STATISZTIKA (H 0 ) 5. Előad. lete, Nullhipotézis 2/60 1/60 3/60 4/60 5/60 6/60

Hasonló dokumentumok
STATISZTIKA. Excel INVERZ.T függvf. ára 300 Ft/kg. bafüggvény, alfa=0,05; DF=76. Tesztelhetjük, hogy a valósz. konfidencia intervallum nagyságát t is.

STATISZTIKA. H 0 : Kefir zsírtartalma 3% hektolitertömege 80 kg. u = = = = Tesztelhetjük, hogy a valósz. konfidencia intervallum nagyságát t is.

Paraméteres eljárások, normalitásvizsgálat, t-eloszlás, t-próbák. Statisztika I., 2. alkalom

STATISZTIKA. Egymintás u-próba. H 0 : Kefir zsírtartalma 3% Próbafüggvény, alfa=0,05. Egymintás u-próba vagy z-próba

STATISZTIKA 2. KÉPLETGYŰJTEMÉNY. idősorok statisztikai becslések hipotézisvizsgálat regressziószámítás



STATISZTIKA. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfiloz. szetfilozófia fia matematikai alapelvei, 1687) Laplace ( )

Statisztika gyakorló feladatok

A várható érték vizsgálata u és t statisztika segítségével

Az átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)

Wilcoxon-féle előjel-próba. A rangok. Ismert eloszlás. A nullhipotézis megfogalmazása H 1 : m 0 0. A medián 0! Az eltérés csak véletlen!



BIOMETRIA (H 0 ) 5. Előad. zisvizsgálatok. Hipotézisvizsg. Nullhipotézis

HIPOTÉZISVIZSGÁLATOK, STATISZTIKAI PRÓBÁK. Hipotézisvizsgálat_Statisztikai próbák










7. el adás Becslések és minta elemszámok fejezet Áttekintés


Képletgyűjtemény a Gazdaságstatisztika tárgy A matematikai statisztika alapjai című részhez

MINİSÉGBIZTOSÍTÁS 6. ELİADÁS Március 19. Összeállította: Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár

Mérések, hibák. 11. mérés. 1. Bevezető

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok

í í ő í í í í í í ö í í í í íü í ü ö ü í ö í ö í í í í í í í í ő í ő í í


GYAKORLÓ FELADATOK 5. Beruházások


Ö Ü ú ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő Ü Ü ő ő ő ő Ö ő ő ő ő ő Ü ő ő ú ő Ü Ö ő Ö ő ú ő ő














biometria III. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Hipotézisvizsgálat

2. gyakorlat 2. Mérési adatok feldolgozása, mérési eredmény megadása Matematikai statisztikai alapismeretek (kiegészítés)


ő í ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő í ö í ü Ö ő í í É ü í

ű Í ő ű ü ő ő ú ő ű ü

ú ú ő ü ő ü ő í ü ö ű ú Ö




Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é


ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú

Hipotézis, sejtés STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Tudományos hipotézis. Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H 0 ) 11. Előadás

Ö í ó ű í íű ű ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ó Ö ó ü ó ü ó ú ú ú Ö ó ó ó í ó ü úú ü í ó ó ó í Ó Ó ó í Ö í ó ú í ú í ó ü ü ú í í ú í ü ú í

Á Ö Ú Ü Á ő ü ű ö ő ő ö ü ö Á ö Ü ö ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ö ü ő ö ő ö ő ő ő ö ő ő

Post hoc analízisek BIOMETRIA. LSD-teszt (legkisebb szignifikáns ns differencia) Bonferroni-teszt. LSD Bonferroni Student-Newman

í ő ő ő ő ő ó í ő ó ó ú ő í ö ö ö ő í É ú ő ö í úü ú í í ő ő ő ü ú í ö Á ő ó ő ő ö ó ő ő ő ő ő ő ö ő ó í ö ő í í ő ú ö ö ő ö ő ó ó ö űő ó ú ö ö ő í ő



ö ö Í ü ö ü ö ű Ü ö ö ö ö ö Ö Ó ö ö Ö ö ö ü ű ö ü ö ö ű ö ü



ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü


Hipotézis-ellenırzés (Statisztikai próbák)

ű ő ö ő ő ü ő ö ő Á ő ő ő ő ü ő ő Ó ö ü ü ő ö ű ő ő Ö ő ü űő Ö ú ő ü ú ö ő ö ü ő ü ö ő ö ő Ő ő ü ő ö ü ő ü ö ő ő ű ö ő ö ö ö ü ö ú

í ő í Í í ő ü ő í í ü í ö ö í ő ö í ű ő í ő í ő ü ő í ö ö ő ő ő ű ü ő í í íü í í ő í ő ü ü ő ő ő ü ö ö ű ö ő í ö ő ő í í ö ű ö í ö ö ö ö í ú ü ő í ő í



