NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM - FÉMKOHÁSZATTANI TANSZÉK HAZAI MANGÁNÉRCEK KÉNDIOXIDOS KEZELÉSE BURNÓCZKY LAJOS egyetemi tamársegéd Hazánk mangánércben európai viszonylatban gazdagnak mondható, érceink világ legnagyobb mangánérckészletét birtokló Szovjetunió bár a ércei mögött minőségileg elmaradnak Legnagyobb mangánércelőfordulásunk az utóbbi évek során felfedezett urkúti karbonátos mangánérclelőhely, amelynek készlete jelenleg még ismeretlen 17-30 9/0 lvln-tartalmú mangán- és vaspátos Ezt a ércet jelenleg még nem hasznosítják, csupán kísérletek folynak felhasználhatóságának megállapítására A díoxidos előfordulások közül legjelentősebbek urkúti, eplényi a az és az Eger-Noszvaj-Demjén-vidéki lelőhelyek Az eplényi érc Mn-tartalma 0/0, Fe-tartalma 24-30 kb 8 0/0, a becsült ércmennyiség (1,3) 100 Ezt ércet az Ózdi Kohászati Üzem- 000 t az ben előkészítés nélkül pótlékként használják nyersvasgyártásnál Az Eger-vidéki 8-23 Ü/UMn- és 8-30 0/0 Fe-tartalmú érckészletet 000 tonnára becsülik [1, 2, Ez az előfordulás jelenleg még nincs 6 000 3] feltárás alatt Vílágviszonylatban is jelentős az urkúti díoxídos magánérclelőhely, amelynek készletét dr Schmidt-Eligius Róbert [1] 10 millió tonnára becsüli és amelyből jelenleg kb 1 millió tonna van feltárva A 20-28 Mn-tartalmü ércet mosással mintegy 30 O/O-os súlykihomellet 38-45 0/0 és 7-10 9/0 Fe-tartalmu termékké dusítják, Zatal Mnmelyet ferromangán előállítására használnak fel Dr Tarján Gusztcízz: klserletei alapján mosóberendezés kapcsolt hidrociklonnal a [4] után a Mn-kihozatalt 45-50 O/O-ról 70-80 százalékra lehet növelni, ugyanakkor a meddő Mn-tartalma 17-20 O/O-ról 12-15 Ü/O-ra csökken A hidrocíklon termékei közül a dúsítmányt, amely 20-25 0/0 Mn-t tartalmaz, darabosítás után nagyolvasztóba adják fel pótlékként, a medhányóra viszik Gót pedig Népgazdasági szempontból nagyon fontos az érc mangántartalmzíminél tökéletesebb kinyerése, ezért a meddő Mn-tartalmának hasz- Fiak Ilosítására gazdaságosnak látszó egyik módszer, a Szovjetunióban és az USA-bánbevált kéndioxidos dúsítás körülményeit vizsgáltuk laboratoriumi méretekben, 65
I Mangánércek kéndioxiddal való dúsítása ' Ha mangándioxídot vízben szuszpendáltatunk és a zagyon kéndioxidtartalmú gázt vezetünk, a MnOg + 502 = MnSO 4 és MnOg d" 2 = MnSgOp, reakcióegyenletek szerint mangánszulfát és mangánditionát keletkezik hagyjuk, vagy hőmérsékletét [5,' 6] Ha az oldatot huzamosabb ideig állni a folyamán keletkezett mangánditionát 70-80 CO-ra növeljük, a lúgzás a '-= MnSgOg NÍDSO; '!_ 502 mangánszulfátra és kéndioxidra reakcióegyenlet szerint bomlik [6, A lúgzás során keletkezett mangánditionát friss érc hozzáadása alkale mával kéndioxid jelenlétében a MnSÉOG + MnOg = 2 MnSO; reakcióegyenlet szerint mangánszulfáttá alakul, V NI Kallcabadze bebizonyította [6, 8], hogy a fenti folyamat kéndioxid távollétében nem játszódik le, tehát az SO; induktorként szerepel A fentiekből látható, hogy a dioxidos mangánércek lvln-tartalma kéndioxidos kezeléssel MnsOg-alakban oldatba vihető így elválasztható és a kísérőelemektől Mangánércek kéndioxidos lúgzására az első kísérleteket az első világháború alatt végezték [9, 10] A Bureau of Mines tucsonyi (Arizona) bányászati kísérleti telepén SiO-g-ben dús szegény Mn-ércet 20 csokros szitán átmenő szemnagyságura őrölve, szulfídos rézérc pörköléséből származó kb 0/0 SOyt tartalmazó gázzal lúgozták, alul kónikus henv 6 geres lúgzótartályban A lúgzás befejezése után oldatot szűréssel az elválasztották a szilárd maradványtól, bepárolták és az így kapott sót 1000 Co-on való pörköléssel mintegy 60 0/0 Mn-t tartalmazó kovasavtól foszfortól mentes oxidos termékké alakították át és Azóta a minden jelentősebb mangánércelőfordulással világ rendelkező országában foglalkoztak a mangánércek kéndioxidos kezelésével Ezzel kapcsolatban számos szabadalom és tanulmány jelent [5-56] meg Ezek eredményeit és megállapításait az alábbiakban összegezhetjük 1 SO-g-Vel kezeléskor magasabbrendú mangánoxidok (piroluzit, a polianit, pszilomelán, waad stb) könnyen, kísebbrendűek (manganit, a míg braunit stb) nehezen oldódnak, mivel pl a MngOg kéndioxidos kezeléskor a MngOg + 2 503 MnSO; + MnSO; gyakorlatilag oldhatatlan reakcióegyenlet szerint vízben mangánszule 66
' * 19 b 1 2 5 21 1, fitüledék keletkezik, amely egyrészt akadályozza a további oldódást, m ásrészt a lúgzási maradvánnyal együtt a hányóra kerül A szilikátos mangánércek közönséges nyomáson nem oldódnak, karbonátos ércek Mn-tartalmának a = MnCO3 + SO-g MnSOg, + CÜ-g reakcióegyenlet szerint képződő mangánszulfit vízben való igen csekély oldhatósága miatt csak nagyon kis része vihető oldatba 2 Az ércben lévő fémvas és FeCOg jól oldódik, ezzel szemben az oxid-, hidroxid- és szulfid-alakban lévő vas gyakorlatilag oldhatatlan A Ni és Co oxidjai és hídroxidjai kis mértékben oldódnak A Cu és Zn oxídjai és karbonátjai oldódnak, szulfidjai oldhatatlanok Mindezen szennyezők neutralizálással eltávolíthatók oz oldatból 3 Az optimális lúgzási idő, hőmérséklet, zagysűrűség és fajlagos sog-felhasználás C érctípusonként változó Időközben a lúgzás tech- 2, nológiája sokat változott A szakaszos üzemű lúgzásról áttértek a folyamatos lúgzásra, amikoris az érc az oldattal és a gázzal szemben halad töményebb és tisztább MnSO4-oldat, jobb sog-kihasználás és nagyobb Mn-kihozatal eléré- i se végett A jelenleg használatos korszerű folyamatos lúgzás egyik változatának törzs- 1% fáját az 1 ábra mutatja [46] l A finomra adagolóberendezésen őrölt friss érc kex a 9 aiíi 14' BZÉÉÉL, resztül a 6 lúgzótartályba ke- sági-v", fúl, ahol a 4 lúgzótartályból a 10 gazvezetéken érkező 50;- tartalmú gázzal 4 lúgzó- a a tartályból 15 vezetéken át eltavozo iszaptól az 5 szűrö- Perendezésen elválasztott tiszta oldattal reagál Innen 1 ábra a Zagy a 12 vezetéken át í-hm (17 X *;"1_M a az tszűrőberendezéshez, SO-z-től mentes gáz pedig a 8 vezetéken át ralíeménybe kerül A 7 szűrőt elhagyó iszapot a 13 vezetéken át a 4 líigzhotartályb adják fel, a tiszta MnSOi; oldatot pedig a 16 vezetéken kea "ÉSZfül 22 hőkicserélőben való felmelegedés után a 2 bepárlótartályba VISZIk, ahol az 1 kemencéből érkező forró gáz hőtartalma hatására vízllíííli] 67
