MÓRAHALOM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2011. MÓRAHALOM II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2012-2018.

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2011. MÓRAHALOM II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2012-2018. ÉVEKRE Készítette: ENV-INFO KFT. Szeged 1. oldal, összesen: 100

Tartalomjegyzék I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS... 3 I.1. Statisztikai adatok... 3 I.2. Levegı... 7 I.3. Táj-és természetvédelem... 8 I.4. Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás...16 I.5. Belterületi zöldfelület gazdálkodás...32 I.6. Gazdasági tevékenységek...33 I.7. Épített környezet elemei...39 I.8. Hulladékgazdálkodás...41 I.8.1. Települési szilárd hulladék...41 I.8.2. Települési folyékony hulladék...43 I.8.3. Egyéb hulladékok...44 I.9. Zaj-és rezgésterhelés...46 I.10. Fejlesztések bemutatása...52 II. ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS...60 II.1. SWOT-analízis...60 II.2. Érték-és problémakataszter...61 III. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK FELÜLVIZSGÁLATA...64 IV. KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A 2012-2018. IDİSZAKRA...70 1. program: Levegıtisztaság javítása...73 1./a. A levegı pollenkoncentrációjának csökkentése...73 1/b. A levegı szálló por koncentrációjának csökkentése...74 2. program: A zaj-és rezgésterhelés csökkentése...75 3. program: Élhetı település...77 4. program: A biológiai sokféleség fenntartása, élıhelymegırzés, komplex táj-és tájképvédelem...79 5. program: Az ivóvíz minıségének javítása...81 6. program: A belvíz-és csapadékvíz elvezetı rendszerek fejlesztése...82 7. program: Hulladékgazdálkodás fejlesztése...83 8. program: Energiagazdálkodás...85 9. program: A közúthálózat fejlesztése, közlekedés és környezet...89 10. program: Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira...91 11. program: A környezet védelméhez is kapcsolódó helyi szabályozás kialakítása...92 12. program: Lakossági környezettudat-és szemlélet formálása...95 Alprogram a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére...97 V. A PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE...99 VI. EGYEZTETÉSEK, A PROGRAM ELFOGADÁSA...100 VI.1. A program kapcsolódása egyéb településkörnyezeti rendeletekhez...100 VI.2. A program képviselıtestület általi véleményezése...100 2. oldal, összesen: 100

I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS 2003. óta bekövetkezett változások I.1. Statisztikai adatok Az 1995. évi LIII. Tv. A környezet védelmérıl 46. (1.) bekezdés b.) pontjában és a 48/E. - ban meghatározott tartalmi követelményeket figyelembe véve a település környezetvédelmi állapotát érintı témakörökben az önkormányzat települési környezetvédelmi program készítésére kötelezett. A törvény értelmében a települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. A fejezet célja a 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke által elkészített települési környezetvédelmi programban foglaltak aktualizálása a megváltozott adatok ismertetésével a 2003- as program felépítése szerint: 1. táblázat Statisztikai adatok aktualizálása Fejezet/alfejezet 2003-as programban szereplı állapot 2010.01.01.-i állapot I. MÓRAHALOM VÁROS BEMUTATÁSA Mórahalom Szegedtıl 22 km-re délnyugatra, az 55-ös fıközlekedési út mentén fekvı, mintegy 5500 fıs település. Területe 8314 ha, melynek jelentıs része (8003 ha) külterület, sőrőn lakott tanyás térség. Mórahalom város népessége 2010.01.01-én 6067 fı. Területe 8314,5046 ha, melynek jelentıs része (7867,6773 ha) külterület, a belterület 4213,686 ha. Mórahalom lakónépessége az Önkormányzat adatai szerint 2010.01.01-én 6010 fı, a KSH adatai szerint 6067 fı. 2008-ban a KSH adatai szerint 57 db Mórahalom lakó népessége a 2001. évi születés, illetve 85 halálozás történt. A népszámlálás adatai szerint 5472 fı, amely településre az állandó odavándorlások 1970 óta közel négyszáz fıs csökkenést száma 195 db, míg az állandó elvándorlások mutat. A változás az öregedı népesség száma 132 db. miatti negatív természetes szaporodás és A HURO/0901/222/1.3.4 INTERREG-ECO Környezetvédelmi jelenıs program bevándorlási és ökológiai hatástanulmányok folyamat elkészítése Magyarország és Románia ökológiai hálózatában c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Fejlesztési eredményeként alakult. (1990 és 2001 Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élı embereket, közösségeket és gazdasági szereplıket az együttmőködésbe bevont térség közös fejlesztésének között elısegítése a születés érdekében, szám a határmenti 573, térség a halálozás alapvetı erısségeire építve. 3. oldal, összesen: 100

Fejezet/alfejezet 2003-as programban szereplı állapot 2010.01.01.-i állapot 1190, a vándorlási különbözet +557 volt.) A külterületi népesség száma 1502 fı, ami a népesség 27,4%-a. 2009-ben az Önkormányzat adatai szerint 55 születésre 97 haláleset jutott. A keresıképes korúak száma 3084 fı, a munkanélküliségi ráta 6,15%. A nyugdíjasok száma 1537 fı. Az ıstermelık száma 750 fı. Az Ipari Park területe 12 ha. Az Ipari Park területe mára eléri a 79,59 ha-t. Az Ipari Park bemutatását bıvebben az I.6. Gazdasági tevékenységek c. fejezet tartalmazza. II. A TERMÉSZETI ÉS A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA II.1. Levegı II.2. Földtan, talajok, területhasználat II.2.1. Földtani adottságok II.2.3. Területhasználat A mért eredmények és a légszennyezettség egészségügyi határértékeit szabályozó 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tükrében megállapítható, hogy levegıtisztaság-védelmi szempontból említést a levegı NO 2, illetve szálló- és ülepedı por tartalma érdemel. A városban jelentıs a személy- és tehergépkocsik száma (több mint 1600, illetve 300). Bár a 49/2001. sz. Korm. rend. Mórahalom közigazgatási területét nem sorolja a nitrát érzékeny területek közé, a felszínen található homokos képzıdmények miatt azonban a trágyázás különös körültekintést igényel. A város levegıminıségére vonatkozó adatok az ásotthalmi mérıállomás adatai alapján az I.2. Levegı c. fejezetben találhatóak. A személy- és tehergépkocsik száma a lakosság körében 2313 db. A 81/2007. (IV.25.) Korm. rendelet a vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet módosításáról szerint Mórahalom nem tartozik a nitrátérzékeny területek besorolása alá. A város területhasználatának bemutatását az I.7. Épített környezet elemei c. fejezet Magyarország és Románia ökológiai hálózatában c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élı embereket, közösségeket és gazdasági szereplıket az együttmőködésbe bevont térség 4. oldal, összesen: 100

