kolozs vm-ben. Hídvég Hăghig: 1601, 1629, 1717. Nemesi birtok Fehér vm Olt menti részében. Hódos Hodoş: 256. Az Arad vm-i Temeshódos lehet, amely a középkorban magánföldesúri birtok volt (Csánki 1890. I. 772). Hoghilag l. Holdvilág Holdvilág Hoghilag Halwelagen: 274, 2320. Szp k Segesvár szász székben, a XV. század végén 63 adófizetője volt (Berger 1894. 69). Holczmány Hosman Holzmengen: 153. Szp k Újegyház szász székben, a XV. század végén 14 adófizetője volt (Berger 1894. 56). Holzmengen l. Holczmány Homoród Homorodu (de Sus, de Jos, de Mijloc?): 2005. Szatmár vm-ben. Homoróddaróc Drăuşeni Draas: 161, 185, 478, 2148, 2165, 2477. Szp k Kőhalom szász sz-ben, a XV. század végén 64 adófizetője volt (Berger 1894. 59). Honigberg l. Szászhermány Hosman l. Holczmány 358
Hosszúaszó: 669, 1241, 2427. Nem dönthető el, hogy a Bihar és Küküllö vm-ben levő ilyen nevű közül melyikről van szó. Mindegyik nemesi birtok volt. Höltövény Hălchiu Heldsdorf: 2018. Szp k Brassó szász vidékén, 1422-ben a törökök feldúlták s emiatt lakóit tíz évre felmentették a Márton-napi tized fizetése alól (Ub IV. 163 164), 1510-ben 100 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 71). Huedin l. Hunyad Hundertbücheln l. Százhalom Hunedoara l. Hunyad Hunyad: 70, 71, 481, 2436. Bánffyhunyad Huedin: 301. Királyi birtok Kolozs vm-ben, 1377-ben vámhely, 1435-ben a Bánffyak tulajdonába került (Csánki 1890. V. 305), 1437-től oppidum, 1493-ban mintegy 650 lakója volt (Bácskai, 1965. 26). Vajdahunyad Hunedoara:?. Pontosan egy diákot sem sikerült e településből azonosítani, de feltételezhető, hogy a Hunyadi elnevezésűek között voltak vajdahunyadiak is. Királyi mezőváros és vár Hunyad vm-ben, nagy kiterjedésű uradalom központja, 1415-től oppidum, ferences kolostor is működött benne (Pataki 1973. LXII LXIII), 1511-ben mintegy 385 lakosa lehetett (Bácskai 1965. 26), 1518-ban pedig 196 adófizetőjét tartották nyilván (Prodan 1967. I. 192). Iacobeni l. Jakabfalva Ighişul Nou l. Szászivánfalva Ilia l. Marosillye Ineu l. Borosjenő Jakabfalva Iacobeni Jakobsdorf: 1613, 2429. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 75 adófizetője volt (Berger 1894. 65). Jakobsdorf l. Jakabfalva Jenő: 27, 40, 335, 1525, 2163. A tanulmányozott területeken a középkor folyamán több hasonló nevű település is létezett, de közelebbi megjelölés hiányában pontosan nem sikerült azonosítani diákjaink származási helyét. Jucu l. Zsuk Kaca Caţa Katzendorf: 2346. Szp k Kőhalom szász sz-ben, a XV. század végén 92 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 59). Kapus: 1045, 1588, 2144, 2435. Több hasonló nevű település ismert, feltehető, hogy az adatok többsége a Medgyes szász sz-ben fekvő Nagykapusra vonatkozik. Kara Cara: 1637. Kisnemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 366). 359
Karánsebes Caransebeş: 468, 644, 1260, 1262, 1449, 1523, 1672, 1801, 1813, 1821, 2336. Temes vm-ben, két település összeolvadásából jött létre. Kara királyi birtok, 1419-ben és 1452-ben civitas, 1494-ben oppidum. A másik település, Sebes, harmincadhely volt (Csánki 1890. II. 18, 21). Katzendorf l. Kaca Kecsed Aluniş: 1938. Magánföldesúri birtok Doboka vm-ben (Kádár-Tagányi IV. 233 234). Keisd l. Szászkézd Kelling l. Kelnek Kelnek Cîlnic Kelling: 148. Szp k Szászsebes szász sz-ben, 1430-ban királyi birtokban volt (Ub IV. 401 402), 1510-ben 92 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 59). Kerc Cîrţa Kerz: 1605. Szeben szász sz-ben, egyházi birtok, cisztercita kolostorral, 1477-től a hét szász szék együttes tulajdona (Wagner 1377. 358, 3014. 3). Keresszeg Cheresig: 2059, Királyi mezőváros, majd a Csákyak tulajdona Bihar vm-ben, a hasonló nevű vár tartozéka, a XV. század közepén oppidum (Jakó, 1940. 285). Kereszténysziget Cristian Grossau: 343, 366, 399, 489, 687, 766, 805, 844, 1008, 1044, 1066, 1093, 1570, 1585, 1590, 1631, 1695, 1847, 1859, 1978, 2114, 2,115, 2176, 2182, 2297. Szp k Szeben szász sz-ben. Jóllehet a XV. század végén 176 adófizetőjét írták össze (Berger 1894. 