A Bódva-völgye térségének biomassza potenciál felmérése Zameranie údolia Bodvy v činnosti potenciálu biomasy
A kiadvány a MELLÉKTERMÉK, MINT ENERGIAFORRÁS VEDĽAJŠIE PRODUKTY AKO ZDROJE ENERGIE program keretében készült. Vydanie bolo pripavené vrámci programu MELLÉKTERMÉK, MINT ENERGIAFOR- RÁS VEDĽAJŠIE PRODUKTY AKO ZDROJE ENERGIE. A projekt vezető partnere / Vedúci partner projektu: OBČIANSKE ZDRUŽENIE SEPARE Budulov 60, 045 01 Moldava nad Bodvou, Slovakia 00 421/554 603 317, +421/905 403 307 zdruzenie.separe@gmail.com 2 Írta / Písal: Ervin Petrik, Henrieta Michalkova, Denisa Spanyikova Szerkesztette / Upravil: Demeter Zoltán Készítette / Pripravil: Zöld Akció Egyesület Nyomdai előkészítés, tipográfia / Príprava na tlač typografia: Barack Stúdió, Szeder Balázs Kiadja / Vydáva: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Esztergom, 2010. Felelős kiadó / Zodpovedný vydavateľ: Horváth Zoltán, elnök / predzident 2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz. pf: 334 tel./fax: 06 33 400 150 mobil: 06 20 968 04 06 e-mail: ekoku@zpok.hu web: www.kornyezetkultura.hu Borítón: A Szlovák-karszt Nemzeti Park keleti része (Alsó-hegy, Szilicei-fennsík, Felső-hegy, Szádelői-fennsík, Jászói-fennsík) Fotó: Petrik Ervin Východná časť Národného Parku Slovenský Kras (Dolný vrch, Silická planina, Horný vrch, Zádielská planina, Jasovská planina) Foto: Ervin Petrik.
A Bódva-völgye térségének biomassza potenciál felmérése Zameranie údolia Bodvy v činnosti potenciálu biomasy 3 EKOKU 2010.
Tartalomjegyzék / Obsah: 1. A kanyapta medence bemutatása / Charakteristika údolia kaňapty 1.1 A térség fekvése / Poloha 1.2 A térség közlekedési kapcsolatai / Dopravná poloha 1.3 Település szerkezet / Sídelná štruktúra 1.4 Földtani adottsagok, geomorfológia / Geologické a geomorfologické pomery 1.5 Éghajlati viszonyok / Klimatické pomery 1.6 Vízrajz / Vodstvo 1.7 Földhasználat / Pôdny fond 1.8 Természetvédelem / Národný park Slovenský Kras 1.9 A felszíni vizek minősége / Kvalita povrchových vôd 1.10 A felszín alatti vizek minősége / Kvalita podpovrchových vôd 1.11 A levegő szennyezetsége / Znečistenie ovzdušia 1.12 Szennyező pontforrások / Bodové zdroje znečistenia 1.13 A térség ökológiai stabilitása / Ekologická stabilita územia 1.14 A terület hasznosítása / Využitie zeme 1.15 A térség gazdasági szerkezete / Organizačná štruktúra regiónu 1.16 Foglalkoztatás / Zamestnanosť 1.17 Ágazati szerkezet / Odvetvová štruktúra 4 2. Bevezetés a biomassza és hasznosításának témakörébe / Úvod do problematiky biomasy a jej využitia 2.1 A biomassza fogalma / Pojem biomasy 2.2 A biomassza, mint megújuló, de kimeríthető energiaforrás / Biomasa, ako obnoviteľný, ale vyčerpateľný zdroj energie 2.3 A biomassza energetikai célú hasznosításának területei / Oblasti energetického zúžitkovania biomasy 2.4 A melléktermékek és hulladékok hasznosítása / Využitie vedľajších produktov a odpadov 2.5 Globális kitekintés / Globálny pohľad 2.6 A megújuló energiaforrások stratégiai és szabályozási környezete az Európai Unióban / Strategické a regulačné prostredie obnoviteľných zdrojov energie v európskej únii 2.7 Természetvédelmi és ökológiai szempontok / Ekologické hľadisko a ochrana prírody 3. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése / Analýza potenciálu biomasy 3.1 A terület lehatárolása / Vymedzenie územia 3.2 A biomassza lehetséges forrásai a vizsgált területen / Možnosti využívania zdrojov Biomasy na území. 3.3 A biomassza potencióalis lehetőségei a mezőgazdaságban / Potenciálne možnosti biomasy v poľnohospodárstve 3.4 A biomassza potencialis lehetőségei az erdőgazdaságban / Potenciálne možnosti biomasy v poľnohospodárstve 4. Zárszó / Posledné slovo - Irodalomjegyzék / Použitá literatúra - Magyar nyelvű összefoglaló / Maďarské zhrnutie - Szlovák nyelvű összefoglaló / Slovenské zhrnutie - Angol nyelvű összefoglaló / Anglické zhrnutie
I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA I.1. A TÉRSÉG FEKVÉSE A Bódva-völgyi régió, egy természetes földrajzi egység, amely a Kassa-vidéki járás nyugati részét képezi. Utóbbi Szlovákia második legnagyobb járása. A régiót 40 község alkotja, amelyek összterülete 754,3 négyzetkilométer, a lakosság száma pedig 45.795 fő (2001). A régió északon Gölnicbánya (Gelnica) járással szomszédos, míg nyugat felől a Rozsnyói (Rožňava) járás határolja. Déli részét a Magyarország és Szlovákia közti határvonal alkotja. Keleti része a Kassa II (Košice II) városrésszel, a Hernád (Hornád) és a Ruzsini (Ružín) kistérséggel határos. I.2. A TÉRSÉG KÖZLE- KEDÉSI KAPCSOLATAI A Bódva völgyi régión áthalad az E571 es európai út, amelyet a Pozsony Zólyom Rozsnyó Kassa (Bratislava-Zvolen-Rožňava-Košice) útvonal képez. Ehhez kapcsolódik a Szepsi Mecenzéf Szomolnok Igló (Moldava nad Bodvou Medzev -Smolník Spišská Nová Ves) regionális útvonal és a Torna (Turňa nad Bodvou) Edelény Miskolc nemzetközi útvonal. A Torna (Turňa nad Bodvou) Miskolc útvonalon található a Bódvavendégi (Hosťovce) Tornanádaska határátkelőhely, azonban itt a teherszállítás 20 tonna alá korlátozódik. A következő határátkelőhely Buzita A térség közlekedési kapcsolatai a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség alapján) A céltérség áttekintő térképe (a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség alapján) 5
I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 6 (Buzica), itt a teherkorlátozás 3,5 tonna. A legközelebbi határátkelőhely, amelyik teherszállításra korlátlanul alkalmas Kenyhec (Kechnec) Hidasnémeti között található. A vasúti összeköttetést kelet nyugat irányban a Kassa Zólyom (Košice-Zvolen) vasúti vonal biztosítja. A személyszállítást biztosító egyetlen helyi vasútvonalat Szepsi (Moldava nad Bodvou) és Mecenzéf (Medzev) között 2003. február 1.-én megszüntették. Aktuálisan forgalmi zárlat alatt van az a 19. század végén épült vasúti vonal is, amely Torna (Turňa nad Bodvou) községet a magyarországi Tornanádaskával köti össze. I.3. TELEPÜLÉS- SZERKEZET A régiót 40 község kataszteri területe képezi, amelyek összlakossága 45.795 fő. (2008. december). A községek különböző nagyságrendű csoportokba oszthatók a 114 lakost számláló Tornahorváti-tól (Chorváty) a 10.030 lakost számláló Szepsiig. (Moldava nad Bodvou). A legtöbb község, számszerint 16, a 200 499 lakos közötti csoportba sorolható. Ezek együtt a régió összlakoságának 12 százalékát képezik. A következő kategória az 500 999 fő közötti települések, ahová 10 község tartozik, az összlakosság 14 százalékát képezve. Az 1.000 1.999 létszámú községek kategóriájába 6 település tartozik, az összlakosság 19 százalékát alkotva. A legtöbben - a lakosság 33 százaléka - abban az 5 községben élnek, amelyek a 2.000 4.999 fős kategóriába tartoznak. A legkisseb kategóriába 2 község tartozik, itt a lakosság létszáma nem éri el a 200 főt. Az 5.000 fő feletti lakosú települések csoportjába csak Szepsi (Moldava nad Bodvou) tartozik, amelynek lakosságszáma 10.030 fő, ezzel az összlakosság 21 százalékát adja. A Bódva - völgyi térség lakosságának részaránya az egyes településméreteken (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján) I.4. FÖLDTANI ADOTTSÁ- GOK, GEOMORFOLÓGIA A Bódva vízgyüjtő természetes geografikus egysége alkotja a Kassai-medence nyugati csúcsát. Sík és dombvidéki területét neogén és negyedidőszaki üledék (kavicsos képződmények, agyag) képezi. A terület déli részére síkság jellemző, megközelítőleg 200 méter tengerszint fölötti magasságal. Északi, északkeleti része a Szepes Gömöri hegység (Volovské vrchy) lábánál fekszik, amit geomorfológiai szempontból a Mecenzéfi-mezőség képvisel. A régió e része 300 és 1.000 méter közötti tengerszint fölötti magasságban terül el. Északnyugati, illetve nyugati része az 500 és 800 méter közötti tengerszint fölötti magasságban fekvő Szlovák-karszt fennsíkjaival határos. Utóbbi fő alkotója részben triász dolomit, illetve mészkő. Dél felől a leginkább neogén üledék képezte Bódva-mezőséggel határos, hozzávetőleg 300 méter tengerszint feletti magasságban (Csereháti dombság). E területen halad végig a Szlovákiát és Magyarországot összekötő határvonal. Keletre a térség a Kassai medencébe nyílik, a Hernád vízgyüjtő irányába. A Bódva folyó a térséget - és egyben Szlo- A Bódva - völgyi térség településszerkezete (db/kategória) (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján) A térség és szélesebb környezetének felszíni viszonyai (a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség alapján)
vákiát is - Bódvavendégi (Hosťovce) közelében, a terület délnyugati részen hagyja el. A folyó folyamatosan folytatja útját Magyarországon keresztül, egészen a Sajóig. A térség legalacsonyabb pontja, 169 méter tengerszint fölötti magasságban, éppen ezen a területen van, ahol a Bódva folyó elhagyja Szlovákiát. A legmagasabb pedig az Osadník hegy, a terület északnyugati részén 1.186 méter tengerszint fölötti magasságban. I.5. ÉGHAJLATI VISZONYOK A terület nagy része a meleg, enyhén nedves éghajlati zónába tartozik. E zónára jellemző hogy a nyári napok száma (amikor a levegő hőmérséklete magasabb a 25 C-nál) meghaladja az 50-et. Az átlagos évi hőmérséklet 8-10 C, a januári átlagos hőmérséklet 1-3 C, júliusban pedig 20 C. Az átlagos évi csapadék mennyisége 550-750 mm. A terület északnyugati, a Szlovák-karszt fennsíkjának lábánál elterülő, részére viszont részben már a mérsékelten meleg éghajlat jellemző. Itt az átlagos évi hőmérséklet 4 8 C, a nyári napok száma pedig kevesebb mint 50. Éghajlati szempontból érdekes a 4 kilométer hosszú Szádelői-völgy, amelyik a térség északnyugati részén helyezkedik el. Ez ugyanis éghajlati inverzió jeleit mutatja, amikor a völgy alsó részében az évi átlagos hőmérséklet alacsonyabb, mint a magasabban elhelyezkedő területeken. Ehhez igazodott a növényzet is, ami szintén az inverziós zónák jeleit mutatja. A térség felszíni vízrajza (a Szepsi Régiófjlesztési Ügynökség alapján) I.6. VÍZRAJZ Az egész terület a Bódva folyó vízgyüjtő térségébe tartozik. A Bódva, mint a Sajó folyó bal oldali mellékfolyója, Magyarország területén, Boldva község közelében torkollik. Forrása a Szlovák-karszt és a Szepes Gömöri hegység határvonalán, az Osadník hegy északkeleti lejtőjén található, megközelítőleg 890 méter tengerszint fölötti magasságban. Jászó (Jasov) és Szepsi (Moldava nad Bodvou) között 10 km hosszan halad a Szlovák-karszt keleti határvonalán, amit itt a Jászói-fennsík és a Mecenzéfi-dombság alkot, alkotókőzetük nagyrészt meszes brecscsa. Ezen a szakaszon a Bódva vize a neogén üledékek és a karsztos kőzeti határán részben elvész. A leáramlás mentén a Bódva a karsztvidék forrásait táplálja. Hidrológiai mérések alapján a Bódva I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 7
ahol a kovácsmesterség elterjedése jellemző volt, olyan vízgyüjtő rendszereket hoztak létre (tajch), amiket később a kovácsműhelyek (hámorok) vízikerekeinek meghajtására használtak. I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 8 A Bódva folyó Szepsi területén 2007. nyarán (Fotó: Petrik Ervin) 30 50 % -ban táplálja a somodi forrás vizét, aminek hozama 180 l/sec, ezzel a megfigyelt területen ez a legjentősebb ivóvíz forrás. A Bódva teljes vízgyüjtő területe 11.727 négyzetkilométer, ebből szlovákiai részen 890,4 négyzetkilométer található. A Bódva teljes hosszából, ami 113 kilométer, 48,4 kilométer esik Szlovákia területére. Az átlagos vízhozam abban a pontban, ahol a folyó elhagyja Szlovákiát és egyben a mikrorégiót 5,2 m 3 /s. A Bódva által Szlovákiából elfolyó víz összértéke, éves szinten 88 millió köbméter. (Az adatok a határvonalon található hídvégardói mérőállomás méréseiből származnak). A Bódva fontos mellékfolyója az Ida, (hossza 52 kilométer) és a Torna (Turňa) (hossza 31 kilométer). Ezek vízhozama a Bódva teljes vízgyüjtő területének 67 %-át képezik. A Bódva vizének jelentős részét, mint ivóvizet Mecencéf (Medzev) közelében felfogják, majd Kassára (Košice) vezetik, így kerül végül a Hernád folyóba. Péder község közelében a Bódvába a Kojsó-hegy közelében eredő Ida patak torkollik. Vizét Bukóc (Bukovec) község közelében felfogják és ivóvízként Kassára vezetik, így szintén a Hernád folyó vízgyüjtő területére kerül. Bukóc (Bukovec) község közelében található a térség legnagyobb, mesterségesen létrehozott állóvize, az ún. Bukóci víztározó, ami az U. S. Steel vaskohászati üzemének vízellátását biztosítja. Tisztítás után vize szintén a Hernád folyó vízgyüjtő területére kerül. Ezek a mesterséges beavatkozások okozzák a térség vízhiányát. A Nagyida (Veľká Ida) és Jánok (Janík) közötti, eredetileg mocsaras vidék vizét a 19. század végén, illetve a 20. század elején csatornarendszerrel elvezették, mezőgazdasági földterületet alakítva ki. Ma ez a terület mesterséges öntözést igényel. A térség vízellátása, a Szlovák-karszt területein kívül, a térség fokozatos kiszáradása miatt csökken. A nyári hónapokban a vízhiány annyira jellemző, hogy Hetény (Hatiny) és Péder (Peder) községek között a folyó teljesen kiszárad. A térség egyetlen természetes tava a Pány (Paňovce) község közelében található ún. Szürke-tó, ám az elmúlt évtized száraz időjárására való tekintettel, ez is fokozatosan kiszárad és elmocsarasodik. Megemlíthetjük még a kisebb mesterségesen létrehozott tavakat is, mint pl. a Perényi-tavak, a Tornai-tó, a Jászói-tó, a Jánoki- és a Lánci-tó. A térség északi részén, I.7. FÖLDHASZNÁLAT A térség területének nagy része erdő (43,3 %), ezek az északi illetve északnyugati, főként hegyvidéki részen összpontosulnak. A déli, délkeleti részek a korábbi korok erdőirtásainak következtében fátlan síkság. Itt összpontosul a szántóföldek nagy része, amelyek a felszínborítás másik jelentős részét adják (36,68 %). Harmadik helyre az állandó gyepterület sorolható 11,47 %-kal, leginkább a régió északi részét jellemezve. Ezt követik a beépített területek (3,97 %), hasonló mértékben a kertek, vízfelületek és egyéb területek. A régióban arányaiban a legkisebb területet a gyümölcsösök (0,27 %) és a szőlőültetvények (0,12 %) foglalják el. területtípus földterület (ha) % szántók 26.936,7 36,68 szőlőültetvények 88,3 0,12 kertek 1.001,0 1,36 gyümölcs ültetvények 196,1 0,27 állandó gyepterület 8.423,7 11,47 erdőterület 31.802,2 43,30 vízfelületek 1.008,9 1,37 beépített területek 2.916,5 3,97 egyéb 1.067,3 1,45 A Bódva - völgyi térség földhasználati szerkezete (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján)
A tornai várhegy (Fotó: Petrik Ervin) I.8. TERMÉSZETVÉDELEM A Szlovák-karszt Nemzeti Park A Kassai-medence délkeleti részét északról és részben délnyugatról a Szlovák-karszt fennsíkjai határolják. Méretét tekintve a legnagyobb fennsík típusú karsztvidék Közép-Európában, amelyeket mély szurdokvölgyek és meredek lejtők választanak el egymástól. 1973- ban a Szlovák-karsztot védett területté nyilvánították. 1977- ben az UNESCO által elindított Az ember és bioszféra (Man and Biosphere) programon belül része lett a bioszféra rezervátumok hálózatának. A Szlovák-karszt 12 barlangját az Aggteleki-karszt barlangjaival Tavaszi hérics (Adonis vernalis) a Szádelői-fennsíkon ( Fotó: Petrik Ervin) együtt 1995. decemberében az UNESCO Világörökség Bizottsága a Világörökség részévé nyilvánította. A területet 2002. február 13-án Nemzeti Parkká nyilvánították. A Szlovák-karszt növényvilágát tekintve is Közép-Európa leggazdagabb vidékei közé tartozik. Sok endemikus növényfaj található itt, például a tornai vértő (Onosma tornensis), amely a Világ Vöröskönyvében is szerepel, mint fokozottan veszélyeztetett faj. A Szádelői-völgy legkeskenyebb része (Fotó: Petrik Ervin) A Nemzeti Park területén található a lokális jelentőségű Szádelői-fennsík (Zádielská planina) és a regionális jelentőségű Pelsőci-fennsík (Plešivecká planina), illetve a Görgői-halastavak és az Alsó-hegy (Dolný vrch). A Szlovák-karszt és a Kassai medence határán három nemzeti természeti emlék: a Somodi-barlang (Drienovská jaskyňa), a Nyesd-zsomboly (Kunia priapasť) és a Kövespatak-barlang (Jaskyňa skalistého potoka); két nemzeti természeti rezervátum: a Tornai-várhegy, (Turnianský hradný vrch) és a Szádelői-völgy (Zádielská dolina) illetve egy természeti rezervátum: Földvár (Zemné hradisko) található. A Nemzeti Park és annak védőzónája a következő falvakat érinti: Ájfalucska (Hačava), Áj (Háj), Szádelő (Zádiel), Szádudvarnok-Méhész (Dvorníky-Včeláre), Torna (Turňa nad Bodvou), Somodi (Drienovec), Debrőd (Debraď), Jászó (Jasov) és Mecenzéf (Medzev). A Szádelői-völgy torkolata. Baloldalt a Felső-hegy, jobb oldalon a Jászóifennsík (Fotó: Petrik Ervin) I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 9
I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA A Nemzeti Park területe 10 A Nemzeti Park védőzónája NATURA 2000, az Európai Unió Ökológiai Hálózata A NATURA 2000 az EU védett területeinek összefüggő hálózata és fő célja a természeti örökség védelme, amely nemcsak a tagállam részére fontos, hanem az Európai Uniónak is, mint nagyobb egységnek. Ez a hálózat közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket foglalja magába. Ezek a Madárvédelmi Irányelv végrehajtásaként kijelölendő Különleges Madárvédelmi Területek és az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján kijelölendő Különleges Természetmegőrzési Területek. A Szlovák karszt Nemzeti Park területe a térségben a Szlovák-karszt Nemzeti Park Igazgatóság adatai alapján) A Térség Madárvédelmi Területei (a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium adatai alapján) Madárvédelmi Területek 1 Szlovák-karszt Madárvédelmi Terület 2 Kassai-medence Madárvédelmi Terület
Madárvédelmi területek A térségben két madárvédelmi terület található: A Szlovák-karszt Madárvédelmi Terület 40.616 ha területével nagymértékben átfed a Szlovák-karszt Nemzeti Park élőhelyeivel. A Kassai-medence Madárvédelmi Terület 17.354,31 ha-on,- célja az élőhelytípusok biztosítása a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló madárfajok védelmére fennmaradásuk, túlélésük érdekében. A Kassai-medence Szlovákia három jelentős területének egyike, ahol időnként fészkel a kerecsensólyom /Falco cherrug/, illetve rendszeres fészkelő fajok az uráli bagoly /Strix uralensis/, a balkáni fakopáncs /Dendrocopos syriacus/, a fehér gólya /Ciconia ciconia/, a fürj /Coturnix coturnix/ és a parlagi sas /Aquila heliaca/. I.9. A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE A Bódva a térség legfontosabb folyója, ezért a felszíni vizek minőségének megállapításakor e folyó vizének minőségére támaszkodtunk. Az adatok a Szlovák Környezevédelmi ügynökség méréseiből származnak, amelyeket Mecenzéf (Medzev) és az államhatár közötti szakaszon végeztek. 2003 ban a megfigyelt 6 mutató közül hármat a III., a másik hármat pedig a IV. osztályba sorolták. Egyik mutató sem volt az V., legrosszabb kategóriában. A IV. osztályba erősen szennyezett víz az oxigén mutatók, a mikrobiológiai paraméterek és a mikroszenyezők révén kapott besorolást. A megfigyelt szakaszon a 2004 2005-ben mért értékek összehasonlítása azonban a vízminőség romlását mutatják mind az oxigén mutatók, mind az alapvető fizikai-kémiai paraméterek, mind a mikrobiológiai paraméterek alapján. A 2007 ben mért nyolc mutató közül kettő nem felelt meg a 296/2005 számú kormányredeletnek. A vizsgálatok Coliform baktérium jelenlétét mutatták ki. Az elemzések szerint a Bódva vízminősége ingadozik, de hosszútávon romlik. I.10. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE A térség felszín alatti vizeinek minőségét a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet öt helyszínen figyeli. A 2007-ben mért összes érték 4 területen megfelelt a 354/2006. kormányrendeletnek, ellenben a Szepsitől délre fekvő területen a SO 4, Cl, Sb és N koncentráció túllépte a megengedett értéket. A térség fokozatos kiszáradása miatt a vízkészlet, a Szlovák karszt területein kívül, csökken. A szárazabb évek nyári hónapjaiban a vízhiány miatt Szepsi környékén a Bódva teljesen kiszárad, ami negatívan hat a folyó állat- és a növényvilágára is. Ez ugyanúgy elmondható a térség délkeleti, illetve központi részén található többi kisebb vízfolyásról is. A Bódva-térség keleti határa közelében található a U.S. Steel kohászati társaság gyártási folyamatának mellékterméke a kohósalak halom-, ami nagymértékben hozzájárul a felszín alatti vizek szenynyeződéséhez. I.11. A LEVEGŐ SZENY- NYEZETTSÉGE Az ERS (Szlovákia regionális környezetvédelmi rendszere) 2005- től érvényes felosztása szerint, az ország területén a környezet minősítése öt szintre osztható. I. szint magas szintű környezetminőség, II. szint megfelelő környezetminőség, III. szint enyhén rossz környezetminőség, IV. szint rossz környezetminőség, V. szint nem megfelelő környezetminőség. A Bódva-térség a levegőminőség szempontjából a III. és az V. szint közé sorolható. A térséget nagymértékben az ún. PM 10 (10 mikrométer alatti átmérőjű porszemcsék) koncentrációja terheli. Ez alól kivétel Ájfalucska és részben Stósz, Aranyida, Felsőtőkés, Mecenzéf, Felső Mecenzéf községek területe, ezek az I. ill. II. zónába sorolhatók. A régió nyugati részének rossz minőségű légkörét leginkább a bányászati tevékenység (kőfejtők porterhelése) okozza, míg keleti részén a kohászati tevékenység (U. S. Steel) a fő szennyező forrás. A Szlovák Környezevédelmi ügynökség által kidolgozott regionális környezetvédelmi besorolás alapján a Bódva-völgy részben a kassai-eperjesi erősen szenyezett terület része. A légszenynyezés mellett a rossz minőségű környezetvédelmi infrastruktúra és az alacsonyabb minőségű felszíni és felszín alatti vizek okozták a térség IV. ill. V. szintre való besorolását. I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 11
I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 12 A térség környezetminősége I. szint magas szintű környezetminőség II. szint megfelelő környezetminőség III. szint enyhén rossz környezetminőség IV. szint rossz környezetminőség V. szint nem megfelelő környezetminőség A térség környezetminősége (a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium adatai alapján) I.12. SZENNYEZŐ PONTFORRÁSOK Ide tartoznak olyan pontszerű szennyezések, mint például a különleges feltételek mellett működő hulladéklerakók, régi bányászati tevékenység után maradt képződmények, halmok, a volt szovjet hadseg által szenynyezett területek, egyes ipari területek vagy mezőgazdasági telephelyek, amelyek környezetszennyezést okoznak, vagy okozhatnak, és így negatív hatással bírnak az emberek környezetére és egészségére. A legsúlyosabb környezeti terhelést az egykori szepsi TESLA gyár veszélyes hulladék lerakata okozza. A hulladékot részben üveg, részben a világítótestekből származó, higany és más fém szenynyezők alkotják. A lerakat Makranc (Mokrance) község közigazgatási területén, az egykori gyár területén kívül található. Az üzem 1996-ban zárt be. Az egyéb káros környezeti hatások közé tartoznak az ipari termelésből, bányászatból visszamaradó meddőhányók. Ezek negatívan befolyásolják a térség felszíni és felszín alatti vizeit, illetve másodlagos porréteg kialakulásához vezethetnek. Ide tartozik pl. a mészkő kitermeléssel foglalkozó Tornai VSH Rt., a Carmeuse Slovakia Kft., a Méhészi bánya és a Somodi Mezőgazdasági Szövetkezet. A térség környezetvédelmi stabilitását befolyásolják a régebbi pontforrások is, pl. a Somodi (Drienovec) és Udvarnok (Dvorníky) közelében található régi kavics- és kőfejtők. A vizsgált térségen kívül, Nagyida (Veľká Ida) község közelében található kohósalak halom az átszivárgó vizekkel és porszennyezésével nagyban hozzájárul a terület rossz környezetminőségéhez. I.13. A TÉRSÉG ÖKOLÓ- GIAI STABILITÁSA Az ökológia stabilitás a térség ökológiai rezisztenciáját mutatja a különféle külső beavatkozásokkal szemben. Ezek lehetnek mesterséges, ember által okozott beavatkozások (szennyezés, építkezések stb.), de természet okozta hatások is (pl. árvíz, földcsuszamlás stb.). A céltérség mind az öt fokozatba besorolható területekkel rendelkezik.
