I. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elveit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 50. 51. előírásai szerint határoztuk meg. 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből melyet az iskola fenntartója határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: o a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; o a gyermek lakcímkártyáját; o az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; o szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: o a tanuló anyakönyvi kivonatát; o a gyermek lakcímkártyáját; o az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; o szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Ha a felvételt tanév közben kérik, be kell mutatni a fentieken kívül: o a tanuló tájékoztató füzetét o a tanuló iskolai füzeteit 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvétel esetén elbeszélgetünk a tanulóval, a szülőkkel. 7. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 8. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 9. Ha a felvételi kötelezettség teljesítése után még vannak szabad férőhelyek, akkor először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a XVI. kerületben van. 10. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a XVI. kerületben van. 11. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja: o testvére az adott intézmény tanulója o szülőjének munkahelye az iskola körzetében található o az iskola a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található o szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő
12. Amennyiben iskolánk a rendeletben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 13. A leendő első osztályos tanulóknak és szüleiknek ismerkedő foglalkozásokat tartunk az iskolai munkatervben meghatározott időpontokban. A foglalkozásokat az alsós munkaközösség szervezi, a leendő elsős tanítók és az iskola pedagógusai vezetik. A 2019/2020-as tanévre szóló beiskolázással kapcsolatos tájékoztató az intézmény honlapján www.centi.hu VÁR AZ ISKOLA menüpontban olvasható. II. A beiratkozásra meghatározott idő A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 50. (7) szerint az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra - a területileg illetékes tankerületi központ véleményének kikérésével - a köznevelési feladatokat ellátó hatóság által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A beiratkozás időpontja minden év április hónapja. A 2019/2020-as tanévre vonatkozó beiratkozás időpontja az iskola honlapján, illetve az iskolában kifüggesztett plakáton lesz majd olvasható. III. A fenntartó által engedélyezett osztályok száma A fenntartó által engedélyezett osztályok száma a 2018/2019-es tanévben 10 osztály. IV. Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is A térítési díjak fizetéséről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni: o az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint o külsős személy által szervezett sportfoglalkozásért, tanfolyamért o bizonyítványmásodlatért A tanulók számára igény esetén napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az önkormányzat által meghatározott módon és időpontokban lehet befizetni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 21/b (1) bekezdése szerinti ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés az alábbi jogcímeken vehető igénybe:
a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, b) tartósan beteg vagy fogyatékos, c) családjában három vagy több gyermeket nevelnek, d) nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 151. (9) bekezdése szerint a gyermek lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat további étkeztetési kedvezményt állapíthat meg. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló köznevelési intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 3/2017. (III. 27.) önkormányzati rendelet alapján: napi háromszori étkezés 558 Ft csak ebéd 362 Ft V. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és időpontjai VI. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 6.00 órától 20 óráig tart nyitva. A tornaterem a programok függvényében 21.00-ig tarthat nyitva. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak a tankerülettel egyeztetve, az intézményvezető által engedélyezett, szervezett programokhoz kapcsolódhat. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt. Az intézmény hivatalos munkaideje munkanapokon: 7:30 órától 17:00 óráig tart. Titkárság elérhető: 7:30-16:00 óra között. Technikai dolgozók munkaideje munkanapokon: 6:00 órától 20:00 óráig tart. 1. Az iskola a nyitva tartási időben szervezi: o a kötelező tanítási órákat, o a napközis és tanulószobai foglalkozásokat, o a reggeli és délutáni ügyeleteket, o a tantárgyfelosztás szerinti tanórán kívüli foglalkozásokat. 2. A hivatalos ügyek intézése az iskola titkárságán történik: Hétfő 8 10 óráig 15 16 óráig Kedd 8 10 óráig Szerda 8 10 óráig 15 16 óráig
