A gőztáblázat alapján a gőztáblázat belépő gőz entalpiája 2957 kj/kg, a vízgőz i-s diagramja alapján a távozó gőz entalpiája 2640 kj/kg.



Hasonló dokumentumok
7. osztály, minimum követelmények fizikából

Tartalomjegyzék. Előszó... 7

Ftéstechnika I. Példatár

Ventilátorok üzeme (16.fejezet)

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

Megint egy keverési feladat

Fizika Előadás

Egyenáramú motor kaszkád szabályozása

/CSAK ISKOLAI HASZNÁLATRA!/ GÉPELEM FELADATOK. II. rész KÉSZÍTETTE: SZEKERES GYÖRGY

STATISZTIKA 2. KÉPLETGYŰJTEMÉNY. idősorok statisztikai becslések hipotézisvizsgálat regressziószámítás

Műszaki hő- és áramlástan (Házi feladat) (Főiskolai szintű levelező gépész szak 2000)

Dr`avni izpitni center FIZIKA. Izpitna pola 1 1. feladatlap. ^etrtek, 8. junij 2006 / 90 minut június 8., csütörtök / 90 perc


1.0. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK


Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m




9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED!


Erőlökés: állandó, r pedig az m 1 és m 2 tömegű testek közti távolság. Súly(erő):

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI



P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA


ľ ó ľ ľ ľ í ę ę ľ Ĺ ó ö ö ľ í ľ ú ť ľ ľ ü ó ö ö ü ľ ó í ľ ź ó Í óľ ľó ľ Ü ó ó ľ ľó ľ ľ ű ľ Ńź ľ í ź źę ľó ú ľľ Ü ń ľ ľ ó ľ ľ í ľ ú ł ó ó źľ ü ľ ű ľ ľ


MISKOLC. Szálláskatalógus. 1


Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u-

27. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

ö É Á ó ó á é á ó ö á É É ö ó


ő ő á ó á ü őá ó ő ó Ĺ ć ő ő ő ö ő Í ő ú á á á Ĺ ő ö á á ö ő ő Ĺ á á ő ö ő ő á ó ó Á ź ö á ő á á ü Ĺ á ő ő ő ő á ú ő ő ő á ą ő ó á á ő ó ć ő ő á á á á


ő ź ľé ę ó ú ó ú ű ź ó ľ ź Ü źú ę äąź ź ö ľü ó ľ ő ö ü ö ö ö ľü ö ü ľ ö Á ó ö ö őľ ľť ľ ü ű ö ę ó ź ź Ü ę ö ő ő ö ü ö ü ö ü ö ü źů ö ť ü ö ó ü ó ó ź ę


75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

ISKOLÁNK DOLGOZÓI AZ TANÉVBEN AZ OSZTÁLYOK TANULMÁNYI EREDMÉNYEI STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A KÉT TANÉVRŐL


ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö


Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Portfólióelmélet. Portfólió fogalma. Friedman portfólió-elmélete. A befektetés három jellemzője. A kockázat általános értelmezése (Kindler József)

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.













Mérnöki alapok 9. előadás


Hatvani István Fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. 7. neutrínó. 8. álom


1. Gyors folyamatok szabályozása

ů ő ó ű ź ľ ó ź ú ü ó ľ ő ü ü őđ ó ó ó ó ó ľ ź ź ő ę Ĺ ó ź ł ó ü ó ź ź ľ ó ő Ĺ łó źů ö ő ö ó ö ľ ľ ú ń ó ó ó ľ ľ ľ ľ ú ľ ó őđ ź ó ü ú ó ő ľ ľ ó ö ó ü



Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

KOPRO szivattyú család


Síkbeli csuklós szerkezetek kiegyensúlyozásának néhány kérdése

2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont


ő ľ í ö ő ő ú í ü őľ ľ í ú í í ú ó ü Ĺ í ü í ü ľ ó ő í ő í ó ńź í ő í í ľ ó ő đ ó Ĺ ő ź ź í ł ő ó í ľ ł ő ľ í ú í ó ľ ő ő ź ľĺ í ľ ó đ í ú ő ó ő ő ę ö

