A LIGNIT SZEREPE MAGYARORSZÁG VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSÉBEN



Hasonló dokumentumok
tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, április

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; NB

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

A világ szénkészletei, a Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzései a villamosenergia mix változatai.

Modern Széntüzelésű Erőművek

A fenntartható energetika kérdései

Mi történik a világgal, hol az igazság? kérdi a józan gondolkodású ember a világ változó képe és morálja láttán, amikor a globalizáció koncepcionális

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGAI, TERMELÉS, ENERGIAFELHASZNÁLÁS

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután


A Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Nagyok és kicsik a termelésben

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

MET 7. Energia műhely

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

MELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

Hogy egy országban az egyes erőműfajták

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Energiapolitika Magyarországon

Erőműépítések tények és jelzések

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Fenntarthatósági Jelentés

MAGYARORSZÁG ÜVEGHÁZGÁZ KIBOCSÁTÁSAINAK ELŐREJELZÉSE 2012-IG A JELENTŐS KIBOCSÁTÓ ÁGAZATOK KÖZGAZDASÁGI KUTATÁSA ALAPJÁN

Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc

A Mátrai Erőmű ZRt., mint fenntartó 2007-ben hozta létre ipari parkját, Mátrai Erőmű Ipari Park néven.

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

Viszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Magyarország Energia Jövőképe

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

A földtani és ipari szénvagyon a vezető széntermelő országokban

T Á J É K O Z T A T Ó

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

Magyar Bányászati Szövetség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: (06-1)

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

XXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

A Magyar Energia Hivatal évi munkaterve

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

A hazai fosszilis tüzelőt hasznosító erőművek kibocsátása és környezeti hatásuk. Szakdolgozat. Készítette: Füri Péter Témavezető: Kiss Ádám

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

Dr. Horn János levele Nagy Gábor Miklós úrhoz

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

Hagyományos és modern energiaforrások

A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit!

Természeti erőforrások hazánkban és a világban energetikai szempontból

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

SZÉNERŐMŰVEK FELADATAI A PERNYEHASZNOSÍTÁSBAN

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje

XXIV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. félév

Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium

ERŐMŰVEK MAGYARORSZÁGON

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

Átírás:

A LIGNIT SZEREPE MAGYARORSZÁG VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSÉBEN KAJATI GYÖRGY Bevezetés A lignit a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén, amelynek anyaga a pannon beltenger, illetve tó mocsaras partjainak élő növényzetéből jött létre: mocsári ciprusokból, fenyőfélékből, tölgy-, bükk-, platán-, juharfajokból, sásból, nádból és kákából. Nagy nedvesség- és hamutartalma miatt fűtőértéke alacsony, viszont előnye, hogy nagy mennyiségben található nem túl vastag takarórétegek alatt, ezért külfejtéssel viszonylag egyszerűen kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt csak erőművekben lehet gazdaságosan elégetni. Többnyire a hegyek lábánál található 2-6 méter vastag rétegekben, így Magyarország a Mátra-Bükk vonulat előtt és a Dunántúlon (Hidas, Várpalota, Torony) rendelkezik jelentős lignitvagyonnal (Juhász Á. 987). A lignit-termelés mindenütt szorosan kötődik legfőbb felhasználásához, a villamosenergiatermeléshez (bár sok helyen a lakosság is felhasználja és külföldön az egyéb ipari hasznosításban is alkalmazzák), így hazánkban, Közép-Európában és a világ számos helyén meghatározó energiahordozó. A szénbányászat alakulása a világban és Magyarországon A világ feketeszén termelése 999-ben 3 466 Mt volt, amely 3,6% mérséklődést jelent az 99. évi 3 596 Mt-hoz képest (. ábra). Az időszakban csaknem 4%-kal csökkent Európa és 45%-kal a FÁK államainak termelése, ugyanakkor Ausztrália esetében 42 %-os növekedést figyelhetünk meg. A világ legnagyobb termelője továbbra is Kína. A költségek csökkentése és a kínálat-kereslet egyensúlyba hozása érdekében az országok folyamatosan zárják be a legnagyobb költséggel működő bányáikat. Ezen tendencia eredményeként a jövőben Európában a termelés további folyamatos csökkenésével kell számolni, az Európán kívüli termelés pedig a jelenlegihez hasonló szinten alakul. A világon tapasztalható termeléscsökkenés mellett nő a kereskedelem, 7 Mt-ás exporttal Ausztrália a legnagyobb feketeszén-exportőr, őt követi Dél-Afrika és Indonézia. A tengeren folytatott szénkereskedelem évente több mint 45 Mt. 999-ben a világ barnaszén termelése 879 Mt volt. A legnagyobb termelő Németország (374 Mt), őt követi Oroszország (37 Mt). A világon a barnaszén kereskedelme jelentéktelen, szénegyenértékben számítva mindössze,4 Mt. (szénegyenérték = 7 kcal/kg egységes fűtőértékre átszámított szénhőmennyiség). Hazánk technikailag kitermelhető szénvagyonát 4 milliárd tonnára becsülik: ebből 6-7 millió tonna (Mt) a feketekőszén, Mt a barnakőszén és kb. 3 Mt a lignit. A geológiai adottságok (tektonika, vízföldtani viszonyok, minőség stb.) alapján a gazdaságosan kitermelhető (ipari) vagyon ennek csak töredéke, az is általában alacsony fűtőértékű, sok esetben magas kéntartalmú készleteket jelent. Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