o szorgalmi időben: Csütörtök Péntek 8 10 óráig 8 10 óráig o tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője határozza meg. o nyári szünetben az intézmény hetente egy alkalommal, szerdán 9.00-12.00 óra között tart irodai ügyeletet. 3. Az iskola épületében a tanulókon, az iskolai dolgozókon, a szülői értekezletre és fogadóórákra érkező szülőkön, a gyermeküket iskolába vagy iskolából kísérő szülőkön, kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola vezetőjétől engedélyt kaptak. o Az iskola épületébe érkezők tanulók, szülők, alkalmazottak és egyéb személyek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. o Az iskolában tartózkodó szülők és egyéb személyek a tanítási órákat, a tanítás rendjét nem zavarhatják. o Az iskola helyiségeit a tanítási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskola által szervezett foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezető is tartózkodik az épületben. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető és a vezető-helyettes készíti el. Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzésen minden érintett részt vesz a tanév elején. VII. Éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai A 2018/2019-es tanév részletes munkaterve az intézmény honlapján (www.centi.hu Tanév rendje menüpontban olvasható.) Kivonat a munkatervből SZORGALMI IDŐ TANÍTÁSI SZÜNETEK 09.03. 06.14. 10.26. 11.05. 12.15. 12.20. 12.21. 01.03. 03.14. 04.16. 04.17. 04.24.. 06.14. hétfő péntek péntek hétfő szombat csütörtök péntek csütörtök csütörtök kedd szerda szerda péntek Első tanítási nap Utolsó tanítási nap Őszi szünet előtti utolsó tanítási nap Őszi szünet utáni első tanítási nap Tanítás nélküli nap (napközi ügyelet) Téli szünet előtti utolsó tanítási nap Tanítás nélküli nap (napközi ügyelet) Téli szünet utáni első tanítási nap Tanítás nélküli nap (napközi ügyelet) Tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap Tanítás nélküli nap (napközi ügyelet) Tavaszi szünet utáni első tanítási nap Tanítás nélküli nap
SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK FOGADÓÓRÁK PROGRAMOK, ÜNNEPÉLYEK 09.03. 09.10-11. 02.04-05. 05.27-28. 11.12-13. 04.15-16. 09.24. 10.01. 10.05. 10.13. 10.15-16. 10.19. 11.05. 11.07. 11.10. 11.16. 11.19-20. 12.01. 12.03-17. 12.06. 12.13. 12.20. 02.01. 02.15. 02.25-03.01. 03.13. 03.18-22. 03.22. 04.09-13. 04.11. 04.27. 05.22. 05.24. 05.29. 05.31. 06.11. 06.12. 06.13. 06.21. hétfő hétfő-kedd hétfő-kedd hétfő-kedd hétfő-kedd hétfő-kedd hétfő hétfő péntek szombat hétfő-kedd péntek hétfő szerda szombat péntek hétfő-kedd szombat hétfő csütörtök csütörtök csütörtök péntek péntek h-p szerda h-p péntek h-p csütörtök szombat szerda péntek szerda péntek kedd szerda csütörtök péntek 1. évfolyam 2-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam Gólyaavató Zene Világnapja Megemlékezés: Aradi vértanúk Tanítási nap Kihelyezett tanórák Papírgyűjtés Ünnepély: Október 23. Egészségnap Alsós nyílt nap Pályaorientációs nap Őszbúcsúztató Ásványkiállítás és vásár Tanítási nap Adventi vásár Adventi gyertyagyújtás Mikulás Luca-napi sokadalom Karácsony Félévi értesítők kiosztása Farsang Pénzügyi hét Ünnepély: Március 15. Nyílt nap Fenntarthatóság hete - Papírgyűjtés Víz Világnapja Digitális hét A költészet napja Családi nap Országos nyelvi mérés 6. 8. évfolyam Gazdik találkozója Országos kompetenciamérés: 6. 8. évfolyamon Nyárköszöntő Tanulmányi kirándulás Projektnap Sportnap Ballagás - Tanévzáró ünnepély VIII. A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával Vezető 2017 Tanfelügyelet Intézményvezető szöveges értékelés Intézmény 2018 Tanfelügyelet intézmény szöveges értékelés
VEZETŐI TANFELÜGYELET EREDMÉNYE 2017. MÁRCIUS Kompetenciák értékelése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Kiemelkedő területek - A differenciált oktatás feltételrendszerének megteremtése, működtetése. Fejleszthető területek - A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésének hatékony segítése. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Kiemelkedő területek - A folyamatos tájékoztatás. Fejleszthető területek - A változtatások folyamatának hatékonyabb megtervezése, értékelése és végrehajtása. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Kiemelkedő területek - Az új szakmai információk elsajátítása. Fejleszthető területek - A vezetői programban megfogalmazottak megvalósítása az adott személyi, a tárgyi és az anyagi feltételek figyelembevételével. 4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása Kiemelkedő területek - A kollégák szakmai, pedagógiai munkájának nyomon követése, értékelése. Fejleszthető területek - A változások fontosságának hatékonyabb elfogadtatása a kollégákkal. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Kiemelkedő területek - A gyermek áll a tanítás középpontjában. Fejleszthető területek - A humánerőforrás hatékony kiépítése, működtetése. Indikátorok értékelése 1.1. Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. Az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép és a PP céljai egységet alkot. A vezetői program a hagyományokra alapoz, összhangban van az iskola Pedagógiai Programjának célkitűzéseivel. 1.2. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezik a hangsúlyt. A folyamatokban a vezető tevékeny részt vállal. 1.3. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelő-oktató munkát vár el. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő-oktató munkát a tanulási folyamat részeként kezelik. 1.4. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében.
