MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR SZERSZÁMGÉPEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros Takács György SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS GESGT 019B ÚTMUTATÓ ÉS SEGÉDLET BSc szintű, gépészmérnök szakos Szerszámgépészeti és Mechatronikai szakirányos nappali tagozatos hallgatók számára Miskolc-Egyetemváros, 2010. augusztus
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A SZAKDOLGOZATRÓL... 5 2.1. A FELADAT TÉMÁJA, FELADATKIÍRÁS... 5 2.2. A SZAKDOLGOZAT BEADÁSA... 5 3. A DOLGOZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI... 8 4. KONZULTÁCIÓK... 10 5. A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 12 5.1. WORD SABLON... 12 5.2. ÁBRÁK... 15 5.3. A MŰSZAKI RAJZOKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK... 16 5.4. A DOLGOZAT TARTALMA ÉS A KÖTELEZŐ SORREND... 17 6. A SZAKDOLGOZAT MEGVÉDÉSE ÉS A ZÁRÓVIZSGA... 18 7. MELLÉKLETEK... 20 7.1. BORÍTÓLAP MINTA... 21 7.2. FELADATKIÍRÁS MINTA... 22 7.3. NYILATKOZAT MINTA... 24 7.4. IRODALOMJEGYZÉK MINTA... 25 2/26
1. BEVEZETÉS A mérnökképzés leghatékonyabb eszközei a különféle szintű és egyre nagyobb munkaórát igénylő feladatok, melyek az előadásokon és gyakorlatokon megismert ismeretanyag elmélyítését és a különböző mérnöki szituációkban történő alkalmazásának képességét hivatottak kifejleszteni és megalapozzák azt a szakmai biztonságot, ami az egyes mérnöki munkakörök betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges. A tanulmányok során az ilyen feladatok három szintjével találkozik a hallgató. Típusfeladatok, melyeket minden hallgatónak meg kell oldania. Ezek a feladatok általában nagyon hasonlóak, a különbség rendszerint csak a megadott adatokban van. A típusfeladatok megoldását gyakorlatokon lépésről lépésre bemutatják és általában oktatási segédlet is elérhető a kidolgozáshoz. Típusfeladatnak tekinthetők a Géprajz-, Gépelem feladatok, vagy a szerszámgépész hallgatók fő- és mellékhajtómű tervezési feladataik. Komplex tervezési feladatok, egy adott szakterületről - a szerszámgépész hallgatók esetében a gyártóeszközök területéről származó konkrét ipari probléma megoldásával foglalkoznak. A Komplex tervezési feladatok kidolgozásában ipari és/vagy tanszéki konzulensek segítenek, de a hallgató részéről kezdeményezésre van szükség, és a feladat előrehaladása során növekvő önállóság az elvárás. A Komplex tervezés feladataihoz nem léteznek kidolgozott megoldási sablonok, mert valamennyi feladat egyedi. Szakdolgozatok és diplomatervek, melyek során a hallgatónak azt kell bebizonyítania, hogy a mérnöki mesterséget olyan szinten elsajátította, hogy a szakirányon tanult, a szakterületébe illő bármilyen egyszerűbb, mérnöki munkát már önállóan is képes elvégezni. (A mérnökképzésben, különösen a tervező mérnökök képzése során szándékosan kerüljük a diplomamunka kifejezést, mely teret engedne a műszaki-esszé jellegű dolgozatok írásának.) Mivel a Szakdolgozatok és Diplomatervek kidolgozása során a hallgatóknak az önálló munkavégzés képességét kell bebizonyítaniuk, ezen a szinten a tervezésvezetőnek és az ipari/tanszéki konzulensek feladata ellenőrző, tanácsadó jellegű. Az előbbi három szint egymásra épül abban az értelemben, hogy a Szakdolgozat írásá- 3/26
