A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV LÓNYAY-FİCSATORNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

TARTALOM BEVEZETİ...1 1 VÍZGYŐJTİK ÉS VÍZTESTEK JELLEMZÉSE...10 1.1 Természeti környezet...11 1.1.1 Domborzat, éghajlat... 11 1.1.2 Földtan, talajtakaró... 12 1.1.3 Vízföldtan... 13 1.1.4 Vízrajz... 14 1.1.5 Élıvilág... 15 1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...16 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 17 1.2.2 Területhasználat... 17 1.2.3 Gazdaságföldrajz... 19 1.3 A vízgyőjtı-gazdálkodás tervezés szereplıi...22 1.3.1 Hatáskörrel rendelkezı hatóság... 22 1.3.2 A tervezést végzı szervezetek... 23 1.3.3 Határvízi kapcsolatok... 24 1.3.4 Érintettek... 24 1.4 Víztestek jellemzése...26 1.4.1 Vízfolyás víztestek... 27 1.4.2 Állóvíz víztestek... 28 1.4.3 Erısen módosított és mesterséges víztestek... 29 1.4.4 Felszín alatti víztestek... 36 2 EMBERI TEVÉKENYSÉGBİL EREDİ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK...40 2.1 Pontszerő szennyezıforrások...41 2.1.1 Települési szennyezıforrások... 41 2.1.2 Ipari szennyezıforrások, szennyezett területek... 47 2.1.3 Mezıgazdasági szennyezıforrások... 54 2.1.4 Balesetszerő szennyezések... 61 2.2 Diffúz szennyezıforrások...65 2.2.1 Települések... 66 2.2.2 Mezıgazdasági tevékenység... 70 2.3 A természetes állapotot befolyásoló hidromorfológiai beavatkozások...77 2.3.1 Keresztirányú mőtárgyak, duzzasztások... 79 2.3.2 Folyószabályozás és mederrendezés, árvízvédelmi töltések... 82 2.3.3 Vízjárást módosító beavatkozások, vízkormányzás... 85 2.3.4 Fenntartási tevékenységek... 87 2.4 Vízkivételek...88 2.4.1 Vízkivétel felszíni vizekbıl... 89 2.4.2 Vízkivétel felszín alatti vizekbıl... 93

2.5 Egyéb terhelések...97 2.5.1 Belvízelvezetés... 97 2.5.2 Közlekedés... 98 2.5.3 Rekreáció... 99 3 VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK...102 3.1 Ivóvízkivételek védıterületei...102 3.1.1 Felszíni ivóvízbázisok... 102 3.1.2 Felszín alatti ivóvízbázisok... 102 3.1.3 Ivóvízbázisok védıterületeinek nyilvántartása és kijelölése... 104 3.2 Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek...105 3.3 Természetes fürdıhelyek...107 3.4 Védett természeti területek...109 3.5 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek...117 4 MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK...119 4.1 Felszíni vizek...122 4.2 Felszín alatti vizek...134 4.3 Védett területek...140 5 A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JELENTİS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA...144 5.1 Felszíni vizek állapotának minısítése...145 5.1.1 Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapota... 147 5.1.2 Állóvíz víztestek ökológiai és kémiai minısítése... 157 5.2 Felszín alatti víztestek állapotának minısítése...159 5.2.1 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minısítése... 161 5.2.2 Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minısítése... 164 5.2.3 Felszín alatti víztestek állapotának összesített minısítése... 167 5.3 Védelem alatt álló területek állapotának értékelése...167 5.3.1 Ivóvízkivételek védıterületei... 167 5.3.2 Tápanyag- és nitrátérzékeny területek... 167 5.3.3 Természetes fürdıhelyek... 167 5.3.4 Védett természeti területek... 167 5.3.5 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizeink vizek állapota... 167 5.4 A víztestek állapotával kapcsolatos jelentıs problémák...167 6 KÖRNYEZETI CÉLKITŐZÉSEK...167 6.1 Mentességi vizsgálatok...167 6.2 Döntési prioritások...167 6.3 Környezeti célkitőzések ütemezése...167 7 VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE...167

