Örkény István A 45 utáni magyar irodalom talán legtöbb nemzetközi elismerést és ismertséget szerzett alakja. Viszonylag hosszabb pályakezdés után a Tóték és a Macskajáték kisregény, majd dramatizált változatával került a XX. századi magyar irodalom élvonalába. Örkény legsajátosabb írói vonása a groteszk ábrázolásmód.
1912 Bp. jómódú, polgári család Próza- és drámaíró Piarista középiskola Műszaki Egyetem vegyészmérnök gyógyszerészet 1937 Szép Szó körével kerül kapcsolatba London, Párizs hazatér, tanulmányait befejezi 1942 munkaszolgálat (Don, Voronyezs) hadifogság 1946 hazatérés 1949-től színházi dramaturg 1954. Szépirodalmi Kiadó lektora 1955 és 1967- ben is József Attila-díjat kap 1958-1963 a forradalomban való részvétele miatt nem publikálhatott, mérnök volt az Egyesült Gyógyszergyárban 1969 Párizs: Fekete Humor Nagydíj--.1969 Tóték c. dráma-regény-forgatókönyvből Fábri Zoltán filmet készített Isten hozta, őrnagy úr! Címmel. 1972. Makk Károly filmre vitte a Macskajáték c. drámáját 1973. Kossuth-díj Felesége Radnóti Zsuzsa színházi dramaturg (ma is él)
Pálya: 1937. Tengertánc c. novella, majd kötet 1941. Ugyanezen a címen 1947. Lágerek népe dokumentum regény 1947 Voronyezs c. dráma 1951. Házastársak sematikus regény 1951. Botrányos műve: Lila tinta c. elbeszélés 1966. Jeruzsálem hercegnője c. novelláskötet a hallgatás utáni első kötet (itt jelenteti meg az egypercesek első darabjait) 1966. Macskajáték c. kisregény 1967. Kötete: Nászutasok a légypapíron (egypercesek és a Tóték kisregényváltozata)
Keletkezés első változatot 1964-ben kezdi írni 1966-ban jelenik meg kisregény alakban 1967-ben dráma formában is megírja világszerte nagy siker, 1970-ben Feketehumordíj Franciaországban később Fábri Zoltán filmet forgat belőle Isten hozta, őrnagy úr! címmel
2. A drámai szituáció a fronton harcoló Gyula ráveszi parancsnokát, hogy töltse szabadságát a szüleinél a szülők fiuk túlélése érdekében mindent megtesznek a vendégért már érkezésekor feszültséget kelt: összetévesztik egy másik katonával csalódnak benne Tót tűzoltóparancsnok tekintélye az őrnagy érkeztével csorbul az őrnagy rákényszeríti a családot, hogy vele együtt virrasszanak látszatcselekvés: dobozolás (azóta szimbolikus értelmet kapott) egyre abszurdabb helyzetekben mindinkább megalázza Tótot fejébe kell húznia a sapkáját, zseblámpát kell a szájába vennie, stb. különféle érthetetlen vádak, pl. szőrnagynak gúnyolta az őrnagyot.
Értelmezési lehetőségek Hatalom és kisember viszonya eredetileg józan gondolkodású emberek is vakon kiszolgálják a hatalmat bárki kerülhet hasonló helyzetbe a hétköznapi életben, pl. munkahelyen félelemtől eltorzult lélek: Tót kivetkőzik önmagából, nem képes cselekedni tűzoltóparancsnokként éppen gyors döntésekre kellene képesnek lennie
Egyéb írásai: Pisti a vérzivatarban, Rózsakiállítás (1977) Forgatókönyv 1979.
1968. Egyperces novellák (önálló kötet)
A groteszk mint világszemlélet, ábrázolási módszer a romantika korában nyert polgárjogot, összefüggésben az egység szétesésével, az értékbizonytalansággal. Boris Eichenbaum Gogol novellisztikája kapcsán fogalmazta meg híres elméletét, mely szerint a groteszk ábrázolás lényege, hogy az író sajátos, öntörvényű világot teremt, melyben nem érvényesek a valóság törvényei, az önmaga ellentétébe átcsapó értékrend válik jellemzővé. Örkény a később Egypercesek címmel összegyűjtött rövid történetei kapcsán is megfogalmazza saját groteszk-felfogását. Értelmezésében a groteszk a hétköznapi nézőpont megváltoztatása, mely révén a világ jelenségei, az emberi magatartásformák új arcukat mutatják, egyszerre láttatva ily módon a dolgok színét és fonákját.
