AKTUÁLIS KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN BREXIT ÉS MIGRÁCIÓS HELYZET 2018

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN BREXIT ÉS MIGRÁCIÓS HELYZET 2018 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport

A számonkérés formája Írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban meghirdetett időpontokban Tartalma: Az előadásokon érintett témák: Történet, intézményrendszer, bővítési folyamat, mezőgazdaságpolitika, regionális politika, költségvetés, monetáris unió, brexit, Schengeni övezet és a migrációs válság. Források: Előadások anyaga (A ppt. elérhetősége: http://human.geo.science.unideb.hu/node/48) Az érintett és kijelölt témákra vonatkozó szakirodalom, javasolt: Farkas B. Várnay E.:.- Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába JATEPRESS Kiadó, 2005 Bernek Kondorosi Nemerkényi Szabó: Az Európai Unió.- Cartographia Kiadó, 2005 Palánkai T.: Az európai integráció gazdaságtana.- Aula Kiadó, 2004

Interneten elérhető források KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL http://europa.eu/pol/index_hu.htm Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Egységes piac Bővítés Gazdasági és monetáris ügyek, euro Költségvetés Mezőgazdaság Regionális politika Intézményrendszer, történet http://www.consilium.europa.eu/ http://europa.eu/about-eu/institutions-bodies/index_hu.htm#30 Brexit: http://real.mtak.hu/44982/1/01_torok_adama_u.pdf Migráció: http://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106072/_europabairanyulo.pdf ppt-k elérhetősége: http://human.geo.science.unideb.hu/hu/node/48

BREXIT

Érdekes helyzetek Norvégia: 1962, 1967, - 1972, 1994 2004-től: EGT Alap, Norvég Alap Grönland 1972: 70,3%, 1982: 53% szavaz ellene Tengerentúli ország és terület státuszt kap Izland 2009-ben jelentkezett 2015-ben visszavonta azt

Kronológia 1972. 10. 18.: Európai Közösségek törvény a csatlakozásról, ratifikáció 1975: I. népszavazás a tagságról 2013 január: D. Cameron (Konzervatív Párt) bejelentette, hogy 2015- ös újraválasztása esetén 2017 végéig népszavazást ír ki a tagság kérdéséről 2016 06. 23: II. Népszavazás: 51,9% - 48,1% 2017. 02. 01. a parlament felhatalmazta a miniszterelnököt (T. May), hogy aktiválja az 50. cikkelyt 2017. 03. 29. bejelentette a kilépési szándékot, a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szerint ez 2 év alatt végigtárgyalandó 2017. 12. 08. : Az első forduló lezárása (Ír-északír határ, pénzügyi megállapodás, emberi jogi megállapodás) 2018. 12. 10.: Elhalasztott alsóházi szavazás????..ratifikáció minden országban

Népszavazás jogi háttere Törvényi háttér: Európai Unió népszavazási Törvény 2015 Vélemény nyilvánító Döntéshez 50%+1 szavazat kell Rövid kampány 30 miniszterből 24 EU párti Boris Johnson, Nigel Farage Szír bevándorlók tömege, 25.771 kérelem volt (nem Schengeni tagállam GBR) 350 millió fontos EU befizetés, amit az egészségügyre lehetne fordítani (demagógia) Török csatlakozás (35-ből egy fejezet van lezárva) akarja-e, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon, vagy hagyja el az Európai Uniót?

Jogi helyzet a népszavazás után Tény vagy folyamat? Parlamenti határozat: Be kell jelenteni a kilépési szándékot Hogyan? Soft, hard brexit? Megosztott a társadalom: Új népszavazás, skót függetlenedés, London önállósodása, stb Megalapozottság: 2014-2016 között 31 közgazdasági tanulmány foglalkozott a kérdéssel 26 egyértelműen ellenezte. (Török Á. 2017) 2018. 11. 25. Kilépési megállapodás aláírása (EiT) 2018 december: alsóházi szavazás a megegyezésről?????