- keverékkel tartalmát elveszti A bepárolt MnSOj-ot a 17 nyíláson keresztül időnként kiszedik és amennyiben oxiddá akarják alakítani, az 1 pörkölőkemencébe feladják A 21 kémlelőnyílás a bepárlás ellenőrzésére szolgál, keresztül lazítják fel a tartály falára tapadt szilárd MnSOr; ezen tapadékot A 2 bepárlótartályt elhagyó gáz- és gőzkeverék a 22 hőkicserélőben hőtartalmának egy részét átadja a vele szemben haladó MnSOjoldatnak Innen a 3 vezetéken át hűtés közben a 18 cseppfogóba jut, ahonnan a lecsapódott víz a 19 vezetéken át a 4 lűgzótartályba kerül az 5 szűrőt a 14 vezetéken elhagyó mosóvízzel együtt A 18 cseppfogót elhagyó SOg-tartalmú gáz a 20 vezetéken át a 4 lúgzótartály ellentétes oldalára kerül, hogy a már egyszer kilúgzott érc Mn-tartalmát vele ellenáramban haladva oldatba vigye A 4 lúgzótartályból eltávozó gáz, melynek SOg-tartalma nagy részben felhasználódott, a 10 vezetéken át a 6 lúgzótartályba kerül, míg a zagyot a 15 vezetéken át az 5 szűröberendezéshez vezetik Innen az oldat a 11 vezetéken át a 6 lűgzótartályba, a mosóvíz pedig a 14 vezetéken keresztül a 4 lúgzótartályba és a lúgzási maradvány a hányóra kerül Ha technikai minőségűnél tisztább mangánsót akarnak előállítani, bepárlás előtt tisztításnak vetik alá az oldatot [57, 58, 59] Az oldat tisztításának első lépése már a 6, ún neutrális lűgzóberendezésben megtörténik, ahol friss érc hozzáadása alkalmával a 4, ún savanyú lúgzó-- berendezésben oldatba ment szennyezések (Fe, Co, Ni, Cu, Zn, Al, P stb) nagy része hidroxid-alakban kiesik Az oldat további tisztítását légmentesen lezárt kádakban végzik Itt erőteljes kavarás közben az oldathoz Hgs-t, esetleg NagS-t, BaS-t, vagy (NHmS-t adnak, miközben a szenya nyezők szulfid-alakban kiesnek Szűrés után az esetleg jelenlevő kolloidá1is-, szulfid-, arzén-, antimon- stb szennyezést ferrihidroxiddal való adszorbeáltatással eltávolítják A MnSO/poldatnak bepárlással való hasznosításán kivul elterjedt a kiejtéssel való kinyerés is, amikoris a szennyezőktől megtisztított oldathoz NagCOy, vagy (NHggCOg-oldatot adnak és a kiejtett MnCO3-ot szűréssel elválasztják a NagSO/p, vagy (NHggsOi-oldattól, Az így előállított mangánsók, tekintettel nagy tisztaságukra és értékes tulajdonságaikra, széles körben találnak alkalmazásra (Mm-elektrolízis közvetett eljárása, gyógyszer, festék, szárazelem, műtrágya stb előállítása) II Urkúti dioxidos mangánérc hidrociklon-meddőjének SO-g-gázzal való kezelése Kísérleteinkhez az Urkúti Ércbányától kapott 17,3 0/0 Mn-tartalrnu dioxidos hidrociklonmeddőt használtunk fel 50 csokros szitán Az tehát átmenő, 0,3 mm szemnagyságúnál finomabb, légszáraz iszapból képzett zagyon levegő és tömény SOg-gáz keverékét vezettünk át és vizsgáltuk lűgzás körülményeinek Mn-kíhozatalra gyakorolt hatá- a a sát A kísérleteket használt gáztisztító massza pörkölésekor keletkező gáz bevezetésével is elvégeztük, hogy összehasonlítást kapjunk a levegő SO-g és a pörkölési gázzal való lűgzás eredménye között 68
m m 51-; A 2 ábra szerinti elrendezésben vagy a kemencéből elszívott gázt vezettük gázórán keresztül a reakciós edénybe, amelybe a zagyot helyeztük, vagy pedig a gázpalackból kibocsátott SOg-gázt a gázórán egy kompresszorral átnyomatott levegővel összekevertük és így vezettük a lügzáshoz A reakcióban résztvevő gáz mennyiségét és összetételét pörkölési gáz esetében a szívás mértékének, ill a kemencébe az idő- Vizlégszival! ához _ kemencéhez Komeresszorhoz Termosztát Gázpalack Gázára 2 ábra egység alatt beadagolt massza és a befúvatott levegő mennyiségének változtatásával, a gáz Sül-tartalmát jodometrikus úton határoztuk meg A zagy hőmérsékletének a változtatását, ill egy ponton való tartását a reakciós edénynek termosztátba való helyezésével biztosítottuk A lúgzás befejezése után 5 percen keresztül levegőt vezettünk a zagyon át, hogy elnyelt SOÉ oldatból eltávozzék, majd az oldatot centrifugálással az az elválasztottuk szilárd maradványtól Az oldatot Volhardt- a Wolf-eljárással elemeztük Mn-ra és VO3-as eljárással ditionát alakban lévő Mn-ra, a kettő különbségéből számítással határoztuk meg a szulfát alakban lévő Mn mennyiségét Vasat az oldatban csak nyomokban találtunk A következőkben sorra Vesszük a lúgzási időnek és hőmérsékletnék, a zagy összetételének, azonkívül a gáz összetételének és mennyi- Segének a Mn-kihozatalra gyakorolt hatását a) Az optimális lúgzási idő megállapításához a reakciós edénybe 25 g légszáraz iszapból és 250 cma vízből képzett zagyot helyeztünk ahőmérsékletet 20 CO-on tartottuk Azonos összetételű és mennyiségű gazt 10-20-30_40 perc alatt vezettük át zagyon a A kísérletek eredményeit a 3, ábra mutatja Ebből megállapítható, h 70837 az elméletileg szükséges 802 mennyiségének a 75 az O/O-át átlagosan 0/0SOZ-tartalmú gázalakban való átvezetésekor a lúgzási idő növefelfiese kb 30 percig rohamosan növeli a Mn-kihozatalt, de a lúgzási 1_C_10_ további növelése már alig változtat a Mn-kihozatalon A mangániitionát képződésére a lúgzási idő nincs hatással 69
