A Kínai Népköztársaság jelenlegi biztonsági helyzete és biztonságpolitikája ZHU RUICHEN A Kínai Népköztársaság a Távol-Kelet közepén fekszik. Szárazföldi területe 9.6 millió négyzetkilométer, a Föld szárazföldi részének 6.4 százaléka, a világ harmadik legnagyobb területű országa. Kína szárazföldi határa 22.8 ezer km hosszú, és 15 országot határol: Észak-Koreát, Oroszországot, Mongóliát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt, Afganisztánt, Pakisztánt, Indiát, Nepált, Szikkimet, Butánt, Burmát, Laoszt, Vietnámot. Kína tengeri partja 18 ezer km hosszú, keleti és délkeleti irányban átkelve a tengeren Dél-Koreát, Japánt, a Fülöp-szigeteket, Bruneit, Malajziát és Indonéziát találjuk. Kína a világ legnépesebb országa, a lakosa 2005. január 6-án elérte az 1,3 milliárdot. Ez a szám nem tartalmazza a Taiwan tartományban, Hongkongban és Makaón élő kínaiakat. Kína jelenlegi biztonsági helyzete A geopolitikai szempontból Kína jelenlegi biztonsági helyzete történelmileg a legjobb időszakba érkezett. Az északi irányból: Oroszország, amely Kína legnagyobb szomszédországa Kína északi oldalán fekszik. 2004. október 14-én Li Zhaoxing, kínai külügyminiszter és Lavrov, orosz külügyminiszter Pekingben írta alá A Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció a kínai-orosz határ keleti szakaszára vonatkozó kiegészítő megállapodást. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 4300 km hosszú kínai-orosz határt már rendbe hozták. Ezzel párhuzamosan, az utóbbi években nagyon sűrűek a két ország államvezetői szintű találkozásai. Egyre erősödött a két ország együttműködése, párbeszéde az antiterrorizmus küzdelemben, a térségbiztonságban, az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetekben. A nyugati irányból: A Shanghai Öt alapján 2001-ben létrehozták a Shanghai Együttműködés Szervezet et Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán és Üzbegisztán között. Azóta a szervezet a kölcsönös bizalom elvén szépen fejlődik és eredményeket hozott a terrorizmus, a 1
szeparatizmus, a szélsőségesek elleni harcban és a regionális biztonság védelmében. A déli irányból: India, Dél-Ázsia nagy hatalma. 2004-ben aláírták a Kínai-indiai kapcsolat elvéről és teljes együttműködéséről szóló nyilatkozatot. 2004. november 30-án Wen Jiabao, kínai miniszterelnök találkozott Manmohan Szingh, indiai miniszterelnökkel Laosz fővárosában. Mindketten felismerték, hogy a kínai-indiai kapcsolat történelmében ez most a legjobb időszak. A kínai-vietnámi kapcsolat 1991-ben normalizálódott. 2004. októberében Wen Jiabao, kínai miniszterelnök vietnámi látogatása során a két fél mélyen egyetértett egymással a régóta tartó határ- és területviták megoldásában. Ebben az irányban fekvő más országok, igy pl. Pakisztán, Burma, Bután, Laosz stb. Kínának hagyományosan jó szomszéd országai. A keleti irányból: Itt létezik ASEAN Regional Forum (ARF, azaz ASEAN Regionális Fórum, ASEAN mines the Association of South East Asian Nations, magyarul Dél-Keleti Ázsiai Nemzetek Társasága), melynek 23 tagja van, beleértve Kínát is. Ez a fórum nagyon eredményesen működik a térség biztonságvédelme érdekében. Ezenkívül a kínai erőfeszitésnek köszönhetően Észak-Kelet Ázsiában létrejött a hatoldalú tárgyalás, amely jó alkalmat ad az észak-koreai nukleáris kérdés kezelésére. A nagyhatalmak jelenlegi kapcsolatai szempontjából Kína jelenlegi biztonsági helyzete is a legjobb