54), nincs tudomásunk arról, hogy mezőváros lett volna. 1449-ben villa regalis megnevezéssel szerepel (Ub V. 283). Keresztúr: 336. Azonosíthatatlan erdélyi település. Kerz l. Kerc Kézdivásárhely Tîrgu Secuiesc: 1623. Mezőváros Kézdi székely sz-ben, 1530-ban oppidum (SzOkl VIII. 274 276). Kirchberg l. Kürpöd Kisapold l. Apold Kiscsűr Şura Mică Klein Scheuern: 657, 814. Szp k Szeben szász sz-ben, a XV. század végén 42 adófizetője volt (Berger 1894. 54). Kisdisznód Cisnădioara Michelsberg: 1080. Szp k Szeben szász sz-ben, a XV. századtól fogva Szeben város tulajdona (Dumitrescu Jippa. Nistor 1976. 61), a század végén 54 adófizetője volt (Berger 1894. 56). Kisdoba Doba Mică: 2367. Kisnemesi falu Közép-Szolnok vm-ben (Csánki 1890. I. 554). Kisenyed l. Enyed 360
Kisselyk l. Selyk Kissink l. Sink Kistorony Turnişor Neppendorf: 863. Szp k Szeben szász sz-ben. Jóllehet 1493-ban a törökök feldúlták (Dumitrescu Jippa Nistor 1976. 61, 91) a századfordulón 38 adófizetője volt (Berger 1894. 56). 1502-től Szeben város uralma alá rendelte II. Ulászló, de lakói megőrizték szabadságukat (Klima, Helmut: Neppendorf. Geschichte eines Dorfes in Siebenbürgen. Deutsche Forschung im Südosten 2/1943. 118 146). Klausenburg l. Kolozsvár Klein-Schelken l. Selyk Klein-Schenk l. Sink Klein-Scheuern l. Kiscsűr Klein-Schlatt l. Szászzalatna Kokelburg l. Küküllővár Kolozsvár Cluj-Napoca Klausenburg: 3, 10, 64, 95, 101, 106, 127, 139, 172, 240, 281, 284, 403, 430, 438, 453, 470, 497, 512, 516, 521, 564, 576, 577, 615, 620, 637, 684, 699, 775, 778, 786, 802, 804, 806, 812, 818, 833, 857, 868, 906, 919, 930, 946, 948, 962, 970, 971, 974, 1002, 1014, 1015, 1024, 1033, 1082, 1090, 1107, 1115, 1271, 1278, 1301, 1303, 1332, 1337, 1344, 1375, 1410, 1411, 1412, 1447, 1463, 1508, 1549, 1560, 1565, 1568, 1640, 1647, 1696, 1725, 1730, 1741, 1743, 1766, 1789, 1809, 1837, 1864, 1869, 1885, 1914, 1942, 1952, 1957, 1962, 1966, 1969, 1974, 2025, 2084, 2122, 2189, 2194, 2197, 2202, 2205, 2208, 2220, 2226, 2230, 2246, 2253, 2261, 2290, 2296, 2298, 2347, 2379, 2380, 2390, 2400. Királyi város Kolozs vm-ben. Első kiváltságlevelét 1316-ban nyerte, 1405-ben kapott engedélyt a városfalak építésére. Lakóinak száma a XV. század közepén 4500 5000 körül mozgott (Jakab Elek: Kolozsvár története. I. Budán 1870. Istoria Clujului, Cluj 1974. Csetri Elek: Istoria populaţiei în cifre. = Sub semnul lui Clio. Omagiu Acad. Prof. Ştefan Pascu. Cluj-Napoca 1974. 72). Koltó Coltău: 66. Közép-Szolnok vm-ben. Koppánd Copăceni: 1473. Kisnemesi birtok Torda vm-ben (Csánki 1890. V. 716). Kotscherd: 1621. Pontosan nem azonosítható erdélyi település, de valószínű, hogy az Aranyos székely sz-ben fekvő szp k-ről van szó. Kozárvár Cuzdrioara: 487. Magánföldesúri birtok Belső-Szolnok vm-ben (Kádár-Tagányi IV. 429 450). Kőhalom Rupea Reps: 125, 713, 1021, 1072, 1094, 1430, 1529, 1632, 1664, 1898, 2167, 2264, 2304, 2453, 2457, 2480. Királyi mezőváros, 361
Kőhalom szász sz központja, már 1433-ban oppidum (Ub IV. 509), a XV. század végén 152 adófizetője volt (Berger 1894. 58). Kölesér Coleşer: 527, 1862. Egyházi mezőváros Bihar vm-ben. vám- és vásároshely (Jakó 1940. 285). Körösbánya Baia de Criş Altenburg: 228. Bányaváros Zaránd vm-ben, 1445-ben oppidum (Ub V. 158), 1525-ben mintegy 345 lakója volt (Bácskai 1965. 26). Kövesd l. Lapide Kövi Cuvin: 1490. Arad vm-ben. Krassó Crasova: 280, 367, 1450, 2204. A középkori Krassó vm-ben. Lehet a Máramaros vm-ben fekvő Szamoskrassó Cărăşeu is, amely nemesi birtok volt (Csánki 1890. I. 479). Kraszna Crasna: 536. Kraszna vm székhelye. Kreuz l. Szászkeresztúr Kristolcz: 2394. Azonosítatlan erdélyi település. Kronstadt l. Brassó Kusaly Coşeiu: 29, 351. Magánföldesúri birtokközpont Közép- Szolnok vm-ben, 1459-ben oppidum, ferences (?) kolostorral (Csánki 1890. I. 549), 1353-tól vásártartási engedéllyel (Petri 1901. III. 736). Kutas (Nickyfalva) Niţchidorf: 1006, 1016. Temes vm-ben. Küküllővár Cetatea de Baltă Kokleburg; 98, 1484, 2409. Királyi mezőváros Küküllő vm-ben, a hasonló nevű vár tartozékainak központja az erdélyi vajdák kezelésében, majd a moldovai vajdák birtoka (Csánki 1890. V. 858 860). Kürpöd Chirpăr Kirchberg: 801. Szp k Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén 44 adófizetője volt (Berger 1894. 