Pilisvörösvár Város Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 (Elfogadva a 169/2014. (XII. 11.) Kt. sz. határozattal) Pilisvörösvár, 2014. december 11.
2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Településfejlesztés 2. Városüzemeltetés 3. Közszolgáltatások 4. Adópolitika 5. Pénzügyi egyensúly 6. Befektetés-támogatás 7. Munkahelyteremtés 8. Ingatlangazdálkodás Zárszó
3 Bevezetés A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a az önkormányzatok gazdasági programjával kapcsolatban a következőket írja elő: (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízatásának időtartamára (2014-2019), a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény fenti előírásai alapján, építve a Képviselő-testület 106/2008. (V. 29.) Kt. sz. határozatával elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiára (IVS), a Képviselő-testület 11/2011. (I. 27.) Kt. sz. határozatával elfogadott előző, 2010-2014-es gazdasági programra valamint a Képviselő-testület 74/2014. (V. 29.) Kt. sz. határozatával elfogadott Településfejlesztési Koncepcióra, az alábbi ötéves gazdasági programot fogadja el. 1. Településfejlesztés Pilisvörösvár 1997-ben elnyerte a városi rangot, 2004-től 2012-ig kistérségi központ, 2012. június 25-től járási székhely. Városunk intézményrendszere fejlett, az oktatási-, egészségügyi-, szociális- és egyéb szolgáltatások széles skáláját kínálja nemcsak a Pilisvörösvár polgárainak, hanem a Pilisimedencében élők számára is. Településünk infrastruktúrája sokat fejlődött a rendszerváltozás óta eltelt két és fél évtizedben. A közműhálózatok közül az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 95,1%, a gázhálózatba bekötött lakások aránya 88,7 %, a szennyvízcsatorna-hálózat a mostani bővítés előtt a város 76%-án épült ki. A folyamatban lévő szennyvíztelep- és csatornahálózat-
4 felújítási és bővítési beruházás elkészülte után ezek a számok jelentősen tovább javulnak majd. Jelentősebb elmaradás csak a csapadékvíz-elvezetés területén van, ezért a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni a felszíni vízelvezetésre. Településünk közúthálózata is sokat fejlődött az elmúlt két évtizedben: a 2000-es évek első felében elvégzett nagy volumenű, szinte erőn felüli áldozattal járó útépítéseknek köszönhetően a belterületi szilárd burkolatú utak aránya ma már 95%. Az elmúlt nyolc évben új járdákkal és parkolókkal, játszóterekkel, aszfaltos és műfüves sportpályákkal gazdagodott a város; javultak a gyalogos közlekedés feltételei, rendezettebb és biztonságosabb lett az autós közlekedés, előre léptünk a közterületek nagyobb tisztasága irányában. Közel 1 milliárd forint összköltségű beruházás keretében 1500 m hosszon faltól falig felújítottuk a teljes Fő utcát, valamint a hozzá kapcsolódó Szabadság utcai csomópontot és a Fő teret. Sikerült előrelépni önkormányzati intézményépületeink felújításában is. A Művészetek Háza felújításával egy kívül-belül szép, modern felszereltségű, kulturált közösségi házunk lett. Felújítottuk a Városházát és a Városi Könyvtár épületét, felépítettük a Városi Ügyfélszolgálat épületét (ma Járási Hivatal) és Városi Dísztermet (Házasságkötő terem). Folyamatosan, több részletben felújítottuk a Templom téri iskola három épületszárnyának tetőzetét, majd az épület külső homlokzatát. Felújítottuk a Tankerületi Irodának és a Csatornatársulatnak otthont adó Fő u. 104. sz. épületet, s létrehoztuk a Sváb Sarok hagyományőrző helyet. A 2014. évben parkolók és járdák építésével enyhítettük a Vásár téri iskola és a Templom téri iskola körüli közlekedési problémákat, szilárd burkolattal láttunk el a temetőben három belső utat, valamint a Sporttelep bevezető útját, megépítettük a Szakorvosi Rendelőbe a liftet, megkezdtük, és 2015 közepére be is fejezzük a szennyvíztelep és a csatornahálózat felújítását és bővítését. Mindezek mellett további jelentős fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy komfortérzetünk tovább javuljon, valamint hogy a városi és járásközponti szerepnek Pilisvörösvár magasabb szinten meg tudjon felelni. Ezek közül a legfontosabbak az önkormányzati bölcsőde megépítése, a Fő utca program folytatása a Bányatelep felé, valamint szilárd burkolatú utak építése a vasúti megállóhelyekhez kapcsolódóan, az Északi lakókörzetben, a tavak környékén, és még néhány régóta várt helyen. a) A barátságos, biztonságos, szép kisváros ideáljának további folyamatos közelítése. b) Minél több szolgáltatás helyben való elérhetőségének megteremtése, ill. ennek katalizálása. c) A járásközponti szerep betöltését szolgáló intézményhálózat folyamatos bővülésének elősegítése a közigazgatás, az oktatási-, egészségügyi- és szociális ellátás, valamint a sport- és szabadidős tevékenységek területén egyaránt. d) A települési vonzerő növelése a Pilisi táj, a Pilisi-medence karakterének, lehetőségeinek kihasználásával, a német nemzetiségi gyökerek ápolásával, a meglévő kulturális programkínálat szélesítésével, aktív marketingtevékenységgel. e) Erősíteni Pilisvörösvár gazdasági alapját a helyi iparos-kézműves szakembergárdára, valamint a helyi kis- és közepes vállalkozásokra támaszkodva.