hoz csak az a hallgató foghat hozzá, aki az előző két szint (Típusfeladatok, Komplex tervezési feladat) feladatait sikerrel teljesítette. A Szakdolgozat készítés c. tárgyat csak az a hallgató tudja felvenni, aki korábban a Komplex tervezés c. tárgyat sikeresen lezárta és annak kreditjeit megszerezte (a tárgyfelvétel egyéb feltételeinek is teljesülnie kell). Jelen oktatási segédlet a hallgatói feladatok legmagasabb szintjén megjelenő Szakdolgozat kidolgozásához nyújt segítséget azzal, hogy összefoglalva ismerteti azokat az általános szempontokat, melyek a konkrét feladattól függetlenül minden BSc szintű, gépészmérnök szakos Szerszámgépészeti és Mechatronikai szakirányos, nappali tagozatos hallgató számára fontos és irányadó. 2010. augusztus 4/26
2. A SZAKDOLGOZATRÓL A Szakdolgozat készítés legfontosabb célja, hogy a BSc szinten tanuló hallgatók, valódi ipari feladatok megoldásával bebizonyítsák, hogy az előadásokon és gyakorlatokon korábban tanultakat alapján képesek felismerni az egyes mérnöki szituációkat, és használni tudják az egyes mérnöki szituációkban alkalmazható tipikus munkamódszereket, az önálló mérnöki munka lépéseit és szabályait. Szakdolgozat fontos mérföldköve a mérnökké válásnak. A Szakdolgozatokhoz nem léteznek kidolgozott megoldási sablonok, mert minden feladat egyedi, melyet a hallgatóknak önállóan kell megoldaniuk. 2.1. A FELADAT TÉMÁJA, FELADATKIÍRÁS A BSc szintű gépészmérnök szakos Szerszámgépészeti és mechatronikai szakirányos hallgatók számára a Szakdolgozat kiírást a Szerszámgépek Tanszéke adja ki. A tanszék azon hallgatóknak ad szakdolgozat témát, akik a Szakdolgozat készítés c. tárgyat a NEPTUN rendszerben felvették. A feladatkiírásokat a NEPTUN rendszer zárását követő oktatási héten a tanszék vezetője adja át a hallgatóknak. Azok a hallgatók, akik nem tudtak a Szakdolgozat téma kiosztásán részt venni, a tanszéki adminisztrációban személyesen, aláírás ellenében vehetik át a feladatkiírásukat. A Szakdolgozat kiírás mintaoldalai a mellékletben láthatóak (3. ábra 4. ábra). A Szerszámgépészeti szakirányos hallgatók részére gyártóeszközökkel kapcsolatos témát ír ki a tanszék, melynek alapja leggyakrabban a korábbi Komplex tervezés, vagy TDK dolgozat témája. Ha a tanszék úgy ítéli meg, hogy a korábban kidolgozott Komplex tervezési feladat, vagy TDK dolgozat témája, kidolgozási színvonala nem megfelelő, nem elégíti azokat a feltételeket, melyek a tanszék a szakdolgozatokkal szemben elvár, akkor új téma kiírására kerül sor. 2.2. A SZAKDOLGOZAT BEADÁSA A szakdolgozatokat a feladatkiíráson feltüntetett beadási határidőig be kell adni a tárgy jegyzőjének. A feladat halasztások elbírálása során a Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. kötet, HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER, III. fejezet, Tanulmányi és vizsgaszabályzat, Gépészmérnöki és Informatikai Karra vonatkozó 5/26
mellékletében foglaltak szerint játunk el. A szakdolgozatokat a tárgyjegyző az alábbi feltételek szerint ellenőrzi: A dolgozatokat az előzetesen megvásárolt borítóba a nemzeti színű szalaggal felbonthatatlanul kell bekötni. A lezáró körcímkét úgy kell leragasztani, hogy a szalagot ne lehessen alóla kihúzni. A lezárt dolgozatot körcímkénél alá kell írni, úgy hogy az aláírás részben a címkén, részben a borító belső oldalán legyen (7. ábra). Az így lezárt dolgozatokat felnyitni, abban oldalakat kicserélni, utólag elhelyezni nem lehet. A feladatkiírás 2. oldal 1. pontjában a tervezésvezetőnek nyilatkozni kell arról, hogy az eredeti szakdolgozat kiíráshoz képest kell-e valamit változtatni a kiíráson. A feladatkiírást minden konzultációra vinnie kell a hallgatónak, és a feladatkiírás 