253. Arvisura - A magyarok eredete 4220. medvetoros évben (Kr.u. 180) az úz származású Varga Győző lett, a hun törzsszövetség fősámánja. Kora ifjúságában a kinajok országában cserepes mesterséget, majd selyemkészítést és varga mesterséget tanult. Lovas parancsnoka lett a Selyem-úton folyó kereskedelemnek. Egy selyemkészítő bölcs leányát vette feleségül, majd Ordoszban meghonosította a selyemszövést. Amikor nagyapja, az Öreg Bozók a sámánképzést meghirdette, unokái közül őt jelölte ki sámántanulónak. Eredeti neve Ragály volt, de a kinajok nyelvének elsajátítása után a Varga nevet, majd a sámánképzés győzteseként a Győző nevet vette fel. Hatalmas szervezőképességével újra egybefogta a szétforgácsolódott hun törzsszövetséget és Ordoszban (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) a kinajokkal is felújította a Béke és rokonság néven ismert örök barátságot. Ellenfele, Rakaca -aki a sámánképzésen a második lett- másként vélekedett. Szerinte fejlődést csak győztes kalandozás hozhat. Ezért az altáji kabarok egy évig csak fegyvert készítettek és a 4221. medvetoros év (Kr.u. 181) tavaszán a fiatalok új kalandra indultak. Míg a kabar ifjúság távol volt hazulról, a szomszédos tatárok gyakran rajtaütöttek az öreg kabar parasztokon és földjeiket feldúlták. Ókori Tatár íjász Mai Tatár íjász Tatár lovas katona páncélja
Tatárok Mikor a kalandozásból Rakaca hazatért, a Bajkál-tó környéki kabar szállásokat megsemmisítve találta. A tatárok még az Altáj vidék kabarjainak asszonyait, gyermekeit, öregeit is megölték. Az életben maradt kabarok a Bajkál-tó környékéről az Altájba, majd annak síkságaira vonultak. Akinek a kalandozások eredményeként Sumer-földi rabszolganője volt, az Altáj-Buda környékén telepedett le, az asszony nélkül maradt kabarok pedig a déli manysiknál szálltak meg. Altáj, Altáj-Buda, Marina birodalma Az Etil folyótól (Volga folyó) keletre, a Béla-tó környékén marami törzsek éltek. A Káma vidékén merija törzsek. Ezek barátságos asszonyuralom alatt éltek és minden rokon törzs ifjúságát szívesen látták. A kabarok először a suomákkal (finnek), majd a mordvinokkal, végül azok nyugatra vonulása után a Kövezsd csatájában megfogyatkozott manysikkal léptek marami-por és merija-mos asszonyuralmi házasságra. Később teljesen átvették a Tórem-hitet. Rakaca a sámánképzés eredményeként minden tekintetben ismerte a manysik helyzetét, tehát tudta, hogy a kabar vész után a kabarok életben maradásának egyedüli útja a manysikkal való egyesülés. Az asszonyuralom alatt lévő manysik szívesen látták a sok zsákmánnyal érkező kabarokat, sőt Káma fejedelem a leányát is a kabarok ifjú vezérének, Berénynek adta feleségül. A kabarok ugyanis megszüntették Rakaca vezérségét és sámáni beosztásában a manysikhoz vezényelték, öccsét pedig -aki ellenezte a kalandozásokat- a szabad kabarok Berény fejedelem néven vezérükké választották.
Az etil-kabarok tehát egyesültek a marami-manysikkal, az altáji kabarok pedig megmaradtak férfiuralom alatt. De Berény kabarjainak nem tetszett sem az etil-féle asszonyuralom, sem az altáji férfiuralom, ezért ez a Berény-féle harmadik kabar törzs új utakra lépett. Kabar lovas Árpád-kori Kabar sírok Berény törzse a Tura folyótól (Ural-hegység területei) a Turga-i kapuig (Ez lett a fővezéri szállás központja, az új előzködések színhelye, az új Pusztaszer, Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén A mai Kazahsztán területén) helyezkedett el. De az egymással érintkező legelőterületek szélein közöttük is kezdett tért hódítani a feleség-elmélet. Eszerint ugyanis a nők egyenjogúak a férjükkel és még a törzsi tanácsban is részt vehetnek. Ennek persze a délvidékről, Sumér-földről hozott rabszolganők örültek legjobban, mert gyermekeikkel együtt felszabadultak megalázó sorsukból. A beolvadt kabarok és Berény közép kabarjai szerződést kötöttek a déli manysikkal. E szerint, amikor Káma fejedelem ivadékai lesznek a vezérek, akkor Berény leszármazottainak jut a sámánság, ha viszont Berény fiai közül kerül ki a vezér, akkor Káma-törzsből választanak új fősámánt. Vérkeveredésnek pedig nem szabad történnie, mert akkor egyikük kezébe kerülne a hatalom és elsorvadna az új törzsszövetség. Káma fejedelem halála után Berény fia, Magyar lett az új törzsszövetség vezére. Káma fiát, az okos Zsolcát pedig a 4240. medvetoros évben (Kr.u. 200) fősámánná választották, és Ordoszban (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) Varga Győző fősámán kezébe letette az esküt. Zsolca az ordoszi sámánképzésen is első lett és Varga Győző leányát vette feleségül. Zsolca legfontosabb intézkedése az volt, hogy Ordoszt, tekintettel a hely védettségére, meghagyta a sámánközpont székhelyének, a kereskedelem központjául azonban Altáj-Budát tette, az egykori Almák-Atyja (most Alma-Ata, Kazahsztán) közelében.