Fejezet/alfejezet 2003-as programban szereplı állapot 2010.01.01.-i állapot tartalmazza. II.3. Víz A fejezet tartalmában bekövetkezett változásokat az I. 4. Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás c. fejezet mutatja be. Mórahalmon 135 hektárnyi ex lege Mórahalom természetvédelmi területeit az I. II.4. Táj, természetes élıvilág védettségő láp és mintegy 458 hektárnyi összterülető szikes tó található. 3. Táj-és természetvédelem c. fejezet mutatja be. II.6. Zöldterület gazdálkodás II.7. Hulladékgazdálkodás, településtisztaság II.8. Energiagazdálkodás II.8.1. Villamos energia II.8.2. Földgáz A városi zöldterületek kiterjedése alig 25 hektár (ennek is több mint fele a temetı és a sportpálya), ami kevésnek mondható. A városi zöldterületek kiterjedése 35,2994 ha. A városi zöldterületek felsorolását az I. 5. Belterületi zöldfelület gazdálkodás c. fejezet tartalmazza. A város hulladékgazdálkodását az I.8. Hulladékgazdálkodás c. fejezet mutatja be. A városban az áramszolgáltató a DÉMÁSZ Rt., amely a dorozsmai 120/20 kv-os OVIT állomásról Domaszéken és Zákányszéken keresztül biztosítja a villamos energia ellátást 20 kv-os csupasz légvezetékes betáplálással. A villamosenergiát fogyasztó háztartások száma 2001-ben 2851, a részükre szolgáltatott energia 8167 MWh volt. A vezetékes gázt használó háztartások száma 2001-ben 1465,( ) Az értékesített vezetékes gáz mennyisége 2,15 millió m 3 volt. A vezetékes földgázt a DÉGÁZ Rt. biztosítja az Üllés-Pusztamérges gázellátó hálózat és a településen lévı nyomáscsökkentı állomás (8-ról 3 bar-ra történı A városban az áramszolgáltatást az EDF- DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. A villamosenergiát fogyasztó háztartások száma 3200 db, a részükre szolgáltatott energia mennyisége 9739 MWh. A vezetékes gázt használó háztartások száma 1938 db, az értékesített vezetékes gáz mennyisége 20799 (1000 m 3 ) A vezetékes gázt a GDF-SUEZ Zrt. biztosítja. Magyarország és Románia ökológiai hálózatában c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élı embereket, közösségeket és gazdasági szereplıket az együttmőködésbe bevont térség 5. oldal, összesen: 100

Fejezet/alfejezet 2003-as programban szereplı állapot 2010.01.01.-i állapot nyomáscsökkentés) segítségével. A legfontosabb utak belterületi szakaszukon A város kül-és belterületén kiépített kerékpárúttal ellátottak (közel 6 km). kerékpárutak hossza 55,44 km. A buszmegállók minısége megfelelı, bár A központi buszmegálló felújítása várófülkével egyelıre csak a megtörtént, illetve a város bel-és városközpontban található megállóhely külterületén egységes várófülkék kerültek II.9. Helyi közlekedés rendelkezik. A településen folyamatos a kialakításra. buszmegállók javítása, illetve tervezik a központi megálló várójának felújítását. II.10. Zaj-és rezgés A városban található három benzinkútból kettı mőködik, az egyik a Bajai úton a Vásártér közelében, a másik a Röszkei úton az Ipari Parknál. A városban továbbra is a nevezett 2 db benzinkút üzemel. A város zaj-és rezgésterhelését az I.9. Zaj-és rezgésterhelés c. fejezet tartalmazza. Jelen felülvizsgálati dokumentációban nem térünk ki a település geológiai, domborzati és éghajlati jellemzıire, hiszen azok 2003 óta változatlanok. Magyarország és Románia ökológiai hálózatában c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élı embereket, közösségeket és gazdasági szereplıket az együttmőködésbe bevont térség 6. oldal, összesen: 100

I.2. Levegı A térségben a légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben folyamatosan és tartósan csökkent. A csökkenés oka elsısorban a lakosság energiafelhasználásának változása, a katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin használatának elterjedése. A csökkenı légszennyezés ellenére a nagy és növekvı forgalmú utak környezetében többféle szennyezı anyag koncentrációja -pl. nitrogén-dioxid, ózonmegemelkedett. Mórahalom nem rendelkezik a légszennyezettség mérését szolgáló mintavételi hellyel, a legközelebbi mintavételi pont 8 km-re, Ásotthalom területén található. A település légszennyezettségi adatai alapján a következı megállapítások tehetık: Ülepedı por: Az ülepedı por statisztikai mutatói Ásotthalom településre az alábbiak: 2. táblázat Ülepedı por mintavételi eredmények, Ásotthalom Éves átlag 30 napos átlagok alapján Irányszám g/m 2 *30nap maximum 50 98 99,9 h.é. h.é. elméleti adat adat perc. perc. perc. átl. átl. l/l n g/m 2 *30nap % % % db db % db % 2,89 6,9 2,4 6,35 6,87 12 12 100 0 0 0,289 Ásotthalmon 2004 tavaszától csak egy mintavételi hely aktív (Polgármesteri Hivatal) ülepedı por komponens tekintetében. A többi mintavételi hely és a hozzájuk tartozó komponenskör az OLM döntése értelmében a tartósan határérték alatti mérési eredmények következtében megszőnt. Az Ásotthalmon mőködı mintavételi pont ülepedı por és NO 2 mintavételi eredményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. Pollen: Az allergén pollenek a településen az országos helyzethez hasonlóan- komoly környezet-egészségügyi problémát okoznak. A legjelentısebb a parlagfő (Ambrosia elatior) mennyisége, amely július-szeptember hónapban a légköri pollen mennyiségének több mint 90%-át adja. Füst: A tarló- és más növényi maradványok égetése tavasszal és ısszel idıszakos szennyezettséget eredményez, noha a növényi maradványok égetését jogszabály tiltja. Az ipari szennyezés egyrészt az ágazat kialakulatlanságának, másrészt a meglévı ipari létesítmények levegıtisztaság-védelmi szempontból kedvezı szerkezetének (a feldolgozó-, könnyő- és szolgáltatóipar dominál) köszönhetıen alig ismert fogalom a településen. Megnyugtató az a tény, hogy a betelepülı ipari létesítmények a település déli részén található ipari parkban települhetnek meg, ami az uralkodó szélirányok figyelembe vételével jelentısen mérsékli az esetleges légszennyezések káros egészségügyi hatásait. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyilvántartása alapján az alábbi szennyezı anyagok jutottak 2002-2008. között a légtérbe 1 : 1 Forrás: LAIR Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer 7. oldal, összesen: 100

