Alkotás a tájban
A kiadvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram, Építőművészeti Szakmai Kollégium támogatásával készült. Szerkesztette: Illyés Zsuzsanna Közreműködtek: Buella Mónika, Herczeg Ágnes, Szűcs Gábor, Vincze Attila Fotókat készítették: Csoszó Gabriella, Mahr Károly, Hatvany Csaba, Ars Topia Alapítvány Tervezte: Takács Edvárd Kiadó: Ars Topia Alapítvány 2004 Ars Topia Alapítvány Nyomdai előkészítés: Timp Kft. Timp nyomda, Budapest ISBN 963 216 928 X ARS TOPIA ALAPÍTVÁNY H-1111 Budapest Budafoki út 53. tel/fax: (+36) 1-365-18-05 e-mail: arstopia@arstopia.hu www.arstopia.hu Az alapítvány 1998. óta kiemelten közhasznú. számlaszám / bank account number: Budapest Bank BUDAHUHB 10102093-30685603-00000007 Adószám: 18233346-1-43
T a r t a l o m Ars Poetica... 4 Az Ars Topia Alapítvány... 5 Kezdeményezéseink... 7 Szemléletformálás... 7 Tájgondozás támogatása... 13 Közösségi téralkotás... 19 Bonnyai kiáltvány... 22 Teremtsünk új tájkultúrát... 24 Székelyföldi alkotótáborok... 27 Fűzépítészet... 35 Tájművészet... 41 Summary/Zusammenfassung... 45 Köszönetnyilvánítás... 47 Eseménynaptár... 48 3 Tartalom
A táj arckép. A tájat létrehozó, alakító ember önarcképe. Történeti változása azonos az emberi tudat metamorfózisával. Feladatunk, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amik létrehozták, a külső hatásokat, amik alakították és belső folyamatait, amelyek valami felé viszik. Az ember a természet része, ahogy a táj az emberé. Nemcsak lenyomat, nemcsak tükörkép, hanem egyéniség a maga sorstörténetével. Egymás nélkül értelmezhetetlenek, megismerhetetlenek. Ez érdekel minket: milyen kapcsolatban vannak egymással, és milyenné váljék ez a kapcsolat a XXI. század küszöbén? Ars Poetica 4
A z A r s T o p i a A l a p í t v á n y Előzmények A Pagony Műhely civil kezdeményezései az alapítványi működés előzményének tekinthetők. A műhely tagjai és két magánszemély, Kálmán István és Laposa József, mint alapítók összefogásából jött létre az Ars Topia Alapítvány 1997-ben. Az alapítványi keretek megfelelő teret nyújtottak a már megkezdett nonprofit tevékenység számára, továbbá lehetővé tették a tájért való felelősség tudatosítását és új tájkultúrát előmozdító újabb programok indítását. Működés Az Ars Topia Alapítvány fő támogatója a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda. A két szervezet közös irodájában a vállalkozás infrastruktúrája és egyéb eszközei a szükséges mértékig az alapítvány rendelkezésére állnak. Az alapítványi ügyintézési feladatokat pályakezdő táj- és kertépítészek látják el, az alapítvány kuratóriumi testülete a Pagony Műhely tagjaiból áll. A kuratórium elnöke Szűcs Gábor, a kuratórium tagjai pedig Buella Mónika, Herczeg Ágnes, Illyés Zsuzsa, Vincze Attila tájépítészek. A kuratóriumi tanácskozások készítik elő az alapítvány programjait, melyek a táj méltóságának megteremtése érdekében kultúra- és ismeretterjesztő, kezdeményező, szervező és lebonyolító feladatokat vállalnak fel. A programok lelkesedésből, elkötelezettségből végzett önkéntes munkával, az anyagok és eszközök tekintetében a pályázatokon nyert vagy adományként kapott források felhasználásával, hazai és külföldi vagy nemzetközi civil szervezetekkel együttműködve valósulnak meg. Céljaink A táj értékeit az ott élő közösségek teremtik. A táj fejlesztése nem járhat együtt a környezet rombolásával, az csak a táj gyarapításával, az értékek megtartásával lehetséges. E gondolatkörhöz kapcsolódóan támogatunk minden olyan tevékenységet, amely a helyi közösségek döntéshozó munkáját segítik és a hely szellemét erősítik. Alkotótáborok, rendezvények szervezésével, kiadványokkal és internetes publikálással igyekszünk a környezetünkben és a társadalomban végbemenő változásokra reagálni. A táj nem földrajzi fogalom, amelyet a mérete határoz meg. Táj lehet egy fa, egy kert, egy falu vagy egy megyényi terület is. A táj attól válik tájjá, hogy az ember alkotó szándékával beleszövődik. A tájművelés kultúrahordozó tevékenység. Azzal, hogy az ember megműveli a tájat, azzal önmaga is változik, nemesedik. 5 Az Ars Topia Alapítvány