5 f) Tovább segíteni Pilisvörösvár társadalmi- és kulturális életének folyamatos fejlődését, az összetartozás-érzés fenntartását és megerősítését, a német nemzetiségi hagyományokra és a hagyományos közösségi rendezvényekre alapozva. 3) Alapelvek: a) A településfejlesztés fogalmát legtágabban értelmezve az önkormányzat legfőbb településfejlesztési feladata a közszolgáltatások minél magasabb színvonalon való biztosítása ill. megszervezése. b) A humán közszolgáltatások területén alapvető feladat az oktatási-, nevelési-, kulturális-, közművelődési-, szociális- és egészségügyi intézményeink kiegyensúlyozott, színvonalas működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása. c) Lehetőleg minél többféle oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, szociális-, közigazgatási- és kereskedelmi szolgáltatás legyen helyben elérhető. d) A szociális ellátások terén fontos szempont a pénzben nyújtott ellátások mellett a természetben nyújtott ellátások alkalmazása, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítása, valamint a szociális ellátással együtt a közfoglalkoztatási lehetőségek maximális kihasználása. e) A kommunális szolgáltatások terén fontos elv a korábban kiszervezett szolgáltatások esetleges visszaszervezésének vizsgálata a szolgáltatás színvonalának növelése, a szolgáltatás díjának csökkentése és a helyi munkahelyteremtés érdekében, a helyi vállalkozóknak versenyeztetés alapján, partnerként történő való bevonásával. (Minta a közétkeztetés 2013. évi visszaszervezése.) f) A beszerzéseknél továbbra is meghatározó alapelv a verseny átláthatósága és tisztasága. Előnyben részesítendők a nyílt közbeszerzések, a zártborítékos ajánlatkérések, és minden egyéb olyan eszköz, amely a versenyt erősíti, és a verseny tisztaságát garantálja. g) A fejlesztések területén elsősorban a hétköznapi életünket megkönnyítő, a mindennapi közérzetünket javító beruházásokat kell előnyben részesíteni. Így továbbra is fontos feladat a város közterületeink további szépítése, fejlesztése (terek, parkok) és a közlekedési infrastruktúra további fejlesztése (szilárd burkolatú utak, járdák, parkolók, kerékpárutak.) h) A tárgyi fejlesztések mellett legalább olyan fontos a közösség fejlesztése, a város polgárai közötti összetartás erősítése, elsősorban a városi rendezvények, a kulturális programok és a hagyományápolás eszközeivel. i) A műveltség, a kultúra, a művészetek és a sport fejlesztése, nemzetiségi hagyományaink megőrzése és ápolása érdekében biztosítani kell a szükséges forrásokat a városi rendezvényekhez és kulturális programokhoz, a nemzetiségi önkormányzatok és a civil egyesületek támogatásához. 4) Konkrét fejlesztések, fejlesztési prioritások a következő öt évben: A szükséges fejlesztések közül azoknak kell elsőbbséget adni, amelyekhez külső forrást is sikerül bevonni (állami és európai uniós pályázati támogatások, településfejlesztési megállapodás, adományok stb.).