ö ľü ő ő ö ľü ö ü ź ö ü ę ľ ü Í ö ö ü ü ö ü ę ö ő Á Á ö ľü źń ö ľü ľ ő ľę ź ö ü ľ ö ü ő ö ľ ľ ź ő ő ő ö ľ ľ ö ő ü ü ý ľ ü Ü ö ü źů öľ ő ö ü ő ő ľ ľ ő

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Tudtad? Ezt a kérdést azért tesszük fel, mert lehet, hogy erre még nem gondoltál.

Tornyai Sándor Fizikaverseny Megoldások 1




Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

A Griff halála. The Death of Griff. énekhangra / for voice. jön. œ œ. œ œ œ. œ J. œ œ œ b J œ. & œ œ. n œ œ # œ œ. szí -vű sze-gé-nyek kon-ga.


ľ ú ő ö ü ö ľü ő ľ ő ö ü ú ö ľ í ü ú í ö ľĺ ő ű ľ ö ü ľü ę đí ą ó ő ő ü ú í ľ í í ý đ ę öľ ü í ú í ó í ő ó í ő ő ö ö ú í í ö ö ľü ú í í ľ ľ Ü Ü í í ľ


ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK






Automaták. Tartalom. Automaták. Automaták Bevezetés I.2 I.1. Vezetékdaraboló automaták I.3. Csupaszoló automaták I.4




Szerszámgépek 5. előadás Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/ félév

Átírás:

Axál rbá é rezr. Haárzz eg az egy fzaú aó (Laal) rbából ázó gőz ebeégé ha dj hgy a beléő gőz 5 bar yáú é 80 C- é az adaba exazó á ázó gőz edeégarala 5 %. Az álló laár léő laázöge. A fó laár özéáérőjéél a erüle ebeég b. 00 /. A úrlódá haáá é egyéb ezeégee elhayaglhaja. A fzaba beléő gőz áralá ebeégé zé elhayaglhaja. Megldá A fza álló laárá erül feldlgzára az egéz hőeé el aó fza eeébe a fó laár hőeé. Ebből öeez hgy a fó laárra beléő é az a léő relaí ebeége egyáal egegyeze. Ilye rba fza eeé a léő abzlú ebeég axál ráyú azaz egegyez az álló laárra érező ebeég ráyáal. A gőzábláza alajá a gőzábláza beléő gőz ealája 957 J/g a ízgőz - dagraja alajá a ázó gőz ealája 60 J/g. Ezzel a fza álal feldlgz hőeé be 957 60 7 J g Ha elhayaglj a beléő gőzebeége ar az álló laár elhagyó gőz ebeége: 7000 796 A úlheíe ízgőz eeébe az adaba eő b. így a r yázy /5

Axál rbá é rezr r 056 a az aál yázyál / =5/5=0 agybb ehá a ebeég a Laal-fúóa (zűülő-bőülő fúóa) eeé állíhaó elő hze az bza agybb a hagebeég: r 5 r 5 0 Megjegyzé: =00960 /g a 5 bar yáú 80 C hőéréleű úlheíe ízgőz fajérfgaa gőzáblázaból. A fza ebeég hárzöge 056 898 57 β β Megjegyzé: az axál gée eeébe az ló fza laázáá úgy alaíjá hgy a özeg abzlú ebeége ée axál ráyú legye. Ebből a zabályból öeez hgy a léő ebeég hárzög de eebe derézögű (a léő abzlú ebeég erőlege a erüle ebeégre). Eeübe egy fzaú rbáról a zó ehá arj ez a eó. A fza fe ebeég hárzöge alajá égezheő el a ább záíá. A erüle ebeég é a fó laárra beléő abzlú ebeég ráya (ez egegyez a erelő laár léő ebeégée ráyáal) ereébe eghaárzhaó a fó laárra beléő relaí ebeég agyága é ráya. 796 00 796 00 699 80 796 ar ar 6 699 erézeee a á egldáa (6 ) a felada zejából érele! eeel arra hgy a fólaázáról ázó özeg relaí ebeége ( ) egegyez a fólaázára érező relaí ebeéggel ( ; reaóf!) eghaárzhaó a fzaból ázó gőz ebeége 699 00 69 A léő laázög edg: /5