I.14. A TERÜLET HASZNOSÍTÁSA A területek használata a talaj összetételétől, a védett területek elhelyezkedésétől is függ. A térség teljes kiterjedésének 49,9 %-a mezőgazdasági terület (ezen belül 36,68 % a szántóföld és 11,47 % az állandó gyepterület). A térség északkeleti részét a Szlovák-karszt mészkőfennsíkjainak nagyrészt erdős területei alkotják. E területet érinti a Szlovák-karszt Nemzeti Park, amely egyben Bioszféra Rezervátum is. Ezek a tényezők előre meghatározzák a terület tudományos kutatási célokra való használatát, másrészt a genetikai, faji és tájképi sokszínűség megóvására való törekvést. Lényeges korlátozások mellett, a térség e része turisztikai és rekreációs célokra is használható, valamint részben erdőgazdálkodásra. A térség következő fontos területi elemei a legelők (állandó gyepterület), amelyek jelenlegi kihasználása alacsony fokú. Egyrészt a térség északnyugati részén (a Nemzeti Park területén) az érvényes jogszabályok a gazdasági felhasználást szigorúan korlátozzák, vagy teljesen tiltják. Másrészt az elmúlt húsz évben a helyi gazdálkodók csökkenő versenyképessége a nagy beszállítókkal szemben, csökkentette a szarvasmarha, juh és kecsketenyésztés mértékét, A térség ökológiai stabilitása (a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium adatai alapján) így a legelők kihasználtsága is csökkent. A térség természetvédelmi, erdőgazdasági és gyepterületein kívül, leginkább az intenzív mezőgazdasági tevékenység jellemző. A terület folyamatos kiszáradása szükségessé teszi a mesterséges öntözést, ami az ágazatnak jelentős kockázatot jelent. Az ökológiai gazdálkodás bevezetését nagyban hátráltatja a környezet általánosan negatív minősége. Másrészt viszont a biogazdálkodás feltételrendszerének alkalmazása révén enyhíthető a környezeti terhelések mértéke. A terület keleti, környezetileg legrosszabb helyzetben lévő részén, lehetőség nyílhat bizonyos energianövények termesztésére, hiszen itt kevésbé fontos a környezeti tényezők állapota. I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 13 kiemelten stabil terület stabil terület közepesen stabil terület kevésbé stabil terület instabil terület
I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA I.15. A TÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETE A térségben 2008-ban összesen 1.868 volt a bejegyzett vállalkozások száma. Ennek többségét, 1.381 db szervezettel, a magánvállalkozók képviselik (egyéni vállalkozók, mezőgazdasági termelők). A jogi személyek és a non-profit szervezetek száma közel megegyező. Terület Szervezetek száma Profitorientált szervezetek Jogi személyek Magánvállalkozók Non-profit szervezetek Kassa megye 46.061 7.878 34.060 4.123 KE-környék járás 4.692 610 3.577 505 Bódvavölgye 1.868 242 1.381 245 Pontosabb képet kapunk az arányok százalékban kifejezett összehasonlításával Terület Szervezetek száma Profitorientált szervezetek Jogi személyek Magánvállalkozók Non-profit szervezetek Kassa megye 100,0 17,1 73,9 8,9 KE-környék járás 100,0 13,0 76,2 10,8 Bódvavölgye 100,0 13,0 73,9 13,1 A különbséget akkor látjuk jobban, ha összehasonlítjuk a magán- és társas vállalkozások számát a lakosság számával. E tekintetben, azaz az 1.000 lakosra jutó vállakozások számában, a Bódva régió 35 vállalkozása jelentősen elmarad Kassa megye (55 vállalkozás 1.000 lakosra), illetve a Kassakörnyéki járás mögött (41 vállalkozás 1.000 lakosra). A térség társas vállalkozásainak száma (5 darab jut 1.000 lakosra) valamivel elmarad a járáshoz képest (6 db 1.000 lakosra), de a megyéhez mérten már csak feleakkora értéket kapunk ( több mint 10 db 1.000 lakosra). Az egyéni vállalkozások súlyozott száma is hasonlóképp elmarad a kerület és a járás értékei mögött. Terület Jogi személyek Magánvállalkozók Kassa megye 10,4 44,9 14 Összevetve a Kassa megyei és a Kassa-környéki járási adatokkal,megállapítható, hogyl a Bódvavölgye területén valamivel magasabb a civil szervezetek aránya. Ide tartoznak az egyházi szervezetek, önkormányzati és sportszervezetek, kultúrális szervezetek illetve a régió fejlesztésére alapított szervezetek. Jelentős része van a nemzetiségi társulatoknak és egyesületeknek A magánvállalkozók aránya megegyező a Kassa megyei adatokkal, de alacsonyabb a Kassa-környéki járáshoz viszonyítva. Ugyanúgy alacsonyabb a régióban a társas vállalkozások aránya, míg járási viszonylatban megegyeznek az adatok. A térség gazdasági szervezeteinek szerkezete összehasonlítva a környékkel (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján) KE-környék járás 6,0 34,9 Bódvavölgye 5,2 29,6 A térség vállalkozásainak szerkezete a lakosság arányában (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján)
I.16. FOGLALKOZTATÁS Az egyes ágazatok elemzésénél, az alkalmazottak számát vizsgálva figyelembe vettük az összes profitorientált céget és az egyéni vállalkozási formákat. A két kategória adatait viszont külön elemeztük. A vállalkozásokat 4 kategóriába soroltuk: 1 kategória 0 9 alkalmazott 2 kategória 10 49 alkalmazott 3 kategória 50 249 alkalmazott 4 kategória 250 499 alkalmazott A térségben nem létezik egyetlen vállalkozás sem, ahol meghaladná az 500 főt a foglalkoztatottak száma. Jogi személyiségek (társas vállalkozások) A legtöbb ilyen típusú cég az 1. és 2. kategóriába tartozik, ezek közül is az 1. kategóriában anagykereskedelem a domináns. Ez a gazdasági terület csak kevés munkahelyet létesít, hiszen nagyrészt alkalmazottak nélkül működik. A tevékenység nem igényel termelési vagy kereskedelmi telephelyet, és csak minimális befektetést eszközöl a termelő eszközök terén is. Jelentősebb munkaadók az élelmiszer- és italgyártás vállalkozásai, illetve a fafeldolgozó és építőipari vállalatok. Mellettük még a vasszerkezetek gyártása, illetve a személy- és áruszállítás ágazatai tartoznak az 1 3. kategóriába. A mezőgazdaság az egyedüli ágazat, amely mind a 4 kategóriában képviselteti magát, de túlnyomó részben a 4. kategóriában (50 249 alkalmazott) van jelen. A 4. kategóriához, a két nagy mezőgazdasági vállalkozáson kívül, tartozik még a Tornai Cementgyár is (ásványi anyagok feldolgozása). Az élelmiszerek és italok gyártását képviselik a helyi pékségek, cuk- A térség társas vállalkozásainak száma az egyes ágazatok és foglalkoztatási kategóriák szerint (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján) A térség egyéni vállalkozásainak száma az egyes ágazatok és foglalkoztatási kategóriák szerint (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján) I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 15
I. A KANYAPTA-MEDENCE BEMUTATÁSA 16 rászatok illetve a GUBEK malom Szepsiben (Moldava nad Bodvou). A vasszerkezetek, gépek, villamos motorok és berendezések gyártása a kistérség vasfeldolgozásának és gépgyártásának hagyományain alapul. Ezek jelenleg az elsődleges alapanyag termeléshez kötődnek, a Kassai járásban leginkább a U.S. Steel kohászati üzem acélgyártásához. Ehhez az ágazathoz kapcsolódik több vállalkozás is a nagykereskedelem területéről. Egyéni vállalkozások A magánszemélyek vállalkozásai az 1. foglalkoztatási kategóriába tartoznak, kivételes esetekben a 2. kategóriába, ez természetes is. Jellemző ágazatok a kiskereskedelem, a mezőgazdaság, a nagykereskedelem, a szállásadás és vendéglátás, illetve az egészségügy és az építőipar/tervezés területe. A kiskereskedelmet a kistérség falvaiban lévő üzletek képviselik, amelyeknek néhány alkalmazottja van, de nem kivétel az sem, ahol csak a tulajdonos dolgozik és kisegítik egymást családon belül. A nagykereskedelemnél a helyzet hasonló a társas vállalkozásokhoz, általában alkalmazottak nélkül működnek. A mezőgazdaság az őstermelőkkel, egyéni gazdálkodókkal képviselteti magát, akik szintén nem alakítanak ki munkahelyeket. Az egészségügyben a körzeti orvosok vannak jelen, akik szintén csak nagyon kevés munkalehetőséget kínálnak. A munkahelyek létesítése jelentősebb az építőiparban, a közlekedésben, az erdészetnél és az élelmiszer- és italgyártásnál. A gazdasági válság a térségben leginkább az építőipart sújtotta, de érintett az összes ágazat. I.17. ÁGAZATI SZERKEZET A Bódvavölgye térség gazdaságának ágazati szerkezetét az összes vállalkozás és azok fő tevékenységei körei alapján elemezzük. Az elemzésbe nem kerültek bele az őstermelők és a szellemi szabad foglalkozásúak adatai. A legtöbb vállalkozás fő tevékenysége a kereskedelem, amely 46,8 %-ot képvisel a gazdasági szerkezetben. Ezt követi az ipar (gyártási folyamatok) 15,7 %-kal. Az építőipar, a mezőgazdaság, a szállásadás és a vendéglátás egy szinten mozognak 6 9 % között. A legkevesebb vállalkozás az erdőgazdálkodás terén jelen. A térség gazdaságának ágazati szerkezete (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján) Szolgáltatások A szolgáltatásoknál azokat a vállalkozásokat hasonlítottuk össze, ahol 3 főnél magasabb a foglalkoztatás. A legjelentősebb tevékenységi körök a kiskereskedelem és a tanácsadás, amelyekkel a bejegyzett vállalkozások 55,5 %-a foglalkozik. Ezt követi az autókereskedés, gépjárműjavítás és karbantartás (23,8 %) területe. Jelentősebb szolgáltatási kör a felnőttek továbbképzése (5,3 %), ahová az autósiskolák is tartoznak. Szolgáltatások aránya a térségben (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján) Termelő ágazatok Az elemzést ugyanúgy végeztük el, mint a szolgáltatások esetében. A termelés területén nincsenek az egyes ágazatok között olyan nagy különbségek, mint a szolgáltatások terén. 29,2 %-kal az első helyen van a vasszerkezetek gyártása, ezt követi a fafeldolgozás 21,2 %-kal, illetve és a villamos gépek és berendezések gyártása (17,8 %). A többi foglalkoztatási ágazat aránya nem haladja meg a 10 %-ot. A térség termelő ágazatainak aránya (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján)
II. BEVEZETÉS A BIOMASSZA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK TÉMAKÖRÉBE Az alábbi fejezet jelentős részben dr. Gyulai Iván: A biomassza dilemma című tanulmánya alapjánkészült. Ezúton is köszönjük a szerző közléshez való hozzájárulását. II.1. A BIOMASSZA FOGALMA A biomassza biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. Az ember testtömegét nem szokás a biomassza fogalmába vonni. A biomassza elsődleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége. Keletkezésének folyamata a produkcióbiológia fő témája. A növényi biomassza a fitomassza, az állati biomassza a zoomassza. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomaszsza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai (Környezetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 2002.). II.2. A biomassza, mint megújuló, de kimeríthető energiaforrás A primer energiaforrásokat két nagy csoportba oszthatjuk. Meg nem újuló energiaforrás a szén, a kőolaj, a földgáz és a hasadóanyag. A megújuló energiaforrások csoportjába sorolható a nap-, a víz- és a szélenergia, illetőleg a biomasszából nyerhető energia. Az energiaforrásokat csoportosíthatjuk kimeríthetőségük szerint is. Míg a nem megújuló energiaforrások kimeríthetők, addig a megújulók közül a nap és a szél nem kimeríthető, viszont a biomassza ugyancsak kimeríthető. A biomaszsza tehát megújuló, de kimeríthető primer energiaforrás. A primer energiaforrásokból szekunder energiahordozókat állíthatunk elő, üzemanyagokat vagy villamos energiát nyerhetünk különféle energiaátalakítási eljárások eredményeként. Ezek az eljárások az átalakítás hatásfokában és környezeti hatásaiban nagymértékben különböznek egymástól. II.3. A biomassza energetikai célú hasznosításának területei A mezőgazdasági eredetű energiaforrásokat a következő módon osztályozzuk: szilárd biomassza; folyékony bioüzemanyagok; biogáz. Az energetikai alapanyag-termesztés területei: - Fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (akác, éger, fűz, nemes nyár stb.) - Lágy szárú növények szántóföldi termesztése (energiafű, nádfélék stb.) - Biodízel előállításához olajos magvú növények (napraforgó, repce, jatropa stb.) - Etanol előállítására alkalmas növények (árpa, búza, kukorica, cirok stb.) Az energiatermelésre létrehozott kultúrákat energiaültetvényeknek nevezzük. Ezek lehetnek fás szárú és lágyszárú energianövények kultúrái. A természetközeli erdők fajlagos energiahozama 15 20 GJ/ ha/év között van. A fa fűtőértéke élőnedves állapotban 10 MJ/ kg, abszolút száraz állapotban a különböző fafajok fűtőértéke 5 %-kal tér el egymástól. Tűzifára 17 MJ/kg fűtőértéket adnak meg. Egy átlagos műszaki állapotú és méretű családi ház kb. 3.000 köbméter földgázt használ fel egy évben, ennek energiatartalma kb. 100.000 MJ. 1ha nemes-nyár energiaültetvényről kétévente 20 23 száraz tonnának megfelelő fát aratunk le, ami kb. 400.000 MJ energiahozamot jelent. (Rénes János: Fás szárú energiaültetvények a gyakorlatban II., Bioenergia, 2008. III. évfolyam 4. szám). Vagyis egy hektár nemes-nyár ültetvényből évente két családi ház fűthető ki. II.4. Melléktermékek és hulladékok hasznosítása Bár eltérőek a mennyiségi becslések a szántóföldi melléktermékek, kertészeti hulladékok, mezőgazdasági termények feldolgozásakor keletkező melléktermékek és hulladékok mennyiségével kapcsolatban, az ebbe a körbe tarto- 17
II. BEVEZETÉS A BIOMASSZA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK TÉMAKÖRÉBE 18 zó biomassza 40 45 %-át lehet energetikai célra hasznosítani. Természetesen a hasznosítást befolyásolja az előállított energia költsége, s a támogatások lehetősége. A költségek egy jelentős részét a begyűjtési körzet nagysága befolyásolja, amely megszabja a szállítási távolságokat, a feldolgozó kapacitások elhelyezését és nagyságát. Ma legfeljebb a pellet készítés és felhasználás versenyképes, de amennyiben a gáz és olajárak emelkednek a hulladékok hasznosítása javulhat. A pellet: Természetes fa, biomaszsza alapanyagból sajtolt, fűrészporból, faforgácsolókból lignin kötőanyag segítségével összepréselt, 6 mm átmérőjű, henger alakú granulátum. Égetése erre a célra fejlesztett pellet-tüzelő berendezésben lehetséges, amely három részből áll. Az első egység a pellet tárolása, a második a pellet-égető, a harmadik a hőcserélő, vagy a kazán, amelyben a felszabadult hőenergia átadásra kerül a fűtési rendszer hőszállító közegének. A tüzelés hatásfoka meghaladja a 90 %-ot. Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel lehet 1 m 3 földgázt kiváltani (Pellet Hungary Kft. honlapja 2009). Egy átlagos családi ház (120 m 2 ) éves fűtési hőigénye 25.500 kwh, ami 131 Ft./m3-es gázáron számolva 410.000,-Ftos fűtési költséget jelent évente. A pellet ára változó, de 41 45 Ft./kg-os árral lehet számolni. A fűtőértéke 18 MJ/kg, azaz 5 kwh/kg, 90 %-os hatásfokkal számolva, évi 5.660 kg pelletre van szükség, ami 255.000,-Ft. éves költséget, és a gázhoz képest 140.000,-Ft. megtakarítást jelent. A beruházási többletköltség 3 év alatt térül meg. (Burján Zoltán: Pelletfűtés, Bioenergia, 2009, IV. évfolyam, 1. szám) Az alternatívák tényleges bevezetésének lehetőségét megakadályozzák, gátolják vagy lassítják a meglévő infrastruktúrák. Hiába versenyképes a pellet mint tüzelő anyag, ha valakinek ki kell cserélni pl. a gázkazánját pellet égőre, vagy ki kell alakítani a tárolási kapacitásokat, s ezzel olyan beruházást kell megtennie, amely megtérülése közép vagy hoszszú távú, vagy olyan magas, hogy a lakosság többsége számára nem megfizethető. A szükséges strukturális változtatásokat csak jelentős áremelkedések kényszeríthetnek ki, de mivel az energiahordozók ára a piaci mechanizmusok, illetve a fosszilis energiaigények miatt összekapcsolódnak, ezért a jövőben sem várhatók lényeges árkülönbségek. Az összekapcsolódás oka, hogy az alternatív üzemanyagok, tüzelőanyagok előállításához, de magához a primer energiaforrás megtermeléséhez is fosszilis energiahordozókat használnak. Így illúzió azt hinni, hogy a bioüzemanyagok ára elszakadhat a fosszilis energiahordozók árának emelkedésétől. Persze akad kivétel, mint pl. a biogáz, amikor a szekunder energiahordozóból nyert energia fedezi az energia előállítás teljes költségét. II.5. Globális kitekintés A világ negyedik legelterjedtebb energiaforrása a szén, a kőolaj és a földgáz után a biomassza. Az energiaigények 23,69 %-át a szén, 35,81 %-át a kőolaj, 20,08 %-át a földgáz, 6,56 %-át a nukleáris hasadóanyagok, 11,15 %-át a tűzifa, 2,32 %-át a víz, 0,37 %-át a geotermikus, 0,01 %-át a szoláris, 0,01 %-át a szél energiája adja (Vital Signs, 2006 2007). A szárazföldi biomasszában raktározott energiamennyiség becslések szerint 25.000 EJ, amelyből évente 3.000 EJ újul meg. 2005- ben a világ energiafogyasztása 478 EJ volt, amely 11,43 gigatonna olaj elégetésével egyenértékű (Enerdata, 2006). A biomassza energiafelhasználásban való részesedésről eltérő adatok állnak rendelkezésre, amely a 10,2 % (Enerdata, 2006), 6,8 % (VGB PowerTech, 2007), 11,15 % (Vital Signs, 2006 2007) értékek között szór. 10 %-os részesedést feltételezve biomasszából 47,8 EJ energiát állítanak elő évente. Érdemes megjegyezni, hogy az emberiség belső energiafelhasználása, amit táplálékként vesz magához, 10 EJ/év. Általában a fenti adatokra hivatkozva a biomassza tartalékokat 6,5-szer nagyobbnak tekintik a
felhasználásánál, amely már csak az emberiség endoszomatikus energiaigénye miatt sem lehetséges. Azt sem kell elfelejteni, hogy amíg csökken a produkció az emberiség mind belső (évente 80 millió növekmény a népességben), mind külső energiafelhasználása (a válság évéig évente átlag 2.5 %) nő. Az adatokból azt is megállapíthatjuk, hogy a vízi energiát kivéve a megújuló energiaforrások közül a biomasszának a legkisebb az elméleti potenciája, mégis a legnagyobb mértékben kihasznált. II.6. A megújuló energiaforrások stratégiai és szabályozási környezete az Európai Unióban A belföldi, megújuló energiaforrások felhasználását sürgeti a Közösség magas szintű energiafüggősége a külső energiaforrásoktól, amely jelenleg 50 %-os, és 20 éves időtávban akár a 70 %-ot is elérhet. Az európai stratégiai kereteket az EU megújult Fenntartható Fejlődés Stratégiája adja meg, amely a globális éghajlatváltozáshoz köti a tiszta energiák elterjesztésének szükségét. A EU biomassza hasznosításainak célkitűzéseit 2010- ig, az ún. Fehér Könyv (Energia a jövőnek: megújuló energiaforrások, 2007) határozza meg. A könyv tartalmazza a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló Akciótervet, a megújulókból származó energia arányát 2010-re 12 %-ra kívánja növelni. A fosszilis tüzelőanyagok megújulókkal való helyettesítése mellett a Közösség jelentős szerepet tulajdonít az energiahatékonyság javításának. Az Energiahatékonysági Akcióterv (COM [2000] 247) évi 1 %-os energiafogyasztás csökkenést irányoz elő. Az Unió a biomassza termelés fokozását összeköti a munkahelyteremtéssel, a vidéki jövedelemszerzés lehetőségével. A cél, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók továbbra is a mezőgazdasággal foglalkozzanak, de a termelés ne az eladhatatlan készleteket növelje. Ez úgy lehetséges, ha a szántóföldeken az élelmiszercélú termelés helyett energetikai célú termelés folyik. A fenti érvek miatt a bioüzemanyagok előállítása a kohéziós politika, s a támogatások fontos célterülete lett. 2008. decemberében az Európai Parlament megszavazta az Unió klímacsomagját, melynek értelmében a 2020-ig 20 %-kal kevesebb üvegházhatású gázt lehet kibocsátani, mint 1990-ben. Emellett a tagállamok elkötelezték magukat arra, hogy 20 %-ra növelik az energiafelhasználásban a megújulók arányát, továbbá 20 %-kal javítják az energiahatékonyságot. 2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe, de az összkibocsátás 20 %-át teszik ki, mint a tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 %-a megújuló energiaforrásokból (hidrogén, megújuló elektromosság, bioüzemanyag) kell, hogy származzon, ösztönözve a második generációs, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított bioüzemanyag felhasználását. II.7. Természetvédelmi és ökológiai szempontok A biomassza termesztése és felhasználása esetén a következő szempontokat kell figyelembe venni: - Ne vezessen a természetes élőhelyek kiterjedésének és minőségének további romlásához, sem közvetlenül, sem közvetve. - Az energetikai célból hasznosításba vont területen az előző felhasználással összevetve csökkenjen a környezeti terhelés. - A hasznosított területen az előző felhasználáshoz képest javuljanak a biodiverzitás-mutatók, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. - A hasznosításból ki kell zárni az invazív és genetikailag módosított fajokat. - Az eredeti ökológiai feltételeknek (talaj, vízháztartás, klíma) megfelelő, az azokat megtartó termesztéstechnológia kerüljön kiválasztásra, amely nem csökkenti az adott ökológiai rendszer megújuló képességét. Amennyiben tényleg szeretnénk kizárni a környezeti feltételek romlását, akkor ugyancsak konfliktusba kerülünk az energetikai célú ültetvények legfontosabb elvárásával, a magas produkcióval. Márpedig ezeknek az ültetvényeknek ez a célja, különben megfelelnének a természetes körülmények között elérhető hozamok is a természe- II. BEVEZETÉS A BIOMASSZA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK TÉMAKÖRÉBE 19
II. BEVEZETÉS A BIOMASSZA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK TÉMAKÖRÉBE 20 tes rendszerekből. Az ember most próbál egyre nagyobb produkciójú rendszereket kicsikarni a természettől, anélkül, hogy cserébe bármit is feláldozna. Marad tehát a külső források bevitelének kényszere. Azonban az ökológiai rendszerek működésének túlzott leegyszerűsítése hozhatja csak létre azt a gondolkodást, hogy a talajban lévő elemek pótolhatók a levegőből kivont szénből, az elégetésből származó hamuból, s néha egy kis műtrágya adagolással a nitrogén, foszfor igények is kielégíthetők. Jól látható, hogy a hasonló alapokból kiinduló intenzív mezőgazdaság a produkció megnövelése mellett milyen környezeti terheket hagyott maga után, miután figyelmen kívül hagyta a rendszerek eltartó- és tűrőképességét. A biogeokémiai ciklusok, amelyek az élet megújítását jelentik, 30 40 elem részvételét igénylik, amelyek végessége, rendelkezésre állása egy adott rendszerben limitáló tényező. Ezek tudják biztosítani azt, hogy a növekedés ne lehessen végtelen, s hirtelen ne haladhassa meg az alkalmazkodáshoz szükséges idő sebességét. Ezek a mechanizmusok képesek bizonyos mértékig kiegyenlíteni az ember ismerethiányából fakadó téves beavatkozások hatásait is. A biomassza célú termelés az egész növényi kultúrát szőröstől-bőröstől akarja hasznosítani. Ha a talaj felszínéről elviszünk mindent, akkor megsértjük a talaj és felszín között megvalósuló interakciókat, s kiéheztetjük azt az életet, amely az anyag- és energiaáramlásokat biztosítja. Ugyanis a mineralizáció folyamatát, amely heterotróf szervezetek közreműködésével zajlik, az elhalt élőlények anyaga táplálja. Ennek során a szerves vegyületek szervetlenné bomlanak, s miután a bomlástermékek egy része a légkörbe távozik, másik része a talajban ásványi anyagokká alakul, amely táplálékul szolgál a növényzetnek. A fent említett, 30 40 elem körforgását a talajban egy négyzetméteren, s tetszőleges mélységben 400 gramm tömegű élő anyag biztosítja átlagosan, amely egy hektáron átlagosan 4 tonna, optimális esetben 30 tonna élő anyag tömeget jelent. E mögött hihetetlen fajszámok és egyedszámok sorakoznak fel, pl. négyzetméterenként, s tetszőleges mélységben 1.014 baktérium egyed, 1.011 gomba, 108 algaegyed stb. Minden egyes beavatkozás az ökológiai rendszerbe, talajművelés, taposás, talajvízszínt emelkedés, süllyedés stb., a mikrobaközösségek katasztrófájához vezet. Ha a megtermett biomasszából semmi sem jut vissza a talajra, s ennek következtében a talajszerkezet romlik, s hosszú távon a műtrágyák érvényesülése is csökken, akkor abszurd módon az is előfordulhat, hogy azért termelünk energiát a maradványokból, hogy annak segítségével biztosítsuk a talajerő fenntartását. Egyesek szerint a szervesanyagoknak a legjobb és leggazdaságosabb felhasználása, ha talajba forgatásuk révén a talaj humuszvagyonát gyarapítják, hozzájárulnak a talajélet és szerkezet fenntartásához, és a növények táplálásához. Természetes körülmények között senki sem szántja be a talajfelszínre jutó növényi vagy állati maradványokat. Azokból élőlények közreműködésével stabil talajmorzsák keletkeznek, amelyek biztosítják a talajképződést, s a szervesanyagok hosszú távú hasznosíthatóságát. Ezzel szemben a talajba forgatott tarlómaradék, de akár istállótrágya is nagyon hamar degradálódik a talajban főleg az ott folyó felgyorsított oxidáció miatt, ezért nem javítja a talaj szerkezetességét, legfeljebb tápelemek forrásaként szolgál rövid ideig. Bizonyos körülmények között az is előfordulhat, hogy mikrobiális bontásuk fitotoxikus anyagokat szabadít fel. A műtrágyák megfelelnek ugyan rövidtávon tápelem forrásnak, jó hozamfokozók, de a talaj szerkezetességét nem képesek javítani. Hosszú távon tehát nem lehet nélkülözni a talaj fenntartásához vezető természetes folyamatokat.
