AZ ÉVI M A GYAR NÉPSZÁMLÁLÁS HÁZTARTÁS É S CSALÁDSTATISZTIKAI FELDOLGOZÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE

484 KÖZLEM ÉNYEK case of th e form er two the male surplus mortality rate is lower, w hereas in case of the latter two groups it is higher th an the general average. (Table 6.) The index of in fan t m o rtality shows g reat differences as to w hether th e in fan t is born from resp. out of wedlock. (Table 7.) This difference shows a steadily increasing ten dency in two directions : whereas the index of infants born from wedlock shows a decreasing tren d, th a t of in fants born out of wedlock is continuously increasing. (The index of in fan t m o rtality of illegitim ate children surpassed th a t of legitim ate ones only by 38 p. c. in 1954, w hereas in 1958 the surplus percentage was 101 p. c.) W e wish to point also to the interesting fact th a t every y ear the surplus of m ale in fan t m o rtality was higher for infants bom from wedlock th a n for those born out of wedlock. (Table 7.) The phenom ena sum m ed up here briefly are analysed in detail by causes and interconnections. AZ 1 960. ÉVI M A GYAR NÉPSZÁMLÁLÁS HÁZTARTÁS É S CSALÁDSTATISZTIKAI FELDOLGOZÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE BARTA BARNABÁS A D em ográfia legutóbbi szám ában m egjelent Tam ásy József tan u lm á n y a az 1960. évi m agyar népszám lálás család- és háztartásfogalm áról, illetőleg felvételének alapelveiről. C ikkünk ehhez k apcsolódva m in teg y kiegészítésképpen a h áztartáso k és a családok összeírása technikai m ódozatának, a b eg y ű jtö tt ad ato k ellenőrzésének, kódolásának n éh ány v o n atk o zását és a háztartáso k ró l, illetőleg a családokról készülő feldolgozások terv ezetét ism erteti. A FELV ÉTEL MÓDJA A népszám lálás során m inden h á z ta rtá sró l külön-külön összeíróívet k ellett kiállítani. Az 1960-as népszám lálás alapvető szám bavételi egysége te h á t a h á z ta rtá s volt. E z t azért fontos aláhúzni, m e rt a korábbi m agyar népszám lálások a la k ást te k in te tté k az összeírás elsődleges egységének. Az összeírási m u n k ák során a h á z ta rtá s körü lh atáro lása a szám lálóbiztosok legnehezebb feladata volt. Az összeíróíven szereplő valam ennyi egyéb kérdés ugyanis közism ert tén y ek et tu d a k o lt, am elyekre közvetlenül is v álasz t tu d ta k adni az összeírandó szem élyek. H iszen a szem élyi, lakás stb. ad a to k a t sa já t m agára vonatkozóan m indenki jól ismeri. Más volt a helyzet a h á z ta rtá sok m eghatározása tekin tetéb en. A h á z ta rtá s fogalm a, am int lá ttu k, sok helyen azonosul a lakás fogalm ával. M ásrészt a k ö z tu d a t gyak ran nem is tesz különbséget a h á z ta rtá s és a család közö tt sem. A zt tisztázn i te h á t, hogy h á n y h á z ta rtá s él a lak ásb an, és kik a 'ta g ja i, csak a lakásban lakó szem élyek alapos kikérdezése alap ján leh etett. A szám lálóbiztos a h á z ta r tási egység kérdése tek in te téb e n csak akkor tu d o tt dönteni, ha k o n sta tá lta az a d o tt közösségre vonatkozóan a közös gazdálkodás, étkezés és a közös lakás tényét. Az igy k ö rü lh atáro lt h á z ta rtá s ta g ja it a szám lálóbiztosnak a családok m eghatáro zott sorrendjében k ellett az Ö sszeíróívre felvezetnie. A családok, illetve a családfők beírásán ak sorrendjével egyben a h á z ta rtá s fejét is m egh atáro ztu k. Az elv ugyanis az volt, hogy a h á z ta rtá sb a n élő családok közül a z t kell először felsorolni a lajstro m o n, am elynek a családfője egyben a h ázta rtá s feje is. E gycsaládos h á z ta rtá s esetében term észetesen a k é t szem ély azonos. A családra, illetve összetételére vonatkozóan a kérdőív családi állás c. kérdése am ely az összeírt szem élynek a családfőhöz való k ap cso latát jelö lte szolgált p ontos ú tb aig azítással a családok összetételéről. E lvileg

KÖZLEMÉNYEK 485 elképzelhető le tt volna, hogy a szám lálóbiztosok ne is v álasszák szét a h á z ta rtá so k a t családokra. A családi állást ugyanis m indig valam ely szem élyhez v o n atk o z ta tv a k ellett bejegyezni. E n n ek segítségével az összetartozó családta g o k n ak és a h á z ta rtá so k családi összetételének m egállapítása a feldolgozásnál utólag is lehetséges le tt volna. Mégis célszerűbbnek lá tsz o tt a családfő viszonylag egyszerű definíciója alapján a szám lálóbiztossal ezt a m ű v eletet elvégeztetni, hogy ezzel a későbbi m u n k á k a t m egkönnyítsük. A h á z ta rtá s-, illetve a család statisztik ai feldolgozások céljaira a klaszszikus dem ográfiai, foglalkozási és lak ásv iszo n y o k at tu d ak o ló kérdések szolgálnak. K ülön a h á z ta rtá s-, illetve családstatisztik a céljából fe lte tt kérdésnek te h á t csak a családi állás tu d akolása te k in th e tő. Az ad atszolg áltató k ra ezért a h á z ta rtá si, illetve család statisztik a készítése külö n te rh e t nem ró tt. A BEGYŰJTÖTT ADATOK ELLENŐRZÉSE ÉS KÓDOLÁSA A b e g y ű jtö tt adato k ellenőrzését k é t szakaszban végeztük, kulcsszám ozás (kódolás)1 elő tt, illetőleg kulcsszám ozás u tá n. Az előbbit kézi, em beri m u n k a erővel, az u tó b b it gépekkel b o n y o líto ttu k le. A k itö ltö tt kérdőívek, illetve az ad ato k helyességét az összeírási m u n k á