7.1 Vízhasználatok elırejelzése...167 7.2 A költségmegtérülés értékelésével kapcsolatos elemzések összefoglalása...167 7.2.1 VKI követelményei... 167 7.2.2 Közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás költség-megtérülésének értékelése... 167 7.2.3 Mezıgazdasági vízszolgáltatások pénzügyi költségmegtérülésének értékelése... 167 7.2.4 A vízszolgáltatások külsı költségeinek jelenlegi megfizettetésének helyzete... 167 7.3 Költség-hatékony intézkedési programok kialakításának megalapozása...167 8 INTÉZKEDÉSI PROGRAM...167 8.1 Átfogó intézkedések...167 8.1.1 Jogalkotási és egyéb végrehajtási feladatok... 167 8.1.2 Igazgatási eszközök fejlesztése... 167 8.1.3 Hatósági és igazgatási munka erısítése... 167 8.1.4 Monitoring hálózat és eszközök fejlesztése... 167 8.1.5 Az informatikai rendszerek fejlesztése... 167 8.1.6 Vízi szolgáltatások költségeinek visszatérülésére tett intézkedések... 167 8.1.7 Pénzügyi ösztönzık (támogatások) alkalmazása... 167 8.1.8 Kutatás, fejlesztés... 167 8.1.9 Képességfejlesztés, szemléletformálás... 167 8.2 Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések...167 8.2.1 Településekrıl összegyőjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése... 167 8.2.2 Településekrıl származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések... 167 8.2.3 Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések... 167 8.2.4 Mezıgazdasági tevékenységbıl származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése... 167 8.2.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése... 167 8.2.6 A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása... 167 8.3 Egyéb szennyezésének megelızése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése...167 8.4 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések...167 8.4.1 Vízfolyások és állóvizek medrét érintı intézkedések... 167 8.4.2 Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések... 167 8.4.3 A hidromorfológai viszonyokat javító vízhasználatok megvalósítása... 167 8.4.4 A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása... 167 8.5 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében...167 8.6 Megfelelı ivóvízminıséget biztosító intézkedések...167 8.7 Vizes élıhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések...167 8.7.1 Vizes élıhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések és alkalmazásuk... 167 8.7.2 Vizes élıhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések alkalmazása... 167 8.7.3 Halas vizekre vonatkozó intézkedések... 167 8.7.4 Természetes fürdıhelyekre vonatkozó speciális intézkedések... 167

8.8 Az intézkedési program összefoglaló táblázata...167 8.9 Finanszírozási igény, rendelkezésre álló források...167 8.9.1 Finanszírozási igény... 167 8.9.2 Rendelkezésre álló források... 167 9 KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK ÉS TERVEK...167 9.1 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III)...167 9.1.1 Környezettudatosság növelése akcióprogram... 167 9.1.2 Éghajlatváltozás akcióprogram... 167 9.1.3 Környezet és egészség akcióprogram... 167 9.1.4 Települési Környezetminıség akcióprogram... 167 9.1.5 Biológiai Sokféleség akcióprogram... 167 9.1.6 Fenntartható Terület- és Földhasználat akcióprogram... 167 9.1.7 Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram... 167 9.1.8 Hulladékgazdálkodási akcióprogram... 167 9.1.9 Környezetbiztonsági akcióprogram... 167 9.2 Új Magyarország Fejlesztési Terv...167 9.2.1 Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)... 167 9.2.2 Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)... 167 9.2.3 Regionális Operatív Programok (ROP)... 167 9.2.4 Közlekedés Operatív Program (KözOP)... 167 9.2.5 Egyéb Operatív Programok... 167 9.3 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program...167 9.3.1 Nemzeti Erdı Stratégia és Program... 167 9.3.2 Vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program... 167 9.3.3 Halászati Operatív Program... 167 9.3.4 Nemzeti Halászati Stratégiai Terv (NHST)... 167 9.4 A vízgyőjtıgazdálkodási tervhez kapcsolódó további programok...167 9.4.1 Nemzeti Civil Alapprogram... 167 9.4.2 Tudomány, technológia és innováció nemzeti és nemzetközi programjai (TTI)... 167 9.4.3 Európai területi együttmőködés (ETE) operatív programok... 167 9.4.4 LIFE+ Program... 167 9.4.5 A Svájci és a Norvég alap... 167 9.4.6 Egyéb Európai Unió által meghatározott stratégiák, programok... 167 10 A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA...167 10.1 A konzultációk eredményei és hatása a terv tartalmára...167 10.2 A tájékoztatásához felhasznált anyagok elérhetısége...167 11 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS...167 11.1 Az éghajlatváltozás várható hatásai...167 11.1.1 Vízgazdálkodás... 167

