A tau lepton felfedezése

Hasonló dokumentumok
Határtalan neutrínók

Bevezetés a részecske fizikába

Bevezetés a részecskefizikába

Részecske azonosítás kísérleti módszerei

Megmérjük a láthatatlant

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja

NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille

Hadronok, atommagok, kvarkok

Hogyan tegyük láthatóvá a láthatatlant?

A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet

Elemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.

Részecskefizika kérdések

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!

Theory hungarian (Hungary)

A részecskefizika eszköztára: felfedezések és detektorok

Neutrínók interferenciája

A Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése

Z bozonok az LHC nehézion programjában

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Mikrofizika egy óriási gyorsítón: a Nagy Hadron-ütköztető

Neutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik

A részecskefizika kísérleti eszközei

Részecskefizikai gyorsítók

Sinkovicz Péter. ELTE, MSc II november 8.

Új, 125 GeV nyugalmi tömegű részecske megfigyelése

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

Neutrínó oszcilláció kísérletek

FIZIKAI NOBEL-DÍJ, Az atomoktól a csillagokig dgy Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10

Az expanziós ködkamra

Paritássértés FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM PARITÁSSÉRTÉS 1

Detektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest

BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA

Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Kozmikus sugárzás a laborban...?

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA

Magfizika szeminárium

Detektorok. Fodor Zoltán MTA-KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézete. Hungarian Teachers Programme 2010 CERN

Bevezetés a részecskefizikába

Magyarok a CMS-kísérletben

BEVEZETÉS A RÉSZECSKEFIZIKÁBA


Detektorok. Fodor Zoltán. MTA Wigner FK RMI. Hungarian Teachers Programme 2012

Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése

11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.

A CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után. Genf

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1


Töltött Higgs-bozon keresése az OPAL kísérletben

Töltött részecske multiplicitás analízise 14 TeV-es p+p ütközésekben

Részecske korrelációk kísérleti mérése Englert Dávid

Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Bevezetés a részecskefizikába

Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.

Meglesz-e a Higgs-bozon az LHC-nál?

Pásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Részecskefizika 3: neutrínók

Hogyan lehet ezzel a fényképpel Nobel-díjat nyerni?

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

A v n harmonikusok nehézion-ütközésekben

Belső szimmetriacsoportok: SU(2), SU(3) és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai

Részecskegyorsítókkal az Ősrobbanás nyomában

Repetitio est mater studiorum

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Magyar Tanárprogram, CERN, 2010

A NEUTRÍNÓ ÚJABB MEGLEPETÉSE

Egzotikus részecskefizika

Az LHC TOTEM kísérlete

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

Bevezetés a részecskefizikába

Bevezetés a részecskefizikába

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Bevezetés a nehéz-ion fizikába

PENTAKVARKOK. KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest. CERN NA49 kísérlet. p.1/60

Rekonstrukciós eljárások. Orvosi képdiagnosztika 2017 ősz

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Mese a Standard Modellről 2*2 órában, 1. rész

MEGLESZ-E A HIGGS-RÉSZECSKE A NAGY HADRONÜTKÖZTETŐVEL?

Ligeti Zoltán. Ernest Orlando Lawrence Berkeley National Laboratory University of California, Berkeley, CA Kivonat

Indul az LHC: a kísérletek

Úton a kvarkok felé. Atommag- és részecskefizika 3. előadás március 1.

2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 1 / 18

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

Detektorok. Fodor Zoltán. Wigner fizikai Kutatóközpont. Hungarian Teachers Programme 2015

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Rádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21

Termodinamika (Hőtan)

CMS Pixel Detektor működése

Szuperszimmetrikus részecskék

Legújabb eredmények a részecskefizikában. I. rész

Compton-effektus ( cos. Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: γ = m c.

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Vastag GEM alapú trigger detektor fejlesztése az LHC ALICE kísérlethez

Speciális relativitás

Trócsányi Zoltán. Az eltőnt szimmetria nyomában - a évi fizikai Nobel-díj

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Átírás:

A tau lepton felfedezése Szabó Attila András ELTE TTK Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium 2014.12.04.