időszakban van. A kínai-amerikai kapcsolat: a szeptember 11-i esemény után a két ország az antiterrorista küzdelemben talált együttműködési lehetőségeket. Jelenleg a két ország a legmagasabb szintű államlátogatásokon kívül a non-proliferációs, az antiterrorizmus, a kétoldalú katonai biztonsági együttműködés, stb. területeken folytat szakmai párbeszédet. A kínai-orosz kapcsolat: Stratégiai Együttműködési Partner Kapcsolatokat alakítottak ki a két ország között. Magas szintű találkozás és párbeszéd rendszerét hozták létre. A kínai-eu kapcsolat: E kapcsolat az utóbbi években stabilan, tartósan, és dinamikusan fejlődik, és történelmi csúcsra ért. A kínai-japán kapcsolat: 2003. októberében aláírták Az együttműködés fokozásáról szóló közös nyilatkozatot Kína, Japán és Dél-Korea között, amely alapján létrejött a biztonsági együttműködés a három ország között. 2004-ben Kína és Japán két fordulós biztonsági tárgyalást folytatott. 2
A kínai biztonságot fenyegető fő tényezők 1. USA stratégiájának módosítása a szeptember 11-i esemény után és az ázsiai térségben való katonai jelenlétének megerősítése. Ezt követően jelenleg Kínát a keleti, a déli, és a nyugati irányból megközelítik és majdnem gyűrűszerűen körbeveszik az amerikai katonai erők. 2. A világ politikai és katonai hatalmává válása reményében a világ egyik vezető hatalmának és Kína szomszédországának, Japánnak a bel- és külpolitikája egyre szélsőségesebbé válik. 3. Az India által kifejlesztett nukleáris fegyverek, a térség illetve a világ feletti hatalom megszerzése érdekében. 4. A térség non-proliferációs kérdésének kiéleződése, az észak-koreai atomfegyverkérdés fennállása. 5. Az alkalmanként megjelenő szárazföldi- vagy tengeri területviszály Japán és Oroszország között a négy északi sziget miatt, Kína és Japán között a diaoyudao sziget miatt, Japán és Korea között egy sziget miatt, Kína és dél-keleti országok között a dél-kínai tengeri szigetek miatt, dél-keleti országok között területviták miatt. 6. Tajvan sziget függetlenségi törekvéseinek erős növekedése, a Tajvan-szoros biztonsági helyzete körül egyre fokozódó feszültség. 7. Az ún. három gonosz, a terrorizmus, a splittizmus és a szélsőséges veszélyek folyamatosan fenyegetik Kína biztonságát. Kína nyugati részén, főleg Ujgur Autonómiában és Közép-Ázsiában létezik egy Keleti Török nevű terror csoport. A Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériumának statisztikai adatai szerint az utóbbi több mint tíz évben a csoport mintegy 260 terrorjellegű erőszakos cselekményt követett el, amelyek során több mint 160 ember halt meg és 440 ember megsebesült. Kína területén kívüli országokban közel 100 robbantást illetve emberölést hajtott végre. Csempész-, kalóz-, kábítószerkereskedelem, pénzmosás stb. nemzetközi bűncselekmények gyakran fordulnak elő a térségben. Mint ismeretes, Kína, Burma és Thaiföld határán létezik egy arany háromszög, amely kábítószer előállításával és csempészésével foglalkozik. 8. A gazdaság globális folyamataiból adódó kihívások, pl. egyre súlyosbodik az energiahiány. 3