la to k során helyszínen is ellenőrizték a felülvizsgálok. Az Ö sszeíróíveknek a K özponti S tatisztik ai H iv atalb a tö rtén ő beérkezése u tá n azonnal m egkezdődött a kérdőívek revíziója. Az ellenőrzés az Összeíróív valam ennyi k érd ő p o n tjára, illetőleg azok logikai összefüggéseire kiterjedő volt. íg y pl. ellenőrzésre k e rü lt az is, hogy helyesen írtá k -e össze a szám lálóbiztosok a h á z ta rtá so k a t és családokat. E z é rt különös gonddal k ellett átv izsgálni, hogy egy Ö sszeíróíven valóban egy h ázta rtá sh o z ta rto zó szem élyeket írta k -e össze. T ap a sztala tain k szerint ezen a té re n a legtöbb h ib a abból adód o tt, hogy nem te k in te tté k a h ázta rtá sh o z ta rto zó k n ak azo k at az idegen szem élyek -et, akik m in t pl. a h á z ta rtá si alk alm azott stb. a h á z ta rtá s gazdasági közösségéhez szám ítanak. E lég gyakran fo rd u ltak elő olyan hibák is, hogy albérlőket, ágybérlőket m in t h ázta rtá sh o z ta rto z ó k a t írta k össze a szám lálóbiztosok. A családok összeírásánál elsősorban a családi állást, illetőleg a család egyes ta g jain ak a helyes so rren d b en (családfő, feleség, gyerm ek, rokon) tö r ténő b eírását ellenőrizték és ja v íto ttá k szükség esetén az erre a célra külön kik épzett belső m unkaerők. A többször is ellenőrzött és ja v íto tt anyag k e rü lt az u tá n kulcsszám ozásra. Az eddigi népszám lálások során a kulcsszám ozási m u n k á k b an a leg teljesebb specializáció v aló su lt meg. E z azt je le n te tte, hogy külön szem élyek ellenőrizték, kódolták a dem ográfiai, foglalkozási, lakás- stb. ad a to k a t. E z a m egoldás kedvező irán y b a n befolyásolta az ellenőrzött és k ó d o lt an yag m inőségét, és a végzett m u n k a term elékenységét is. N em b iz to síto tta azonban megfelelően az azonos de különböző dem ográfiai és családfeldolgozásból eredő ad ato k egyezőségét. így pl. kisebb m értékben ugyan, de m ás volt a keresők, e lta rto tta k, nők, férfiak stb. a rá n y a a foglalkozási, illetőleg' család sta tisztik ában. E z é rt célszerűnek lá tszo tt, hogy az 1960. évi népszám lálás kódolási m u n k á latain á l jó v al nagyobb egységet bízzanak egy-egy szem élyre, m in t koráb b an. így, egy m unkafázisban kell kódolni a szem élyek, h ázta rtá so k és családok a d a ta it is. E d d ig i ta p a sz ta la ta in k szerint érdem es volt e három té m á ra vonatkozó előkészítő m u n k á k a t egy fázisban elvégeztetni - ezzel vállalni főleg első időkben a kódolási m u n k ák bizonyos nehézségeit és lassú ságát azért, hogy a különböző tém ák b ó l eredő azonos ad a to k eltérését a lehető legm inim álisabbra szorítsuk. A gépi ly ukasztási m u n k á k befejezése u tá n tö rté n ik a kódszám ok logikai összefüggése helyességének ellenőrzése. E z t a m u n k á t G am m a Bull elek tro nikus szám ológép és az IBM cég 101-es típ u sú elektronikus statisztik ai a d a t feldolgozó gépeinek segítségével bonyolítjuk le. E m unkafázisban azokat a 1 Kulcsszám ozáson (kódoláson) az egyes kérdésekre a d o tt válaszoknak szám okká történő á talak ítását értjü k gépi féldolgozás céljaira. A kódolás szó a kulcsszám ozásnak a statisztikai gyakorlati életben használt kifejezése.

486 KÖZLEMÉNYEK logikailag leh etetlen eseteket szű rjü k ki, am ely ek et a kódolás em beri m u n k a erővel tö rtén ő ellenőrzése nem tu d o tt felderíteni. A gépi m u n kam enetek term észetesen csak a legfontosabb összefüggések ellenőrzésére szo rítk o zh atn ak, m ert egy-egy m unkafázis vég rehajtása nem kevés anyagi rá fo rd ítá st igényel. Az egész ellenőrzési te rv gerincét a h á z ta rtáso k, illetőleg családok típ u sai képezik. E zek közvetve ugyanis m inden olyan logikai összefüggés ellenőrzésére alkalm asak, am elyek a h á z ta rtá s, vagy a családok tag jain ak valam ilyen m inőségi ism érv szerinti elszám olásával kapcsolatosak. Eddigi ta p a sz ta la ta in k szerint b ár a feldolgozási m u n k á k a t lassítja érdem es ezt a m u n k á t gépekkel elvégeztetni, m e rt a ráfo rd ítás az adatok m inőségének ja v u lásáb an, illetőleg a gépi tá b lák nagyfokú pontosságában visszatérül. A FELDOLGOZÁS MÓDJA Az 1960-as népszám lálás abban is különbözik az előző népszám lálásoktól, hogy m ost a h á z ta rtá si, illetőleg a családstatisztik ai adatok feldolgozása is gépi ú to n tö rté n ik (1949-ben csupán a szem élyi ad a to k feldolgozását bonyolíto ttá k le gépek segítségével). Ez a té n y különösebb sú ly t és jelentőséget kölcsönzött azoknak a k é r déseknek, am elyek a h á z ta rtá s- és család statisztik ai ad ato k gépi feldolgozásának m egszervezésével voltak kapcsolatosak. Ilyen problém ák a célszerűség, gazdaságosság, a feldolgozandó ad a to k köre, az összehasonlíthatóság b iz to sítása, te h á t m ind olyan tényezők, am elyek k ö zvetve befolyásolták a k iv álaszta n d ó feldolgozás m ódszerét. A család- és h á z ta rtá ssta tisztik a i adato k feldolgozására az alkalm azandó ly u k k á rtv ák fa jtá já t és szám át te k in tv e többféle eljárás kínálkozott. 