- _ - -, 96 % 60 I Nfl A lúgzás optimális hőmérsékletének megállapítására 25 g iszapból 250 cm3 vízből képzett zagyon 30 lúgzási idő alkalmazásával és perces az elméletileg szükséges SOg mennyiségének Lö-szeresét vezettük át 7,2 0/0 SO2-t tartalmazó gáz alakjában A hőmérsékletét 20-90 zagy CO-ig változtattuk Az 5 ábrán látható eredményekből megállapíthatjuk, hogy lúg- a 100-100- ao- 60 69 w Z M" 40 20- n, 2o_ MDSZÜŐ 0 I l I í 2 " 5 o 1 5 n 1 '47 x 0 10 20 30 w perc F-Sz arany 3 ábra 4 ábra 70
' * a kapott Mn-kihozatalt a zagy sűrűsége függvényében a 4 ábra tartalmazza Ebből látható, hogy a zagy összetételének az Mn-kihozatalra nincs hatása, ellenben a hígítás a mangándítionát képződésének lehetőgégét csökkenti Ezen kívül hígításnak egy bizonyos határig a növelésével való (1:8-1:10) lényegesen megkönnyíthetjük zagy kezelésének a munkálatait 100 100 9/0 ;r_42 ---- yo 17 30_332, CO"* 60-40- 40'- 20-20_ / o l l 705205 a a 12 ' ab NO J 0 I 10 23 50 70 90 CO 502 % 5_ ábra 6 ábra d) A gáz összetételének és a bevezetett gázmennyiségnek a Mn-- kihozatalra gyakorolt hatását vizsgálva a reakciós edénybe 25 g iszapot a zagy és 250 cm3 vizet mértünk be és hőmérsékletét 20 CO-on tartottuk A zagyon 30 perc alatt átvezetett SOg mennyiségét az elméletileg szükségesnek 75 O/O-ától 175 Ü/O-áíg változtattuk A kísérleti eredményeket a 6 ábrán foglaltuk össze Látható, hogy gáz SOg-tartalmának a kb 18 O/O-ig növelése növeli a Mn-kihozatalt, Az átvezetett sog-nek az elméletileg szükséges SO-g mennyisége LZÖ-szorosáig növelése rohamosan növeli a Mn-kihozatalt, de ezen felűl alig van rá hatással SOg-tartalmű Tömény SO, és levegő keveréke helyett pörkölési gázzal való lúgzást alkalmazva azt tapasztaltuk, hogy az előbbiekhez hasonlóan változik a Mn-kihozatal a lúgzás időtartamával, hőmérsékletével, a zagy összetételével és a gáz mennyiségével s összetételével A továbbiakban az körülményeknek megfelelően 25 üzemi g isza- Ppt 250 cm3 vízben szuszpendáltatva és a zagyon az elméletileg szükséges SO-g mennyiségének megfelelő mennyiségű pörkölési gázt perc 20 átvezetve vizsgáltuk a legkedvezőbb lúgzási időtartamot Ennek alatt megfelelően 20 perc alatt az elméletileg szükséges SOg-mennyiséget, 40 perc alatt annak kétszeresét és 60 alatt pedig háromszorosát perc 71
*, u 1 1 Mn-mennyisége az összes mangánnak 10 30 50 70 yoperc- 111 ()V/O_a_ Húzamosabb ideig átvezetve a 7_ ábra gázt, a Mn-kihozatal már alig növekedik, ezzel szemben ditionát-alakbán a nő és 90 perces lúgzási idő esetén lévő Mn mennyisége rohamosan eléri a 46 O/O-ot Az eddigiekből megállapítható, hogy előállítható lehető legtöményebb az SOg-tartalmú pörkölési gázzal, minél nagyobb hőmérsékle- ten kb 30 perces lúgzási idő alkalmazásával érhető el az egyszeri lugzás optimális Mn-kihozatala 0/a I Mn ao- 60 vezettük át a zagyon Hűtést nem alkalmaztunk, tehát a zagy hőmérséklete 20 CO-ról 50-60 CO-ra növekedett pörkölési átlagos SOZtartalma A gáz 7,1 0/0 volt Az eredménye- ket a ábrán láthatjuk Ebből látható, 7 hogy 30 perces lúgzási idő al- kalmazása, amikoris az elméletileg szükséges SO-g mennyiségének 1,5- szerese halad át a zagyon 7,1 0/0 SO-g-t tartalmazó gáz alakjában, a fenti körülmények között a legelőnyösebb és 80,3 O/O-os Mn-kíhozatalt eredményez, ugyanakkor a ditionát-alakban lévő III A kéndioxidos lúgzás hazai lehetőségei Az Urkúton nagy mennyiségben felhalmozódott mosási meddő és egyre gyarapodó mennyiségű hidrociklon-meddő feldolgozására az alkalmas eljárások közül legcélszerűbbnek kiválasztása bonyolult gazdasági a számításoktól függ A kéndioxidos kezelésnek, amennyiben az oldatból a mangánszulfátot bepárolással kinyerjük ezt pörköléssel és Mngol-dá alakítjuk, Vannak előnyei szóbajöhető többi (redukálás a utáni kénsavas, sósavas stb lúgzás, szárítás és darabosítás utáni tűzi úton való feldolgozás stb) eljárásokkal szemben, még pedig: 1 Nincs szükség szárításra és redukálásra 2 A MnSO; pörköléséből származó SOg visszajáratható a lúgzáshoz, tehát nincs szükség kéntartalmú pörköléshez anyagra a 3 A lúgzási idő rövidségére való tekintettel viszonylag kis telepítési költség szükséges Tüzelőanyagon 4 kívül nincs szükség más pótlékra 5 Viszonylag kicsi a vízszükséglete, tehát a bánya közelében is megvalósítható, pedig fuvarköltségek csökkentését eredményezi ez a Ezekkel szemben hátrányai: 1 A bepárlás pörkölés és energiaszükséglete elég nagy: 1-1,5 millió Kál/t Mnso, 72