Axál rbá é rezr 00 β ar ar 8 77 699. Mera erüle erőel lehe zál egy lya aó fza eeébe elyél a fólaázá özéáérője 870 a rba frdlazáa 000 f/ az álló laár elhagyó özeg ebeége 58 / a erüle érőel 5 - zöge zár be a fó laár léő laázöge edg 5 -al ebb a beléő laázögél. A fza ereé g özeg áral á. A úrlódá haáá é egyéb ezeégee elhayaglhaja. Megldá A erüle ebeég a egad özéáérőhöz: d π 0 87 π 000 8 60 60 A fza ebeég hárzöge alajá eg lehe haárz a fólaázá be- é léő relaí ebeégée ( é ) a erüle ebeég ráyába eő ee ( é ). 667 5 67 58 8 5885 08 58 ar ar 5 67 08 Mel a fza aó a be- é léő relaí ebeége az agyágúa é így a erüle ebeégre eő ee: β 0867 79 6 β 08 6 67 90 85 A erüle erő edg: F 796 9085 5785 N 60. Ad egy rbórezr egy fzaa elyre a reaóf 05. Az álló laázá beléő laázöge a fólaázá léő relaí ebeége 8 / a erüle érőel - zöge zár be. Haárzza eg a egelye eleező erüle eljeíéy fajlag agyágá! A úrlódá haáá é egyéb ezeégee elhayaglhaja. Az axál ebeég álladó! Megldá /5

Axál rbá é rezr A 05 reaófú fza ebeég hárzöge a öeező é frá ölhe A fzara jellező axál ebeég a léő ebeég hárzögből a 8 65 Az álló laázá beléő laázöge a léő ebeég hárzög abzlú ebeégée felel eg ehá -el a jelöle az ábrába. Az ráyára egad zög é az axál ebeég ereébe eghaárzhaó a agyága ely eg ell egyezze a beléő relaí ebeégéel (reaóf 05!) a 65 6 ell legye záíhaó a é relaí ebeég erüle ebeégre eő ee 6 06 7 8 69 9 A háyzó erüle ebeég érée éldál a beléő ebeég hárzögből záíhaó a éel egíégéel: 9 8 6 8 6 9 6 8 Egy llaá ee a egrajzl ebeég hárzögere láhaj hgy a beléő relaí ebeég erüle ebeégre eő ee ( ) a erüle ebeégél agybb (bal ldal) a áál edg ebb (jbb ldal). Ez özeee a záéréeel ( >) yláaló hgy a jbb ldal ebeég hárzögeel a dlg. A fza fajlag erüle eljeíéye: W Pf Ff 06 7 69 96 8 65 g. Egy 8500-a ereé frdlazá űödő axál rezr fzaa 05 reaófúa. Haárzza eg a özéáérőél (d = 700 ) éréye ebeég hárzöge aló ebeége agyágá a erelő laár be é léő laázögé ábbá a fza eljeíéyzüégleé ha dja hgy a laá hza 0! A fó laár be- é léő laázöge redre 7 é. A úrlódá haáá a laá aagágá é az egyéb ezeégee elhayaglhaja. Megldá A ebeég hárzöge é leheége alaba felele eg a feléelee. /5