9. Katasztrófa. Kínában minden évben van árvíz, szárazság, földrengés, taifun, járvány stb. jellegű természeti katasztrófa. Szerencsére 2004-ben nem történt jelentős katasztrófa, de a Kínai Népköztársaság Jóléti Minisztériumának statisztikai adatai szerint az évben kisebb árvízek, szárazság, jégeső, földrengés, hatalmas mennyiségű havazás, hegycsuszamlás stb. miatt 2 000 ember halt meg, és 19.5 milliárd US dollárnyi kárt okozott. 2003-ban az atipusú tüdőgyulladás, 2004-ben pedig a madárinfluenza vált globális hatásúvá. Az új kínai biztonsági elgondolások A fenti tényzők ellenére nagyon jó a kínai biztonsági helyzet. Minek köszönhetö ez? A válasz az utóbbi években a Távol-Keleten, főleg Kínában kialakult Új biztonsági elgondolások ban rejlik. A régi biztonsági elgondolások alapja a katonai szövetség volt, az eszköze pedig a katonai technika és felkészültség megerősítése. A Kína által kezdeményezett új biztonsági elgondolások lényege a kölcsönös bizalom, a kölcsönös érdek (haszon), az egyenlőség, a kooperáció. A kölcsönös bizalom lényege, hogy leküzdjük az ideológiai és társadalmi rendszer közötti különbséget, megszabaduljunk a hideg háborús gondolatoktól és a politikai hatalomvágytól, nem pedig gyanakodni egymásra, szembenállni egymással. A kölcsönös érdek (haszon) azaz, a globális folyamathoz igazodva kölcsönösen tiszteletben tartani egymás biztonsági érdekeit, a saját biztonsági érdekek megvalósítása során a másik biztonságának feltételeit tiszteletben tartani, és végül megvalósítani a közös biztonságot. Az egyenlőség azaz, hogy az ország nagyságától, erejétől függetlenül minden ország a nemzetközi közösségnek tagja, ezért kell kölcsönösen tiszteletben tartani egymást, legyen egyenjogú minden állam, ne avatkozzunk be más ország belügyeibe, mozdítsuk előre a nemzetközi kapcsolatok demokratikussá válását. A kooperáció azaz, hogy a nemzetközi vitákat békésen és párbeszéd útján oldjuk meg, a közös érdekű biztonsági témákban fokozottan működjünk együtt, csökkentsük a feszültséget, előzzük meg a háború vagy konfliktus kitörését. Kölcsönös bizalom az alap, kölcsönös érdek (haszon) a cél, egyenlőség a garancia, kooperáció a módszer. A Shanghai Együttműködési Szervezet biztonsági rendszerében nagyon jól lehet látni az új biztonsági elgondolásokat. 4
Felhasznált irodalom: 1. Lukács Éva, Dr.Galla Endre, Dr.G. Mao Sou-fu, Simon Adrienn, Zhou Dongyao: Kína, Xinxing kiadó, 2000. 2. China s National Defense in 2004., Information Office of the Steta Council of the People s Republic of China., 2004. december. 3. Aldo Borgu: Combating Terrorism in East Asia A Framework for Regional Cooperation., China Institute forinternational strategic studies. 4. Li Wei: The Present Threat of Terrorism Facing China and the Countermeasures., 5. Barry Desker: ASEAN and New Forays in Regional Counter-terrorism Cooperation., 6. Shireen M Mazari: Current situation & Trends of Terrorism in South Asia., 7. Col. Taalaybek Temiraliev: National and Regional Strategy, Activities and Transborder Cooperation of the Kyrgyz Republic in the Field of Fight against International Terrorism. 8. General Xiong Guangkai: Promote Shanghai Spirit and Boost Peace and development, International strategic studies, magazine of China Institute for International strategic studies 2004.4. 9. Xu Sheng: The Current Asia-Pacific Security Situation International strategic studies, magazine of China Institute for International strategic studies 2004.4. 10. Zhang Chengming, Zhang Ge: New Changes of the Situation in South Asia International strategic studies, magazine of China Institute for International strategic studies 2004.4. 11. http://www.china.org.cn 5
12. http:// news.sohu.com 13. http://www.chinanews.com.cn 14. http://www.xinhuanet.com 6