3. táblázat Telephely Szennyezıanyag Összesen (kg) Hok-Plastic Kft. Etil-alkohol / etanol / 640 Mőanyag fólia gyártó üzem (6782 Mórahalom VI kerület 23) Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / 3 VEGYTISZTITÓ (6782 Mórahalom SZEGFÜ 6Q) Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén / 12 Kiss László Kén-oxidok 1 554 Szén-monoxid 81 Kertészet (6782 Mórahalom Kült.) Nitrogén oxidok 1 490 Szilárd anyag 267 SZÉN-DIOXID 436 496 MOL Nyrt. Kén-oxidok 8 METÁN <0,5 É-GY.ÁLL. (6782 Mórahalom 0284/49/50) Szén-monoxid 32 Nitrogén oxidok 143 Szilárd anyag <0,5 SZÉN-DIOXID 1 127 268 Morahalom Város P.H. Szén-monoxid <0,5 Gyógyfürdı (6782 Mórahalom Nitrogén oxidok <0,5 Szent László Park 4.) SZÉN-DIOXID 62 Pónusz József Kén-oxidok 1 670 Szén-monoxid 87 Üvegház (6782 Mórahalom II.ker. 6/a) Nitrogén oxidok 1 599 Szilárd anyag 286 SZÉN-DIOXID 468 796 Turu Kálmán Szén-monoxid 139 Nitrogén 38 HUSFELD. (6782 Mórahalom SZEGEDI 92) Formaldehid 1 Szilárd anyag 46 SZÉN-DIOXID 169 *Megjegyzés: A határértékkel nem szabályozott anyagok neve nagybetővel jelenik meg. Mórahalmon az uralkodó szélirány is a várost védi, a leggyakoribb szélirány É-ÉNy-i mely az Ipari Parkban keletkezı port és légszennyezı anyagokat a településtıl elsodorja. I.3. Táj-és természetvédelem A védett területek a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területébe tartoznak. Az összterülethez viszonyított arányuk 2,3 %. Mórahalom természeti értékeinek pontos bemutatása érdekében a terület természetvédelmi ırével (Krnács György) is megbeszélést folytattunk. 8. oldal, összesen: 100

A Mórahalom város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/1999.(VII.1.) Kt. sz. rendelet alapján a város területén az alábbi természeti területek találhatók: Országos jelentıségő természetvédelmi területek A fıként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Csipak-semlyék, Tanaszi-semlyék) már korábban helyi védettség alá kerültek, további területek a Természetvédelmi Törvény alapján ex lege védettséget kaptak. Eszerint Mórahalmon 135 hektárnyi ex lege védettségő láp és mintegy 458 hektárnyi összterülető szikes tó található. o Tanaszi semlyék (ex lege védett terület) A Tanaszi semlyék mai állapotában hasonlít legjobban a Duna-Tisza köze természetes növénytakarójához. Jellemzıje a mozaikosság, változatosság. A védett növényfajok közül kiemelkedı a fokozottan védett pókbangó 5-10 ezres állománya, de jelentıs a tarka sáfrány és a mocsári kosbor elıfordulása is. o Csipak semlyék (ex lege védett terület) A Csipak-semlyék rendeltetése a Duna-Tisza köze kiszáradó, szikesedı, mély fekvéső rétjei egyik maradványfajának megırzése. A Duna-Tisza köze déli részén a semlyékek /szikesedı, vizenyıs területek/, még a század elején is összefüggı láncolatot alkottak. Fontos szerepük volt a tanyasi állattartásban. Itt ugyanis az év szárazabb periódusaiban is legeltetni lehetett. A csatornázás után megmaradt területek izolátumként ırzik a hajdan volt társulásokat és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. E fajok közül itt jelentıs számban fordul elı a kornis tárnics, mocsári kosbor és a szibériai nıszirom. Jelentıs a mocsári kardvirág és a pókbangóelıfordulása. Állatvilágából a terület fı értékét az adja, hogy a közeli tóvidékek költımadarainak fontos táplálkozó területe. o Madarász tó (ex lege védett terület) A Madarász-tó, mint természetes öblözet, közel 75 hektáron terül el Mórahalom központjától 4 km távolságra. Jelenleg halastóként hasznosított természetvédelmi terület. A Duna-Tisza közti homokvidék hajdani szikes tóláncolata egy értékes, természetes elemét ırzi meg növény- és állatvilágával. Változó vízszintje segítette elı a víznövényzet térhódítását és ezzel együtt a vízimadarak fészkelését, mint a gémfélék, gulipánok és a gólyatöcs. A mélyebb viző tóegységekben gyakori látogatók a vöcsökfélék is. o Nagyszéksóstó Az ıshonos magyar igavonók elsıdleges feladata a Nagyszéksós-tó eredeti állapotának visszaállítása, melyet közös program keretében végez a Kiskunsági Nemzeti Park és a mórahalmi önkormányzat. o o o o Kisszéksóstó Frank semlyék Bérói semlyék Röszkei út -kisvasúti közötti semlyék Természeti területek o Kissori csatorna melletti terület o Tüsöksori csatornától D-re esı terület 9. oldal, összesen: 100