Axál rbá é rezr 7 7 Ezúal a erüle ebeég d π 0 7 π 8500 60 60 A háyzó ebeége eghaárzááhz a éel ell alalaz l. a beléő ebeég hárzögre 7 7 7 7 85 Mel 85 7 77 erézeee a felő ebeég hárzöge felele eg ee a feléele. eeel a reaóf éréére a erelő laázá be é léő laázögé alójába ár erjü. A erelő laár beléő ebeégée ráya egegyez a fó laár léő abzlú ebeégée ráyáal azaz a erüle ebeéggel - zár be. A erelő laár léő laázöge edg a öeező fó laár beléő abzlú ebeégée ráyáal ehá a erüle ebeéggel 7 - zár be. A fajlag erüle erő Ff 77 A fajlag eljeíéy züégle W Pf Ff 96 8 g Érdee egfgyel hgy lye eebe a fajlag erüle erő záérée egegyez a erüle ebeég záérééel a fajlag fza eljeíéy edg erézeee a erüle ebeég égyzeéel egyez eg. 5. Egy axál fza fó laáráa be- é léő laázöge redre é 7. A laázá özéáérője 70 a laáhz 5 a gé ereé frdlazáa 000 a N g 5/5

Axál rbá é rezr fza ereé 00 g leegő áral á é özee űrűége 5 g/. Haárzza eg a fza reaófá é eljeíéy-züéglee! A laá ége aagágá ala a fza belül a űrűég yáfüggéé fgyele íül hagyhaja. Az axál ebeég álladó! Megldá eeel arra hgy a fza öréő ááralá rá a relaí ebeég ő ylá exazó azaz rba fzaról a zó! Az axál ebeég élege érée: 00 a döz l 6050705 A erüle ebeég: döz 0 7 000 9 55 9 55 A beléő laázöggel é az axál ebeéggel a beléő relaí ebeég: a 58 6 β Mel 586 5 a ebeég hárzöge alaja a öeező ell legye 7 A éel egíégéel záíhaó a beléő abzlú ebeég agyága 58 6 58 6 6 A léő relaí é abzlú ebeég eghaárzáa haló ú öréhe: a 7 8 7 7 7 78 78 7 9 A fó é a erelő laázá beöeező yáöeé hze rba fzaról a zó: 78 58 6 Δ ρ Pa fó 5 8 6 9 Δ erelő ρ 5 06 Pa Végezeül a eree reaóf: fó 8 05 8 06 fó erelő 6. Egy axál rezr-fza ereé 500-a frdlazáal frgó járóereére 00 Pa yáú é C hőéréleű leegő érez 5 / ebeéggel ely a erüle érőel - zöge zár be. éelezzü fel hgy a járóerée áhaladó leegő yáa 0 6/5

Axál rbá é rezr Pa-al öez adaba állaálzá elle! Feléeleze hgy a fó laárra érező é az a ázó leegő axál ebeége álladó adaba eője é gázálladója 87 J/g.K haárzza eg a léő relaí é abzlú ebeég agyágá a fajlag erüle erő é a fza hajááhz züége fajlag eljeíéy! A záíá a laá 65 -e özéáérőjére égezze el! Megldá a A erüle ebeég: döz 0 65 500 505 9 55 9 55 Az axál ebeég a 5 5 8 A beléő relaí ebeéghez a -éel egíégéel jha el: α 5 5 05 5 505 0 66 A beléő laázög edg a -éelből: 5 ar ar 976 066 A fóerée beöeező yáöeedé öeezébe a özeg hőérélee: κ κ 0 7 0 77 K azaz 777 C-ra öez 00 Az ealaöeedé egyelő a zgá eerga öeééel: aha a léő relaí ebeég 0 66 00 57 77 00 Mel az axál ebeég álzala a léő laázög öye záíhaó: a 58 ar ar 7 00 Iere a erüle ebeége é a léő relaí ebeége ala az eze álal bezár zöge a -éel egíégéel záíhaó a léő laázöggel zeöz ebeég azaz a léő abzlú ebeég. 00 5 05 005 057 6 0 A fajlag erüle erő: β 7/5