2 Az SOg-Veszteségek és a mérgezési Veszély csökkentése végett jól tömítő berendezésekre van szükség Tekintettel arra, hogy az eljárás ez nem érzékeny az érc összetételének változására, nemcsak az urkútí mangáníszap, hanem az Egervídékí változó Mn-tartalmú érc feldolgozására is alkalmas ÖSSZEFÓGLIALÁS Az urrkúti diioxídois imiangánnaérc hidrociikloan-meddőjézn Sog-tzartalmú pörkölé-si átvezetve a lúwgzási idő, gáz SO-g" lvln-lkivhozatsal hőmérséklet és valamint a a gázt tartalmának és mewrmyiistégéneuk növelésével nő, a zagy összetételétől pedig független Kedvező körülmények között, 30 perces lúgzási idő, '55 Co-os lúgzásd hőmérséklet aüikalrmazásával elméletileg szükséges 502 mennyiségének LS-szeresét az 71 0/0 Sog-tartalmú gáz alvaikjában felhasználáskor 80,3 Ü/O-os Mn-kihozatalt való lehet eltérni, ugyanakkor a ditiwotnát-taliakban lévő Mn az (összes Mnr-nak 12,10,'0-a Ellenáramú lúgzássall az Min-kihozatalt 90-95 ÉVO-ra lethet növelni, ugyanakkor a imamugánditionát teljesen elbomlik IRODALOM: [1] Schmidt Eligius Róbert: Magyarország ásvány-nyersanyagai, Faust Budapest 1947 [2] Szele Mihály; hazai ércek feldolgozási lehetőségei Kohászati Lapdk 1951 A 2 [3] Horváth Zoltán: Mantgánkdhászattan Miskolc Felsőoktatási Jegyzetellátó V 1952 [4] Tarján Gusztáv Urkúti imanwgwántérc isz-apjárnaik dúsítása hidrociwklownnaal Bámyászati Lapok 1952 2 Tafel, Lehrbuclh dem [5] V: Metallhüttenkunde B, III S Hirzel Verlagsbuchhandium-g Leipzig 1954 Kakabadze, V M: Awbmabotlía muamgaincevidh slarmov i rud Zs P [6] H 1951 3 [7] Kaikabadze, V M: Buvll V O ím Memdelejeva 32 (1940) 4 H [8] Kakabaidze, V M: Technika Gruz Jaz 80 (1939) 7-9 [9] Leaver, E: Hidrometallumgie of imvaniganese, U S Bureau of Mines 6770 (1934) [10] Bureau of Mines Bul 173 1920 [11] A P 1188705 1917) 1121 A P 1304222 (1919) I13] A P 1312488 (1919) [14] Kan P 2160-49 [15] A 1340I868 P (1920), [16] A P 1520079 (1924) [17] A P 1710522 (1927) I18] A P 1770791 (1930) [19] A P 200002101 (1935) 1201 DRP 390043 [21] DRP 391006 I221 DRP 505584 123] DRP 588787 (1931) I24] DRP 688584 (1938) [25] F P 826287 [26] Aust P 1230 (1931) [27] E P 380653 (1931) 128] R P 51408 (1936) [29] Ind P 25179 (1938) [30] 131] Jounnal 1903 312, 420 o D M: Handbook Iiíiddel, ew Yonk-Lotrndon II of rnoníerrous metallurgy Mc-Graw-Hill Book (Ju Engeneering amid Mimiinig 73
[55] [57] [58] [59] [60] Engeneering and Mining Jourrrnal 1946 8 Iron Age 1950 1 U S Bureau of Minwes Bul 226 1925 Kirszanov-Klimenko: Zs P H 1935; 8 Kirszanov-Klimanko: Oh Z xbw 1936 2 Agladze, B: Gorzn Zsunn 1939 12 Agladze, B: Technika Gruz Jkaz 1939 7-9 Aglaadze, R: Izv xan SZ Sz Sz R 1942 1--2 Agladze, E: Cih Z kbw11940 2 KlimenkohKlaszkov: Gh Z tb 1941 I 2845 o Klimenko-Klaszkov: C1h, Z b 1941 I 3282 0 Haywaxrd, C E: An Gustline ovi Metahlumgical Pmarctxiwce D Van Nostrand Co Innc Tomonnwto-_New York-Lomdom,_ 1952 Bray, I L: Nanw-ferrous prowduwction metallurngy Johrn Wiley Inc New York 1947 Plakszin, I N-Juchtanov, D M: Gidrometxallurgijua Metallurgízdat Moszkva 1949 Sp/ringer, E: Diue elektroxlytissclhe Abscheidumug des Mangans Akxademísche Verlavgsgesellschait Leipzíg 1941 Meyer, EÍ-Schramm, W: f Z anorg allg Chem 1923 13 Dawís, E: Díssol various mxanganese núnerals U S of Bureau o-f Mines 3024 1930 Chamford, W: Trans Amer of Min a Met Enzgine 1935 112 Basore, C-Eilang, E: Po1_ Ist Eng, Exp St Bul 1935 7 Kobahidze, A-Ambokadze, T: Tr Tbil 1935 Inst Goldberg, 4K: P O H VI 1937 Krivorucsko, K: Gorn Zsurn 1938 2 Klimenko, J-Kuaszko'v, A: Ohimicseszkoe okmogascsenyie marwgancevíh ruci Mewtsal-lvurgizdat 1943 Pejnakov, L-Csertkov, B: Zs P H 1940 10 Forbáth Róbert: Kohászati Lapok 1953 2 Horváth Zoltán: MGEDgBiHOSZUÍÍÉJÍJGS oldatok előállítása szegény masnrgánxércekből Doktori értekezés Sowpxrkown1948 Farkas L-Molnár 1: Kohászati Lapok 1952 8-9 Devean, R S: Eleacrtwroilytíc Manzgaswe aind ihs Allolys The Rorrnauld Press Co New Yomk 1952 Burnóczky Lajos: Urkúti dioxidos maznwgánérc hídrrowciklown-mewddőjévnwek kéndi-oxidos Ykezelése Kohászati Lapok 1956 2 74
NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A k; E I KÖTET AZ 1956 JÚNIUS 8--9-ÉN RENDEZETT U KIÉRNÖKNAP ELHANGZOTT PJL(ÉADAÁSAI SAJTÓ ALÁ laennezte Dr TERPLÁN ZÉNÓ REKTOIÍHELYEITES MISKOLC I9ST
E KÖZLEMÉNYEK I KÖTETE A MÜVELÖDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM MISKOLC VÁROS TANÁCSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG lufim; m5 r; mama mzmsíekw" JJZÍÉSE
KOHÖMÉRNÖKI KAR
TARTALOMJEGYZÉK I lx?u Előszó C/J KOHÓMÉRNÖKI KAR: ALKALMAZOTT KÉMIAI TANSZÉK: Dr Bognár János: Fém-ionok ultramikroanalitikai rozása katalízis segítségével kimutatása és meghatá- ÁLTALÁNOS KÉMIAI TANSZÉK: "Horváth Aurél: A savas Martin-acélgyártás fizikai kémiaija ÁSVÁNY- ÉS KÖZETTANI TANSZÉK: Pojják Tibor: Sajóvelezd; Uppony- és Nagybarca-környéki Dr vulkáni tufák ásvány-kőzettani vizsgálata FEMKOHASZATTANI TANSZÉK: Dr Horváth Zoltán: Az urkúti mangánérc dúsítása kémiai úton Wéber József: A magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai Burnóczky Lajos: Hazai mangánércek kezelése kéndioxidos Wieder Nándor: Vasban és kovasavban dús bauxitjaink gazdaságos feldolgozásának lehetőségei és az erre irányuló tanszéki kísérletek 13 65 75 GEODÉZIAI TANSZÉK: Dr Milasovszky Béla: Az órajárás kérdése csillagászati hosszúság meghatározásánál 79 KOHÁSZATI KÉMIAI TANSZÉK: Dr Mika József: A kolorimetrikus titrálások mikrokémiai alkalmazása KOHÓGÉPTANI ÉS KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSTANI TANSZÉK: Dr Geleji Sándor: A műszaki egyetemeken folyó kutatómunka jelentősége Kiss Ervin: Lemezhengerek domborítása METALLOGRÁFIAI TANSZÉK: Dr Verő József: A moszkvai kohómérnöki főiskolák szervezete és működése Dr Hajtó Nándor: Beszámoló a takaréköntöttvas-kutatás jelenlegi állásáról TÜZELÉSTANI TANSZEK: Dr Diószeghy Dániel: Az ózon szerepe az égési folyamatoknál VASKOHÁSZATTANI TANSZÉK: Szele Mihály: A vaskohászat fejlődése az 1955 évben Simon Sándor: Az oxigén befúvatás hatása a fémnek gázfázis útján történő kéntelenítési folyamatára 85 93 97 103 113 117 123 129 377