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o Királyhalmi csatorna és a tanaszi semlyék közötti terület Királyhalmi csatorna melletti semlyék Balogsori csatornától D-re esı terület Balogsori csatornától É-ra esı Tüsöksori semlyék Madarásztóhoz ÉNy-ról kapcsolódó rét Madarásztó K-i semlyék Kisszéksóstó K-i semlyék Röszkei út alatti semlyék Kisszéksóstó melletti sáv Nagyszéksós és Széksóstói fıcsatorna melletti területek Nagyszéksós Szegedi út feletti része Jámborka csatorna Ny-i partja Belsıségi, Vereskereszt, Széksóstói csatornák melletti semlyékek Széksóstói fıcsatorna melletti semlyék Halászka mellékcsatorna melletti terület Felsımórahalmi iskolától D-re esı semlyék Zákányszéki úttól K-re esı Vágó csatorna melletti semlyék Zákányszék határában Külsı Csornai csatorna melletti semlyék Széksóstói fıcsatornát ÉNy-DK-i irányban keresztezı semlyék Nagyistván erdı alatti semlyék Helyi jelentıségő védett természeti értékek Helyi védettségő fák o Szent László (hrsz:1) Quercus robur 11 db o Platanus hybrida 1 db o Idısek Otthona (Szegedi út 1.): Acer saccharinum 2 db o Aesculus hippocastanum 2 db o Catalpa bignonioides 3 db o Platanus hybrida 4 db o Sophora japonica 6 db o Quercus robur 1 db o Tilia sp. 5 db o Fraxinus sp. 2 db o Millenniumi sétány 4-6. (hrsz 5/1) :Sophora japonica 1 db o Szegedi út (hrsz:2/2) Platanus hybrida 1 db Védett fa o Röszkei út melletti tölgyfa Helyi védelemre javasolt fák o Külterületen 0256/5 hrsz.-ú ingatlanon lévı 100 cm A kırisfa o Belterületen: o Millenniumi sétány 13. Platánfa o Templomkert Japánakácok o Szent László park Tölgyfák 10. oldal, összesen: 100

Értékes növényállományt tartalmazó intézménykertek o Csongrád Megyei Önkormányzat Idısek Otthona kertje o Volt Gazdasági Iskola kertje Érzékeny természeti terület (ÉTT) Az 1996. évi LIII., a természet védelmérıl szóló törvény vezeti be az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) fogalmát. A törvény 53/3/c pontja szerint érzékeny természeti terület az olyan extenzív mővelés alatt álló terület, amely a természetkímélı gazdálkodási módok megırzését, fenntartását, ezáltal az élıhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja. A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet szerint meghatározott Érzékeny Természeti Területek nem érintik Mórahalom területét. A területen található természetvédelmi területeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet bemutatása Mórahalom területén a Körös-éri tájvédelmi körzeten belül, a törvény értelmében 8 országos, és további 27 természeti terület, valamint 7 helyi jelentıségő természetvédelmi objektum, illetve intézménykert található. (Forrás: IVS, 2008.) Az ország déli szeglete, Mórahalom, Ásotthalom, Öttömös és Kelebia környéke sajnos ma már nem tartozik a természeti értékekben gazdag vidékek közé. A homok- és löszvidéket valamikor vízzel borított laposok, szikesedésre hajlamos területek tagolták. A táj egykori karakterét most maradványfoltok ırzik. Ezek egy része helyi vagy országos védelmet élvez. A hatásosabb oltalom érdekében ezeket a területfoltokat, szám szerint tizenhármat, érdemesebb egy tájvédelmi körzetben egyesíteni (bár nagyobb részük már országos vagy helyi védettség alatt áll). A kialakítandó tájvédelmi körzet neve a hajdani vízfolyás, a Körös-ér nevét viseli. A hajdani természetes ér ma mint fıcsatorna a környék talajvizeinek megcsapolója. A védett foltokat vagy a mély fekvés, vagy a rendkívül csekély termıerı miatt nem volt érdemes szántóföldi mővelésbe vonni, ezért megırizték természetes növényvilágukat, de a vidék ısi növénytakarója sajnos már a múlté. A környezetátalakítás és a hosszú évek óta tartó csapadékmentes idıszak megváltoztatta az eredeti állapotokat. A leendı tájvédelmi körzet foltjait fıleg szikes tavak és puszták alkotják. Ezek közül a mórahalmi Nagyszéksós-tó valamikor eszményi mélységő, szikes jellegő tó volt, majd halastóként hasznosították. Manapság nagyrészt nádas borítja, ahol a vörös gém, a bölömbika és a törpegém elıszeretettel fészkel. A tó környékén megmaradt gyepfoltokon háborítatlanul virít a mocsári kosbor. A Madarász-tó egy viszonylag nagy kiterjedéső mélyedést foglal el. Jelenleg haltenyésztésre használják, ezért partvonala többé-kevésbé állandó. A száraz idıszak azonban itt is veszélyeztette a vízellátást, de a nyílt vizes területek részben a tó nagyobb mélysége miatt nagyrészt fennmaradtak. A növényzet (a sás, a gyékény és a nád) térhódítása számottevı. A nádasokban egyre több gémféle költ. A szikesedı parti zónában a sekélyebb partokon gulipán is állandóan fészkel. Az utóbbi évek különlegessége a költı fajként is megtelepedett bütykös hattyú. A vidra is megjelent itt, ezért a leendı tájvédelmi körzet különleges értéke lehet. 11. oldal, összesen: 100