57). Lechinţa l. Szászlekence Lechnitz l. Szászlekence Lapide: 1576. Lehet a Fehér vm-ben fekvő két Lapád (Lopadea Nouă, Veche) valamelyike, vagy a sok Kövend nevű helység valamelyike. Lesses Dealu Frumos Schönberg: 749. Szp k Nagysink szász sz-ban, a XV. század végén 51 adófizetője volt (Berger 1894. 66). Lipova l. Lippa Lippa Lipova: 46, 215, 234, 238, 265, 283, 288, 391, 483, 528, 540, 721, 754, 1010, 1081, 1220, 1251, 1369, 1466, 1487, 1517, 1610, 1758, 1893, 1921, 1948, 1953, 2000, 2284, 2288, 2314, 2342, 2426, 2470. Királyi mezőváros, sókamarahely Arad vm-ben, 1327-ben ferences kolostorát említik, 1446-tól oppidumnak nevezik (Csánki 1890. II. 756). Lopadea (Nouă, Veche) l. Lapide 362
Ludas Luduş: 747. Nemesi birtok Torda vm-ben (Csánki 1890. V. 719). Ludoş l. Nagyludas Luduş l. Ludas Lugoj l. Lugos Lugos Lugoj Lugosch: 874. Királyi (?) mezőváros Temes vm-ben, 1439-ben oppidum (Csánki 1890. II. 18). Lugosch l. Lugos Lunga l. Nyújtód Macău l. Mákó Macsalaka Maşloc: 1483. Arad vm-ben, 1471-ben oppidum (Csánki 1890. I. 765). Macskás: 330. Több hasonló nevű település ismert. Valószínű, hogy a Kolozs és Doboka vm határán fekvő ilyen nevű falvak egyike. Mindegyik kisnemesi birtok volt (Hodor Károly: Doboka vármegye természeti és polgári esmertetése. Kv 1837. 592 593. Csánki 1890. V. 375 379). Magaré Pelişor Magarei: 1445. Szp k Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén 52 adófizető lakosát írták össze (Berger 1894. 57). Magarei l. Magaré Magyarsárd Şardu: 1471. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 399). Majtény Moftinul (Mare?): 337. Magánföldesúri birtok Szatmár vm-ben, 1469-ben- oppidum (Maksay 1940. 171 172), 1517-ben mintegy 200 lakosa volt (Bácskai 1965. 28). Manic l. Mányik Mardisch l. Mardos Mardos Moardăş Mardisch: 1608. Szp k Medgyes szász sz-ben, lakóinak száma 1513 1516 körül mintegy 200 lehetett (Werner 1874. 285, 291). Marghita l. Margitta Margitta Marghita: 1479, 1907. Mezőváros Bihar vm-ben, előbb királyi, majd magánföldesúri birtokközpont, 1370-ben vásártartási jogot nyert (Jakó 1940. 294 295). Marienburg l. Földvár Marienburg l. Hétur Marktschelken l. Selyk Marosdécse Decea: 1378. Magánföldesúri jobbágyfalu Torda vm-ben (Csánki 1890. V. 698). Marosillye Ilia: 457, 520, 2371. Magánföldesúri birtok mezővárosi jelleggel Hunyad vm-ben (Csánki 1890. V. 97). 363
Marosnagylak Noşlac: 30. Egyházi (?) birtok Fehér vm-ben. Marosvásárhely Tîrgu Mureş Neumarkt: 368, 475, 709, 1125. 1510, 1800, 1808, 2254, 2302, 2432. Királyi mezőváros, Maros székely sz központja; a XV. század folyamán indult el a mezővárosi fejlődés útján. 1567-ben mintegy 600 lakója lehetett (Dankanits Ádám: Începuturile urbanizării Tîrgu Mureşului. = Studii şi materiale. Muzeul judeţean Tîrgu Mureş. 2/1967. 1 5). Martinsberg l. Mártonhegye Martinsdorf l. Mártonfalva Maşloc l. Macsalaka Mákó Macău: 239. Köznemesi, részben egyházi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 379 380). Mányik Manic: 2225. Köznemesi birtok Doboka vm-ben (Hodor: i.m. 745). Máramarossziget Sighetu Marmaţiei: 518, 1253, 1395, 1574, 1866, 2334, 2369. Királyi mezőváros Máramaros vm-ben, 1435-ben oppidum, 1429 1459 között civitasként is említik. Talán sókamarahely is (Csánki 1890. I. 445). Márpod Marpod Marpod: 325, 1431, 1750. Szp k Újegyház szász sz-ben, a XV. század végén mindössze 13 adófizetője volt (Berger 1894. 66). Mártonhegye Şomartin Martinsberg: 1234. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 16 adófizetője volt (Berger 1894. 66). Mártonfalva Metiş Martinsdorf: 1268. Nemesi birtok Fehér vm-ben. Mărişelu l. Sajónagyfalu Medgyes Mediaş Mediasch: 25, 79, 168, 372, 404, 460, 546, 583, 585, 731, 827, 828, 964, 1004, 1017, 1037, 1062, 1084, 1116, 1145, 1156, 1164, 1172, 1174, 1201, 1315, 1413, 1419, 1440, 1477, 1571, 1806, 1820, 1973, 1977, 1982, 2002, 2028, 2035, 2042, 2056, 2140, 2249, 2258, 2272, 2377, 2443, 2449, 2485. Királyi mezőváros, Medgyes szász sz központja. Jóllehet 1398-ban civitasnak nevezik, általában oppidumként említik a források (Ub III. 218; V. 75, 306 307, 541 542), 1516-ban 223 adófizetője volt (Teutsch 1872/2. 