6 (A számozás nem jelent fontossági sorrendet!) 1. Fő utca program folytatása a Bányatelep irányában: A csapadékvíz-elvezető árok befedése, a helyén parkolók kialakítása, a bányatelepi buszmegálló környékének rendbe tétele, új járda építése először Hősök terétől a CBA-ig, majd tovább az Ady Endre utcáig 2. Járdaépítési program folytatása A Csobánkai utcai járda megépítése a temetőhöz, az árok egy szakaszának befedésével A Rákóczi utcában új járda építése a piac és a Bányató utca közötti szakaszon További járdaszakaszok építése a legforgalmasabb helyeken 3. Útépítési program Évente átlagosan 700 folyóméter, öt év alatt összesen 3500 folyóméter új szilárd burkolatú út megépítése Elsőbbséget élvez: Báthory u., Béke u., Görgey szervizút, Harcsa u. + folytatása az új vasúti megállóig, Kálvária u., Szikla u. a Szabadság utcától a Szabadságligeti vasúti megállóig 4. Intézményfejlesztési program Bölcsőde kialakítása a Szent István utcai volt óvoda épületében Egy 25 fős új csoportszoba kialakítása a Rákóczi utcai óvodában A Vásár téri iskola, a Gradus tagóvoda és a volt Templom téri óvoda épületének teljes tetőfelújítása A Templom téri iskolában tantermek és egyes folyosószakaszok aljzatfelújítása A Tankerületi Iroda épületének külső felújítása 5. Közlekedés A Vásár téri iskola Szabadság utcai oldalán az úttal párhuzamosan új parkolók kialakítása A Szent Flórián és a Szent Erzsébet utca kereszteződésében a parkoló szilárd burkolattal való ellátása. Gyalogátkelő létesítése a Csobánkai utcán és a Kisfaludy utcán 6. Városüzemeltetés színvonalának fejlesztése Városgondnokság létrehozása, minél több városüzemeltetési feladat saját ellátása érdekében (pl. közterület-gondozás, sporttelep gondozása, játszóterek és parkok karbantartása, hulladékgyűjtő edényzetek ürítése stb.) 7. Közvilágítás-fejlesztés Az Északi lakókörzetben a Báthory utcában, a Nagy Imre utcában, a Madarász Viktor utcában, a Béke utcában, a Réthy Zoltán utcában és az Ohmüllner utcában 50-60 méterenként új közvilágítási oszlopok kihelyezése
7 A Szent László utca, Ipartelep utca, Budai út és a Csendbiztos utca által határolt területen lámpatestek felszerelése Eseti kisebb közvilágítás-fejlesztések a város különböző pontjain 8. Csapadékvíz-elvezetés Csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv elkészítése Csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása, kiépítése szakaszosan a Nagytótól a Viaduktig A volt iskolakert alatti terület vízelvezetésének megoldása 9. Bányatavak környékének fejlesztése Sétálóút építése a Nagy-tó körül, a sétálóút mellett padok, asztalok, hulladékgyűjtők kihelyezése a szabadidő kulturált eltöltési lehetőségének megteremtése érdekében, a Horgászegyesülettel együttműködve 10. Parképítési program folytatása Közpark kialakítása a Vágóhíd közben, a volt Iskolakert helyén A Templom tér komplex fejlesztése az Egyházközséggel közösen 11. Sporttámogatás Egyesületeknek működési támogatás További fejlesztések a sporttelepen (az öltözőépület felújítása, a pálya körüli támfal felújítása, öntözőrendszer kiépítése, műfüves pályán műfűcsere) 12. Környezetvédelem Szelektív hulladékudvar felépítése a volt hulladékátrakó helyén a Duna- Vértes pályázat keretében A veszélyes hulladékgyűjtés rendszeressé tétele 13. Hagyományápolás Hagyományos nemzetiségi ünnepeink színvonalas megrendezése a Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen Betelepülési emlékmű felállítása a 325 éves jubileum alkalmából A Bányász mártírok emlékművének felállítása a Bányász emlékparkban 14. Parkoló és park az új postához A Posta Zrt. beruházásában épülő új postaépülethez parkoló és parképítés a Fő u. 64., a Fő u. 66. és a Puskin u. 8. sz. alatti ingatlanok összenyitásával 15. A MÁV-beruházásként megvalósuló vasút-korszerűsítés kivitelezési folyamatában együttműködés a következő létesítmények megvalósításában: - Kétszintű csomópont kialakítása a 10-es út vasút kereszteződésében - P+R parkolók kialakítása a nagyállomáson és a Vörösvárbánya megállóhely mellett - A vasútállomás épületének stílushű felújítása