11.1.2 Mezıgazdaság... 167 11.1.3 Biodiverzitás... 167 11.1.4 Ipar, település, társadalom... 167 11.1.5 Közegészség... 167 11.2 Éghajlatváltozás kezelése...167 Szövegközi térképek jegyzéke 1. térkép: Magyarország és a Duna vízgyőjtıkerület 2. térkép: Magyarország részvízgyőjtı területei 3. térkép: Magyarország vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési alegységei 1-1 térkép: Magyarország vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési alegységei 1-2 térkép: A alegység áttekintı térképe TÉRKÉPEK 1-1. térkép Átnézeti térkép 1-2. térkép Területhasználat 1-3. térkép Vízfolyás víztestek kategóriái 1-4. térkép Vízfolyás víztestek típusai 1-5. térkép Állóvíz víztestek kategóriái 1-6. térkép Állóvíz víztestek típusai 1-7. térkép Felszín alatti víztestek, sekély porózus és sekély hegyvidéki 1-8. térkép Felszín alatti víztestek, porózus és hegyvidéki 1-9. térkép Felszín alatti víztestek, porózus termál 2-1. térkép Kommunális és ipari szennyvízbevezetések 2-2. térkép Hulladékgazdálkodás 2-3. térkép Szennyezett területek 2-4. térkép IPPC és SEVESO üzemek, Káresemények 2-5. térkép Díffúz foszforterhelés 2-6. térkép Diffúz nitrátterhelések, Állattartó telepek 2-7. térkép Keresztirányú mőtárgyak 2-8. térkép Hidromorfológiai befolyásoltság 2-9. térkép Vízkivételek felszíni vizekbıl 2-10. térkép Vízkivétel felszín alatti vizekbıl (talajvíz) 2-11. térkép Vízkivétel felszín alatti vizekbıl (rétegvíz)

2-12. térkép Vízkivétel felszín alatti vizekbıl (termálvíz) 2-14. térkép Közlekedés 2-15 térkép Rekreáció 3-1. térkép Ivóvízkivételek védıterületei 3-2. térkép Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 3-3. térkép Természetes fürdıhelyek és fürdıvizek 3-4. térkép Védett természeti területek 3-5. térkép NATURA 2000 és egyéb védett területek 4-1. térkép Felszíni vizek monitoringja 4-2. térkép Felszín alatti vizek monitoringja, sekély porózus és sekély hegyvidéki 4-3. térkép Felszín alatti vizek monitoringja, porózus és hegyvidéki 4-4. térkép Felszín alatti vizek monitoringja, porózus termál 4-6. térkép Védett területek monitoringja 5-1. térkép Víztestek ökológiai állapota 5-2. térkép Víztestek biológiai állapota 5-3. térkép Víztestek fizikai-kémiai állapota 5-4. térkép Víztestek hidromorfológiai állapota 5-5. térkép Felszíni víztestek kémiai állapota 5-6. térkép Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota, sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-7. térkép Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota, porózus és hegyvidéki 5-8. térkép Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota, porózus termál 5-10. térkép Felszín alatti víztestek kémiai állapota, sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-11. térkép Felszín alatti víztestek kémiai állapota, porózus és hegyvidéki 5-12. térkép Felszín alatti víztestek kémiai állapota, porózus termál 5-14. térkép Nitrátérzékeny- és szennyezett területek 5-15. térkép Természetes fürdıhelyek és fürdıvizek MELLÉKLETEK CÍME 1.1. melléklet Népességstatisztika 1.3. melléklet Települések, érintettek 1.4. melléklet Víztestek referencia viszonyai (Vízfolyások) 1.6. melléklet Víztestek referencia viszonyai (Állóvizek)

1.7. melléklet Természetes állóvíz víztestek 1.8. melléklet Vízfolyás jellegő erısen módosított és mesterséges víztestek 1.9. melléklet Állóvíz jellegő erısen módosított és mesterséges víztestek 1.10. melléklet Felszín alatti víztestek 1.11. melléklet sp.2.4.1 és p.2.4.1 FAV víztest földrajzi jellemzés 1.12. melléklet p.2.4.1 FAV víztest földtani jellemzés 1.13. melléklet p.2.4.1 FAV víztest földtani rétegoszlop 1.14. melléklet sp.2.4.1 FAV víztest vízföldtani jellemzés 1.15. melléklet p.2.4.1 FAV víztest vízföldtani jellemzés 2-1. melléklet Emberi terhelés számbavétele 1. 2-2. melléklet Emberi terhelés számbavétele 2. TESZIR 2-3. melléklet Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) 2-4. melléklet PRTR nyilvántartás adatai 2-5. melléklet Bányászati területek nyilvántartása 2-6. melléklet FAVI-KÁRINFO 2-7. melléklet Állattartó telepek 2-8. melléklet Országos Halászati Adattár adatai 2-9. melléklet Veszélyes ipari üzemek 2-10. melléklet Diffúz terhelések 2-11. melléklet Hidromorfológiai beavatkozások 2-12. melléklet Felszíni vízkészletek és vízkivételek 2-13. melléklet: Felszín alatti vízkivételek 2-14. melléklet: Benzinkutak 2-15. melléklet: Rekreáció 3-1. melléklet Közcélú vízbázis 3-3. mellékelt: Nitrát-érzékeny területek és felszín alatti víztestek kapcsolata 3-4. melléklet: A 78/2008 (IV. 3.) Korm. rendelet szerint kijelölt fürdıhelyek listája 3-5. melléklet: Víztesteken található természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek 4-1 melléklet: Felszíni vizek monitoring programja - Monitoringhelyek és vizsgált jellemzık 4-2 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja - Monitoringhelyek és vizsgált jellemzık 2009.12.22-tıl 4-3 melléklet: Védett területek monitoring programja Monitoringhelyek 4-4. melléklet: Jogszabályok, szabványok, mőszaki elıírások