Feladatunknak tekintjük a táj és az ember valós, eleven kapcsolatának elősegítését. Úgy gondoljuk, hogy a táj megismerésmódjának kérdése nem elméleti jelentőségű értelmezési kérdés csupán, mert csak egy helyes szemléletmód vezethet az ember és a táj valós kapcsolatának megértéséhez, a Földért való felelősségtudat megszületéséhez és a gyógyító cselekedetekhez. Tovább kívánjuk adni műhelyünk tájszeretetét szűkebb és tágabb régiónkban, fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. Célunk, hogy mindenki megértse, életvitelünkkel, cselekedeteinkkel és mulasztásainkkal a táj részesei vagyunk; felelősek vagyunk tájaink sorsáért, környezetünk minőségéért. Programok és tervek a jövőben A kiadvány az alapítvány legfontosabb kezdeményezéseit és 2004-ig megvalósult programjait mutatja be tematikus, de egyben időrendi sorrendben. Alapítványunk elsősorban a helyi közösségek által vagy közösségi munka során megvalósítható tájalkotásokkal, tájápolási munkákkal szeretne példát mutatni az arra fogékony embereknek. Tapasztaltuk, hogy a szemléletformálásnak nagy szerepe van a fogékonyság, felelősségvállalás kialakulásában. Munkánkat ezért továbbra is két pillérre: a szemléletformálásra és a közösségben létrehozott alkotásokra szeretnénk építeni. Látásmódunkkal az érdeklődők szélesebb csoportjához szeretnénk eljutni felnőttképzési és környezeti nevelési előadások tartásával, ismeretterjesztő kiadványok, szakkönyvek megjelentetésével, honlapunk alkotótáborok és kalákák szervezését könnyítő interaktív oldalainak bővítésével, kiállítások rendezésével. Közösségi alkotásokkal és tájművészeti akciókkal szeretnénk hozzájárulni a Kárpát-medence tájkultúrájának fenntartó ápolásához, a táj elevenségét, életerejét fokozó vízelem gondozásához, gyógyításához, élő fűzépítmények elterjesztéséhez. Az Ars Topia Alapítvány 6
7 Szemléletformálás
S z e m l é l e t f o r m á l á s A Pagony műhely szellemi munkája a goethei természetszemléletre, ezen belül Jochen Bockemühl természettudós tanításaira épít. A svájci Goetheneum Szabad Szellemtudományi Főiskola Természettudományi Szekciójának vezetőjével a nyári ökológiai konferenciáikon ismerkedtünk meg. Ott és számos hazánkban tartott kurzusán sajátítottuk el tájmegfigyelési gyakorlatait, melyek alkalmazását később a magunk vezette képzések során adtuk és adjuk tovább. Jochen Bockemühl iskolája Az alapítvány kurátorai mesterüknek tekintik Jochen Bockemühlt, akinek tanításai arra keresnek választ, hogyan képes az ember a fizikai világ élményeiben, a megfigyelhető jelenségekben felismerni a formáló erők megnyilatkozásait. Gyakorlatai egy olyan megismerési mód elsajátítását segítik, amely a megfigyelés fejlesztésével vezet el a természeti világ összefüggéseinek megértéséhez. A növények megfigyelése háromféle összefüggésre világít rá. Jelenségösszefüggés: A fény térképző karakterének megértése a növények növekedése és lévélformáik alapján. Változásösszefüggés: A ciklikusan változó ritmusok és előrehaladó idő formáló erejének követése az aspektusok és azt egymást követő levelek formaváltozásai alapján. Életösszefüggés: Az életút, életesemények hatásának leolvasása az egyedi habitusokból. Lévén Bockemühl természettudós, megfigyelései a táj vonatkozásában sem léptek az ember, a közösségek alkotta összefüggések területére, megmaradtak a természeti világ értelmezésénél. Az alapítvány kurátorai állandó résztvevői, több esetben partnerei, 1995-ben társszervezői voltak a svájci főiskola nyári konferenciáinak: Részvétel az ökológiai konferenciákon 1991 94, 1996 97 A táj individualitása címmel a nemzetközi ökológiai vándorkonferencia rendezése, Taliándörögd, 1995. A táj atmoszférája híd a jövőhöz című nemzetközi ökológiai vándorkonferencián A Város mint táj munkacsoport vezetése, Oroszország, Kaluga, 1998. Szemléletformálás 8