1.5. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. 1.6. Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. 1.7. Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. A kulcskompetenciák fejlesztését a NAT erre vonatkozó előírásai és tartalmai szerint végezik. 1.8. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. 1.9. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. 1.10. Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. A tanmenetek kidolgozását irányítja. A tanmeneteket és a foglalkozási terveket a helyi tanterv követelményei szerint kell kidolgozniuk a kollégáknak, amelyeket a munkaközösség-vezetők ellenőriznek. 1.11. Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. Tanulói csoportok kialakításával, nívócsoportok létrehozásával a 4-8. évfolyamokon. 1.12. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak. A Pedagógiai programban megfogalmazottakkal összhangban nagy figyelmet szentel a tanulók fejlesztésére, felzárkóztatására. Ennek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák tudatos alkalmazása, az elért eredmények nyomon követése. 1.13. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. 2.1. A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. A jövőképet az iskolai hagyományok szellemében konstruktívan, stratégiai célok mentén alakítja ki. Törekszik a partnerek elégedettségére. Rugalmasan reagál a külső változásokra. Jövőképét kommunikálja a kollégák, a fenntartó és a szülők felé is. 2.2. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. A nevelőtestület bevonásával, a vezetőségi megbeszéléseken elhangzott elemzéseknek megfelelően. 2.3. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását a meglévő személyi, tárgyi és anyagi feltételek figyelembevételével. 2.4. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. Lehetőségek szerint gyorsan, logikusan, a változások megértetésével, azok mélyebb összefüggéseinek feltárásával. 2.5. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. 2.6. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Az intézményvezető ezeknek a változásoknak a kezdeményezője, a folyamat stratégiai vezetője.
2.7. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását, ezek alapján rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit. A külső és belső intézmény-értékelés eredményeit a szakmai munkaközösségek a saját szakterületükön a munkaközösség-vezetők irányításával elemzik, fejlesztési javaslataikat megvitatják a vezetővel. A külső és belső intézmény-értékelés eredményeit, illetve a munkaközösségek elemzéseit felhasználva a vezető határozza meg az intézmény erősségeit és a fejleszthető területeket. 2.8. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. 2.9. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását a meglévő személyi, tárgyi és anyagi feltételek figyelembevételével. 2.10. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat-meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. 2.11. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). Folyamatosan tájékoztatja a kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, javaslatokat tesz számukra az ezekre való reagálás lehetőségeiről. 2.12. A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Szívesen veszi és venné a nevelő-oktató munka eredményesebbé tételére irányuló nevelőtestületi, tanári, tanulói, szülői, fenntartói kezdeményezéseket. Rendszeresen konzultál vezetőtársaival, a munkaközösségvezetőkkel, a nevelőtestület tagjaival az innovációs lehetőségekről, kikéri a véleményüket a változtatásokról. 3.1. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. A kibővített vezetőséggel egyeztet folyamatosan. 3.2. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. 3.3. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. 3.4. A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Mesterpedagógusi fokozatot szerzett, részt vett a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési eljárásban, szakértő, tanfelügyelő, két pedagógus szakvizsgával rendelkezik: közoktatási vezetői és közoktatási szakértői. 3.5. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. A vezetői kompetencia keretrendszer és saját magával szemben támasztott elvárásai mentén történik a fejlesztése. 3.6. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) 3.7. A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Azok a személyi, a tárgyi és az anyagi feltételek figyelembevételével valósultak meg. 3.8. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. Bevonja a kollégákat. 4.1. A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad a munkaköri leírásokban. 4.2. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.