4-5. melléklet Felszíni vizek monitoring program Terepi jegyzıkönyvek 5.1. melléklet Felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapota 5-2.melléklet Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 5.3. melléklet Háttérértékek és küszöbértékek 5-4. melléklet Nitrát-szennyezett területek aránya 5.5. melléklet Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minısítése 5-6. melléklet Vízbázisok veszélyeztettsége 5.7. melléklet Nitrát-érzékeny területek aránya és nitrát-szenyezettségi viszonyok 5-8. melléklet: Víztıl függı védett természeti területek állapota 6-1. melléklet: Mentességek indoklása útmutató 6-2. melléklet: Célok, intézkedések 7-1. melléklet: Víz- és csatornaszolgáltatások megfizethetısége 8-1. melléklet: Alap- és további alapintézkedések részletes ismertetése 8-2. melléklet: Kiegészítı és pótlólagos intézkedések részletes ismertetése 8-3. melléklet: Mőszaki intézkedések tartalma 9.1. melléklet: A VGT-hez kapcsolódó országos stratégiák, programok, tervek és projektek 10.1. melléklet Alegységi fórum emlékeztetıje 10-2. melléklet: Tematikus fórumok 10-3. melléklet A tematikus fórumok feldolgozása Ábrák 1. ábra: Intézkedések programjának tervezése 1-1. ábra: Belvízzel veszélyeztetett területek 1-2. ábra: Területhasználatok az alegység területén 1-3. ábra: Tervezési alegységek minısítése biológiai aktivitásértékük alapján 1-4. ábra: A víziközmő ellátottság alakulása 1-5. ábra: A porózus víztestek elvi modellje (Tóth József ábrája nyomán) 2-1. ábra: Jelentıs ipari üzemek tevékenységenként a alegységen 2-2. ábra: A szennyezett területek szennyezıanyagok szerinti aránya 2-3. ábra: A halastavak eredet szerinti részaránya 2-4. ábra: Jellemzı káresemények 2-5. ábra: A szántók éves tápanyagmérlegekbıl számított átlagos P és N többlete 2-6. ábra: A fajlagos felszíni eredető diffúz P-emissziók (g/ha/év) eloszlása

2-7. ábra: Pontszerő és diffúz foszforterhelés aránya a víztestek közvetlen vízgyőjtıjén 2-8. ábra: Védekezés Kótajnál 2-9. ábra Érpatak fıfolyás, belterületi szakasz Nyíregyháza 2-10. ábra: Felszíni vízkivételek a használatok szerint ( in situ nélkül) (2006) 2-11. ábra: Felszín alatti vízkivételek a használatok szerint (2006) 2-12. ábra: Felszín alatti vízkivételek a víztest típusok és használat szerint (2006) 2-13. ábra: Felszín alatti vízkivételek a víztest típusok szerint (2006) 4-1. ábra: Vízparti zonalitás 4-2. ábra: Megfelelı parti zonációjú szakasz (Gıgı Szenke, Nagyszekeresnél) 4-3. ábra: Környezeti káresemény felderítés vizsgálati monitoringgal 4-4. ábra: A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere 4-5. ábra: Vízszintmérés szondával egy mechanikus és egy digitális mérıeszköz 4-6. ábra: Mintavétel figyelıkútból vízminıség vizsgálathoz 5-1. ábra: A felszíni vizekre vonatkozó minısítési rendszer sémája 5-2. ábra: Vízfolyás víztestek ökológiai minısítése a víztestek száma és hossza szerinti megoszlásban 5-3. ábra: Víztestek számának megoszlása a biológiai elemekre kapott osztályba sorolás szerint, élılény együttesenként 5-4. ábra: Víztestek számának megoszlása a fizikai-kémiai minısítésre kapott osztályba sorolás szerint 5-5. ábra: Vízfolyások hidromorfológiai minısítésnek eredményei, kategóriák szerinti felbontásban 5-6. ábra: Állóvizek ökológiai osztályai a víztestek száma és felülete szerinti megoszlásban 5-7. ábra: Felszín alatti vizek minısítésének módszere 5-8. ábra: A felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának összesített minısítése, víztest típusonként 5-9. ábra: Felszín alatti víztestek kémiai állapotának összesített minısítése, víztest típusonként 6-1. ábra: Víztestekre vonatkozó célkitőzések megvalósulása 8-1. ábra: Az OVGT célfája 10-1. ábra: A VKI által elıírt társadalom bevonási szintek 11-1. ábra: A globális hımérséklet várható változása a 21. században 11-2. ábra: Az évi középhımérséklet változása 1951-2008 11-3. ábra: Az évi csapadékösszeg változása 1951-2008