A m becslése. A s becslése. A (tapasztalati) szórás. n m. A minta és a populáció kapcsolata. x i átlag



Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü

ANOVA. Egy faktor szerinti ANOVA. Nevével ellentétben nem szórások, hanem átlagok összehasonlítására szolgál. Több független mintánk van, elemszámuk





ó ó ó Ú í ó ó ó ü Í ü Í Í ű Ö Ö ü í ű Í íí ú ü Í Í í ü ü Í Í Ö Ö Í Ö Í ű Í ó ó ó Ö Í ü ó í ü ü í ó Í ü í ú ó ü

Beruházási lehetőségek tőke-költségvetési és kockázati elemzése

ö ú Ő É ö Ö ü ü ö Ö ü ű ü ü ü ö ű ű ű ü ü ö ü ö í Á ö ö ö ö í ö ű ú ű ö ö ű ú ö ű ö ö ü ö ü ü í ü ö ü í ü í ü ü ö ü ű í ú ü í ü ú

ó á á ö ő á ű í ü á ö ű ö ú íű ő á ő á á ő á á í ú ú í ö ö á ű á ö ő ő ü ü í á á ő á á öü á á ü ó ó ü ú á í ű ő ű ó á á ó ó á ö ö ő á ü á ó í ű ó ő ü

ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö

Intuitív ADT és ADS szint:


íó ó ü ó ő ö ó í ö ó ő ö ö ó ű ó ó ó ő ő ú ó ó ő ó ú ó ö ő ó ő ó ó ő í ó ó ő ő í ú ú í í ó

ö Í í í í ö ö ö ö ö Í Í ö Í ö í ü ú ö í ö ö ü Í í ú í ö Í Í í ö í ö Í í í í íí í í í Í í Á ö ö í í í ö ö Í í ü ü í ö Í Á

í ú ú Í í íí Öí Í ü ü í ú í í í í ű í í Ő í í úű

ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű


ö ü ü ő ö ő ö ő ű í Í ö Ó ü ü ö ö Ö í ö ő ű ó ö ö Ö ő ö ő ó ó ö ö ó ő ü ő ő ö ö ö ő ó ö ő ó ó ö ó ö ö ö Ö ú ö ő ő ö ű ü íő ő ő ó ü í ü ő ő ó ö ö Ö ú ö

Átírás:

Hioézi STATISZTIKA 5. Előad adá Hioéziek elmélee, lee, Közéérék-özehaolíó ezek /60 /60 Tudomáyo hioézi Nullhioézi feláll llíáa (H 0 ): Kémiá hioéziek 3/60 4/60 Mukahioézi (H a ) Nullhioézi (H 0 ) > 5/60 6/60

Saizikai róba Az olya eljárá, amelyik a miák alajá dö, d aizikai róbáak evezik Modell válazv lazá vagy alkoá Próbaf bafüggvéy előáll llíáa Próbaf bafüggvéy A róbaf bafüggvéy kizámío érékéhez megadhaó egy P,, valóz zíűégi érék. Ez megadja, hogy milye valóz zíűéggel várhav rhaó a róbaf bafüggvéyek a kizámíoal azoo vagy aál l agyobb éréke, ha a ullhioézi igaz, azaz µ µ 7/60 8/60 A aizikai róba meee. A aizikai róba meee. A muka-hio hioéziek (H a ) em igazolhaók k közvele k úo Ellehioézi, ullhioézi feláll llíáa (H 0 ): µ µ, vagy µ -µ 0 Előfaj fajú hiba megválaz lazáa, a, ALFA A mia a ullhioézi aláámazja mazja-e? A muka-hio hioézi idirek módo m bizoyíhajuk 9/60 0/60 Előfaj fajú hiba Kéoldali, zimmeriku, alfa5% (H 0 ): µ µ, vagy µ - µ 0 igaz A mia alajá elvejük k a ullhioézi zi,, évee valódi külöbk bége állaíuk meg Mi eek a valóz zíűége? α (alfa), melye a aizikai róba elvégz gzée elő kell megválazai, zigifikacia-zi zi Szokáo érékei: 0; 5; ; riká 0,% /60 45% ELUTASÍTÁSI 40% 35% 30% 5% 0% 5% 0% 5% ELFOGADÁSI TARTOMÁNY 0% -4-3 - - 0 3 4 z ELUTASÍTÁSI /60