231), Honterus 1532-ben kiadott térképén a városok közt szerepel (Binder 1973. 1054). Megjegyzem, hogy néhány adat vonatkozhat a Szatmár vm-i Aranyosmedgyesre (Medieşu Aurit), amely mezőváros és világi nagybirtokközpont volt (Csánki 1890. I. 469). Mediaş l. Medgyes Mediasch l. Medgyes Medieşu Aurit l. Medgyes 364
Meggyesfalva Mureşeni: 1759. Szp k Maros székely sz-ben, de a XV. században magánföldesúri birtok lett (Orbán IV. 213). Mercheasa l. Mirkvásár Mergeln l. Morgonda Merghindeal l. Morgonda Meschen l. Muzsna Metiş l. Mártonfalva Mezőkölpény Culpiu: 758. Szp k Maros székely sz-ben. Mezőpetri Petreşti: 68. Királyi, majd nemesi birtok Szatmár vm-ben (Maksay 1940. 196). Mezőtelegd Tileagd: 290, 1129, 1797. Magánföldesúri birtokközpont Bihar vm-ben, 1312-ben vámhely, 1503-ban oppidum (Csánki 1890. I. 625. Jakó 1940. 364). Méra Mera: 231. Kisnemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V. 382). Michelsberg l. Kisdisznód Micske Mişca: 764. Királyi, majd magánföldesúri birtokközpont Bihar vm-ben, 1452-ben oppidum (Jakó 1940. 300). Miercurea Sibiului l. Szerdahely Mirkvásár Mercheasa Streitfort: 2478. Szp k Kőhalom szász sz-ben, a XV. század végén 40, 1532-ben pedig 31 adófizetőt írtak össze benne (Berger 1894. 58. Müller, Heinrich: Zur Geschichte des Repser Stuhles. VerArch 36/1909. 337). Mişca l. Micske Moardăş l. Mardos Mociu l. Mocs Mocs Mociu: 2096. Magánföldesúri birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890. V.384). Moftinu Mare l. Majtény Moldoveneşti l. Várfalva Morgonda Merghindeal Mergeln: 892, 1542, 1937. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 60 adófizetőt írtak össze benne (Berger 1894.66). Mosna l. Muzsna Movile l. Százhalom Mureşeni l. Meggyesfalva Muzsna Moşna Meschen: 33, 77, 156, 270, 300, 376, 584, 842, 980, 1130, 1184, 1298, 1436, 1513, 1592, 1711, 1894, 1949, 1972, 2030, 2050, 2294, 2352, 2423. Népes szp. k Medgyes szász sz-ben, 1411-ben villa (Ub III. 503), a XVI. század első évtizedeiben lakóinak száma 1100 1200 körül mozgott (Werner 1874.285). 365
Mühlbach l. Szászsebes Nadab Nădab: 321, 1425. Nemesi birtok Zaránd vm-ben, 1484-ben vámhely (Csánki 1890.I.740). Nagyajta Aita Mare: 356. Szp k Miklósvár székely sz-ben (Orbán III.13 16). Nagyapold l. Apold Nagybánya Baia Mare Frauenbach: 11, 78, 263, 295, 362, 426, 429, 510, 529, 556, 625, 781, 793, 855, 957, 959, 973, 993, 1123, 1126, 1128, 1131, 1162, 1320, 1338, 1634, 1674, 1742, 1746, 1803, 1814, 1827, 1874, 1876, 2053, 2247, 2309, 2351. Királyi bányaváros Szatmár vm-ben, 1347-ben nyert városi kiváltságokat, 1469-ben pedig kőfalak építésére kapott engedélyt. Ekkor már több céh is működött benne (Maksay 1940.90 102. Monografia municipiului Baia Mare. I. Baia Mare 1972). Nagycsűr Şura Mare Gross-Scheuern: 771, 1330, 1534. Szp k Szeben szász sz-ben, 1433-ban villa (Ub IV.78 79), a század végén 78 adófizetője volt (Berger 1894.55). Nagydisznód Cisnădie Heltau: 147, 242, 243, 312, 389, 396, 406, 410, 542, 569, 582, 590, 635, 648, 732, 768, 927, 989, 1117, 1138, 1275, 1535, 1545, 1578, 1582, 1586, 1595, 1633, 1638, 1659, 1663, 1719, 1738, 1771, 1835, 1836, 1880, 1970, 2090, 2091, 2145, 2388. Királyi mezőváros Szeben szász sz-ben, 1450-ben még villa (Ub V.309), de 1460-ban már céhek is működnek benne, 1494-ben évi egy, 1500-ban két vásár tartására kapott jogot (Dumitrescu Jippa Nistor 1976.43), Honterus 1532-es térképen a mezővárosok közt szerepel (Binder 1973.1055). A XV. század végén 228 adófizetője volt (Berger 1894.55). Nagyenyed l. Enyed Nagyfalu: 2065. Több hasonló nevű település ismert, de leginkább Szilágynagyfalura (Nuşfalău) gondolhatunk, mert mezővárosi jellege volt és kolostor is működött benne (Petri 1901.IV.115). Nagykapus Copşa Mare