Alma-Ata Kazahsztán Almák Atyja, a mai nevén Almati Altáj-Buda, Kazahsztán A fővezéri tanácskozásokat mindig itt tartották. Mivel a fővezér székvárosa azonos volt a kereskedelem központjával, Altáj-Budát kezdték a hun törzsszövetség fővárosának nevezni. Mivel Varga Győzőt egyhangúlag fővezérré választották, az új törzsszövetség már kezdettől fogva beleszólt a hun törzsek szövetségének életébe. Magyar, aki mint vezér, a hun törzseken belül újszövetséget alapított, mohón vetette bele magát népének egyé kovácsolásába. Ebben segítségére volt, hogy a délről hozott asszonyok gyermekei ekkor már 20 évesek voltak. A kabar nép tehát háromfelé vált. Az első, Altáj-Buda mellett éltek a kabar-sumér keveredésű kabarok A második Turgai kaputól északra a Tura alatti kabarföldön a férfi-asszony egyenjogúságot valló kabarok Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén a mai Kazahsztán területén A harmadik a Kámától délre az asszony-uralmat elismerő manysi-kabarok éltek, Grúzia.
Magyar fővezérségét a Káma és Tura-vidéki törzsszövetség elismerte, az altáji kabarok azonban ettől vonakodtak, mert az okos Zsolca szerint helyesebb a háborúk és kalandozások helyett csak kereskedelemmel foglalkozni. Ilyen előzmények után aztán az ordoszi és az altáj-budai tanácson csak a kabarok és a felső- Káma-vidéki manysi törzs számított a hun szövetségbe tartozó törzsnek. Magyar a 4240. medvetoros évtől (Kr.u. 200-tól) kezdve mindent megtett azért, hogy a hun törzsek szövetségének keretén belül egy olyan erős törzset teremtsen, melyet nem seperhet el az idők vihara. Amikor Magyar 206-ban elfoglalta nagyapjának, Káma fejedelmének a székvárosát, az asszony-uralom megszüntetését javasolta. Ez azonban, mint minden új elképzelés, a manysiknál nem talált egyhangú fogadtatásra. Akik a Káma folyótól északra az asszony-uralom hívei voltak, az Ural felé húzódtak, Magyar fejedelem hívei pedig a fejedelem első fiának vezetésével, a róla elnevezett Béla-folyó környékére vándoroltak. De a vezéri tanácskozásokon Magyar a manysi népet is képviselte. Öccsének, Konda vitéznek a szíve azonban felesége miatt az asszony-uralom alatt élő manysikhoz húzott. Az Ural hegye felé húzódott manysik Magyar fejedelem halála után a Káma és Béla-folyó környékén élő rokonaikat magyariaknak kezdték nevezni. Házasságot azonban szívesen kötöttek mind a Tura, mind a Káma és Béla-folyó környékén élő néppel. A Tura-vidékieket magyaroknak nevezték. Magyar halála után Konda lett a manysik fejedelme a magyariaké Zsolca fősámán fia, Kürt ifjúsági fejedelem. Kürt, mint a Selyem-út lovasparancsnoka, gyakran megfordult Magyar fejedelem udvarában, majd Magyarnak a leányát, Piroskát vette feleségül. De Magyar csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Kürt elismeri az új törzsszövetség szokásait, és persze a férfiak-nők egyenjogúságát is. Kürt erről jelentést tett, de az ordoszi (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) Öregektanácsa nem ismerte el az egyenjogúságot, ezért kalandozások dolgában csak a manysi és a kabar törzset ismerte el a hun törzsszövetség tagjának. Az elaggott Varga Győző és Zsolca mégis megáldotta Kürt házasságát, azzal a reménnyel, hogy a magyari és a magyar törzs egyszer majd új eszmével veszi át a hun törzsek szövetségének vezetését.