III. A vizsgált terület biomasszapotenciál elemzése Sorszám Az A terület falvai Község Távolság Buzitától km-ben 1 Szeszta (Cestice) 9 2 Csécs (Čečejovce ) 8 3 Debrőd (Debraď) 20 4 Somodi (Drienovec) 17 5 Udvarnok Méhész (Dvorníky Včeláre) 25 6 Ájfalucska (Hačava) 29 Sorszám. A B terület falvai Község Távolság Buzitától km-ben 24 Baska (Baška) 25 25 Idabukóc (Bukovec) 24 26 Hatkóc (Hodkovce) 26 27 Hilyó (Hyľov) 36 28 Jászó (Jasov) 21 29 Kisida (Malá Ida) 22 30 Mecenzéf (Medzev) 28 III.1. A terület lehatárolása 7 Áj (Háj) 24 8 Bódvavendégi (Hosťovce) 24 9 Tornahorváti (Chorváti) 23 31 Alsótőkés (Nižný Klatov) 33 32 Jászóújfalu (Novačany) 30 33 Jászómindszent (Poproč) 24 34 Rudnok (Rudník) 24 A célterületet a Bódva-völgyi kistérség és a Rudohorie kistérség harminckilenc települése alkotja. Az elemzést elsősorban az egész célterületre végeztük. Azokban az esetekben, ahol a vizsgált tényezők a két részterületen lényegesen eltértek, ott külön is elemeztük őket, hogy pontosabb képet alkothassunk a tényezők térbeli felosztásáról. Az A terület a Bódva-völgye kistérség huszonhárom települését foglalja magába, a B terület pedig a Rudohorie kistérség tizenöt települését öleli fel. Buzita (Buzica) község pedig a tanulmány kiindulási pontja. 10 Jánok (Janík) 17 11 Komaróc (Komárovce) 6 12 Makranc (Mokrance) 10 13 Szepsi (Moldava nad Bodvou) 16 14 Pány (Paňovce) 18 15 Péder (Peder) 15 16 Perény (Perín) 9 17 Reste (Rešica) 3,5 18 Torna (Turňa nad Bodvou) 23 19 Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) 23 20 Nagyida (Veľká Ida) 10,5 21 Felsőlánc (Vyšný Lanec) 4 22 Szádelő (Zádiel) 25 23 Zsarnó (Žarnov) 17 35 Semse (Šemša) 25 36 Stósz (Štós) 36 37 Felsőtőkés (Vyšný Klatov) 35 38 Felsőmecenzéf (Vyšný Medzev) 30 39 Aranyida (Zlatá Idka) 34 Forrás: A Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség adatbázisa 21 A terület B terület A célterület felosztása (a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség adatbázisa alapján)
III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése 22 A két terület a gazdaság, a fejlesztéspolitika és a földrajzi adottságok szempontjából is különbözik egymástól. Mindkét kistérség rendelkezik kidolgozott fejlesztési tervvel, amely befolyásolhatja a tervezett biomassza potenciál felhasználás lehetőségeit. A két területen lényegesen eltérő az erdő- és a mezőgazdasági terület aránya, ami a biomassza potenciál és elemeinek különböző öszetételét eredményezi. Továbbá a két területen a mezőgazdasági földterület hasznosításának módja is lényegesen eltérő. E tényezők befolyásolják a mezőgazdasági, a fakitermelő és fafeldolgozó üzemek térségbeli elhelyezkedését. Nem utolsósorban a távolság is szerepet játszik, mivel befolyásolja a szállítási költségeket. Az A területre jellemző, hogy a biomassza keletkezési helyei Buzitához képest maximum 25 km re vannak (kivétel Ajfalucska (Hačava) 29 km távolságával), tehát a terület Buzita közvetlen környékét foglalja magába. A második, azaz B területen a biomassza keletkezési helyek Buzitához viszonyítva 21 és 36 km közötti távolságban helyezkednek el. E térségre úgy lehet tekinteni mint az A terület távolabbi, kiegészítő térségére. A hőtermeléshez, főként fűtéshez, felhasználható a: gabonaszalma; kukoricaszár; repceszár; napraforgószár. A hőtermeléshez felhasználható biomassza másik forrása a fahulladék az ültetvényekről, kertekből, szőlőkből, vagy a cserjésedő gyepterületekről. A biogáz előállításához szükséges biomassza. A mezőgazdaságban olyan biomassza is keletkezik, amely felhasználható a biogáz gyártására. Ilyen a gazdasági állatok ürüléke, a zöld anyag és az élelmiszerüzemek hulladékai. A folyékony bioüzemanyag előállításához szükséges biomaszsza. A mezőgazdaság a forrása a repceolaj és a bioetanol gyártásához szükséges biomasszának is. A földhivatal nyilvántartása szerint a mezőgazdasági terület nagy része az A terület településeihez tartozik. A szántóföldek, szőlő- és gyümölcs ültetvények teljes kiterjedésének nagy része az A területen található. Az összterület adatai is mutatják, hogy a növénytermesztés fő területei és a legnagyobb mezőgazdasági szövetkezetek is többnyire az A területen találhatóak. Szántóföld Állandó gyepterület Szőlőültetvények Kertek Gyümölcs ültetvények Összesen (ha) 26.936,7 8.423,7 88,3 1.001 196,1 A terület 82,7 % 59,2 % 99,8 % 55,6 % 75,9 % B terület 17,3 % 40,8 % 0,2 % 44,4 % 24,1 % A céltérség mezőgazdasági területeinek kiterjedése és részaránya az egyes alterületeken (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján) A céltérség mezőgazdasági területeinek részaránya az egyes alterületeken (a Szlovák Statisztikai Hivatal és a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség adatai alapján) III.2. A biomassza lehetséges forrásai a vizsgált területen Mezőgazdaság A mezőgazdaság jelentős forrása a biomasszának a vizsgált területen. A mezőgazdasági terület a térségben több mint 36.645,8 ha. A biomassza fő forrásai a mezőgazdaságban: Hőtermelésre megfelelő biomassza. Az egyik forrása a szalma, mely a mezőgazdaság mellékterméke. a B térségben fekvő terület az A térségben fekvő terület
A térség jelentősebb mezőgazdasági vállalkozásai A célterületen több típusú mezőgazdasági vállalkozás tevékenykedik: mezőgazdasági szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek és egyéni gazdálkodók, akik eltérő kiterjedésű területettel rendelkeznek. A mezőgazdasági vállalkozások száma 5.000 ha fölött 1 3.000 ha és 4.999 ha között 2 1 ha és 2.999 ha között 12 A térség jelentősebb mezőgazdasági termelőinek besorolása a megművelt terület szerint (Forrás: saját felmérés) A térség legjelentősebb mezőgazdasági szövetkezetei és cégei közé 3.000 ha fölötti megművelt területtel-, tartoznak a MOLD-TRADE Kft, az AGRO-MOLD Részvénytársaság és az AGRO-VALALI- KY Részvénytársaság. MOLD-TRADE Kft. Szepsiben (Moldava nad Bodvou) van a székhelye. 1996-ban került megalapításra. Fő tevékenysége a mezőgazdaság és az azzal összefüggő szolgáltatások. 5.150 ha mezőgazdasági területen gazdálkodik. A növénytermesztés terén elsősorban vetőmag termelésével foglalkozik, illetve takarmányt állít elő az állattenyésztés részére. AGRO-MOLD Rt. A volt állami gazdaságból jött létre Szepsiben (Moldava nad Bodvou) 1996- ban. Jelenleg 3.973 ha mezőgazdasági területet művel, ebből a szántóföld 3.093 ha. A növénytermesztésben a gabona és olajtartalmú növények termesztésére összpontosít, illetve az állattenyésztéshez szükséges takarmány előállítására. A cég nem állít elő végterméket, hanem alapanyagokat értékesít a feldolgozóipar részére. AGRO-VALALIKY Rt. - Szintén Szepsiben (Moldava nad Bodvou) van a székhelye. 3.150 ha mezőgazdasági területen gazdálkodik. A növénytermesztés terén gabona, szemes kukorica, olajnövények, illetve az állattenyésztés részére takarmánynövények termelésével foglalkozik. Az állattenyésztés terén specializálta magát a tej- és hústermelésre. A cég mezőgazdasági termékeket gyárt a feldolgozóipar részére. Sorszám. Mezőgazdasági szövetkezetek / cégek Összterület (ha) Szántóföld (ha) Tartósgyep (ha) 1 MOLD-TRADE Kft. (Szepsi) 5.150,00 4.933 217 2 AGRO-MOLD, részvénytársaság (Szepsi) 3.973,00 3.093 880 3 AGRO-VALALIKY, részvénytársaság (Szepsi) 3.150,00 3.150 0 4 Poľnohospod. družstvo so sídlom v Períne (Perény) 2.448,08 5 AGRODRUŽSTVO Turňa (Torna) 2.254,81 1.505,35 749,46 6 AGROCES, Kft. (Szeszta) 2.200,00 1.550,00 650,00 7 Poľnohospod. družstvo podielnikov Čečejovce (Csécs) 1.820,00 1.650,00 170,00 8 PVOD Mokrance (Makranc) 1.580,00 1.530,00 50,00 9 NOVÁ BODVA družstvo (Tornaújfalu) 1.550,00 1.380,00 170,00 10 Poľnohospodárske Družstvo Péder (Péder) 1.127,00 1.127,00 0 11 Poľnohospodárske družstvo Drienovec (Somodi) 810,00 750,00 60,00 12 Poľnohospodárske Družstvo Paňovce (Pány) 750,00 700,00 50,00 13 PVOD Nižný Lánec (Alsólánc) 651,30 585,00 65,00 14 AGRO EDEMI, Kft. Rešica (Reste) 628,34 587,34 32,57 15 BARTRANZ AGRO Kft. (Buzita) 600,00 565,00 35,00 nem adták meg az adatokat Nagyobb mezőgazdasági szövetkezetek / cégek gazdálkodási területei (Forrás: saját felmérés) A fenti szövetkezetek, vállalkozások nagy része a földhivatali nyilvántartás szerint az A terület községeinek termőföldjein gazdálkodik. Néhány szövetkezet, vállakozás tevékenségével mindkét területen jelen van. A legnagyobb mezőgazdasági szövetkezetek / cégek gazdálkodási területe pedig a vizsgált területen is túlnyúlik. III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése 23
III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése Szántóföld Tartós gyepterület 24 Nem adták meg az adatokat A céltérség nagyobb mezőgazdasági vállalkozásainak főbb jellemzői (terület és művelési ág) (Forrás: saját felmérés és a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség adatbázisa) Egyes vállalkozások a szántóföldek és legelők mellett, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel is foglalkoznak, de jóval kisebb területen. A legtöbb mezőgazdasági szövetkezet elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel és némi állattenyésztéssel foglalkozik. A vállalkozások többsége több mezőgazdasági ágazatban is jelen van. Sorszám Mezőgazdasági szövetkezetek / cégek Növénytermesztés Állattartás 1 AGRODRUŽSTVO Turňa (Torna) Igen Igen 2 AGRO EDEMI, Kft. Rešica (Reste) Igen Nem 3 AGRO-MOLD, részvénytársaság (Szepsi) Igen Igen 4 AGRO-VALALIKY, részvénytársaság (Sepsi) Igen Igen 5 AGROCES, Kft (Szeszta) Igen Igen 6 BARTRANZ AGRO Kft. (Buzita) Igen Nem 7 MOLD-TRADE Kft. (Szepsi) Igen Igen 8 NOVÁ BODVA družstvo (Tornaújfalu) Igen Igen 9 Poľnohospod. Družstvo podielnikov Čečejovce (Csécs) Igen Igen 10 Poľnohospod. Družstvo Drienovec (Somodi) Igen Igen 11 PVOD Mokrance (Makranc) Igen Igen 12 PVOD Nižný Lánec (Alsólánc) Igen Igen 13 Poľnohospod. Družstvo Paňovce (Pány) Igen Igen Mezőgazdasági vállalkozások fő tevékenységei (Forrás: saját felmérés) 14 Poľnohospod. Družstvo Péder (Péder) Igen Igen 15 Poľnohospod. Družstvo so sídlom v Períne (Perény) Igen Igen
állattartás III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése növénytermesztés 25 A vizsgált terület legnagyobb részére a gabonafélék (búza, árpa), kukorica, repce illetve napraforgó termesztése jellemző. Az e növényekből származó szalma, mint biomassza alkalmas hőtermelési/fűtési célokra. Ezen kívül kisebb mértékben termesztenek még tritikálét, zabot, illetve szóját és borsót. Mezőgazdasági vállalkozások fő tevékenységei (Forrás: saját felmérés és a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség adatbázisa) Sorszám Mezőgazdasági szövetkezetek / cégek Gabona Kukorica Repce Napraforgó 1 AGRODRUŽSTVO Turňa (Torna) 2 AGRO EDEMI, Kft.. Rešica (Reste) 3 AGRO-MOLD, részvénytársaság (Szepsi) 4 AGRO-VALALIKY, részvénytársaság (Szepsi) 5 AGROCES, Kft (Szeszta) 6 BARTRANZ AGRO, Kft. (Buzita) 7 MOLD-TRADE Kft. (Szepsi) 8 NOVÁ BODVA družstvo (Tornaújfalu) 9 Poľnohospod. Družstvo podielnikov Čečejovce (Csécs) 10 Poľnohospod. Družstvo Drienovec (Somodi) 11 PVOD Mokrance (Makranc) 12 PVOD Nižný Lánec (Alsólánc) 13 Poľnohospod. Družstvo Paňovce (Pány) 14 Poľnohospod. Družstvo Peder (Péder) A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokban termesztett növények (Forrás: saját felmérés)
III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése Erdőgazdaság A dendromassza egyik fő forrása az erdőgazdálkodásból származó faanyag azon része, amely alkalmatlan a fafeldolgozó ipar számára. A térség erdőterületei (Forrás: a Szlovák Statisztikai Hivatal és a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség adatai alapján) Távlati forrás lehet az a faanyag is, amely például az alacsony termőképességű, szennyezett, vagy roncsolt területeken, vagy más helyeken gyorsan növő fák ültetésével (pl. nyár, fűz) nyerhető. Több hasonló terület már jelenleg is cserjésedett, beerdősödött az elmúlt évtizedekben. A biomassza forrása az erdőgazdaságban a fakéreg, a felhasználhatatlan nyersfa, tuskók és gyökerek, tűzifa, elöregedett aljnövényzet és a mechanikai megmunkálás után keletkezett és egyéb fahulladék. Az erdőterület 43,3 %-át képezi az összes földterületnek. Az összterület erdőinek a 65,68 %-a a B terület falvaihoz tartozik, míg 34,32 % az A terület településein található. A célterületen 5 Erdőgazdálkodási egység Tűlevelű erdők (m 3 ) erdőgazdasági egység található: Jászó (Jasov), Idabukóc (Bukovec), Jászómindszent (Poproč), Mecenzéf (Medzev) és Stósz (Štós) Az erdőgazdálkozásban a 15 cm átmérő alatti, leválasztott gallyak is képezhetik a felhasználható biomassza alapját, ez a mennyiség a kitermelt faanyag közel 25 %-át alkotja. Lomblevelű erdők (m 3 ) Összesen (m 3 ) Jászó (Jasov) 387 7.433 7.820 Idabukóc (Bukovec) 0 1.112 1.112 Jászómindszent (Poproč) 566 4.939 5.505 Mecenzéf (Medzev) 11.441 16.996 28.437 Stósz (Štós) 8.224 3.582 11.806 Fakitermelés a térségben a 2009. évben (Forrás: Szlovák Nemzeti Erdészeti Központ) 26 a Nemzeti Park és védőövezeteiben lévő erdők a térség többi erdeje
Fafeldolgozó ipar A fafeldolgozó ipar nagyon jelentős forrása a biomasszának, mint kihasználható energiaforrásnak. Biomasszának csak a hulladékot tekintjük, mely a fa feldolgozási folyamatában, mint melléktermék keletkezik. Fatuskók, gyökerek, fadarabkák, fahulladék, fűrészpor, forgács, ágak és a fapor is egyaránt felhasználhatók. A fafeldolgozás során a hulladék az asztalos műhelyekben de elsősorban a fűrésztelepeken keletkezik. A célterületen 3 nagyobb asztalos műhely működik és kb. 15 kisebb magánvállalkozás. A cég megnevezése A cég telephelye Tevékenység 1. Tempus, Otília Smolnická Szepsi (Moldava nad Bodvou) Bútorok és órák gyártása 2. Kvist Kft. Szepsi (Moldava nad Bodvou) Bútorgyártás 3. Dremkes, Emil Kelecsényi Szepsi (Moldava nad Bodvou) Bútorgyártás Sorszám Sorszám A cég megnevezése A cég telephelye Tevékenység 1. MON-DREV, Štefan Görcsös Szepsi (Moldava nad Bodvou) Energiatakarékos házak gyártása 2. BGP Kft. Szepsi (Moldava nad Bodvou) Fafeldolgozás és értékesítés 3. Dyha Tirola Kft. Szepsi (Moldava nad Bodvou) Furnérgyártás 4. VRABUSINESS Kft. Szepsi (Moldava nad Bodvou) Fűrésztelep, fafeldolgozás 5. Bodnár Dezider Jászó (Jasov) Fűrésztelep, fafeldolgozás 6. Martin Benko Jászómindszent (Poproč) Fűrésztelep, fafeldolgozás 7. Juker Krupeľák Vincent Rudnok (Rudník) Fűrésztelep, fafeldolgozás 8. SARG Kft. Mecenzéf (Medzev) Fűrésztelep, fafeldolgozás 9. Obecná píla Stósz (Štós) Fűrésztelep, fafeldolgozás Nagyobb asztalos műhelyek/ cégek a célterületen Forrás: saját felmérés Nagyobb fafeldolgozó vállalkozások a célterületen Forrás: saját felmérés Nagyobb fafeldolgozó és asztalosipari vállalkozások a célterületen. (Forrás: saját felmérés és a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökség adatbázisa) III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése 27 faalapú termékek gyártása (faszerkezetek, Furnér gyártás) fűrésztelep asztalos műhely
III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése Kommunális szféra Zöldfelületek A dendromassza forrásai közé tartoznak a községek és városok zöldterületeiről (parkok, temetők), szélvédő erdősávokból, vonalas létesítmények (közutak, sétautak, csatornák, légvezetékek) melletti fasorokból és fákról kikerülő nyesedékek. Feltételezzük, hogy a dendromassza piacán hamarosan megjelennek a községek és városok is a fahulladékkal, amely a zöldfelületek tisztításából, metszésekből keletkezik. Hulladéklerakók A célterületen belül egyetlen szilárd kommunális hulladéklerakóhely található, Jászó (Jasov) község közelében. A hulladéklerakó a községtől körülbelül 2 kilométerre kelet felé, a Rudnok (Rudník) - Jászó (Jasov) irányú állami út bal oldalán található. A lerakóhely alsó részén helyezkedik el a depónia első blokkja és a csurgalékvizek felfogására kialakított tartály. Az objektumot a terület felső részén lehet megközelíteni, itt találhatók az üzemeltetésre szolgáló helyiségek is. A községi és más hulladékot gyüjtő hulladéklerakóhely teljes területe 4,2 hektár. A hulladékot az alábbi községekből gyűjtik össze: Stósz (Štós), Mecenzéf (Medzev), Felső Mecenzéf (Vyšný Medzev), Rudnok (Rudník), Aranyida (Zlatá Idka), Jászóújfalu (Novačany), Hatkóc (Hodkovce), Semse (Šemša), Kisida (Malá Ida), Idabukóc (Bukovec), Szepsi (Moldava nad Bodvou), Makranc (Mokrance) é s Torna (Turňa nad Bodvou). 2008- ra tervezték a terület részleges rekultiválását és 2015-re a hulladéklerakóhely teljes bezárását. Szelektív hulladékgyűjtőhelyek Az A területen az egyetlen szelektív hulladékgyűjtőhely Szepsiben (Moldava nad Bodvou) található, azon belül a városi kommunális szolgáltató cég udvarán. A hulladékgyűjtő hely elsősorban Szepsi (Moldava nad Bodvou) és a környező falvak lakosságának szükségleteit biztosítja. A hulladéktípusok listája, amelyek gyűjtésére az üzemeltető jogosult: papír, műanyag, üveg, fémek, biológiailag lebomló hulladék (zöld hulladék). Komposztáló lehetőségek A községekből származó biológiailag lebomló hulladék, ami metszésekből, szüretelésből stb. származik, ugyancsak biomassza forrást jelent, a városi zöldterületek, parkok, temetők karbantartásánál termelődő zöldhulladékkal együtt. 28 Községi komposztáló Hulladéklerakó hely Szelektív hulladékgyűjtő
iii.3. A BiOmAssZA potenciális lehetőségei A mezőgazdaságban hőtermelés Hő előállítására elsősorban a mezőgazdasági termelésből származó szalmát, a legelőkről, illetve gyümölcsösökből, szőlőültetvényekből és kertekből származó fahulladékot tudjuk hasznosítani. A mezőgazdálkodásra használt terület terjedelme 36.645,8 hektár a célterületen belül. Ebből 73 % szántóföld, hozzávetőleg 23 % gyep terület, és 4 % gyümölcsös, szőlőültetvény illetve kert. A célterület mezőgazdasági földhasználatának összetétele %-ban. (Forrás: Szlovák Statisztikai hivatal) szántóföldek A biomassza potenciális lehetőségeinek megállapítására felmértük a célterületen termesztett növények mennyiségét és arányát. Ehhez segítséget adott, a korábbi statisztikai adatok mellett, a 15 legnagyobb mezőgazdasági vállalkozás által nyújtott adatszolgáltatás is. A mezőgazdasági termékek fő jellemzője a idényszerű termelés, mint pl. a nyár közepére eső betakarítás a repce, a búza és az árpa esetében, vagy a kukorica őszi szedése. A célterületen a búza rendelkezik a legnagyobb termőterülettel, de jelentős a gyepgazdálkodás és a takarmánynövények termesztése is. Emellett a repce és a kukorica részaránya is számottevő. A szántóföldről származó takarmánynövények nem tekinthetők rendelkezésre álló biomassza forrásként, hiszen szénaként és állatok élelmezése céljából hasznosul. Inkább a gabonafélék, a kukorica és a repce esetében adódhatnak felesleges kapacitások. A célterületen a legmagasabb éves biomassza produktumot a gabonafélék szalmája jelenti, de ennek egy részét az állattenyésztésben hasznosítják alomként, vagy takarmányként. A legtöbb mezőgazdasági vállalkozás a keletkezett biomassza 100 %-át hasznosítja, hiszen állattenyésztéssel is foglalkoznak. Az esetleges maradék pedig visszaszántásra kerül, talajerő utánpótlás céljából. Legjelentősebb a kukoricából és repcéből származó szalma menynyisége. Ezeket a legtöbb esetben visszaszántják (beforgatják) a talajba, így gazdagítva azt. A rendelkezésre álló szalma elméletileg alkalmas lehet hőtermelésre, de ennek gazdaságossága és környezeti fenntarthatósága kérdéses. III. A VIZSGÁLT TERüLET BIOMASSZA-POTENCIÁL ELEMZÉSE 29 Növénytermesztéshez használt földterület a célterületen (Forrás: Szlovák Statisztikai hivatal és saját felmérés)
III. A VIZSGÁLT TERüLET BIOMASSZA-POTENCIÁL ELEMZÉSE A szalma legnagyobb mértékben a nagy mezőgazdasági cégeknél keletkezik, de ezek termelése a célterületen kívüli területekre is átnyúlik és a térségbeli területeik sem fedik le a Bódvavölgyi térség szántóföldjeinek teljes kiterjedését. GyEptErüLEtEK, szőlőültetvények, GyümöLcsösöK A gyepterületek cserjésedése, beerdősülése gyakori folyamat a térségben is, a legeltetett állatállomány csökkenése, illetve a kaszálók felhagyása miatt. E területekről a fás vegetáció eltávolítása jelentős A célterület biomassza termelése éves szinten. Forrás: Ing. Štefan Pepich biomassza forrást jelenthet. Kisebb a potenciális biomassza lehetőség a szőlőültetvények és a gyümölcsösök esetében. Gyümölcsösök, szőlők és gyepterületek kiterjedése és biomassza produktuma a célterületen. Forrás: Szlovák Statisztikai hivatal és saját felmérés A nagyobb mezőgazdasági vállalkozások éves biomassza termelése Forrás: saját felmérés Teljes kiterjedése hektárban Éves biomassza termelés tonnában Gyümölcsös 196,00 764,79 Szőlőskertek 88,00 176,60 Cserjésedő, beerdősülő 8.423,70 16.847,40 gyepterületek Összesen 8.708,00 17.788,79 30 BiOüZEmAnyAG Gyártás A célterületen termesztett növények közül bioüzemanyag gyártására leginkább a repce alkalmas. Kissebb mértékben termesztenek itt még napraforgót és szóját is. Ha az 1 hektáron termesztett repce hozama 3 tonna, ilyen esetben 1 tonna olaj kitermelése lehetséges. A gyártás (préselés-sajtolás) során keletkezett hulladékanyag alkalmas az állatállomány etetésének kiegészítésére. Jelenleg a repcét 4.256 hektáron termesztik, így hektáronkénti három tonna hozam mellett, 4.256 tonna olaj kitermelése lehetséges. A bioüzemanyag gyártás másik formája a bioetanol előállítása, például kukoricából gabonából, takarmányrépából (cukorrépából). A célterületen a felsorolt növényekből gabonát és kukoricát termesztenek, így ezek a növények jelentik a gyártás potenciális lehetőségét. Az átlagos keményítő tartalom mellett, 1.000 liter bioetanol kitermeléséhez körülbelül 2.500 2.800 kilogramm kukorica szükséges. Bioüzemanyag gyártására alkalmas növények termesztési területe, hektárban. (Forrás: Szlovák Statisztikai hivatal és saját felmérés). A bioetanol gyártására alkalmas növények termesztési területe, hektárban. (Forrás: Szlovák Statisztikai hivatal és saját felmérés).