1. N éhány országban a h áztartá s, illetve család legfontosabb a d atait (típus, létszám, keresők, e lta rto tta k szám a) a családfő szem élyi ly u k k árty ájá ra ly u k asztják. E nnél a m ódszernél nincs te h á t szükség külön ly u k k árty ára a h á ztartá s, illetve család a d a ta i nak feldolgozásához. Ez az eljárás nem csak a költségkihatás, hanem az adatok egyezősége szemp o n tjából is előnyös, m ert így egy ly u k k árty a tartalm azza a személyek és a h á ztartá s, illetve család feldolgozásához szükséges összes ad ato k at. A közös ly u k k árty a lehetőséget n y ú jt arra, hogy a h á ztartá s, illetőleg a család a d a ta it a családfő ly u k k árty ájá ra lyukaszto tt bárm ilyen más a d a tta l k o m bináltan is feldolgozzák. (E zt a m egoldást v álaszto tták az 1960. évi népszám lálás adatainak 1%-os reprezentatív feldolgozásánál is.) E m ódszer egyetlen h á trá n y a az, hogy m a m ár a szem élyekre vonatkozó nagym értékű adatigény kielégítése is nehézségekbe ütközik egy ly u k k árty a alkalm azásával. E zért a családokra, illetőleg h á ztartá so k ra vonatkozó ad ato k k al az am úgyis m axim álisan kih aszn ált személyi ly u k k á rty á t egyáltalán nem, vagy csak m inim ális m értékben lehet tovább terhelni. 2. A feldolgozás m ásik m ódja am elyik term észetesen következik a fenti m egoldásból az, hogy a h áztartáso k, illetőleg családok a d a ta it külön egy, esetleg több ly u k k árty a segítségével dolgozzuk fel. I tt is többféle eljárás lehetséges. E ljá rh atu n k úgy, hogy egy ly u k k árty ára kerülnek a h á ztartá s, illetőleg a család legfontosabb ad atai. A ttól függően, hogy a feldolgozás a család- vagy a h á z ta rtá ssta tisz tik á ra helyezi-e a fősúlyt, az egyes ly u k k árty ák a család, illetőleg a h áztartás fejéről és ehhez kapcsolódóan a család, illetőleg h áztartás legfontosabb adatairól készülhetnek. Előnye ennek az eljárásnak, hogy csak egy ly u k k árty a rendszerrel dolgozik. H á trán y a, hogy abban az esetben, ha a h á ztartá s a családtól eltérő, akkor nem csak annak taglétszám a, hanem a le különbözőbb szem pontokból való összetétele is különbözik a családétól. így csak azgegyik (fontosabbnak ta rto tt) egységről v eh etjü k fel a ly u k k á rty á ra az összes a d ato k at, míg a m ásikból csak egyes fontosabb ism érveknek ju t hely. 1 Az 1960. évi népszám lálás h á z ta rtá s-, illetve c salá d sta tisz tik a i feldolgozásánál alk alm azott m ódszer lényege az hogy külön kell v álasztan i az egycsaládos és a többcsaládos h á z ta rtá so k a t. Az első csoportnál a család és a h áz

KÖZLEMÉNYEK 487 ta rtá s egybeesik, ezért külön ly u k k á rty á t a h áztartáso k ró l nem kell készíteni. A m ásik csoportnál, te h á t a többcsaládos h á z ta rtá so k n á l k é t ly u k k á rty a készül. Az egyik ly u k k á rty a család o n k én t külön-külön, a m ásik pedig összefoglalva ta rta lm a z z a az egy h áz ta rtá sh o z tarto zó családok ad a ta it. A családstatisztik ai feldolgozások eredm ényét az egycsaládos h ázta rtá so k, v alam in t a többcsaládos h á z ta rtá so k családonként külön-külön készült ly u k k á rty á i szolgáltatják. A h á z ta rtá ssta tisztik a eredm ényei az egycsaládos h ázta rtá so k, v alam in t a többcsaládos h ázta rtá so k összefoglaló a d a ta it tartalm azó ly u k k árty á k b ó l nyerhető. Ilyen m ódon az egész töm egnek csupán kisebb részéről, a többcsaládos h á z ta rtá so k ró l kell k ét ly u k k á rty á t kiállítani. A m ódszer kétségkívüli előnye, hogy az adatok igen részletes feldolgozását teszi lehetővé. K ülön családokra, illetőleg h á z ta rtá so k ra vonatkozó feldolgozást csak a tö b b családos h á z ta rtá so k esetében kell végezni. A huzam osan távollevőket is ta rtalm a zó család-, illetőleg h á z ta rtá s sta tisz tik a i feldolgozások céljára k ülön k á rty a készül. a h á z t a r t á s o k é s a c s a l á d o k a d a t a i n a k FELDOLGOZÁSI A LÁ PELV EI A h á z ta rtá s, illtőleg a családok a d a ta in ak feldolgozása k étirán y ú. Bizonyos jellem ző a d a to k a t egyrészt a h á z ta rtá s-, illetőleg családfőre vonatkozóan állapítunk meg, m ásrészt a legfontosabb ism érveket a h á z ta rtá s, ill. család egészére vonatkozóan is k iv e títjü k. H áztartásstatisztikái feldolgozások Mivel a h áztartáso k elsősorban gazdasági alapegységnek tek in th e tő k, a feldolgozásnál azoknak a kérdéseknek v izsgálata látszik célszerűnek, am elyek főleg gazdasági jellegűek. Íg y elsősorban jövedelm i kérdések, keresők és e lta r to tta k szám ának és viszonyának m egállapítása, a h áz ta rtá s fejének gazdasági h ely zete, stb. Az egyes h á z ta rtá so k ra vonatkozóan az alábbi ism érvek kerültek kódolá sra : 1. T erületi adatok (m egye, járás, város, község) ; 2. a családok szám a a h áztartásokban ; 3. a h áztartás típusa ; 4. a h áztartásb an élő gyerm ekek szám a ; 5. a h áztartás tag jain ak szám a ; 6. a h áztartás fejének nem e ; 7. a h áztartás fejének kora ; 8. a h áztartás fejének iskolai végzettsége ; 9. a h á ztartá s földtulajdonának nagysága ; 10. a h áztartás gazdaságának nagysága ; 11. a h áztartás feje kereső vagy e lta rto tt ; 12. a h á ztartá s keresőinek száma ; 13. a h á ztartá s e lta rto ttja in a k szám a ; 14. a h áztartás fejének társadalm i-gazdasági csoportja ; 15. a h á ztartá s keresőinek m egoszlása a keresők társadalm i-gazdasági cso p o rtja szerint : 16. a h áztartás fejének lakáshasználati