2. oldal 2. pontjában a konzultációt dokumentáltatni kell. A konzultációt az oktató/mérnök kollégák a dátum bejegyzésével és aláírásukkal igazolják. Javasoljuk, hogy a hallgatók hetente keressék fel a tervezésvezetőt, vagy valamelyik konzulensüket konzultáció céljából. Mivel a feladatkiosztás és a beadás között több mint két hónap telik el, a heti rendszerességű konzultáció legalább 8 db aláírást jelent. Négynél kevesebb aláírás esetén a tervezésvezető nem veszi be a dolgozatot. A feladatkiírás 2. oldal 3. pontjában a tervezésvezetőnek és konzulenseknek nyilatkozni kell arról, hogy a dolgozat beadható-e. A feladatkiírás 2. oldal 4. pontjában a hallgatónak be kell írni a dolgozat számszerű paramétereit. Az első sorba azt kell beírni, hogy a szalaggal hány darab papírlap van bekötve (kétoldalas nyomtatás esetén is a lapok számát kell beírni). A második sorba a külön álló rajlapok darabszámát kell beírni. A gyűjtő-rajzok 1 db-nak számítanak függetlenül attól, hogy hány rajz van rajtuk. A gyűjtő-lapokat lehetőleg ne vágjuk szét. Ha a rajzokat bekötjük a szalaggal akkor ezeket is szövegoldalnak kell tekinteni! Az egyéb mellékletekhez a csatolt fotók, CD-k, formanyomtatványok, stb. összes darabszámát kell beírni. Minden rajzot és egyéb dokumentumot a dolgozat borítójának hátsó tasakjában kell elhelyezni. Felesleges dokumentumok (nyilvánosan elérhető), pl. fénymásolt katalóguslapok, internetről származó kinyomtatott anyagok ne legyenek csatolva a dolgozathoz. Amíg a fenti pontok mindegyike nem teljesül a tárgyjegyző nem veszi be a dolgozatot. A feladatkiírás 2. oldal 5. pontjától minden rovatnak üresnek kell lennie a beadás idején. 6/26
A szakdolgozat beadási határidejét követő héten a tanszéki kollektíva közösen minősíti, osztályozza a dolgozatokat, az itt megállapított érdemjegy egyben a Szakdolgozat készítés tárgy gyakorlati jegye is. Az alacsony színvonalúnak ítélt dolgozatokat a tanszék nem bocsájtja külső bírálatra. Azok a hallgatók, akik nem adják be határidőre dolgozatukat, vagy a beadott dolgozatukat a tanszék nem adja ki bírálatra, elégtelen gyakorlati jegyet kapnak, és a tárgyat a következő lehetséges alkalommal újból fel kell venni. A gyakorlati jegy nem egyezik meg a szakdolgozat minősítésével. 7/26
3. A DOLGOZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Szakdolgozat legfontosabb célja, hogy a hallgatóknak lehetőségük legyen bebizonyítani, hogy megtanulták a mérnöki munka alapjait, felismerik az egyes mérnöki szituációkat, használni tudják az egyes mérnöki szituációkban alkalmazható tipikus munkamódszereket és elsajátították az önálló mérnöki munka lépéseit és szabályait. A mérnöki munka sokrétű tevékenység, a legjellemzőbb rétegek az alábbiakban írhatók le: 1. táblázat Munkafázis Információgyűjtés a feladattal kapcsolatosan Megoldási variációk feltárása Kidolgozandó változat kiválasztása Előtervezés Tervezés Dokumentáló tervezés Tevékenység Irodalom-, piac-, szabadalomkutatás Változatok képzése tervezés-módszertani eszközökkel Műszaki értékelés Mérnöki számítások CAD modellek létrehozása, műszaki analízis Gyártási dokumentáció létrehozása A Szakdolgozat összeállítása során az arányosságra kell törekedni, a munkafázisok mindegyikéről célszerű néhány oldalt írni, természetesen abban az arányban, ahogy azt a feladat jellege megkívánja. Ez a gyakorlatban az alábbi fontos tartalmi szempontok betartását jelenti: Be kell mutatni az adott probléma jelenleg ismert megoldásait az irodalom-, piac-, és szabadalomkutatás alapján. Nem szabad egy hirtelen kipattant egyetlen ötletet kidolgozni, célszerű tervezés-módszertani eszközökkel néhány lehetséges (elvi) változatot kidolgozni. A változatok közül műszaki értékelemzéssel célszerű a végső kidolgozásra alkalmas megoldást kiválasztani. 8/26