Egyoldali, azimmeriku, alfa5% Egyoldali vagy kéoldali? k 45% 40% 35% 30% 5% 0% 5% 0% 5% ELFOGADÁSI TARTOMÁNY 0% -4-3 - - 0 3 4 z ELUTASÍTÁSI KRITIKUS ÉRTÉK 3/60 Aleraív v hioézire voakozik Egyoldali, ha előzee iformáci ciók va arról, hogy az egyik cak agyobb lehe, mi a máik. m Kéoldali, ic iformáci ciók az özehaolíáról. A kéoldali k a gyakoribb 4/60 A död é é az elkövehe veheő hibák k. A valóág A död é é az elkövehe veheő hibák k. A valóág H 0 igaz (egyformák) H 0 hami (külöbözek) Döé a róba alajá elfogadjuk Helye döé Döé a róba alajá eluaíjuk Helye döé 5/60 6/60 A död é é az elkövehe veheő hibák k 3. A död é é az elkövehe veheő hibák k 4. A valóág A valóág Döé a róba alajá eluaíjuk H 0 igaz (egyformák) Előfajú hiba (α) Döé a róba alajá elfogadjuk H 0 hami (külöbözek) Máodfajú hiba (β) 7/60 8/60 3

A död é é az elkövehe veheő hibák özefoglaláaa A valóág Máodfajú hiba µ em egyelőµ, vagy µ -µ em ulla, H a igaz H 0 igaz (egyformák) H 0 hami (külöbözek) A mia alajá megarjuk a ullhioézi zi, évee egyformaágo go állaíuk meg Döé a róba alajá elfogadjuk eluaíjuk Helye döé Előfajú hiba (α) Máodfajú hiba (β) Helye döé Mi eek a valóz zíűége? β (béa), melyek éréké cak a aizikai róba elvégz gzée uá lehe meghaározi 9/60 0/60 A aizikai róba ereje A valódi külöbk bég g kimuaááak valóz zíűége P-β Gyakorlailag egy igaz mukahioézi vagy aleraív v hioézi elfogadááak valóz zíűége Miél l kiebb az α,, aál l rikább, hogy évee eluaíjuk, juk, de aál l gyakoribb, hogy évee elfogadjuk (máodfaj odfajú hiba) /60 Az elő- é máodfajm odfajú hiba cökke kkeée Mia elemzámáak övel velée Pooabb miavéelez elezé (zórá cökke) Lehe-e e az elő- é máodfajm odfajú hibá ullára cökkeei? NEM A vélele v haáoka em udjuk kiikai /60 Előfaj fajú é máodfajm odfajú hiba közöi k özefüggé 9,5% 6,%,96 Alfa é béa b hiba Fordío De em lieári! 95% -4-0 4 6 8 0 3/60 4/60 4

Egymiá -r róba Egymiá -r róba Tezelhejük, hogy a valóz zíűégi válozók éréke megegyezik-e e egy kokré érékkel. Megválazhajuk a kofidecia iervallum agyágá i. H 0 : µ µ Feléel: el: Skála íu uú ada Normáli elozláú ouláci ció A zórá a miából l becülj ljük 5/60 Próbaaizika: -elozl elozlá,, DF - X µ 0 / 6/60 H 0 : Kefir zíraralma 3% zigifikacia zi5% 30 álag 3,% 0,5% H a : em egyelő X µ 3, 3 σ / 0,5/ 30 0,978 7/60 Próbaf bafüggvéy, alfa0,05; DF9 0.0 0. 0. 0.3 0.4 -elozlá (alfa5%, DF9) -.05-4 - 0 4.05 8/60 0.0 0. 0. 0.3 0.4 -elozlá (alfa5%, DF9) -.05-4 - 0 4.05.9788 9/60 0.0 0. 0.4 0.6 0.8.0 -.05 -elozlá (alfa5%, DF9) -4-0 4.05.978 30/60 5

H 0 : Őzi búza b hekolierömege 80 kg 30 álag75 kg zigma 5 kg H a : em egyelő X µ 75 80 5 σ / 5/ 30,74 0,848 3/60 0.0 0. 0. 0.3 0.4 -elozlá (alfa5%, DF9) Próbaf bafüggvéy, alfa0,05; DF9 -.05-4 - 0 4.05 3/60 0.0 0. 0. 0.3 0.4 -elozlá (alfa5%, DF9) Próbaf bafüggvéy, alfa0,05; DF9 -.05 -.848.05 0.0 0. 0.4 0.6 0.8.0 -.05 -elozlá (alfa5%, DF9) -.848.05-4 - 0 4 33/60-4 - 0 4 34/60 Ké közéérk rék k külöbk bégéek ek ezelée e Feléelek: elek: Függele miák Normáli elozláúak Azoo zórá Ké ormál l elozláú,, függele f mia külöbk bégéek ek zóráa a d 35/60 36/60 6