4.3. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében. Törekszik az ellenőrzés és értékelés folyamatosságára, rendszerességére a nevelő-oktató munka minden területén. 4.4. Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. Ellenőrzi a pedagógusok tanórai munkáját -kiemelten a pályakezdőkét. Rendszeresen látogatja az érintett pedagógusok tanóráit, amelyet minden esetben részletes pedagógiai-szakmai megbeszélés és értékelés követ. 4.5. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. A tanévi végén nemcsak a tanulói eredményeket, hanem a kollégák éves teljesítményét, munkáját is elismerik. 4.6. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Megteremti a fejlődés lehetőségeit. 4.7. Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Szakmai innovációban segíti a kollégáit. 4.8. Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport, például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. A munkaközösségek munkáját támogatja. Heti rendszerességgel tájékoztatja őket. 4.9. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. Rendszeresen vesznek igénybe szaktanácsadókat, a kollégák egy része szívesen vállal bemutató órákat, módszertani-szakmai fórumokon kerületi szervezésben vesznek részt. 4.10. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. A továbbképzési lehetőségekről szerzett információit folyamatosan továbbítja a nevelőtestület felé elektronikus úton. A pedagógusok a számukra hasznos szakirodalmakból iskolai példányokat rendelhetnek, ezek az iskolai könyvtáron keresztül állnak a kollégák rendelkezésére. 4.11. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit (pl. bemutató órák, belső szakmai továbbképzések, szaktanácsadók igénybevétele). 4.12. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. Távollétében az intézményvezető-helyettes helyettesíti. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettes felhatalmazását. 4.13. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Szakmai értekezleteken. 4.14. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Figyelembe veszi a szakmai véleményeket. 4.15. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. A bizalom és a szolidaritás mentén, szakmai alapokon: őszinte, elfogadó, együttműködő légkör megteremtésével, egyöntetű és egységes nevelői felfogással.
4.16. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása). 4.17. Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Pedagógiai és módszertani innováció autizmussal élő és ADHD tanulók integrált nevelése. Sikeres volt a kétéves ERASMUS + pályázat megvalósítása, amely szakmai, kapcsolati szempontból is sokat adott pedagógusoknak és diákoknak egyaránt. 5.1. Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. Az intézményvezető ismeri az intézmény vezetését meghatározó jogszabályokat. Folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat. 5.2. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja csoportosan illetve egyénileg is. 5.3. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média, stb.) működtet. Tájékoztató értekezleteken, illetve elektronikus formában. 5.4. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. 5.5. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés stb.). Folyamatosan nyomon követik az intézményi erőforrások alakulását, felmérik szükségleteiket. 5.6. Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például sportlétesítmények eszközei, taneszközök). 5.7. Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. Az intézményi dokumentumokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvánosságra hozzák. 5.8. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Az iskolában történő folyamatokról rendszeresen tájékoztatja a pedagógusokat, diákokat, szülőket. Az egyes döntések előkészítésébe bevonja az érintett feleket. (vita, megbeszélés, ötletbörze). 5.9. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. Személyesen is részt vesz a belső szabályzatok elkészítésében, amelyek biztosítják a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. 5.10. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. 5.11. Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, szülői képviselet) történő kapcsolattartásban. Törekszik a partnerek elégedettségére. Rugalmasan reagál a külső változásokra. Jövőképét kommunikálja a kollégák, a fenntartó és a szülők felé is. A vezetőt a partnerek folyamatosan el tudják érni kérdéseikkel, javaslataikkal személyesen, telefonon vagy elektronikus úton. 5.12. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. Törekszik a rendszeres kapcsolattartásra, a problémákkal kapcsolatosan a konstruktív együttműködésre.
INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET EREDMÉNYE 2018. MÁRCIUS Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai folyamatok Kiemelkedő területek: Az intézmény stratégiai dokumentumai jogszerűek. Az intézmény nevelő, oktató munkája a pedagógiai programra épül. Az intézmény terveinek megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek, szülői közösség bevonásával történik. Az alsó- és felső tagozat között az átmenet jól működik. Fejleszthető területek: A tanév végi beszámolók eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a következő tanévre vonatkozóan a munkatervekbe. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Kiemelkedő területek: A tanulók szociális hátrányainak enyhítésére a tantestület nagy figyelmet fordít, rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, változatos felzárkóztatást és programot szerveznek. A közösségfejlesztő tevékenység az intézmény hagyományaival és a tanulók személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik. Fejleszthető területek:- 3. Eredmények Kiemelkedő területek: Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket. Az intézmény vezetése gondoskodik, hogy értekezletek alkalmával a tanulási eredményességről szóló információkat a kollégák megismerjék. A tanulók eredményeit felhasználják a pedagógiai munka további fejlesztésére. Fejleszthető területek: A CSH index megállapításához szükséges dokumentumok nagyobb mértékű bekérése a kompetencia eredmények javítása érdekében. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Kiemelkedő területek: Pedagógus és szülői összefogás, segítségnyújtás. Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremt a vezetőség. Támogató ebben és megteremti a feltételeket. Alapvetően biztosítottak a mindennapi hatékony működéshez szükséges feltételek. (Intézményi bejárás tapasztalata). Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző, a szakmai közösségek vezetőjének jogköre tisztázott a csoportok között szervezett és tervezett együttműködés zajlik. Az intézmény vezetése ösztönözi az együttműködést és támaszkodik munkájukra. Fejleszthető területek: Belső elismerés célzottabb, aktualizáltabb megvalósítása a munkatársi motiváció erősítése érdekében. Folyamatos teljesítményértékelés. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Kiemelkedő területek: Számos területen jó a kapcsolat, A nevelő-oktató munka szempontjából partnerekkel való együttműködésre nagy hangsúlyt fektetnek: szaktanácsadók-pedagógus: személyes megsegítés szülőkkel: szülőértekezlet, fogadó óra, napi kapcsolat gyermekvédelemi szervek gyors intézkedések A szülőkkel való kapcsolattartás a tanulók érdekeit szolgálja. Fejleszthető területek: Innovatív, fejlesztő partner, támogató megtalálása. Egy olyan alapítvány létrehozása, amely megkönnyíti az iskola tárgyi feltételeinek javítását, segíti a széleskörű kapcsolatrendszer kiépítését (külső partnerek megtalálását), bővíti a diákok és a kiemelkedő munkát végző pedagógusok elismerési lehetőségeit..
6. A pedagógiai munka feltételei Kiemelkedő területek: A nevelőtestület tagjai elkötelezettek a fejlődési irányok keresésében. Az intézmény vezetése a meglévő erőforrásokkal a folytonos változásokhoz igazodva jól gazdálkodik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Az intézmény alkalmazotti munkájára igényesség jellemző. Fejleszthető területek: Informatikai felszereltség fejlesztése. Feladatelosztás egyenletes terhelés alapján. Pályázatok figyelése, pályázatírás a forrás előteremtése érdekében. 7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés Kiemelkedő területek: Az Országos kompetenciamérés eredményeinek a tükrében, a tanév eleji a munkatervekben határozzák meg a céljaikat, feladataikat a munkaközösségek. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárásoknak megfelelés. A célok meghatározásánál az intézmény sajátosságait figyelembe veszik. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése. Fejleszthető területek: Javasolt a munkatervekben és beszámolókban, a célokon kívül, a konkrét feladatok és a megvalósulást jelző eredmények átfogóbb megjelenítése. Indikátorok értékelése Pedagógiai folyamatok 1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? 1.1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény vezetése irányítja a stratégiai és operatív dokumentumok megalkotását. A dokumentumok egymásra épülnek, és koherensek. 1.1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. Az intézmény jövőképének megalkotása, a stratégiai és operatív dokumentumok elkészítése helyzetelemzésre épül. 1.1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Az éves munkaterv a munkaközösségi munkaterv alapján áll össze. A munkaközösségek egyeztetnek a kollégákkal, meghatározzák a célokat, feladatokat. 1.1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. A jelenlegi fenntartóval, Észak-Pesti Tankerületi Központtal jogszabály szerint megvalósul. 1.1.5. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Nyomon követik a oktatásban zajló folyamatokat, ehhez igazodó programot dolgoznak ki. 1.1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. A munkatervek PP. SZMSZ. rámutat arra, hogy a koherencia az elmélet és gyakorlat terén megvalósul. A tervek egymásra épülnek.