Axál rbá é rezr β 066 976 97 β 00 7 85 A fajlag erüle erő edg: F 97 85 88 N A fajlag erüle eljeíéy: Pf Ff 8 8505 W g 7. Egy 0 fzaú axál rezr eljeíéyzüéglee 80 W ereé frdlazáa 500 a zállí leegő yáöeedée bar ely a fza özö egyeleee a felza. éelezzü fel hgy a fza degyée reaófa 05 a frgóréz áérője a laázá öéél 00 a - é beléő relaí ebeége háyada b. 5 é a éréadó axál ebeég 0 /. Haárzza eg az egye fza fó é erelő laáráa be é léő laázöge é az egye fzaba éréye laáhzaa! Az egye fza eeébe álag űrűéggel zálha a rezr egézére a lr eő. A öryeze leegő hőérélee 6 C. Megldá Az egy fzara jó yáeeledé 5 Δ 0 Δ 7000 Pa 0 0 A leegő öegáraa: P P 87 80 80000 8 698 89 Az elő fza laáhzáa záíááhz a leegő érfgaáraa: V 8 87 89 89 5 0 A belééél a űrűég álag érée: 8 g ρ 05 V 89 V V a l db l 0 d l l b a V d b db 89 0 0 a π π 0 0 69 l 0 75 Δ 7000 Δ fl ρ 5 ρ 8500 Pa Δ f 8500 5 ρ 5 05 g 8/5

Axál rbá é rezr 97 0 5 5 A fó laár beléő laázöge: a 0 ar ar 8 97 0 a 0 ar ar db l 0 0075 500 6 9 55 9 55 Az ló fza laáhza az álladóa feléeleze axál ebeég egíégéel haárzhaó eg. V V V V 89 0 80 Az ló fza ááralá erezezee a laáaagág elhayaglááal V V V V 89 0 80 V 0 80 A 0 068 a 0 Ebből edg a laáhz: d l A b l A 0068 db db 0 0 π π 0 0 7 l 6 A elje hzálzá 75-6=75 () ehá fzaé 75/0=875 ()-el ell öee a laá hzá. 8. Egy 05 reaófú axál rezr egy fó laáráa egy laája 80 hzú a laáhz feléél a léő laázög 0. Haárzz eg hgy a laáőől a laá úág hgya ell álzz a be- é a léő laázög! éelezzü fel hgy a egelyáérő 0 é a laá úáál a ebeég ax. 00 /. Az axál ebeég éréadó érée 5 / é éelezzü fel hgy a erelő laár beléő laázöge é a reaóf a hz eé álladó! Megldá A laá úáál éréye ebeégre egad rlából záíhaó a frdlazá leheége axa: 00 frd 9 55 d l 0 0 0 80 b 9 55 88 Ezzel a erüle ebeég a laá öéél é a hz feléél: db 0 0 88 ő 0 9 55 9 55 9/5

Axál rbá é rezr db l 0 0 080 88 özé 65 9 55 9 55 A laáhz feléél eghaárzz a léő ebeég hárzög er adaaból a - é a beléő relaí ebeég éréé é a ebeég hárzög alajá (erüle ebeég!) feő háyzó laázöge ely a beléő relaí ebeég ráyá aja é egegyez egyébé a léő abzlú ebeég ráyáal (a reaóf 05!). a 5 7 β 0 özé özé β 7 65 7 65 0 5 a 5 β ar ar 90 5 ehá a laáhz feléél a beléő laázög ée 90 - é ez egegyez a léő abzlú ebeég ráyáal. Így a léő laázög axál é ál érée az alább ábra alajá záíhaó β ax=98 β = =5 / ax 90 0 / 00 / A reaófa a laáhz e álladóága egöeel hgy a beléő ebeég hárzögbe a beléő relaí ebeég legye álladó é a beléő abzlú ebeége ala a erüle ebeéggel bezár zögée ell álza gyaaz éréhaár özö ahgy az a léő ebeég hárzögbe ár egállaí. Ez egyébé özhagba a azzal a zabállyal hgy a 05 reaóf előye hgy a fó laá é a erelő laá az rflúa de egyáhz ée az axál áralá ráyára ürö helyzebe aa beéíe. β = β ax=98 ax =5 / 90 00 / 0 / Végeredéybe ez az jele hgy a fó é a erelő laá léő élé ell a hz eé elaar é 98 özö a laáőől a ú felé halada íg a beléő éle dé 0/5

