Hálózati működés és minőségközpontúság az intézményes környezeti nevelésben Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet SH/4/5 kódszámú, Zöld Óvoda-, Ökoiskola programok kiszélesítése című projekt: Zöld Óvoda-, Ökoiskola programok kiszélesítése Gálfi Márta Ph.D. habil. főiskolai tanár
Általános elvárás Társadalom természeti környezetek használatáról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőség természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. -ában, valamint a 85. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - E rendelet célja, hogy az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatát képezzék a Natura 2000 területek (közösségi jelentőség; kiemelt közösségi jelentőség, stb.)
1. Társadalom szolgáltatási ágazata képzés - nevelés KÖRNYEZETI NEVELÉS Intézményes oktatás-nevelés a NATURA 2000 szellemében Az EU-s irányelvek és a közoktatási törvény karakterisztikusan hangsúlyossá teszi a környezeti nevelés jelentőségét. Mindez a diákság életkori sajátosságainak megfelelő - óvodai és 1-12 osztályos képzési programokban -, tanulási környezet kialakítását követeli meg, a fenntarthatóság szemléletének és aktív megvalósításának prezentálásával.
A pedagógiai tevékenység ebben a környezet központú nevelési munkában is felelősség elvű; - kötelező a hatékonyság követése /módszerek, elemzések, értékelések, visszacsatolások, stb./; - a környezeti nevelési témák integrált és igény szerint differenciált feldolgozási protokolljainak kimunkálása; - a fejlesztési tevékenységek bemutatása. A fenntarthatóság pedagógiájának megjelenése a közoktatási (és felsőoktatási) rendszerekben tehát, mind horizontálisan, mind vertikálisan az egész nevelést átható módon képviselt.
2. Konkrét formában Zöld óvoda A zöld óvoda működésének jelentősebb követelmény elemei következő területeket ölelik fel. A zöld óvoda olyan intézmény, ahol - a fenntarthatóság (a tárgyi és humán erőforrás gazdálkodás, valamint a képzési nevelési program működést meghatározó pilléreiben fundamentális szerepű a fenntarthatóság /pl. fenntartható közösségek/). - a környezeti nevelés (követelményrendszere szerint funkcionál) helyi nevelési program életkorhoz igazodó, tevékenységközpontú módszerek, a természet harmonikus, energiatakarékos szelektív hulladékgyűjtés reciklizáció a tevékenységek során is - a környezetközpontú kommunikáció (pl. természetvédelem kritériumai szerint) szervezeti jellegében rendszerműködésű.
2. Konkrét formában - ÖKOISKOLA A magyar Ökoiskola, nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított és pályázat útján elnyerhető cím; - a nevelési oktatási intézmények megkülönböztető minőségjelzőjeként jelenik meg, - alapkövetelménye a felelősség elvű működés, a fenntartható életvitel megalapozása, a diákság életkori sajátosságainak, igényeinek figyelembe vétele, az erőforrás gazdálkodás (tárgyi, személyi), a pedagógiai folyamat optimalizáltan zajló megvalósítása, a lokális, regionális, nemzeti és nemzetközi feltételek szerint.
Minőség hálózati működés A szolgáltatási ágazat-on belül, az oktatási tevékenység terület-ek környezet tudatos sz e r v e z e ti m ű k ö d é s é t a közösségi jelentőségű természeti értékeken keresztül, mint kommunikációs hálózati szempontrendszeren keresztül közelíthetjük.
Folyamatos fejlesztés tervezése
Deklarált nemzetközi igényrendszer a környezettudatos tevékenység kialakításhoz /KIR - szabványok/ 4.3.2. Jogszabályi és egyéb követelmények: A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fent olyan eljárásokat, amelyekkel: a./ azonosíthatóvá és hozzáférhetővé teszi a környezeti tényezőire vonatkozó, alkalmazott jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, b./ meghatározza, hogy mennyiben vonatkoznak ezek a követelmények a szervezet környezeti tényezőire.