Természetismereti kurzusok, megfigyelési gyakorlatok vezetése Megfigyelési gyakorlataink számos civileknek szoló ismeretterjesztő, felnőttoktatási képzés keretében tartott előadáson hatékonyan segítették a természeti jelenségek tudatosítását: Kós Károly Egyesülés negyedéves találkozója, Geréb, 1994. Népfőiskolai előadások, Sátoraljaújhely, Dörögdi-medence, 1991 92. Kós Károly Egyesülés Szabadiskolája, Budapest, 1990 91. Biokultúra Egyesület Gazdaképzés, Gödöllő 1991 95 Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórum, Budapest, 1993 96. Ars Topia Alkotótábor/ Közösségi tér, Taliándörögd, 1997. Ars Topia Természetismereti előadássorozat és terepgyakorlat, 1998. Művészetek Völgye, Tájismereti séták, 1998 2000. Természet- és tájismereti iskola, Budapest, Sas-hegy, 1998 99. Jochen B. vezette Organikus tájismereti Műhely, Sas-hegy, Drávafok, 2000. 9 Szemléletformálás
Természet- és tájismereti kiállítások szervezése A kurzusokhoz, tanácsadói munkánkhoz kapcsolódóan vagy önálló felkérésre számos, szemléletmódunkra, természetlátásunkra épülő vagy kutatási, megfigyelési anyagainkból merített kiállítás megrendezésére került sor: A Dörögdi-medence individualitása, Nemzetközi Ökológiai Vándorkonferencia, Taliándörögd, 1995. Életösszefüggések, a Goetheanum vándorkiállítása, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1995. A kiállítás érzékszerveinkre az átélés őrömére hivatkozik, amikor az élet értékeinek belső megközelítésmódját igyekszik közvetíteni. Olyan módszerekre mutat rá, amelyekkel valami újat ismerhetünk meg, és a természet közelébe férkőzhetünk. Hiszen a tájjal csakis akkor tudunk értelmesen bánni, ha megtanultuk értékelni, mint egy barátot, akitől aztán éltető segítségre számíthatunk. (Jochen Bockemühl, idézet a meghívóról) A Dörögdi-medence tájának gazdagítása Művészetek Völgye, Kapolcs, 1998. Sas-hegy az év körforgásában, Budapest, Farkasréti Általános Iskola, 1999. 200 éves a Magyar Természettudományi Múzeum, vándorkiállítás, 2003. A Kós Károly Egyesülés és az Ita Wegman Alapítvány Szabad Főiskolája, 1999 2001 A tantestület az intézmény céljaként a felnőtté váló generáció személyiségének tágabb értelemben vett fejlesztését, tartalmi és módszertani útmutatását, az önálló életalkotáshoz szükséges, valóságra vonatkozó szemléletmód kialakításában fogalmazta meg. Az iskola tanárai, köztük az Ars Topia Alapítvány kurátorai, az oktatási intézményt egyszersmind a mai magyar társadalomban, társadalmi kezdeményezésből megvalósítható, az alap-, közép- és felsőfokú képzést, valamint a szakképzést is harmonizáló szabad iskola kísérletének tekintette. E képzési formában a tájismeret mint a világismeret elengedhetetlen része kapott helyet. Szemléletformálás 10
Szabad Oktatási Fórum- Életösszefüggések témakör, 1996 97 Korunkra talán kevés dolog jellemző annyira, mint az ember elidegenedése az őt körülvevő természeti világtól. Ez abban az esetben is igaz, amikor jó érzéstől hajtva a természeti értékek megóvására törekszünk, s annak ellenére igaz, hogy a tudomány már feltérképezte Földünk legapróbb részleteit is. Idegen az élő természet, mert nem látjuk át a benne működő folyamatok rendjét, eredetét, nem érzékeljük saját egzisztenciánkkal összekötő szálait. Gyakran halljuk azonban, hogy már-már fizikai létünket veszélyezteti az a mód, ahogyan élünk. Tudjuk, hogy az élet legnagyobb pusztítói vagyunk a Földön, de ez a megállapítás nem elegendő ahhoz, hogy magatartásunk megváltoztatásának személyes forrása legyen. Hogyan találhatunk rá a természet megismerésének közvetlen módjára? Képesek lehetünk-e építeni a természetet, lehet-e harmonikus kapcsolatunk vele? Stúdiumunk a természeti jelenségek megfigyelésével, a bennünk és a minket körülvevő világban is működő szellemi erők felismerésére, az összefüggések valóságának, teljességének átélésére tanított. 11 Szemléletformálás