. ábra. A világ széntermelése 99-ben és 999-ben. Mt 4 35 3 25 2 5 5 99 999 Feketeszén Barnaszén (Saját szerkesztés a Gazdasági Minisztérium adatai alapján, 2) Az elmúlt évtizedben a lignit részaránya a széntermelésen belül egyre jobban meghatározó, jelenleg a termelés több mint felét adja, s ez a tendencia a jövőben folytatódni fog (2. ábra). 2-ben a lignit kibányászott mennyisége az összes széntermelés (4,3Mt) 56 %-át adta. A készletek igénybevétele alapján a mélyművelésű szénbányászat jelentősen teret vesztett: a termelés kevesebb, mint 4%-a származik jelenleg mélyművelésből, s ez az arány a továbbiakban még inkább eltolódik a külfejtések javára. Mt 2 8 6 4 Feketeszén Barnaszén Lignit 2 99 995 2 2. ábra. Széntermelés Magyarországon. (Saját szerkesztés a Gazdasági Minisztérium adatai alapján, 2) A kibányászott szén mennyisége alapján számított termelési súlypont 99 és 994 között mozdul el nagymértékben, amikor Csepel-sziget északi csücskéből Gödöllő déli területéig halad, majd innen 2-re már Heves megyébe jut (3. ábra). Ehhez hasonló a kibányászott szén energiatartalma alapján számított súlypont elmozdulása, azaz 99 és 994 között mozdul el legmarkánsabban Százhalombatta térségéből kb. 5 km-es utat észak-keleti irányba megtéve, majd 2-re a Heves megyei határszakaszhoz ér (4. ábra). Megfigyelhető, hogy az energiatartalom alapján számított súlypontok az adott időpontokban a termelés mennyiségi súlypontjaihoz képest dél-nyugatabbra helyezkednek el. Ezzel igazolható, hogy a jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű szeneket a Mecsekben és a Dunántúli-középhegységben bányásszák. A szénbányászat területi koncentrációját vizsgálva összességében megállapítható, hogy a kibányászott szén mennyisége és energiatartalma alapján számított termelési súlypont

fokozatosan északkelet-kelet irányába halad, amely a lignitbányászat egyre meghatározóbbá válásával igazolható. 3. ábra. A széntermelés súlypontjainak mozgása Magyarországon a kibányászott szén mennyiségét figyelembe véve (964-2). (Saját számítás, 2) 4. ábra. A széntermelés súlypontjainak mozgása Magyarországon a kibányászott szénenergia tartalmát figyelembe véve (964-2). (Saját számítás, 2)