P Környezetei politika Környezeti tényezők Jogszabályi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok A Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A feljegyzések kezelése Vezetőségi átvizsgálás Erőforrások,felelősségi kör és hatáskör Felkészülés, képzés és tudatosság Kommunikáció Dokumentáció, A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Figyelemmel kísérés és mérés A megfelelőség kiértékelése Belső audit C D
Az internet hálózati világtérképe OpenSalon, 2009. február Maggioni,Nosvelli és Uberti (2006) Ponds, Oort és Frenken (2007)
Különféle hálózati működések mintázatai egységes szempontrendszer /kritérium/ szerint
Kohéziós háló
Oktató nevelő tevékenység BEMENET FOLYAMAT ELEMEI KIMENET Kiindulási / alapanyag segédanyagok Módszertani eljárások a kezdettől Folyamat eredmény Nem várt hatások (hulladék) egyéb nem várt eredmények (kibocsátások) /energia/ A befejező lépésig A folyamat kimeneti oldalán jelentkeznek a környezeti hatástényezők, a bemeneti oldalán a takarékosságot (gazdálkodási hatékonyságot) jelző tényezők /alapanyag, energia, stb./
Hogyan? hálózati működésben - Környezetvédelem és környezeti szempontok megadása, - a tevékenységi rendszer tényezőinek és a hatásoknak az értékelése folyamatosan, - a negatív hatások keresése, - azok elhárítása érdekében megfogalmazott célok és programok kialakítása, A természet és környezet védelme szervezeti szinten elsősorban azt jelenti, hogy a szervezet tevékenységeinek és termékeinek azon jellemzőit emelje ki, amelyek - okozhatnának, de az adott szervezetnél nem okoznak változást a környezetben (indokolni kell, hogy miért ) - pozitív hatásúak (felsorolással, indoklással), - negatív hatással vannak, de a figyelemmel kísértek (felsorolás, indoklás),
Ennek feltételei: - szakértők és független személyek csoportjának megbízása a felső vezetés által, - hálózat tagjaiból kijelölten, - a tevékenységi terület kiválasztása és meghatározása, vonatkozó törvényes előírások gyűjteménye és kritériumai, - döntően egységes a hálózatban, - munkaterv, dokumentumok és feljegyzések készítése, állapotfelmérések, minden fellelhető adat, feljegyzés összegyűjtése, listázása, - hálózatban a közös tanulás alapja, - helyszíni bejárások és bizonyítékok körültekintő összegyűjtése, - hálózati adatbázis, - mérések helyszíni megtekintése, jelenlegi környezetvédelmi és környezetirányítási gyakorlat, megtörtént események tapasztalatai, - hálózati szintű tanulás, - jelentés vagy beszámoló elkészítése és felterjesztése a felső vezetés részére és a - hálózati követelmények szerinti területekre, - a felső vezetés átvizsgálásáról és értékeléséről szóló jegyzőkönyv, - nyilvános a hálózat felé, -stb.
Pl. Tényadatok meghatározása, integrálása a programokba, és harmonizáltatása a szervezeti működéssel: - A kölcsönhatások, körfolyamatok az élettelen és az élő környezetre jellemző biológiai törvényszerűségen alapulnak. /pl. Optimalizát környezet a tevékenység folytatásához/ - Kiindulási alaphelyzet felmérés vagy környezeti felülvizsgálat fenntarthatósági /pl. természetvédelmi/ szempontok szerint - mint első lépés a KIR működtetéséhez.
Lehetőségek a környezettudatos szervezeti működés közösségi alkalmazásához 4.3.1. Környezeti tényezők MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn olyan eljárásokat: a./ amelyeket kimutatják a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területéhez tartozó - tevékenységeinek, a termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti tényezőit, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyeket befolyásolni tud, figyelembe véve a tervezett, vagy az új fejlesztéseket és az új, vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat, továbbá
Lehetőségek a környezettudatos szervezeti működés közösségi alkalmazásához 4.3.1. Környezeti tényezők A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn olyan eljárásokat: b./ amelyekkel meg tudja határozni, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős hatásuk a környezetre /azaz a jelentős környezeti tényezőket/. A szervezetnek dokumentálnia kell és naprakész állapotban kell tartani ezt az információt. A szervezetnek biztosítania kell, hogy a jelentős környezeti tényezőket a környezetközpontú irányítási rendszereinek kialakításakor, bevezetésekor és fenntartásakor figyelembe vegyék.
Melyek lehetnek ezek? A nagyobb változások, pl.: a munkaterületet, berendezéseket érintő beruházások, új technológiák, pl. fűtésrendszer modernizálása, szelektív hulladékgyűjtés kialakítása, - azonnal megjelenik az eljárás értékelő táblázatában. Az igen kis változások, amelyek környezeti szempontból jelentősek, ezek figyelemmel kísérése és következményeiknek beépítése a KIR rendszerbe Ilyenek lehetnek: - műszakszám emelése / csökkentése, - felhasznált anyagok minőségének változása, és anyagkiváltások, - csomagoló anyag tulajdonsága. - kis kiszerelések felváltása nagy kiszerelésre, - anyagmozgatáshoz energia kiváltás, A környezeti tényezők és hatások listájában, az anyagmérlegben a változásoknak szintén meg kell jelenni. Sőt, az alapértékelésnél már fel kell tüntetni az üzemszerű, folyamatos működés nem üzemszerű indítás és leállás fázisait, és a vészhelyzetet is.
termékdíj 2011. évi LXXXV. törvény tűzvédelem 1996. évi XXXI. törvény munkavédelem 1993. évi XCIII. törvény Működési engedély X. Y. Korm. r JOGSZABÁLYOK hulladékgazdálkodás 2012. évi CLXXXV. törvény 164/2003 (X. 18.) Korm. r. 98/2001 (VI. 15.) Korm. r. 16/2001 (VII. 18.) KöM r. 2000. évi XXV. Törvény 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM r. levegő védelem 1995. évi LIII. törvény kémiai biztonság, veszélyes anyagok kezelése stb 981 db 12.316 db vízvédelem, szennyvíz kezelés 1995. évi LVII. törvény 27/2005 (XII. 6.) KvVM r. 306/2010 (XII.23.) Korm. r. 310/2008. (XII. 20.) Korm.r.
Köszönöm a figyelmet!