Népszavazás képviseleti demokrácia ellentmondás Kontroll a képviseleti demokrácia intézményei által hozott döntések felett Népszavazás A demokrácia gyakorlásának módja: közvetlen- parlamenti módja Előnye: elég a népszavazás? parlamenti ratifikáció a végén? Maximalizálja a legitimitást Segít szembenézni a problémákkal. Tömegeket mobilizál, Kontrol Hátránya: Nem gazdaságos Kompetenciák hiánya (W. Ch.) Sérti a kisebbségek jogait Sugalmazó kérdések Negatív történelmi tapasztalatok

Két népszavazás a Közösséghez tartozásról

Guardian alapján az esetleges brit kilépés lehetséges következményei 1. Az biztosnak tűnik, hogy a brit gazdaság teljesítménye csökken - ha sikerülne tető alá hozni a szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val, akkor kevéssel, ha nem, akkor sokkal. 2. A kilépést támogatók szerint a britek úgyis rengeteget fizetnek az EU-nak, mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy egy sor, az EU nyújtotta támogatást a brit államnak kellene átvállalnia. - 35-39, 45-55, 60 milliárd euro becslés 3. Az EU-pártiak szerint akár 3 millió munkahelybe is kerülhetne Nagy- Britannia számára a kilépés: - számos nagy cég is kivonulhatna az országból, különösen az autóipar és az üzleti szektor sínylené meg mindezt. 4. Ami a kereskedelmet illeti, a brit kereskedelmi kamara felmérése szerint a cégek többsége maradna az Unióban. 5. A bevándorlás kérdésében viszont majdnem biztos, hogy nem állna be nagy változás a kilépéssel sem: eleve a bevándorlók többsége az EU-n kívülről jött eddig is.

A brit fenntartások - korlátlan munkaerő-beáramlás a többi tagországból, - piacot korlátozó, túl sok szabályozás, - aránytalanul nagy brit befizetés a közös költségvetésbe.

Kereskedelem

A font elbizonytalanodása

A kapcsolatok lehetséges mintái 1. Norvég (EGT) minta: nem szólsz bele, de fizetsz a jelenlegi befizetés 91%-a 2. Svájci minta, kevesebb jog, de csak 45%-nyi befizetés, szektorálisan szabad kereskedelem, uniós változtatási lehetőségekkel 3. Török modell: nem szabad-kereskedelem, vámunió, erősek a korlátok, egyedi engedmények 4. EFTA: szabadkereskedelmi társulás, hólabda effektust indukálhat 5. Vagy marad a WTO legnagyobb kedvezmény elve mentén, megegyezés hiányában, külker orientáció váltással, magas vámokkal

Madár István: Most már gyorsan kiderül, hogy a Brexit siratóünnep vagy vidám lakodalom forrás: https://m.portfolio.hu/gazdasag/most-mar-gyorsan-kiderul-hogy-a-brexitsiratounnep-vagy-vidam-lakodalom.299078.html

Brexit, mint a Schrödinger macskája (forrás: Török Á. Közgazdasági Szemle, 2017 január, pp.: 1-16.) él? nem él? harmadik állapot (már nem él, de még nem élettelen)? Mindkét félnek jó a zárt doboz helyzet? EU-ra gyakorolt hatások: euroszkepticizmus felerősödése? szupranacionalizmus felerősödése? GBR szabály alkotóból szabály követővé válhat Kimazsolázás?

SCHENGEN ÉS A MIGRÁCIÓ KÉRDÉSEI

SCHENGENI ÖVEZET

Schengen és a világ

A schengeni keretrendszerben elfogadott legfontosabb szabályok a személyek ellenőrzésének eltörlése a belső határokon; közös szabályokat alkalmaznak az EU-tagállamok külső határain átkelő emberekre; harmonizálják a beléptetési feltételeket és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó szabályokat; fokozott rendőrségi együttműködés (beleértve a határokon átnyúló megfigyelés és üldözés szabályait); fokozott igazságügyi együttműködés gyorsabb kiadatási rendszer és a büntetőügyekben született ítéletek végrehajtásának átadása révén; a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozása és fejlesztése.