A mórahalmi szikes tavak közül a Csipak-semlyéknek elsısorban növénytani értékei a kiemelkedık. Nagy számban fordul elı itt a szibériai és a fátyolos nıszirom, a kornistárnics, a mocsári kosbor és szálanként a pókbangó. A közeli Tanaszi-semlyék magasabb fekvéső, mozaikosabb és változatosabb az említett területeknél. Legnagyobb értéke a tízezres számot elérı pókbangóállománya. E fajnak itt szokatlanul erıs és magas növéső példányai is elıfordulnak. Ezenkívül a mocsári kosbor, a magasabb térszíneken pedig a tarka sáfrány is gyakori. Innen keletre az Ásotthalmi-láprét (más néven Csodarét) egyedi növénytani értékei miatt már országos védelem alatt áll. Fajgazdagsága alföldi viszonylatban egyedülálló, mivel mocsárikardvirág-állománya többezres, de a fokozottan védett egyhajúvirág és pókbangó egyedszáma száma is említésre érdemes. További ritka és védett faj a kornistárnics, a buglyos szegfő, a szibériai és a fátyolos nıszirom, a fehér májvirág és több kosborféle. Valóban csoda, hogyan maradhatott fenn ez a fajgazdagság a nagyüzemi szılıtáblák és szántóterületek szomszédságában. A hajdani kiterjedt lápos, semlyékes, mocsaras világ egy másik maradványfoltja közvetlenül a szerb határ mellett a Kissori-semlyék, amelyben csak idınként van víz. A vízhez kötıdı, máshol ritka növényfajok azonban még gyakoriak. Ilyen a mocsári kosbor és a buglyos szegfő. A gerincesfaunát az alábbi fajok képviselik: pettyes gıte, vöröshasú unka, zöld és fürge gyík, vízisikló és mocsári teknıs. A Kissori-semlyéktıl nyugatra fekszik a Rívói-erdı és -semlyék. A terület északi része tisztásokkal tarkított ültetett tölgy- és szürkenyár- erdı. Aljnövényzetében tarka sáfrány, az egyhajúvirág és a tavaszi hérics fordul elı szórványosan. Déli része a Körös-ér mentén típusos semlyékes-főzlápos terület. Csongrád megye egyik legrégibb védett területe az Ásotthalmi-emlékerdı. Ebben a természetes eredető fehér nyárasban 1944 óta jelentısebb emberi beavatkozás nem történt. Jellegzetes száradozó, homoki élıhely, amelyen a faállomány visszahúzódik, s a tisztásokon olyan ritkuló növényfajok szaporodnak, mint amilyen a homoki árvalányhaj, a kései vagy a tartós szegfő. Sokkal késıbbi (1993-as) az ásotthalmi Bogárzó védettsége, amely egy mély fekvéső, semlyékes terület a Bogárzó-csatorna mentén. A csatornát részben ültetett, részben természetes erdık szegélyezik. A tisztásokon álló öreg odvas főzfák festıi látványt nyújtatnak. Botanikai érdekesség itt a csipkés gyöngyvesszı és a széleslevelő nöszıfő. A Körös-érhez simul a Magyari-erdı és az Átokházi tızegbánya. Ezen az igen változatos területen a domborzati viszonyoknak megfelelıen a szélsıségesen száraz homokbuckatetıtıl a nyílt vízállásig minden élıhely föllelhetı. A Magyari-erdı java része telepített fenyves, a többi száraz homoki szukcessziók sorozata. Jellegzetes fajai a báránypirosító, a homoki vértı, a homoki árvalányhaj stb. A tızegbánya jóllehet nyílt vízfelületekkel gazdagította az élıhelyet, viszont felszabdalt egy errefelé már ritka élıhelytípust a lápot. A táj és a természeti értékek mindenképp védelemre érdemesek. A tızegbányagödrökben tündérrózsa, míg a sekélyebb vizekben gazdag vízparti növénytársulás figyelhetı meg. A bányagödrökben él a compó vagy védett lápi póc és a 12. oldal, összesen: 100

réti csík. A pettyes- és tarajos gıte, valamint a tavi és mocsári béka is felfedezhetı itt. A víz gém- és récefajok kedvelt költı és táplálkozó helye. Az 55-ös (Baja Szeged) út mellett az öttömösi Baromjárás a típusos ısi homoki legelık hajdan nagy kiterjedéső foltjának négyszáz hektáros maradványa. A buckás területen mélyebb fekvéső nádasok, szikesedı pusztai foltok és homokbuckás részek egyaránt elıfordulnak. A Baromjárás már helyi védelem alatt áll, s a jelenlegi külterjes használata legeltetéssel reményt nyújt értékeinek fennmaradására. Kár, hogy a pusztát idegen fafajokból álló telepített erdısávok tagolják, keretezik. A tájvédelmi körzet legnyugatibb védett foltja lenne a Kelebiai-halastavak és -erdık. A halastavak vízellátása ma már nem biztosított, így a nyílt vízfelületek gyakorlatilag eltőntek, a hajdani tómedrek begyepesedtek. Csapadékosabb idıszakokban a tavak vize táplálékforrást biztosít a gém- és kócsagfélék részére. A telepített és természetes erdık ragadozó- és énekesmadár-állománya igen változatos és gazdag. A környezı természetes erdıfoltokkal is tarkított területet kaszálóként és legelıként is hasznosítják. Végül a tervezett tájvédelmi körzet része lenne a kelebiai Bácsborista, egy telepített erdık közé zárt homoki legelıfolt, ahol tízezer egyednél is nagyobb a homoki kikerics és a tarka sáfrány állománya. A Mórahalom területén mőködı jelentısebb környezetvédelmi szervezetek az alábbiak: 4. táblázat Környezetvédelmi civil szervezetek Szervezet neve Elérhetısége SZÉP-KÖR Környezetvédelmi és 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. Városszépészeti Közhasznú Egyesület Zöld Levelecske Környezetvédelmi 6782 Mórahalom, Barmocs György tér 2. szakkör Mórahalmi Zöld Közösségi Ház és Erdei 6782 Mórahalom, IV. kerület 65. Iskola Egészséges Mórahalomért Közalapítvány 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 16. Forrás: Önkormányzati adatok, 2010. Mórahalom város egyedi tájérték katasztere 2 A város egyedi tájérték katasztere az alábbiak szerint rendszerezi a Mórahalom közigazgatási területén található egyedi tájértékeket: A. Természeti emlékek A.1. Biológiai tájértékek A.1.1. Fás növények (Helyi jelentıségő tájértékek) A.1.1.1. Nevezetes idıs fa A Röszkei út mellett lévı idıs tölgyfa A Masa tanyán lévı idıs tölgyfa Idıs platán, a Milleneumi sétány 5. szám alatt Idıs platán, a Milleneumi sétány 11. szám alatt 2 Forrás: Mórahalom város egyedi tájérték katasztere, www. morahalom.hu 13. oldal, összesen: 100