jogcím e. E zek az ism érvek a Tam ásy József ta n u lm á n y áb a n részletesen ism ertetett különféle h ázta rtá s-típ u so k k a l k o m b in áltan kerülnek feldolgozásra. A legtöbb a d a to t a tulajdonképpeni (egy- v agy többcsaládos) h ázta rtá so k ra, és kisebb m értékben à nem családi h ázta rtá so k csoportjaira v e títjü k ki. Az adatok em elle tt generációk, v alam in t a h á z ta rtá s ta g jain ak szám ával egybevetve is kim u n k álásra kerülnek. A h á z ta rtá so k ra vonatkozó feldolgozási te rv e k fő je l lem zője az, hogy többszörös kom binációban készülnek. A legtöbb ism érvet a h á z ta rtá s fejének társadalm i-gazdasági csoportja alapján m u ta tju k ki. Ez az elv m inden h á z ta rtá si ism érv osztály tag o zó d ás szerinti igen részletes elem zését teszi lehetővé. 1

488 K Ö ZLEM ÉNYEK A h ázta rtá so k feldolgozásából felvilágosítást k ap u n k arról, hogy az egyes társadalm i-gazdasági csoportokban hogyan alak u lt a h ázta rtá so k ta g létszám a, v alam in t a keresők és az e lta rto tta k aránya. E zek az adatok hozzásegíthetik tervezőinket, közgazdászainkat azoknak a tényezőknek felderítéséhez, am elyek a kereső e lta rto tt ará n y k ialak u lására a legnagyobb hatással v an n ak. Ú gy gondoljuk, ezek a vizsgálódások, a h á z ta rtá so k korfeldolgozásait is figyelem be véve, a m u n k aerő tartalék o k ra vonatkozóan is értékes ta p a sz ta la to k a t hozhatnak. Más feldolgozások egyrészt a h á z ta rtá s különféle társadalm i-gazdasági kategóriába sorolt keresőit vetik egybe a h á z ta rtá s fejének társadalm i-g azdasági csoportjával, valam int a h ázta rtá so k a t osztályozzák aszerint, hogy b e n nük kizárólag csak m ezőgazdasági, csak nem m ezőgazdasági fizikai, illetőleg csak szellemi dolgozók élnek-e. M ajd e három főcsoportot egym ással kom binálva felvilágosítást n y ú jta n a k a h ázta rtá so k társadalm i-gazdasági összetételéről. A feldolgozások segítségével h azán k b an első ízben n yerünk ad a to k a t a többcsaládos h áztartáso k ró l. A népszám lálás 1% -os reprezentációs feldolgozásának eredm ényei szerint, M agyarországon a h ázta rtá so k n a k a családok szám a szerinti m egoszlása 1960. ja n u á r 1-én a k ö v etkező v o lt : E gycsaládos h áztartáso k arán y a... 93,4 % K étcsaládos h á ztartáso k a rán y a... 6,4 % H árom - és többcsaládos h áztartások aránya 0,2% Összesen*... 100,0% A többcsaládos h áz ta rtá so k k ialak u lásáb an szám os, elsősorban gazdasági tényező játszik közre, így m indenekelőtt a lakáshiány. De ezenkívül gyakran szándékos célszerűségi (rokonsági kap cso lat stb.), vagy m ás term észetű gazdasági okok hozzák létre a közös h á z ta rtá so k a t, ezeket a döntő többségükben rokoncsaládok (ill. szem élyek) gazdasági egységeit. Az a tény, hogy pl. a szülőházaspárral lak ásh ián y m ia tt kénytelen e g y ü ttélni a gyerm ekházaspár, gyak ran auto m atik u san is k é t vagy több család közös h á z ta rtá sá n a k k ia lak u lásá t eredm ényezi. M egjegyezzük azonban, hogy ez nem törvényszerű, hiszen nem kevés az olyan különálló h ázta rtá so k n a k a szám a, ahol egy lakásban él a* szülő- és gyerm ekházaspár, mégis külön-külön gazdálkodnak és étkeznek. A zt, hogy egy lakásban élő, felm enő rokonsági k ap cso latb an álló családok közös vagy külön külön h ázta rtá sb a n élnek-e, szám os tényező befolyásolhatja. I tt is elsősorban gazdasági m egfontolások a döntőek. íg y pl. jelen tő s lehet azo k n ak az együttélő szülő- cs gy erm ek h ázasp ároknak a szám a, ahol a gyerm ekházaspár dolgozik, a szülőházaspár a gyerm ekek gondozását, a h á z ta rtá s vezetését lá tja el. Más helyeken, elsősorban falun b ár egyre csökkenő m értékben a közös föld, a közös gazdálkodás játszik szerepet. T öbb család közös h á z ta rtá sá n a k kialakulásához v ez eth etnek bizonyos vagyonközösségi m eggondolások is. A fenti okok valam elyike önállóan is, de egym ással k ö lcsö n h atásb an is elősegítheti a nagyobb h á z ta r tások kialakulását. A népszám lálás keretében nem volt közvetlenül lehetőség ezeknek az okoknak vizsgálatára. É rdekes lenne azonban egy rep rezen tatív felvétel k eretéb en ezekre a tén y ező k re fén y t deríteni. V ilágszerte nő a h ázta rtá so k szám a. E z azt jelenti, hogy a gazdasági indítóokok erejének csökkenése m ellett nő a családok önállósulási törekvése. E zért azt hisszük, hogy pl. a lakásépítkezések tervezésénél helyes m ódszer a családok nem pedig a h áz ta rtá so k szám án ak figyelem bevétele. A többcsaládos h áz ta rtá so k szám ának ez a csökkenése fokozottabb m értékű lehet M agyarországon. Sajnos, összehasonlítható ad ato k m iu tán M agyarországon elsőízben kerül sor ilyen jellegű feldolgozásra nincsenek b irto k u n k b an. F eltehető azonban, hogy elsősorban falun, ahol m egszűntek a gazdasági okok kényszerítő erővel h atn i, n ag y arán y ú szétbom lási folyam at m en t és m egy végbe jelenleg is. A feldolgozásokban az előbbiekben em lítetteken kívül azt is vizsgálni k ív ánju k, hogy h án y generáció, azaz egym ással vérségi kap cso latb an álló, fel- vagy lem enő rokonságon alapuló nem zedék él e g y ü tt egy h á z ta rtá sb a n. * Az egyszemélyes háztartások és az egyedülállók közös h áztartásai nélkül.