11-4. ábra: A csapadék és terüelti párolgás évi különbségének változása 1951-2008 11-5. ábra: A Kárpát-medence hımérsékletének várható alakulása a XXI. század végén 11-6. ábra: A csapadék várható változása a Kárpát-medencében a XXI. század végén Táblázatok 1-1. táblázat: Vízfolyás típusok meghatározási szempontjai 1.2. táblázat: Az erısen módosított víztest kijelölés lépései 2-1. táblázat: Felszíni vizek közvetlen, kommunális szennyvízbevetésekbıl származó szennyezıanyag terhelése részvízgyőjtınként (2007) 2-2. táblázat: A befogadóra gyakorolt hatás szempontjából jelentıs, fontos terhelést okozó kommunális szennyvízbevetések száma 2-3. táblázat: Települési szilárd hulladéklerakók részvízgyőjtınként 2-4. táblázat: Jelentıs ipari üzemek száma tevékenységenként a alegységen 2-5. táblázat: Felszíni vizek közvetlen ipari szennyvíz terhelése ágazatonként és kommunális szennyvíz (közvetett iparival együtt) terhelése (2007) 2-6. táblázat: Ipari hulladékgazdálkodási létesítmények a Lónyay alegységen 2-7. táblázat: Nagy létszámú állattartó telepek száma és a nagy létszámú telepekre becsült állatlétszám az alegységen 2-8. táblázat: Halászati vizek száma és területi elterjedése a Lónyay alegységen 2-9. táblázat: Biomassza hulladékgazdálkodási létesítmények az alegységen 2-10. táblázat: Veszélyes ipari üzemek száma a részvízgyőjtıkön 2-11. táblázat: Vízminıségi káresemények típusa és száma 2-12. táblázat: Visszatérı káresemények (2004-2008) 2-13. táblázat: Városi diffúz szennyezés jellemzı szennyezıanyagai és forrásai 2-14. táblázat: Belterületi nitrogén terhelésbecslés településenkénti eredménye 2-15. táblázat: Felszíni víztestek foszfor terhelésbecslés eredménye 2-16. táblázat: Külterületek nitrogén terhelésbecslésének településenkénti eredménye (2007) 2-17. táblázat: Felszíni vízkivételek a használatok szerint (2006) 2-18. táblázat: Felszíni vízkivételek a használatok szerint alegységenként (2006) 2-19. táblázat: Felszíni vízkivételek hatásának minısítése és a hasznosítható készlet jellemzıi alegységenként (2006) 2-20. táblázat: A felszín alatti vízkivételek összesítése (2006) 2-21. táblázat: A horgászvizek darabszáma (2006) 2-22. táblázat: A horgászvizek típus szerinti darabszáma és aránya (2006)

