Hüllők Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése
HÜLLŐK (REPTILIA) Anapsida osztály Bizonytalan eredet TEKNŐSÖK (TESTUDINES) rendje Nyakrejtő teknősök (CRYPTODIRA) alrendje Nyakfordító teknősök (PLEURODIRA) alrendje 14 család, 293 faj teknő: hátpajzs (carapax); mellvért (plastrom) csontpáncél: irhából származó másodlagos csontok szarulemezek: epidermiszből származnak gerinclemezek + 8 db. törzscsigolya bordalemezek + bordák mellcsont nincs, kulcscsont mellvértbe olvad váll- és medenceöv csontjai megvannak
vastag bőr, pikkelyek, pajzsok, szemcsék nincsenek fogak, állkapcsokon erős szaruruél gyomruk vastag falú tüdő hozzánőtt a hátpajzs oldalához fejlett hallószerv (egyesek hangot is adnak) ovoparia hosszú élettartam víziek ált. ragadozók, szárazföldiek növényevők
Mocsáriteknős-félék (édesvízi t.) (Emydidae) /~ 85 faj/ mocsári teknős (Emys orbicularis) vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) főként az északi féltekén elsősorban ragadozók gyakran téli álmot alszanak a szárazföldi teknősök közeli rokonai
Terrapene carolina - dobozpáncélú teknős; USA
Malaclemys terrapin - tarkateknősök; USA
Batagur baska - batagur; DK-Ázsia,!növényevő
Szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) mór teknős (Testudo graeca) görög teknős (Testudo hermanni) galápagosi óriásteknős v. elefántteknős (Geochelone nigra/elephantopus ) főként vagy kizárólag növényevők elefántlábszerű hátsó végtag 1,2 m, 225 kg sok alfaj
réstteknős (Malacochersus tornieri); Kenya, Tanzánia
Alligátorteknős-félék (Chelydridae) alligátorteknős (Chelydra serpentina) keselyűteknős (Macroclemys temmincki) 33-66 cm, 90 kg Észak-Amerika ragadozók hosszú farkuk van
Kinosternidae - iszapteknősfélélék Kö, ÉD-Amerika folyóiban Kinosternon flavescens Sternotherus odoratus Kinosternon scorpioides cruentatum Platysternidae - nagyfejű teknősfélék Platysternon megacephalum - nagyfejű teknős; Dél-Kína, Észak-Indokína hegyi patakjaiban Carettochelyidae - új-guineai lágyhéjúteknősfélék (1 faj) Carettochelys insculpta ; Észak-Ausztrália, Új-Guinea folyóiban
Carettochelyidae - új-guineai lágyhéjúteknősfélék (1 faj) Pig-nose turtles Carettochelys insculptus Ramsay, 1886, Fly River, Papua New Guinea. édesvízben, félsós vízben
Dermatemyidae - tabasco teknősfélék (1 faj) Dermatemys mawi - tabasco teknős; Kö-Am. északi részén
Kérgesteknősfélék (Dermochelyidae) /1 faj/ kérgesteknős v. bőrteknős (Dermochelys coriacea) hátán hosszanti bőrlécek 155 cm, mellúszúfesztáv: 270 cm 360-590 kg főként csalánozókkal táplálkozik 80-100 tojás miinden második évben
NYAKREJTŐ TEKNŐSÖK (CRYPTODIRA) alrendje Tengeriteknős-félék (Cheloniidae) /6 faj/ közönséges levesteknős (Chelonia mydas) 102-127 cm, főként növényevő partok közelében vagy nyílt tengerekben tojásrakás 2-3 évente cserepes teknős (Caretta caretta)
Eretmochelys imbricata imbricata Hawksbill Turtle Lepidochelys kempii Kemp's Ridley Sea Turtle Lepidochelys olivacea Olive Ridley Sea Turtle
Lágyhéjúteknős-félék (Trionychidae) afrikai lágyhéjúteknős (Trionyx triunguis) 32 faj, kb. 25 cm Észak-Amerika, Délkelet-Ázsia 1 faj Közel-Kelet vastag bőr (nincs béta-keratin) haspáncél csak rugalmas szalagokkal kapcsolódik a hátpáncélhoz édesvízben úszóhártyás láb
NYAKFORDÍTÓ TEKNŐSÖK (PLEURODIRA) alrendje Kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) 50 faj cafrangos teknős v. matamata (Chelus fimbriatus) Dél-Amerika északi folyamaiban kb. 40 cm, ragadozó
Sisakteknősfélék (Pelomedusidae) a legtöbb dél-am-i édesvízifaj, Afr., Madagaszkár merevmellű sisakteknős (Pelomedusa subrufa); Afr.