KÖZLEMÉNYEK 489 A h á z ta rtá so k fö ldbirtok-viszonyainak elem zése is fe la d a ta a feldolgozásoknak. E zeknek v izsgálata helyesen csak úgy végezhető el, ha bizonyos m egfontolások, tradicionális okok stb. k ö vetkeztében k ia lak u lt és ak ár telekkönyvileg is rö g zített jogi állapotot elhanyagolva a h á z ta rtá so k földjeit összevontan, m in t a h áz ta rtá s közös gazdálkodásának tá rg y á t, m int k izáró lagos, illetve bizonyos esetekben kiegészítő jövedelm ek fo rrását vizsgálja. K ézenfekvő ez a m egoldás, hiszen egy h ázta rtá so n belül élő családfő (férj) és feleség, gyerm ek telekkönyvileg külön-külön n y ilv á n ta rto tt földje (g azd a sága), annak jövedelm e a h á z ta rtá s egészének a rc u la tá t befolyásolja. Nem ilyen egyértelm ű a helyzet az egycsaládos h ázta rtá so k b a n élő felm enő, v agy oldalági rokonok földjeivel kapcsolatban. Mégis h a ezek a szem élyek m aguk a t a h á z ta rtá sb a n élőknek vallják földjeiket a h á z ta rtá s földjéhez ta rto zónak kell te k in te tn ü n k. F eldolgozásainkban azzal is a gyakorlat, a való élet m egközelítését ak a rju k elérni, hogy a h á z ta rtá s gazdasága (a tagjai által ténylegesen m ű v elt föld, nem pedig a földtulajdon) áll elem zéseink k ö zp o n t jában. A h ázta rtá so k b a n élő 14 éven aluli gyerm ekek szám ának vizsgálata fényt d erít arra, hogy a különféle társadalm i-gazdasági csoportba ta rto zó h á z ta r tá so k a t a 14 éven aluli gyerm ekek eltartá sán a k m ekkora költségei terhelik Az egyes h á z ta rtá so k a t m egkülönböztetjük aszerint is, hogy bennük idegen szem élyek élnek-e, v ag y sem. A lakásviszonyokat a családi feldolgozások során elem ezzük részletesen. H ázta rtá ssta tisz tik a i feldolgozásaink körében egyetlen kérdés v iz sg álatá t lá t tuk célszerűnek : a h á z ta rtá s fejének lakásh aszn álati jogcím ét, m in t olyan tén y ező t, am ely a h á z ta rtá s gazdasági stru k tú rá já v a l legszorosabban összefügg. A h á z ta rtá so k k ö zö tt kisebb súlyuknak megfelelően kevesebb ism érv szerint feldolgozzuk az egyszem élyes h á z ta rtá so k a t is. E csoport tisztá n viseli m agán m in d azo k at a vonásokat, am elyek a h á z ta rtá sra jellem zőek. Mégis az ilyen cso p o rto k at sajátos életviszonyaik m ia tt külön kell vizsgálni. Az egyszem élyes, to v á b b á a nem rokon szem élyek közös h á z ta rtá sá n a k v izsg álatát főleg társadalm i-gazdasági csoport, nem, életkor, családi állapot szerint látszik célszerűnek elvégezni. Családstatisztikai feldolgozások A családokról m in t a legkisebb em beri töm örülésről m egrajzolt kép m integy kiegészíti a h ázta rtá so k a rc u latá t. P lasztikusan úgy is meg lehetne fogalm azni, hogy a h ázta rtá si, illetőleg a család statisztik ai adatok a társad alo m legkisebb kollektív egységének jellem zőit m u ta tjá k, m égpedig az egyik a gazdasági, a m ásik biológiai oldaláról. M indkét kép m egrajzolása in d o k o lt és szükséges. S hogy ezt sok m ás országban így lá tjá k, az t az bizon y ítja, hogy az 1960 körüli népszám lálások v ég reh ajtása során a legtöbb ország a h ázta rtá so k és a családok k ülönválasztására törekszik. A családstatisztik ai vizsgálatok középpontjában ellentétben a h ázta rtá so k feldolgozásával, ahol gazdasági kérdések v o lta k fontosak a dem ográfiai jellegű ism érvek állanak. A család statisztik ai vizsgálatok terén, az alapvető feldolgozásokat illetően m iu tá n az 1949-es népszám lálás alk alm áv al is elég részletes ilyen összeállítás készült sokkal k ö tö tteb b form ában v o ltu n k kénytelenek elképzeléseinket m egvalósítani, m in t a z t a h á z ta rtá s-sta tisz tik a i feldolgozásoknál te ttü k. (Ezzel függ össze az is, hogy a család statisztik ai feldolgozás néhány olyan a d a to t is ta rtalm a z, am elynek kim u n k álása inkább a h á z ta rtá si feldolgozás körébe kívánkozott. Mégis, hogy biztosítsuk az összehasonlítást az 1949-es adatokkal, aján lato sn ak véltü n k bizonyos, elsősorban a h á z ta rtá so k ra jellem ző ism érv ek et család statisztik ai v o n atk o zásb an is feldolgozni.) É sszerűnek lá tsz o tt azonban a k o n tin u itás biztosítása m ellett bizonyos v álto z ta tá s o k a t v ag y kieg észítések et m egvalósítani. Ilyen pl. : a család egyes típ u sait oly m ódon k ellett elkülöníteni egym ástól, hogy m indegyiket be lehessen sorolni bizonyos h áz ta rtá stíp u so k közé. Ez a törekvésünk eg y ú ttal azt is eredm ényezte, hogy egyes csoportok sokkal hom ogénabb összetételűek, min t 1949-ben. íg y pl. 1949-től eltérően k ü lö n soroltuk azo k at a család o k at, am e- 3 2 Dem ográfia

490 KÖZLEMÉNYEK lyekben csak felm enő, illetve csak oldalági rokonok élnek, m a jd ism ét m ás csoportba azokat, am elyekben a rokonok m in d k ét típ u sa m egtalálható. Igaz, gyakoriságát te k in tv e a k ü lö n v álasztás esetleg nem látszik kellőképpen indok o ltn a k, mégis a fentiek m ia tt a m eg v aló sítása szükségszerű volt. Az egyes családokra (részcsaládokra, egyedülállókra) vonatkozóan az 1960. évi m agyar népszám lálás kapcsán az alábbi ad ato k k erü ltek kódolásra : 1. T erületi adatok ; 2. a család és h áztartás kapcsolata ; 3. a család típusa ; 4. a család gyerm ekeinek szám a ; 5. a család tagjainak szám a ; 6. a családban élő idegen szem élyek szám a ; 7. a családban élő felm enő rokonok szám a ; 8. a családban élő egyéb rokonok szám a ; 9. a családfő neme ; 10. a családfő kora ; 11. a családtagok m egoszlása korcsoportok szerint : 12. a családfő iskolai végzettsége ; 13. a házastárs iskolai végzettsége ; 14. az 1944-ben vagy az elő tt szü letett legm agasabb iskolai végzettségű gyerm ek iskolai végzettsége ; 15. a család föld tu lajd o n ának nagysága ; 16. a család gazdaságának nagysága ; 17. a családfő kereső vagy e lta rto tt ; 18. á család a kereső(lt) családi állása szerint ; 19. keresők szám a ; 20. e lta rto tta k száma ; 21. a családfő társadalm i-gazdasági csoportja ; 22. a házastárs társadalm i-gazdasági csoportja ; 23. a család keresőinek szám a a társadalm i-gazdasági csoportok szerint ; 24. a családból huzam osan távollevők szám