Beavatott fejedelmi láncolat: KÁMA 181--206 Mirina 175--181 (Ataisz elsűllyedésekor élt MARINA, ARMOGUR és ERIDŐ leánya, MAGYA felesége) Berény tárkányfejedelem 181--215 Isimbáj 181--185 Zsolca-Megera-Sály Magyar206--225 Csekmágus220--240 185--200 200--220 Keszi Béla 250- -275 Kendegács 240--260 Kürt 225--250 Piroska-Megyer Gyula 275--310 BUJA 290--320 215- -240 Béla 310--319 Nyékom Piroska Tass240-- Kündü Temir 319--340 260--290 Kende 260 320--355 Vága 340--365 NURA-Béla 275--304 Nyék Gyula-Duló 365--368 EMBA Karabály 304--321 355--360 360--380 Bárda 321--353 385--410 Hunyor-Maturi Magyor-Irgiza-Gács Kusztanáj 353--359 380--402 Gyula Kaszli 359--385 Bagamér 410--433 Magyor Irgiza 385-- 420 Buda 435--451 Orda 385--415 Bősárkány-Jákó-Kürt 420--428 435--451 Atilla 433--453 GYULA Gál-Eszék 451--510 Deédes-Nekese-Turgaj 428--462 402--435 Váj-Kadosa Daróc- Bolári 462--510 Aladár 453--482I. Csaba453--469 Bolárka-Gerenna 510--528 Ambenik 482-- 496 Dunna 469--498 Zsolt 415--432 II.Csaba 496--524 Sziktivár 498--500 Keve-Kumáj 402-- 451 Ogurd 524--528 Száva 500--503 Bolári-Balog 528--545 Balog-Bolári 528-545 I.Ilona 503- -535 Szanka 510--515 Bende-Bolári Murony 548--560 Torda535--538 515--535 Bizony 560-- 562 Kalán 545--576 Szamos 538--566 Bolári-Balog Ermi 576--588 Ilja-Csát 535--565 Tyumen 588--605 II.Ilona 566--568 Baján BajalánAlpár-Telena-Kürt 568--580 Győr 580--600 Bat- Baján Bát 620--632 600--620 565--602 Szilágy 605--632 Páka 620--626 Mónus 620--652 Bakar 602--630 Szavárd 632--645 Kohár 626--630 Alpár 652--672 Mácsi 630--634 Kürt 632-- 670 Alpár 645--671 Tudval 630--660 Kotrag 672--673 Kuvrát 634--649 Bars 671--682 Orbaszár 660--672 Szolnok 673--680 Samó 648--658 Patacs 682--684 Vaska 672--690 az áruló Bat-Baján 670--678 650- ben a kazárok megszervezték az 567- ben megalakult Kazár Iszperik 678--680 Birodalom védelmét és akkor a 10 nyíl törzsei mind más elhelye- III.Csaba 680--719 zést nyertek, csak a Béla törzs maradt meg a LOVAS- BAKÁT fő- vezéri táborában. Babót684- -710 Kapornak 690--712 Alpár 680--710 Tára 658--684 Dömös 710--721 Ragály 712--740 Kövezsd 710--730 Haram 664--678 Kézsmár721--760 Bekecser 740--770 Várkony 730--761 Zemlén 678--702 Tarcal 760--781 Gyürtő 770--782 Zabarai 761--760 Maróca 702--720...ard 781--809 Sebes782--792 Bős780--796 Zengő 720--734 Pataj809--848 Mikó792--795 Pelsőc796--820 Mura 734--762 Pelsőc 848--850 Tuza 795--803 Gyoma 820--848 Linda 762-- 790 Kassa 840--853 Ragályka 803--853 Kund 848--886 Korpona 790--792 Verecke 853--896 Őrsur 886--908 Türje 792--794 Szala 853--890 Tuza 794--803 Eperjes 896--899 Kurszán Halics 803--825 Nyék 825--869 Abacil 869--890 Jutas 899 Levente 895 Üllő 908 Tarhos 890-- 920 Csák (Botond) Bereg Derencsény KoppányVászoly Babocsa Berzence 1046-1060 1060-1063 Piroska-Aba Sámuel I.Endre I.Béla Levente 1041-1044 Salamon I. Géza I.László Lambert Kálmán Álmos II.István 1116-1131 II.Géza 1141-1162 II.Vak Béla 1131-1140 1162-1172 III.István II.László IV.István III.Béla 1172-1206 1162-1163 1163