Axál rbá é rezr eebe álladó zöge zára be a erüle ebeéggel eeübe öréeee ée 90 -. 9. Ad egy 5 fzaú adaba rbórezr elye egye fzaara a reaóf 05. Az álló laázá léő laázöge 5 az álló laázára érező özeg ebeége 60 /. Haárzz eg a rbórezr eljeíéyzüégleé é yázyá ha az elő fza eeé a laáhz 00 a rbórezr azfér állaú 5 C hőéréleű leegő zí be é a ereé frdlazá 000. A úrlódá haáá é egyéb ezeégee elhayaglhaja éelezze fel hgy a laáhz eé a ebeég hárzög alaja álladó é egegyez a 800 -e özéáérő éréye alaal. A laázá erezeze-zűíé éyezője 087. Megldá A 05-e reaófú fza be- é léő ebeég hárzöge a öeező jellegzee ala aa A ezeőerébe é a járóerébe beöeező a yáöeedé az agyágú azaz = é =. Előzör haárzz eg a erüle ebeég éréé a özéáérőre: d π 0 8 π 000 67 6 60 60 A fzaba beléő leegő ebeégére egad éré az a fzaból léő leegő ebeégéel ehá = =60 / A -éel alalaza l. a beléő ebeég hárzögre 5 Ebből 5 0 ; 5 5 5 676 5 676 60 676 5 76 558 ; az egyele é gyöe 65 / é 9 /. A é gyö özül a a 65 / érelezheő el a rezó rá a relaí ebeég öez hze így jöhe lére a yáöeedé a fó laár. A ebeég hárzöge ehá a öeező ód éze : 5 5 A fza a yáöeedé a járóerébe beöeező éré ézeree a a leegő űrűégére a bezíá állaba éréye /5

Axál rbá é rezr 5 0 g ρ 87 88 beül érée előzeee felée: ρ Δ f Δ j 65 60 5677 Pa Ö fza alalazáa eeé a elje yázy a záía özöröe lez azaz azfér yáról öréő zíá eeé a rezó á yá b. 7 bar lez. A leegő űrűégée a rezó özbe öréő álzáá fgyelebe lehe e ly ód hgy az egye fzaba álladóa éelezzü fel de fzaé öeő éréel zál agy öbbzör eráóal egereü az álag űrűége. Ez óbb álaza é a rezó adabaa feléeleze g ρ 7 9 Az álag űrűéggel újrazála a fza yáöeedé ρ 8 Δ f Δ f 65 60 80 azaz a égyá az 5. fza á b. 07 bar lez. Pa Az leír eráó eg lehe éel éháyzr a abb eredéy érdeébe. Ee égé az álag űrűég 5 g/ -re adód é így a elje yázy 689 lez. A eljeíéyzüégle eghaárzááhz eg ell haárz a érfgaára é a öegára. A érfgaára a fzaból léő ebeég erüle ebeégre erőlege eée é a zabad ááralá erezezee a zrzaa: V d l ψ 5 65 5 0 8 0 0 87 66 5 a öegára g V ρ 66 5 79 8 A fajlag azüégle κ κ κ κ J 87 88 6 89 0 É κ κ g égül a eljeíéy P 798 0 6 MW 0. Egy gázrba beredezé égőere á a fügáz hőérélee 780 C a yá edg 65 bar. Vzgálja eg a hőhazíá leheőégé é az hgy lye éréű haáfjalá eredéyeze ez. A öryeze állaú leegő hőérélee 7 C a rezó é az exazó lr haáfa egyará 09. A fügáz é a leegő deál gáza ehe é a fügáz jellező a leegőéel aza ehe. Megldá A lr haáf dé eebe a alóág (úrlódá lr) állaálzá eeé éréye a é az deál (úrlódá ee) lr állaálzá eeé éréye a zyá aja azba a rezó eeé a úrlódáee eebe a azüégle ebb a rba eeébe úrlódáee eebe a a agybb úrlódá eebe ehá /5