a és családi állása ; 25. a lakás használati jogcím e ; 26. közösen lakó családok kapcso lata (rokon, nem rokon stb.) ; 27. a család által kizárólagosan használt szobák és egyéb lak o tt helyiségek szám a ; 28. kizárólagosan használt lakószobák szám a ; 29. a család á lta l m ással közösen használt összes szobák és egyéb la k o tt helyiségek szám a ; 30. a család által m ással közösen használt lakószobák szám a ; 31. a lakás felszereltsége (konyha, fürdőszoba, WC, víz, villany, gáz). A kódolandó adatok körének kijelölésénél a z t ta rto ttu k szem előtt, hogy biztosítsuk a m agyar családviszonyok alapos feltárásá t, to v á b b á az 1949-es népszám lálás és á nem zetközi ad ato k k al való összehasonlítás lehetőségét. Ü gy véljük, hogy e hárm as követelm énynek a kódolt ism érvek széles sk á lájával eleget te ttü n k. A családstatisztikai feldolgozás alapvető szem pontja a h á z ta rtá si feldolgozáshoz hasonlóan a családfő társadalm i-gazdasági csoportjába sorolt családtípusoknak a legfontosabb részben k o m b in atív dem ográfiai ism érvekkel való-egybevetése. Az, hogy az egyes családtíp u so k at a gyerm ekek szám a szerint is m egkülönböztetjük, lehetővé teszi m inden feldolgozott a d a t nak a családok taglétszám ával tö rtén ő összehasonlítását és a m élyebb szociális és népesedési összefüggések feltárását. K im u ta tju k to v á b b á, hogy családok m ilyen típ u saib an élnek felm enő, illetve oldalági rokonok, v alam in t idegen szem élyek, akik ugyanis a család nagyságán tú l annak életére is befolyással v an n ak. A családok oldaláról is m egközelítjük a z t a k érd é st, hogy m ilyen a h á z ta rtá s i kapcsolat a különböző típ u sú családok k ö zö tt. Feldolgozzuk a családokat korösszetétel szerint is. L ehetőség lesz arra, hogy a családtagok kora szerint az egyes családtag o k at fia ta l, k ö zép k o rú, ö reg családok csoportjaiba sorolhassuk. F ia ta l -nak a 15 29 éves, közép-

KÖZLEMÉNYEK 491 k o rú -nak a 30 59 éves, öreg -nek a kizárólag 60 éves vagy ennél idősebb szem élyekből álló családokat te k in tjü k. A vegyes korösszetételű családokat (fiatal és öreg stb.) külön k ateg ó riák b a soroljuk. Ez a feldolgozás kom binálva a családban élő 15 éven aluli gyerm ekek szám ával m egkönnyíti a családra háruló nevelési terh ek nagyságának elem zését, sőt a v árh a tó közületi terhek nagyságára vonatkozóan is n y ú jt hozzávetőleges felvilágosítást. Az egyének korm egoszlásán kívül te h á t vizsgálható lesz h a d u rv án is a családok korm egoszlása. M indazokat a te n d en c iák a t, am elyeket az egyének korm egoszlása tü k rö z, jól egészíthetik k i ezek a feldolgozások. V izsgáljuk a családok a t a családfő, és ahol az lehetséges, a feleség (élettárs) és az egyes családtagok k o rán a k viszonyában is. E zek az egybevetések különösen nagy k orkülönbségek esetén szám os értékes k ö v etk eztetés lev o n ására ad n ak lehetőséget. Az ország m egváltozott társadalm i és k u ltu rális viszonyainak felm érésében n y ú jt segítséget a család tag o k iskolai végzettségének sta tisz tik a i feldolgozása. A család em elkedő vagy csökkenő m űveltségi színvonaláról a családfő és a legm agasabb iskolai végzettségű gyerm ek iskolai végzettségének eg y b e vetése n y ú jt m ajd képet. U gyanígy m egvizsgáljuk a feleség (élettárs) v ég z ettségét is, v alam ennyit a m ai iskolarendszernek megfelelő csoportosításban. E hárm as kom bináció még az osztályszám okban alk alm azott összevonások ellenére is bizonyos finom abb árn y alato k k im u n k álására is lehetőséget n y ú jt A h ázta rtá so k társadalm i-gazdasági csoportokba tö rténő besorolásának nehézségeiről szóltunk m ár az előzőkben. U gyanezek a problém ák a családnál is fennállnak ab b an az esetben, h a a férj és a feleség is dolgozik. A családok besorolását mégis a férj társadalm i-gazdasági csoportja alap ján végezzük el. K észülnek itt is kiegészítő feldolgozások, am elyek ezt a h iá n y t pótolják. Ezek elsősorban a feleség társadalm i-gazdasági csoportjáról és azokról a terheltről n y ú jta n a k képet, am elyek a dolgozó férjes asszonyokra h áru ln ak. A családokat nem csak a keresők és e lta rto tta k szám ának igen részletes kom binációjában (0, 1, 2 stb. keresőre 0, 1, 2 stb. e lta rto tt ju t), hanem a keresők családi állása szerin t is feldolgozzuk. E feldolgozásból k ép e t k ap u n k arra nézve, hogy a családok fe n n ta rtá sá n a k te rh e i hogyan oszlanak m eg az egyes családtagok, úgym int a férj, feleség, gyerm ekek és az esetleges rokonok között. A h áz ta rtá so k feldolgozásához hasonlóan m egállap ítju k az egyes családtípusokban a keresők társad alm i-g azd aság i ö sszetételét is abból a célból, hogy család o n k én t is elem ezni lehessen ezt a k érdést. K ülön is összehasonlítjuk a férj és a feleség tá rs a dalm i-gazdasági cso p o rtját. C salád statisztik ai vizsg áló d ásu n k körében feldolgozzuk az egyes családok a t sa já t kezelésű földjeik nagysága szerint is. E feldolgozások a m ezőgazdaság szocialista átszervezésének idején fennálló birtokviszonyokra, k étlak iság ra vonatkozóan n y ú jta n a k m ajd értékes felvilágosítást. Az 1960-as népszám lálás család statisztik ai feldolgozása azon a té re n is je len tő sét lép előre, hogy sokkal nagyobb figyelm et szentel a család la k á s viszonyainak, m in t bárm ik o r korábban. A la k ásstatisztik áb a n m egrajzolt á tla gos k ép e t jól egészíti ki, sőt to v á b b i inform ációkat is szolgáltat a családok lak ása d ata in a k részletesebb feldolgozása, am ely m egbízható alapul szolgálhat M agyarországon a reális családonkénti lakásszükséglet felm érésére. A családok la k á sa d a ta it is term észetesen társad alm i-g azd aság i csoportok szerint dolgozzuk fel. E z t b iz to sítja a m unkás, értelm iségi, p a ra sz t stb. családok lakásviszon y ain ak ö sszeh aso n lítását és sokoldalú m egvilágítását. E feldolgozások k eretéb en a családok lak ásh aszn álati (birtoklási) jogcím é nek részletes k im u n k álására van lehetőség. A tulajd o n k ép p en i la k ásstatisztik a is n y ú jt felvilágosítást erre a kérdésre nézve. T ek in tv e azonban, hogy o tt m in den la k á st a haszn álat jogcím e szerint csak egy m e g h atá ro z o tt csoportba lehet sorolni (pl. főbérlet, tá rsb é rle t stb.) függetlenül attó l, hogy a la k ást az első bérlőn kívül m ég esetleg m ások is la k ják, csak az átlagos hely zetet v ilágítja meg. E z é rt m erül fel an n ak szüksége, hogy a család statisztik a n y ú jtó n felvilágosítást m inden család lakásh aszn álati jogcím éről. E z term észetes követelm ény is, hiszen tá rsb é rlete n kívül igen sok, főleg rokoncsalád lakik eg y ü tt főbérletben, örök-, szolgálati és egyéb lakásokban, am elyek gyakran kényszerszülte m egoldások. K ülön csoportokban m u ta tju k k i az egyedül és közös lakásban élő családokat. E z u tó b b ia k a t a tá rsb é rlet, albérlet, ágybérlet, illetőleg a rokoni 32*

