Tavaly több mint hatszázezer légi jármű használta Magyarország ellenőrzött légterét, s ezek közül közel százharmincezer szállt le Ferihegyen. Ugyanakkor a kisgépes repülések száma is majdnem elérte a harmincezret a nem ellenőrzött légtérben. Ezek az igen jelentős számok is hozzájárultak ahhoz, hogy az idén májustól a követelményeknek és a hazai, illetve uniós igényeknek is megfelelő új légtérstruktúra lépjen életbe. Ennek eredményeként 2007. május 10-étől jelentős, a légi közlekedést érintő változások történtek Magyarország légterében. {intro_scale: 0.3} Ennek alapjául a gazdasági és közlekedési, a honvédelmi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterek által 2007. március 1-jén kiadott új 26/2007. (III.1.) GKM-HM-KvVM rendelet szolgált, amely meghatározta a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelölését. A hatályba lépett változások révén létrejöttek új légterek, s a régebbiek közül több módosult, illetve meg is szűnt. Környezetvédelem 1 / 6
Az új rendszer egyik fő változása az, hogy létrejöttek újonnan kialakított, környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek Magyarországon. Méghozzá azért, hogy védelem alá vonják az egyes természetvédelmi területeken élő leginkább veszélyeztetett madárfajokat. Ennek értelmében a Természetvédelmi Hivatal által kijelölt korlátozott légterek felett a minimális repülési magasság a felszíntől (AGL) 1000 láb (300 m) és 1500 láb (450 m) a meghatározott időszakon belül a hajtóművel felszerelt és hajtóművét használó légi járművek, valamint a hőlégballonnal történő repülés számára, a rendeletben felsorolt kivételekkel. Kivételnek számít a térképezés, a távérzékelés, a képrögzítés és felvételkészítés, a szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés, valamint a polgári célú légi megfigyelés (pl. vezeték-ellenőrzés). Ezekben a felsorolt esetekben a korlátozott légteret a légiközlekedési hatóság előzetes engedélyével lehet használni. Az engedélyeztetési eljárásban részt vesz az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, amely a szakhatósági állásfoglalását a természetvédelmi szempontok figyelembevételével adja meg. Ebben szerepelhetnek a repülés útvonalára, magasságára és a repülés időtartamára vonatkozó feltételek. A május 10-étől kialakított légtereknek vagy a sarokpont koordinátáit, vagy a középpont koordinátáját és a sugarát adták meg. A korlátozás vagy az egész évre érvényes, vagy pedig az év meghatározott időszakában áll fenn. Ez utóbbi időszakok megtalálhatóak a 26/2007-es rendelet 3. számú mellékletében. Ugyanakkor nem szükséges előzetes hatósági engedély ezen korlátozott légterek valamelyikének a használatára, ha természeti csapás, tömegszerencsétlenség, repülőbaleset esetén kutatás-mentés, életmentés, sürgős betegszállítás, rendészeti okból vagy bűnüldözés céljából végeznek repülést az adott légtérben. A természetvédelmi indokból kijelölt környezetvédelmi légterekben nem létesíthető nyilvános fel- és leszállóhely, kivéve a külön jogszabályban szabályozott mező- és erdőgazdálkodási légi munkavégzéshez szükséges fel- és leszállóhelyet. Időszakosan korlátozott légterek (TRA) 2007. május 10-étől a Magyar Honvédség Légierő vezérkarának javaslatára létrejöttek az időszakosan korlátozott légterek - Temporary Reserved Airspace (TRA) -, amelyekre az új típusú harci gépek és az azokhoz kapcsolódó repülési feladatok miatt volt szükség. A TRA nem más, mint egy olyan meghatározott kiterjedésű légtér, ahol állami légi járművel olyan repülési tevékenység zajlik, amely veszélyt jelenthet az adott tevékenységben részt nem vevő más légi járművek számára. A tervek szerint a katonai irányítás rugalmasan kívánja ezeknek a légtereknek a kezelését intézni, azaz csak a katonai légi járművek tevékenységi idejére 2 / 6
kívánják azokat valóban korlátozni. Mi több, az ellenőrzött légtérből a TRA-ba repülő gépek átrepülését nem is kívánja a katonai irányítás korlátozni, ha az nem akadályozza vagy veszélyezteti a katonai légi járművek feladatát. Ugyanakkor viszont ezt a könnyítést nem teszik lehetővé a nem ellenőrzött légtérből érkező, a TRA-t használni kívánó GAT gépek számára. Összesen három ilyen légtérrendszert alakítottak ki május 10-étől, amelyek közül egy a Dunántúl déli részén, egy az ország középső részének a déli felén, egy pedig a Tiszántúl északkeleti részén található. Ezek közül azonban egyszerre csak egy légteret vehetnek igénybe a katonák. Az időszakosan korlátozott légtereknek a működési idejére vonatkozó terveket az igénybevételt megelőző napon 12 óráig kell megadnia a honvédségnek a Budapest ATS Központ számára, s aznap délután 16 órakor már nyilvánossá is kell tenni a másnapra vonatkozó igénybevételt, amit meg is lehet tudakolni a központtól. A tényleges kezdés időpontját az igénylő katonai szervezet az időszakosan korlátozott légtér igényelt kezdési időpontja előtt legalább 30 perccel a Budapest ATS Központtal egyeztetni. A TRA-k azonban péntek délután 4 órától vasárnap estig nem működnek, így azokat nem is lehet zárva tartani