Magyarország széntüzelésű erőművei 2-ben a magyar közcélú erőművek beépített villamos teljesítménye 86,2 MW volt, amelynek 23%-át (852 MW) a szenes erőművek adták (. táblázat). A beépített kapacitások súlypontja Pécelre esik, ami a lignittüzelésű Mátrai Erőmű kiemelkedő értékének köszönhető. A Magyarországon működő szenes erőművek beépített teljesítménye (2). MW Mátrai Erőmű 836 Oroszlányi Erőmű 235 Tiszapalkonyai Erőmű 2 Pécsi Erőmű 9 Borsodi Erőmű 37 Ajkai Erőmű 2 Bánhidai Erőmű Inotai Erőmű 52 Összesen 852. táblázat. (Saját szerkesztés az MVM Rt. adatai alapján, 22) A primerenergia-felhasználás szerkezetének alakulása A közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia 2-ben 387 7 TJ volt, amelyből a szén 29,8 %-kal részesült (988-hoz képest több mint 5 százalékkal csökkent aránya), míg a lignit részesedése az 988-as 9,7 %-ról tizenkét év alatt 4 %-ra nőtt (. táblázat, 5. ábra). Napjainkban a hasadóanyag részesedése a legmeghatározóbb (39,2 %), jelentős szerepe még a földgáznak van 9,9 %-kal. 2. táblázat. A magyarországi közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia (987-2). (Forrás: Saját szerkesztés az MVM Rt. adatai alapján, 2) Lignit Barnaszén Feketeszén Olaj előző előző előző előző = = = = Földgáz Hasadóanyag összesen előző előző előző = = = 987 45785 79233 8252 4844 77775 9547 38932 988 3697 8 79339 7472 96 26335 54 74845 96 4733 23 382656 98 989 35756 97 75338 95 6684 95 2432 78 8248 5994 2 38727 99 35474 99 72792 97 629 97 8573 9 73847 9 48366 98 365654 96 99 3332 94 6873 94 427 88 3894 2 7437 47624 99 377798 3 992 4369 3 6295 92 3289 93 5284 36 62748 84 5886 2 38693 2 993 4675 5 558 87 2762 96 7256 33 6225 96 48777 99 39363 2 994 45589 99 563 94 99 86 65787 94 6347 5 52745 3 39664 99 995 4653 2 5647 9 385 4 6975 93 68342 8 5234 39699 996 56 5637 46 9 5898 83 79568 6 552 2 4397 2 997 53366 5 5784 9397 9 6349 9 735 88 5644 98 42758 998 5994 96 5992 3 439 5889 98 87 5 555 4244 2 999 5335 5 58972 6 97 5975 87 84924 5 5226 4 2 5434 2 4998 85 659 5 4346 84 76989 9 594 3877 94

TJ 8 6 4 2 8 6 4 Lignit Barnaszén Feketeszén Olaj Földgáz Hasadóanyag 2 988 99 994 997 2 5. ábra. A magyarországi közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia (988-2). (Forrás: Magyar Villamos Művek Rt., 2) A magyarországi közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia évenkénti alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a lignitből előállított tüzelőhő987 és 99 között fokozatosan csökkent, s ez a Mátrai Erőműben lezajlott rekonstrukciós munkálatoknak köszönhető (6-7. ábra). A felújítás befejezése után a tüzelőhő mértéke ismét emelkedésnek indul és az átlagos növekedési ütem 992 és 2 között 2,8 %. Ha az energiahordozók szórásait nézzük (a mutató az összes primer energia évenkénti alakulásának vizsgálatakor számított bázis- és láncviszonyszámok értékéből lett számítva), akkor megfigyelhető, hogy a lignit az olaj után a második legnagyobb mutatóval rendelkezik (8. ábra). Ha a 992 és 2 közötti intervallumot tekintjük, akkor a szórás értéke kb. a felére csökken (bázisviszonyszámok esetében 8,5, láncviszonyszámok esetében 4,3). % 6 4 2 8 6 4 2 Lignit Olaj 987 988 989 99 99 992 993 994 995 996 997 998 999 2 6. ábra. A magyarországi közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia alakulása (987=%). (Forrás: Saját számítás az MVM Rt. adatai alapján, 22)