Magyarország 2008. január 1-től teljes jogú tag (aláírás 2007. december 21.)

Hová?

Honnan?

Az Európai Unió fellépései

A MIGRÁCIÓ DEMOGRÁFIAI HÁTTERE Túlnépesedés

A népességátalakulás (demográfia robbanás) térbeli sémája 1. Közép-Afrika* 2. Ny-Afrika* 3. K-Afrika* 4. Arab Ny-Ázsia* 5. É-Afrika* 6. D-Afrika* 7. D-Ázsia* 8. Dk-Ázsia* 9. Csendes ó-i szigetek 10. Közép-Amerika 11. Trópusi D-Amerika 12. Ny-Ázsia (nem arab) 13. Karib-térség 14. Mérsékelt övi D-Amerika 15. Volt Szovjetunió 16. K-Ázsia 17. K-Európa 18. Ausztrália, Új-Zéland 19. É-Amerika 20. D-Európa 21. É-Európa 22. Ny-Európa

Napjaink demográfiai típusai A népesség számának változása a Föld egyes országaiban a előző évhez képest. Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Irak Népesség 31 810 191 35 730 000 24 258 794 7 475 354 10 255 904 14 046 273 17 952 909 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2015 Irak 2015 80+ 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 00-04 -4-2 0 2 4 millió Nők Férfiak Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/graphics/maps/iz-map.gif

millió fő Dél-Ázsia és Afrika népességfejlődése 1960 és 2050 között 6 000 5 000 Dél-Ázsia és Afrika népességének változása 5030 4 000 3 000 2 000 1 000 0 911 279 1156 362 632 794 1491 477 1933 642 2382 808 1014 1291 1574 3153 1200 1953 2400 2630 1960 1970 1980 1990 2000 2015 2050 Afrika Dél-Ázsia összeg Forrás: Hegedűs Anett és Halmai Márton adatai alapján saját szerkesztés

A MIGRÁCIÓ ÖKOLÓGIAI HÁTTERE Globális felmelegedés, élelmiszer és vízhiány

Az éhezők aránya a Földön Az alultáplált lakosság aránya a teljes lakossághoz viszonyítva, %-ban Forrás: FAO

A MIGRÁCIÓ POLITIKAI - BIZTONSÁGPOLITIKAI HÁTTERE Háborús konfliktusok, népirtások

Az arab diktatúrák szétverése A gátországok szétzilálása az arab tavasz eredményeként Moammer Kadhafi Bashar-al-Assad Hosni Mubarak Szaddam Husszein

KÖZEL-KELET Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten című tanulmánya alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_szigetvari.pdf

Demográfia trendek a Közel-Keleten (forrás: Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten című tanulmánya alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_szigetvari.pdf Gyors népességnövekedés a régióban 1950:100 millió 2015: 350 millió 2050: 700 milliót is elérheti 2050-ben: Egyiptom: a jelenlegi 91 millióról 151 millióra, Irak: 36 millióról 83 millióra, Szíria: 18 millióról 34 millióra nő. A termékenységi ráta: Irak (4,64), Jemen (4,35), Jordánia (3,51), Egyiptom (3,38), Izrael (3,05), Szíria (3,03),

Problémák 22%-os az analfabétizmus Gyenge, vagy hiányos az oktatás (háború) Konfliktusok: Izrael léte Háborúk (1948, 1956, 1967, 1973, 1982, 2006, 2008-9) Palesztin államiság hiánya (5,5 millió palesztin a környező államokban) Kurd kérdés (30 millió kurd közel fele él Törökországban, 24% Iránban, 18%-a Irakban, 4%-a pedig Szíriában, közel másfél millió Nyugat-Európában) Vallási konfliktusok Síita - szunnita ellentét jellemző Gazdasági gondok

Kurdok Ázsiában

Síita irányzat A síiták vannak többségben Iránban, Irakban, Bahreinben, Libanonban, az Aszad-rezsim Szíriában Jemenben szintén jelentős a síita kisebbség.