492 KÖZLEMÉNYEK kapcsolatok szerint is részletezzük. L akástervezésnél szinte nélkülözhetetlen ezeknek az ad ato k n ak ism erete. M egvizsgáljuk a családfő kora és a család lakáshasználati jogcím e k ö zö tti összefüggéseket is. Ez lehetőséget ad a fiatalok, öregek stb. lakásviszonyainak beható és külön-külön tö rtén ő elemzésére. A családok haszn álatáb an levő szo b ák at és egyéb helyiségeket aszerin t dolgozzuk fel, hogy az o k at kizárólagosan, vagy m ás családdal közösen használják-e az egyes családok. Ez a laksű rű ségi adatokkal kom binálva a lakások zsúfoltságára vonatkozóan szolgál é rté kes felvilágosítással. Az egyes családok által la k o tt lakások felszereltségét, v alam in t kom fortossági elem ekkel való e lláto ttsá g át is k im u ta tju k. íg y a családokat részletezzük aszerint, hogy rendelkeznek-e ko n y h áv al és fürdőszobával. K im u ta tju k azonban azt is, hogy e helyiségek h aszn álatáb an osztoznak-e m ás családokkal. Az egyes családok lakásainak közm űvesítési színvonalára vonatkozóan a lakásban levő WC, villany, gáz- és vízvezeték ad atain ak kom binációs feldolgozása n y ú jt felvilágosítást. B ár a családstatisztikai feldolgozások a ténylegesen együttélő családokra (h áztartáso k ra) vonatkoznak, mégis célszerűnek lá tsz o tt, hogy a családtól h u z a m osan távollevő szem élyekről is szolgáltassanak inform ációt. E z t az indokolja, hogy b ár ezek a szem élyek nem élnek e g y ü tt családjukkal, távollétük m égsem elhanyagolható tényező. Ez könnyen b eláth ató, hiszen a m unkavégzés m ia tt huzam osan távollevő férj esetleg az egyetlen kereső a családban, az iskolai ta n u lás céljából távollevő gyerm ek eltartási költségei a családot terhelik, stb. E zért a huzam osan távollevő szem élyeket családi állásuk szerint a de facto családok feldolgozásaiban is k im u ta tju k, hogy ezzel a családstatiszlikai adatok helyesebb érték elését m ár a feldolgozás első szakaszában biztosítsuk. K észülnek ezenkívül a huzam osan távollevőkre vonatkozóan kiegészítő feldolgozások is, am elyek a m unkavégzés, ta n u lás stb. m ia tt a családból (háztartásból) huzam osan távollevő családtagokat eredeti családjuknál (h áz tartá su k n ál) m u ta tjá k ki. Az ily m ódon k a p o tt adatok a családok szélesebb körű v izsg álatát teszik ugyan lehetővé, de figyelem be kell venni, hogy országosan (családi kötelékben és azon kívül élő népesség együtt) halm ozott adatok állnak m ajd rendelkezésre, m ert nincs m ód arra, hogy a huzam osan távollevő szem élyek szám át a családi köteléken kívül élő népesség (egyedülállók, részcsaládok) szám ából levonjuk. Készül azonban külön részletes feldolgozás a huzam osan távollevő szem élyek dem ográfiai és foglalkozási viszonyairól, to v áb b á a huzam os távollé tte l összefüggő sajátos kérdésekről (m ióta és m iért tartó zk o d ik távol családjától, m ilyen időközökben já r haza családjához, hol v an a huzam os tartó zk o d ási helye és o tt m ilyen körülm ények között pl. m unkásszálláson, d iák o tth o n b an, alb érletben stb. lakik). TERÜLETI CSOPORTOSÍTÁS A h ázta rtá so k ra, illetve a családstatisztik ára vonatkozó ad a to k a t m iként a m últban is többféle te rü leti bontásban dolgozzuk fel. A terü leti csoportosítás k ia lak ításánál szem előtt k ellett ta rta n u n k azt, hogy az egyes té m á k a t társadalm i-gazdasági csoportok szerint részletezzük. A té m ák kom bin atív feldolgozásából eredő bizonyos széjjelforgácsolódási veszély m ia tt a tá b lák közel 5 0 % -át m eglehetősen összevont ( B u d apest, városok együtt, községek e g y ü tt ) te rü leti csoportosításban dolgozzuk fel. A feldolgozási tá b lák m integy 40% -a m egyénként, a városok, illetve községek összevont ad a ta i szerin t készül el. A legfontosabb ad a to k a t a h á z ta rtá sra, illetve családokra v o n a t kozóan (a feldolgozási tá b lák m integy 10% -ban, m inden kom bináció nélkül) városonként, községenként is m egállapítjuk. Ilyen terü leti csoportosításban M agyarországon első ízben állnak m ajd ad ato k rendelkezésre. * Az itt ism e rte te tt feldolgozások k ép e t adnak m ajd a h ázta rtá so k és a családok szerkezetéről, egyes típ u so k jellegzetességeiről. A népszám lálás (m int állapotfelvétel) ugyan nem ta rta lm a z közvetlen a d a to k a t arra nézve, hogy

KÖZLEMÉNYEK 493 egyes h ázta rtá so k, illetve családok hogyan osztódnának, v agy hogyan egyesülnének, ha arra lehetőség nyílnék, még kevésbé n y ú jt felvilágosítást arról, hogy a népszám lálás adataiból n y e rt kép m ennyire tu la jd o n íth a tó a lakásínségnek. Mégis, m iu tán az ad ato k közvetve szám os követk eztetés m egtételére n y ú jta nak lehetőséget, az 1960-as népszám lálás jelentős eszköze a népesség egyik legkisebb egysége, a h á z ta rtá s, illetve a család m egism erésének. НЕКОТОРЫЕ ВОПРОСЫ СТАТИСТИЧЕСКОЙ РАЗРАБОТКИ ДАННЫ Х О ДОМАШНИХ ХОЗЯЙСТВАХ И СЕМЬЯХ В ВЕНГЕРСКОЙ ПЕРЕПИСИ НАСЕЛЕНИЯ 1 9 60 ГОДА Р езю м е Д ан н а я статья, к оторая является, к ак бы продолж ением опубликованного во 2 номере ж у р н ал а «Демография» за 1960 г. исследования о понятии семьи и домаш него х озяй ства, употребленном в переписи н аселения 1960 года, и основных принципов проведения переписи, обсуж дает план разработки данны х о домаш них хозяй ствах и семьях, и некоторые вопросы