A táj sorstörténeti összefüggése Az évek során végzett megfigyelési gyakorlatok és a cselekvő jelenlét a tájfejlesztési munkákban a természeti összefüggéseken túlmutató hatások befogadására is érzékennyé tett bennünket. A megfigyelt társadalmi-történeti összefüggést a táj sorstörténeti összefüggésének neveztük el. Érzékelhető ugyanis a nép és a táj, az ember és az otthon között egy egymásnak megfeleltethető kapcsolat. A táj magába fogadja az őt művelő közösség hatásait, bizonyos értelemben emberi alkotássá, kultúrát hordozó közeggé válik, és viszont, az ember egy életre szóló élményként fogadja magába szülőföldje, otthona, környezete tájképeit. Egymás nélkül nem értelmezhető odavissza hatásban formálódik a táj és a közösség története, s e visszaható folyamat felfedezése által érthetjük csak meg igazán az önmagunkért való és a Földért való felelősség közös alapját. E gondolat vezet el a tájindividuum tiszteletéhez, a tájak sajátos és egyedi fejlődéshez való jogának elismeréséhez. A táj sorstörténeti megközelítése az utóbbi évek oktatási programjainak, konferenciáinak legfontosabb mondanivalója: A táj sorstörténeti összefüggései Magyarország példáján munkacsoport vezetése az Európai táj kultúrájának jövője című, a tájkonvenció ratifikálását megelőző nemzetközi konferencián, Svájc, Dornach, 2000. A táj természeti és sorstörténeti megismerése témakör vezetése a Kós Károly Egyesülés és az Ita Wegman Alapítvány Szabad Főiskolája képzési programjában, Budapest, 1999 2001. Szemléletformálás 12
13 Tájgondozás
T á j é s k ö z ö s s é g A táj természeti, kultúrtörténeti értékei, azok sajátosságai és elevensége csak az ott élő emberek tevékenysége által tartható fenn, őrizhető meg. A természeti világgal összeforrott gazdálkodás és életforma, amelynek utolsó képviselője nagyszüleink generációja, napjainkra eltűnik világunkból, a Kárpát-medencéből és Európa keleti régióiból is. Egykor a nagycsaládokat eltartó kis gazdaságok a mai világ, a gondolkodás számára és a mai életmód fenntartására képtelennek és ráfizetésesnek ítélt mezőgazdasági ágazat területei. A tájgondozás támogatása a Dörögdi-medencében Az 1989-ben megtörtént változások után a Dörögdi-medencében nagyon sokan éreztek indíttatást arra, hogy tegyenek valamit az újrakezdés reményében. A Független Ökológiai Központ (FÖK) kezdeményezésére létrejött népfőiskolai hétvégék indukálták a medence lakosságát összefogásra, és amelynek hatására civil szervezetek, önkormányzatok, tervezők, magánszemélyek dolgoztak és dolgoznak a mai napig ezért a régióért. A Dörögdi-medencében megindult az organikus fejlesztési munka a Zürichben bejegyzett Dörögdi-medencéért Alapítvánnyal (Stiftung pro Dörögd-Becken, a továbbiakban Stiftung) közösen. Alapítványunk kurátorai ebben szakmai irányítóként vettek részt. A kezdeményezők célul tűzték ki, hogy életre keltsék és segítsék az organikus, biológia mezőgazdaság különböző módjainak megjelenését a medencében. Hogy a táj kultúráját egykor megteremtő és formáló gazdálkodás a mai viszonyoknak megfelelően, létalapot teremtve a táj természeti adottságaival összhangban és harmóniában folyjék. Hogy a mai, technikára alapozott világunkban ismét kialakuljon a párbeszéd a táj és a benne élő, tevékenykedő ember között, amely során az ember nem csupán hasznosítja, használja, hanem a természeti világgal összhangban alakítja a körülötte lévő világot, cselekvése megismerésen, saját tapasztaláson alapul. Ez egyben öngyógyító folyamat is, amely során ismét otthonra lelhetünk a természeti világban, a körülöttünk lévő tájban. A Stiftung a Dörögdi-medence fejlesztési munkáiban 10 évig vett részt programjaival és támogatásával. A 10. évben egy zárórendezvény keretében értékelve az elmúlt évek munkáját és meglátogatva a megvalósult gondolatok helyeit bejelentette megszűnését. A Stiftung a FÖK-re, a helyi biogazdák társulására, valamint az Ars Topia Alapítványra hagyta rá vagyonát, amelyből alapítványunk kapta a legnagyobb részt, illetve bizalmat a további tájépítő munkák folytatására. A történet összefoglalása Svájcban és Magyarországon is megjelent egyegy ismertető kiadványban. Tájgondozás 14