8 2. Városüzemeltetés Pilisvörösváron a városüzemeltetési feladatokat részben a Polgármesteri Hivatal, részben különböző vállalkozók látják el, versenyeztetés vagy közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések keretében, a Műszaki osztály koordinálásával. A következő öt évben kiemelt cél, hogy az önkormányzat minél több városüzemeltetési feladatot saját maga lásson el (közterület-gondozás, sporttelep gondozása, játszóterek és parkok karbantartása, hulladékgyűjtő edényzetek ürítése). Ennek érdekében kiemelt cél a Városgondnokság létrehozása. a) A város normális napi életének folyamatos biztosítása minden évszakban. b) A lehető leggazdaságosabb, költségkímélő megoldások megtalálása. c) A városüzemeltetéssel kapcsolatos szerződésekben foglaltak teljesülésének folyamatos figyelemmel kísérése a Polgármesteri Hivatal részéről különös tekintettel a szolgáltatás minőségére. 3) A városüzemeltetési feladatok ellátásának tervezett módja: a) A Városgondokság ill. a Polgármesteri Hivatal más egységei által ellátandó feladatok: Feladat 1. Balesetveszélyes fák gallyazása, kivágása, tuskóinak kifúrása 2. Buszmegállók takarítása és téli csúszásmentesítése 3. Csapadékvíz-elvezető árkok, átereszek tisztítása 4. Járdák takarítása 5. Játszóterek üzemeltetése, karbantartása 6. Köztemető fenntartása 7. Közterek takarítása 8. Köztéri szemétgyűjtők ürítése 9. Közterületen tartandó ünnepi rendezvények előtt és utáni takarítás 10. Köztisztasági feladatok ellátása 11. Lakossági bejelentések fogadása 12. Önkormányzati bérlakások kezelése 13. Parlagfűirtás 14. Polgármesteri Hivatal épületeinek takarítási feladatai 15. Temetőüzemeltetés 16. Városi lobogózás ünnepekre
9 b) Versenyeztetés alapján kötött szolgáltatói szerződések keretében ellátandó feladatok: Feladat 1. Állategészségügyi feladatok 2. Földutak karbantartása 3. Gyepmesteri szolgáltatás 4. Illegális szemétlerakatok felszámolása 5. Járdák hibaelhárítása 6. Kommunális hulladékszállítás 7. Mezőőri szolgáltatás 8. Növény-védelem, köztéri fák, cserjék, károsítók elleni védekezés 9. Parkgondozás 10. Szennyvíz-elvezetés- és kezelés 11. Szilárd burkolatú utak karbantartása 12. Téli síkosságmentesítés 13. Zárt csapadékcsatornák tisztítása (Fő utca, Báthory utca) 3. Közszolgáltatások A közművek jelentős része nem az önkormányzat tulajdonában ill. kezelésében van (pl. ivóvíz, gáz, elektromos áram), így az önkormányzatnak sok esetben csak közvetett befolyása van a közszolgáltatások minőségére. A szolgáltatások ára is a legtöbb esetben törvényben szabályozott, tehát az önkormányzat hatáskörén kívül van. a) Az új, korszerű szennyvíztisztító telep, valamint a felújított és bővített szennyvízcsatorna-hálózat minél magasabb színvonalú üzemeltetése a DMRV-vel kötött üzemeltetési szerződés alapján. b) A csapadékvíz-elvezető rendszer számottevő fejlesztése a készülőben lévő csapadékvíz-elvezetési koncepcióterv alapján. Elsődleges feladat az Őr-hegy Pozsonyi utca Nagy-tó vízgyűjtőterület csapadékvíz-elvezetésének rendezése, a tavak felől indulva. c) A közvilágítás hiányosságainak pótlása, a hálózat folyamatos fejlesztése, korszerűsítése, mindenekelőtt az Északi lakókörzetben: a Báthory utcában, a Nagy Imre utcában, a Madarász Viktor utcában, a Béke utcában, a Réthy Zoltán utcában és az Ohmüllner utcában. A Szent László utca, Ipartelep utca, Budai út és a Csendbiztos utca által határolt területen lámpatestek felszerelése. Eseti kisebb közvilágítás-fejlesztések a város különböző pontjain. d) A kommunális hulladékszállítás vajúdó problémáinak megoldása az új jogszabályi keretek között, a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulás által megszervezendő regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretén belül.