Gross Kopisch: 320, 528, 670, 1688, 1774, 1896. Szp k Medgyes szász sz-ben. Jóllehet 1323-ban civitas (Pascu 1971.238), 1455-ben királyi faluként kapott heti és évi vásár tartására kiváltságot (Ub V.488 489). A XV. század első évtizedeiben mintegy 450 500 lakosa volt (Werner 1874.285,291). Nagykároly Carei: 90, 1118, 1119, 1250, 1556, 1812. Magánföldesúri mezőváros Szatmár vm-ben. Birtokközpont, 1346-ban vásártartási jogot nyert, 1459-től oppidum (Maksay 1940.156 157), 1502-ben mintegy 650 lakosa lehetett (Bácskai 1965.26). Nagylak Nădlac: 74, 178, 305, 449, 1159. Egyházi birtok Csanád vm-ben, 1452-ben vásároshely (Csánki 1890.I.692. Györffy 1966.865). 366
Nagylak: 2017. Azonosíthatatlan erdélyi település. Nagyludas Ludoş Gross Ludosch: 1031. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1510-ben 45 adófizetője volt (Berger 1894.53). Nagyselyk l. Selyk Nagysink l. Sink Nazna l. Náznánfalva Nádas Nădăşelu: 1702. Nemesi birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890.V.385). Nádpatak Rodbav Rohrbach: 792. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 10 adófizetőjét írták össze (Berger 1984.67. Wagner 1977.364,304,14). Náznánfalva Nazna: 530. Szp k Maros székely sz-ben, de a XV. században már több nemes család volt benne birtokos (Orbán IV.186). Nădăşelu l. Nádas Neppendorf l. Kistorony Neumarkt l. Marosvásárhely Neustadt l. Újváros Néma Nima: 2316. Kisnemesi birtok Torda vm-ben (Csánki 1890.V.722 723). Németi: 1979. Pontosan nem azonosítható település. Nicoleşti l. Szentmiklós Nima l. Néma Noiştat l. Újváros Noşlac l. Marosnagylak Nuşfalău l. Nagyfalu Nyújtód Lunga: 134, 1780. Szp k Kézdi székely sz-ben, 1567-ben 25 kapu után adózott (Orbán III.117 118). Oarda l. Váradja Ocna Sibiului l. Vizakna Omlás Amnaş Hamlesch: 162, 2340. Szp k Szeben szász sz-ben, 1510-ben 64 adófizetője volt (Berger 189453. Wagner 1977.350). Oradea l. Várad Orăştie l. Szászváros Oşorhei l. Fugyivásárhely Otomani l. Ottomány Ottomány Otomani: 692. Mezővárosias földesúri birtok, a XVI. század elején több mint 100 család lakta (Jakó 1940.311). Ózd Ozd: 708. Nemesi birtok Fehér vm-ben. Ozun l. Uzon Ököritó Curitău: 1559. Nemesi birtok Közép-Szolnok vm-ben. 367
Palatka Pălatca: 1912. Magánföldesúri birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890.V.391). Panit Pănet: 1889. Szp k Maros székely sz-ben. Pankota Pîncota: 359. Magánföldesúri birtok Arad vm-ben, kolostorral (Arad szab. kir. város és Arad vármegye leírása. III/2. Arad 1913.206 208). Pălatca l. Palatka Pănet l. Panit Păuca l. Pókafalva Pelişor l. Magaré Peştişu Mare l. Alpestes Petenia l. Petenye Petenye Petenia: 2312. Kraszna vm-ben. Petersberg l. Barcaszentpéter Petreşti l. Mezőpetri Pîncota l. Pankota Pókafalva Păuca Törnen: 2032. Magánföldesúri birtok Fehér vm-ben. 1448 előtt a pálosoknak volt itt kolostora, de a török betörés elpusztította, s akkor Vízaknai Miklós alvajda a ferencesek letelepítésére kért pápai jóváhagyást (Ub V.251). Polyán: 1989. Azonosítatlan erdélyi település. Porumbenii Mari l. Galambfalva Prázsmár Prejmer Tartlau: 32, 183, 379, 437, 491, 727, 763, 835, 860, 1009, 1111, 1352, 1371, 1408, 1516, 1584, 1626, 1749, 1761, 1828, 2156, 2161, 2430. Királyi mezőváros Brassó szász vidéken, 1449-től oppidumként említik. (Ub V.286 288, 448), 1510-ben 230 adófizetője volt (Berger 1894.73). Prejmer l. Prázsmár Prépostfalva Stejărişu Probstdorf: 306, 691, 1056, 2456. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 34 adófizetője volt (Berger 1894.65). Probstdorf l. Prépostfalva Radvány: 2026. Részben egyházi, részben magánföldesúri birtok Bihar vm-ben. Elpusztult település (Jakó 1940.327 328). Radeln l. Rádos Rádos Roadăş Radeln: 921. Szp. k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 58 adófizetője volt (Berger 1894.67). Rákosd Răcăşiţa: 352. Kisnemesi birtok Hunyad vm-ben. Rätsch l. Récse Răcăştia l. Rákosd Reciu l. Récse 368