% 22 2 8 6 4 2 8 6 4 2 988 989 99 99 992 993 994 995 996 997 998 999 2 Lignit Barnaszén Feketeszén Olaj Földgáz Hasadóanyag összesen 7. ábra. A magyarországi közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia alakulása (előző év = %). (Forrás: Saját számítás az MVM Rt. adatai alapján, 22) 4, 35, 3, 25, 2, 5,, Bázisviszonyszámból Láncviszonyszámból 5,, Lignit Olaj 8. ábra. A magyarországi közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia szórása (99-2). (Forrás: Saját számítás az MVM Rt. adatai alapján, 22) A termelés minőségi megoszlásában két időpont között bekövetkezett változások mérésére a Hoover-féle koncentrációs mutató használható. A magyarországi közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia minőségi megoszlásában bekövetkezett változás mértékét vizsgálva megállapítható, hogy az index 987-88 között a legnagyobb (9. ábra). A kiugró érték a Paksi Atomerőmű üzembe helyezésével és a Mátrai Erőmű rekonstrukciós munkálatainak a kezdetével magyarázható. A mutató 99-93 között ér el

szintén magas értékeket, mivel ekkor az olajfelhasználás nagymértékben növekszik és a Mátrai Erőmű is teljes kapacitással működik tovább. 993-tól a Hoover-index 2-3,5 között stagnál, a jövőben a szenes erőművek bezárása és több földgáz-tüzelésű blokk átadása miatt valószínűleg emelkedni fog. A magyarországi közcélú szenes erőművekben felhasznált szenek minőségében bekövetkezett változás mértéke a felhasznált szén mennyisége és energiatartalma alapján került bemutatásra (-. ábra). A Hoover-index az 987-88 és az 99-93 közötti időszakokban magas, amikor a Mátrai Erőmű felújítási munkálatai kezdődnek és végződnek. Ezután alacsony értékű a mutató, majd egy hirtelen emelkedés érzékelhető 999-2 között, amikor a barnaszén-felhasználás nagymértékben csökken. Ha a felhasznált szén mennyisége segítségével számított mutató nagyobb értéket ér el a energiatartalom alapján számított mutatónál egy adott intervallumban, akkor a gyengébb minőségű szenek felhasználásában történik nagyobb mértékű változás. Az adatok összevetése után látható, hogy 987-88 és 99-93 között a lignitnek, míg 999-2 között a jobb energiatartalmú barnaszénnek tulajdonítható kiugró érték. 9 8 7 6 5 4 3 2 8,2 h(87-88) h(88-89) 3,6 5,2 5,8 4,6 h(89-9) h(9-9) h(9-92) h(92-93) h(93-94) 2,2 2, 3,3 3,3 2,5 2 9. ábra. A magyarországi közcélú erőművekben felhasznált összes primer energia minőségi megoszlásában bekövetkezett változás mértéke (987-2). (Forrás: Saját számítás az MVM Rt. adatai alapján, 2) 3,5 h(94-95) h(95-96) h(96-97) h(97-98) h(98-99) h(99-)