A.1.1.2. Facsoport, fasor A kisvasút nyomvonala menti nyárfák Dőlıút menti nyárfacsoport Tanyához vezetı bekötıút menti nyárfasor Dőlıút menti fásítás, jelleghatárhoz (semlyék, homokhát) kötıdı A.1.1.3. Egyéb fásítás (mezıvédı erdısáv, csatorna menti fásítás, tanyafásítás) Jellegzetes homokháti tanya, udvarán idıs fehérnyaras Tanya eperfákkal a Tüsök sorról Dőlıút menti nyaras, tanya szélárnyékolására Halászka csatorna menti idıs főzfacsoport A.1.2. Gyep A.1.2.1. Gyepfolt Kiemelkedıen értékes országos jelentıségő tájértékek: Tanaszi semlyék Csipak semlyék Halászka csatorna menti semlyék Vágói csatorna menti rét Nagyszéksóstótól ÉNy-ra fekvı rétek Értékes országos jelentıségő tájértékek: A Bajai út D-i oldalán lévı semlyék A Madarász-tóhoz ÉNy-on kapcsolódó rét Értékes regionális jelentıségő tájértékek: Tüsök sortól D-re lévı semlyék A Baloghsori csatorna mentén lévı semlyék A Széksóstói fıcsatorna és a Nagyistványi erdı közé esı semlyék A Külsı-Csorvai csatorna menti semlyék A.1.2.2. Gyepsáv Értékes regionális jelentıségő tájérték: Belterülettıl ÉNy-ra, a Széksóstói fıcsatornától D-re fekvı rét Belterülettıl ÉNy-ra, a Széksóstói fıcsatornától É-ra lévı rét Vereskereszt-Madarásztói fıcsatornától K-re lévı rétek Királyhalmi iskolától K-re lévı rét A Széksóstói fıcsatorna mentén (belterülettıl ÉK-re) fekvı rétek A Királyhalmi csatorna menti északi gyepsáv A Királyhalmi csatorna menti déli gyepsáv Értékes helyi jelentıségő tájérték: Nagyistványi iskolától D-re lévı rét Értékes országos jelentıségő tájérték: Halászka csatorna menti rét 14. oldal, összesen: 100

Kiemelkedıen értékes országos tájérték: A Halászkával szemben (Szegedi út D-i oldalán) lévı rét A.2. Földtudományi tájértékek A.2.1. Természetes folyamatok során (defláció illetve akkumuláció) kialakult természeti érték (Helyi jelentıségő egyedi tájértékek) A.2.1.1. Homokformák Móradomb, mint jellegzetes homokbucka Szántóföldi mővelés alatt álló homokbuckák Homokbucka erdıfolttal A Vagner erdı környéki homokbuckás terület A.2.1.2. Szikes formák A Széksóstói fıcsatorna menti rét szikfoltjai (a belterülettıl ÉNy-ra) A Vereskereszt-Madarásztói fıcsatornától K-re lévı rét szikfokai, szikpadkái A.2.2 A bányászat során felszínre került természeti emlék A.2.2.1. Kızetkibukkanás (Értékes regionális jelentıségő egyedi tájérték) Réti mészkı feltárás a Királyhalmi iskola közelében lévı tómedence oldalfalában A.2.3. Talajtani tájértékek (Értékes helyi jelentıségi egyedi tájértékek) Tómedence oldalfalában, szolonyeces réti talaj feltárás a Halászka csatorna menti réten A Nagyistványi erdı ÉK-i végénél lévı újonnan ásott tómedence oldalfalában lévı rétegek Humuszos homoktalaj feltárás a Bajai út kanyarja mögötti tanya vízmedencéjének oldalfalában A.2.4. Vízrajzi tájérték A.2.4.1. Felszín alatti vizekhez köthetı (Értékes helyi jelentıségő egyedi tájérték) A városi hévíz (gyógyvíz) kút A.2.4.2. Állóvízhez kapcsolódó tájértékek (Országos jelentıségő kiemelkedıen értékes egyedi tájértékek) A Madarásztó D-i medencerésze, mesterséges tó (nádas) A Madarásztó É-i medencerésze, mesterséges tó (nádas) A Nagyszéksóstói nádas A Kisszéksóstói nádas A.3. Esztétikai táji értékek A.3.1. Egyedi látványképek, falukép (Helyi jelentıségő értékes tájértékek) A város képe a Móradomb irányából Változatos felépítéső, mozaikos tájkép (semlyék, szántók, tanyák facsoportokkal) Változatos felépítéső, mozaikos tájkép (semlyék és erdı érintkezése, tanyákkal és mővelt területekkel 15. oldal, összesen: 100

I.4. Felszíni-és felszín alatti víz, vízgazdálkodás Felszíni víz Az aszályra hajló éghajlati viszonyok és a felszín földtani adottságai következtében a terület felszíni vizekben szegény, hidrogeológiailag inaktív. Mórahalom területe a fejlıdéstörténeti okok miatt DK felé lejt, így a vízfolyások a Tisza-völgy felé igyekeznek, azonban állandó viző források nem fakadnak. Természetes vízfolyások hiányában, a belvízrendezéskor kialakított csatornarendszer alkotja a felszíni vízhálózatot. A Tiszához ÉNY-DK-i irányban egymással párhuzamosan számos csatorna vezeti le az idıszakos belvizeket. Nevezetesebbek a Fehértó-Majsai-fıcsatorna (40 km, 231 km 2 ), ill. a Dorozsma-Majsai-fıcsatorna (43 km, 334 km 2 ), ezen kívül itt található a Dorozsma- Halasi-fıcsatorna, a Domaszéki-fıcsatorna, az Algyıi-fıcsatorna és a Kistelekifıcsatorna. Jelentısebb még a Széksóstói-Paphalmi-fıcsatorna, amelynek mellékcsatornái a Bogárzói, a Vereskereszt, a Madarásztói, a Külsısori, a Vágói, a Halászka és a Halászka-mellék csatornák. A Madarásztói-fıcsatorna a település D-i részének vízgyőjtıje. Mellékcsatornái a Királyhalmi, a Baloghsori és a Tüsöksori csatornák. Egészében a terület száraz, vízhiányos terület (Lf = 1 l/s.km 2 ; Lt = 5 %; Vh = 130 mm/év). Mórahalom déli részének természetes vízelvezetési rendszere a domborzati viszonyoknak köszönhetıen a Madarász-tóba irányul. A közigazgatási területen három víztározó található. Az idıszakos vízállású, 125,0 ha-os Nagyszéksóstói és a 30,0 ha-os Kisszéksóstói tározó, illetve az állandó vízszinttel rendelkezı 75,0 ha-os Madarász-tó. A Dorozsma-Majsai-Homokhátnak 14, többé-kevésbé állandó viző tava van, együtt 310 ha felszínnel. Köztük a mórahalmi Nagyszéksós-tó 125 ha, a Madarász-tó 75 ha területő. Mórahalom közigazgatási területén elıfordulnak belvízzel erısen veszélyeztetett területek, azonban a város a szélsıséges idıjárási hatásoktól eltekintve - nem tartozik a belvízveszélyes területek közé. Települési szinten a katasztrófákra való felkészülés és a védekezés koordinálása az 1999. évi LXXIV. katasztrófa törvény értelmében a létrehozott helyi védelmi bizottság, illetve a polgármester kötelessége. Felszín alatti víz A talajvíz a kistáj nagyobb részén 2 m-nél magasabban található, mélysége átlagosan 1-3 m között alakul, mennyisége azonban nem számottevı. A talajvíz kémhatása közömbös vagy gyengén lúgos, kémiai jellege fıleg kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. A kistáj északi felén a keménység 15-25 nk, de délen 25 nk felett van. A szulfáttartalom 300-1000 mg/l között ingadozik. A talajvíz áramlási iránya ÉK-i. Mórahalmon KEOP pályázathoz kapcsolódóan - a talaj és talajvíz viszonyainak pontosabb megismeréséhez 2009. július hónapban. illetve 2010. június hónapban végzett feltáró fúrások alapján geotechnikai szakvélemény készült. Mórahalom belterületén 7 db feltáró fúrás eredményeinek ismeretében a megütött talajvízszint a terepszint alatt -1,0 - -1,5 m-en, a nyugalmi talajvízszint -0,86 - -1,22 m- 16. oldal, összesen: 100