Récse Reciu Rätsch: 76. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1510- ben 15 adófizetője volt (Berger 1894.53). Reghin l. Régen Reichesdorf l. Riomfalva Reps l. Kőhalom Reussdörfel l. Roszcsűr Reussen l. Rüsz Reussmarkt l. Szerdahely Régen Reghin Reen: 455, 502, 595, 1079, 1161, 1442, 1541, 1805, 2021, 2079, 2329, 2495. A középkori Torda vm-ben két hasonló nevű település volt: 1469-ben oppidum Regen és possessio Magyar Regen néven szerepelnek. Az adatok többsége azonban Szász-Régen mezővárosra vonatkozhat, amely magánföldesúri birtok volt a XV. században (Csánki 1890.V.681 682). Richiş l. Riomfalva Riomfalva Richiş Reichesdorf: 57, 137, 166, 338, 2068, 2488. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1429-ben villa (Ub IV.380), a XVI. század első évtizedeiben lakóinak száma 650 körül mozgott (Werner 1874. 285). Rîpa de Jos l. Alsórépa Rîşnov l. Rozsnyó Roadeş l. Rádos Rodbav l. Nádpatak Rohrbach l. Nádpatak Roseln l. Rozsonda Rosenau l. Rozsnyó Roszcsűr Ruşcior Reussdörfel: 1740. Szp k Szeben szász sz-ben. 1493-ban földig égett, s jóllehet újjáépült, a 90-es évek végén is csak 12 adófizetőjét írták össze (Berger 1894.54. Dumitrescu Jippa Nistor 1976.108). Rozsnyó Rîşnov Rosenau: 85, 1499, 1880. Királyi mezőváros Brassó szász vidéken, 1427-ben oppidum (Ub IV. 314 315), 1510-ben 146 adófizetőjét írták össze (Berger 1894.54). Rozsonda Ruja Roseln: 1304, Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 41 adófizetője volt (Berger 1894.65). Roşia l. Veresmart Roşiori l. Veresmart Roteni l. Harasztkerék Rothberg l. Veresmart Ruda Baia l. Rudabánya 369
Rudabánya Ruda Baia: 309, 1182, 1886, 1908. Bányavároska Hunyad vm-ben, 1517-ben mintegy 150 lakójáról tudunk (Bácskai 1965.28). Ruja l. Rozsonda Rupea l. Kőhalom Ruşcior l. Roszcsűr Ruşi. l. Rüsz Rusz Ruşi Reussenr 1552. Szp k Szeben szász sz-ben. Sajónagyfalu Mărişelu Grossendorf: 13. Beszterce vidéki település. Salonta l. Szalonta Salzburg l. Vízakna Saschiz l. Szászkézd Satu Mare l. Szatmár Săcuieni l. Székelyhíd Sălacea l. Szalacs Sălard l. Szalárd Sălăţig l. Szilágyszeg Săpînţa l. Szaplonca Schaass l. Segesd Scharosch l. Szászsáros Schässburg l. Segesvár Schellenbeg l. Sellenberg Scholten l. Szászcsanád Schönberg l. Lesses Schweischer l. Sövénység Sebes l. Szászsebes Segesd Şaeş Schaass: 191, 269, 505, 548, 724, 784, 869, 1349, 1381, 1641, 1649, 1762,,1955, 2201. Szp k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 107 adófizetője volt (Berger 1894.68). Segesvár Sighişoara Schässburg: 43, 48, 49, 91, 124, 136, 142, 169, 177, 186, 246, 268, 319, 334, 347, 357, 358, 369, 392, 393, 411, 427, 471, 559, 574, 575, 596, 672, 677, 682, 698, 712, 719, 725, 726, 735, 811, 836, 838, 841, 852, 902, 916, 924, 1120, 1148, 1175, 1214, 1237, 1267, 1347, 1387, 1390, 1422, 1423, 1475, 1495, 1502, 1515, 1555, 1587, 1617, 1642, 1655 1693, 1732, 1791, 1815, 1829, 1888, 1947, 2010, 2013, 2014, 2058, 2083, 2119, 2147, 2179, 2181, 2188, 2245, 2251, 2276, 2303, 2321, 2327, 2331, 2397, 2399, 2412, 2415, 2425, 2458, 2459, 2493. Királyi város Segesvár szász sz-ben, a középkori Erdély fontos kézműves és kereskedő központja (Nussbächer 1969. Uö 1974/2). Seligstadt l. Boldogváros Seliştat l. Boldogváros 370
Sellemberk Selimbăr Schellenberg: 307, 333, 704. Szp k Szeben szász sz-ben, a XV. század végén 46 adófizetője volt (Berger 1894.55). Selyk: 400, 791. Nagyselyk Seica Mare Marktscheiken: 370. 1274. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban 62 adófizetője volt (Teutsch 1872/2.231). Kisselyk Seica Mică Klein Schelken: 75, 304, 407, 629, 668, 1722, 2243. Népes szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban 129 adófizetője volt (Teutsch 1872/2 231). Septér Şopteriu: 1239. Magánföldesúri birtok Kolozs vm-ben (Csánki 1890.V.400). Seuca l. Szőkefalva Séptely: 1097. Előbb magánföldesúri, majd a XV. század közepétől egyházi birtok Bihar vm-ben (Jakó 1940.337 338). Sibiu l. Szeben. Sic l. Szék Sighetu Marmaţiei l. Máramarossziget Sighişoara l. Segesvár Sink: 52, 381, 928, 1511, 1763, 1777, 1987, 2131. Nagysink Cincu Gross Schenk: 780, 1225. Szp k Nagysink szász sz központja, 1452-ben egyszer civitasként említik (Ub. V.354), a XV. század végén 64 adófizetője volt (Berger 1894.66). Kissink Cincşor Klein Schenk: 200. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 18 adófizetőjét írták össze (Berger 1894.67). Sîngătin l. Enyed Sînnicolau Mare l. Szentmiklós Sînpetru l. Barcaszentpéter Slîmnic l. Szelindek Socodor l. Székudvar Solymos: 294, 1530. Pontosan nem azonosítható település. Soma: 297. Kisnemesi település Kolozs vm-ben. Eltűnt. Someşeni l. Szamosfalva Sövénység Fişer Schweischer: 2047. Szp k Kőhalom szász szben a XV. század végén 49 (Berger 1894.58), 1532-ben pedig 4S adófizetője volt (Müller, Heinrich: Zur Geschichte des Repser Stuhles. VerArch 36/1909.349). Stana l. Sztána Stejărişu l. Prépostfalva Stolczenburg l. Szelindek Streitfurt l. Mirkvásár Suceagu l. Szucság 371
Suseni l. Felfalu Süketfalva Dumitreşti: 485. Szp k Maros székely sz-ben. Szalacs Sălacea: 354, 650, 1858. Sókamarahely, mezővárosi jellegű település Bihar vm-ben. XIII. századi német telepes falu, a XIV. században magánföldesúri birtok, majd 1407-től a váradi káptalan tulajdona (Jakó 1940.344). Szalárd Sălard: 609, 913, 1228, 1564, 1790, 2027. Magánföldesúri birtok Bihar vm-ben, mezőváros ferences kolostorral (Jakó 1940.346). Szalonta Salonta: 2227. Magánföldesúri birtok Bihar vm-ben, a középkorban jelentéktelen kis település (Jakó 1940.346). Szamosfalva Someşeni: 1269. Magánföldesúri birtok Kolozs vmben (Csánki 1890.V.404). Szamoskrassó l. Krassó. Szaplonca Săpînţa: 1512. Magánföldesúri birtok Máramaros vmben (Csánki 1890.I.452). Szatmár Satu Mare: 19, 42, 60, 189, 341, 454, 477, 532, 553, 697, 707, 797, 955, 996, 1068, 1252, 1451, 1505, 1683, 1918, 2045, 2248, 2285. Szatmárnémeti: 22, 286, 326, 651, 1194, 1293, 1420, 1454, 1612, 2221, 2222, 2257, 2305. Eredetileg két település, melyeket 1331-ben civitasként említenek (Pascu 1971.239), 1339-ben pénzverőkamara működött itten, a XV. századtól magánföldesúri mezőváros Szatmár vm-ben (Maksay 1940. 67 71). Szászbanyica (Mezőbanyica) Băiţa Ginssdorf: 607. Nemesi birtok Kolozs vm-ben. Szászbogács Băgaciu Bogeschdorf: 348, 745, 1063, 1756, 2343. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban 101 adófizetője volt (Teutsch 1872/2.231). Szászbudak Budacu de Jos Deutsch Budak: 2082. Szp k Beszterce szász vidéken. Szászbuzd Buzd Bussd: 272. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516- ban 30 adófizetője volt (Teutsch 1872/2.231). Szászcsanád Cenade Scholten: 2044. Nemesi birtok Fehér vm-ben. Szászdálya Daia Denndorf: 1616, 1713. Szp k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 105 adófizetője volt (Berger 1894.67). Szászfenes l. Fenes. Szászhermány Hărman Honigberg: 160, 931, 1087, 1122, 1144, 1183, 1280, 1374, 1377, 1831, 1913, 2038, 2121, 2445.. Szp k Brassó szász vidéken, 1240-ben a ciszterciek birtoka (Györffy 1962.831), 1427-ben oppidum (Ub IV.269), 1510-ben 132 adófizetője volt (Berger 1894.68). 372
Szászivánfalva Ighişu Nou Eibesdorf: 102, 837, 1557, 1620, 2071, 2150, 2403; 2404. Szp k Medgyes szász sz-ben, 1516-ban mintegy 328 lakosa volt (Niedermaier, Paul: Biserica cetate din Ighişul-Nou. = Studii şi comunicări, Arheologie-istorie. Muzeul Brukenthal. 14/1969. 185 224). Szászkeresztúr Criţ Kreuz: 2350, 2454. Szp k Segesvár szász sz-ben, a XV. század végén 60 adófizetője volt (Berger 1894.68). Szászkézd Saschiz Keisd: 1025, 1316, 1448, 1636, 1899, 1902, 1958, 2063, 2383. Királyi mezőváros Segesvár szász sz-ben, 1419-ben civitas, bíráskodási jogot nyert (Ub IV.85 86), 1450-ben oppidum (Ub V.296 297), a XV. század végén 209 adófizetője volt (Berger 1894.68). Szászlekence Lechinţa Lechnitz: 2. Jelentős szp k Beszterce szász vidéken. Szászorbó Gîrbova Urwegen: 1489. Szp k Szerdahely szász sz-ben, 1510-ben 64 adófizetője volt (Berger 1894.53). Szászsáros Saroş pe Tîrnave: Scharosch: 253, 375, 495, 746, 1975, 2064. Szp k Nagysink szász sz-ben, 1516-ban mintegy 400 450 lakosa volt (Werner 1674.285). Szászsebes Sebeş Mühlbach: 121, 126, 140, 150, 165, 205, 207, 219, 395, 401, 413, 419, 442, 474, 498, 