Ké közéérk rék k külöbk bégéek ek ezelée e Kémiá -r róba egyelő zórá égyezeekél Kémiá -r róba em egyelő zórá égyzeekél Kémiá áro roío -r róba Kémiá -ez ez (zórá azoo) Származha rmazha-e e a ké k függele f megfigyelé, mia azoo közéérk rékű ouláci cióból? H 0 : µ µ Próbaaizika: -elozl elozlá,, DF + 37/60 38/60 Kémiá -ez ez (zórá azoo) Kémiá -ez ez (zórá azoo) X X + ( / ) (/ ) 4 X várhaó éréke 6 000 kg/ha X várhaó éréke 7 500 kg/ha a zórá midké eebe 780 kg/ha ( ) + ( ) + a külöbk bég g zóráa a 55 kg/ha d 780 4 55 39/60 40/60 -elozlá (alfa5%, DF6) 0e+00 e-04 4e-04 6e-04-35 Nic külöbk bég 35-000 -000 0 000 000 0.0 0. 0. 0.3 -.45 Nic külöbk bég.45-4 - 0 4 kg 4/60 4/60 7

A várhav rhaó érék k 500kg/ha, a zórá ±55kg/ha 0e+00 e-04 4e-04 6e-04 Valódi δ külöbég -000 0 000 000 3000 0e+00 e-04 4e-04 6e-04-35 35-000 -000 0 000 000 3000 4000 kg 43/60 kg 44/60 Kémiá F-rF róba a zórá égyzere F-érék k agyobb, mi,00 Fvar /var vagy Valóz zíűég g -alfa Szabadágfokok: DF 6 DF 6 Fvar /var F43,67/89,9,6 45/60 46/60 0.0 0. 0. 0.3 0.4 0.5 0.6 F-elozlá űrűégfüggvéye 4.8 Kémiá F-rF róba a zórá égyzere Válozó Válozó Várhaó érék 9 374,48574 Variacia 43,6666667 89,85749 Megfigyeléek 7 7 df 6 6 F,609066667 P(F<f) egyzélű 0,88968755 F kriiku egyzélű 4,8386574 0 4 6 8 x 47/60 48/60 8

F-érék k kiebb, mi,00 F-elozlá űrűégfüggvéye Valóz zíűég g alfa Szabadágfokok: DF 6 DF 6 F89,9/43,670,6 0.0 0. 0. 0.3 0.4 0.5 0.6 0.3 49/60 0 4 6 8 x 50/60 Kémiá F-rF róba a zórá égyzere Válozó Válozó Várhaó érék 374,48574 9 Variacia 89,85749 43,6666667 Megfigyeléek 7 7 df 6 6 F 0,64789 P(F<f) egyzélű 0,88968755 F kriiku egyzélű 0,334340 5/60 Kémiá -ez ez (em azoo zórá) ) Ha a ké k coor zóráa a zigifikáa a külöbk bözik, ilyekor a ké k özehaolíadó coor variaciájá úlyozi kell a variacia beclééhez (earae variacia). A róbaaizika: x x A róba valóz zíűégi válozv lozója ebbe az eebe em -elozl elozláú,, ezér em a -ábl blázao, haem a Boferroi-módo doío zigifikacia érékeke kell hazáli a közéérk rékek külöbk bözőégéek ek elbíráláakor + 5/60 Kémiá -ez ez zabadágfoka (em azoo zórá) ) Excel kémik miá -r róba em egyelő zórá égyzeekél df + + 53/60 54/60 9

Excel kémik miá -r róba em egyelő zórá égyzeekél Pároío -r róba Ké özefüggő mia közéérk rékéek özehaolíáára zolgál H 0 : d álag 0 Próbaaizika: (DF( ) d d / d a áro roío miák k külöbk bégéek ek zóráa, a, beclée e a mia alajá 55/60 56/60 Fogyókúra Egy fogyókúra kíérlebe k 00 hölgy h ve réz. r Egyé_AZ Előe (kg ) Uáa (kg ) 9 94 05 0 3 90 90 4 96 05 5 90 8 6 95 96 7 59 46 8 89 64 9 07 0 87 88 04 93 03 3 3 9 0 4 9 4 5 88 95 6 76 69 57/60 7 89 9 Excel kémik miá áro roío -r róba a várhaó érékre 58/60 Excel kémik miá áro roío -r róba a várhaó érékre Pároío -r róba eredméy áblázaa Előe (kg) Uáa (kg) Várhaó érék 90,68 87,06 Variacia 9,5935354 97,8347475 Megfigyeléek 00 00 Pearo-féle korreláció 0,858848 Feléeleze álago eléré 0 df 99 érék 4,0907605 P(T<) egyzélű 4,3636E-05 kriiku egyzélű,6603957 P(T<) kézélű 8,779E-05 kriiku kézélű,98469 59/60 60/60 0