_ Somodi GEPÜZEMTANI TANSZÉK: Lancsarics Alajos: Jármű dieselmotorok dugattyúfelületein fellépő hőmérsékleteloszlás mérése GÉPÉSZMÉRNÖKI u,, r-, KAR: ÁBRAZOLO GEOMETRIAI TANSZÉK: Dr Petrich Géza: Három kitérő tengely legrövidebb egyenesvonalú összekötésének grafikus megoldása ELEKTROTECHNIKAI TANSZÉK: Uray Vilmos-Dr Geleji Sándor: Fémfólia-hengermű hajtása kaszkádkapcsolású aszinkronmotorokkal Lányi Andor: Feszültségviszonyok javítása különböző áttételű transzformátorok párhuzamos kapcsolásával GEPELEMEK 'I*ANSZÉKE: Az Ajtay-Korbuly-féle Dr Terplán Zénó: kaparólánc-hajtómű hatásfokvizsgálata Varga Gábor: A Gépelemek tanszékének ipari, mérő és tervezői tevékenysége 1950-56-ban Géza-Olasz József: Esztergapad főorsójának ellenőrzése Nagy Herczeg István: fogdeformációk mérésének egyik módszere A Lévai Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek elmélete és gyártása Tar Sándor: Gépelemek korszerű méretezésének rövid összefoglalása Lendvay Nomogramm készítése fogkihegyesedés adatainak Pál: meghatározására Szaladnya Sándor: Hidraulikus másolóberendezés pontosság-vizsgálata Szombathy Emil: Méretellenőrzések pneumatikus módszerrel 143 149 159 179" 215 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK: élgeometriája Kordoss József: Az esztergakés Bálint Lajos: A megmunkálási változatok kiválasztásának kritériuma; a méretóontosság és a felületi símaság összefüggése József: Szerszámkutató laboratórium tervezésének irányelve IPARGAZDASAGTANI TANSZÉK: Dr Susánszky János: Néhány új szempont a periódus időtartam és a sorozatnagyság megállapításához TANSZÉK: MATEMATIKAI Dr Gáspár Gyula: A determinánselmélet axiomatikus megalapozása Raisz Iván: Interpolációs polinomok Huszthy László: Forgó tömegek minimális felgyorsitási idejének meghatározása Hosszú Miklós: Néhány többváltozós függvényegyenlet közös általánosítása Dr Nikodémusz Antal: Parciális differenciálegyenletek grafikus megoldásáról Vincze Endre: A monoton-sorozat fogalmának egyik általánosítása TANSZEK: MECHANIKAI Sályi István: Dr Csillapított rendszerek gerjesztett lengései Huszár István: Optikai feszültségvizsgálat a tudományos kutatás és az ipar szolgálatában MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK: Zorkóczy Béla: A felrakó hegesztéssel készült takarékos egyélű gyorsacélforgácsoló szerszámok egyszerű kikeményítése Pazár Béla: Gyorsacélvizsgálat Dénes Miklós: Erőmű kazánforrcsövek meghibásodási okának felderítése metallográfiai módszerrel Kóródy László: Pontos ipari hőmérsékletmérés 271 281 287 295 30) 309 317 327 337 5559 363 3139 3 78
TPYIIH MHIIIKOJILIICKOPO IIOJIIZITEXHHHECHOPO nouon uerauon c uouomuo xarunan, B nonurexuuqecxux BHCIIIBX yqeónux zaanenex-max mreű lux qyryuoa II-p Ilaunaxb lxzocem: POJlb ossza s npoueccax ropennx HHCTZTYTA THJREJIOÜ IIPOMLIIIJIIEHHOCTH (BEHPPHA) COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI (IJAKYJIBTET : Kadmnpn upnxpannoü xunnu: li-p Huom Boruap: Ynmpauunpoanuurmqeccoe Hnxomneune u onpenexeuue Kadmxpa oómeü xmmu: Aypexb Xopsar: (Iaasuxo-xnunx nucxom uapreuuacnoro npouecca Kncbenpa IHHBPEIOPBH n nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü summa Bywmann-1ecxuxc ryqyoa n paüoue Illaenexaana, Yunoumx u Hanbóapua Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: _ II-p Boxrau Xopsu: Oóoraruenue xuuuuecnnu nytem uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) I/Ioüxeq) Beóep ycnoann pnnnonecua OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI nayoxncmo cepxo Jhüom Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx nsprannenux pyn Hanzxop Bmnep: Boauomnocm penraöexbnoü oópaóorxn oorarux azonoson n gnyoxucsxo xpexnum oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru npn Eaqmxpe 1xoarolreme ívül oouw uuwru -I '_u Knqxenpa reonesnn: II-p Bana Mulamoacxu: llpodnema xozm qacon npu oupenexeunu acrponounqecxoü noxrom Haqwenpa uerauyprnqecxoü xuunu: JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne xoxopnmerynaqecnoro B rnrronnxnx uuxpoxuunn Eaqmenpn merauyprnxecnnx Hamm! n nnacrnqnoü oópaóomn MBTBHIOB: li-p Alexcaunp Feneu: Bnnqeune nccnenoaaranbcxoü paónu Bmnoxuaeuoü Bpsnn Iíuux: Heuzóponxa aucronpoxzrruux Bankon Kacbenpa uetalxorpatbun: ZI-p Éomeq) Bepe: Oprauuaannx u paóora nocxoscmx Mewauyprntxecxnq By3"os ZI-p HaHnop Xajro: Omer o nonomemm a oóxacrz nccnenosanua sauehntexeü Katbenpa neveik n Tonxnua;
- _ Katbenpn qepnoü uernuypruu: Teopua m Maremamxn: -, - ' _, : ' "Mnxaü Cexa: Paanume qepnoü a menxuypmn 1955 r Inauaop Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro nyrbs H! upouecc neayxmbnponnuuz MGTBIIII nocpencmou rasonoü (pasa 123 129 MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI CDAKYJITET: Karpenpa Hauoprarenmxoü reomerpun: _1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo naaxomncnne xpaxqaürueü npnuoü, nopecexummeü rpn cxpemna IOIIIBXCIAH npxmux Kaqyenpa sxexrporeqnnxn: Bubuom Ypau ZI-p Anexcnunp Pausz: [Ipuvon ronxonucronux upoxamux cmuon IHIGKBIIHBMH acunxponnuuu aanrarennmn Annop Mann: Ynyumenne pemmia uanpnmennü nyreu IIBDIJHIOJIMIOFO coenunenne rpaucdxopmaropos c paannqnum xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu 143 149 139 Iímbenpa aneuenron Mamun: JI-p Beno TepuJLH: Hccnezxonanno Knzx npua zxa c óaarrepuuun nemmu cucreuu Aürau n Kopdyü Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axemenron MBIIIBH H oónarm npouumneuuocra, xmuepaunü u npoemnposanan n 950-956 rr l'un Hanw a omeq) Onac; Hponepsa rnnnoro mnuunenx Toxapuoro cranxa Hmrnan Pepuor Onuu na cnocoóon nauepennx nedaopmönau ayűben n uarotoaxonne axnenumqecxnx ayóqacrux xonec Kupa JIeaan Ulaunop Tap Kptmuaü oóaop cospenouuoro pacqera anemenroa uaman