Tartalom 1 Előzmények(-1973) e-μ probléma e+e- annihiláció kísérletekhez vezető út 2 Felfedezés(1973-1976) SPEAR és MARK I e-μ események 3 Bizonytalanság(1976-1978) Problémák Bizonyítékok keresése μ események e események π és ρ események 4 Tulajdonságok τ tömege τ élettartama Jelen és Jövő

Előzmények(-1973) Ismerték az I. és II. generációt(kivéve charm) Még nincs Standard Modell Foton kivételével a közvetítő részecskék még nem ismertek

e-μ probléma Miben tér el egymástól az e és a μ(a tömegükön kívül)? Miért különbözik a tömegük? Megoldási módszerek: 1)Találnak μ e+γ átmenetet + e +n1 γ+...; γ+n2 x +x +... zsákutca

e-μ probléma 2)Perl: Talán a μ-nak van valamilyen speciális kölcsönhatása a hadronokkal, ami az e-nál hiányzik szórások differenciális szórási hatáskeresztmetszetének vizsgálata + Perl és csapata: e és μ rugalmatlan szóródása p n Más csoportok: e és μ rugalmas szóródása p+-n Eredmény:nem találtak szignifikáns különbséget a kétféle részecske kétféle szóródása között zsákutca

e-μ probléma Talán létezik egy nehezebb lepton, melynek vizsgálatával a fenti kérdésekre választ kaphatunk? Elképzelés: szekvenciális leptonok: e μ μ' μ''... νe νμ νμ' νμ''... Hogyan találjuk meg az új lepton(oka)t? Többfajta módszer 3) e-e+ annihiláció

- + e e annihiláció e-+e+ l-+l+ vagy l+ e++νe+νl és l- μ-+νμ+νl vagy l+ μ++νμ+νl és l- e-+νe+νl Előnye: a)ha l pontrészecske, akkor meg lehet keresni a tömegét, ami kb. megegyezik a nyaláb energiájával b)ha feltűnnek e+μ- vagy e-μ+ események, akkor az jelent valamit c)akkori technikával nehéz volt töltött részecskék típusát meghatározni; legkönnyebb az e és μ volt d)elméleti elvárás: a fenti bomlási sort a μ hasonló (μ- νμ+e-+νe) bomlása miatt vetették fel

Kísérletekhez vezető út Szekvenciális leptonok elmélete: Paul Tsai (1971): bomlási módok és elágazási arányok elméleti értékei 1971: SPEAR e+e- tároló gyűrű építése Indítvány MARK I detektor használatára: Hadronikus keletkezési folyamatok tanulmányozása + nehéz leptonok keresése

Felfedezés(1973-1976) SPEAR e+e- tárológyűrű Átmérő: 80 m Legalább 15-30 perc betöltési idő 2 óra mérés (0.1 0.01 5) cm3 ütközési térfogat 2.6-8.0 GeV tömegközépponti ütközési energia

MARK I Nyomkövetés: Mágnes(0.5 T / 20 m3) 16 sokszálas proporcionális kamra (tracking impulzus mérése) Azonosítás: 48+2 szcintillátor(trigger) (TOF) 24 ólom szcintillátor (e-azonosítás) Legkívül μ detektor (nagyon rossz hatásfokú)

MARK I

e-μ események Cél olyan eseményeket találni, ahol van egy e, egy μ, nincsenek más töltött részecskék és nincs látható foton Probléma a γ, e és μ azonosító rendszerekkel: Lehet, hogy egy hadront tévesen leptonnak azonosítunk γ és e azonosító rendszer csak a 4π térszög felét fedte le lesznek nem detektált e-k és fotonok MARK I kiegészítése μ detektáló rendszerrel (μ-tower)

e-μ események 1975-ös eredmények: 1. Az e-μ események lehetséges forrásai: nehéz leptonok, nehéz mezonok, közvetítő bozonok 2. Akkori legerősebb bizonyíték τ létezésére Az eredményt nem lehet kimagyarázni hadron téves azonosítással

e-μ események Még vizsgálni kellett, hogy a detektált e-e és μ-μ események származhatnak-e az új részecskétől e-e+ annihilációs adatok egyre növekvő ütközési energiákon 1. publikáció: Bizonyíték rendellenes leptonkeletkezésre e-e+ annihilációban Csak egy új részecske bevezetesével lehet magyarázni a jelenséget, melynek tömege 1.6-2.0 GeV/c2 között található Eddigi név (U=unknown) helyett új τ (τριτου)

