630*9 ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L DR. FAT ALIN GYULA Zala megye erdeiben tartamos erdőgazdálkodás folyik. A fakitermelések során kisebb mérvű megtakarítás mutatkozik. A kedvező korosztályviszonyok miatt az elkövetkező 10 ben mintegy 1,87 millió -rel nő a kitermelhető fatömeg. A megnövekedett kitermelés szintje további 20 en át fenntarttó úgy, hogy az értékesebb tölgy és bükk fafajok aránya folyamatosan nő, míg a kevésbé értékes cser és akác aránya csökken. Nem igaz hát a széltében-hosszában ngoztatott híresztelés, hogy idő előtt elfogynak idős erdeink. A valóság az, hogy idős erdeink még idősebbek lettek, területük és fakészletük számottevően nőtt. Az azonban más kérdés, hogy alacsony feltártság miatt az erdők a termelés számára hozzáférhetők-e, és milyen áron. összességében a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőgazdálkodásának színvonala jó, a termelőszövetkezeti és egyéb gazdálkodóké elfogadtó. Hogyan kezeljük erdeinket az erdőfelújítástól a végsználatig? Ezt vizsgáltam Zala megye mintegy 110 ezer erdőterületén az erdőfelügyelő szemel. Az erdők tartamosságáról A legfontosabb kérdés, amely mindnyájunkat foglalkoztat, nem fogynak-e a kívánatosnál gyorsabban öreg erdeink. A tartamosságot az idős korosztályokban fafaj szerint helyes vizsgálni, mert ugyan mit kezdenének az összes fatömegre vonatkozó tartamossággal, közben elfogynának tölgyeseink, bükköseink? Tölgyesek (100 es kor felett): m3 / ZEFAG 1975. 343 175 372 511 41 105 95 1985. 564 355 142 629 42 107 97 Tsz 1975. 43 10 557 246 46 110 95 1985. 116 49 657 428 44 109 96 összes 1975. 386 185 929 482 41 105 95 1985. 680 404 799 595 42 107 97
100 nél idősebb tölgyerdőből több mint kétszer akkora fatömeg áll rendelkezésre, mint 10 vel korábban. Nőtt az idős tölgyesek átlagátmérője, az egy hektárra eső fakészlete és az átlagos kora. A következő 10 ben a vágtó tölgy fatömeg megduplázódik, majd további 20 en át a jelenleginek négyszerese áll rendelkezésre. Bükkösök (100 es kor felett): / ZEFAG 1975. 993 620 746 625 45 106 105 1985. 1706 1 179 524 692 45 109 107 Tsz 1975. 47 18 533 394 53 115 108 1985. 150 85 089 567 49 109 109 összes 1975. 1040 639 279 515 45 106 105 1985. 1856 1 264 613 681 45 109 107 A 100 nél idősebb bükkerdők fakészlete 10 alatt megduplázódott. Nőtt az egy hektárra eső fatömeg és az állományok átlagos kora. A jelenlegi üzemterv végsználati előírása 74 ezer enként, az első 10 ben 960 ezer, másodikban 1430 ezer, a rmadik 10 ben pedig 1830 ezer bükkös éri el át. A vágtó fatömeg ez alatt az idő alatt 2,5-szeresére nő. A bükkerdők 90 /o-a a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében van. Lén a bükk fülledékeny, 120 es kor felett pedig romosan álgesztesedik, talmas feladatot jelent a megnövekedett fatömeg időbeni kitermelése. Rendkívüli feladatot jelent a területnek ismételten bükkel történő természetes felújítása is. Akácosok (30 es kor feletti): Ü / ZEFAG 1975. 1876 491 282 262 25 36 36 1985. 1285 384 906 300 28' 39 43 Tsz 1975. 1323 312 626 236 25 36 36 1985. 3473 950 421 274 25 36 40 Összes 1975. 3199 803 908 251 25 36 36 1985. 4758 1 335 327 281 26 37 41
A 30 feletti akácosok mennyisége a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál területben 32%-kal, fatömegben 22%-kal csökkent 10 alatt. A termelőszövetkezeti szektorban fordított a helyzet, ott az akác fakészlet megháromszorozódott, összességében pedig több mint fél millió -rel több vágásérett akác van a megyében, mint 10 vel korábban. A lábon álló idős akácosoknak nőtt az átlagos uk, az átmérőjük és az egy hektárra eső fatömegük. Az állományok átlagos a már most magas, 37. A következő 10 ben 2197 ezer akác éri el vágásérettségét, amelyből 1555 ezer esik a termelőszövetkezeti szektorra. Az eddigi termelési szintet tartva 15 re elég idős akácos van. Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió -t 40 en túl fognak kitermelni. Ekkor pedig már nagy az állomány egészségi károsodása. Sok a tőkordt fa és növekszik a széldöntés aránya tehát a fatömeg csökken. Ez a talmas és részben már most túltartott fakészlet merőben új helyzetet teremt a fagazdálkodásban. Az időbeni kitermelés mellett legalább akkora gond a mintegy 7500 akácos felújítása. Arról nem is beszélve, hogy a 16/1985. sz. rendelet szerint ezek jelentős részét csemetéről kellene felújítani. A jövőben az akác fafajra az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mert kitermelhető végsználati fa tömege több mint a tölgyé és bükké együttve, felújítandó területe pedig kétszerese azokénak. Fenyvesek (80 es kor felett): / ZEFAG 1975. 1235 636 752 516 38 100 90 1985. 976 503 370 516 38 100 92 Tsz 1975. 183 62 766 342 37 84 85 1985. 182 81 398 447 37 91 87 Összes 1975. 1418 699 518 493 38 99 90 1985. 1158 584 768 505 38 99 91 A 80 nél idősebb fenyvesek területe is, fatömege is csökkent a Zalai Erdőés Fafeldolgozó Gazdaságnál. A csökkenés nem valamiféle túlsználat miatt van korosztályviszonyok ilyenek. 80 nél idősebb fenyvesből 10 re elég fakészlet van az eddigi erdőtervi előírás szerint. A fenyvesek állapotában lényegi változás 10 alatt nem történt. Kismértékben nőtt a hektárra eső fatömeg és változatlan az állományok átlagos kora. A jelenlegi termelési szint 30 en át fenntarttó. A csert nem vizsgáltam, mert Zalában nincs jelentősége, és erősen visszaszorulóban van, a gyertyán pedig a tölgy, bükk és fenyő állományok elegyeként összefüggésben van ezen állományok alakulásával. A T, B, F és A idős korosztályaiban 10 alatt 2049 -ral és 1 260 873 -rel nőtt a fatömeg. Ezt részben a mintegy 300 ezer m"-t kitevő megtakarítás is elősegítette. A végsználati kitermelés a kedvező korosztályviszonyok miatt a következő 30 ben mintegy 30%-kal növelhető.
Az erdők felújításáról Az erdőfelújítás mennyiségi teljesítését annak időbeni végrejtását úgy lehet megítélni, a keletkezett vágásfelújítást az első kivitelt és a befejezett erdősítés mennyiségét összevetjük: Vizsgált időszak Keletkezett vágásfelúj. köt. Első kivit, Befejezett erdőfelúj. Erdőfelújítási hátralék ZEFAG 1976 1980 1981 1985 3025 2755 2900 2728 2637 2882 238 212 Tsz 1976 1980 1981 1985 2488 2664 2348 2561 2243 2417 98 254 összes 1976 1980 1981 1985 5745 5686 5476 5536 5094 5525 357 474 A vizsgált időszak végére a keletkezett kötelezettség az első kivitel és a befejezettként átadott erdőfelújítás közel egyensúlyba került. A vágásfelújítási kötelezettség csökkenését a Kis-Balaton térségében letermelt erdők termelésből való kivonása okozta. Az erdőfelújítási hátralék növekedése összefüggésben van a túlszaporodott nagyvad létszámával. E tekintetben a jelenleg folyó nagyarányú állományapasztás kedvező tásával számoltunk. Termelőszövetkezeti szektorban a hátralék jelentős része az akácátalakítások elhúzódásából adódik. Ebben a szektorban az akácállományok nagymérvű átalakításának nincsenek meg a feltételei. Mindent egybevetve Zala megyében az erdőfelújítások mennyiségi teljesítését kiegyensúlyozottnak lehet tekinteni. A kitermelt erdők helyén létrehozott erdősítések fafaj összetétele néhány negatív tendenciától eltekintve kedvező. Erdőfelújítások fafajonkénti megoszlása: T B A F Összes % ZEFAG 1976 1980 I. kivitel 23 12 22 39 96 befejezett 13 14 18 53 98 1981 1985 I. kivitel 30 12 26 28 96 befejezett 16 9 26 44 95 Tsz 1976 1980 I. kivitel 22 3 41 30 96 befejezett 9 2 45 37 93 1981 1985 I. kivitel 19 2 50 24 95 befejezett 15 2 53 27 97 A szórvány fafajokkal nem foglalkozva, a fafajmegválasztásról megállapíttó: Tölgyre esik az első kivitel közel egy negyede, ez egybevág a megye fafajgazdálkodási irányelveivel. Ami ezen belül még a minőséget javítja de ez minden fafajra vonatkozik a magtermő állományokból gyűjtött és minő-