III.4. A biomassza potenciális lehetőségei az erdőgazdaságban Az erdők kitermelésénél fahulladék keletkezik. A fatömeg 75 %-át a farönk képezi, 10 %-a a 7 15 cm közötti vastagságú ágak, míg 15 %-ban az ennél kisebb átmérőjű ágak alkotják. A farönk és a vastagabb ágak feldolgozásra kerülnek, vagy tűzifaként kerülnek értékesítésre. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a talajban élő lebontó szervezetek számára, és így az erdei ökológiai egyensúly szempontjából is, szükséges helyben hagyni megfelelő biomassza mennyiséget. Ez a gazdasági szempontok miatt a tuskók és a vékonyabb gallyak lehetnek, azaz épp az esetleges biomassza hasznosítás alapanyagai. Erdőgazdasági egység Jászó (Jasov) Idabukóc (Bukovec) Tűlevelű erdők Mecenzéf (Medzev) Stósz (Štós) Jászómindszent (Poproč) Lucfenyő 110 458 1.584 1.536 2.121 Jegenyefenyő 0 399 9.555 12.492 1.162 Borókafenyő 414 950 226 176 430 Vörösfenyő 130 85 82 26 206 Egyéb 0 0 0 0 0 Összesen tűlevelű fafajok 654 1.892 11.447 14.230 3.919 III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése Lombos erdők Tölgy 4.531 7.575 4.348 553 4.163 31 Csertölgy 21 21 0 0 0 Bükk 4.738 13.291 17.065 12.676 16.517 Gyertyán 3.009 1.441 1.334 353 388 Juhar 148 93 340 448 63 Kőris 80 31 133 63 7 Szil 2 0 1 4 1 Akác 1.437 230 0 0 0 Nyír 174 215 480 154 136 Éger 3 97 48 8 26 Hárs 60 31 88 15 3 Fehér és fekete nyár 67 861 60 8 41 Nemes nyár 145 112 0 0 0 Fűz 0 0 0 0 0 Egyéb fafajok 9 16 3 0 1 Összesen lombos fafajok 14.424 24.014 23.900 14.282 21.346 Tervezett kitermelés összesen 15.078 25.906 35.347 28.512 25.265 A 2010 re tervezett fakitermelés mennyisége a térség erdőgazdasági egységei szerint (m³). Forrás: Nemzeti Erdészeti Központ
III. A VIZSGÁLT TERüLET BIOMASSZA-POTENCIÁL ELEMZÉSE A jászói (jasov) erdőgazdasági egység 15.078 m 3 fát tervez kitermelni. Ez azt jelenti, hogy ennél a mennyiségnél 2.261,7 m³ vékony ághulladék keletkezik. Többnyire lomblevelű fajták kitermeléséről van szó mint tölgy, bükk, gyertyán és akác. A fakitermelésnél 98,1 m³ biomassza keletkezik a tűlevelú és 2.163,60 m³ a lomblevelű fafajokból. Az idabukóci (bukovec) erdőgazdasági egységben a fakitermelés tervezett nagysága 25.906 m 3. Ennél a mennyiségnél 3.885,9 Erdőgazdasági egység m³ vékony ághulladék keletkezik, amelyből 283,8 m³ tűlevelű fafajokból, míg 3.602,1 m³ lombhullató fafajokból származik. A mecenzéfi (medzev) erdőgazdasági egységben 35.347 m 3 fát terveznek kitermelni. Ennél a mennyiségnél 5.302,05 m³ vékony ághulladék keletkezik. Ennek 1.717,05 m³ része keletkezik a tűlevelú fafajokból, míg 3.585 m³ a lomblevelű fafajokból. A stószi (Štós) erdőgazdasági egységben 28.512 m 3 fát terveznek kitermelni. Ez azt jelenti, hogy Jászó (Jasov) Idabukóc (Bukovec) Mecenzéf (Medzev) ennél a mennyiségnél 4.276,8 m³ vékony ághulladék keletkezik. A fakitermelés mennyiségének itt csak 50 %-át adják a lomblevelű fák és ugyanennyit a tűlevelű fajok (2.134,5 m³, 2.142,3 m³). A jászómindszenti (poproč) erdőgazdasági egységben 25.265 m 3 fát terveznek kitermelni. Ez azt jelenti, hogy ennél a mennyiségnél 3.789,75 m³ vékony ághulladék keletkezik. Ez kisebb részben (587,85 m³) tűlevelű fafajtákból és jórészt (3.201,90 m³) lombos fafajokból származik. Stósz (Štós) Jászómindszent (Poproč) Összesen tűlevelű fafajok kitermelése - m³ 654,00 1.892,00 11.447,00 14.230,00 3.919,00 32 Tűlevelű fafajokból keletkezett biomassza - m³ 98,10 283,80 1.717,05 2.134,50 587,85 Összesen lombos fafajok kitermelése - m³ 14.424,00 24.014,00 23.900,00 14.282,00 21.346,00 Lombos fafajokból keletkezett biomassza - m³ 2.163,60 3.602,10 3.585,00 2.142,30 3.201,90 Összesen keletkezett biomassza - m³ 2.261,70 3.885,90 5.302,05 4.276,80 3.789,75 A tervezett fakitermelésnél keletkező potenciálisan szabad biomassza mennyisége Forrás: Nemzeti Erdészeti Központ. A tervezett fakitermelés ajcsoportok szerint. Forrás: Nemzeti Erdészeti Központ Tervezett fakitermelés a tűlevelű fafajokból. Forrás: Nemzeti Erdészeti Központ Tervezett fakitermelés a lomblevelű fafajokból. Forrás: Nemzeti Erdészeti Központ
A farönk feldolgozásánál is keletkezik hulladék, mely szintén egy lehetséges, hasznosítható biomassza forrás. Tervezett fakitermelésnél 130.108 m³ farönk mennyiséggel számol. Ennek feldolgozása során 11.709,72 m³ fűrészpor és 27.322,68 m³ fahulladék képződik. Ugyanakkor a rönköket a célterületen kívül is értékesítik, így a helyben keletkező biomassza mennyiség az előző értékekkel nem azonos. III.5. Biomassza-potenciál a fafeldolgozó iparban A fafeldolgozó üzemek nagyon fontos helyet foglalnak el a dendromassza létrehozásánál. A fafeldolgozó iparban a gyártási folyamatnál keletkezik a biomaszsza, mint másodtermék hulladék. A biomassza potenciál felmérésében a 2009. évi kitermelt mennyiségekből indultunk ki. A hulladék ezekben az üzemekben rendszeresen keletkezik, nem kötődik idényhez, ezért a havi mennyiségeket tüntetjük fel. Figyelembe kell vennünk, hogy a gazdasági válság jelentősen érinti a fafeldolgozó ipart is. Ez az iparág Erdőgazdassági egység Tervezett fakitermelés (m 3 ) Farönk (m 3 ) Fűrészpor (m 3 ) Fahulladék (m 3 ) Jászó (Jasov) 15.078 11.308,50 1.357,02 3.166,38 Idabukóc (Bukovec) 25.906 19.429,50 2.331,54 5.440,26 Mecenzéf (Medzev) 35.347 26.510,25 3.181,23 7.422,87 Jászómindszent (Poproč) 25.265 18.948,75 2.273,85 5.305,65 Stósz (Štós) 28.512 21.384,00 2.566,08 5.987,52 Összesen 130.108 97.581,00 11.709,72 27.322,68 A farönk feldolgozásnál keletkezett fűrészpor és fahulladék mennyiségek. Forrás: Nemzeti Erdészeti Központ szorosan összefügg az építőiparral, hiszen a fűrésztelepek főként építőfát állítanak elő. Az építőipari visszaesés miatt a fafeldolgozó ipar, a felmérések szerint, a 2010. év első hónapjaiban a 2009. év 30 %-át produkálja; így az itt keletkező fahulladék mennyisége is arányosan csökkent. Az célterületen 9 nagyobb fafeldolgozó üzem működik. Ebből 8 fűrésztelep, 1 üzem pedig furnérlapok gyártásával foglalkozik. Az A területen a fafeldolgozó üzemek Szepsiben vannak (4 db), míg a B területen Jászón (Jasov), Mecenzéfen (Medzev), Stószon (Štós), Jászómindszenten (Poproč) és Rudnokon (Rudník). Fahulladék az asztalos műhelyekben is keletkezik. A célterületen 3 ilyen telephely működik, mindegyikük Szepsiben (Moldava nad Bodvou) található. A célterületen 5 fajta fahulladékot, mint potenciálisan hasznosítható biomassza forrást, azonosítottunk: fűrészpor forgács fakéreg darabos fahulladék fapor. A célterületen működő fafeldolgozó cégeknél és asztalos műhelyeknél havonta 2.781 m³ hulladék keletkezik. Ennek jelentős részét a fűrészpor (1.650 m³) és a darabos fahulladék képezi (1.096,50 m³). III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése 33 Biomassza Havonta keletkezett mennyiség (m³) Felhasznált mennyiség (m³) Szabad mennyiség (m³) A fafeldolgozó iparban keletkező biomassza havi kimutatásban. Forrás: saját felmérés Fűrészpor 1.650,0 1.590,0 60,0 Forgács 7,0 7,0 0,0 Fakéreg 25,0 25,0 0,0 Fahulladék 1.096,5 1.096,5 0,0 Fapor 2,5 0,0 2,5 Összesen 2.781,0 2.718,5 62,5
III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése 34 Az asztalos műhelyekben keletkezett hulladék mennyisége jelentéktelen a fűrésztelepekhez mérve. Havonta összesen 8,5 m 3 fahulladék, 2,5 m³ fapor és 7 m³ forgács keletkezik ezeknél a cégeknél. A hulladékot az Az asztalos műhelyekben keletkezett biomassza havi kimutatásban. Forrás: saját felmérés A fafeldolgozó üzemekben (fűrésztelepek) keletkezett biomassza havi kimutatásban. Forrás: saját felmérés asztalos műhelyek elsősorban fűtésre használják fel. Szabad biomassza mennyiség a 2,5 m 3 fapor, mely a bútorok csiszolásánál keletkezik. Ez nincs felhasználva, és a bútorgyártó cégek a hulladéklerakó helyre Biomassza Havonta keletkezett mennyiség (m³) szállítatják. Éves mértékben ez 30 m 3 faport jelent. A fapor nagyon finom szemcseméretű, ezért a brikett vagy pellet gyártásához szükséges más anyaggal keverni, vagyis szilárdítani. Felhasznált mennyiség (m³) Szabad mennyiség (m³) Fűrészpor 0,0 0,0 0,0 Forgács 7,0 7,0 0,0 Fakéreg 0,0 0,0 0,0 Fahulladék 8,5 8,5 0,0 Fapor 2,5 0,0 2,5 Összesen 18,0 15,5 2,5 Biomassza Havonta produkált mennyiség (m³) Felhasznált mennyiség (m³) Szabad mennyiség (m³) Fűrészpor 1.650 1.590 60 Forgács 0 0 0 Fakéreg 25 25 0 Fa hulladék 1.088 1.088 0 Fapor 0 0 0 Összesen 2.763 2.703 60 Az a tény, hogy az erdők jelentős része a B területen található, nem befolyásolja a fafeldolgozó iparban keletkező hulladék területi eloszlását, hiszen az A területen is 4 fafeldolgozó üzem működik, a B terület 5 telephelye mellett. Az A terület fafeldolgozó üzemeiben (fűrésztelepek) keletkezett biomassza havi kimutatásban. Forrás: saját felmérés Biomassza - A terület Havonta termelt mennyiség (m³) Felhasznált mennyiség (m³) Szabad mennyiség (m³) Fűrészpor 1.100 1.100 0 Forgács 0 0 0 Fakéreg 25 25 0 Fa hulladék 450 450 0 Fapor 0 0 0 Összesen 1.575 1.575 0
Biomassza B terület Havonta termelt mennyiség (m³) Felhasznált mennyiség (m³) Szabad mennyiség (m³) Fűrészpor 550 490 60 Forgács 0 0 0 Fakéreg 0 0 0 Fa hulladék 638 638 0 Fapor 0 0 0 Összesen 1.188 1.128 60 A B terület fafeldolgozó üzemeiben (fűrésztelepek) keletkezett biomassza havi kimutatásban. Forrás: saját felmérés A célterületen a fafeldolgozó üzemekben havonta 2.781 m³ biomassza keletkezik, ami évente 33.372 m³ mennyiséget jelent. Összetételében a legjelentősebb részt a fűrészpor (59,33 %) és a fahulladék (39,42 %) képezi. A biomassza 97,75 %-a valamilyen módon jelenleg is hasznosításra kerül. Így a szabadon felhasználható biomassza mennyisége havonta 60 m 3 fűrészpor és 2,5 m 3 fapor, míg évente 720 m 3 fűrészpor és 30 m 3 fapor. III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése Az A és a B térség fafeldolgozó üzemeiben (fűrésztelepeken) keletkezett biomassza termelése és felhasználása havi kimutatásban köbméterben 35 szabad, nem hasznosított biomassza az A területen keletkező, felhasznált biomassza a B területen keletkező, felhasznált biomassza
A fafeldolgozó üzemekben (fűrésztelepek) produkált biomassza havi kimutatásban - községenként III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése SZEPSI (Moldava nad Bodvou) Község Fűrészpor Forgács Fakéreg Hulladék Fapor Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Szepsi 150 150 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szepsi 150 150 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szepsi 0 0 0 0 0 0 25 25 0 150 150 0 0 0 0 Szepsi 800 800 0 0 0 0 0 0 0 300 300 0 0 0 0 Összesen 1.100 1.100 0 0 0 0 25 25 0 450 450 0 0 0 0 A fafeldolgozó üzemekből származó szabad és felhasznált biomassza mennyiségek Szepsiben (Moldava nad Bodvou) Forrás: felmérés 36 A Szepsiben (Moldava nad Bodvou) lévő faipari telephelyeken havonta 1.100 m 3 fűrészpor, 25 m 3 fakéreg és 450 m 3 fahulladék keletkezik. Mint a táblázat is mutatja az összes mennyiség felhasználásra kerül. Fűrészpor: 1.100 m 3 felhasználás módja: 300 m 3 Szepsiben a pelletáló üzem használja fel 800 m 3 Szerződéssel lekötött mennyiség (Eperjes) Fakéreg: 25 m 3 Felhasználás módja: 25 m 3 - Fűtésre használja a fafeldolgozó üzem Fahulladék: 450 m 3 : Felhasználás módja: 150 m 3 Fűtésre használja a fafeldolgozó üzem 300 m 3 Szerződéssel lekötött mennyiség (Eperjes) STÓSZ (Štós) Fűrészpor Forgács Fakéreg Hulladék Fapor Község Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Stósz 50 50 0 0 0 0 0 0 0 50 50 0 0 0 0 Összesen 50 50 0 0 0 0 0 0 0 50 50 0 0 0 0 A fafeldolgozó üzemekből származó szabad és felhasznált biomassza mennyiségek Stószon (Stós) Forrás: felmérés
Stószon (Štós) havonta 50 m 3 fűrészpor és 50 m 3 fahulladék keletkezik a faipari telephelyen. Az összes mennyiség felhasználásra kerül. Felhasználás módja: 50 m 3 fűrészport a pelletáló üzem használ fel Szepsiben (Moldava nad Bodvou) 50 m 3 fahulladékot a DALKIA Kelet-Szlovákia használ fel darált fahulladék gyártásához. RUDNOK (Rudník) Község Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Fűrészpor Forgács Fakéreg Hulladék Fapor Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Rudnok 60 0 60 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése Összesen 60 0 60 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A fafeldolgozó üzemekből származó szabad és felhasznált biomassza mennyiségek Rudnokon (Rudník) Forrás: felmérés 37 Rudnokon (Rudník) havonta 60 m 3 fűrészpor keletkezik. Ez a mennyiség szabad, nincs szerződéssel lekötve. MECENZÉF (Medzev) Fűrészpor Forgács Fakéreg Hulladék Fapor Község Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Mecenzéf 80 80 0 0 0 0 0 0 0 80 80 0 0 0 0 Összesen 80 80 0 0 0 0 0 0 0 80 80 0 0 0 0 A fafeldolgozó üzemekből származó szabad és felhasznált biomassza mennyiségek Mecenzéfen (Medzev) Forrás: felmérés Mecenzéfen (Medzev) havonta 80 m 3 fűrészpor és 80 m 3 fahulladék keletkezik. Az egész mennyiség szerződéssel lekötött (Magyarországra szállítják).
III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése Jászó (Jasov) Község Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Fűrészpor Forgács Fakéreg Hulladék Fapor Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Jászó 60 60 0 0 0 0 0 0 0 8 8 0 0 0 0 Összesen 60 60 0 0 0 0 0 0 0 8 8 0 0 0 0 A fafeldolgozó üzemekből származó szabad és felhasznált biomassza mennyiségek Jászón (Jasov) Forrás: felmérés Jászón (Jasov) havonta 60 m 3 fűrészpor és 8 m 3 fahulladék keletkezik. A hulladékot mint fűtőanyagot értékesítik. A fűrészport a mezőgazdasági szövetkezet használja fel alomként az állattartásnál. Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) 38 JÁSZÓMINDSZENT (Poproč) Fűrészpor Forgács Fakéreg Hulladék Fapor Község Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Havonta keletkezett hulladékmennyiség (m³) Kihasznált mennyiség (m³) Felhasználható (m³) Jászóminszent 300 300 0 0 0 0 0 0 0 500 500 0 0 0 0 Összesen 300 300 0 0 0 0 0 0 0 500 500 0 0 0 0 A fafeldolgozó üzemekből származó szabad és felhasznált biomassza mennyiségek Jászómindszenten (Poproč) Forrás: felmérés Jászómindszenten (Poproč) havonta 300 m 3 fűrészpor és 500 m 3 fahulladék keletkezik. Az egész mennyiség szerződéssel van lekötve (Magyarországra szállítják).
Az asztalos műhelyekben produkált biomassza havi kimutatásban - községenként SZEPSI (Moldava nad Bodvou) Község Havonta keletkezett hulladékmennyiség Fűrészpor (m³) Forgács (m³) Fakéreg (m³) Hulladék (m³) Fapor (m³) Kihasznált mennyiség Felhasználható Havonta keletkezett hulladékmennyiség Kihasznált mennyiség Felhasználható Havonta keletkezett hulladékmennyiség Szepsi 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2,5 0 2,5 Szepsi 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5,1 5,1 0 0 0 0 Szepsi 0 0 0 7 7 0 0 0 0 3,4 3,4 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 7 7 0 0 0 0 8,5 8,5 0 2,5 0 2,5 Az asztalos műhelyekben keletkezett biomassza havi kimutatásban Szepsiben (Moldava nad Bodvou) Forrás: felmérés Az asztalos telephelyeken keletkezett fahulladék mennyisége jelentékten a fűrésztelepekhez mérve. Havonta összesen 8,5 m 3 hulladék és 2,5 m 3 fapor keletkezik Szepsi műhelyeiben. A hulladékot fűtésre használják fel. Szabad biomassza menyiség az a 2,5 m 3 fapor, amely a bútorok csiszolásánál keletkezik. Ez a biomassza nincs felhasználva, és a bútorgyártó cég a hulladéklerakó helyre szállítja. Éves mértékben ez 30 m 3 faport jelent. Kihasznált mennyiség Felhasználható Havonta keletkezett hulladékmennyiség Kihasznált mennyiség Felhasználható Havonta keletkezett hulladékmennyiség Kihasznált mennyiség Felhasználható III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése 39
III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése 40 III.7. Biomasszapotenciál a kommunális szférában Települési zöldfelület A telepéülési zöldterületek fenntartását (karbantartását) évente kétszer, tavasszal és ősszel végzik. Azok a községek, amelyeknek nincs lehetőségük komposztálásra, a hulladékot összegyűjtik, vagy gyüjtőhelyre szállítják. Mivel a községek nagy részének nincs lehetősége komposztálásra, így nem rendelkeznek megfelelő adatokkal sem az így keletkező zöldhulladékkal kapcsolatban. Azokban a községekben, ahol komposztálnak az adatok rendelkezésünkre állnak, s ezekből lehet következtetni a hasonló adatokra. Hulladéklerakó telephely A területen egy hulladéklerakó telephely található, Jászón. A Jászó-i hulladéklerakóhelyre körübelül 400 tonna fahulladék érkezik évente, amelyet ledarálnak. Főként raklapokról, zöldségesládákról illetve más csomagolóanyagokról van szó. Komposztáló lehetőségek A komposztálás a biomassza hasznosítás egyik legkörnyezetbarátabb formája, eltekintve az energiaigényes nagyüzemi formájától. A célterületen is potenciális lehetőséget jelent, néhány településen már alkalmazzák közösségi szinten. Az A területen 2 db községi komposztáló működik: Szepsiben (Moldava nad Bodvou) és Tornán (Turňa nad Bodvou). Szepsiben (Moldava nad Bodvou) évente 100 m 3 komposzt keletkezik, melyet saját részre használnak fel. Község A terület Van-e a községnek komposztáló telephelye? 1. Szeszta (Cestice) Nem 2. Csécs (Čečejovce) Nem 3. Debrőd (Debraď) Nem 4. Somodi (Drienovec) Nem 5. Udvarnok Méhész (Dvorníky Včeláre) Nem 6. Ájfalucska (Hačava) Nem 7. Áj (Háj) Nem 8. Bódvavendégi (Hosťovce) Nem 9. Tornahorváti (Chorváty) Nem 10. Jánok (Janík) Nem 11. Komarócz (Komárovce) Nem 12. Makrancz (Mokrance) Nem 13. Szepsi (Moldava nad Bodvou) Igen 14. Pány (Paňovce) Nem 15. Péder (Peder) Nem 16. Perény (Perín) Nem 17. Reste (Rešice) Nem 18. Torna (Turňa nad Bodvou) Igen 19. Tornaújfalu (Turnianská Nová Ves) Nem 20. Nagyida (Veľká Ida) Nem 21. Felsőláncz (Vyšný Lanec) Nem 22. Szádelő (Zádiel) Nem 23. Zsarnó (Žarnov) Nem Sorszám Sorszám. Komposztáló telephelyek a községekben - A terület. Forrás: felmérés Község B terület Van-e a községnek komposztáló telephelye? 24 Baska (Baška) Nem 25 Idabukóc (Bukovec) Nem 26 Hatkóc (Hodkovce) Nem 27 Hilyó (Hyľov) Nem 28 Jászó (Jasov) Nem 29 Kisida (Malá Ida) Nem 30 Mecenzéf (Medzev) Igen 31 Alsótőkés (Nižný Klatov) Nem 32 Jászóújfalu (Novačany) Nem 33 Jászómindszent ( Poproč) Igen 34 Rudnok (Rudník) Nem 35 Semse (Šemša) Nem 36 Stósz (Štós) Nem 37 Felsőtőkés (Vyšný Klatov) Nem 38 Felsőmeczenzéf (Vyšný Medzev) Igen 39 Aranyida (Zladá Idka) Nem Komposztáló telephelyek a községekben - B terület. Forrás: felmérés
A célterület B részterületén három községi komposztáló működik: Mecenzéfen (Medzev), Jászómindszenten (Poproč), Felső Mecenzéfen (Vyšný Medzev). Hasonlóan az A részterület településeihez, a községek itt is is saját részre használják fel a komposztot talajjavításra. Jászómindszenten (Poproč) évente 20 m 3 komposzt keletkezik. III.8. Biomassza hasznosítás a célterületen A kisebb faipari vállalkozások a tevékenységük során keletkezett kisebb mennyiségű fahulladékot (fűrészpor, fapor) saját részükre felhasználják. A felhasználás kizárólag hőtermelés jellegű, elsősorban a műhelyek vagy a faszárító kamrák fűtésére használják. Így pénzt takarítanak meg, ezért nem érdekük a hulladék biomaszsza eladása. Biomassza feldolgozó berendezéssel rendelkezik 2 nagyobb fafeldolgozó üzem a célterületen: Tempus- Smolnická Ottília bútorgyártó üzem.- Szepsi (Moldava nad Bodvou) Saját brikettáló préssel rendelkeznek, egyelőre csak saját üzemük hulladékát dolgozzák fel, és ezzel biztosítják a cég épületeinek a fűtését. MON DREV, Szepsi (Moldava nad Bodvou) A cég olyan brikettáló préssel rendelkezik, mely képes feldolgozni a fűrészport és egyéb mezőgazdasági hulladékot is (pl. szalmát, kukoricaszárat). Kellő alapanyag és megbízható értékesítés hiánya miatt ez a berendezés is csak saját részre hasznosul. A célterületen jelenleg 2 olyan feldolgozó cég működik, amelyek profitorientált módon hasznosítják a biomassza hulladékot. Dalkia Kelet Szlovákia Kft. - Mecenzéf (Medzev) A fadarabkákat, fahulladékot, vagdalékot dolgozza fel és az így keletkezett darált fahulladékot fűtésre használják. Egy gyűjtőhelyen a darálásra alkalmas fahulladékot összegyűjtik, aztán kétszer egy hónapban feldolgozzák. A darált fahulladék minősége, azaz fűtőértéke a hulladék nagyságától és nedvességtartalmától függ. Az ideális nedvességtartalom 23 30 %. Mecenzéfen (Medzev), Stószon (Štós) és Tornán (Turňa nad Bodvou) biomassza kazánok számára biztosítják ezzel a fűtőanyagot, amely lakótelepi fűtési és a melegvíz előállítási célokat szolgál. Szükség esetén a fűtést gázfűtéssel egészítik ki. EASTERNPACK Kft. Kassa - Szepsi (Moldava nad Bodvou) telephelye Az üzemben fűrészporból gyártanak pelletet. Részletesebb adatokat nem közöltek. Nagyobb kapacitású biomassza kazánok a térségben Mecenzéf (Medzev) A fűtést és a melegvízellátást a helyi lakótelepen egy 900 kw teljesítményű biomassza kazán biztosítja. A szepsi üzleti szakközépiskola Mecenzéfen kihelyezett telephelyén is darált fahulladék segítségével fűtenek. Torna (Turňa nad Bodvou) A Torna-i alapiskola és a lakótelep egy részének fűtését is egy 900 kw teljesítményű biomassza kazán biztosítja. Korábban búzaszalmát használtak fűtőanyagként, de ez a megoldás technikai problémák miatt túl költségesnek bizonyult, ezért darált fahulladék égetésére álltak át. Stósz (Štós) Stószon két lakóház fűtését biztosítják biomasszával. A nyári hónapokban a melegvíz ellátást gáztüzelésű kazán biztosítja. Szepsi (Moldava nad Bodvou) A Szepsi Stefan Moyses Gimnázium fűtését is darált fahulladék segítségével tervezik megoldani. 2010 márciusában a fahulladékot felhasználó kazánt ugyan üzembe helyeztek, ám még csak próbaüzemet tartottak. Ez a berendezés képes pellet, darált fahulladék, illetve brikett égetésére is. Szepsiben (Moldava nad Bodvou) néhány asztalosműhely is áttért a biomasszával való fűtésre. Köztük a már említett TEMPUS Otília Smolnická cég is saját bútorgyártási hulladékából gyárt brikettet, amivel saját épületeik fűtését biztosítják. Ugyanígy a Dyha Tirola Kft. is a termeléskor keletkezett fahulladékot használja épületei fűtésére. Ez a megoldás jellemző több olyan vállalkozásra is, ahol a gyártási folyamat során fahulladék keletkezik. Makranc (Mokrance) A Makranci (Mokrance) mezőgazdasági szövetkezetnek is van biomassza kazánja, melyben gabonaszalmával és repceszalmával fűtenek. Fűtésre a gabonaszalma 20 %-a, a repce esetében pedig 60 %-a került felhasználásra. III. A vizsgált terület biomassza-potenciál elemzése 41
VI. Zárszó Összeségében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált térségben rendelkezésre áll bizonyos mennyiségű szabad felhasználású biomassza, elsősorban a faipari ágazatban. Emellett a beredősülő gyepek fenntartásából és a városi zöldfelületek, temetők stb. kezeléséből származó zöldhulladék jelenthet további lehetőséget újabb térségbeli beruházás számára. Ugyanakkor a gyorsan változó gazdasági környezet, az energiahordozók és más termékek ill. szolgálatások árainak változása mind-mind nehézzé teszik egy hosszabb távon is gazdaságos fejlesztési lépés megtervezését. Reméljük a feltárt alapinformációk és a felvetett tágabb szempontok megalapozzák a megfontolt helyi döntéseket a biomassza hasznosítás területén. IRodalomjegyzék 42 BÜKI GERGELY: BIOMASSZA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA- BIOMAS- SZA-TERMELÉS, ENERGIAMÉRLEG. BIOENERGIA, 2007. II ÉVFOLYAM, 6. SZÁM BURJÁN ZOLTÁN: PELLETFŰTÉS. BIOENERGIA, IV. ÉVFOLYAM, 1.SZÁM CSETE SÁNDOR: A LÁGYSZÁRÚ ENERGIANÖVÉNYEK ÉS FELHASZ- NÁLHATÓSÁGUK SZILÁRD TÜZELÉSŰ ENERGETIKAI RENDSZEREKBEN III. BIOENERGIA, 2008. III ÉVFOLYAM 4. SZÁM DALLOS, GY.; GÁLHIDY, L.: BEVEZETŐ AZ ERDŐK SOKSZÍNŰ KLÍMA- VÉDELMI SZOLGÁLTATÁSAIHOZ. BIOENERGIA, 2008. III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM GONCZLIK, A.; KAZAI, ZS.; KŐRÖS, G.: ÚJ UTAK A MEZŐGAZDASÁG- BAN. ENERGIA KLUB 2005. GYULAI IVÁN: A BIOMASSZA DILEMMA. ÖKOLÓGIAI INTÉZET ALAPÍT- VÁNY, 2009. LÁNG, I.: A BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSA: VILLAMOS ENERGIA, HŐENERGIA, HAJTÓANYAG. ÚJ ENERGIA, A JÖVŐ LEHETŐSÉGE, SPRINTER, 2009. MAKAY GYÖRGY: BIOETANOL VAGY ÉLELMISZER. BIOENERGIA, 2008. III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM) MOSER M., PÁLMAI GY.: A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, 2006. POPP, J.; SOMOGYI, A.: BIOETANOL ÉS BIODÍZEL AZ EU-BAN: ÁLDÁS VAGY ÁTOK? BIOENERGIA, II. ÉVFOLYAM, 2007, 1., 2. SZÁM RÉNES JÁNOS: FÁS SZÁRÚ ENERGIAÜLTETVÉNYEK. BIOENERGIA, 2008. III. ÉVFOLYAM 5.SZÁM SZABÓ, I. M.: AZ ÁLTALÁNOS TALAJTAN BIOLÓGIAI ALAPJAI. MEZŐ- GAZDASÁGI KIADÓ 1986.