Szunnita (vahhabita) Fundamentalista elvek al-káida Iszlám Állam Szaúd-Arábia Pakisztán Mindenki (síiták, keresztények) ellenség, aki nem vahhabita.

Gazdaság Magas, illetve a kevesebb kőolajjal rendelkezők az alsó-közép jövedelemszinttel bírnak (2014) Katar 93 ezer dolláros GDP/fő, Egyesült Arab Emirátusok (43 ezer dollár), Kuvait (43 ezer dollár), Bahrein (28 ezer dollár) Szaúd-Arábia (24 ezer dollár) Libanon (62., $11068), Irak (89., $6165), Jordánia (96., $5358), Tunézia (105., $4415), Egyiptom (121., $3304), Marokkó (123., $3291), de még a sereghajtó Jemen (144., $1574) Szíria: 2013-ban (2014-ben nincs a rangsorban)147., 1606 dolláros egy főre jutó értékkel Kőolajtól függő országok Nagy az édesvíz hiány veszélye is.

Politikai konfliktusok Autoriter rendszereket iszlamista erők váltják le, amelyekben általában a radikális irányzat nyer teret A gazdasági növekedés nem tudott lépést tartani a növekvő népességgel, a munkanélküliségi ráta, különösen a fiatalok között tartósan magas. Nőtt a társadalmi egyenlőtlenség, nőtt a korrupció, nőtt a szegénység. A térséget jelenleg a különböző vallási és politikai csoportok és erők szinte átláthatatlan konfliktus-halmaza jellemzi, melyben külső résztvevők (USA, EU, Oroszország, Szaúd- Arábia, Irán, Törökország, Izrael) és belső szereplők (siíta és szunnita csoportok, kurdok) is részt vesznek.

A szíriai helyzet

Kivándorlási szándékok a térségben (Gallup)

NYUGAT-BALKÁN Novák Tamás: Migrációs kockázatok, várható folyamatok Nyugat Balkán című tanulmánya alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_novak.pdf

Egyedi vonások Kettős szerepben: Kibocsátó terület Tranzit útvonal Push faktorok (1) A Nyugat-Balkán gazdasági folyamatainak hosszú távú kedvezőtlen adottságai (tőkehiány, munkanélküliség); (2) Az európaizációval kapcsolatos nehézségek, s ezekhez kötődően a belpolitikai konfliktusok (alapvetően az EU-tagság perspektívájának gyengesége) (3) a demográfiai folyamatokhoz kötődő gazdasági problémák és erősödő politikai kockázatok (4) működésképtelen állami struktúrák (failed states) a térségben (Bosznia-Hercegovina, Koszovó).

A menekülthullámban játszott szerepük Más mint a menekülthullám többi szereplője 3-5 évig fennmarad a kibocsátása Kumulatív válság

SZUBSZAHARA Biedermann Zsuzsánna: Migráció Szubszaharai Afrikából Magyarországra és Európába alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_biedermann.pdf

Szubszaharai (Fekete Afrika, Száhel) migráció Forrás: Biedermann Zsuzsánna: Migráció Szubszaharai1 Afrikából Magyarországra és Európába http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_biedermann.pdf 2011 Arab Tavasz A fő kibocsátó országok: Eritrea (27%), Szomália (9%), Niger (9%), Csád, Mali, Nigéria (11%), Gambia (5%), Ghána, 2015 július: 31.287 menedékkérőből 1429, 4,6% 2015 augusztus: 47.094-ből 1409 3% jött Magyarországra, Líbia: 1700 km partvonal, ellenőrizhetetlen 2007-ig Kaddafi várja őket (6 milliós lakosság mellett 2,5 millió vendégmunkás 2011-től üldözik őket Visszaesett a kőolajkitermelés (1,7 millió hordóról 500.000 hordóra) Líbián keresztül 330.000 menekült jött Európába (220.000 a görög, 110. 000 olaszútvonalon)