sített szaporítóanyag részarányának a növelése. Pozitívnak kell minősíteni, hogy az erdőtelepítést is beszámítva háromszor akkora területen hoztak létre tölgyfiatalost, mint a levágott tölgyesek területe. A bükkösök csökkenése Zala megyében kedvezőtlen jelenség. Erdőgazdasági szektorban a csökkenés nem jelentős, bár ott is kimutattó. Nagyobbrészt a termelőszövetkezeti szektorban figyelhető meg a bükk térfoglalásának visszaszorulása. Korábban jelentős mennyiségben jtottak végre fafajcserés átalakításokat (akácból bükkre) ebben a szektorban ennek azonban már nincsenek meg a feltételei. Az akác részaránya mind első kivitelben, mind a befejezett erdőfelújításokban minden szektorban jelentősen előre tört. A termelőszövetkezeti erdőkben ez némileg elfogadtó, mert a szétszórt árkos-gödrös területeken levő akácosok fafajcserés átalakításai nem sok sikert hoztak. E mellett mint gyorsan növő fafajnak a lakosságnak fával való ellátásában nagy szerepe van. A kiváló gyertyános-tölgyes termőhelyeken azonban sehol sem indokolt az akác újbóli felújítása. A fafajokon belül az akác %-os növekedése nem térfoglalást jelent, csupán a fafajcserés átalakítások csökkenésére utal. Az akácerdők által ténylegesen elfoglalt terület 16% körül van, de az alacsonyabb miatt 2 3-szor is felújításra kerül, miközben a lassan növök csak egyszer. Összességében a sarjfelújítás jelentős növekedését kedvezőtlennek kell minősíteni. A fenyők közül az erdei fenyő térfoglalása csökkent erőteljesebben. Ennek oka az, hogy korábban tölgy termőhelyekre is ültettük. Ez ma már elvétve is alig fordul elő. Visszatartja a gazdálkodókat a nagyobb mérvű fenyvesítéstől még a gyakran visszatérő hótörés és ennek a fafajnak a nagy kárérzékenysége, újabban a fenyőormányos tömeges elterjedése figyelhető meg. Az elmúlt 10 ben Zala megyében kétszer annyi lucfenyőt ültettek, mint erdei fenyőt. A fenyvesek aránya most megfelelő, a megyében további csökkentése már nem kívánatos. Összességében Zala megye fafajgazdálkodásáról elmondtó, hogy a három legértékesebb fafaj (T, B, F) vonatkozásában a gazdálkodás kiegyensúlyozott. Az akác részaránya azonban növekedett. Termelőszövetkezeti erdőkben az akác végsználatok területe a jövőben még tovább nő. Ez a szektor az akác felújítására vonatkozó, ma érvényben levő rendeleteknek nem tud eleget tenni. Az vártó, hogy az akác részaránya a termelőszövetkezeti erdőfelújításokban továbbra is növekedni fog. Ennél a fafajnál törekedni kell az árboc jellegű akác nagyobb arányú elterjesztésére, annál is inkább, mert ehhez zalai szaporítóanyag is rendelkezésre áll. Annak ellenére, hogy legnagyobb területen az akácot kell felújítani, ennek a fafajnak igazán sikeres felújítási technológiája nincs. Az akác tuskósarj sikeres erdősítésként még véderdőben sem fogadtó el. A nevelővágásokról Tisztítás 1976 1985: Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG Tsz 11 078 6 905 90 996 53 933 11 274 6 044 97 354 49 201 Összes szektor 19 046 154 559 18 376 156 906
A tisztítás végrejtása teljesen kielégítő a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. A termelőszövetkezetben azonban mintegy 12%-os lemaradás van. Ez a jövőben szankció alá eshet. Az amúgy is csekély árbevételű zalai termelőszövetkezeteknek a szankció mindig nehézséget okoz, ezért az előírt tisztítások végrejtásával meg kell előzni azt. Törzskiválasztó gyérítés 1916 1985: Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG 13 595 403 792 Tsz 5 109 130 245 13 185 513 978 4 703 141 717 Összes szektor 18 997 543 910 1 8 291 668 045 A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság teljesítése 10 átlagában is elfogadtó. Különösen, figyelembe vesszük, hogy tisztításban túlteljesített. Az összes szektor területi teljesítése is 97%-os, ami önmagáért beszél. Növedékfokozó gyérítés 1976 1985: Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG 12 841 547 393 Tsz 7 278 260 616 8 823 6 426 524 818 68 % 300 529 88 % Összes szektor 20 431 818 532 15 535 835 385 76 % Az állománykezelés legnagyobb gondja e kérdésnél bontakozik ki legélesebben. 