10 e) A környezet védelme, az illegális szemétlerakások csökkentése a szelektív hulladékudvar megépítése valamint a veszélyeshulladék-gyűjtés rendszeressé tétele révén, együttműködve a környezetvédelem területén munkálkodó helyi civil szervezetekkel. f) A téli hóeltakarítás és síkosságmenetesítés magas színvonalú biztosítása úgy a főbb gyalogos, mint az autós útvonalokon. 3) Alapelvek: a) Minél alacsonyabb áron, minél magasabb színvonalú szolgáltatás biztosítása ill. megszervezése a polgárok számára. (Amennyire a hatósági árak és a hatályos jogszabályok lehetővé teszik.) b) Minden lehetséges eszközzel képviselni a város polgárainak érdekeit a közszolgáltatók irányában. 4. Adópolitika Pilisvörösvár Város Önkormányzatának alapfelfogása több ciklus óta folyamatosan az, hogy csak annyi helyi adót vessen ki, amennyi a város működtetéséhez ill. a lépésről lépésre haladó normális fejlődéshez minimálisan szükséges. Ennek szellemében az önkormányzat 2009. január 1-jétől eltörölte az építményadót és a vállalkozók kommunális adóját, folyamatosan alacsonyan tartja az iparűzési adókulcsot, a törvény által lehetővé tett 2%-os felső határral szemben az adó mértéke 2009. óta 1,55%, ami a környéken az egyik legalacsonyabb. Pilisvörösváron ma sincsen sem építményadó, sem telekadó, sem idegenforgalmi adó. 2012. január 1-től azonban az önkormányzat kénytelen volt bevezetni a magánszemélyek kommunális adóját, mert a nemzetközi gazdasági válság és a hosszú éveken át tartó folyamatos állami elvonások miatt 2011. év második felére olyan helyzet állt elő, amelyben az önkormányzat már nem volt képes tovább ellátni a feladatait a saját bevételek növelése nélkül, szükségessé vált a helyi adóbevételek növelése. 2013. január 1-től a beszedett (megfizetett, behajtott) gépjárműadó bevétel 60%-a a központi költségvetést illeti meg, a települési önkormányzatnál mindösszesen 40% marad. A magánszemélyek kommunális adójának kivetett mértéke Pilisvörösváron mindezek ellenére jelentősen elmarad a törvény által biztosított felső határtól, ami a 2014. évben a törvény szerint 28.145 Ft/ingatlan/év. Ezzel szemben Pilisvörösváron az adó mértéke: 18.000 Ft/ingatlan/év, amelyből a tárgyév január elsején pilisvörösvári bejelentett lakcímmel rendelkező adóalanyok még 1/3 rész, maximum 6.000 Ft/ingatlan/év kedvezményt is kapnak. Bár a gazdasági válság már elmúlt, és megtörtént az önkormányzati adósságkonszolidáció, a magánszemélyek kommunális adójának eltörlésére nincsen lehetőség, mert az időközben bevezetett új önkormányzati törvény (Mötv.) és az államháztartási törvény egyértelműen azt az irányelvet követi, hogy az önkormányzatoknak maguknak kell előteremteniük a fejlesztéseikhez szükséges forrásokat, az állam csak a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozását vállalja, de azt is csak a település fejlettségének, rászorultságának függvényében.