Diapsida osztály Archosauria alosztály KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Alligátorfélék (Alligatoridae) 23 faj Krokodilfélék (Crocodylidae) Gaviálfélék (Gavialidae) Lepidosauria alosztály
gyíkszabású test, 4-6 (10) m, ormányszerrű arcorr, oldalról lapított farok rövid lábak, hátsókon úszóhártya pikkelyek, szarupajzsok, csontos pajzsok fogmederben ülő (thecodont) fogazat másodlagos szájpadlás, négyrekeszes szív, rekeszizom
KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Alligátorfélék (Alligatoridae) American alligator, Alligator mississippiensis Chinese alligator, A. sinensis common caiman, Caiman crocodilus broad-snouted caiman, C. latirostris Yacaré, C. yacare black caiman, Melanosuchus niger Cuvier s dwarf caiman, Paleosuchus palpebrosus smooth-fronted caiman, P. trigonatus
KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Alligátorfélék (Alligatoridae) Újvilág meleg területein élnek, 1 faj Kínában (Alligator sinensis) csukott szájnál az allsó állkapocs fogai nem látszanak kínai alligátor (Alligator sinensis) csukaorrú alligátor (Alligator mississippiensis) kajmánok (Caiman)
Alligator mississippiensis American alligator
Alligator sinensis Chinese alligator
Alligátor
Caiman crocodilus crocodilus Spectacled caiman
Melanosuchus niger Black caiman
KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Krokodilfélék (Crocodylidae) 14 faj
KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Krokodilfélék (Crocodylidae) nílusi krokodil (Crocodilus niloticus) bordás krokodil (Crocodilus porosus) tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) 12 faj Közép-Amerika, Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália sómirigy; félsós vízben is élnek
Crocodylus acutus American crocodile
Crocodylus novaeguineae New Guinea crocodile
KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Gaviálfélék (Gavialidae) gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus) India csőrös krokodil ~ 7 m evezőszerű hátsólábak; ritkán hagyja el a vizet főként halakat eszik
Diapsida osztály Archosauria alosztály Lepidosauria alosztály HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje Hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje
HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje Hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) tuatura (Sphenodon punctatus, 60.000 példány (Sphenodon guntheri), 300 példány Új-Zéland északi szigetén és néhány kisebb szigeten él élő kövület, 65 cm, 13-15 hónapos embrionális fejlődés, ivarérettség: 20 éves korban bőrrel fedett fejtetői szem, ránőtt (acrodont) fogak, elől-hátul homorú csigolyák (amphicoel), bordákon horognyúlványok dobhártya nincs meszes tojás, elszarusodó tojásfog kezdetleges hím párzószerv (hemipenis) hőmérsékleti opt. 12 C 0 hosszú élettartam rovarokkal táplálkoznak
Lepidosauria alosztály HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje 7200 faj LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje GEKKÓALAKÚAK (GEKKOTA) alrendje LÁBATLANGYÍK-ALAKÚAK (ANGUIMORPHA) alrendje VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje ÁSÓGYÍKALAKÚAK (AMPHISBAENIA) alrendje KÍGYÓK (SERPENTES) alrendje szünapomorf tulajdonságok: erősen módosult vomeronazális csontozat szárnycsont és orrsövénycsont nem érintkezik ujjperccsontok (tarsalia) elcsökevényesedése hímeken fejlett páros hemipenis ált. szarupikkelyek, -pajzsok, négyszögcsont (quadratum) az agykoponyához mozgathatóan ízesül, végtagok elcsökevényesedhetnek
LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Agámafélék (Agamidae) kb. 300 faj, Óvilágiak (Afrika, Ázsia, Ausztrália) 8-30 cm, háthasi lapítottság, pikkelyek, farok nehezen törik le hardún v. közönséges agáma (Stellio stellio); ÉszakGörögország, Égei-tenger szigetein
lepkeagáma (Draco volans) Hátsó-India galléros gyík (Chlamydosaurus kingii) Ausztrália
keleti víziagáma (Physignathus lesueurii); DK-Ausztrália tüskés ördög (Moloch horridus) Ausztr.
LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Kaméleonfélék (Chamaeleonidae) ránőtt acrodont fogazat, oldalról lapított test, sisakszerű pajzs egyással szembefordítható, összenőtt lábujjak, fogófarok kivethető nyelv, összenőtt szemhéj, külön-külön mozgatható szem gyors színváltoztató képesség kb. 85 faj, főként Afrika, Madagaszkár Európában: közönséges kaméleon (Chamaeleo chamaeleon) C. johnstoni
LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Leguánfélék (Iguanidae) Újvilág, Madagaszkár, néhány csendes-óceáni-sziget kb. 900 faj; nagyok (40-80 cm) növényevők, kicsik ragadozók könnycsont (os lacrimale), oldalról ránőtt (pleurodont) fogazat zöld leguán (Iguana zöld leguán (Iguana iguana)
tüskés békagyík (Phrynosoma solare) vöröstorkú anolisz (Anolis carolinensis) tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus)
sisakos baziliszkusz (Basiliscus basiliscus)
A green basilisk ( Basiliscus plumifrons) runs on water aided by the flaps of skin on the underside of its hindfoot.
PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje GEKKÓALAKÚAK (GEKKOTA) alrendje előzőektől eltérően elszarusodó, lapos nyelvük van (Scleroglossa) belső- és középsőfül módosult szerkezete; jól hallanak két tojásfog éjszaka aktívak, pupilla függőleges állású tapadógyíkok ; lemezes szerkezet selymes puha bőr, ált. megeszik kb. 700 faj világszerte elterjedt Földközi-tenger vidékén: fali gekkó (Tarentola mauritanica)
Karmosgekkófélék (Eublepharidae) szemhéj szabadon mozgatható éjjeliek, talajon mozognak, ~gyíkok Coleonyx variegatus szalagos gekkó, É-Am. Eublepharis macularius leopárd gekkó, Afr. (Eublepharis, Ázs.) Coleonyx mitratus mexikói szalagos gekkó
Lábatlan gekkófélék (Pygopodidae) ~ 30 faj, Auszt., 2 faj Új-Guinea ~~ kígyók, nincs lábuk, hátsóból néhány pikkely pikkelyes lábúak, szemhéj összenőtt némely fajnál külső hallónyílás Lialis burtonis Pygopus nigriceps
Gekkófélék (Gekkonidae) ~850 faj, összenőtt szhéj,
Gekkófélék (Gekkonidae) Nappaligekkó (Phelsuma laticauda) Underwoodisaurus milii barking gecko, Auszt. pöttyös gekkó (Gekko gecko)
Teratoscincus scincus éjjeli csodagekkó
Gargoyle Geckos (Rhacodactylus auriculatus) Crested Geckos (Rhacodactylus ciliatus) Giant Geckos (Rhacodactylus leachianus)
LÁBATLANGYÍK-ALAKÚAK (ANGUIMORPHA) alrendje több, egymástól is erősen eltérő család közös bélyeg: has izomzata (musculus rectus abdominis lateralis jelenléte) Lábatlangyíkfélék (Anguidae) lábatlan gyík vagy törékeny kuszma (Anguis fragilis) Viperagyíkfélék (Helodermatidae) barázdás méregfog, USA, Északnyugat- Mexikó gila (Heloderma suspectum)
mexikói viperagyík (Heloderma horridum)
Varánuszfélék (Varanidae) kb. 35 óvilági faj, magányos ragadozók komódói sárkánygyík (Varanus comodoensis) pusztai varánusz - V. griseus nílusi v. - V. niloticus szalagos v. - V. salvator süketgyíkok - Lanthanotus borneensis kígyók (ablak az alsó szemhéjon)
Varanus indicus nílusi v. - V. niloticus szalagos v. - V. salvator Lanthonotus borneensis
Bütykösgyíkfélék - Xenosauridae 3 faj Kö-Am., 1 faj Kína déli részén lapos szarupajzsok ~ krokodilokhoz elevenszülők
VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje 4 család; 2-2 rokon, éjjeli gyíkok ~ gekkókhoz közös bélyegek: szarupikkelyek irhaszerkezete és a nyelv izomzatának egyes bélyege kurtafarkú gyík (Trachysaurus rugosus) Tobzosfarkúgyík-félék (Cordylidae) óriás tobozosfarkúgyík (Cordylus giganteus) Vakondokgyíkfélék (Scincidae) kéknyelvű gyík (Tiliqua scincoides) berber szkink (Eumeces algeriensis) pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri
kéknyelvű gyík (Tiliqua scincoides) Auszt. elevenszülő
VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje Nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae) eleveszülő gyík (Lacerta vivipara) fürge gyík (Lacerta agilis) zöld gyík (Lacerta viridis) homoki gyík (Podaris taurica) fali gyík (Podaris muralis) teju Tejufélék (Teiidae) pettyes teju (Tupinambis nigropunctatus) ameivák (Ameiva) nyakörvösgyíkfélék óvilágiak tejufélék újvilágiak nagyon hasonló családok, farok könnyen letörik
Éjjeligyíkfélék (Xantusiidae) bizonytalan helyzet, kb. 20 Kö-Am. faj, nappal aktívak, de nagy szem, függőleges pupilla lassú mozgású, növényevők elevenszülők
ÁSÓGYÍKALAKÚAK (AMPHISBAENIA) alrendje Ásógyíkfélék (Amphisbaenidae) gilisztára emlékeztető alak koponyacsontok egységes tokká nőnek össze külső szelvényezettség szem elcsökevényesedett jobb oldali tüdő csökevényes Amphisbaena alba
Kétlábúgyíkfélék - Bipedidae 3, Mexikó sivatagjaiban élő faj, kb. 15-25 cm melső végtag megmarad, erős karmok tojásrakók
KÍGYÓK (SERPENTES) alrendje szünapomorf bélyegek: alsó állkapocs laza szalagokkal kapcsolódik az agykoponyához a bal aortaív nagyobb, mint a jobb oldali a szemben nincsenek a csillóstestnek izmai a gerincoszlop sok csigolyából áll, mindhez kapcsolódnak bordák végtagok hiánya, mellső függesztőövek teljesen hiányoznak elszarusodó, mélyen villás nyelv, hátul tokba visszahúzható (~varánuszok) bal tüdőfél csökevényes vagy hiányzik nincs külső- és középfül, szemhéjak átlátszóan összenőttek
Piton koponya Aglypha Zöld falakó piton Mole snake
Boomslang Opisthoglypha Homoki sikló
Kobra koponya Proteroglypha Zöld mamba
Szarvas vipera Solenoglypha Puffogó vipera
/SCOLECOPHIDIA/ sima, egyforma pikkelyek: ásóéletmód ~ásógyíkokhoz hasonlók Vakkígyófélék (Typhlopidae) kb. 150 trópusi, Ázsia mérs.övi részén, 1 faj Eu., Ausztr. tojásrakók, de Rhamnotyphlops braminus partenogenetikus és kozmopolita sárga vakkígyó v. féregkígyó (Typhlops vermicularis) /ALETHINOPHIDIA/ főként talajfelszínén vagy növényzeten élnek
Boidea főcsalád Óriáskígyófélék (Boidae) hátsó függesztőöv és végtagok maradványa, páros tüdők elevenszülők főként Amerikában élnek közönséges óriáskígyó (Boa constrictor); 4-5 m anakonda (Eunectes murinus); 10 m szivárványos boa
Pitonfélék (Pythonidae) kb. 30faj, a keleti féltekén él, tojásrakók szemöldökcsontjuk van, ajakpajzsaikon erős bemélyedések zöld falakó piton (Chondropithon viridis) kockás piton (Python reticulatus); 8-9 m tigris piton (Python molurus); 6 m afrikai asszala v. sziklapiton (Python sebae); 5,5 m
Újvilágipiton-félék - Loxocemidae 1 faj; újvilági piton (Loxocemus bicolor), bizonytalan helyzet Mexikó déli részén talajban él, kb. 1 m-re nő meg tojásrakó
Mauritiusiboa-félék (Bolyeriidae) (Casarea dussumieri) (Bolyeria multicarinata) Bolyerioidea főcsalád Round Island; maxilla két részből ízesül hátsó függesztőövnek nincs még maradványa sem
Földiboafélék (Tropidophiidae) TROPIDOPHIOIDEA főcsalád kb. 25, újvilági, trópusi faj bal tüdőfél nincs, fejükön néhány nagy szarupajzs van talajlakó, nappal rejtőzködő állatok kétéltűeket, hüllőket esznek elevenszülők