Axál rbá é rezr /5 rezrál l al l l rbáál l l al l Eze az özefüggée leheőé ez hgy a rezóra é az exazóra záíha a lr eő éréé: =65 =6 Ezzel az exazó é a rezó deál é éylege éghőérélee redre K 8 66 6 5 05 K 6508 6 5 05 6 6 K 95 65 90 K 55 65 90 65 65 Va ehá leheőég hő hazíára hze a rbából ázó özeg hőérélee (6508 C) agaabb a rezrból léőé (55 C). A haáf hőhazíá élül. A rba álal zlgála éylege a a lr haáf özefüggééből g J η Δ l 0 0 9 650 8 05 87 6 6 A rezr azüéglee g J η Δ l 6 09 90 55 87 65 65 A gázrba beredezé haz fajlag ája a eő ülöbége azaz 675 J/g. Az öze beezee hőeyég hőhazíá élül J/g Δ q be 50 55 05 5 00 hő hazíáal J/g Δ q be 0 650 8 05 5 00 A haáf ehá hőhazíá élül 675/50=05 hő hazíáal edg 675/0=07 a jeleő jalá. Má ú az zeró haáf egíégéel eljha erre az eredéyre! A rezó é a rba zeró haáfa: 087 90 55 90 95 z z

Axál rbá é rezr 6508 05 z 09 668 05 Ezeel a rezr éylege azüéglee: κ J 8795 90 06 0 κ g 06 0 J 6 η 0 87 g z κ J 8705 668 8 6 κ g J z 8 609 0 98 g A rba éylegee hazíhaó ája 6686 J/g a gyarlalag gyaaz a a á ú a rábba. Ebből öeez hgy a haáf gyarlalag aza.. Egy rbórezr ely azfér yáú C hőéréleű leegő zí be az 5 bar yára rálja. A fele eljeíéy 8 W. Haárzz eg a rbórezrra jellező lr haáf ha dj hgy a 5 áérőjű zíóezeébe az áralá ebeég 8 /! Megldá Elő lééé haárzz eg a rezó elzeedő leegő öegáraá. d π 5 0 05 π V 0 8 g 0 09 87 9 A fajlag ( g leegőre eíe) azüégle: P 8 J 986 0 09 g A fajlag azüégle özefüggéé alaí á úgy hgy abba a az ad eyége zereeljee: Ebből a lr eő záíhaó 579 986 0 877 κ l l κ 87 9 0 96 5 l l A rbórezr lr haáfa az deál lr é a alóág lr rezr fajlag azüégelée háyadaé a defála /5

Axál rbá é rezr 5/5 0908 5 786 59 59. Egy gázrbába a 90 C hőéréleű fügáz bar yáról azfér yára exadál. A rba beül zeró haáfa 09. Haárzz eg a rbából ázó fügáz hőéréleé. A fügáz adaba eője b.. A fügáz deál gáza ehe. Megldá Az zeró haáf a alóág rba álal zlgála a é az deál adaba (zeró) rba álal zlgála a háyada. A alóág rba fajlag ája Az deál adaba rba ája a Az zeró haáf a alóág lr rba é az deál adaba rba fajlag eljeíéyée háyadaé a defála 09 a Ebből 79 07 l 05 l 0978 09 05 Ee ereébe a rbából ázó fügáz hőérélee K 880 7 0 79 79 ehá 6077 C.