подготовки разработки. В исследовании помимо и злож ен и я техники проведения переписи описы ваю тся такж е и приготовления разработки полученны х данны х (вопросы контроля, ш ифровки и т. д.). В исследовании затем и зл агается к р у г данны х, п одлеж ащ их ш ифровке и разраб отке и подвергается тщ ательном у ан ализу план разработки о сем ьях и дом аш них хозяй ствах. В разраб отке данны х о дом аш них хозяй ствах сначала у стан авл и ваются в комбинированном порядке данные экономического характера по типам домаш них хозяйств, которые были подробно описаны в предыдущем исследовании (односемейные, многосемейные и несемейные домашние хозяйства, поколения, численность членов домаш них хозяйств, домашние хозяйства, имеющие в своем составе посторонние лица и родственников). Р азработк а данных о домаш них хозяй ствах предоставляет в наш е р асп оряж ение сведения о соотнош ении сам одеятельны х и иж дивенцев, об общественно-экономической стр у кту р е дом аш них х о зяй ств, о численности членов домаш них хозяйств, о р азличиях м еж ду поколениям и, о детях в возрасте до 14 лет, о величине земельны х участков, используем ы х домашними хозяйствам и и т. д. О бработке будут подвергнуты такж е и различны е виды прав домаш них хозяйств н а использование ж илищ. П еречисленны е выш е, относящ иеся к домаш ним хозяйствам п р и зн аки будут подвергнуты к атегоризации такж е и н а основе общ ественно-экономической принадлеж ности главы семьи. П ланы разработки данны х о семьях, которые являю тся гораздо более подробными, чем аналогичны е планы, касаю щ иеся статистики дом аш них хозяй ств обеспечат основательное ознаком ление с п о л о ж е нием семьи в В енгрии и, помимо этого, та к ж е и возм ож ность дл я п роизведения сравнения с данными переписи 1949 года и м еж дународны ми данными. Главной точкой зрения разработки является сопоставление в ш ироком плане важ нейш их дем ографических данны х типов семей, относимых к общ ественно-экономической группе главы семьи. Т аким образом разраб отка предоставят нам сведения о величине семьи (число детей и членов семьи), о возрастном составе семьи, о росте или падении к у л ь т у р ного уровн я, о числе, семейном полож ении сам одеятельны х и т. д. К атегоризац и я семей будет произведена на основе общ ественно-экономической груп п ы главы семьи. Помимо этого п одготовляется доп олн и тельн ая р азр аботка, в которой производится сопоставление общ ественно-экономических груп п главы семьи, ж ены и членов семьи. С татистическая разраб отка данны х о сем ьях в р ам к ах переписи н аселен и я 1960 года уделяю т гораздо больш е вним ания ж илищ ны м

494 KÖZLEMÉNYEK условиям, чем когда-либо ранее. Р азработка обеспечивает ценные данные о п равах семей на ж илищ е, о с в я зя х ж ивущ их вместе семей, о плотности заселен и я кварти р, о комфортабельности ж илищ и т. д. В заклю чительной части статьи рассм атриваю тся вопросы о сем ьях «де-факто» и «де юре» и вопрос территориальной груп п и ровки семей. S O M E Q U E S T I O N S O F P R O C E S S I N G H O U S E H O L D A N D F A M IL Y S T A T IS T IC S O F T H E HUNGARIAN POPULATION CENSUS OF 1960 Sum m ary This article is, so to say, a continuation of th e p aper on th e fam ily an d household notions of the H u ngarian population census of 1960 resp. of the basic surveying principles and discusses the processing scheme of households and families as well as some prelim i n ary questions of th e processing. Besides giving th e technical m odalities of th e surveying the p aper inform s ab o u t the preparation of th e d ata for processing. (Problem s of checking, coding.) The paper fu rth er inform s ab o u t th e scope of d a ta coded resp. to be processed and analyses in detail the processing scheme of households and families. In th e processing w ith regard to households th e econom ic d a ta are com bined first and forem ost w ith th e household types indicated in detail in th e earlier paper. (Onefam ily, several-fam ilies, non-fam ily households, generations, num ber of household m em bers, households including relatives and th ird p a rties ). T he household processings render inform ation on the ratio of earners and depandants, on the social-econom ic p a t tern of households, th eir m em bership, generation differences, num ber of children under 14, th e area of land m anaged by th e household, etc. Also th e titles under w hich dwellings are used are subject to the processing. The criteria concerning th e above households are to be classified also by th e socio-economic group of the head of th e household. The fam ily -statistical schemes of processing which are m uch m ore detailed than those of household statistics secure thorough inform ation on H u ngarian fam ily relations and, besides, also a possibility of com parison w ith the 1949 census and w ith in tern atio n al data. The fundam ental principle of processing is a com parison of the fam ily-types, ranged into th e socio-economic group of the fam ily, w ith theom ost im p o rtan t dem ographic d ata as w idely com bined as possible. T hus the processing will give a p icture of th e size of th e fam ily (num ber of children, fam ily m em bers), th e age-p attern of th e fam ily, its increasing or decreasing cultu ral level, th e num b er of earners and th eir fam ily sta tu s Also th e fam ilies are ranged into groups by th e socio-economic group of th e head of fam ily. Besides su p p lem entary processings are under w ay, com paring th e socio-economic groups of the head of fam ily, th e wife and the fam ily m em bers. The fam ily-statistical processing of th e 1960 census devotes a g reater atten tio n to the housing problem s of the fam ily th an a t any tim e before. The processings yield valuable inform ation on th e title of use of th e dwelling of the fam ilies, on th e relations of families living together, on th e density of dwellings, as well as on the ex ten t of th eir equipm ent. In conclusion th e article discusses questions of de facto and de ju re processing of families resp. of th eir territorial groupm ent.