9 8 7 6 5 4 3 2 5,3 h(87-88) h(88-89),7,4 8,5 4,3 h(89-9) h(9-9) h(9-92) h(92-93). ábra. A magyarországi közcélú szenes erőművekben felhasznált szenek minőségében bekövetkezett változás mértéke a termelt szén mennyisége alapján (987-2). (Forrás: Saját számítás az MVM Rt. adatai alapján, 22), 2,5,2 2,2 h(93-94) h(94-95) h(95-96) h(96-97) h(97-98),3 4,4 h(98-99) h(99-) 9 8 7 6 5 4 3 2 4,4,4 h(87-88) h(88-89),5,7 7,8 4,2 h(89-9) h(9-9) h(9-92) h(92-93). ábra. A magyarországi közcélú szenes erőművekben felhasznált szenek minőségi megoszlásában bekövetkezett változás mértéke a termelt szén energiatartalma alapján (987-2). (Forrás: Saját számítás az MVM Rt. adatai alapján, 22) Magyarországon a néhány évtizeddel ezelőtt meghatározó jellegű szénbázisú villamosenergia-termelés a jelenlegi időszakra jelentősen vesztett szerepéből. A szénbázison termelt villamos energia 99-ben az összes villamosenergia-termelés (27 463 GWh) 3,8 %- át adta, míg 2-ben 34 42 GWh termelés a 25,8 %-át. Ezen hat százalékos csökkenés mellett a lignitből termelt villamos energia aránya az 99-es 9,5 %-ról tíz év alatt 4,2 %-ra növekedett. A széntüzelésű erőművek által előállított villamos energia súlypontja keleti irányba mozog és 2-ben Gödöllő és Tura között található (. ábra). A súlypont egyre keletebbre fog,7,5 2,5,2 2,2 h(93-94) h(94-95) h(95-96) h(96-97) h(97-98),2 4,7 h(98-99) h(99-)

tolódni, mivel a Mátrai Erőmű egyre több részesedéssel fog rendelkezni a szénből előállított villamos energia terén. 2. ábra. A széntüzelésű erőművek által előállított villamos energia súlypontjainak mozgása Magyarországon (994-26). (Saját számítás, 2) Összegzés A szén villamosenergia-termelésben való szerepvesztése ellenére a lignitből előállított villamos energia növelni tudja részesedését és a szeneken belül vezető szerepe egyre meghatározóbb. Magyarországon a mátra- és bükkaljai lignit felhasználását ellátásbiztonsági és stratégiai megfontolások is indokolják, hiszen ez az egyetlen, viszonylag nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló hazai energiahordozó. A lignitből előállított villamos energia stabilan jelen lesz a hazai piacon, ugyanis a Mátrai Erőmű III-V. blokkjainál már megtörtént, míg a I-II. blokkoknál hamarosan következik egy újabb retrofit. A toronyi előfordulás is alkalmas energetikai felhasználásra, azonban speciális elhelyezkedése miatt nemzetközi együttműködésre lenne szükség. Megjegyzés Az adatok nem tartalmazzák a PowerGen és az EMA Power közcélú erőművek adatait. IRODALOM Fodor B. 998: A szénbányászat helyzete és jövője Magyarország energiaellátásában. Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat. 3. évf. 5. szám pp. 482-49. Juhász Á. 987: Évmilliók emlékei. Budapest, Gondolat Kiadó. 562 p. Kajati Gy. 22: A mátraaljai és bükkaljai lignit szerepe Magyarország villamosenergia-termelésében a rendszerváltást megelőző évektől napjainkig. Északkelet-Magyarország Gazdaság Kultúra Tudomány. VII. évf. 3-4. szám pp. 59-6. Nemes Nagy J. 987: A regionális gazdasági fejlődés összehasonlító vizsgálata. Budapest, Akadémiai Kiadó. 28 p.

Perczel Gy. 996: Bányászat. Energiagazdálkodás. In: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. (szerk. Perczel Gy. Tóth J.) Budapest, Eötvös Kiadó. pp. 3-328. Statisztikai adatok (994-2) - Magyar Villamos Művek Rt. Tájékoztató az Országgyűlés részére Magyarország energiapolitikájáról, valamint a piacnyitásról az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamán. Gazdasági Minisztérium. Budapest, 2. szeptember