A kis- vagy minimálpróza nem Örkény leleménye (Kafka meséi, Karinthy humoreszkjei), az Egyperces elnevezés viszont az író leleménye, melyben a közlés minimuma áll szemben az információ maximumával, azaz a befogadás teljességével. A Használati utasításban meg is magyarázza Örkény a műfaj létjogosultságát; ironikusan, önironikusan utalva a rohanó időre, a megváltozott olvasói szokásokra stb. Az Egypercesek tematikája változatos. Többnyire archetipikus emberi szituációt felvázolva szólnak a történetek a XX. század elidegenedett emberéről, a történelem és társadalom tragikusan viharos, a hétköznapi ember számára követhetetlen változásairól stb.
Például: Használati utasítás Arról, hogy mi a grotesz Ballada a költészet hatalmáról In memoriam dr.k.h.g. Az utolsó meggymag A Sátán Füreden Hogylétemről Leltár Fasírt Stb.
Az egyik oldalon a közlés minimuma áll, az író részéről, a másik oldalon a képzelet maximuma, az olvasó részéről. Groteszk: ( ) mindig megingatja a végérvényest, de nem állít egy másik végérvényest a helyébe. Pont helyett mindig kérdőjelet tesz, tehát nem lezár, befejez, hanem utat nyit, elindít.
3. Egypercesek Az egyperces írásokban Örkény megtalálta azt a hangot, amivel új hangot teremtett. Az író szerint Nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. A közlést jelzéssé sűrítve többet és megrázóbbat árulnak el a világról, mint amennyit több szóval lehetne mondani.. Ebben hasonlít a lírához, amely aktívabb befogadói magatartást tesz szükségessé. Ezek az írásművek voltaképpen matematikai egyenletek: az írói közlés minimuma az egyik oldalon a befogadói aktivitás maximuma a másik oldalon. A novellák egypercesek, de kétszemélyesek.
3. Egypercesek Örkény elmondja, hogy az egyperceseknek nincs műfajuk; többféle műfajváltozatot képviselnek: népmese, vicc, talált szöveg, gyakorlati műfajok (recept, hír, hirdetés) egy az egybe lemásol valamit, csak címet ad neki; attól válik irodalmi művé, hogy kontextusba helyezi (ready made dadaista művészet) Groteszk látásmód jellemzi Groteszk: grotta- össze nem illő elemek társításaesztétikai minőség, közelebb a komikumhoz, mint a tragikumhoz
3. Egypercesek ( ) mindig megingatja a végérvényest, de nem állít egy másik végérvényest a helyébe. Pont helyett kérdőjelet tesz, nem lezár, hanem elindít. Az egypercesek írói módszere: A valóságot eredetiben ábrázolja, csak a nézőpontot, a képkivágást tolja el, teszi szokatlanná (Arról, hogy mi a groteszk) A novellákra erős szerkesztettség, megformáltság jellemző, ugyanis nincs hely arra, hogy terjengős legyen
3. Egypercesek Tartalmi jellegzetességek: extra tömörség, sokrétegűség, groteszkség Fontos elemük a cím Jellegzetes témák: történelem (pl. Életben maradni), háború (pl. In memoriam dr. K. H. G.), a mindennapi élet filozófiája és tragikomikuma (pl. Klimax), az emberi kommunikáció illetve kommunikációképtelenség (pl. Ahasvérus), talált szövegek (pl. Mi mindent kell tudni, Kivégzési szabályzat), anekdotikus történetek (pl. Gondolatok a pincében), példázatok (pl. Ballada a költészet hatalmáról), mese (pl. A nagy menetelés), vicc (pl. A hír), újságműfaj (pl. Apróhirdetés)
További információk, szövegek: http://orkenyistvan.hu/ http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm http://mek.niif.hu/01000/01000/01000.htm http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magya r/orkeny.htm http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza /orkeny.htm
Az Örkény témakörhöz interaktív táblás feladatok is tartoznak, ezeket egy ingyenesen is letölthető programmal nézheted meg. A program a: http://www.lsk.hu/smart/edu/letoltes/notebook. html Oldalon található, a 9.7-es verzió letöltése ajánlott.
Fasírt Néhány film, feldolgozás Nincsen semmi újság Talány Dokumentumfilm Radnóti Zsuzsával, Örkénnyel A filmek kattintásra indulnak