ebben az időszakban. A jövő évtől a TRA-k kiegészülnek a G" légterekben az úgynevezett katonai légifolyosókkal (Military Air Corridor - MAC) is, amelyek lehetővé teszik a katonai légi járművek földközeli és kis magasságú, 250 csomó (460 km/h) IAS-nél nagyobb sebességű harcászati jellegű útvonalrepüléseit. Ennek a jövő évi bevezetésének a menetéről még egyeztetések folynak, s a Magyar Honvédség biztosítani fogja, hogy a kisgépes" repülés képviselői is részt vegyenek ezekben. Új és módosított légterek A békéscsabai repülőtér kezdeményezésére új Traffic Information Zone (TIZ) jött létre a repülőtér körzetében a műszeres megközelítési eljárások védelmére. A légtér AMSL 4000 lábig (1200 m) tart, és egészen az országhatárig elnyúlik. De ez egyelőre még nem működik. A megnövekedett forgalmi igények miatt a debreceni repülőtér körzetében új CTR/CTA1-2 légteret jelöltek ki, amely várhatóan az idén június közepétől működik. Ennek lényege az, hogy a repülőtér közelkörzetén kívül két egymáshoz illeszkedő magasabb légteret is kijelöltek a reptérre érkező és onnan induló gépek számára. A CTR magassága 2000 láb (600 m), míg a CTA1 9500 lábon végződik (2900 méteren), és az alja 2000 láb (600 m). Ugyanígy, a 3 / 6
megközelítés során használt CTA2 teteje is 9500 láb, az alja pedig 5000 láb (1500 m). Módosult Pécs-Pogány repülőterének a TIZ-e is, szintén a műszeres megközelítési eljárások védelmének az érdekében. Egyrészt nagyobb lett a légtér területe - a déli felén elér egészen az országhatárig -, s a magassága a földfelszíntől egészen 9500 lábig tart. Jelentős változások történtek a Budapest CTR, az LHR1 és a TMA 3-4-6 légterek tekintetében is. Eszerint a CTR keleti határa áttevődött a Duna pesti partjára, és nem fedi az LHR1-et. Erre a Duna vonala mentén megrendezendő események és a ferihegyi forgalom biztonságos elkülönítése érdekében volt szükség. Az LHR1 magassága a földfelszíntől (AGL) 4 / 6
3500 lábig tart, és oda csak a légiközlekedési hatóság engedélyével lehet berepülni. A kisgépes pilóták számára fontos változás továbbá az is, hogy módosult az LHR1A tiltott légtér mérete, s ennek következtében megszűnik a korábbi LHR25-ös tiltott légtér. Az új LHR1A magában foglalja azoknak a védett objektumoknak a légterét, amelyek fölé tilos engedély nélkül berepülni! Ez a légtér a II. kerület Üdülő út, Mária út, a XII. kerület Budakeszi út és Bimbó út által határolt négyszögbe esik, és a magassága 3500 láb (1050 m). Mivel május 10-étől ez már hatályban van, így azóta szigorúan veszik a szabálysértőket, és a hatóság meg fogja indítani velük szemben a szabálysértési eljárást, amely járhat pénzbüntetéssel vagy a szakszolgálati engedély időleges bevonásával is. Ezen változások mellett számos légtér mérete is módosult még május 10-én. Ilyen az LHR23 Devecsernél, az LHR28 Recsken, az LHR29 Nyírteleknél, az LHR30 Hajdúsámsonnál és az LHD3-as lőtér. Az új 26/2007-es rendelet emellett módosított is légtereket. Ilyenek a farkashegyi és a hármashatár-hegyi sportrepülőtér körzetében kialakított LHSG2/V és az új LHSG1, valamint LHSG3 koordinált vitorlázó légterek. Ezek azonban egye-lőre nem működnek, mert ahhoz koordinációs szolgálatra van szükség, amelyet vagy a repülőtereknek kell biztosítaniuk, vagy pedig a HungaroControl Zrt. által működtetett Flight Information Service-nek (FIS), hogy ezek koordinálják a vitorlázógépek repülését az ellenőrzött légtérben. De erről egyelőre még nem született megállapodás az érintett felek között. Hasonlóképpen változott az esztergomi repülőtér LHSG10-es légtere is, ahol szintén létre kell hozni egy repüléskoordináló központot annak érdekében, hogy a vitorlázógépek felemelkedhessenek 6500 lábig az ellenőrzött légtérben. A dunakeszi sportrepülőtér részére az LHSG20 jelű légteret jelölték ki, amelynek magassága 4000 láb, és koordinált légtérként működik. A dunakeszi sportrepülők számára mindenképp korlátozást jelent az LHSG22 légtér, amely koordinált légtérként a ferihegyi 13-as futóirány esetén is 3000 lábra korlátozza lehetőségeiket, ami nem teszi lehetővé az északra fekvő, magasabb plafonnal rendelkező légterek irányából a biztonságos besiklást a vitorlázógépeknek a dunakeszi repülőtérre. Ez ügyben még egyeztetések várhatóak a HungaroControl Zrt. és a repülőteret üzemeltetők között annak érdekében, hogy olyan megoldás születhessen, amely megfelel a Ferihegyi repülőtér érkező és induló forgalmának a 13-as pálya használata esetén is, illetve elegendő teret és biztonságos elkülönítési távolságot hagy a sportrepülők számára is. 5 / 6
A módosításokon kívül meg is szűntek veszélyes, illetve tiltott légterek a május 10-ei változásokat követően, méghozzá összesen tizenkettő. Ezek között van a Siófok-Kiliti repülőtér TIZ-e is, amelyet mindaddig nem működtetnek, ameddig a repülőtér zárva van. Arról pedig egyelőre nincs hivatalos információ, hogy mikortól működhet ismét a dél-balatoni légikikötő. Mindezekről a változásokról bővebb információt lehet szerezni a HungaroControl Zrt. honlapján, illetve az AIP-ből. 6 / 6