I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY I.1. POLOHA Región údolia Bodvy predstavuje prirodzený geografický celok, ktorý sa rozprestiera v západnej časti okresu Košice-okolie. Tento okres svojou rozlohou je druhý najväčší na Slovensku. Región tvorí 40 obcí s celkovou rozlohou 754,3 km 2. Počet obyvateľov regiónu predstavuje 45.795 (2001). Zo severu susedí s okresom Gelnica, na západe s okresom Rožňava. Jeho južná hranica je zároveň štátnou hranicou medzi Maďarskom a Slovenskom. Na východe hraničí s okresom Košice II, ďalej s Mikroregiónom Hornád a Ružín. I.2. DOPRAVNÁ POLOHA Cez región údolia Bodvy prechádza cesta európskeho významu E-571, spájajúca Bratislavu a Košice cez Zvolen a Rožňavu. S touto cestou sa spája jednak regionálna cesta Moldava nad Bodvou Medzev -Smolník Spišská Nová Ves, ale aj medzinárodná cesta Turňa nad Bodvou - Edelény Miskolc. Na trase Turňa nad Bodvou-Miskolc sa nachádza hraničný prechod Hosťovce-Tornanádaska, kde limit pre nákladnú dopravu predstavuje 20 t. Ďalším hraničným prechodom je pri obci Buzica s limitom do 3,5 t. Najbližším hraničným prechodom bez obmedzenia nákladnej dopravy je Kechnec-Hidasnémeti. Dopravná poloha regiónu (Zdroj: RRA Moldava) Prehľadná mapa študovaného územia (Zdroj: RRA Moldava) 43
I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 44 Železničná doprava v smere východ západ sa realizuje na trati Košice-Zvolen. Osobná preprava, ktorá sa zabezpečovala na regionálnej trati Moldava nad Bodvou- Medzev, bola zrušená k 1.2.2003. Blokovaná je aj trať z 19. storočia medzi Turňou nad Bodvou a Tornanádaska v Maďarsku. I.3. SÍDELNÁ ŠTRUKTÚRA Región tvorí 40 obcí, v ktorých žije 45.795 obyvateľov (december 2008). Sídla môžeme zaradiť do rôznych veľkostných kategórií od obce Chrováty s počtom obyvateľov 114, až po mesto Moldava nad Bodvou s 10.030 obyvateľmi. Sídelná štruktúra regiónu údolia Bodvy (zdroj: ŠÚ SR) Najviac obcí, a to 16, zaraďujeme do veľkostnej kategórie 200 499 obyvateľov. Tieto obce koncentrujú iba 12 % obyvateľov celého regiónu. Ďalšia kategória 500 999 obyvateľov zahŕňa 10 obcí, v ktorých žije asi 14 % obyvateľstva regiónu. Ďalších 6 obcí zaraďujeme do kategórie 1.000 1.999 obyvateľov, pričom v týchto obciach žije 19 % celkového obyvateľstva. Až 33 % obyvateľstva regiónu sa koncentruje v piatich obciach z veľkostnej kategórie 2.000 4.999 obyvateľov. V regióne zaznamenávame iba dve obce v kategórii do 200 obyvateľov. Nad 5.000 obyvateľov je iba mesto Moldava nad Bodvou, kde žije asi 21 % (10.030) obyvateľstva celého regiónu. Podiel obyvateľstva regiónu údolia Bodvy v jednotlivých veľkostných kategóriách sídiel (zdroj: ŠÚ SR) I.4. GEOLOGICKÉ A GEOMORFOLOGICKÉ POMERY Západnú časť Košickej kotliny tvorí povodie Bodvy ako prirodzený geografický celok. Rovinaté a pahorkatinové územie je tvorené neogénnymi a kvartérnymi sedimentmi ( štrky, íly). Južná časť má rovinatý charakter, kde nadmorská výška nepresahuje 200 m. Severnú, resp. severovýchodnú časť reprezentuje Medzevská pahorkatina ležiaca pri úpätí Volovských vrchov. Nadmorská výška v tejto časti regiónu sa pohybuje v rozpätí 300 1.000 m. Severozápadná, resp. západná časť územia susedí so Slovenským krasom, ktorý leží v nadmorskej výške 500 až 800 m. Slovenský kras budujú triasové vápence a dolomity. Študované územie z juhu hraničí s Bodvianskou pahorkatinou tvorenou neogénnymi sedimentmi, kde sa nadmorská výška pohybuje do 300 m (aj Csereháti dombság v Maďarsku). V tejto časti sa nachádza štátna hranica s Maďarskom. Smerom na východ územie pokračuje v Košickej rovine, smerom k povodiu rieky Hornád. Najnižšie položené miesto regiónu s nadmorskou výškou 169 m sa nachá- Geomorfologické pomery širšieho územia regiónu (Zdroj: RRA Moldava)
dza pri obci Hosťovce, kde rieka Bodva opúšťa územie regiónu i Slovenska (pokračuje do Maďarska a vlieva sa do rieky Slaná). Najvyššie položeným miestom s nadmorskou výškou 1.186 m je vrch Osadník, ktorý je situovaný v severozápadnej časti regiónu. I.5. KLIMATICKÉ POMERY Väčšinu územia zaraďujeme do teplej klimatickej oblasti, presnejšie do jej mierne vlhkej podoblasti. Táto podoblasť charakterizuje 50 a viac letných dní (to sú také dní, keď teplota cez ďeň vystúpi nad 25 oc). Priemerná ročná teplota sa pohybuje v rozpätí od 8 až do 10 oc, januárová priemerná teplota je okolo 1 až 3 oc, oproti tomu priemerná teplota v júli predstavuje 20 oc. Priemerný ročný úhrn zrážok sa pohybuje od 550 do 750 mm. Severozápadná časť regiónu, ktorá leží pri úpätí Slovenského krasu, sa nachádza už v mierne teplej oblasti. V tejto časti sa priemerná ročná teplota pohybuje na úrovni 4 8 oc, počet letných dní je menej ako 50. Z klimatického hľadiska je zaujímavá najmä 4 km dlhá Zádielská dolina, ktorá sa nachádza práve v severozápadnej časti regiónu. Časté sú tu teplotné inverzie, o čom svedčí nižšia priemerná ročná teplota pre nižšie položené časti tiesňavy, a vyššie priemerné teploty pre vyššie polohy. K tejto situácii sa prispôsobilo i rastlinstvo, čiže vo výskyte jednotlivých druhov môžeme pozorovať tiež inverzie. Povrchové vody územia (Zdroj: RRA Moldava) I.6. VODSTVO Celý región patrí do povodia rieky Bodva, ktorá je ľavostranným prítokom Slanej, do ktorej sa vlieva pri obci Boldva v Maďarsku. Bodva pramení na rozhraní Slovenského krasu a Volovských vrchov, pri severovýchodnom úpätí vrchu Osadník, v nadmorskej výške 890 m. Odtiaľ pokračuje po hranici Slovenského krasu medzi Jasovom a Moldavou nad Bodvou v dĺžke asi 10 km, pričom túto oblasť reprezentuje Jasovská planina a Medzevská pahorkatina. Prevládajúce sú tu vápencové brekcie. Na tomto úseku, čiže na hranici neogénnych sedimentov a krasových hornín, značnú časť svojej vody Bodva stratí. Bodva takýmto spôsobom zásobuje pramene krasu. Na základe hydrologických meraní bolo zistené, že až 30 50 % vody prameňa v Drienovci je dodáva- I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 45
I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 46 Rieka Bodva v meste Moldava nad Bodvou v lete 2007 (Foto: Petrik Ervin) ná riekou Bodva. Výdatnosť tohto prameňa je 180 l/s, čím je najvýznamnejším zdrojom pitnej vody študovaného územia. Celková rozloha povodia Bodvy je 11.727 km 2, z toho na Slovensko pripadá iba 890,4 km 2. Z jej celkovej dĺžky, ktorá predstavuje 113 km, na Slovensku je 48,4 km. Priemerný prietok rieky v bode, kde opúšťa územie Slovenska i mikroregiónu, predstavuje 5,2 m 3 /s. Z toho vychádza, že celkový objem odtoku vody na rieke Bodva je 88 mil. m 3 (Hydrologická stanica Hídvégardó). Najvýznamnejšími prítokmi Bodvy sú Ida (jej dĺžka je 52 km) a Turňa (jej dĺžka je 31 km). Z celkového množstva odvádzanej vody v povodí až 67 % pripadá na tieto prítoky. Značná časť vody rieky Bodva sa akumuluje ako pitná voda v nádrži pri mestečku Medzev, odtiaľ je odvádzaná do Košíc, kde sa potom dostane do rieky Hornád. Do Bodvy sa pri obci Peder vlieva rieka Ida, ktorá pramení v blízkosti Kojšovskej hole. Voda rieky Ida sa akumuluje vo vodných nádržiach obce Bukovec, z ktorej je odvádzaná tiež do Košíc, zároveň do povodia rieky Hornád. Vodná nádrž Bukovec je svojou rozlohou najväčšou umelou stojatou vodou regiónu, pričom z nej sa dodáva voda do hutníckeho závodu U.S. Steel Košice, s.r.o. Táto voda po čistení zo závodu je odvádzaná do rieky Hornád. Doteraz spomínané umelé zásahy zapríčinili nedostatok vody v regióne. Ďalším negatívnym zásahom bolo odvodnenie pôvodne močaristej oblasti medzi Veľkou Idou a Janíkom na konci 19. a na začiatku 20. storočia za účelom získať poľnohospodársku pôdu. V súčasnosti táto oblasť sa už zavlažuje. Neustálym odvodňovaním klesá aj zásobovanie regiónu vodou (okrem Slovenského krasu). Nedostatok vody sa prejavuje najmä v letných mesiacoch a to vysychaním rieky medzi obcami Hatiny a Peder. Jediným prirodzeným jazerom územia je Sivé jazero pri obci Paňovce. V dôsledku suchého počasia v poslednom desaťročí aj toto jazero vysychá, postupne sa z neho vytvára močiar. Môžeme ešte spomenúť z územia niekoľko menších umelých jazier ako napr. Perínske rybníky, Turniansky rybník, Jasovské rybníky, vodná nádrž Janík a vodná nádrž Lánec. Na severe územia, kde v minulosti bolo rozšírené kováčstvo, boli vybudované tajchy poháňajúce vodné kolesá hámorov. I.7. PÔDNY FOND Značnú časť regiónu pokrývajú lesy (43,3 %), ktoré sa koncentrujú najmä v hornatej severnej resp. severozápadnej oblasti regiónu. Južná a juhovýchodná časť v dôsledku dlhodobej deforestácie je bezlesnou rovinou. Tu sa nachádza väčšina ornej pôdy (36,68 %), ktorá je druhým dominujúcim druhom pozemku v štruktúre pôdneho fondu. Na treťom mieste sú trvalo trávne porasty (TTP) s podielom 11,47 %. Sú charakteristické najmä pre severnú časť územia. Ďalej nasledujú zastavané plochy (3,97 %), záhrady, vodné plochy a ostatné plochy. Najmenšie zastúpenie v štruktúre pôdneho fondu majú sady (0,27 %) a vinice (0,12 %). Druh pozemku rozloha (ha) % orná pôda 26.936,7 36,68 vinice 88,3 0,12 záhrady 1.001,0 1,36 sady 196,1 0,27 TTP 8.423,7 11,47 lesné pozemky 31.802,2 43,30 vodné plochy 1.008,9 1,37 zastavané plochy 2.916,5 3,97 ostatné plochy 1.067,3 1,45 Štruktúra pôdneho fondu regiónu údolia Bodvy (Zdroj: ŠÚ SR)
Turniansky hradný vrch (Foto: Petrik Ervin) I.8. OCHRANA PRÍRODY Národný park Slovenský kras Juhozápadná časť Košickej kotliny je zo severu a západu obklopená planinami Slovenského krasu. Slovenský kras predstavuje najrozsiahlejšie krasové územie planinového typu v strednej Európe, pričom planiny sú oddelené hĺbokými kaňonmi a strmými bočnými stenami. V roku 1973 územie Slovenského krasu bolo vyhlásené za chránené. Územie Slovenského krasu bolo v roku 1977 zapísané do medzinárodnej siete biosférických rezervácií v rámci programu UNESCO Človek a biosféra (Man and the Biosphere). Výbor svetového dedičstva UNE- SCO v decembri roku 1995 12 Hlaváčik jarný (Adonis vernalis) na Zádielskej planine (Foto: Petrik Ervin) jaskýň Slovenského krasu a ďalšie z priľahlého Aggtelekského krasu zapísal do zoznamu svetového kultúrneho a prírodného dedičstva. Dňa 13. februára 2002 Slovenský kras bol vyhlásený za národný park. Čo sa týka flóry Slovenského krasu, zaraďujeme ho medzi druhovo najbohatšie územia Strednej Európy. Vyskytujú sa tu mnohé endemické druhy ako napr. rumenica turnianska (Onosma tornensis), ktorá je zaradená do Červenej knihy Medzinárodnej únie ochrany prírody a prírodných zdrojov (IUCN) ako kriticky ohrozený druh. Na území národného parku sa nachádza Zádielská planina lokálneho významu a Plešivecká planina regionálneho významu, resp. Hrhovské rybníky a Dolný vrch. Na rozhraní Slovenského krasu a Košickej kotliny sa nachádzajú tri Najužší úsek Zádielskej doliny (Foto: Petrik Ervin) národné prírodné pamiatky: Drienovská jaskyňa, Kunia priepasť a Jaskyňa skalistého potoka; dve národné prírodné rezervácie: Turniansky hradný vrch a Zádielska tiesňava; jedna prírodná rezervácia a to Zemné hradisko. Na území národného parku resp. v jeho ochrannom pásme sa nachádzajú nasledovné sídla: Hačava, Háj, Zádiel, Dvorníky-Včeláre,- Turňa nad Bodvou, Drienovec, Debraď, Jasov a Medzev. Vchod do Zádielskej doliny. Vľavo Horný vrch, vpravo Jasová planina (Foto: Petrik Ervin) I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 47
I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY Územie národného parku 48 Ochranné pásmo národného parku NATURA 2000 ekologická sieť Európskej únie NATURA 2000 predstavuje sústavu chránených území EÚ, ktorej cieľom je ochrana prírodného dedičstva, ktoré je dôležité nielen pre samotnú členskú krajinu, ale aj pre celú EÚ. Táto sieť zabezpečuje ochranu prírodných biotopov, voľne žijúcich rastlinných a živočíšnych druhov, ďalej zachovanie biodiverzity a zároveň prispeje k zachovaniu, resp. obnoveniu ochrany jednotlivých druhov. NATRURA 2000 zahŕňa dva typy chránených území, ktoré sú vymedzené na základe dvoch smerníc EÚ. Prvou je smernica o ochrane voľne žijúcich vtákov, na základe ktorej sú vymedzené chránené vtáčie územia (CHVÚ). Druhou je smernica o ochrane biotopov, voľne žijúcich živočíchov a voľne rastúcich rastlín, na základe ktorej sú vymedzené územia európskeho významu. CHVÚ 1 CHVÚ Slovenský kras 2 CHVÚ Košická kotlina Územie Slovenského krasu v študovanom území podľa riaditeľstva NP Slovenský kras Chránené vtáčie územia regiónu (Ministerstvo životného prostredia SR)
Chránené vtáčie územia V regióne sa nachádzajú dve chránené vtáčie územia: Chránené vtáčie územie Slovenský kras jeho územie s rozlohou 40.616 ha sa do veľkej miery prekrýva s biotopmi Národného parku Slovenský kras Chránené vtáčie územie Košická kotlina jeho rozloha je 17.354,31 ha, jeho cieľom je zabezpečiť ochranu jednotlivých typov biotopov pre sťahovavých druhov vtákov za účelom ich prežitia a rozmnožovania. Košická kotlina predstavuje jedno z troch významných území kde sa občas vyskytuje sokol rároh (Falco cherrug), resp. pravidelne hniezdia sova dlhochvostá (Strix uralensis), ďateľ hnedkavý (Dendrocopos syriacus), bocian biely (Ciconia ciconia), prepelica poľná (Coturnix coturnix) a orol kráľovský (Aquila heliaca). I.9. Kvalita povrchových vôd Najvýznamnejším tokom územia je Bodva, práve preto pri hodnotení kvality povrchových vôd sa opierame o kvalitu vody tohto toku. Zdrojom údajov je Slovenská agentúra životného prostredia (SAŽP), ktoré sú získané z úseku medzi Medzevom a štátnou hranicou. Zo šiestich sledovaných ukazovateľov 3 zaraďujeme do III. triedy, zvyšné tri ukazovatele do IV. triedy. Ani jeden z ukazovateľov nebol zaradený do V, teda najhoršej kategórie. Rieka bola zaradená do IV. triedy silne znečistená voda a to kvôli ukazovateľom ako kyslíkový režim, mikrobiologické parametre, mikropolutanty. Po porovnaní ukazovateľov (najmä kyslíkový režim, fyzikálno-chemické a mikrobiologické ukazovatele) z obdobia 2004 2005 môžeme konštatovať, že na sledovanom úseku došlo k zhoršeniu kvality vody. Z ôsmich ukazovateľov sledovaných v roku 2007 dva nevyhovovali Nariadeniu vlády SR č. 296/2005. Výskum poukázal na výskyt koliformných baktérií. Podľa meraní môžeme konštatovať, že kvalita vody Bodvy má kolísavý charakter, avšak dlhodobo sa zhoršuje. I.10. KVALITA PODPO- VRCHOVÝCH VÔD Kvalitu podpovrchových vôd Slovenská agentúra životného prostredia v regióne sleduje v piatich lokalitách. Z týchto lokalít v štyroch boli výsledky z hľadiska všetkých sledovaných ukazovateľov vyhovujúce kritériám Nariadeniu vlády SR č. 354/2006. V prípade zvyšnej lokality nachádzajúcej sa južne od Moldavy nad Bodvou koncentrácia SO4, Cl, Sb a N prekročila povolené limity. Z dôvodu postupného vysychania územia, okrem Slovenského krasu, zásoby vody sa znižujú. V letných mesiacoch suchších rokov v okolí Moldavy nad Bodvou rieka Bodva úplne vysychá, čo má negatívny dopad na rastlinstvo a živočíšstvo rieky. To isté platí aj pre ostatné vodné toky v centrálnej a juhovýchodnej časti regiónu. V blízkosti východnej hranice sa nachádzajúca spoločnosť U.S. Steel Košice, s.r.o. produkuje veľké množstvo oceliarskej trosky, z ktorého vzniknutá halda do veľkej miery znečisťuje podpovrchové vody. I.11. ZNEČISTENIE OVZDUŠIA Podľa environmentálnej regionalizácie Slovenska platného od roku 2005, úroveň životného prostredia Slovenska môžeme charakterizovať v piatich stupňoch. I. stupeň prostredie vysokej úrovne, II. stupeň prostredie vyhovujúce, III. stupeň prostredie mierne narušené, IV. stupeň prostredie narušené, V. stupeň - prostredie silne narušené. Študované územie z hľadiska kvality ovzdušia zaraďujeme medzi stupne III. a V. Územie zaťažuje najmä koncentrácia tzv. PM10 (prachové častice menším priemerom ako 10 mikrometrov). Výnimkou je obec Hačava, čiastočne aj územie obcí ako napr. Štós, Zlatá Idka, Vyšný Klátov, Medzev a Horný Medzev. V týchto obciach platí I. resp. II. stupeň. Zhoršená kvalita ovzdušia je výsledkom prašnosti z banskej činnosti (západná časť) a hutníctva (východná časť, U.S Steel). Na základe environmentálnej regionalizácie vypracovanej Slovenskou agentúrou životného prostredia, región údolia Bodvy je sčasti zaradený do silne znečistenej ohrozenej Košickej oblasti. I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 49
I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 50 Kvalita životného prostredia regiónu I. stupeň prostredie vysokej úrovne II. stupeň prostredie vyhovujúce III. stupeň prostredie mierne narušené IV. stupeň prostredie narušené V. stupeň - prostredie silne narušené Kvalita životného prostredia regiónu (Zdroj: Ministerstvo životného prostredia SR) I.12. BODOVÉ ZDROJE ZNEČISTENIA Sem zaraďujeme také zdroje znečistenia bodového charakteru ako napr. skládky odpadov fungujúcich na základe osobitných podmienok, haldy zo starej banskej činnosti, znečistené oblasti po bývalej sovietskej armáde, priemyselné a poľnohospodárske areály, ktoré znečisťujú alebo môžu znečisťovať životné prostredie, a tak negatívne pôsobia na prostredie a zdravie človeka. Najvýznamnejšou záťažou je skládka nebezpečného odpadu bývalej spoločnosti TESLA v Moldave nad Bodvou. Časť odpad vytvára sklo, ale aj svietidlá, ortuť a iné znečisťujúce kovy. Táto skládka sa nachádza mimo areálu bývalého závodu v katastri obce Mokrance. Firma bola zatvorená v roku 1996. Ďalšími zdrojmi znečistenia sú priemyselné a banské haldy, ktoré negatívne vplývajú na povrchové a podpovrchové vody regiónu. Haldy sú zdrojom sekundárneho prachu. Sem zaraďujeme napr. VSH, a.s. Turňa nad Bodvou zameriavajúca sa na 5ažbu a spracovanie vápenca, Carmeuse Slovakia, s.r.o., baňa v obci Včeláre, PD Drienovec. Na kvalitu životného prostredia regiónu vplývajú aj staré bodové zdroje ako napr. kameňolom a štrkovisko pri obci Drienovec a Dvorníky. Nízku kvalitu životného prostredia regiónu zapríčinili aj zdroje mimo študovaného územia ako napr. halda metalurgickej trosky v blízkosti obce Veľká Ida. I.13. EKOLOGICKÁ STABILITA ÚZEMIA Ekologická stabilita je indikátorom rezistencie územia voči vonkajším zásahom. Tieto zásahy môžu byť umelé, človekom spôsobené (znečisťovanie, výstavba atď.), ale aj prirodzené (povodne, zosuvy atď.). Študované územie disponuje oblasťami, ktoré môžeme zaradiť do jedného z piatich stupňov stability.