en (91,19 94,80 mb.f.) jelentkezett 2009. VI. 24-25-én. A talajvízszintek 2010.07.07.- én ismételten meghatározásra kerültek. A talajvízszint ellenırzések szerint a megütött talajvízszint a terepszint alatt -0,5 - -1,1 m-en, a nyugalmi talajvízszint -0,45 - -0,81 m volt. A 2009. évi talajvízszint átlag alattinak tekinthetı az elızı évek csapadékszegény idıjárásának következményeként. A terepszinthez viszonyított talajvíz szinteket jelentısen befolyásolja a furatokhoz 15-45 m távolságra levı Mórahalom Belsıségi csatorna (azaz a tisztított szennyvíz közvetlen befogadója), valamint a terepszintek közötti jelentıs (91,30 92,72 mb.f.) szintkülönbség. A szemeloszlási vizsgálatok alapján Mórahalmon a kiemelésre kerülı talaj fejtés szempontjából II. o.-ba, tömöríthetıség szempontjából közepesen tömöríthetı K talajosztályba sorolható. A talajvíz kémiai összetevıi közül meghatározásra került a szulfit-, szulfát- és klorid-ion koncentráció, illetve a ph: 5. táblázat A talaj kémiai összetevıi Mórahalom ph 7,0-7,5 szulfit mg/l 460-600 szulfát mg/l 600-700 klorid mg/l 50-130 alosztály* gyengén agresszív II/1 alosztály * MI 17215/2-86 elıírása szerint Mórahalmon probléma a felszín alatti víz természetes eredető elszennyezıdése is, mely elsısorban a külterületen jelent problémát. A rétegvíz mennyisége meghaladja az 1 l/s.km 2 -t. A nagyszámú artézi kút mélysége szélsıségesen változó, de általában nagyobb mélységbıl jelentıs vízhozamokat nyernek. Mórahalom hévize 39 C meleg. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévı települések besorolásáról szerint Mórahalom közigazgatási területe az érzékeny területek közé tartozik. A 81/2007. (IV.25.) Korm. rendelet a vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet módosításáról szerint Mórahalom nem tartozik a nitrátérzékeny területek besorolása alá. A Víz Keretirányelv 60/2000 Európa Tanácsi Irányelv szerint Magyarország teljes területe a Duna-medencébe esik, így hazánk csak egy vízgyőjtıkerület vízgyőjtı gazdálkodásában érdekelt. A hazai vízgyőjtı-gazdálkodási terv az ország egész területére, ezen belül a Duna-közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyőjtıkre készült el. A részvízgyőjtıket gyakorlati okokból, továbbá a társadalom hatékonyabb bevonása érdekében a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok javaslata alapján 42 tervezési alegységre osztották fel (5. számú melléklet). Ezek alapján Mórahalom a 2-5- 2: Alsó-Tisza jobb part részvízgyőjtı területhez tartozik. A város a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet elıírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelı vízbázist nem érint. 17. oldal, összesen: 100

Vízgazdálkodás a) Csapadékvíz elvezetés 3 : Mórahalom város a 11.01. Algyı-Tápé-Gyála-Köröséri belvízvédelmi szakasz területén a 39. sz. Gyálai belvízrendszer 39/2. sz. Széksóstói és a 39/3. sz. Madarásztói belvízi öblözetében helyezkedik el. Mórahalom közigazgatási területe belvíz szempontjából mérsékelten veszélyeztetett. Mórahalom város esetében a belterületi vízrendezésre vonatkozóan az alábbi vízjogi létesítési engedélyeket adták ki az elmúlt években: 49482-2-7/2008. számú vízjogi létesítési engedély a belterületi csapadékvíz elvezetés rekonstrukciós fejlesztés I. ütem (Honvéd u., Móra u., Juhász Gy. u., Rózsa u., Köztársaság u.) vízilétesítményeinek megépítésére; 16786-5-2/2009. számú engedéllyel módosított 16786-2-7/2007. számú vízjogi létesítési engedély a Balogh páter u. feletti lakópark utcáinak csapadékvíz elvezetése tárgyában; 49482-3-9/2009. számú határozattal kiegészített 49482-3-6/2009 számú vízjogi létesítési engedély a belterületi csapadékvíz elvezetés rekonstrukciós fejlesztés III- IV. ütem (Dózsa u., Domb u., Mezı u., Szılı u., Jókai u., Kertész u.) vízilétesítményeinek megépítésére; 49482-3-17/2011. számú vízjogi létesítési engedély a belterületi csapadékvíz elvezetés rekonstrukciós fejlesztés III-IV. ütem (Dózsa u., Domb u., Mezı u., Szılı u., Jókai u., Kertész u.) vízilétesítményeinek megépítésére; 70098-1-7/2009. számú vízjogi létesítési engedély a belterületi csapadékvíz elvezetés rekonstrukciós fejlesztés V. ütem (Tömörkény u.) vízilétesítményeinek megépítésére; Mórahalom város esetében a belterületi vízrendezésre vonatkozóan az alábbi vízjogi üzemeltetési engedélyeket adták ki az elmúlt években: 49482-4-7/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedély az I. ütem (Honvéd u., Móra F. u., Juhász Gy. u., Rózsa u., Köztársaság u., Petıfi u.) csapadékvíz elvezetı csatornáinak üzemeltetésére és fenntartására (ennek a határozatnak a kiadásával a 49482-4-4/2010. számú határozattal kiegészített 49482-4-3/2010. számú vízjogi üzemeltetési engedély az I. ütem - Honvéd u., Juhász Gy. u., Rózsa u., Köztársaság u., Petıfi u. - csapadékvíz elvezetı csatornáinak üzemeltetésére és fenntartására visszavonásra került). Mórahalom város belterületi vízkárelhárítási terve elkészült, melyet benyújtottak az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságra. A csatornák szükséges karbantartásával kapcsolatos feladatokról a város 14/1999. (IX.16.) KT rendelete intézkedik, betartását rendszeres ellenırzéssel meg kell oldani. 3 Forrás: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A homokhátsági kistérség vízrendezési koncepciója c. tanulmánya, 2011. július 18. oldal, összesen: 100