Gazdafórumok A Stiftung gazdafórumok szervezésével kezdte a tevékenységét. Ezek a találkozások a bizalomépítés, az együttgondolkodás, együtt-tanulás terei, ahol az alapítvány létrehozói és működtetői kapcsolatot alakíthattak ki a falubéli a gazdákkal. A gazdafórumok egy teljes hétvégét átfogtak. A gazdafórumokon megfogalmazott, egyik legelsőként elindult programja a használt svájci gépek behozatala. A svájci fél felkutatta azokat a svájci gazdákat, akik üzemképes vagy felújításra megfelelő gépeket adományoznának Magyarországnak, a Dörögdi-medencének. A Stiftung célja nem az volt, hogy csupán adományozzon, hanem hogy elősegítse a gazdák önszerveződését, kiegészítse hazai kedvező mezőgazdasági hitel hiányában saját belső anyagi forrásaikat. Gazdakör A gazdakör szervezete rég időkre nyúlik vissza, azonban a szocialista állameszme ezt nem engedte fenntartani. Megalakulása a helyi civil szerveződés, a civil élet fontos eseménye volt. Lassú folyamat annak felismerése, hogy egy szervezet tagjának lenni nem azt jelenti, hogy valaki helyettünk hordozza és képviselje az érdekeinket; ha nem vagyunk jelen bármilyen együttműködés életében, akkor hiába várjuk annak hozadékát. Biogazdaság A biogazdálkodás elvei és az ezzel járó tevékenységek újszerűek voltak a gazdák számára, így került sor a biotanácsadó szolgálat életre hívására. A Stiftung tanácsadó szolgálata megelőzte az országos rendszer felépülését, és személyessége miatt azt követően is megmaradt és sokkal hatékonyabban tudott működni. A tanácsadó alapvető feladata volt a gazdák bizalmának megszerzése, ismereteik kiegészítése. A tájékoztatásuk, a pályázatok figyelése, kidolgozása, segítése, ismeretszerző tanfolyamok szervezése, vetőmagok beszerzése, a kártevők biológiai módszerekkel való visszaszorítása, termőterületek biominősíttetésének megszervezése és még sok-sok napi szintű dolog inspirálta a helyi termékek megjelenését. A biotanácsadó élő információs mozgópontként működött. 15 Tájgondozás
Gyógynövénytermesztés A gyógynövénytermesztési program keretében a svájci partnerek felkutatták, hogyan lehetne a medencében megtermelhető gyógynövényeknek piacot teremteni. A svájci alapítvány két évig inkubálta a kezdő vállalkozást, amely időszak alatt a termesztésben résztvevők megtanulják a bio gyógynövénytermesztést, a gyűjtés és a szárítás módját. A Stiftung felvállalta a szervezést, a szakmai tanácsadás költségeit, s garantálta a felvásárlást, a svájci piacon való értékesítést. Kis, házilag könnyen üzemeltethető, Magyarországon gyártott szárítóberendezéseket finanszírozott. Létre kellett hozni a vállalkozókból egy termelési szövetkezést, amely már maga tudja értékesíteni a terméket. Gyümölcsfa-program A Dörögdi-medence történetét kutatva többfelé olvashattuk, hogy régebben több mint hétezer gyümölcsfa volt például Taliándörögd településen. A falut, a tájat bejárva fellelhető a múlt gazdagságából néhány öreg gyümölcsfa. Ez késztetet minket arra, hogy elindítsunk egy olyan programot, amely ezeknek a gyümölcsfáknak a megőrzését segíti elő. A célunk kettős volt: a régi gyümölcsfajták felkutatása, megőrzése, valamint a helybéliekben tudatosítani ezek meglétének fontosságát. Így jött létre a gyümölcsfaprogram. Távlati célként pedig a régi gyümölcsfajtákból létrehozott gyűjteményeskert lebegett a szemünk előtt. A tudatosítás elérése legjobb eszközének azt találtuk, hogy a helyi általános iskolásokat szólítottuk meg a fafelmérés elkészítésével. A számukra készített adatlapok, herbáriumlapok, térképszelvények segítségével néhány hónap alatt tíz gyermek és egy felnőtt részvételével elkészült a kataszter. A pontos felmérőmunka kiállításon valamint őszi vásárban is összegződött. Tájgondozás 16