I.14. VYUŽITIE ZEME Využitie zeme v regióne závisí najmä od kvality a zloženie pôdy, rozmiestnenia chránených území. Z celkovej rozlohy územia poľnohospodárska pôda zaberá 49,9 % (z toho 36,68 % orná pôda, 11,47 % TTP). Severovýchodná časť územia je reprezentovaná najmä planinami Slovenského krasu, ktoré sú pokrývané lesmi. Do tejto časti zasahuje aj Národný park Slovenský Kras, ktorý je zároveň biosférickou rezerváciou. Tieto podmienky predisponujú územie na vedecko-výskumné ciele, na druhej strane na ochranu genetickej, druhovej a krajinnej diverzity. Výrazné obmedzenia na tomto území nevylučujú turistické a rekreačné činnosti, resp. lesohospodársku činnosť. Ďalšími výraznými druhmi pozemku územia sú lúky a pasienky (trvalo trávne porasty), ktorých stupeň využívania je nízky. V prvom rade v severozápadnej časti, na území národného parku, platné predpisy veľmi prísne obmedzujú alebo úplne vylučujú hospodárske využitie. V druhom rade znižujúca sa konkurencieschopnosť miestnych farmárov znížila chov hovädzieho dobytka, oviec a kôz, čo zapríčinilo pokles miery využívania lúk a pasienok. Mimo území ochrany prírody, lesného hospodárstva a trvalo trávnych porastov, typická je pre región intenzívna poľnohospodárska činnosť. Zavlažovanie Ekologická stabilita regiónu (Zdroj: Ministerstvo životného prostredia SR) je nevyhnutné kvôli nedostatku vody, avšak toto predstavuje určité riziko pre odvetvie. Naštartovanie a rozšírenie ekologického poľnohospodárstva je obmedzované nízkou kvalitou životného prostredia. Naopak, aplikovaním ekologického poľnohospodárstva môžeme znížiť mieru environmentálnych záťaží. Najmenej kvalitná východná časť regiónu by mohla byť vhodná na pestovanie energetických rastlín, lebo kvalita zložiek životného prostredia v tomto prípade by nezohrávala významnú úlohu. I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 51 výrazne stabilné územie stabilné územie stredne stabilné menej stabilné územie nestabilné územie
I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 52 I.15. ORGANIZAČNÁ ŠTRUKTÚRA REGIÓNU V roku 2008 v regióne bolo zaregistrovaných 1.868 podnikateľských činností. Z toho počet fyzických osôb (živnostníci, SHR atď.) predstavuje až 1.381. Počet právnických osôb a neziskových organizácií je približne vyrovnaný. územie počet organizácií právnické osoby ziskové organizácie fyzické osoby neziskové organizácie Košický kraj 46.061 7.878 34.060 4.123 Okres Košice a okolie 4.692 610 3.577 505 Údolie Bodvy 1.868 242 1.381 245 Presnejší obraz sa vytvorí percentuálnym vyjadrením. územie počet organizácií právnické osoby ziskové organizácie fyzické osoby neziskové organizácie Košický kraj 100,0 17,1 73,9 8,9 Okres Košice a okolie 100,0 13,0 76,2 10,8 Údolie Bodvy 100,0 13,0 73,9 13,1 Ak porovnáme jednotlivé územné jednotky môžeme konštatovať, že región údolia Bodvy disponuje vyšším podielom neziskových organizácií, medzi ktoré zaraďujeme napr. organizácie cirkevné, športové, kultúrne, resp. organizácie samospráv alebo zamerané na rozvoj regiónu. Významné je zastúpenie národnostných organizácií a združení. Z hľadiska podielu podnikateľov región vo vzťahu k okresu Košice a okolie vykazuje vyšší podiel, vo vzťahu ku kraju rovnaký. Naopak, podiel obchodných spoločností v regióne je nižší ako na úrovni kraja, v porovnaní s okresom je zase vyšší. Rozdiel medzi regiónom a vyššími územnými jednotkami sa prejaví hlavne vtedy, ak sa porovnajú počty podnikaní s počtom obyvateľov. Z tohto pohľadu v regióne na 1.000 obyvateľov pripadá iba 35 podnikaní, čo zaostáva za krajom (55 podnikaní na 1.000 obyvateľov) i okresom (41 podnikaní na 1.000 obyvateľov). Región v počte obchodných spoločností na 1.000 obyvateľov (5 spoločností) mierne zaostáva za okresom (6 spoločností na 1.000 obyvateľov), ale výraznejšie zaostáva v porovnaní s krajom (10 spoločností na 1.000 obyvateľov). Z pohľadu podnikateľov fyzických osôb región zaostáva za krajom i okresom. územie právnické osoby fyzické osoby Košický kraj 10,4 44,9 Okres Košice a okolie 6,0 34,9 Údolie Bodvy 5,2 29,6 Organizačná štruktúra regiónu vo vzťahu k vyšším územným jednotkám (Zdroj: ŠÚ SR) Počet jednotlivých foriem podnikaní vo vzťahu k počtu obyvateľov (Zdroj: ŠÚ SR)
I.16. ZAMESTNANOSŤ Pri analýze jednotlivých odvetví a počtov zamestnancov sme zohľadnili všetky ziskové subjekty, ale analýzu dvoch foriem ziskových subjektov sme vypracovali oddelene. Jednotlivé subjekty sme podľa počtu zamestnancov zaradili do nasledovných veľkostných kategórií: 1 kategória 0 9 zamestnancov 2 kategória 10 49 zamestnancov 3 kategória 50 249 zamestnancov 4 kategória 250 499 zamestnancov V regióne nejestvuje ani jeden subjekt s počtom zamestnancov nad 500. Právnické osoby (obchodné spoločnosti) Najviac právnických osôb môžeme zaradiť do kategórií 1. a 2, pričom v 1. kategórii dominuje veľkoobchod. Toto hospodárske odvetvie vytvára pomerne málo pracovných miest, lebo dokáže fungovať aj s malým počtom zamestnancov, ďalej nepotrebuje výrobné a obchodné areály, nezávisí od veľkých investícií do výroby. Významnými zamestnávateľmi sú spoločnosti z potravinárskeho priemyslu (napr. miestne pekárne, cukrárske výroby, výroba nápojov a mlyn GUBEK v Moldave nad Bodvou) resp. drevospracujúceho odvetvia a stavebníctva. Okrem týchto odvetví do 1. až 3. kategórie zaraďujeme výrobu kovových konštrukcií, osobnú a nákladnú dopravu. Poľnohospodárstvo predstavuje jediné odvetvie, ktorého subjekty sú zastúpené vo všetkých kategóriách, ale najmä vo štvrtej (50 249 zamestnancov). Do štvrtej kategórie, okrem dvoch poľnohospodárskych subjektov, Právnické subjekty regiónu podľa odvetví a jednotlivých veľkostných kategórií (Zdroj: ŠÚ SR) Fyzické osoby regiónu podľa odvetví a jednotlivých veľkostných kategórií (Zdroj: ŠÚ SR) I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 53
I. CHARAKTERISTIKA ÚDOLIA KAŇAPTY 54 zaraďujeme aj VSH, a.s. Turňa nad Bodvou (spracovanie nerastných surovín, výroba cementu). Výroba kovových konštrukcií, strojov, elektrických motorov a iných zariadení je založená na hutníckych a strojárenských tradíciách regiónu, čiže sú úzko späté s výrobou prvotných surovín, najviac s hutníckou spoločnosťou U.S. Steel Košice, s.r.o. Fyzické osoby Podnikateľské činnosti fyzických osôb zaraďujeme najmä do 1. veľkostnej kategórie, vo výnimočných prípadoch do 2. kategórie, čo je pochopiteľné. Fyzické osoby podnikajú najmä v odvetviach ako napr. maloobchod, poľnohospodárstvo, veľkoobchod, ubytovacie a stravovacie služby, zdravotníctvo, stavebníctvo/plánovanie. Maloobchod v malých obciach je reprezentovaný obchodmi (najmä potraviny), ktoré zamestnávajú iba niekoľko osôb. Nie je zriedkavé ani to, keď zamestnaný je iba majiteľ a popri tom v rámci rodiny funguje systém výpomoci. Situácia vo veľkoobchode je podobná ako u právnických osôb, väčšinou fungujú bez zamestnancov. Poľnohospodárstvo reprezentujú prvovýrobcovia a samostatne hospodáriace roľníci, pričom vytvárajú iba málo pracovných miest. Zdravotníctvo reprezentujú obvodní lekári, ktorí ponúkajú iba veľmi málo pracovných príležitostí. Vytváranie nových pracovných miest je výraznejšie najmä v stavebníctve, doprave, lesnom hospodárstve a potravinárskom priemysle. Hospodárska kríza sa najviac prejavila v stavebníctve, ale negatívne vplývala na všetky odvetvia v regióne. I.17. ODVETVOVÁ ŠTRUKTÚRA Odvetvovú štruktúru regiónu údolia Bodvy budeme analyzovať na základe všetkých podnikateľských subjektov a podľa ich činností. Do analýzy sme nezahŕňali prvovýrobcov a fyzické osoby so slobodným povolaním. Najviac podnikateľov podniká v obchode, ktorého podiel v celkovej štruktúre predstavuje až 46,8 %. Za obchodom nasleduje priemysel s podielom 15,7 %. Stavebníctvo, poľnohospodárstvo, ubytovacie a stravovacie služby sa pohybujú na úrovni 6 9 %. Najmenej podnikaní funguje v rámci lesného hospodárstva. Služby Odvetvová štruktúra hospodárstva regiónu (Zdroj: ŠÚ SR) Pri službách boli zohľadnené podnikania, ktoré zamestnávajú viac ako 3 zamestnancov. Najviac, približne 55,5 % zaregistrovaných podnikaní funguje v rámci maloobchodu a poradenských služieb. Tieto činnosti nasleduje predaj a oprava auta (23,8 %). Významnou oblasťou je aj vzdelávanie dospelých (5,3 %), kam zaraďujeme aj autoškoly. Podiel služieb v regióne (Zdroj: ŠÚ SR) Výrobné odvetvia Analýza bola vypracovaná na základe tej istej metodiky ako pri službách. V zastúpení jednotlivých výrobných odvetví nemôžeme pozorovať väčšie rozdiely ako v prípade služieb. Na prvom mieste je výroba kovových konštrukcií (29,1 %), na druhom mieste spracovanie dreva (21,2 %), ďalej výroba elektrických strojov a zariadení (17,8 %). Podiely v prípade ostatných odvetví nepresahuje 10 %. Podiel výrobných odvetví v regióne (Zdroj: ŠÚ SR)
II. úvod do problematiky biomasy a jej využívania Táto kapitola bola vypracovaná na základe štúdie A biomassza dilemma od Dr. Ivána Gyulaiho. Aj touto cestou chceme poďakovať autorovi za súhlas. II.1. Pojem biomasy Biomasa predstavuje biologickú organickú hmotu v jednej biocenóze alebo bióme. Tvoria ju na súši alebo vo vode žijúce resp. nedávno odumreté organizmy (rastliny, živočíchy, mikroorganizmy); produkty biotechnologických odvetví; biologické produkty, vedľajšie produkty a odpady človeka, živočíchov, priemyslu a pod. Biomasa nezahŕňa hmotu človeka. Prvotným zdrojom biomasy je asimilácia (fotosyntéza) rastlín. Vznik a priebeh tohto procesu je ústrednou témou produkčnej biológie. Rastlinnú biomasu nazývame ako fytomasu, živočíšnu ako zoomasu. Podľa pozície v produkčno-spotrebnom reťazci rozlišujeme prvotnú, druhotnú a terciárnu biomasu. Prvotnú biomasu predstavuje prirodzená vegetácia, kultúry ornej pôdy, lesy, lúky, pasienky, záhradnícke rastliny, vodné rastliny. Druhotná biomasa je súhrn všetkých živočíchov, úžitkových zvierat, ďalej hlavných produktov, vedľajších produktov a odpadov živočíšnej výroby. Terciárna biomasa zahŕňa všetky hlavné produkty, vedľajšie produkty a odpady priemyselných odvetví spracujúcich biologickú hmotu, ďalej biologické odpady ľudských sídiel (Környezetvédelmi Lexikon). II.2. Biomasa ako obnoviteľný, ale vyčerpateľný zdroj energie Primárne zdroje energie môžeme rozdeliť na dve skupiny. Do prvej zaraďujeme neobnoviteľné zdroje ako uhlie, ropa, zemný plyn a urán. Druhú skupinu tvoria obnoviteľné zdroje ako slnečná, veterná, vodná energia a energia získaná z biomasy. Zdroje energie môžeme členiť aj podľa vyčerpateľnosti. Kým neobnoviteľné zdroje energie sú vyčerpateľné, tak z obnoviteľných zdrojov slnečná a veterná energia sú nevyčerpateľné, naopak biomasa je taktiež vyčerpateľný zdroj energie. Biomasa je teda obnoviteľný, ale vyčerpateľný primárny zdroj energie. Z primárnych zdrojov energie môžeme vyrábať sekundárne zdroje energie, prostredníctvom rôznych výrobných procesov môžeme získať pohonné látky alebo elektrickú energiu. Tieto procesy sa líšia v účinnosti a vplyvoch na životné prostredie. II.3. Oblasti energetického zužitkovania biomasy Energetické zdroje z poľnohospodárstva členíme nasledovne: pevná biomasa; tekuté biopalivá; bioplyn Odbory pestovania energetických surovín: - zriadenie drevinových energetických plantáží (agát, jelša, vŕba, topoľ atď.) - pestovanie rastlín na ornej pôde (energetická tráva, trsť atď.) - pestovanie olejnín na výrobu bionafty (slnečnica, repka olejná, jatropha atď.) - rastliny vhodné na výrobu etanolu (pšenica, jačmeň, kukurica, cirok atď.) Kultúry vytvorené na výrobu energie nazývame energetické plantáže. Tieto plantáže môžu byť kultúry drevinových alebo bylinných energetických rastlín. Energetický zisk prirodzených lesov sa pohybuje v rozpätí 15 20 GJ/ ha/rok. Výhrevnosť živej drevnej hmoty je 10 MJ/kg, v suchom stave sa výhrevnosť jednotlivých druhov drevín líši o 5 %. Drevo na kúrenie disponuje výhrevnosťou 17 MJ/kg. Rodinný dom priemernej veľkosti a priemernými technickými parametrami ročne spotrebuje približne 3.000 m 3 zemného plynu, pričom energetický zisk tohto množstva činí asi 100.000 MJ. Z jedného hektára topoľovej plantáže môžeme získať ročne 20 až 23 t suchého dreva s energetickým ziskom asi 400.000 MJ (Rénes, 2008). Čiže z 1 hektára topoľovej plantáže dokážeme ročne vykurovať dva rodinné domy. II.4. Využitie vedľajších produktov a odpadov Aj keď sa kvantitatívne odhady o vzniknutom množstve vedľajších produktov a odpadov zo spracovávania biomasy z ornej pôdy, záhradníctva a spracovávania poľnohospodárskych produktov 55
II. úvod do problematiky biomasya jej využívania 56 značne líšia, až 40 45 % takej biomasy môžeme využiť na energetické účely. Samozrejme zužitkovanie ovplyvňujú náklady na výrobu energie, ale aj možnosti podpory. Značnú časť výdavkov ovplyvňuje veľkosť výkupného priestoru, čo určí aj prepravné vzdialenosti, ale aj rozmiestnenie a veľkosť spracovateľských kapacít. V súčasnej dobe schopný konkurencie a rentabilné je najmä výroba peliet. Pri ďalšom náraste cien ropy a zemného plynu môžeme počítať väčšou rentabilitou aj pri zužitkovaní odpadu. Pelety: Valcovité granule s priemerom 6 9 mm, lisované z dreva, piliny alebo hobliny. Spaľovanie peliet je možné iba v peletových kotolných systémoch, ktoré pozostávajú z troch častí: zásobník, horák a výmenník tepla, ktorý odovzdáva vyrobené teplo do vykurovacieho systému. Účinnosť prevyšuje až 90 %. V priemere 2 kilogramy peliet nahradí 1 m 3 zemného plynu (internetová stránka Pellet Hungary Kft., 2009). Ročná tepelná spotreba priemerného rodinného domu (120 m 2 ) je 25.500 kwh. Pri cene 131 Ft za m 3 zemného plynu, celkové výdavky na kúrenie za jeden rok predstavuje 410.000 Ft. Cena peliet je premenlivá, ale môžeme počítať s cenou 41 45 Ft za kilogram. Výhrevnosť peliet pri 90 % -nej účinnosti je 18 MJ/kg, čiže 5 kwh/kg. Podľa tohto vzťahu za rok by sme spotrebovali 5.660 kg peliet, pričom za toto množstvo by sme zaplatili 255.000 Ft. Úspora v porovnaní so zemným plynom je 140.000 Ft. Doba návratnosti vstupných nákladov predstavuje 3 roky (Burján, 2009). Zavedenie alternatívnych riešení je často obmedzené, spomalené už existujúcou infraštruktúrou. Napriek tomu, že pelety sú konkurencieschopné, pre väčšinu obyvateľstva je to nezaplatiteľnou technológiou. Dôvodov je viac napr. výmena tradičného kotla na peletový alebo vytvorenie skladovacích kapacít, s tým súvisiace vysoké investície alebo ich strednodobá až dlhodobá návratnosť atď. Štrukturálne zmeny môžu byť vyvolané iba výrazným nárastom cien, avšak ceny jednotlivých energetických surovín sú závislé od seba a to kvôli pôsobeniam trhových mechanizmov, resp. zo strany nárokov na fosílne palivá. Práve preto nemôžeme očakávať výrazné rozdiely v cenách medzi alternatívnymi a fosílnymi zdrojmi. Ich cena sa spája preto, lebo na výrobu alternatívnych pohonných látok a palív, ale aj na výrobu primárnej biomasy využívame fosílne energetické zdroje. Takto je to úplnou ilúziou, že cena biopalív sa odtrhne od nárastu cien fosílnych zdrojov energie. Existujú aj výnimky napr. bioplyn, v prípade ktorého energia získaná zo sekundárneho zdroja energie pokrýva všetky výdavky na výrobu energie. II.5. Globálny pohľad Biomasa za uhlím, ropou a zemným plynom predstavuje štvrtým najrozšírenejším zdrojom energie. Pri uspokojení energetických nárokov sa jednotlivé zdroje podieľajú nasledovne: uhlie 23,69 %, ropa 35,81 %, zemný plyn 20,08 %, jadrové palivo 6.56 %, drevo na kúrenie 11,15 %, vodná energia 2,32 %, geotermálna energia 0,37 %, solárna energia 0,01 %, veterná energia 0,01 % (Vital Signs, 2006 2007). Podľa odhadov energia uskladnená v biomase na súši predstavuje 25.000 EJ, z čoho sa ročne obnoví 3.000 EJ. Priemerná ročná spotreba energie sveta v roku 2005 predstavovala 478 EJ, ktorú môžeme vyrobiť spálením 11,43 gigatony ropy (Enerdata, 2006) Ohľadom podielu biomasy na celkovej spotrebe energie existujú odlišné údaje: 10,2 % (Enerdata, 2006), 6,8 % (VGB PowerTech, 2007), 11,15 % (Vital Signs, 2006 2007). Z biomasy sa ročne vyrába 47,8 EJ energie a to predpokladajúc jej 10 %-ný podiel. Zaujímavé je, že spotreba vnútornej energie ľudstva, ktorú zabezpečí výživou, predstavuje 10 EJ ročne. Vychádzajúc zo spomenutých údajov sa hovorí o tom, že zásoby biomasy sú 6,5 krát väčšie, než je jej ročná spotreba. Avšak nie je to možné ani z hľadiska endosoma-
tických potrieb ľudstva. Nemôžeme zabudnúť ani na to, že klesajúcou produkciou neustále stúpa vnútorná (obyvateľstvo Zeme sa každoročne zvyšuje o 80 mil.) i vonkajšia spotreba energie (do začiatku celosvetovej krízy ročne o 2,5 %). Podľa údajov môžeme konštatovať, že z obnoviteľných zdrojov energie, okrem vodnej energie, energie biomasy má teoreticky najmenší potenciál, avšak je využívaná v najväčšej miere. II.6. Strategické a regulačné prostredie obnoviteľných zdrojov energie v Európskej únii Spoločenstvo z dôvodu vysokej vonkajšej energetickej závislosti, ktorá v súčasnosti predstavuje 50 % a o 20 rokov môže dosiahnuť aj 70 %, silne presadzuje využívanie obnoviteľných zdrojov energie. Strategický rámec EÚ je stanovená obnovenou Stratégiou trvalo udržateľného rozvoja, ktorá potrebu rozšírenia čistej energie spája s globálnymi klimatickými zmenami. Vytýčené ciele v oblasti využívania biomasy do roku 2010 sú obsiahnuté v tzv. Bielej knihe (Energia pre budúcnosť: obnoviteľné zdroje energie, 1997). Kniha obsahuje aj akčný plán pre zvyšovanie využívania obnoviteľných zdrojov energie, pričom do roku 2010 podiel takej energie stanovuje na 12 %. Okrem nahradenia fosílnych zdrojov obnoviteľnými, ďalším cieľom Spoločenstva je zlepšenie energetickej efektívnosti. Akčný plán energetickej efektívnosti účinnosti plánuje znížiť spotrebu energie každoročne o 1 %. EÚ zvyšovanie využívania biomasy spája s vytvorením nových pracovných miest a možnosťou zvýšiť príjmy na vidieku. Cieľom je, aby zamestnanci v poľnohospodárstve naďalej zostávali v tomto odvetví, ale aj to, aby výroba nezvyšovala množstvo výrobkov, na ktoré nie je dopyt. Toto je možné dosiahnuť nahradením výroby pre potravinárstvo výrobou na energetické účely. Z tohto dôvodu výroby biopalív je dôležitou cieľovou oblasťou kohéznej a podpornej politiky. V decembri 2008 Európsky parlament schválil klimatický balíček, podľa ktorého oproti roku 1990 do roku 2020 by sa mali redukovať množstvá emisie skleníkových plynov o 20 %. Okrem toho sa vytýčilo zlepšenie energetickej efektívnosti o 20 % a zvýšenie podielu obnoviteľných energií o 20 % na celkovej energetickej spotrebe EÚ. V období 2013 2020 každá členská krajina musí znížiť množstvo emisií skleníkových plynov aj v tých odvetviach, ktoré nespadajú pod systém obchodovania s emisiami (z celkovej produkcie plynov pripadá na nich až 20 %) ako napr. v sektore cestnej a námornej dopravy, stavebníctve, službách, poľnohospodárstve či v odvetví menších priemyselných inštalácií. Do roku 2020 aspoň 10 % z celkového množstva paliva využívaného v cestnej doprave musí byť vyrobený z obnoviteľných zdrojov energie (vodík, elektrina, biopalivo), čo by stimulovalo využívanie biopalív druhej generácie, čiže nekonkurujúceho potravinovej výrobe. II.7. Ekologické hľadisko a ochrana prírody Pri pestovaní a využívaní biomasy musíme zohľadniť nasledovné hľadiská: - nesmie viesť k zmenšovaniu rozlohy a znižovaniu kvality prirodzených biotopov ani priamo a ani nepriamo, - mal by sa znížiť tlak na prostredie v prípade území využívaných na energetické účely a to v porovnaní s predchádzajúcim spôsobom využívania, - mali by sa zlepšiť kvalitatívne i kvantitatívne ukazovatele biodiverzity v prípade území využívaných na energetické účely a to v porovnaní s predchádzajúcim spôsobom využívania, - invázne a geneticky modifikované druhy musia byť vylúčené z výroby, - vybrané technológie musia byť v súlade s ekologickými podmienkami územia, nemali by znižovať regeneračnú schopnosť ekosystému Ak by sme chceli znehodnotenie podmienok prostredia úplne vylúčiť, tak by sme sa dostali do konfliktu, ktorý hovorí o tom, že najvýznamnejšie očakávanie voči územiu využívaného na energetické účely je jeho vysoká produkcia. Cieľom týchto plantáží je práve vysoká produkcia, ale vyhovovali by aj výnosy dosiahnuté prirodzene z prirodzených systémov. Človek sa teda snaží získať čo najviac z prírody bez toho, aby niečo za to obetoval. II. úvod do problematiky biomasya jej využívania 57
II. úvod do problematiky biomasya jej využívania 58 Zostáva iba nátlak dodávania vonkajších zdrojov do prirodzených systémov. Avšak prílišné zjednodušenie princípov fungovania ekosystémov môže priniesť myslenie, podľa ktorého prvky v pôde môžeme doplniť z atmosferického uhlíka, trosky zo spaľovania, niekedy prostredníctvom umelých hnojív. Vychádzajúc z týchto princípov môžeme vidieť, že intenzívne poľnohospodárstvo nezohľadňujúce mieru zaťažiteľnosti a tolerancie ekosystémov aký tlak vyvíja na prostredie. Biogeochemické cykly zabezpečujúce obnovenie života si vyžadujú 30 40 prvkov, ktorých obmedzenosť môže byť limitujúcim faktorom v určitom v systéme. Práve takýto stav môže zabezpečiť, aby rast nemohol byť nekonečný, a aby čas na adaptáciu bol dostatočný. Tieto mechanizmy do určitej miery dokážu vyrovnať aj nesprávne zásahy človeka vychádzajúce z nedostatku jeho vedomostí. Produkcia biomasy by chcela využiť všetky rastlinné kultúry. Ak by sme z povrchu pôdy odstránili všetko, narušili by sme interakciu medzi pôdou a povrchom, zničili by sme práve tú časť života, ktorá zabezpečuje kolobeh energie. Totiž proces mineralizácie, ktorý prebieha pomocou heterotrófnych organizmov, zabezpečuje hmota odumretých organizmov. Počas tohto procesu z organických zlúčenín vznikajú anorganické, pričom jedna časť sa dostane do ovzdušia, druhá vo forme minerálnych látok slúži ako potrava pre rastliny. Kolobeh spomenutých 30 40 prvkov v pôde na ploche 1 m 2 a ľubovoľnej hĺbke zabezpečuje 400 gramov živej hmoty, na jeden hektár je to 4 tony, pričom optimum je 30 ton živej hmoty. Za týmito údajmi sú neuveriteľné počty druhov a jedincov napr. na ploche 1 m 2 a ľubovoľnú hĺbku pripadá 1.014 jedincov baktérií, 1.011 jedincov húb, 108 jedincov rias atď. Každý jediný zásah do ekosystému meliorácia, zošľapovanie, nárast hladiny podzemnej vody atď. môžu viesť ku katastrofe pre mikroskopické spoločenstvá. Ak sa z vyprodukovanej biomasy žiadne množstvo nedostane do pôdy, v dôsledku čoho sa zhoršuje štruktúra pôdy, a z dlhodobého hľadiska znížime množstvo umelého hnojiva, môže dôjsť k absurdnej situácii, v ktorej preto vyrábame energiu z pozostatkov, aby sme dokázali zabezpečiť úrodnosť pôdy. Podľa niektorých názorov najlepšie a najúčinnejšie využitie organickej hmoty spočíva v jej návrate do pôdy, pričom takýmto spôsobom sa zvyšuje jej obsah humusu a úrodnosť. Pri normálnych okolnostiach nikto pri orbe nezapracuje do pôdy odumreté zvyšky rastlín alebo živočíchov. Z týchto zvyškov pôsobením mikroorganizmov vznikajú stabilné častice zabezpečujúce proces vzniku pôdy a možnosť dlhodobého využívania organickej hmoty. Oproti tomu zapracované strnisko alebo maštaľný hnoj sa kvôli oxidácii veľmi rýchlo degraduje, a práve preto nezlepšuje štruktúru pôdy, nanajvýš doplní živiny iba krátkodobo. V niektorých situáciách môže dôjsť pri ich rozklade aj k uvoľneniu fytotoxických látok. Umelé hnojivá sú vhodné ako krátkodobé zdroje prvkov, zvyšujú úrodnosť, avšak nie sú schopné zlepšiť štruktúrne vlastnosti pôdy. Z dlhodobého hľadiska nemôžeme zanedbať prirodzené procesy smerujúce k udržaniu produkčných vlastností pôdy.