Hm LiIerumau Gocranxeuno mmorpaumh nm onpenexeuua nammx aaocrpeuua 3y6=en Hlauzzop Canmua: Hccxenosanue roquocm padon: runpannnqecxoro mnnponaxbuoro yc poücraa Bumm Couóam Eomponb paanepou nnesuawnqecxum cuocoóou 173 179 189 199 20] 215 221 231 233 Eadmnpn rexnonornu Mamnuocrpoeana: ÉlomenpKopaom: Peomempmu pemymeü IIPDMKB Toxapuoro pesxn Jlaüom Bannnr: Kpmopun nuóopa Bana oópaóoxu aaaucumonm Memuy Tor; eocnu pasmepoa n xawxecreou (ópaóonn noaepxnocm I/Iomeq) IIIoMonn Hpnunuuu npaexmponau a naóopnropuu ro uccneaosaunm a upoexmponaunm nncroyuenron 239 243 F3 LI Kacbenpa axcnnoataunn manim-x: Anaüom Hanqapuq: I/Ismepenue pacnpenenenna Temneparyp Ha nposepxnocm nopmneü Tpancnoprnmx JIHBBIIIJMOTOPOB 259 Kacbenpa oprauusaunn npouaaoncrsa: H-p Huom Ulymancxu: Hexo-ropbxe uoabxe npnnunnbx onpenenennx HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH nepuona u pazmepos cepnu Kacbenpa li-p Ilbxona Faumap: Axcxtomuan ocuona TEOPHH netepmnhan-ros I/Inan Pauc: Honnuomu nh-repnonsiunu Munnmanbuoto JIacno Xycm: Onpezxeneune apemenn ycxopenn apamalomuxcn Macc _ Muxnom Xoccy: Oőmee oőoőmenne uexoropbxx cbyhknnoha/xbbxx ypasneuuü c HGCKOCbKHMB nepenenuunn _ 271 381 287 295 305 II-p Anna/x Hnxonenyc: O rpaqynqecxom pemeuun napuuanbubix nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü nonsrms MOHOTOHHOIO pyma 309 317 380
Kaqaenpa ' ' MexaHHKu: Il-p I/Imraan Hlan: Boaőyxneunme xoneöanna aaryxaromux cncrem I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe Ha namepenue Hanpaxenuü cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru 327 337 ycrauosox Merannorpamuqecxum cnocoőom Koponu: Toqnoe usmepenue Temneparyp Hacno a npouaaoncrne 347 359 363 369 " 3819
PUBLICATIONS OF THE UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES, MISKOLC (HUNGARY) INDEX METALLURGICAL ENGINEERING FACULTY DEPARTMENT OF APPLIED CHEMISTRY: Bognár: Ultramícroanalytíc demonstration Dr J and determination of metal ions by catalysis DEPARTMENT OF GENERAL CHEMITSRY: A Horváth: Physical chemistry of the acid open hearth process 13 DEPARTMENT OF MINERALOGY AND PETROLOGY: Dr T Pojják: Mineralogic and petrologic investigation of volcanic tuffs around Sajóvelezd, Uppony and Nagybarca 25 DEPARTMENT OF NONFERROUS METALLURGY: Dr Z Horváth: Chemical enrichment of manganese ore J Webet: Equilibrium conditions of the magnesium-oxygen system L Burnóczky: Treating of home manganese ores by sulphur dioxyde N Wieder: Possibilitíes of economic processing of high-iron and silica bauxites and Experiments of the University Department theoreon 37 53 65 75 DEPARTMENT OF GEODESI: Dr B, Milasovszky: The problem of chronometer motion in the nation of astronomic longitude 79 DEPARTMENT OF METALLURGICAL CHEMISTRY: Dr J, Mika: Microchemical application of colorimetric titrations DEPARTMENT METALLURGICAL ENGINEERING FOR AND OF PLASTIC WORKING OF METALS: Geleji: Importance of research work the technical universities E Kiss: Convex forming of sheet rolls 85 93 97 DEPARTMENT OF METALLOGRAPHY: Dr J Verő: The organasation and working of metallurgical engineeríng high schools in Moscow Hajtó: Report on the Dr N present state of research on economy cast íron 103 113 DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF HEATING: Dr D Diószeghy: The role of ozone ín combustion processes 117 DEPARTMENT 01-" FERROUS METALLURGY: M Szele: Development of ferrous metallurgy in 1955 S Simon! The effect 0_f Oxygen enriched blast on the desulphurization DFOCESS Of metals m gaseous phases 123 129 383
Szaladnya: Kordoss: Lendvay: Szombathy: Bálint: MECHANICAL ENGINEERING FACULTY a,,,, r- DEPARTMENT OF DESCRIPTIVE GEOMETRY: Dr G Petrich: The graphical solution of the shortest recticlínar linking of three deviating axes DEPARTMENT OF ELECTRICAL ENGINEERING: Uray-Dr A Metal foil mill drive V Geleji: rolling by cascade-connected asynchronous motors Lányi: Improving of A voltage conditions by parallel connection of transformators of different ratios 143 149 DEPARTMENT FOR ELEMENTS OF MACHINE DESIGN: Dr Z Tenplán: Investigation of the efficiency of the driving mechanism of the Ajtay-Korbuly scraper conveyor G Varga: The Elements of Machine Design Departmenfs industrial, measu- ring and design work in the years of 1950-56 Nagy-J Olasz: Chekíng of the main spindle of G a lathe I Herczeg: One method of measuring dear tooth deformations I Lévai: Theory and fabrication of gears with elliptical pitch cylinder A Tar: Short summary of up-to-date proportioning 01' elements ofmechanism [ár/fű FM Nomogram of the determination of data on gear-tooth pointing Checking the precision of the hydraulic copyíng attachment Ganging by the pneumatic method DEPARTMENT OF MECHANICAL ENGINEERING TECHNOLOGY: Geometry of the edge of the lathe cutting tool Criterion of the choíce of metal woorking methods; of dimensional accuracy and of surface smoothness J Somodi: Principles of planning a laboratory of research on tooling eorhreiation 173 179 189 199 201 215 221 231 235 239 243 255 DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF MACHINE OPERATION: A Lancsarics: Measuring of heat distribution on piston surfaces in vehicle Diesel engines DEPARTMENT OF INDUSTRIAL ECONOMICS: Susánszky: new points view of the Dr J Some of determinatioxu of period of duration and serial size 259 271 DEPARTMENT OF MATHEMATICS: Dr Gy Gáspár: Axiomatic establishment of the determinant theory I Raisz: Interpolating polynomials L I-Iuszthy: Determination of the minimum acceleration peroid ofrotatingmasses Hosszú: Common generalization M of some function equations Dr A Nikodémusz: About several variables on the graphical solution of partial differential equations Vincze: One of generalizations of E the concept of monotonous series DEPARTMENT OF MECHANICS: Sályi: Forced oscillations of Dr I damped systems I Huszár: Optical stress test in the service of scientific research and industry 281 287 295 305 309 327 337 DEPARTMENT OF MECHANICAL TECHNOLOGY: B Zorkóczy: Simple hardening of the hard-facing welded economic single edge hard steel cutting tool Pazár: Test high-speed steel B of M Dénes: Exploration theicause of failune of boiler tubes of power plants by metallographic methode L Kóródy: Exact measurement of industrial temperatures 347 359 363 369 384