10 alatt mintegy 4900 területen maradt el, vagy tolódott ki a növedékfokozó gyérítés. Korábban az volt a kialakult szokás, a gazdálkodó kapacitás hiányában nem tudta végrejtani fakitermelési előírásait, akkor a növedékfokozó gyérítés maradt el. Ez a szemlélet helyes lehet kedvezőtlenebb fatenyészeti viszonyok mellett, de nem Zalában. Képzeljük csak el, hogy egy bükköst vagy tölgyest 50 es koráig rendszeresen kezelünk, és utána magára gyjuk. Valaki kitalálta, hogy ilyenkor már nem olyan fontos a nevelővágás! Pedig a minőségi fatermesztés korszaka ezután még csak fokozódik. Minőségi fatermesztést elnyagolt erdőkben nem lehet elképzelni. Az a véleményem, hogy értékes erdők nevelő vágása nem maradt' el, még az növedékfokozó gyérítés is. Lábon lehet tárolni viszont átmenetileg a kedvezőtlen fafaj összetételű végsználatokat, egészségi állapotuk megengedi. A növedékfokozó gyérítések közül pedig az értéktelen állományok gyérítései tolódtnak ki, átmenetileg. A növedékfokozó gyérítések teljesítésénél mindig félő, hogy nem nyúlnak-e hozzá a végsználati fatőkéhez. A törekvés kézenfekvő lehet, hisz a faanyag már értékes, és végsználati kötelezettséget sem von maga után. Felületesen nézve még a számok is mint erre utalnának! Hiszen 4900 -os területi lemaradás ellenére a betervezett fatömeget túlteljesítették! Nos, ez még mindig tervezési fáziskésés a gyakorlat mögött. Egy hektáron 53 m^-t termeltek ki, és ez Zala megyében nem sok. Szó sincs a kívánatosnál erőteljesebb belebelevágásról. A fiatalkori nevelővágások mennyiségi és minőségi teljesítése megfelelő. El kell azonban érni, hogy az értékes fafaj összetételű idősebb állományokban se maradjanak el a nevelővágások.
A vadgazdálkodásról Zala megyében a tömeges vadászati lehetőséget nyújtó apróvadgazdálkodának nincsenek meg a természeti feltételei. A vadászat a nagyvadfélékre (szarvas, őz, vaddisznó) szűkült le. A mező- és erdőgazdálkodásban feszültséget okoz a szarvas és vaddisznó túlszaporodása. Állományszabályozás: Vadfaj Üzemterv szerint fenntarth. Beesült áll. létszám 1981. i lelövés 1985. i lelövés 1986. i terv Szarvas 3235 7000 1348 2650 3830 Őz 7280 6600 1335 1294 1560 Vaddisznó 1173 3000 1477 2474 3300 A lelövést mindaddig fokozni csökken az állomány. kell, amíg az üzemtervi tervezett szintre nem Vadkárok mft: YJ, Mezőgazdasági kár Erdei kár ^ v mft mft' 1981 12 895 518 1985 18 633 2420 A mezőgazdasági vadkár 2/3 részét az erdőgazdaság viseli. Erdei kárt ez ideig a vadgazdálkodók nem térítettek. A zalai szarvasállomány nemcsak Magyarországon, de Európában is a legjobb minőségű. Ezt alátámasztja, hogy a nem hivatalos világranglista első 10 helyezett szarvastrófeájából 5 Zala megyéből származik. Közöttük az 1985-ben terítékre került súlyvilágrekord is. A nagyarányú állományapasztás mellett számolni kell a minőség jelentős csökkenésel. A program végrejtása után a jelenlegi szintű külföldi vadásztatás nem tarttó fenn. A közjóléti erdőgazdálkodásról Zala megye erdészeti szervei a tanácsi és egyéb közületekkel megteremtették az erdei üdülés feltételeit. Ennek keretében 42 objektumot alakítottak ki a városok és nagyobb települések környékén: parkerdő 13, szabadidő-központ 7, arborétum 14, autós pihenő 8. A jövőben mindinkább előtérbe kerülnek a települések közelében levő vízfelületekkel bővített szabadidős központok. A vizek növelik az erdők üdülőértékét, az erdők teljesebbé teszik a vizek környezetét. Országos értékű a nagykanizsai parkerdő és csónakázó tó, a budafai arborétum és a kisbalatoni Kányavári sziget. Folyamatban van a baki, a zalalövői és letenyei szabadidő-központok kialakítása.