Bizonytalanság(1976-1978) Problémák Bizonytalanság oka: 4. kvark 3. lepton D-mezon és τ tömegben majdnem megegyeznek Ellenérvek τ-val szemben: e-μ események okozója lehet a charm bomlása is nem fognak találni e-h, μ-h, π és ρ bomlási módokat sokan nem látták az e-μ eseményeket problémák az impulzus- és szögeloszlással

Bizonyítékok keresése Rendellenes μ események e-+e+ τ-+τ+ τ+ μ++νμ+ντ és τ- ντ+hadronok μ-toronnyal mért eredmények: 8 e-μ és 17 μ-h Ha mindkettő ugyanabból a forrásból származik, akkor a hadronba bomlás leágazási aránya kétszerese az e-ba bomlásénak ez a várt eredmény, ha létezik nehéz lepton Két másik kísérlet is megerősítette

Rendellenes e események e-+e+ τ-+τ+ τ+ e++νe+ντ és τ ντ+hadronok Ennek méréséhez fejleszteni kellett az e-azonosítókat a detektorokban MARK I-t fejlesztik Eredmény:B(τ eντνe)=(22.4±5.5)%; B(τ h+semlegesek)=(45±19)% Mai (2014) értékek: B(τ- e-+νe+ντ)=(17.83±0.04)% B(τ- μ-+νμ+ντ)=(17.41±0.04)%

1977-es eredmények Perl megállapításai: e- -e+ annihilációból származó adatok megfelelnek egy (1.9±0.1)GeV/c2 tömegű lepton létezésével az adatokat nem lehet charm-ot tartalmazó részecske bomlásával magyarázni sok elmélet által elvárt bomlási módot megtaláltak, amely τ-tól származik Más kísérletek is megerősítették a fentieket, de problémák voltak a π és ρ bomlási módokkal

π és ρ bomlási módok τ- ντπ- τ- ντρ- B(τ- ντπ- ) 10% B(τ- ντρ-) 20% ρ keresése nehézségekbe ütközik: foton detektorok gyenge hatásfokkal Kísérletek eredménye: 1978: B(τ- ντπ-) 8% 1979: B(τ- ντρ-)=(20.5±4.1)% Mai értékek: B(τ- ντπ-)=(10.83±0.06)% B(τ- ντρ-)=(25.52±0.09)% 1979 végére megerősítették, hogy a τ ismert elektromágneses kölcsönhatásból jön létre és a fő bomlási módjai a gyenge kölcsönhatásból származnak

Tulajdonságok τ tömege Alsó becslés nehéz lepton tömegére(1973/74): legalább 1.45 és 1 GeV/c2 1975: mτ=(1.6-2.0) GeV/c2 1978: mτ=(1807±20) MeV/c2 és 1784+22 7 MeV/c 1992: mτ=(1776.9±0.5) MeV/c2 2014: mτ=(1776.82±0.16) MeV/c2 1980-as évek elejétől egyre több kísérlet kapcsolódik be és egyre nagyobb ütközési energiákon mérik a τ tulajdonságait

τ élettartama Már a kezdetektől sejteni lehetett, hogy τ rövid élettartamú, de 7 GeV ütközési energia alatt nem lehetett kimérni 1. publikált mérés(1982): ττ=(4.6±1.9)10-13 s ττ=(4.9±2.0)10-13 s 1992: ττ=(2.95-3.04)10-13 s 2014: ττ=(2.903±0.005)10-13 s

Jelen és Jövő 1995: Nobel-díj, Martin Perl és Frederick Reines Eredeti kérdés: e-μ különbsége:nincs megválaszolva ( megoldás: neutrínóoszcilláció?) e-μ tömegének különbsége: Higgs-elmélet Találhatunk-e még nehezebb leptonokat? Máig 100 GeV/c2 tömegig nem találtak nehéz, töltött leptonokat Elismert elméletek szerint neutrínóból elég három is

Köszönöm a figyelmet!

Hivatkozások Gary J. Feldman-The Discovery of the τ, 19751977: A Tale of Three Papers Martin L. Perl-The Discovery of the Tau and its major Properties: 1970-1985 (1990) Martin L. Perl-The Discovery of the Tau Lepton (1992) Martin L. Perl-The Discovery of the Tau Lepton and the changes in Elementary Particle Physics in 40 years (2003) Adatok: www.pdg.lbl.gov