11 a) A társadalmi igazságosság megköveteli, hogy a közterhek viseléséből a közösség minden tagja kivegye a részét, ezért a cél egy olyan helyi adórendszer működtetése, amely a lehető legszélesebb réteget vonja be az adófizetésbe. b) Mivel Pilisvörösváron a kis- és közepes vállalkozások a jellemzők, továbbra is cél, hogy lehetőleg ne növeljük az állam által a vállalkozókra rótt terheket, s hatáskörünkön belül javítsuk versenyképességüket. Az iparűzési adó mértékét ezért a jövőben is kedvező szinten célszerű tartani, amellyel nemcsak a helyi vállalkozókat segítjük, hanem más illetékességi területen adózókat is ide tudunk vonzani. c) A magánszemélyek kommunális adójának mértékét is lehetőleg alacsonyan kell tartani, de mégis olyan szinten, hogy az fedezetet nyújtson a szükséges fejlesztésekhez. 3) Alapelvek: a) Az adóbevételek ésszerű, célszerű, takarékos és átlátható felhasználásával növelni az adózási morált. b) Folyamatosan nagy figyelmet kell fordítani az adók szabályszerű kivetésére, beszedésére, behajtására, az adót meg nem fizetők bírságolására, az adókintlévőség csökkentésére. c) A szociálisan nehéz helyzetben lévőket nem az adórendszeren, hanem a szociális rendszeren keresztül kell segíteni. 5. Pénzügyi egyensúly Az első, majd a második körös állami adósságkonszolidációnak, valamint a hosszú évek óta tartó takarékos, fegyelmezett és eredményes önkormányzati gazdálkodásnak köszönhetően Pilisvörösvár Város Önkormányzatának adósságállománya jelenleg minimális, összesen 13.550 eft. A várható törlesztéseink a következő években nagyságrendileg évi 375 eft. a) Úgy fejleszteni a várost, hogy folyamatosan fenntartsuk és megőrizzük a város pénzügyi stabilitását. b) Hitelt alapvetően csak olyan fejlesztésekhez felvenni, amelyek megvalósításához más külső forrást is sikerül biztosítani (állami vagy európai uniós pályázati támogatás, településfejlesztési szerződés stb.). c) A folyószámlahitel kizárólag az évközi likviditási egyensúly kezelésére szolgáljon. 3) Alapelvek: a) Az önkormányzat pénzügyi egyensúlynak fenntartása érdekében az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások árában (szemétszállítás, közétkeztetés, szennyvíztisztítás,
12 bérleti díjak, kulturális szolgáltatások stb.) meg kell jelenniük a tényleges költségeknek. b) Az adott szolgáltatás árát mindig az azt igénybe vevő fizesse meg, ne a lakosság egésze. c) A szociálisan rászorulókat az önkormányzat az adott szolgáltatás tényleges költségének részbeni átvállalásával támogassa. 6. Befektetések támogatása A települési önkormányzatok hatósági jogköre a befektetések ösztönzése szempontjából erősen behatárolt, a befektetők viselkedését az önkormányzat inkább közvetett módon képes befolyásolni. a) A meglévő vállalkozások bővülési lehetőségeinek biztosítása, minél több új vállalkozás ide vonzása a városfejlesztési célok világos, közérthető megfogalmazása, a vonzó és stabil jogi- és szabályozási környezet biztosítása, a lehetőségekhez mérten gyors és hatékony adminisztráció, ügyintézés és engedélyezés révén. b) Olyan befektetéseket támogatni, engedélyezni, idevonzani, amelyek munkahelyeket teremtenek, növelik az adóbevételeket és az egyéb bevételeket, de nem veszélyeztetik az itt élők egészségét és a természeti környezetet, valamint a páratlan értékű pilisi tájat. 3) Alapelvek: a) A befektetési ajánlatok mérlegelésénél a pillanatnyi érdekek mellett mindig érvényesíteni kell a hosszú távú szempontokat is. b) A befektetési ügyekben egyedi döntéseket kell hozni, a döntéseket pedig konkrét megállapodásban vagy a településrendezési tervben kell rögzíteni. c) A gazdaságossági szempontokkal együtt a környezetvédelmi és az egyéb emberi-társadalmi szempontokat is mindig mérlegelni és érvényesíteni kell. 7. Munkahelyteremtés Pilisvörösváron a rendszerváltást követően dinamikusan nőtt a helyben lévő munkahelyek száma. Nagy számban jöttek létre városunkban helyi gyökerű vállalkozások, melyek az idő múlásával egyre komolyabb szereplőkké váltak olykor nemzetközi színtéren is nevet szerezve maguknak. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint városunkban 3628 ember foglalkoztatása volt biztosítva. A KSH 2011. évi népszámlálásról szóló anyaga sajnos