3-1. táblázat: Közcélú felszín alatti vízbázisok védıterületeinek és védıidomainak meghatározása 3-2. táblázat: Nitrát-érzékeny területek jellemzıi 3-3. táblázat: Fürdıhelyek kijelölése miatt védett víztestek 3-4. táblázat: Önálló víztestként nem kijelölt, fürdıvíz használat miatt védett vizek 3-5. táblázat: Víztıl függı természeti területek az alegység területén 3-6. táblázat: Víztıl függı védett természeti területek fıbb jellemzıi 4-1. táblázat: A biológiát támogató hidromorfológiai vizsgálatok 4-2. táblázat: A biológiát támogató fizikai-kémiai elemek vizsgálata 4-3. táblázat: A felszíni víztestek monitoring programjai és a mérési gyakoriságok 5-1. táblázat: Víztestek minısítésének összefoglaló jellemzıi 5-2. táblázat: Vízfolyás víztestek ökológiai minısítésének eredményei minıségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint 5-3. táblázat: Vízfolyás víztestek ökológiai minısítésének eredményei a különbözı kategóriákban 5-4. táblázat: A biológiai elemek szerinti minısítés eredményeinek megoszlása élılény együttesenként 5-5. táblázat: A biológiai minısítés eredménye víztest kategóriánként 5-6. táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzık szerint végzett vízminısítés eredménye elem csoportonként 5-7. táblázat: Az alegységen egyéb releváns szennyezık miatt kifogásolt víztestek 5-8. táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai minısítésének eredményei a különbözı víztípusok és használat jellege függvényében 5-9. táblázat: Állóvíz víztestek ökológiai minısítésének eredményei minıségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint 5-10. táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minısítése tesztenként és víztest típusonként 5-11. táblázat: Gyenge mennyiségi állapotú víztestek a felszín alatti víztıl függı ökoszisztémák állapota alapján 5-12. táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai minısítése tesztenként és víztest típusonként 5-13. táblázat: Természetes fürdıhely kijelölése miatt érintett víztestek állapotértékelése a fürdıvíz minıségi követelmények szempontjából 5-14. táblázat: A víztıl függı élıhely típusok és jellemzı károsodási jelenségek 6-1. táblázat: A mentességi vizsgálatok eredményei 6-2. táblázat: A célkitőzést elért víztestek %-a idıszakonként, a víztestek típusa szerint

7-1. táblázat: Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Tisza vízgyőjtı 7-2. táblázat: Egyéb vízhasználatok alakulása, Tisza vízgyőjtı 7-3. táblázat: A víz- és csatornaszolgáltatás támogatás alakulása 7-4. táblázat: Az átlagos víz- és csatornadíjak alakulása 2000-2009 (Ft/m3) 7-5. táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató az elszámolt költségek alapján (nettó bevétel/üzemi ráfordítás) (2005) (%) 7-6. táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató az elszámolt és az elmaradt pótlási és üzemeltetési, karbantartási költségek együttes értéke alapján 8-1. táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél 8-2. táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél 8-3. táblázat: Az egyéb szennyezések megelızése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél 8-4. táblázat: Az egyéb szennyezések megelızése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél 8-5. táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél 8-6. táblázat: Állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél 8-7. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél 8-8. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél 8-9. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél 8-10. táblázat: A vizes élıhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél 8-11. táblázat: A vizes élıhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél 8-12. táblázat: A vizes élıhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél 8-13. táblázat: Az alapintézkedések költsége 8-14. táblázat: Elıkészítı és átfogó intézkedések költségei 8-15. táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegő kiegészítı intézkedések költsége 8-16. táblázat: 2007-2013 idıszakban a VKI céljaira rendelkezésre álló források becsült összege 10-1. táblázat: Véleményezési táblázat