Helyi piac A különböző tanfolyamok, gazdafórumok, valamint a biotanácsadó tevékenysége hatására adódott a feladat, hogy a házi termékeket egy helyi piacon értékesítsék. A medencében évente megrendezett Művészeti Napok rendezvénysorozattal együttműködve megjelenhettek a helyi termékek, amelyeket a Gazdakör emblémája fogott össze. Mindennek nagy fontossága volt az identitás, a saját szerep megtalálása, az elvégzett munka visszaigazolása tekintetében. Polgármesteri kollégium A medencében a települések vezetői és a régióban működő szervezetek, különböző fejlesztések, tervezési munkák szakemberei létrehozták a polgármesteri kollégium intézményét. A Stiftung tájépítészek részvételét tette lehetővé. A kéthavonta megrendezett találkozásokon számolt be mindenki az addig végzett fejlesztési munkáról, illetve a jövőre mutató elképzelésekről. Itt hangolták össze a medencét érintő fejlesztéseket, programokat, a közös és egyéni pályázási lehetőségeket. A Dörögdi-medence tájának gazdagítása A program célja, hogy a táj természetes és történetiségében folytonos állapotát a helybéliek saját tevékenységükön keresztül védjék, ápolják, fejlesszék. A pályázatok általános irányai a fasorok, mezsgyék, erdők telepítése elhanyagolt vízfolyások, források rendbetétele, vizes területek revitalizálása, gyümölcsösök telepítése, régi gyümölcsfajták újratelepítése, a dűlőutak javítása, újjáépítése, a falu szempontjából fontos helyek rendbetétele, kialakítása. A programon belül lehetőség volt iskolai mintakert tervezésére és építésére. Az iskolakert mintaszerű építésének célja, hogy a jövő generációban elültesse a természetszemlélet új csíráit, a gazdálkodás új avagy régi felfogásait, hogy a tanulás közbeni tevőleges munka szerepét átélhessék. 17 Tájgondozás
Magyarpolány és térsége Kistérségek tájazonos fejlesztésével elő kívánjuk segíteni egy északdéli tengely megerősödését, amely összeköti a Bakony erdeit a Balaton partjával. Magyarpolányban és térségében mintegy 8 éve folynak olyan falukép-megújítási projektek, amelyek a települések történeti értékeire alapozott fejlesztéseket indítottak el. A térségben található természeti emlékek és értékek még nem kerültek teljes mélységben feltárásra, első ütemben a források és környezetük helyreállítása indult meg. A Bakony erdeinek tövében található mezőgazdasági területeken hagyományos tájfajtákra alapozó gyümölcsösök ültetésének és a gyógynövénytermesztésnek az előkészítése folyik. A plébániához tartozó felhagyott gyümölcsös területen gyümölcsfajta bemutató létesül, a tervek között szerepel közösségi aszalóés lekvárfőző létesítése. A kistérségi kapcsolat szoros együttműködésre készteti az itt lakókat mind a biogazdálkodás, a természetés tájvédelem, a faluképvédelem és az erre épülő szelíd, falusi turizmus fejlesztésében. Célok: Hagyományos gyümölcsös helyreállítása, biogyümölcsös létesítés, agrobiodiverzitás fenntartása. Helyi termék létrehozása: tanulmány készítése a gyümölcsfeldolgozás lehetőségeinek kidolgozása lekvárok, aszalványok, szörpök, pálinka, stb. Turisztikai kínálat szélesítése: bemutatókert létesítése, hagyományos fajták és történeti gyümölcsnevelési módok bemutatása, falusi gyümölcsudvarok kialakítása táblákkal, programokkal. Borúthoz hasonló gyümölcsutak létrehozása kistérségenként, hagyományok kutatása, felélesztése jeles napok (virágzás- és szüretünnepek), kistérségi turisztikai gyümölcs ismeretterjesztő füzetek kiadása, térségi gyümölcsfajtákat bemutató könyvsorozat. Oktatás-nevelés: környezeti tudatosság növelése a meglévő hagyományos gyümölcsfák feltérképezésével, erdei iskola jelleggel tangazdaság működtetése, technika oktatás helyett gyümölcsnevelési, feldolgozási ismeretek oktatásának kidolgozása, bevezetése. Hagyományos gyümölcsfajták szaporítása, nevelése, metszése, felnőtt képzés elindítása, oktató könyvének kiadása. Térségi gyümölcsfajták faiskoláinak létrehozása. Tájgondozás 18
19 Közösségi téralkotás