1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? 1.2.7. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, összhangban vannak PP beszámolók, SZMSZ önértékelési jegyzőkönyv. 1.2.8. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. A tervek megvalósulása a beszámolókban nyomon követhető. 1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása? 1.3.9. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény jövőképének megfelelnek.az évekre bontást a munkatervek meghatározzák. 1.3.10. Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. A munkaközösségek az intézmény belül meghatározott feladatok szerint működnek. (pedagógus interjú) 1.3.11. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézmény dokumentumokban (PP, SZMSZ, munkaterv) részletesen meghatározzák szabályozzák az intézmény nevelési-oktatási céljait, az értékelés módját, eljárások alkalmazását. Ezeket a vezetőség ellenőrzi. 1.3.12. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. A személyiség és közösségfejlesztés a PP.-ben és a munkatervben kiemelt szerepet kap. (Szülői és pedagógus interjú) 1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? 1.4.13. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A tanév céljainak és feladatinak megvalósítása a beszámolókban nyomon követhető. 1.4.14. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Ez csak részlegesen valósul meg mindig az adott tanévre fogalmazzák meg a feladatokat. 1.4.15. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A beszámolók szempontsorai a munkatervekben meghatározottak szerint egységesek, az intézményi önértékelési rendszerhez részben illeszkedik. 1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya? 1.5.16. A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. A pedagógus figyelembe veszi az intézmény belső elvárásait, figyelmet fordít az általa nevelt egyének fejlesztésére. 1.5.17. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A tervezés a munkatervekben jól áttekinthető. 1.5.18. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. A tanmenetben a pedagógusok reflexiói, feljegyzések nem találhatóak.
1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? 1.6.19. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az éves munkaterv és az SZMSZ része a belső ellenőrzés. 1.6.20. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. A belső ellenőrzési terv konkrét dolgokat nem tartalmaz. 1.6.21. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A kompetenciamérés eredményeit elemzik. Az elemzések alapján célokat határoznak meg. 1.6.22. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. A tanulási eredmények a munkatervekben statisztika jelleggel szerepelnek. 1.6.23. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is. Az intézményi önértékelés jegyzőkönyve alapján az önértékelést, túlzott adminisztráció miatt nem tartják fontosnak. Pedagógusokban ellenállást vált ki. 1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés? 1.7.24. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. Az intézményvezetés ellenőrző, értékelési tevékenységet folytat, részben tervezetten. 1.7.25. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. Az intézményben a pedagógus önértékelés folyamatban van. (helyszíni dokumentumelemzés) Az önértékelési feladatok adminisztratív feladatait az intézményvezetés végzi. Az elvégzett pedagógus önértékelések papíralapon történtek. A felületre való feltöltés nem történt meg (vezetői interjú) 1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? 1.8.26. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. DIFER, NETFIT méréseket végeznek. 1.8.27. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. A pedagógiai programban megjelenik. A tanulók értékelése a megfogalmazott követelmények alapján történik. 1.8.28. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. A Házirend mindezeket tartalmazza, amit a szülő aláírnak. 1.8.29. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. Az intézményi önértékelés alapján, a mérések eredményei támpontot adnak a további tervezéshez, az esetleges differenciáláshoz. 1.8.30. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. E napló, fogadóórák, szülői értekezletek lehetőséget biztosítanak a szülőknek, hogy az eredményekről tájékozódjanak. (pedagógus, szülői) 1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.) 1.9.31. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. A munkaközösségek közötti információcsere segíti a folyamatot.