13 nem tartalmaz ilyenféle adatokat. (Annyit tudunk csupán, hogy a Pilisvörösváron élők közül 5551 fő a foglalkoztatott, de hogy ebből mennyi a helyben foglalkoztatott, azt nem tudjuk.) Annyit azonban biztosan állíthatunk, hogy a pilisvörösvári vállalkozások igen jelentős munkaadók, tehát közérdek, hogy a helyi vállalkozások jól működnek. a) Továbbra is minél több pilisvörösvári polgár helyben találjon munkát. b) A helyi polgárok számára jó megélhetést jelentő, egyben környezetbarát munkahelyek fenntartása, ezek számának növelése. 3) Alapelvek: a) Az új munkahelyek létrejöttét elsősorban a helyi kis- és közepes vállalkozások fejlődésének elősegítésével kívánjuk szolgálni, a vállalkozásbarát adópolitika segítségével, az iparűzési adó kedvező szinten tartásával, az önkormányzati megrendeléseknél a nyílt és tisztességes verseny biztosításával, a helyi vállalkozásoktól való ajánlatkérésekkel. b) A munkahelyteremtés másik lényeges módja a kistérségi központi funkció betöltéséhez szükséges intézmények befogadása. Ezek az intézmények közvetlenül és közvetve is munkahelyteremtő hatással bírnak, hiszen a szolgáltatásaikat igénybe vevők a város többi szolgáltatását is használják. 8. Ingatlangazdálkodás Pilisvörösvár teljes ingatlanvagyona 840 db ingatlan. Ebből: c) törvény alapján forgalomképtelen 649 db ingatlan (pl. utcák, közök, terek, parkok, források, patakok, tavak, vasúti megállók stb.) d) helyi döntés alapján forgalomképtelen 57 db ingatlan (pl. önkormányzati lakások, tavak, sporttelep, Házi-réti víztározó, szabadidőközpont területe stb.), e) törvény alapján korlátozottan forgalomképes 15 db ingatlan (önkormányzati intézmények ingatlanai), f) helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképes 5 db ingatlan (pl. szántók, beépítetlen telek stb.) g) üzleti vagyon 122 db ingatlan (pl. önkormányzati lakások, beépítetlen önk. tul. ingatlanok, szántók, legelők, agyagbánya stb.). a) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal úgy kell gazdálkodni, hogy azok a lehető legésszerűbben szolgálják az önkormányzati feladatok ellátását, a város polgárai életminőségének minél magasabb szintre emelését. b) A szükséges közszolgáltatások (közmű-infrastruktúra, közúthálózat, alapvető közintézmények) számára megfelelő helyszínek álljanak rendelkezésre.
14 3) Alapelvek: a) Az ésszerű ingatlangazdálkodás érdekében a forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok bizonyos része (amelyekre hosszú távon nincs szüksége az önkormányzatnak) a vagyonrendelet előírásainak megfelelő módon értékesíthető (pl. önkormányzati lakások egy része, önállóan hasznosíthatatlan töredékterületek stb.). Az ilyen ingatlaneladásból származó bevételeket lehetőleg olyan stratégiai ingatlanok megvásárlására kell fordítani, amelyekre viszont szükség van a jövőben. b) Az önkormányzat saját feladatainak ellátásához átmenetileg nem szükséges ingatlanok a vagyonrendelet előírásainak megfelelő módon bérbe adhatók. A bérbe adásnál mérlegelni kell, hogy az önkormányzat érdekeit a határozott vagy a határozatlan idejű szerződés szolgálja jobban, ill. hogy az ingatlan felújításához szükséges forrásokat milyen konstrukcióban lehet az önkormányzat szempontjából legkedvezőbb módon biztosítani. c) Bizonyos fejlesztésekhez (pl. útnyitás, útszélesítés, parkolóhely-kialakítás stb.) szükség lehet ingatlanok vásárlására. Az ezekhez szükséges fedezetet a költségvetésben folyamatosan biztosítani kell. d) A meglévő ingatlanok hasznosításakor elsőbbséget kell adni a térségi szerepkör erősítését jelentő közintézmények és egyéb közhasznú szolgáltatások befogadásának, de mindig szem előtt tartva a közvetlen gazdasági szempontokat is. Zárszó Az önkormányzat alapvető célja az, hogy a városi infrastruktúra fejlesztésével, a közszolgáltatások színvonalának emelésével javítsa a város polgárainak életminőségét. Ebben a törekvésében az önkormányzat számít a város polgárainak, az itt működő vállalkozásoknak, a civil szervezeteknek és az itt érdekelt közszolgáltatóknak, az állami és önkormányzati intézmények minden munkatársának aktív részvételére és konstruktív együttműködésére. Az önkormányzat törekszik arra, hogy a különböző erőket és tevékenységeket a lehető legnagyobb mértékben összehangolja, közös mederbe terelje, minden itt élő, itt dolgozó vagy ide látogató ember közös java érdekében. Pilisvörösvár, 2014. december 11. Gromon István polgármester