EU közjogi alapjai 2018. május 7.
TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények általános áttekintése; az Európai Tanács márc. 5. A Tanács márc. 12. Az Európai Parlament márc. 19. A Bizottság márc. 26. Az Európai Unió Bírósága ápr. 2. HÚSVÉT HÉTFŐ ápr. 9. A monetáris politika intézményrendszere, az EU költségvetése, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank ápr. 16. Jogalkotási és döntéshozatali eljárások ápr. 23. Tanácsadó szervek és ügynökségek ápr. 30. MUNKASZÜNETI NAP máj. 7. Az uniós polgárság; Alapjogvédelem az EU-ban máj. 14. Immunitás, felelősség; Tisztviselők és alkalmazottak az EU-ban-ZH
I. Alapjogvédelem
2000. dec. 7.: Nizza-Alapjogi Charta Lisszaboni Szerződés!!! EUSZ 6. cikk EuB esetjoga!!
EUSZ 6. cikk (1) Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12- én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.
A Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a Charta VII. címében foglalt, az értelmezést és alkalmazást szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően kell értelmezni, kellően figyelembe véve a Chartában említett azon magyarázatokat, amelyek meghatározzák az egyes rendelkezések eredetét. (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.
PREAMBULUM I. CÍM MÉLTÓSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA II. CÍM SZABADSÁGOK III.CÍM EGYENLŐSÉG IV. CÍM SZOLIDARITÁS V. CÍM A POLGÁROK JOGAI 2012/C 326/02 VI. CÍM IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS VII. CÍM A CHARTA ÉRTELMEZÉSÉRE ÉS ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2007 Alapjogi Ügynökség A Tanács 168/2007/EK rendelete ( 2007. február 15. ) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról egyedi jogsértések elbírálásával nem foglalkozik
2. cikk Cél Az Ügynökség célja, hogy a Közösség és tagállamai érintett intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a közösségi jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakértelmet biztosítson annak érdekében, hogy amikor saját hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák, segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában.
http://fra.europa.eu/en/about-fra/who-we-are
II. Az uniós polgárság
Alapvetően a Maastrichti Szerződéshez kötődik (1992/93) Jogi státus, amely az Unióhoz való tartozásból fakad egyfajta azonosulást is lehetővé tesz Mindenkit megillet, aki bármely tagállam állampolgára
EUMSZ 18. cikk A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés.
EUMSZ 20. cikk (1) Létrejön az uniós polgárság. Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. (2) Az uniós polgárokat megilletik a Szerződések által rájuk ruházott jogok, és terhelik az azokban előírt kötelezettségek. Így az uniós polgárok többek között: a) jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni; b) választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai;
c) jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; d) jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak.
Maastrichti Szerződéssel létrehozott jogintézmény önmagában nem nyújt európai identitást Jellemzői: 1. Járulékos jelleg: közvetlenül megillet mindenkit, aki vmely tagállam állampolgára 2. Kiegészítő jelleg: a tagállami állampolgárságot kiegészíti, de nem helyettesíti
Polgári és politikai jogok 1. Aktív és passzív választójog EUMSZ 20. cikk (2) Alapjogi Charta 39.-40. cikk
2. Petíciós jog EUMSZ 20. cikk (2) d), 227. cikk Alapjogi Charta 44. cikk 3. Ombudsmanhoz fordulás joga Alapjogi Charta 43. cikk
4. A megfelelő ügyintézéshez való jog Alapjogi Charta 41. cikk 5. Polgári kezdeményezés EUSZ 11. cikk 6. Betekintési jog EUMSZ 15. cikk Alapjogi Charta 42. cikk
Védelemhez való jog Konzuli védelem EUMSZ 20. cikk c), 23. cikk Alapjogi Charta 46. cikk
a Tanács 2015/637 irányelve: a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok számára más uniós országok kötelesek bármilyen olyan segítséget megadni, amit saját polgáraiknak adnának 2018. május 1-i hatályba lépését követően segítségnyújtás haláleset kapcsán súlyos baleset vagy betegség kapcsán letartóztatás vagy fogva tartás kapcsán bűncselekmény áldozatainak és hazaszállítás vészhelyzet esetén
Véleménynyilvánítási jog EUSZ 11. cikk Szabadságjogok
Szabad mozgáshoz való jog EUMSZ 20. cikk (2) a), 21. cikk, 45. cikk Alapjogi Charta 45. cikk Az Európai Parlament és a Tanács 2004. ápr. 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodásához való jogáról (pl. 6., 7. cikk)