K ö z ö s s é g i t é r a l k o t á s Az ember tevékenységével a körülötte lévő világot áthatja, teret teremt önmaga, közössége számára. Minden történeti korban más teret, hiszen más a tértudata, más és más tereken érzi jól magát, lel otthonra. Ily módon minden földi helynek megvan az emberi története. Napjainkra kiürültek az egykor élettel teli faluközpontok. A piacterek, vásáros helyek parkszerű teresedéssé váltak, a kocsma, a templom előtti közösség terek, közterek elektromos traverzek és postakábelek, aknafedők, betonárkok gyűjtőhelyei vagy reklámtáblák célpontjai. Vajon hová tűnt az ember ezekből a terekből, vannak a közösségnek terei, vannak-e közösségek? Köztér Közösségi tér Nemzetközi Alkotótábor 1996 őszén Köztér-közösségi tér tervezés pályázattal fordultunk a tájépítész- és építészhallgatókhoz. Célunk a napjaink közösségi térként is használható köztereinek újra feltalálása volt. A pályázatot alkotótábor követte, melyet 1997 nyarán szerveztünk a taliándörögdi önkormányzattal együtt. A helybéli és az ide érkező fiatalok együtt választották ki a helyszínt és együtt tervezték meg a régi-új közösségi teret. A falu határában álló Szent Közösségi téralkotás 20
András gótikus templomrom környezetének rendbetétele, megformálása lett a cél. Egy hét leforgása alatt helyi anyagokból készült el a közösségi tér. Esténként közös beszélgetéseket, előadásokat szerveztünk. Az alkotótáborban a hazai résztvevőkön kívül bolgár és horvát fiatalok is részt vettek. Bláthy Ottó út közösségi növényültetés, Budapest, 1996 A Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórumához kapcsolódott az akció. A hallgatók féléves feladatai közé tartozott új környezeti utcák létrehozása közösségi munkával. A választás egy pesti utcára, a Bláthy Ottó utcára esett. Az utcában lévő cégek, üzemek, valamint az óvoda és a lakók összefogásával újult meg a fák alatt húzódó szemetes terület. Források, gyógyhelyek védelme, felújítása A tájat járva szembesültünk azzal, hogy forrásaink kiapadnak, fúrt kútjaink elnitrátosodtak, vízfolyásaink elszennyeződtek, egykori gyógyforrások, amelyekre fürdők épültek, tönkrementek. Tavak, tókák feltöltődtek, lápok összezsugorodtak. Patakok száradtak ki rejtélyes, megfejthetetlen módon. Az egykor eleven vízfolyások, árkok magukra maradtak. Mindez azt jelzi, hogy megváltozott az ember, a közösség viszonya a tájban lévő legfontosabb kincsünkhöz, a vízhez. A víz az élet alapja, olyan örökségünk, amelyet ismét meg kell tanulnunk becsülni, megőrizni. Ezért kezdeményezzük forrásaink, gyógyhelyeink megtisztítását, felújítását, rendbetételét. Forráspályázat Első lépésként a Pagony Műhely gyakornokai számára írtuk ki pályázatunkat. A pályázók kiválasztottak egy számunkra fontos, hozzájuk közelálló forrást, s megújításukra terveket, maketteket készítettek. E pályázatunk örömteli ok miatt nem valósult meg. A kiszemelt solymári Rózsika-forrást ugyanis egy helyi egyesület előttünk rendbe tette. 21 Közösségi téralkotás
Bonnyai kiáltvány Kettéhasadt a világ! Az emberek közötti kapcsolat, az ember és a természet közötti harmónia megállíthatatlanul bomlik fel. Az európai népek a közeledés helyett elszigetelődnek egymástól. A Kelet és a Nyugat közötti szakadék nem csökken. Az embernek a néppel és az őt tápláló tájjal nincsen valós kapcsolata. Fel kell ismerjük, hogy ez közös sorskérdésünk, amellyel dűlőre kell jussunk egyenként és közösen is. A természethez, a tájhoz fűződő viszonyunk csak valós önismereten alapulhat. Meg kell értsük helyünket, helyzetünket Európában. Igaz képet kell alkossunk arról a két évezred alatt létrejött tájról, amelyben élünk, amelyhez sorsunk köt. A természet pusztítása tudatlanságunkból és abból a közönyből ered, hogy azt hisszük, életünknek nem lesz hatása környezetünkre. Európát nem a monetáris unió, hanem csak egy közös akarat tudja összekötni! Nem akarunk háborúkat! A hidakat rombolása helyett építsünk hidat ember és ember között, a népek között, az ember és a természet között. Indítsunk útjára egy hajót, egy úszó szigetet, amelyre minden közösség elültethet egy fát, a szeretet-, az önismeret-, a megértés-, a szabadság jegyében. Ez a Mozgó Ökológiai Sziget elindulhat a Dunán, Európa gerincén, ami nem elválasztja, hanem összeköti egymással a sorsközösségben élő népeket, kiköt mindenütt ahol e gondolat megértésre talál és a kiáltványhoz csatlakozni szeretnének. (A kiáltvány 1999 tavaszán született.)