III. Analýza potenciálu biomasy III.1. Vymedzenie územia Študované územie tvorí 39 obcí Mikoregiónu údolia Bodvy a Mikroregiónu Rudohorie. V analýze hodnotíme potenciál pre celé záujmové územie, ale v niektorých bodoch špecifikujeme analýzu aj na jednotlivé mikroregióny A a B. Poukážeme tým na rozdiely v možnosti využívania jednotlivých zdrojov biomasy v rámci záujmového územia. Mikroregión údolia Bodvy, teda mikroregión A a mikroregión Rudohoria, ktorý predstavuje mikroregión B. Východiskovým bodom pre využívanie biomasy je obec Buzica, ktorá sa nachádza v mikroregióne A. Tab. 1 Mikroregión údolia Bodvy (A) P. č. Názov obce Orientačná vzdialenosť od východiskového bodu 1 Cestice 9 2 Čečejovce 8 3 Debraď 20 4 Drienovec 17 5 Dvorníky - Včeláre 25 6 Hačava 29 7 Háj 24 8 Hosťovce 24 9 Chorváty 23 10 Janík 17 11 Komárovce 6 12 Mokrance 10 13 Moldava nad Bodvou 16 14 Paňovce 18 15 Peder 15 16 Perín-Chym 9 17 Rešica 3,5 18 Turňa nad Bodvou 23 19 Turnianska Nová Ves 23 20 Veľká Ida 10,5 Tab. 2 Mikroregión Rudohoria (B) Orientačná vzdialenosť P. č. Názov obce od východiskového bodu 24 Baška 25 25 Bukovec 24 26 Hodkovce 26 27 Hýľov 36 28 Jasov 21 29 Malá Ida 22 30 Medzev 28 31 Nižný Klátov 33 32 Nováčany 30 33 Poproč 24 34 Rudník 24 35 Šemša 25 36 Štós 36 37 Vyšný Klátov 35 38 Vyšný Medzev 30 39 Zlatá Idka 34 Zdroj: databáza RRA (Regionálna Rozvojová Agentúra) Moldava nad Bodvou 59 21 Vyšný Lánec 4 22 Zádiel 25 23 Žarnov 17 A terület B terület Pooddelenie záujmovej oblasti RRA (podľa databázy v Moldave nad Bodvou)
III. Analýza potenciálu biomasy 60 Celé záujmové územie tvorí spolu 39 obcí z oboch mikroregiónov. Mikroregión A zahŕňa 23 obcí mikroregiónu údolia Bodvy a mikroregión B zahŕňa 16 obcí mikroregiónu Rudohoria. Mikroregióny sa vzájomne odlišujú geomorfologickými, ale aj ekonomickými a politickými pomermi. Každý mikroregión má spracovanú vlastnú stratégiu rozvoja územia a aj to ovplyvňuje ďalší rozvoj a využívanie potenciálu biomasy na území. Územia mikroregiónov sa výrazne líšia v zastúpení poľnohospodárskej a lesnej pôdy, z čoho vzniká odlišný potenciál biomasy. Mikroregióny sa líšia aj vo využívaní poľnohospodárskej pôdy. Tieto faktory vplývajú na rozmiestnenie poľnohospodárskych, lesohospodárskych a drevospracujúcich podnikov. Vzhľadom na vzdialenosť daných území od východiskového bodu obce Buzica je priemerná dostupnosť v mikroregióne A do 25 km a priemerná dostupnosť v mikroregióne B prevažne nad 25 km. V analýze hodnotíme potenciál pre celé záujmové územie, ale v niektorých bodoch špecifikujeme analýzu aj na jednotlivé mikroregióny A a B. Poukážeme tým na rozdiely v možnosti využívania jednotlivých zdrojov biomasy v rámci záujmového územia. - obilnú, - repkovú, - kukuričnú, - slnečnicovú. Ďalším zdrojom biomasy v poľnohospodárstve je drevný odpad zo sadov a vinohradov, prípadne nálet drevín z trvalo trávnych porastov. 2. Biomasa vhodná na výrobu bioplynu. Ide o biomasu získanú z exkrementov hospodárskych zvierat, zo zelenej hmoty a odpad z potravinárskych prevádzok. 3. Biomasa vhodná na výrobu tekutých biopalív. Poľnohospodárstvo je i zdrojom biomasy na výrobu MERO (metylester repkového oleja) a na výrobu bioetanol. V záujmovom území tvorí poľnohospodárska pôda 49,9 % z celkovej výmery pôdy. Celková výmera poľnohospodárskej pôdy v záujmovom území je 36.645, 8 ha. Väčšia časť poľnohospodárskej pôdy sa nachádza na území mikroregiónu A. Menšia časť poľnohospodárskej pôdy sa nachádza aj na území mikroregiónu B. Z celkovej výmery ornej pôdy, viníc a sadov sa väčšina rozprestiera na území variantu A. Podľa rozloženia výmery poľnohospodárskej pôdy je jasné, že aj rastlinná produkcia je sústredená prevažne na území A. Potvrdzuje to aj fakt, že najväčšie poľnohospodárske družstvá a podniky sídlia a obhospodarujú pôdu na území mikroregiónu A. Celková výmera (ha) Orná pôda Ovocné sady TTP Vinice Záhrady 26.936,7 8.423,7 88,3 1.001 196,1 Mikroregión A 82,7 % 59,2 % 99,8 % 55,6 % 75,9 % Mikroregión B 17,3 % 40,8 % 0,2 % 44,4 % 24,1 % Tab.3 Štruktúra poľnohospodárskeho pôdneho fondu podľa mikroregiónov (Zdroj: ŠU SR) Podieľ poľnohospodárskej pôdy v záujmových regiónoch podľa jednotlivých podoblastí (zdroj: ŠU SR a RRA Moldava nad Bodvou ) III.2. Možnosti využívania zdrojov biomasy na území Poľnohospodárstvo Významným zdrojom biomasy v území je práve poľnohospodárstvo. Medzi hlavné zdroje biomasy v poľnohospodárstve patrí: 1. Biomasa vhodná na výrobu tepla, medzi ktorú patrí aj slama. Vzniká ako odpad poľnohospodárskej výroby. Na spaľovanie je možné využívať najmä slamu: Oblasti ležiace na ploche B Oblasti ležiace na ploche A
Významné poľnohospodárske subjekty územia Poľnohospodárske subjekty v území sú rôznej právnej formy a obhospodarujú rôzne veľké územia. Počet subjektov nad 5.000 ha 1 3.000 4.999 ha 2 1 2.999 ha 12 Tab.4 Významné poľnohospodárske subjekty podľa celkovej výmery obhospodarovanej pôdy Medzi najvýznamnejšie poľnohospodárske subjekty, ktoré hospodária na ploche viac ako 3.000 ha, patria MOLD-TRADE s.r.o., AGRO- MOLD a.s. a AGRO-VALALIKY a.s. MOLD-TRADE s.r.o. so sídlom v Moldave nad Bodvou bola založená 10. 7. 1996 s predmetom činnosti poľnohospodárstvo a súvisiace služby. Hospodári na výmere 5.150 ha poľnohospodárskej pôdy. Na úseku rastlinnej výroby sa spoločnosť špecializuje na produkciu osív a výrobu krmív pre živočíšnu výrobu. AGRO-MOLD a.s. so sídlom v Moldave nad Bodvou vznikla z bývalého ŠM, š.p. Moldava nad Bodvou k 1. 10. 1996. V súčasnom období a.s. obhospodaruje 3.093 ha poľnohospodárskej pôdy, z toho 3.093 ha ornej pôdy. V rastlinnej výrobe je zameraná na výrobu a realizáciu hustosiatych obilovín a olejnín. Taktiež na zabezpečenie dostatku kvalitných objemových krmív pre živočíšnu výrobu. Firma nerealizuje konečné produkty pre zákazníkov, ale len výrobky poľnohospodárskeho charakteru pre spracovateľský priemysel. AGRO-VALALIKY a.s. so sídlom v Moldave nad Bodvou hospodári na výmere 3.150 ha poľnohospodárskej pôdy. Na úseku rastlinnej výroby sa zameriava na pestovanie hustosiatych obilovín, kukurice na zrno, výrobu olejnín a na výrobu krmovín na potreby živočíšnej výroby. V živočíšnej výrobe sa špecializuje na výrobu mlieka a výrobu mäsa. Firma vyrába výrobky poľnohospodárskeho charakteru pre spracovateľský priemysel. P.č. Poľnohospodárske družstvo/podnik Sídlo Celková výmera poľn. pôdy (ha) Z toho orná pôda (ha) Z toho TTP (ha) 1 MOLD-TRADE spol. s r.o. Moldava nad Bodvou 5.150 4.933 217 2 AGRO-MOLD, a.s. Moldava nad Bodovu 3.973 3.093 880 3 AGRO-VALALIKY, a.s. Moldava nad Bodvou 3.150 3.150 0 4 Poľnohospod. družstvo so sídlom v Períne Perín 2.448,08 5 AGRODRUŽSTVO Turňa Turňa nad Bodvou 2.254,81 1.505,35 749,46 6 AGROCES, s.r.o Cestice 2.200 1.560 650 7 Poľnohospod. družstvo podielnikov Čečejovce čečejovce 1.820 1.650 170 8 PVOD Mokrance Mokrance 1.580 1.530 50 9 NOVÁ BODVA družstvo Turnianska Nová Ves 1.550 1.380 170 10 Poľnohospodárske Družstvo Péder Péder 1.127 1.127 0 11 12 Poľnohospodárske družstvo Drienovec Poľnohospodárske Družstvo Paňovce Drienovec 810 750 60 Paňovce 750 700 50 13 PVOD Nižný Lánec Nižný Lánec 651,3 585 65 14 AGRO EDEMI, s.r.o. Rešica Rešice 628,34 587,34 32,57 15 BARTRANZ AGRO s. r.o. Buzica 600 565 35 Tab. 5 Významné poľnohospodárske družstvá/podniky údaj nebol poskytnutý, Zdroj: vlastný výskum V záujmovom území pôsobí aj množstvo ďalších poľnohospodárskych subjektov, či už ide o poľnohospodárske družstvá, poľnohospodárske podniky alebo samostatne hospodáriacich roľníkov. Uvádzame prehľad významnejších poľnohospodárskych družstiev a podnikov podľa sídla a výmery poľnohospodárskej pôdy. III. Analýza potenciálu biomasy 61
III. Analýza potenciálu biomasy Orná pôda Lúky, trávne porasty 62 Neboli dodané informácie Hlavné črty poľnohospodárskych podnikov v cieľovej oblasti (plocha a kultivácia) (zdroj: vlastný prieskum a databáza RRA) Väčšina veľkých družstiev a podnikov zo záujmového územia svoju činnosť realizuje v katastroch obci územia A. Niektoré z družstiev a podnikov hospodária súčasne na oboch územiach a najväčšie z nich zahŕňajú aj výmery, ktoré siahajú mimo záujmového územia. Niektoré subjekty okrem ornej pôdy a TTP obhospodarujú sady a vinice. Ide však o plochy menšej rozlohy. Väčšina poľnohospodárskych subjektov sa zameriava na rastlinnú a živočíšnu výrobu súčasne a len malý počet družstiev sa orientuje iba na jeden druh výroby. P.č. Poľnohospodárske družstvo/podnik Rastlinná výroba Živočíšna výroba Tab. 6 Prehľad subjektov podľa typu poľnohospodárskej prvovýroby (Zdroj: vlastný výskum) 1 AGRODRUŽSTVO Turňa áno áno 2 AGRO EDEMI, s.r.o. Rešica áno nie 3 AGRO-MOLD, a.s. áno áno 4 AGRO-VALALIKY, a.s. áno áno 5 AGROCES, s.r.o áno áno 6 BARTRANZ AGRO s. r.o. áno nie 7 MOLD-TRADE spol. s r.o. áno áno 8 NOVÁ BODVA družstvo áno áno 9 Poľnohospod. Družstvo podielnikov Čečejovce áno áno 10 Poľnohospod. Družstvo Drienovec áno áno 11 PVOD Mokrance áno áno 12 PVOD Nižný Lánec áno áno 13 Poľnohospod. Družstvo Paňovce áno áno 14 Poľnohospod. Družstvo Péder áno áno 15 Poľnohospod. Družstvo so sídlom v Períne áno áno
Chov zvierat III. Analýza potenciálu biomasy Pestovanie plodín 63 Na študovanom území prevláda pestovanie obilnín (pšenica, jačmeň), kukurice, repky olejnej resp. slnečnice. Slama ako vedľajší produkt z pestovania týchto plodín je vhodná biomasa na výrobu tepla resp. kúrenie. Okrem spomenutých plodín sa v území pestuje tritikale, ovos, ale aj sója a hrach. Prehľad subjektov podľa typu poľnohospodárskej prvovýroby (Zdroj: vlastný výskum, RRA Moldava) P. č. Poľnohospodárske družstvá / firmy Obilie Kukurica Repka Slnečnica 1 AGRODRUŽSTVO Turňa 2 AGRO EDEMI, s.r.o., Rešica 3 AGRO-MOLD, a. s. 4 AGRO-VALALIKY, a.s. 5 AGROCES, s. r. o. 6 BARTRANZ AGRO, s.r.o. 7 MOLD-TRADE s.r.o. 8 NOVÁ BODVA družstvo 9 Poľnohospod. Družstvo podielnikov Čečejovce 10 Poľnohospodárske družstvo Drienovec 11 PVOD Mokrance 12 PVOD Nižný Lánec 13 Poľnohospod. Družstvo Paňovce 14 Poľnohospod. Družstvo Peder Rostliny pestované vo väčších poľnohospodárskych firmách (Zdroj: vlastný prieskum)
III. Analýza potenciálu biomasy Lesné hospodárstvo Hlavným zdrojom lesnej biomasy je práve drevná hmota pochádzajúca z lesného hospodárstva, ktorá je neupoužiteľná pre samotný drevársky priemysel. Perspektívnym zdrojom v budúcnosti sa môže stať aj tá drevná homota, ktorú si získajú s vysadením rýchlorastúcich stromov (topoľ a lipa) v poškodených, znečistených, málo úrodných oblastatiach. Veľa podobných oblastí sa takýmto spôsopom zalesnilo, posilnilo v posledných desaťročiach. Zdrojom biomasy v lesnom hospodárstve je stromová kôra, Lesné revíry regiónu (Zdroj: na základe údajov Slovenského štatistického úradu a Agentúry regionálneho rozvoja v Spiši) Lesnohospodárska jednotka Ihličnaté lesy (m 3 ) nepoužité surové drevo, kláty, korene, palivové drevo a drevný odpad vznikajúci po mechanickom spracovaní dreva. Lesná oblasť tvorí 43,3 % celej plochy. 65,68 % lesných plôch patrí k obciam oblasti B, kým 34,32 % k oblasti A. Na cieľovej oblasti sa nachádza 5 lesnohospodárskych jednotiek: Jasov, Bukovec, Poproč, Medzev a Štós. V lesnom hospodárstve haluzy, konáre s priemerom pod 15 cm taktiež môžu tvoriť základ biomasy, ktoré predstavuje cca. 25 % vyprodukovanej drevnej hmoty. Listnaté lesy (m 3 ) Spolu (m 3 ) Jasov 387 7.433 7.820 Bukovec 0 1112 1.112 Poproč 566 4.939 5.505 Medzev 11.441 16.996 28.437 Štós 8.224 3.582 11.806 Tažba dreva v regióne v roku 2009 (Zdroj Slovenské národné lesné centrum) 64 lesy nachádzajúce sa v chránenej oblasti Národného parku ostatné lesy regiónu
Drevárenský priemysel Drevárenský priemysel je dôležitým zdrojom biomasy. Za biomasu považujeme len odpad vznikajúci počas spracovávania dreva, pričom vznikajúca hmota je vedľajším produktom: piliny, triska, drevný odpad, kláty, pene atď. Odpad vzniká počas spracovania hlavne v stolárskych dielňach a v piliarskych závodoch. Na cieľovej oblasti fungujú 3 stolárske dielne väčšieho rázu a 15 menších. P. č. Názov firmy Sídlo prevádzky: Činnosť/profil: 1. Tempus, Otília Smolnická Moldava nad Bodvou Výroba nábytku a hodiniek 2. Kvist s.r.o. Moldava nad Bodvou Výroba nábytku Väčšie stolárske dielne/ firmy v rámci cieľovej oblasti. Zdroj: vlastný prieskum. 3. Dremkes, Emil Kelecsényi Moldava nad Bodvou Výroba nábytku P. č. Názov firmy Sídlo prevádzky: Činnosť/profil: 1. MON-DREV, Štefan Görcsös Moldava nad Bodvou Výroba energeticky úsporných domov 2. BGP s.r.o. Moldava nad Bodvou Spracovanie a predaj dreva 3. Dyha Tirola s.r.o. Moldava nad Bodvou Výroba preglejky 4. VRABUSINESS s.r.o. Moldava nad Bodvou Piliarske závody, spracovanie dreva 5. Bodnár Dezider Jasov Piliarske závody, spracovanie dreva 6. Martin Benko Poproč Piliarske závody, spracovanie dreva 7. Juker Krupeľák Vincent Rudník Piliarske závody, spracovanie dreva 8. SARG s.r.o. Medzev Piliarske závody, spracovanie dreva 9. Obecná píla Štós Piliarske závody, spracovanie dreva Väčšie stolárske dielne/ firmy v rámci cieľovej oblasti. Zdroj: vlastný prieskum. Väčšie drevárske závody a stolárske dielne v rámci cieľovej oblasti. (Zdroj: vlastný prieskum a údaje Agentúry regionálneho rozvoja v Spiši) III. Analýza potenciálu biomasy 65 výrobky na báze dreva (výroba preglejky a drevených konštrukcií) piliarske závody stolárske dielne
III. Analýza potenciálu biomasy Komunálna sféra Zelené plochy Ako zdroj lesnej biomasy slúžia orezávané haluzy, konáre a iné časti stromov pochádzajúce z rôznych revírov, z verejnej zelene obcí a miest, t.j. z parkov, cintorínov, verejných komunikácií, promenád, kanalizácií atď. Predpokladáme, že na trhu lesnej biomasy sa čím skôr objavia obce a mestá disponujúce práve s takými odpadmi. Skládky odpadu V rámci cieľovej oblasti sa nachádza jediná skládka komunálneho odpadu, a to blízko obce Jasov. Táto skládka bola vytvorená cca. 2 km na východ od spomínanej obce na ľavej strane štátnej komunikácie medzi Rudníkom a Jasovom. Na zadnej časti skládky sa nachádza prvý blok depónie a nádrž na zachytenie výluh. Objekt je prístupný z hornej časti, kde sú umiestnené aj miestnosti určené na prevádzkovanie. Celková rozloha skládky je 4,2 ha. Odpad je zachytený a pozbieraný z nasledovných obcí: Štós, Medzev, Vyšný Medzev, Rudník, Zlatá Idka, Novačany, Hodkovce, Šemša, Malá Ida, Bukovec, Moldava nad Bodvou, Mokrance a Turňa nad Bodvou. V roku 2008 bola plánovaná čiastočná rekultivácia areálu a v roku 2015 definitívne zatváranie skládky. Zberné miesta triedeného odpadu V oblasti A sa nachádza jediné zberné miesto triedeného odpadu, a to v Moldave nad Bodvou, presnejšie na dvore mestských komunálnych služieb. Toto zberné miesto zabezpečuje predovšetkým uspokojenie potrieb obyvateľov Moldavy nad Bodvou a okolitých obcí. Prevádzkovateľ je oprávnený vykonať zber nasledovných druhov odpadu, surovín: papier, plasty, sklo, kovy, zelený odpad. Kompostačné možnosti Biologicky odbúrateľné suroviny pochádzajúce z obcí (pri čistení kríkov, stromov, kroví, zbere hrozna atď.) taktiež slúžia ako zdroj biomasy spolu s odpadmi mestkej z verejnej zelene, t.j. z parkov, cintorínov, verejných komunikácií, promenád, kanalizácií atď. 66 Obecná kompostáreň Skládka odpadu/surovín Zberné miesta triedeného odpadu
iii.3. potencionálne možnosti biomasy v poľnohospodárstve výroba tepelnej EnErGiE Pri výrobe tepelnej energie využívame predovšetkým slamu z poľnohospodárskej výroby, drevný odpad pochádzajúci z ovocných sadov, vinohradov a záhrad. Rozloha takého revíru je 36.645,8 ha v rámci cieľovej oblasti, z čoho 73 % tvorí orná pôda, 23 % trávnik a 4 % ovocné sady, vinohrad. Zloženie poľnohospodárskeho revíru v rámci cieľovej oblasti v %-ách. Zdroj: Slovenský štatistický úrad Orné pôdy Z dôvodu potenciálneho využitia biomasy sme vykonali analýzu množstva a pomeru jednotlivých pestovaných rastlín v rámci cieľovej oblasti. Popri štatistických údajoch nám napomáhali v tom údaje získané od 15-ich najväčších poľnohospodárskych fi riem. Medzi dôležité špecifi ká poľnohospodárskych výrobkov patrí sezónna výrobná činnosť, ako napr. v strede leta sa realizuje zber repky, pšenice, jačmeňa, na jeseň pripadá zas zber kukurice. V rámci cieľovej oblasti pšenica disponuje s najväčšou rozlohou ornej pôdy, avšak dôležitú úlohu hrá aj hospodárenie vo forme trávnikov či pestovanie obilnín, rastlín pre účely produkcie krmiva. Rastliny pre účely krmiva nemôžu byť zdrojom biomasy, veď sú dôležitým faktorom pri kŕmení zvierat vo forme sena. Najväčšiu kapacitu pri vytváraní biomasy predstavuje slama jednotlivých obilnín počas celého roka, avšak určitá časť sa spotrebúva práve pri chove zvierat. Väčšina poľnohospodárskych fi riem využíva 100 % takto vzniknutej biomasy, pretože sa zaoberajú aj chovom zvierat. Prípadný zvyšok sa dostáva zase do ornej pôdy spätnou orbou. Najvýznamnejším množstvom slamy sa môže človek stretnút práve pri produkcii slamy z kukurice a repky. Tieto produkty vo väčšine prípadov vrátia spätnou orbou do zeme, čím ju dostatočne obohacujú. Slama teoreticky je vhodná aj na výrobu tepla, avšak efektívnosť a udržateľnosť je ešte stále otázne. Vznik slamy je v značnej miere charakteristický pre poľnohospodárske fi rmy. III. ANALýZA POTENCIÁLU BIOMASY 67 Orná pôda použitá na pestovanie rastlín v rámci cieľovej oblasti (Zdroj: Slovenský štatistický úrad)
Ročná produkcia biomasy vo väčších Ročná produkcia biomasy cieľovej oblasti. (Zdroj: Ing. Štefan Pepich) poľnohospodárskych fi rmách (Zdroj: vlastný prieskum) III. ANALýZA POTENCIÁLU BIOMASY trávniky, LúKy, pastviny, vinohrady, OvOcné sady Zalesnenie, zasadenie trávnikov, lúk, pastvín je častým procesom aj v tomto regióne z dôvodu nedostatku pasiacemu sa dobytku, či nedostatku senných lúk. Z týchto oblastí preto odstránenie vegetačnej zelene, presnejšie stromov znamená dôležitý zdroj biomasy. Menšiu potenciálnu možnosť na biomasu vidíme aj vo vinohradníckom revíri či v ovocných sadoch. Rozloha a produktivita ovocných sadov, vinohradov a trávnikov ohľadom vytvárania biomasy v rámci cieľovej oblasti. (Zdroj: Štatistický úrad SR) Celková rozloha v ha Ročná produkcia biomasy v tonách Ovocné sady 196,00 764,79 Vinohrady 88,00 176,60 Zalesnené trávniky, lúky, 8.423,70 16.847,40 pastviny Spolu 8.708,00 17.788,79 68 výroba BiO paliva ANa výrobu bio paliva v rámci cieľovej oblasti najvhodnejšou rastlinou je repka, v menšej miere tu pestujú aj slnečnicu a sóju. Ak úrodnosť na 1 hektári vypestovanej repky budú 3 tony, v takom prípade je možné vyprodukovať 1 tona oleja. Počas lisovania vzniknutá biomasa je vhodná na prípravu krmiva pre dobytok. Momentálne repku pestujú na rozlohe 4.256 ha, a tak pri úrodnosti (3 tony) je možné vyprodukovať 4.256 t oleja. Druhou formou bio paliva je výroba bioetanolu napr. z kukurice, obilia a z cukrovej repy. Pri priemernom obsahu škrobu na výrobu 1.000 litrov bioetanolu treba mať k dispozícii 2.500 2.800 kg kukurice. Rozloha rastlín vhodných na výrobu bio paliva (v ha). (Zdroja: Slovenský štatistický úrad) Rozloha rastlín vhodných na výrobu bioetanolu v ha. (Zdroj: Slovenský štatistický úrad a vlastný prieskum)
III.4. Potenciál biomasy v lesníctve Pri ťažbe dreva v lesných revíroch vznikne drevný odpad, pričom 75 % hmotnosti dreva tvorí peň, 10 % je výskyt haluzok, konárov s hrúbkou 7 15 cm, kým 15 % tvoria haluzy s menším priemerom. Peň a hrubšie haluzy sa spracúvajú alebo sa dostanú na odbyt vo forme palivového dreva. Pritom všetkom však musíme pripomenúť vegetačnú činnosť jemného humusa, ktorý je mimoriadne dôležitý kvôli udržania ekologickej rovnováhy lesnej prírody. Preto hovoríme, že je potrebné ponechať určité množstvo biomasy na mieste. Lesohospodárska jednotka Jasov Bukovec Medzev Štós Poproč Ihličnaté lesy Smrek 110 458 1.584 1.536 2.121 Jedľa 0 399 9.555 12.492 1.162 Borovica 414 950 226 176 430 Červený smrek 130 85 82 26 206 Iné 0 0 0 0 0 Všetky druhy ihličnatých stromov 654 1.892 11.447 14.230 3.919 Listnaté lesy III. Analýza potenciálu biomasy Dub 4.531 7.575 4.348 553 4.163 Cer 21 21 0 0 0 69 Buk 4.738 13.291 17.065 12.676 16.517 Hrab 3.009 1.441 1.334 353 388 Javor 148 93 340 448 63 Jelša 80 31 133 63 7 Brest horský 2 0 1 4 1 Agát 1.437 230 0 0 0 Breza 174 215 480 154 136 Jelša sivá 3 97 48 8 26 Lipa 60 31 88 15 3 Biely a čierny topoľ 67 861 60 8 41 Topoľ 145 112 0 0 0 Vŕba 0 0 0 0 0 Iné druhy stromov 9 16 3 0 1 Všetky druhy listnatých stromov 14.424 24.014 23.900 14.282 21.346 Plánovaná ťažba spolu: 15.078 25.906 35.347 28.512 25.265 Plánovaná ťažba dreva podľa lesníckych jednotiek regiónu v m 3 za rok 2010 (Zdroj: Národný lesnícky úrad)
III. ANALýZA POTENCIÁLU BIOMASY lesnícka jednotka v jasove plánuje vyprodukovať 15.078 m 3 dreva. To znamená, že pri takomto množstve vzniká 2.216 m 3 tenkého vetvového odpadu. Najčastejšie sa jedná o ťažbu listnatých stromov ako napríklad dub, buk, hrab a agát. Pri ťažbe dreva vzniká približne 98,1 m 3 biomasy z ihličnatých stromov a 2.163,60 m 3 z listnatých stromov. Veľkosť plánovanej ťažby dreva v lesníckej jednotke v bukovciach je 25.906 m 3. Pri takomto množstve vzniká 3.885,9 m 3 tenkého vetvového odpadu, z ktorého 283,8 m 3 pochádza z ihličnatých stromov a 3.602,1 m 3 z listnatých stromov. v lesníckej jednotke v medzeve plánujú vyprodukovať 35.347 m 3 dreva. Pri takomto množstve vzniká 5.302,05 m 3 tenkého vetvového odpadu. Z tohto množstva vzniká 1.717,05 m 3 odpadu z ihličnatých stromov, kým 3.585 m 3 z listnatých stromov. lesnícka jednotka v Štósi plánuje vyprodukovať 28.512 m 3 dreva. To znamená, že pri takomto množstve vzniká 4.276,8 m 3 tenkého vetvového odpadu. V tejto jednotke tvorí ťažba listnatých stromov len 50 % z celkovej ťažby. Z toho vyplýva, že tu vzniká rovnaké množstvo biomasy z listnatých stromov ako z ihličnatých (2.142,3 m 3 ). v lesníckej jednotke poproč plánujú vyprodukovať 25.265 m 3 dreva. Pri takomto množstve vzniká 3.789,75 m 3 tenkého vetvového odpadu. Toto je tvorené v menšom množstve z ihličnatých stromov (587,85 m 3 ), ale väčšia časť pochádza listnatých stromov (3.201,90 m 3 ). Lesohospodárske jednotky Jasov Bukovec Medzev Štós Poproč Ťažba všetkých ihličnatých druhov v m³ 654,00 1.892,00 11.447,00 14.230,00 3.919,00 70 Biomasa vznikajúca z ihličnatých druhov v m³ 98,10 283,80 1.717,05 2.134,50 587,85 Ťažba všetkých listnatých druhov v m³ 14.424,00 24.014,00 23.900,00 14.282,00 21.346,00 Biomasa vznikajúca z listnatých druhov v m³ 2.163,60 3.602,10 3.585,00 2.142,30 3.201,90 Biomasa spolu v m³ 2.261,70 3.885,90 5.302,05 4.276,80 3.789,75 Množstvo potencionálne vyprodukovanej voľnej biomasy počas ťažby dreva. Zdroj: Národný lesnícky úrad. Ťažba dreva podľa jednotlivých druhov. Zdroj: Národný lesnícky úrad Plánovaná ťažba dreva z ihličnatých stromov. Zdroj: Národný lesnícky úrad Plánovaná ťažba dreva z listnatých stromov. Zdroj: Národný lesnícky úrad