11-1. táblázat: Várható hımérséklet és csapadékértékek a XXI. század elsı harmadában 1 C globális hımérsékletváltozás esetén HÁTTÉRANYAGOK CÍME 1-1 Víztest adatlapokat generáló szoftver 2-1 Foszforterhelések számítása kisvízgyőjtı léptéken 2-2 Nitrátterhelés 2-3 A felszíni vizek mennyiségi jellemzése kisvízi készlet 5-1 A felszíni vizek biológiai minısítésének továbbfejlesztése 5-2 Felszíni víztestek jó állapotához tartozó fizikai-kémiai és kémiai határértékek és minısítési rendszer 5-3 Veszélyes anyagokból származó terhelések és vízminıségi hatások 5-4 Természetes vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése 5-5 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának értékelése, minısítése 5-6 Felszín alatti vizekre vonatkozó kémiai küszöbértékek meghatározása 5-7 Diffúz szennyezıdések ellenırzése és a szennyezett területek meghatározása 5-8 Trend vizsgálat összefoglaló a kijelölt VKI monitoring kutak alapján 5-9 Ivóvízbázisok védõterületeinek adatbázisa, sérülékeny vízbázisok állapotának értékelése 6-1 Az erısen módosított állapotú vízfolyás víztestek kijelölése véglegesítésének gazdasági-társadalmi szempontjai és a gazdasági elemzés lépései 6-2 A MERT bányászati tevékenysége és a választott enyhébb célkitőzés gazdasági-társadalmi indoklása 6-3 Aránytalan költség vizsgálatának közgazdasági megalapozása Nyugat-Európában 6-4 Útmutató a közvetett hatások értékelésének lehetıségeirıl 7-1 Településsoros vízigények, valamint részvízgyőjtıre vonatkozó és országos vízigények becslése 2015-re 7-2 2015-ig szóló gazdasági és vízgazdálkodási elırejelzés. Vízigények és egyéb vízhasználatok prognózisa VKI2 projekt Zárójelentés 3. melléklet. 7-3 A költségmegtérülés értelmezése, jelenlegi helyzete és érvényesülését szolgáló megvalósult intézkedések 7-4 A vízszolgáltatásokkal kapcsolatosan fennálló költségviszonyok és a ráfordítások értékelése, a költségek megtérülési szintjének vizsgálata, a helyzet kritikai elemzése és a fejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozása 7-5 Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási-tudományi Bizottság Vízellátási és Csatornázási Bizottsága VÍZIKÖZMŐ VAGYON - GAZDÁLKODÁS ÉS FEJLESZTÉS Ajánlások 2009.november 03.Elıadóülés 7-6 A víz- és csatornadíjak és a megfizethetıség alakulása. A vízminıség-javítási és szennyvízkezelési alternatívák vizsgálata az esettanulmány területeken 7-7 Területi vízgazdálkodás és a VKI célok kapcsolata. 7-8 Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló továbbfejlesztésérıl 7-9 A gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló tovább fejlesztésérıl Vízkészlet járulék rendszer továbbfejlesztése 7-10 Költséghatékonysági szempontok az intézkedési programok kialakítására 7-11 Felszíni vizek szennyezıanyag terhelés csökkentésével összefüggı intézkedési elemek tervezése. Útmutató 7-12 Esettanulmányok az intézkedési programok tervezésére, figyelembe véve a környezeti célkitőzéseket és a költség-hatékonyság szempontjait 7-13 Magyar környezetértékelési esetek 7-14 Fizetési hajlandóság és haszonátvitel vizsgálat a Túr és a Kállay vízfolyás vízgyőjtıjén. Kutatási jelentés 8-1 A vízgyőjtı-gazdálkodás és a mezıgazdaság összehangolásának lehetıségei (javaslatok) 8-2 Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló továbbfejlesztésérıl A meglévı vízienergia-termelı létesítmények vizekre gyakorolt hatásának kezelése a Víz Keretirányelv rendszerében gazdaság szabályozási eszközök alkalmazása javaslat 8-3 Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló továbbfejlesztésérıl A mezıgazdasági politika és VKI célok ágazati szintő koordinációja A területhasználat ésszerősítését segítı szabályozási eszköz 11-1 Éghajlatváltozásra való felkészülés, alkalmazkodás általános kérdései Magyarországon a vízgyőjtı gazdálkodási tervezést figyelembe véve

Rövidítések jegyzéke VKI VGT FAVÖKO ICPDR KvVM LE Rvgy EKHE KEOP MePAR EU ECOSTAT EQS CIS TOC KÁRINFO PAH TPH RSD KÖVIZIG OVGT VIZIR OKIR TIR K+F NPI MgSzH MME MAKE ÖM FAV FVM ROP NFGM KHEM BAT REACH HMKÁ AKG IPPC MTA VAHAVA NÉS IPCC A TA K P Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve) vízgyőjtı-gazdálkodási terv felszín alatti víztıl függı ökoszisztéma Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lakosegyenérték részvízgyőjtı egységes környezethasználati engedély Környezet és Energia operatív program Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Európai Unió Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet ökológiai állapotminısítési rendszer indikátora számítógépes információs rendszer (Computer Information System) összes szerves szén (total organic carbon) Országos Kármentesítési Program adatbázisa policiklusos aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons) összes ásványolaj szénhidrogén (total petroleum hydrocarbons) Ráckevei (Soroksári) Duna-ág Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv Vízgazdálkodási Információs Rendszer Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Településirányítási Információs Rendszer Kutatás és Fejlesztés Nemzeti Park Igazgatóság Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Agrárközgazdasági Egyesület Önkormányzati Minisztérium felszín alatti vizek Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Regionális Operatív Program Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium legjobb elérhetı technológia (Best Available Techniques) vegyi anyagok regisztrációja, kiértékelése és engedélyezése (Registration Evaluation and Authorization Chemicals) helyes mezıgazdasági és környezeti állapot agrár-környezetgazdálkodás Integrált Szennyezés Megelızés és Ellenırzés (Integrated Pollution Prevention and Control) Magyar Tudományos Akadémia Változás Hatás Válaszadás (MTA projekt) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Intergovernmental Panel on Climate Change Alapintézkedések további alapintézkedések kiegészítı intézkedések pótlólagos intézkedések