Az Európa Tanács Tájkonvenciója 2000. július 19-én fogadta el az Európa Tanács Minisztertanácsa az Európai tájegyezményt (www.coe.int/europeanlandscapeconvention), amelyhez 2000. október 20-án 19 állam csatlakozott. Napjainkra az egyezményt aláírók száma 29-re növekedett, hazánk azonban még mindig csak érdeklődőként van jelen a tanácskozásokon. A tájkonvenció vitathatatlanul jobbító szándékú, felelős kezdeményezés, értelmezése, alkalmazása az egyedi karakterű, eltérő kultúrájú tájak miatt csak azok formáló sajátosságainak feltárásával, abból kiindulva lehetséges. Alapítványunk csatlakozott a nemzetközi szakmai értelmező körhöz, valamint létrehozta e témában a hazai civil tanácskozó társaságot. Dornachi Kiáltvány Az ezredforduló és az Európa Tanács Tájkonvenciójának elfogadása küszöbén a kontinens bockemühli iskolához tartozó tájépítészei Az európai tájkultúra mint feladat című nemzetközi találkozón vitatták meg a tájak segítésének, elfogadtatásának emberi feladatait. A tanácskozás felismerte, hogy a politikai befolyás a táj összefüggéseinek, komplex tartalmának megértése nélkül torzulásokhoz, káros folyamatokhoz is vezethet, továbbá hogy a táj emberekben élő egészen sajátos tudati és lelki tartalmára még nem fordítottunk elegendő figyelmet. A résztvevők a 2000. szeptember 9-én a Dornachi Kiáltványban (www.goetheanum.ch) fogalmazták meg a tájkultúra ügyének legfontosabb feladatait. Milyen lépésekre van szükség? A táj méltósága és joga A tájaknak megvan a maguk identitása és méltósága. Ezt a méltóságukat meg kell őrizni és még magasabbra kell emelni. Ehhez pedig jogi státusra van szükség, hogy a táj védelmében a joghoz lehessen folyamodni. A táj méltósága megfelelő iskolai nevelést és pedagógiát igényel, hogy minden nemzedék felismerhesse a táj méltóságát és a tájjal gondosan bánjon. Új táj- és mezőgazdaság Az új tájkultúrában már nem kizárólag a haszonra irányulnak a törekvések, hanem ember és természet egymást gondozó, egymást kölcsönösen támogató és fejlesztő viszonyára, melynek ki kell terjedni az emberek közötti kapcsolatokra is. A táj értékeinek élvezetével egyidejűleg a gazdasági tevékenységet is úgy kell folytatni, hogy hosszú távon a táj tekintetében is értékteremtőnek bizonyuljon. A jövő mezőgazdaságának is a tájtudatra kell ébrednie. Ha értéket tulajdonítunk a tájban jelenlévő többletnek, és mint ilyet bevonjuk a tájat alakító tevékenységbe, akkor a tájjal való gazdálkodás, értsd mezőgazdaság, igazi minőségteremtő és életet tápláló őstermeléssé lesz. A táj adta többletértékének felismerése lelki és szellemi Teremtsünk új tájkultúrát 24