1.9.32. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. Az eredményeket elemzik tanulónkét, és intézményi szinten is (vezetői interjú) 1.9.33. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására. A felzárkóztatást az intézmény kiemelt területként kezeli, többféle tanórán kívüli foglalkoztatást biztosít a gyerekek számára. 1.9.34. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Az intézményben a belső tudásmegosztás működik. Ötleteket tanulást segítő módszereket adnak át egymásnak. A pályázati lehetőségekkel kevesen élnek. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? 2.1.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre). A beszámolókban az eredmények nyomon követhetőek, különös tekintettel az osztályfőnöki és munkaközösségi beszámolókra. 2.1.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Az intézmény kiemelt feladatának tartja a személyiség és közösségfejlesztést. A pedagógusok törekszenek a személyre szabott nevelés-oktatás megvalósítására, valamint a tanulási nehézségek kezelésére. (PP, interjúk) 2.1.3. A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben. Igen, az interjúkban elhangzottak ezt igazolják. 2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)? 2.2.4. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. A pedagógusok között működik a szakmai konzultáció, tapasztalatcsere. 2.2.5. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. Az egyes tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztési eredményeit elsősorban az osztályfőnökök követik nyomon, az információkat megosztják a betanító kollégákkal. 2.2.6. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban. A tanulók az intézményben tanórákon belül és tanórán kívül is részesülnek fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásban. 2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? 2.3.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók családi és szociális körülményeiről a pedagógusok megfelelő információval rendelkeznek. (Interjúk) 2.3.8. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Az intézményvezetésnek és a pedagógusoknak minden tanuló szociális helyzetéről információja van.
2.3.9. Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb. Az intézményben megvalósul a felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozás. (Interjú, beszámolók,bejárás) 2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? 2.4.10. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelésioktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. A pedagógiai összhangban valósul meg az alapkészségek kialakítása, a hátránykompenzáció, az önálló tanulás támogatása. 2.4.11. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. A hátránykompenzálás és felzárkóztatás kiemelt feladata az intézménynek. 2.4.12. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát. Az önálló tanuláshoz szükséges eszközök a tanulók rendelkezésére állnak. 2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? 2.5.13. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. Az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatos magatartásformák, szokások kialakítása a pedagógiai programban lefektetettek, az éves munkatervekben nyomon követhetők. A munkatervek tartalmaznak környezettudatos programokat: hulladékgyűjtés, egészségnap, családi nap. 2.5.14. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. Az intézmény kiemelt feladatai közt több programban is megvalósul. 2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését? 2.6.15. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A programokban tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat a tanítási órákon és az iskolán kívüli nevelés lehetőségeivel valósítja meg az intézmény, segítve az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását. 2.6.16. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának gyakorlati módszereivel. 2.6.17. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. A beszámolók tartalmazzák, hogy az iskola nagy hangsúlyt fektet a meglévő intézményi hagyományok megőrzésére. 2.6.18. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. Igen, támogatja. 2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? 2.7.19. Közösségi programokat szervez az intézmény. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozások keretében kulturális programokat szervez. 2.7.20. Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
A DÖK-rendezvények (farsang, DÖK-napok) a pedagógusok segítségével valósulnak meg. 2.7.21. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Az iskola szervez a szülők számára közösségfejlesztő családi napot, iskolai programokon vesznek részt, bekapcsolódnak a kirándulásokba, osztályprogramokba. 2.7.22. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A szülői interjú során ez bizonyítást nyert. 2.7.23. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. A szülők úgy érzik, hogy az iskola igényt tart munkájukra, aktívan bevonják őket az intézmény működésébe, és elégedettek a részvétellel. Eredmények 3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? 3.1.1. Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. A pedagógiai programban célként fogalmazódik meg: a gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az intézmény figyelmet fordít a nevelés-oktatás eredményességének mérésére, elemzésére. 3.1.2. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása. Az intézmény vezetése és tantestülete tisztában van a külső kapcsolati rendszer fontosságával, jelentőségével. A programokat az érintett partnerekkel egyeztetik. (Interjúk) 3.1.3. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Az intézményi eredményeket nyilvántartják, elemzik.(kompetenciaelemzések, Év végi beszámoló) 3.1.4. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. Az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta közel azonos szintet mutat, a CSH-index alapján a várható adatokkal megegyezőek. (Év végi beszámoló, Kompetenciaelemzések) 3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? 3.2.5. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az interjúból, a beszámolókból kiderül, hogy az eredmények alakulása az elvártaknak nem minden esetben felelnek meg. 3.2.6. Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.). A pedagógiai programban megjelölt területekhez kapcsolódóan iskolai és egyéb versenyeken vesznek részt. Versenyeredmények minden tanév végi beszámolóban, valamint az iskola honlapján megtalálhatóak. A sport kiemelt szerepet kap. 3.2.7. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. A munkatervek és a beszámolók alapján a munkatársak többsége hozzájárul az eredmények eléréséhez. 3.2.8. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Az intézmény nem rendelkezik külső elismeréssel.