ANNALES DE LIUNIVERSITE DE IJINDUSTRIE LOURDE DE, _, MISKOLC (HONGRIE) TABLE DES MATIÉRES FACULTÉ DE MÉTALLURGIE CHAIRE DE CHIMIE APPLIGUÉE: Dr J, Bognár: Démonstration ultramicroanalytique et détermination par catalyse desions-nnétaux NI CHAIRE DE CHIMIE GÉNERALE: Horváth: Chimie physique du procédé A Siemens-Martin acide de fabricatiortdefacier CHAIRE DE MINÉRALOGIE ET DE PÉTROLOGIE: Pojják: Étude minéro-pétrologíque des tuís volcaniques Dr T des environs de Sajóvelezd, Uppony et Nagybarca CHAIRE DE METALLURGIE DES MÉTAUX NON FERREUX: Dr Z Horváth: Enrichíssement par voie chimique des minerais de manganésedttrkut J Wéber: Conditions d'équi1ibre du systéme magnésium-oxygéne L Burnóczky: Traítement par Facide sulfureux des minerais de manganése hongrois N Wieder: Possibilités de traítement économique de bauxites hongroises riches en fer silice, avec exposé des recherches effectuées par et en lés collaborateurs de la Chaire de Métallurgie 65 75 CHAIRE DE GEODÉSIE: Dr, B Milasovszky: Le probléme de la marche du chronométre dans 1a détermínation de la longitude astronomique CHAIRE DE CHIMIE METALLURGIGUE: Dr J Mika: Application microchimíque du titrage colorimétrique CHAIRE DE CONSTRUKTION MECANIGUE POUR LA MÉTALLURGIE ET DE FACONNAGE PLASTIGUE DES IVIÉTAUX: Dr A Geleji: Dimportance des travaux de recherches effectués dans les universités techniques E Kiss: Evasement des cylindres ae-lahihoilr -po'x,1r']a fabrícatioh de tóles minces 79 85 93 97 CHAIRE DE METALLOGRAPHIE: Dr J Verő: et Organjsation fonctionnement des Hautes Ecoles de Métallurgle de Moscou D); N_ Hajtó: Rapport sur l'état actuel des recherches sur la fente économique 103 113 25 385
CHAIRE DU CHAUFFAGE INDUSTRIEL: Dr, D Díószeghy: Le róle de liozone dans les processus de combustion Bálint: Lancsarics:, o CHAIRE DE SIDÉRURGIE: M Szele: Progrés de la sidérurgie en 1955 S Simon: L'effet dair soufflé enrichi en oxygéne sur la désulfurisation du méta] en phase gazeuse FACULTÉ DE MÉCANIGUE INDUSTRIELLE: CHAIRE DE GÉOMÉTRIE DESCRIPTIVE: Pr G Petrich: Solution graphique de la plus courte liaison rectiligne de trois axes évasifs DÉLECTROTECHNIGUE: CHAIRE V Uray--Dr S Geleji: Commande de laminoir á feuilles de métaux par moteurs asynchrones cascade en Lányi: Amélioration des conditions de A tension par montage en paralléle de transformateurs de rapports différents 143 149 159 CHAIRE DES ÉLÉMENTS DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Dr, Z Terplán: Étude du rendement mécaníque du convoyeur á raclettes systeme Ajtay-Korbuly Varga: Travaux industriels G et détablissement de mesures et de projets de contsruction effectués par la chaire des éléments de construction mécaniqhe, 1950 á 1956 de Nagy-J Olasz: Contróle de la G broche de tours I Herczeg: Une méthode de mesurage de la déformation des dents de roues I Lévai: Théorie et fabrícation des rouer (Tengrenages aux cylindres primitifs ellipsoides S Tar: Bref zgpergu du calcul modeme des organes de machines P Lendvay: Nomogramme pour la détermination des données relatives aux dents dengrenages devenues pointues Szaladnya: Examen de la précision de Fappareil S á copier hydraulique pour tours, fraiseuses etc E Szombathy: Contróles de dimensions par méthode pneumatique FF CHAIRE DE TECHNOLOGIE DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Kordoss: Géométrie du taillant de Youtil de tour Critére choix d*un mode d'usinage; du corrélation entre la précision des dímensions et le lisse superficiel Somodi: Principes de Pétablissement de projets de J laboratiores de recherches sur Poutillage 179 189 199 201 215 221 231 235 239 í) CHAIRE DEXPLOITATION DES MACHINES: Mesurage de dístribution de la la température sur la superficie du piston des moteurs Diesel de véhicules CHAIRE DÉCONOMIE INDUSTRIELLE: Susánszky: Guelques points de Vue Dr J, nouveaux pour la détermination de la durée de la période et de la grandeur des séries CHAIRE DE MATHÉMATIGUE: Gáspár: Le fondement axiomatique Dr G de la théorie des déterminants I Raisz: Polynomes dinterpolation L Huszthy: Déterminatíon de la période daccélération minima des masses tournantes M Hosszu: Généralisation de quelques équations de fonctíons commune á plusieurs variables 386
Dr A Nikodémusz: Sur la solution graphique déquations différentielle, partielles E Vincze: Une des généralisations du convept de la série monotone 309 317 CHAIRE DE MÉCANIGUE: Dr, I Sályi: Les vibrations forcées de systémes amortis I Huszár: Procédé optique de mesure des tensions au service des rechevxches scientifiques et de l'industrie 327 337 CHAIRE DE TECHNOLOGIE MÉCANIGUE: B Zorkóczy: Trempe simple doutils de coupe économiques á un tailiant exécutes par soudure par dépóts B Pazár: Essai daciers rapides M Dénes: Méthode métallographique pour reconnaítre les causes de détérioration des tubes de chaudiéres des centrales L Kóródy: Mesurage précis de températures industrielles 347 359 363 369 léun 383
MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERSITÁT FÜR DIE ', - - - SCHWERINDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT FÜR HÜTTENINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR ANGEWANDTE CHEMIE: Bognár: Ultramikroanalytischer Nachweis Dr J und Bestimmung mittels Katalyse von Metallionen LEHRSTUHL FÜR CHEMIE: A Horváth: Physikalische Chemie der Stahlerzeugung nach dem sauren Martinverfahren 13 LEHRSTUHL FÜR MINERALOGIE UND GESTEINSKUNDE: Pojják: Mineralogische und gesteinsanalytische Untersuchung Dr T der vulkanischen Tuffe der Gegend von Sajóvelezd, Uppony und aus Nagybarca LEHRSTUHL FÜR METALLURGIE: Dr Z Horváth: Aufbereitung des Ürkúter Manganerzes auf chemischem Wege J Wéber: Gleichgewichtsverháltnisse des Magnesium-Sauerstoff-Systems L Burnóczky: Die Behandlung ungarischen Manganerze mit der Schwefeldioxyd Wieder: Die Möglichkeiten N eíner wirtschaftlichen Verarbeitung der ín Eisen und Kieselsáure reichen ungarischen Bauxite und die diesbezüglichen Versuche des Lehrstuhls LEHRSTUHL FÜR GEODESIE: Dr B Milasovszky: Die Frage des Uhrganges bei der Bestimmung der astronomischen Lángen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENCHEMIE: Mika: Míkroanalytische Anwendung Dr J der kolorimetríschen Titrationen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENMASCHINEN UND PLASTISCHE VERFORMUNG: Dr S Geleji: Über die Bedeutung der Forschungsarbeit an den technischen Uníversitáten---- E Kiss: Bombierung von Blechwalzen 65 75 79 85 93 97 LEHRSTUHL FÜR METALLOGRAPHIE: Verő: Organisation und Betátigung Dr J der Moskauer Hochschulen für Hútteningenieurwesen Dr N Hajtó: Bericht über den gegenwártiáeriétarldvdér Épárghséeisenforschung LEHRSTUHL FÜR FEUERUNGSTECHNIK: Über Rolle Dr D Diószeghy: die des Ozons bei Brennvorgángen
LEHRSTUHL FÜR EISENHÜTTENKUNDE:,, M Szele: Die Entwicklung des Eisenhüttenwesens im Jahre 1955 S Simon: Über die Wirkung des Einblasens von Sauerstoff auf den Entschwefelungsvorgang des Metailes durch die Gasphase 129 FAKULTÁT FÜR MASCHINENBAUINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR DARSTELLENDE GEOMETRIE; Dr G Petrich: Graphische Lösung der kürzesten geradlinigen Verbindung dreier windschiefer Achsen 143 LEHRSTUHL FÜR ELEKTROTECHNIK: V Uray-Dr S Geleji: Antríeb von Metallfolienwralzwerken durch Asynchronmotoren mit Kaskadenschaltung Lányi: Verbesserung der Spannungsverháltnisse A durch Parallelschaltung von Transformatoren verschiedenen Übersetzungsverhöltnisses 149 159 LEHRSTUHL FÜR MASCHINENELEMENTE: Dr Z Terplán: Die Prüfung des Wirkungsgrades des Ajtay-Korbulyschen S:hrapperketten-triebwverkes G Varga: Über die industrielle, Mess- und Planungstíitigkeit des Lehrstuhls für Maschinenelemente 1950-56 ín Nagy und J Olasz: Kontrolle G Die der Arbeitsspindeln der Drehbünke I Herczeg: Eine Methode für die Mcssung der Zahndeformationen I Lévai; Theorie und Fabríkatíon der Zahnráder mit Ellipsenrollzylihdern S Tar: Kurze Zusammenfassung Dimensionierung von zeitgeméissen der Maschinenelementen P Lendvay: Auffertigung eines Nomogramms zur Bestimmung der Daten der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung S der hydraulischen Kopiervorrichtungen E Szombathy: Masskontrollen durch pneumatische Methode 173 179 189 199 201 LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBAUTECHNOLOGIE: Kordoss: Schneide-Geometrie des Drehmessers J L Bálint: Kriterium für die Auswahl der Bearbeitilngsvarianten: Zusammenhang zwischen der Níassgenauigkeit und der Oberfléíchengüte J Somodi: Grundprinzipien der Planung eines Werkzeugforschungslaboratoriums LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBETRIEBSKUNDE: Lancsarics: Messung der Tbmperaturverteilung A auf den Kolbenfléichen der Fahrzeug-Dieselmotoren LEHRSTUHL FÜR GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: Susánszky: Einige neue Gesichtspunkte zur Dr J Bestimmung der Perioden- zeitdauer und der Seriengrösse LEHRSTUHL FÜR IVIATHEMATIK: Dr G Gáspár: Die axiomatische Begründung der Determinantentheorie I Raisz: Interpolationspolynonue L Huszthy: Bestimmung der minimalen Beschleunigungszeit rotíerender Massen Hosszu: M Gemeinsame Verallgemeinerung einiger Funktionen von mehreren Varéinderlichen Nikodémusz: Dr A Über die graphische Lösung partialer Differentialgleichungen E Vincze: Über Verallgemeinerung des Begriffes monotonen eine der Folge 281 287 295 305 309 317 390
LEHRSTUHL FÜR MECHANIK: _ er _ Dr I Sályi: Die Erregungsschwingungen gedéimpfter Systeme I Huszár: Díe optísche Spannungsprüíung im Díenste d chen Forschung und der Industrie wissenschaftli- LEHRSTUHL FÜR MECHANISCHE TECHNOLOGIE: Zorkóczy: Einfache Aushártung der Auftrageschweissung B durch hergestellten sparsamen spanabhebenden Einschneide-Schne11stah1- werkzeuge,_ Pazár: Schnellstahlprüfung B M Dénes: Aufdeckung der Ursachen des Schadhaftwerdens der Kesselsiederohre von Kraftwerken metallographische Methode durch Kóródy: Genaue Temperaturmessung ín der Industrie L 32'? 337 347 359 363 369 391
Felelős kiadó: Dr Terplrín Zénó o 31 Megjelent 500 példányban 343 A/5-ös ív terjedelemben - Borsodmegyei Nyomdaípari Vállalat Miskolc Felelős vezető: Csellö János 764