Az Afrikából érkezők okai a kontinens elhagyására a jó líbiai munkalehetőségek szűkülése, a líbiai fekete-ellenes rasszizmus megerősödése a menekültstátusz rendszerének akadozása Líbiában nincs lehetőség a tisztességes megélhetésre a származási országban változó klíma, elsivatagosodás, természeti katasztrófák demográfia: rendkívül dinamikusan növekvő fiatal (a lakosság egyharmada 20 és 24 év közötti, UNFPA, 2012) népesség, szubszaharai Afrika jelenlegi lakossága 900 millió, ENSZ-becslések szerint 2050-re várhatóan kétmilliárd, 2100-ra 3,8 milliárd fő lesz ez hatalmas nyomást gyakorol a kibocsátó országokra (élelmezés, alapvető szolgáltatások, iskoláztatás, munkalehetőségek biztosítása)

Politikai okok Politikai instabilitás (polgárháborúk, bukott államok, krónikus vészhelyzetek) vagy elnyomó rezsimek a kibocsátó országban Elnyomó rendszerek (Dél-Szudán, Szudán) Terrorizmus (Boko Haram, al-káida stb) Belső konfliktusok

Konklúzió FŐ ok: gazdasági kilátástalanság. A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint 2010 és 2035 között Afrikában 450 millió új szereplő lép be a munkaerőpiacra: tehát a szubszaharai Afrika előtt álló legnagyobb kihívás napjainkban (magas termelékenységű) munkahelyek teremtése. (IMF, 2015) A fentiek alapján a közeljövőben nem várható a szubszaharai kibocsátó országok problémáinak megoldása, különös tekintettel a kilátástalan jövővel szembenéző fiatalokéra. Valószínűleg növekvő mértékben folytatódik majd az elvándorlás, és a relatív földrajzi közelség miatt a fejlett régiók közül továbbra is Európa lesz a fő cél.

AFGANISZTÁN, PAKISZTÁN, IRÁN Wagner Péter: Afganisztán, Pakisztán és Irán migrációs kockázatai tanulmány alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_wagner.pdf

Afganisztán Katonai kivonulás 2015 januártól 150.000 helyett (2010), 15.000 katona marad tanácsadóként A Talibán mozgalom és az Iszlám Állam térnyerése Erőszak terjedése Kilátástalan gazdasági helyzet 30 milliós becsült népesség kétharmada 24 évnél fiatalabb, 80%-a képzetlen. Menekültek: Pakisztánban 1.615.876 fő, Iránban 840.158 afgán menekült él. Az írástudatlanság 61 százalékos a férfiak, 67 százalékos a nők körében

Irán Iszlám köztársaság Abszolút hatalommal rendelkező vallási vezető irányítja Más, mint a környezete: A 76 milliós Iránban az iskolaköteles gyerekek 99 százaléka jár iskolába, az írástudás aránya a teljes lakosságra vetítve 82 százalékos. 100 lakosból kb. 77 használ mobiltelefont, a lakosság majd 30 százaléka használ internetet. 2012-en a várható életkor 73.6 év volt Az IMF adatai szerint Irán esetében a legmagasabb a világon az agyelszívás. Üldözik az afgán menekülteket. A 2-3 millió (afgán) menekült (fele illegális) a kiutasítás veszélye és a szír háborúban önkéntesként történő megjelenés között választhat