533, 787, 897, 934, 941, 992, 1036, 1147, 1279, 1284, 1289, 1291, 1331, 1469, 1498, 1624, 1729, 1944, 1998, 2037, 2055, 2067, 2126, 2129, 2160, 2169, 2193, 2299, 2393, 2401. Királyi város, Szászsebes szász sz központja, 1408-ban civitas, 1457-ben vásártartási kiváltságokat kapott (UB III. 451; V.561 562), 1464-ben Mátyás király Pongrácz János alvajdának és testvérének, Andrásnak adományozta; emiatt Simon Pellifex szebeni bíró a szász universitas nevében tiltakozott 1473. március 10-én. A város szabadságát csak a XVI. század első évtizedének végén nyerte vissza (Baumann, Ferdinand: Die Schenkung der Stadt und des Stuhles Mühlbach an die Brüder Johann und Andreas Pongratz. Programm des evang. Unter Gymnasium... in Mühlbach 1875/6.5 50). 1510-ben 238 adófizető polgára volt (Berger 1894.52). Szásztörpény Tărpiu Treppen: 2325. Szp k Beszterce szász vidéken. Előbb királyi birtok, majd 1453-ban Hunyadi János tulajdonába került (Ub V. 364,410). Szászváros Orăştie Broos: 1139, 1300, 1500, 1562, 1946. Királyi mezőváros, Szászváros szász sz központja, 1441-ben civitas (Ub V. 79), 1510-ben 158 adófizetője volt (Berger 1894.51), Honterus 1532-es térképén mezővárosként szerepel (Binder 1973.1055). 373
Szászzalatna Zlagna Kleinschlatt: 790, 1040, 1224. Fehér vmben. Az adatok egy része vonatkozhat a középkorban Zalatnabánya néven is említett Abrudbányára (vö. Abrudbánya). Százhalom Movile Hundertbücheln: 202. Szp k Nagysink szász sz-ben, a XV. század végén 54 adófizetője volt (Berger 1894.66). Szeben Sibiu Hermannstadt: 1, 4, 7, 51, 80, 84, 86, 103, 107, 108, 118, 120, 129, 132, 152, 155, 158, 163, 167, 175, 187, 194, 196, 197, 204, 225, 227, 252, 310, 311, 328, 344, 353, 363, 370, 371, 374, 402, 408, 412, 448, 473, 490, 499, 500, 504, 517, 519, 526, 537, 555, 567, 570, 581, 594, 599, 605, 624, 630, 633, 634, 639, 659, 667, 673, 676, 694, 703, 717, 718, 729, 730, 736, 742, 744, 770, 777, 795, 796, 798, 800, 80;3, 813, 816, 822, 823, 824, 834, 839, 840, 843, 853, 856, 866, 877, 880, 884, 886, 891, 901, 904, 911, 912, 915, 932, 947, 956, 975, 988, 999, 1000, 1005, 1007, 1008, 1018, 1020, 1048, 1052, 1053, 1058, 1067, 1070, 1074, 1075, 1083, 1106, 1110, 1112, 1113, 1121, 1124, 1136, 1137, 1141, 1142, 1168, 1173, 1176, 1177, 1178, 1179, 1180, 1188, 1189, 1190, 1191, 1197, 1290, 1295, 1308, 1322, 1335, 1340, 1341, 1364, 1366, 1376, 1388, 1389, 1391, 1392, 1398, 1399, 1433, 1444, 1453, 1455, 1456, 1457, 1464, 1465, 1468, 1519, 1527, 1536, 1537, 1544, 1554, 1581, 1591, 1598, 1606, 1607, 1618, 1628, 1644, 1650, 1651, 1661, 1667, 1673, 1686, 1698, 1699, 1700, 1714, 1731, 1735, 1747, 1757, 1783, 1802, 1810, 1817, 1819, 1830, 1832, 1834, 1841, 1844, 1850, 1851, 1870, 1877, 1878, 1882, 1922, 1924, 1927, 1932, 1950, 1961, 1968, 2003, 2004, 2006, 2008, 2020. 2022, 2023, 2034. 2036, 2081, 2095, 2099, 2100, 2112, 2137, 2143, 2157, 2159, 2164, 2170, 2172, 2184, 2186, 2187, 2190, 2206, 2207, 2212, 2244, 2250, 2259, 2268, 2279, 2292, 2295, 2307, 2308, 2310,.2315, 2335, 2338, 2354, 2355, 2360, 2362, 2365, 2368, 2391, 2406, 2407, 2410, 2413, 2416, 2420, 2433, 2472, 2481, 2489, 2491, 2492. Királyi város, az erdélyi szászság központja. A XIII. század elején indult gyors fejlődésnek és urbanizálódott. 1352-ben pénzverő működött benne, és lakói egymás után nyerték el a kézműves és kereskedő tevékenységet serkentő kiváltságokat. 1326-ban elkészült a város első statútuma, 1357 1366 között felépültek a város falai (Dumitrescu Jippa Nistor 1976). Lakóinak számát a XV. század második felében készült adójegyzékek alapján 4500 5000-re becsülik (Pascu 1972.47). Szederkény: 1309. Eltűnt település Zaránd vm-ben (Csánki I.744). Szelindek Slimnic Stolczenburg: 244, 262, 331, 346, 388, 398, 642, 882, 883, 1283, 1432, 1446, 1589, 1600, 1602, 2040, 2041, 2049, 2124, 2125, 2177, 2180, 2382, 2384, 2398. Királyi mezőváros Szeben szász szben, 1417-ben oppidum (Ub IV. 60), 1453-ban villa, és lakosai szegénységük miatt panaszkodnak (Ub V. 396), a XV. század végén 167 adófizetője volt (Berger 1894. 54). 374