Bevezetı A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, használata életünk egyik legfontosabb tényezıje, amely miután nem korlátlanul áll rendelkezésünkre költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetıségeket kínál. Miután ez az erıforrás nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, ahhoz, hogy a jövıben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erıfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelezı az ebben elıírt feladatok végrehajtása, Magyarország - elhelyezkedése miatt alapvetıen érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyőjtıkerületben mielıbb teljesüljenek a VKI célkitőzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötıdı élıhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelı vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetıségek nem teszik lehetıvé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidık a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az idıpontok képezik egyben a vízgyőjtıgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általános célkitőzései a következık: a vizekkel kapcsolatban lévı élıhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elısegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminıség javítása a szennyezıanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezıtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetıen örökség is, amit ennek megfelelıen kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeibıl indul ki. Akkor tekinthetık a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minısége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektıl függı természetes élıhelyek mőködését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig. Bevezetı 1

A különbözı elképzelések összehangolásához elengedhetetlen volt, hogy az érintett területen mőködı érdekcsoportok (gazdák, ipari termelık, horgászok, turizmusból élık, erdészek, természetvédık, fürdık mőködtetıi, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési folyamatban. A kitőzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminıségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyőjtı-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekrıl rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tőzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen mőszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzıkre van szükség. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés során meghatározó jelentıséget kapott a társadalmi párbeszéd, amelynek elsı lépése országos szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása volt 2006. december és 2007. június között. Második lépésként, már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentıs vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott. Ez a folyamat 2007 decemberében kezdıdött, és a véleményezık részvételével tartott fórumon, 2008. szeptember 22- én zárult le. A harmadik lépés, a kidolgozott tervezet véleményezése 2008. december 22-én kezdıdött és 2009. november 18-ig tartott. Ezen idı alatt a www.vizeink.hu honlapon közzétett dokumentum tervezetekkel kapcsolatosan lehetett véleményeket megfogalmazni elektronikus és postai úton, a szakmai és a területi fórumokon pedig szóbeli észrevételeket lehetett tenni. Számos esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik. A végleges vízgyőjtı-gazdálkodási terv ezért folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készült el. A különbözı érdekeltek közötti, illetve a tervezıkkel és az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzıivel folytatott konzultáció elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az elkészült terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentısen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják azokat, sıt késıbb részt is vesznek a megvalósításban. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv és az alapját képezı valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvrıl és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhetı el a www.euvki.hu oldalon, vagy a http://circa.europa.eu/public/irc/env/wfd/ information honlapon. Bevezetı 2

A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés területei Az egész országra kiterjedı vízgyőjtı-gazdálkodási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttmőködve készült el a vízfolyások, az állóvizek és a felszín alatti vizek állapotának javítása, illetve megırzése érdekében. Magyarország, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyőjtıkerület a Duna vízgyőjtıkerület - vízgyőjtı-gazdálkodási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidolgozása szoros együttmőködésben történt a többi érintett tagországgal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fogta össze. Magyarország, a Duna-medencén belül, három nemzetközi részvízgyőjtın (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) osztozik a szomszédos országokkal. Ezek Magyarországra esı területei adják az ún. részvízgyőjtı tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyőjtıjébıl jelentısége miatt kiemelendı a Balaton részvízgyőjtıje, így ez az országos tervezés negyedik részvízgyőjtıje. A nemzetközi, valamint a hazai elıírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: országos szinten az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv, részvízgyőjtı - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyőjtı terv), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) víztestek szintjén (a VKI elıírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI elıírásai alapján egyértelmően lehatárolt 869 vízfolyás szakaszt, 213 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). 4. térkép: Magyarország és a Duna vízgyőjtıkerület Bevezetı 3

5. térkép: Magyarország részvízgyőjtı területei 6. térkép: Magyarország vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési alegységei Bevezetı 4

Felelısök: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közremőködés a Duna vízgyőjtıkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatok végrehajtása az alábbi munkamegosztás szerint folyt: országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), Budapest részvízgyőjtı tervek elkészítése és a részvízgyőjtın belül a tervezés koordinációja: Duna részvízgyőjtı: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyır Tisza részvízgyőjtı: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Dráva részvízgyőjtı: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton részvízgyőjtı: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása: területileg illetékes 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, együttmőködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségekkel. A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén, hiszen számos mőszaki jellegő, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés koordinált végrehajtását igényli. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsısorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitőzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitőzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a mőszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, ugyanakkor nem jelenti a beavatkozások konkrét mőszaki terveinek részletes kimunkálását. A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitőzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek kapcsolódnak a településekhez, a földhasználatokhoz, az ipari tevékenységekhez, a turizmushoz. A VGT tehát nem egy hagyományos vízgazdálkodási terv. Sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó intézkedéseket határoz meg (vízminıségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), miközben követelményeket támaszt számos más vízügyi szakmai tevékenységgel szemben (például árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és mőködtetése stb.) is, sıt más ágazatok együttmőködését is igényli. A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (mőszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely Bevezetı 5