Az Iránból érkező menekültek Afganisztánból indult afgánokból, akik Iránt csak tranzitországnak használják (képzetlenek) Iránban hosszabb rövidebb ideje élő afgánok, akik elsősorban a jobb élet reményében, családegyesítés, negatívan megváltozott megélhetési körülmények miatt kelnek útra Európába (képzetlenek). Iránból valamilyen üldöztetés miatt érkező személyek (politikai nézet, vallási, etnikai kisebbség). Általában kis számú csoportról van szó, de összhangban az általános iráni trendekkel, ők is közepesen vagy magasan iskolázottak. Az Iránból érkező iráni menekültek legnagyobb rész gazdasági bevándorló, magasan iskolázott, képzet munkaerő, főleg természettudományi, egészségügyi hátérrel.

Pakisztán A nemzeti öntudat gyenge A politikai hatalom a pundzsabi elit (katonai és politikai) elit kezében összpontosul, akik érdekeiknek megfelelően elsősorban a szindi (politikai) és pastun (katonai) elitet kooptálták a hatalomba. A vallási (különböző síita-, kisebb pre-iszlám stb. irányzatok) és szeparatista etnikai szervezetekkel szemben általános az intolerancia. Az összetartó erőt leginkább az iszlám vallás, Kasmír tartomány egy részének 1948-as elvesztése jelenti és az India ellenesség jellemzi

Pakisztán 200 milliós lakosság fele 24 év alatti 45%-os az analfabétizmus 10%-os az internet lefedettség Az egy főre jutó GDP 1270 USD/fő Pakisztán lakosságának kb. 3,6 százaléka (kb. 7.2 millió fő) él külföldön. A legnagyobb közösség az Öböl térségben él (mintegy 3,5 millió ember). Az Európában élő mintegy 2.2 millió pakisztáni fele Nagy- Britanniában él, a maradék főleg, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Görögországban és Dániában vannak (de létszámuk sehol sem éri el a 100.000 főt) A pakisztáni menekültek főleg vallási kisebbségek körül kerülnek ki, elsősorban a síita és az ahmadiyya közösség tagjai.

A MIGRÁCIÓ FÖLDRAJZI VONATKOZÁSAI Kocsis Károly Michalkó Gábor Szabó Balázs Balizs Dániel Az EGT1-t érintő nemzetközi migráció térbeli sajátosságainak vizsgálata című tanulmány alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/kk_tanulmany.pdf

MAGYARORSZÁGI MENEDÉKKÉRŐK ADATAI, 2015 Papp Z. Attila Kováts András Morauszki András Menedékkérők Magyarországon 2015-ben című tanulmánya alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_pappz.pdf

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Információs Rendszerének (MIR) 2015. 01. 01. 2015. 08. 31. közötti adatai

Állampolgárság szerinti megoszlás

Nemek és állampolgárság

EU ÉS A MIGRÁCIÓ

Befogadó országok (szír menekültek)

1951. évi genfi menekültjogi egyezmény 1. cikk (2) Menekült státuszra jogosult, aki: - faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; - vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni.

Visszaküldés (A Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól) Az EU Menekültügyi Eljárásokról szóló Irányelve szerint a menedékkérő biztonságos harmadik országba visszaküldhető (27. cikk). Biztonságosnak egy ország négy feltétel egyidejű fennállása esetén minősül: a) az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatt; b) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét; c) tiszteletben tartják a nemzetközi jog azon szabályát, miszerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve; és d) a menekültstátusz kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültstátusz megadása esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban való védelem. Az uniós jog nem határozza meg a biztonságos harmadik országok körét.

Dublini megegyezések Dublini rendelet (Dublin I.) 1990 Dublini egyezmény (Dublin II., ) 2003 Dublin III. 2013-tól hatályos Dublin IV. folyamatban

Döntési mechanizmus, tervek

Mechanizmus

Változás

2018 Eurostat

AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Munkacsoportjának elemzése Forrás:http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_europabairanyu lo.pdf