ANILIOIDEA főcsalád specializálódott életmód: ásókígyók Csavarodósikló-félék (Aniliidae) (1 faj) kétfejű kígyó (Anilius scytale); D-Am. Pajzsosfarkúkígyó-félék (Uropeltidae) DK-Ázs., kb. 40 faj /2 csoport/, elevenszülők Földikígyófélék (Xenopeltidae) 1 faj, Malajzia, bal tüdő fejlett, medenceöv nincs szivárványos földikígyó (Xenopeltis unicolor) ACROCHORDOIDEA főcsalád Szemölcsöskígyó-félék (Acrochordidae) 3 faj, indoausztrál régió vizeiben, ~locsolótömlő jávai szemölcsöskígyó (Acrochordus javanicus); 2 m, tengerbe is, halakkal táplálkozik
COLUBROIDEA főcsalád Mérgessiklófélék (Elapidae); ma élők 2/3-a, heterogén csoport a; ausztráliai mérgessiklók, tengerikígyók b; elölméregfogas siklók /Proteroglypha/ barázdás méregfog, vezeték a fog tövén végződik, 180-200 faj Símafogú siklók - Aglypha Hátulméregfogas siklók - Opisthoglypha (barázdás mf.) Elölméregfogas siklók - Proteroglypha (barázdás mf.) Viperák - Solenoglypha (csöves mf.) Elapidae
Ásóviperafélék (Atractaspididae) 16 faj, talajban élnek, trópusi Afr., Arab.fsz. hosszú elülső méregfog, egyik fogukkal marnak tojásrakók Mérgessiklófélék (Elapidae) pápaszemes kobra (Naja naja) ureuszkígyó (Naja haje) köpködő kobra (Naja nigricollis) királykobra (Ophiophagus hannah) zöld mamba (Dendroaspis viridis) fekete mamba (Dendroaspis angusticeps) ausztrál tajpán (Oxyuranus scutellatus) halálkígyó (Acanthophis antarcticus)
Cytochrom b és 16s rrns alapján
ureuszkígyó (Naja haje)
pápaszemes kobra (Naja naja)
köpködő kobra (Naja nigricollis)
halálkígyó (Acanthophis antarcticus)
zöld mamba (Dendroaspis viridis)
/Family Hydrophiidae (Sea Snakes)/
sárgaajkú tengerikígyó (Laticauda colubrina) sárgahasú tengerikígyó (Pelamis platurus) díszes tengerikígyó (Hydrophis elegans)
COLUBROIDEA főcsalád Siklófélék (Colubridae) kb. 1800 faj nem mérges vagy hátulméregfogas kígyók Ausztrália kivételével minden földrészen erdei sikló (Elaphe longissima) erdei sikló (Elaphe longissima) kockás sikló (Natrix tessellata) közönséges vízisikló (Natrix natrix) gabonasikló (Elaphe guttata) (Elaphe obsoleta)
Siklófélék (Colubridae) mangrovesikló v. ulaborong (Boiga dendrophila) díszes repülősikló (Chrysopelea ornata) tojásevő kígyó (Dasypeltis scaber)
hagymazöld ostorkígyó (Ahaetulla prasina) boomslang (Dispholidus typus)
Viperafélék (Viperidae) kb. 150 faj, csöves méregfogak (Solenoglypha) a mozgatható maxilla elülső részén + szárnycsont (ectopterygoideum) nyugalmi helyzetben nyálkaredőben háromszögalakú fej, gyorsan vékonyodó farok, apró pikkelyek
borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus) gyémánt csörgőkígyó (Crotalus adamanteus) texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox) erdei csörgőkígyó (Crotalus horridus) néma csörgőkígyó v. szurukuku (Lachesis muta) lándzsakígyó (Bothrops atrox) rezesfejű mokasszinkígyó (Agkistrodon contortix) haliszkígyó (Agkistrodon halys) keresztes vipera (Vipera berus) rákosi vipera / parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) homoki vipera (Vipera ammodytes) áspis vipera (Vipera aspis) efa (Echis carinatus) puffogó vipera (Bitis arietans) szarvas vipera (Cerastes cerastes)
Russel vipera
Gaboni vipera
Crotalidae
Elapidae Micrurus frontalis
Bothrops alternatus