Mórahalom település esetében a belterületi vízrendezésre vonatkozóan az alábbi vízjogi engedélyeket adták ki az elmúlt években: 6. táblázat Engedély száma 49482-4- 3/2010. 70098-1- 7/2009. Engedély típusa üzemeltetési létesítési Engedélyezett létesítmény I. ütem Honvéd u., Juhász Gy. u., Rózsa u., Köztársaság u. csapadékvíz csatorna V. ütem Tömörkény utca csapadékvíz elvezetés Vízgyőjtı terület nagysága (ha) Hossz összesen (m) 28,32 2608,5 3,52 592 42848-1- 9/2008. létesítési Petıfi u. csapadékvíz csatorna 5,72 1463 49482-2- 7/2008. 16768-2- 7/2007 létesítési létesítési Honvéd u., Móra u., Juhász u., Rózsa u., Köztársaság u. csapadékvíz csatorna rekonstrukció Mályás király krt. egy szakaszára, Nagy Imre u., Batthyány u., Bethlen István u., Balogh páter u. és az 573/15. hrsz-ú utcára terjed ki. 28,32 2608,5 24 3005 A rendszer jellemzıje, hogy a területen lehetıség van a belvizek tárolására, illetve a magyar-szerb államközi egyezmény alapján a Vereskereszt Madarásztói fıcsatornán 4m 3 /s vízátvezetésre nyílik lehetıség a Szerbia területén elhelyezkedı, kapcsolódó belvízrendszerbe. Azonban a 2000. évi belvízvédekezés során a szerb fél nem tudta fogadni az Egyezményben vállalt vízmennyiséget, emiatt a magyar területeken az elöntött területek mentesítését csak lassan lehetett biztosítani. Éppen ezen tapasztalatok alapján igényként fogalmazódott meg a Vereskereszt Madarásztói fıcsatorna és a Pap halmi fıcsatorna összekötése. A tervezett munkálatok során elkészült a fıcsatornák összekötése, megvalósultak a szükséges mőtárgy-rekonstrukciók a Pap halmi fıcsatornán, illetve új vízkormányzó mőtárgyak is épültek. A tervezett beruházás eredményeként közvetlen vízelvezetési lehetıség valósult meg a Gyálai-Holt Tisza felé, mely kedvezı hatással van a térség belvíz-elvezetési viszonyaira. Fontos kiemelni, hogy az idıszakos belvizek a Homokhátság elsivatagosodásra való hajlama miatt nem feltétlen kedvezı hatásúak, ezért a túlzott vízelvezetés talajvízszint csökkenéshez vezethet. Éppen ezért elıremutató az az alább bemutatott - törekvés, mely a belvizek összegyőjtésére és tározására irányul. 2010 májusában átadták a 171 millió forintnyi uniós pénzbıl finanszírozott csapadék- és belvíz-elvezetési infrastruktúrát. A komoly vízelvezetési problémával küszködı városban 19. oldal, összesen: 100

olyan komplex rendszert hoztak létre, amely nem csupán a fölösleges vizet vezeti el, de a Nagyszéksós-tó tározó rekonstrukciója révén lehetıvé vált az ottani értékes vizes élıhelyek természetes állapotának fenntartása. A rendszer által mérséklıdnek a belvízkárok, és a tározó vízháztartásának kiegyensúlyozottá válásával növekszik a lakosság élet- és vagyonbiztonsága is. Ennek ellenére a 2010-ben lehullott szélsıséges mennyiségő csapadék Mórahalmon is komoly belvízhelyzetet alakított ki: 2010. év telén másodfokú belvízvédelmi készültség volt érvényben Mórahalmon. A városban új jelenségként a föláramló vizek is megjelentek, vagyis nemcsak a lehullott csapadék okozott gondot, hanem a település legmagasabban fekvı részén is tavacskák alakultak ki. A belvíz a térségben komoly mezıgazdasági károkat is okozott, mely által a gazdák megélhetése vált kérdésessé. b) Vízkárelhárítás 4 : A helyi önkormányzatok vízkárelhárítási feladatait részletesen szabályozza a Vízgazdálkodási törvény 16. (4) bekezdése, 17. -a, a 232/1996 (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól és a 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésrıl. Ezek a jogszabályok részletesen tartalmazzák a vízkárelhárítás mőszaki és egyéb feladatait, a védekezés szervezetét, mőködési rendjét. Az Önkormányzati tv. 8. (1) bekezdése többek között a települési önkormányzatok feladatává teszi a vízrendezést és a csapadékelvezetést. A Vgtv. 4. (1) bekezdés f. pontja a helyi vízrendezést és vízkárelhárítást, valamint az árvíz és belvízmentesítéssel járó települési önkormányzati feladatokat határozza meg. Ezek egyfelıl a települési vízkárok okaira figyelemmel a megelızı mőszaki beavatkozások, fejlesztések megvalósítását, vízelvezetı rendszerek kiépítését, a befogadók, a belvízcsatornák mederrendszerét, védelmi tervek elkészítését, azaz a vízkárok megelızését szolgálják. A 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet 4.. alapján az önkormányzatok helyi vízkárelhárítási terveit az illetékes KÖVIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelıen a polgármester hagyja jóvá, mely tervet a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni. A Homokháti Kistérség vízkárelhárítás szempontjából illetékes vízügyi igazgatósága, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Mórahalom esetén az alábbi táblázat foglalja össze a vízkárelhárítási tervbıl hiányzó részeket: 7. táblázat Mórahalom Vízkárelhárítási tapasztalatok x Térképmellékletek x Mőszaki tartalom x Védelemvezetı feladatai Vízkárelhárítási fokozatok 4 Forrás: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A homokhátsági kistérség vízrendezési koncepciója c. tanulmánya, 2011. július 20. oldal, összesen: 100