Pri spracúvaní pňa taktiež vzniká výborne použiteľný zdroj biomasy. Pri plánovanej ťažbe dreva peň predstavuje okolo 130.108 m³. Počas spracovania sa vytvára 11.709,72 m³ piliny a 27.322,68 m³ drevného odpadu, pričom zároveň peň sa efektívne predáva aj mimo cieľovej oblasti, preto množstvo vznikajúcej biomasy nie je totožné s predošlými hodnotami. III.5. Potenciál biomasy v drevárskom priemysle Drevárske závody zaujali dôležité miesto pri vytváraní lesnej biomasy, ktorá vzniká ako odpad použitej technológie ako druhotná surovina. Nakoľko vychádzame z prieskumov z roku 2009, takýto odpad systematicky vzniká bez ohľadu na sezónu, preto práve uvedieme mesačné množstvá. Musíme sa však prihliadnuť aj Lesohospodárska jednotka Plánovaná ťažba dreva (m 3 ) na fakt, že hospodárska kríza v nemalej miere zasiahla aj samotný drevársky priemysel, pretože práve toto odvetvie úzko súvisí so stavebným priemyslom v roku 2009 a v prvej polovici 2010 drevársky priemysel produkuje len 30 % zo svojho potenciálu. Peň (m 3 ) Rezina (m 3 ) V rámci cieľovej oblasti pôsobí 9 väčších drevárskych závodov. Z nich 8 je píliarskych a 1 sa zaoberá s výrobou preglejok. Drevárske závody v oblasti A sa nachádzajú (4 kusy) na Spiši, kým v rámci oblasti B v Jasove, Medzevi, Štóse, Poproči a v Rudníku. V rámci spomínanej cieľovej oblasti sme identifikovali dokopy 5 druhov drevných odpadov, ktoré by mohli slúžiť ako potenciálny zdroj pri výrobe biomasy: rezina trieska kôra posekaný odpad z píly drevená drť. Drevný odpad (m 3 ) Jasov 15.078 11.308,50 1.357,02 3.166,38 Bukovec 25.906 19.429,50 2.331,54 5.440,26 Medzev 35.347 26.510,25 3.181,23 7.422,87 Poproč 25.265 18.948,75 2.273,85 5.305,65 Štós 28.512 21.384,00 2.566,08 5.987,52 Spolu: 130.108 97.581,00 11.709,72 27.322,68 Množstvo vzniknutej reziny a drevného odpadu počas spracovania pňa (Zdroj: Národné lesné závody) III. Analýza potenciálu biomasy 71 Biomasa Mesačne vyprodukované množstvo v m³ (m³) Efektívne využitie (m³) Voľné množstvo (m³) Množstvo mesačne vyprodukovanej biomasy pochádzajúcej z piliarskych závodov(zdroj: vlastný prieskum) Piliny/Rezina 1.650,0 1.590,0 60,0 Triska 7,0 7,0 0,0 Kôra 25,0 25,0 0,0 Drevný odpad 1.096,5 1.096,5 0,0 Drevená drť 2,5 0,0 2,5 Spolu 2.781,0 2.718,5 62,5
Množstvo vzniknutého odpadu v rámci stolárskych dielní nie je značné v provnaní s piliarskymi závodmi. Mesačne to predstavuje 8,5 m 3 drevného odpadu, 2,5 m 3 drevenej drte a 7 m 3 triesky. Odpad využijú na vykurovanie stolárskych dielní. Ako voľné množstvo biomasy vzniká pri brúsení nábytku drevená drť. Tento komponent je nepoužiteľný, čo firmy prepravujú na vyznačené skládky odpadu. Ročne to predstavuje 30(m³) drevenej drte. Drevená drť má veľmi jemnú konzistenciu, z tohto dôvodu sa mieša s iným materiálom pri výrobe briketu a peliet. III. Analýza potenciálu biomasy 72 Množstvo mesačne vyprodukovanej biomasy pochádzajúcej zo stolárskych dielní (Zdroj: vlastný prieskum) Množstvo mesačne vyprodukovanej biomasy pochádzajúcej z piliarskych závodov (Zdroj: vlastný prieskum) Biomasa Mesačne vyprodukované množstvo v m³ (m³) Efektívne využitie (m³) Voľné množstvo (m³) Piliny/Rezina 0,0 0,0 0,0 Triska 7,0 7,0 0,0 Kôra 0,0 0,0 0,0 Drevný odpad 8,5 8,5 0,0 Drevená drť 2,5 0,0 2,5 Spolu 18,0 15,5 2,5 Biomasa Mesačne vyprodukované množstvo v m³ Efektívne využitie (m³) Voľné množstvo (m³) Piliny/Rezina 1.650 1.590 60 Triska 0 0 0 Kôra 25 25 0 Drevný odpad 1.088 1.088 0 Drevená drť 0 0 0 Spolu 2.763 2.703 60 Tá skutočnosť, že väčšina lesov sa nachádza v revíri regiónu B neovplyvňuje územné rozdelenie vzniknutého odpadu, veď v regióne A s vysokou efektívnosťou fungujú aj ďalšie 4 drevárske závody. Množstvo mesačne vyprodukovanej biomasy pochádzajúcej z piliarskych závodov regiónu A (Zdroj: vlastný prieskum) Biomasa Mesačne vyprodukované množstvo v m³ Efektívne využitie (m³) Voľné množstvo (m³) Piliny/Rezina 1.100 1.100 0 Triska 0 0 0 Kôra 25 25 0 Drevný odpad 450 450 0 Drevená drť 0 0 0 Spolu 1.575 1.575 0
Biomasa Mesačne vyprodukované množstvo v m³ Efektívne využitie (m³) Voľné množstvo (m³) Piliny/Rezina 550 490 60 Triska 0 0 0 Kôra 0 0 0 Drevný odpad 638 638 0 Drevená drť 0 0 0 Spolu 1.188 1.128 60 Množstvo mesačne vyprodukovanej biomasy pochádzajúcej z piliarskych závodov regiónu A a B (Zdroj: vlastný prieskum) V rámci cieľovej oblasti v jednotlivých píliarskych závodoch vzniká 2.781 m 3 biomasy. Toto množstvo ročne predstavuje 33. 372 m 3. Podľa zloženia značnú časť tvorí rezina (59,33 %) a drevný odpad (39,42 %). Samotná biomasa sa vždy spotrebúva, spracúva aj v súčasnosti v pomere 97,85 %. Voľne použité mesačné množstvo biomasy je 60 m 3 reziny a 2,5 m 3 drevenej drte, čo za rok činí 720 m 3 reziny a 30 m 3 drevenej drte. III. Analýza potenciálu biomasy Množstvo mesačne vyprodukovanej biomasy pochádzajúcej z piliarskych závodov regiónu A a B - v metroch kubických 73 voľná, nezúžitkovaná biomasa zúžitkovaná biomasa vyprodukovaná v oblasti A zúžitkovaná biomasa vyprodukovaná v oblasti B
Množstvo mesačne vyprodukovanej biomasy pochádzajúcej z piliarskych závodov za jednotlivé obce Moldava nad Bodvou Piliny Triska Kôra Odpad Drevená drť III. Analýza potenciálu biomasy 74 Obec Vzniknuté množstovo odpadu v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Moldava n. Bodvou 150 150 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Moldava n. Bodvou 150 150 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Moldava n. Bodvou 0 0 0 0 0 0 25 25 0 150 150 0 0 0 0 Moldava n. Bodvou 800 800 0 0 0 0 0 0 0 300 300 0 0 0 0 Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Spolu: 1.100 1.100 0 0 0 0 25 25 0 450 450 0 0 0 0 Množstvo voľnej a použitej biomasy pochádzajúcej z piliarskych závodov v Moldave nad Bodvou. (Zdroj: prieskum) V Moldave nad Bodvou v drevárskych závodoch vzniká 1.100 m 3 pilín, 25 m 3 kôry a 450 m 3 drevného odpadu. Uvedené údaje v tabuľke svedčia o tom, že vzniknuté množstvo je v plnej miere spracované, použité. Piliny: 1.100 m 3 Spôsob využitia: 300 m 3 pre závod na výrobu peliet v Moldave nad Bodvou 800 m 3 zmluvou upravené záväzné rezervy Prešov Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Stromová kôra: 25 m 3 Spôsob využitia: 25 m 3 na vykurovanie drevárskeho závodu Drevný odpad: 450 m 3 : Spôsob využitia: 150 m 3 na vykurovanie drevárskeho závodu 300 m 3 zmluvou upravené záväzné rezervy Prešov Množstvo pre prípadné použitie v m³ Štós Piliny Triska Kôra Odpad Drevená drť Obec Vzniknuté množstovo odpadu v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Štós 50 50 0 0 0 0 0 0 0 50 50 0 0 0 0 Spolu: 50 50 0 0 0 0 0 0 0 50 50 0 0 0 0 Množstvo voľnej a použitej biomasy pochádzajúce z drevárskych závodov v obci Štós. (Zdroj: prieskum)
V obci Štós vzniká mesačne 50 m 3 pilín a 50 m 3 drevný odpad. Celé množstvo sa spotrebuje. Spôsob využitia: 50 m 3 pilín spotrebuje závod na výrobu peliet v Moldave nad Bodvou. RUDNÍK Piliny Triska Kôra Odpad Drevená drť Obec Vzniknuté množstovo odpadu v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Rudník 60 0 60 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Spolu: 60 0 60 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Využívané a voľné mesačné množstvá biomasy z drevospracujúceho priemyslu v Rudníku. Zdroj: prieskum V obci Rudník sa mesačne vyprodukuje 60 m 3 pilín. Toto množstvo je voľné, nie je zatiaľ viazané žiadnými zmluvami. Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ III. Analýza potenciálu biomasy 75 Medzev Piliny Triska Kôra Odpad Drevená drť Obec Vzniknuté množstovo odpadu v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Medzev 80 80 0 0 0 0 0 0 0 80 80 0 0 0 0 Spolu: 80 80 0 0 0 0 0 0 0 80 80 0 0 0 0 Využívané a voľné mesačné množstvá biomasy z drevospracujúceho priemyslu v Medzeve Zdroj: prieskum V Medzeve sa mesačne vyprodukuje 80 m 3 pilín a 80 m 3 odrezkov. Celé vyprodukované množstvo je dodávané do maďarska na základe zmluvy.
Jasov Piliny Triska Kôra Odpad Drevená drť III. Analýza potenciálu biomasy Obec Vzniknuté množstovo odpadu v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Jasov 60 60 0 0 0 0 0 0 0 8 8 0 0 0 0 Spolu: 60 60 0 0 0 0 0 0 0 8 8 0 0 0 0 Využívané a voľné mesačné množstva biomasy z drevospracujúceho priemyslu v Jasove Zdroj: prieskum V Jasove sa mesačne vyprodukuje 60 m 3 pilín a 8 m 3 odrezkov. Odrezky predávajú ako palivové drevo. Piliny využíva poľnohospodárske družstvo ako podstieľku pod zvieratá. Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ 76 Poproč Piliny Triska Kôra Odpad Drevená drť Obec Vzniknuté množstovo odpadu v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Poproč 300 300 0 0 0 0 0 0 0 500 500 0 0 0 0 Spolu: 300 300 0 0 0 0 0 0 0 500 500 0 0 0 0 Využívané a voľné mesačné množstva biomasy z drevospracujúceho priemyslu v Poproči Zdroj: prieskum V obci Poproč sa mesačne vyprodukuje 300 m 3 pilín a 500 m 3 odrezkov. Celá táto produkcia je zmluvne viazaná pre odberateľa v Maďarsku.
Mesačne vyprodukovaná biomasa stolárskou výrobou podľa obcí Moldava nad Bodvou Piliny Triska Kôra Odpad Drevená drť Obec Vzniknuté množstovo odpadu v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Moldava nad Bodvou 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2,5 0 2,5 Moldava nad Bodvou 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5,1 5,1 0 0 0 0 Moldava nad Bodvou 0 0 0 7 7 0 0 0 0 3,4 3,4 0 0 0 0 Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Spolu: 0 0 0 7 7 0 0 0 0 8,5 8,5 0 2,5 0 2,5 Mesačne vyprodukovaná biomasa stolárskou výrobou v Moldave nad Bodvou Zdroj: prieskum Mesačne vyprodukované množstvá drevného odpadu stolárskymi firmami v Moldave nad Bodvou sú zanedbateľné oproti drevospracujúcemu priemyslu pílam. Spolu je to 8,5 m 3 odrezkov a 2,5 m 3 drevného prachu mesačne. Odrezky využívajú na vykurovanie. Voľne využiteľným odpadom je 2,5 m 3 drevného prachu, ktorý vzniká pri brúsení nábytku. Táto biomasa nie je zatiaľ nijakým spôsobom využívaná a stolárska firma ho odváža na skládku. Ročne to činí 30 m 3 drevného prachu. Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ Vzniknuté množstvo za mesiacv m³ Efektívne využitie v m³ Rezerva m³ Vzniknuté množstvo za mesiac v m³ Efektívne využitie v m³ Množstvo pre prípadné použitie v m³ III. Analýza potenciálu biomasy 77
III. Analýza potenciálu biomasy 78 III.7. Potenciál biomasy v komunálnej sfére Verejná zeleň V obciach údržbu zelene vykonávajú dvakrát do roka, na jar a na jeseň. Obce, ktoré nedisponujú kompostoviskom odvážajú odpad zo zelene na skládku, prípadne uložia na jedno miesto v obci. Nie je možné identifikovať množstvá vyprodukovanej odpadovej biomasy z verejnej zelene, nakoľko väčšina obcí nedisponuje kompostoviskom a nedisponujú údajmi o množstvách. V obciach, ktoré disponujú kompostoviskom sa vyčíslili množstvá vyprodukovaného kompostu, z toho sa dajú odvodiť podobné údaje. Skládka odpadov Na území sa nachádza jedna skládka komunálneho odpadu v obci Jasov. Na skládku odpadov v Jasove sa uloží ročne približne 400 ton drevného odpadu, ktorý sa potom štiepkuje. Ide najmä o drevené palety, zeleninové prepravky, obalový materiál. Kompostoviská Kompostovanie je jednou najekologickejšou formou využívania biomasy, odhliadnuc od jeho energeticky náročnej veľkopodnikovej formy. Aj v záujmovom území predstavuje potenciálnu možnosť, v niektorých obciach to už používajú na komunitnej úrovni. V obciach variantu A sa nachádzajú 2 kompostoviská: v Moldave nad Bodvou a v Turni nad Bodvou. V Moldave nad Bodvou sa ročne vyprodukuje 100 m 3 kompostu, ktoré ďalej obec využíva pre vlastnú potrebu. Por. číslo Názov obce územie variantu A Má obec kompostovisko? 1. Cestice Nie 2. Čečejovce Nie 3. Debraď Nie 4. Drienovec Nie 5. Dvorníky - Včeláre Nie 6. Hačava Nie 7. Háj Nie 8. Hosťovce Nie 9. Chorváty Nie 10. Janík Nie 11. Komárovce Nie 12. Mokrance Nie 13. Moldava nad Bodvou Áno 14. Paňovce Nie 15. Peder Nie 16. Perín Nie 17. Rešica Nie 18. Turňa nad Bodvou Áno 19. Turnianska Nová Ves Nie 20. Veľká Ida Nie 21. Vyšný Lánec Nie 22. Zádiel Nie 23. Žarnov Nie Por. číslo Kompostoviská v obciach územia variantu A. Zdroj: prieskum Názov obce územie variantu B Má obec kompostovisko? 24 Baška Nie 25 Bukovec Nie 26 Hodkovce Nie 27 Hyľov Nie 28 Jasov Nie 29 Malá Ida Nie 30 Medzev Áno 31 Nižný Klátov Nie 32 Nováčany Nie 33 Poproč Áno 34 Rudník Nie 35 Šemša Nie 36 Štós Nie 37 Vyšný Klátov Nie 38 Vyšný Medzev Áno 39 Zlatá Idka Nie Kompostoviská v obciach územia variantu B. Zdroj: prieskum
Na území variantu B sa nachádzajú tri kompostoviská a to v obci Medzev, Poproč a Vyšný Medzev. Podobne ako v obciach variantu A aj tie obce kompost využívajú napr. na hnojenie verejnej zelene. V obci Poproč ročne vyprodukujú približne 20 m 3 kompostu. III.8. Využívanie biomasy v záujmovom území Menšie drevospracujúce firmy využívajú malé množstvo drevného odpadu (piliny a drevný prach) vznikajúceho počas ich činnosti na vlastnú potrebu. Využívajú ich výlučne na výrobu tepla, v prvom rade na vykurovanie dielní alebo komôr na vyusušovanie dreva. Tým ušetria peniaze, preto nemajú v záujme predaj odpadovej biomasy. Zariadenie na spracovanie biomasy v cieľovom území majú 2 väčšie drevospracujúce firmy: Tempus - Smolnická Otília výrobca drevného nábytku Moldava nad Bodvou Majú vlastný briketovací lis, zatiaľ spracovávajú iba vlastný odpad, a tým zabezpečujú vykurovanie budov vlastnej prevádzky. MON DREV, Moldava nad Bodvou Firma vlastní taký briketovací stroj, ktorý je schopný spracovať piliny ako aj odpady z poľnohospodárskej produkcie (napr. slamu, steblo kukurice). Z dôvodu nedostatku vstupného materiálu a odbytového trhu výroba brikiet prebieha zatiaľ len pre vlastnú spotrebu. V súčasnosti v cieľovom území pôsobia 2 takí spracovatelia biomasy, ktorí využívajú odpadovú biomasu s orientáciou na zisk. Dalkia Východné Slovensko s.r.o. Medzev Spracovávajú kúsky dreva, drevný odpad, odrezky a takto vyrobená štiepka sa využíva na vykurovanie. Na zbernom mieste sa zhromažďuje materiál vhodný na štiepkovanie, ktorý sa potom následne 2 x do mesiaca štiepkuje. Kvalita štiepky a horenie - výhrevnosť závisí od veľkosti štiepky a jej vlhkosti. Ideálna vlhkosť štiepky je 23 30 %. V obciach Medzev, Štós a Turňa nad Bodvou sa takto zabezpečuje palivo pre biokotly, ktoré slúžia na ohrev teplej vody a kúrenie na sídliskách. V prípade potreby sa kúrenie biokotlom kombinuje s kúrením na plyn. EASTERNPACK s.r.o. Košice prevádzka Moldava nad Bodvou V prevádzke sa spracovávajú piliny na výrobu peliet. Podrobnejšie údaje neboli zverejnené. Biokotly s väčšou kapacitou v regióne Medzev Pomocu 900 kw kotla sa zabezpečuje ohrev teplej vody a kúrenie na sídlisku. Drevnou štiepkou je vykurovaná aj stredná škola podnikania v Moldave nad Bodvou pracovisko Medzev. Turňa nad Bodvou Pomocou 900 kw kotla spaľovaním drevnej štiepky sa zabezpečuje teplo pre Základnú školu v Turni nad Bodvou a časť sídliska. V minulosti ako biomasu využívali pšeničnú slamu, táto alternatíva sa však kvôli technickým problémom ukázala ako finančne náročná a preto aj táto kotolňa sa preorientovala na spaľovanie drevnej štiepky. Štós V meste Štós sa pomocou drevnej štiepky zabezpečuje vykurovanie 2 bytových domov. V letných mesiacoch sa ohrev vody uskutočňuje pomocou plynového kotla. Moldava nad Bodvou Pomocou drevnej štiepky sa plánuje aj zabezpečenie vykurovania budovy Gymnázia Š. Moyzesa v Moldave nad Bodvou. V marci 2010 síce sprevádzkovali kotolňu na drevnú štiepku, ale okrem skúšobnej prevádzky ju zatiaľ nevyužívali. Tento biokotol môže fungovať na brikety, drevnú štiepku a pelety. Na vykurovanie biomasou prešli aj niektoré stolárske firmy v Moldave nad Bodvou. Medzi nimi aj v spomínanej firme TEMPUS Otília Smolnická vyrábajú drevené brikety z vlastného odpadu, ktorý vzniká pri výrobe nábytku a tie potom využívajú na vykurovanie vlastných priestorov. Tak isto aj Dyha Tirola s.r.o. zabezpečuje vykurovanie budov firmy pomocou spaľovania odpadu z vlastnej prevádzky. Rovnako to riešia aj ostatné firmy u ktorých pri výrobnom procese vznika drevný odpad. Mokrance Aj PD Mokrance disponuje biokotlom, v ktorom spaľujú slamu z obilia a repky. V kotli sa spaľuje asi 20 % z produkcie obilnej slamy a 60 % z produkcie repkovej slamy. III. Analýza potenciálu biomasy 79
VI. Záver Celkovo môžeme konštatovať, že v skúmanom regióne je k dispozícii určité množstvo volne využiteľnej biomasy, predovšetkým v odvetví drevopriemyslu. Popri tom zelený odpad pochádzajúci z údržby zarastajúcich trávnych porastov, verejnej zelene, cintorínov atď. znamená ďalšiu možnosť pre novú investíciu v regióne. Pritom rýchlo sa meniace hospodárske prostredie, zmena cien energetických nosičov a iných tovarov resp. služieb sťažuje naplánovanie dlhodobo hospodárneho rozvojového kroku. Dúfame, že zistené základné informácie a znázornené širšie hľadiská vytvoria základ pre rozvážne miestne rozhodnutia v oblasti využívania biomasy. Literatúra 80 BÜKI, GERGELY: BIOMASSZA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA- BIO- MASSZA-TERMELÉS, ENERGIAMÉRLEG. BIOENERGIA, 2007. II ÉVFO- LYAM, 6. SZÁM BURJÁN, ZOLTÁN: PELLETFÛTÉS. BIOENERGIA, IV. ÉVFOLYAM, 1.SZÁM CSETE, SÁNDOR: A LÁGYSZÁRÚ ENERGIANÖVÉNYEK ÉS FELHASZ- NÁLHATÓSÁGUK SZILÁRD TÜZELÉSÛ ENERGETIKAI RENDSZEREKBEN III. BIOENERGIA, 2008. III ÉVFOLYAM 4. SZÁM DALLOS, GY.; GÁLHIDY, L.: BEVEZETŐ AZ ERDŐK SOKSZÍNÛ KLÍMA- VÉDELMI SZOLGÁLTATÁSAIHOZ. BIOENERGIA, 2008. III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM GONCZLIK, A.; KAZAI, ZS.; KŐRÖS, G.: ÚJ UTAK A MEZŐGAZDASÁG- BAN. ENERGIA KLUB 2005. GYULAI, IVÁN: A BIOMASSZA DILEMMA. ÖKOLÓGIAI INTÉZET ALAPÍT- VÁNY, 2009. LÁNG, I.: A BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSA: VILLAMOS ENERGIA, HŐENERGIA, HAJTÓANYAG. ÚJ ENERGIA, A JÖVŐ LEHETŐSÉGE, SPRINTER, 2009. MAKAY, GYÖRGY: BIOETANOL VAGY ÉLELMISZER. BIOENERGIA, 2008. III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM) MOSER, M.; PÁLMAI, GY.: A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, 2006. POPP, J.; SOMOGYI, A.: BIOETANOL ÉS BIODÍZEL AZ EU-BAN: ÁLDÁS VAGY ÁTOK? BIOENERGIA, II. ÉVFOLYAM, 2007, 1., 2. SZÁM RÉNES, JÁNOS: FÁS SZÁRÚ ENERGIAÜLTETVÉNYEK. BIOENERGIA, 2008. III. ÉVFOLYAM 5.SZÁM SZABÓ, I. M.: AZ ÁLTALÁNOS TALAJTAN BIOLÓGIAI ALAPJAI. MEZŐ- GAZDASÁGI KIADÓ 1986.
Összefoglalás A szlovákiai Zdruzenie Separe szervezet, mint vezető partner és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület magyarországi partnerszervezetként az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával közös projektben vesz részt, mely Melléktermékek, mint energiaforrások címmel valósul meg. A szlovák oldalon a projekt keretében felújított magtárépület ad majd otthont a korszerű Ökotechnikai Bemutató Központnak, melyben a biomassza előállítás folyamatait és a különböző alternatív tüzelőanyagokat (pellet, brikett, bioolaj) ismerheti meg a látogató interaktív kiállítás segítségével. A partner szervezetnél Esztergom-Búbánatvölgyben található Ökoház kap új pelletálló berendezést, melynek segítségével a térségben élők is betekintést kaphatnak a biomassza előállítás folyamatába és ismerhetnek meg más alternatív tüzelőanyagokat a fosszilis energiahordozók mellett. A projekthez kapcsolódik még egy Energiahatékonysági Tanácsadó Iroda is, mely várja a megújuló energiák, energiahatékonyság és a biomassza iránt érdeklődőket. Továbbá széleskörű szemléletformálási tevékenységgel oktatási intézményeket szólítunk meg, sajtóközleményeket jelentetünk meg és közintézmények energiaauditját végezzük el. A tanulmányról Az Olvasó jelen tanulmányban a projekt részeként feltérképezésre került Bódva-völgye biomassza potenciál felmérésének eredményét tartja a kezében. A pályázat célterülete, a Kassai-medence déli része, a Bódva völgye és azok kiszorult helyzetű kistelepülései. A Szepes-Gömöri-érchegység - mint övező peremhegység - Kassa városa, keleti oldalon pedig a Hernád folyó vonala jól körülhatárolható geográfiai egységet alkot, mely kimagasló mezőgazdasági kultúrával és adottságokkal rendelkező, természeti értékekben gazdag terület. Emellett óriási környezetterhelésnek van kitéve, melynek több oka közül egy, a kassai agglomeráció és a Kelet-szlovákiai Vasmű (jelenleg U. S. Steel Košice) közelsége. A biomassza mint megújuló energiaforrás elterjesztésével csökkenthető a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban keletkezett biohulladék menynyisége. Mind emellett a fosszilis energiaforrások externális negatív hatásainak kiküszöböléséből adódóan csökkenthető a régióra alapjaiban jellemző igen magas szennyezés kibocsátás. A projekt járulékos hatásként szintén csökkenthető a térségben kiemelten jelen lévő munkanélküliség, mely a vegyes összetételű roma és nem roma munkavállalói társadalom alulképzettségéből adódóan csak speciális motiválással javítható, melyre a projekt egyes elemei lehetőséget adnak. 81 Repka je dominujúcou rastlinou v kotline rieky Bodva počas jarných mesiacov. Záber bol vyhotovený na sever od Buzice v máji roku 2010. Foto: Ervin Petrik.