Nem szabad tervet készíteni műszaki számítások nélkül. (Néha a megoldandó feladat nem igényli komoly műszaki számítások elvégzését. Ilyenkor gazdasági számításokkal is lehet ezt a hiányt pótolni.) A tervezés során fel kell használni a tanult mérnöki eszközrendszereket, icad programokat. Ha a téma laboratóriumi hátteret (mérést, kísérleti eszköz legyártását, stb.) igényel, akkor figyelembe kell venni a Szerszámgépek Tanszékének lehetőségeit. 9/26
4. KONZULTÁCIÓK Bár a Szakdolgozat készítése során az önálló munkavégzés képességét kell a hallgatóknak bebizonyítaniuk, a szakdolgozatok jó színvonalú teljesítéséhez rendszeres konzultációra van szükség. A feladatokhoz általában egy tanszéki tervezésvezető és egy tanszéki konzulens van hozzárendelve, de ha a téma feldolgozásához speciális ipari ismeretekre is szükség van, akkor egy ipari konzulens neve is megjelenhet a szakdolgozat kiíráson. A tervezésvezető feladata, hogy olyan komplex szakmai segítséget és felügyeletet nyújtson a hallgatónak szakdolgozat készítés időszakában, mely a dolgozattal összefüggő valamennyi kérdésre kiterjed (a dolgozat felépítése, annak belső arányai, az egyes pontok kidolgozásának mélysége, speciális szakmai kérdések, stb.). Ezzel szemben a konzulens(ek) feladata általában csak a szakmai segítségre terjed ki. A tanszéki konzulensek mind formai, mind tartalmi vonatkozásban tudnak segítséget adni a feladat kidolgozása során, azonban az ipari konzulensek általában csak szakmai segítséget tudnak nyújtani a hallgatóknak, mivel nem ismerik eléggé az egyetem elvárásait, szokásait. A Szerszámgépek Tanszékének oktatói az oktatási tevékenységük mellett egy-egy szűkebb szakterületet kutatásával is foglalkoznak, így ismereteik összetétele, mélysége eltérő. A feladatkiírás során a tárgy jegyzője igyekszik az adott témához legjobban értő kollégát felkérni a konzulensi feladatok ellátására, pl. hidraulikai feladathoz hidraulikus szakembert, szerszámgép-dinamikai feladatokhoz mechanikai specialistát, konstrukciós feladatokhoz ipari tapasztalattal rendelkező gyakorlott konstruktőrt. Ha a kidolgozás során a feladat megoldása olyan irányba kanyarodik, mely az eredetileg kitűzött konzulens(ek) szakterületétől távol esik, akkor a tárgyjegyzővel egyeztetve lehetőség van a konzulens-team bővítésére, de a hallgató önállóan ne keressen más konzulenst. Különösen akkor kell körültekintően eljárni, ha olyan speciális tudásra van szükség, mely csak valamely másik tanszéken áll rendelkezésre. A konzultációkkal kapcsolatos legfontosabb elvárások: A Szakdolgozatok kidolgozásában a tervezésvezető és a konzulens(ek) ipari segítenek, de a hallgató részéről kezdeményezésre és önálló munkavégzésre van szükség. Rendszeresen, lehetőleg hetente fel kell keresni a konzulenst/konzulenseket. 10/26
Minden konzultációra a hallgatónak előzetesen fel kell készülnie. Vinni kell a készülő szakdolgozatot és minden olyan iratot, rajzot, melyre a konzultáció során szükség lehet. Jó, ha a hallgató vázlatot is készít magának arról, hogy mit szeretne elmondani és mit szeretne megkérdezni. A tervezésvezető és a konzulens(ek) nem fogják megoldani a feladatot! A szakdolgozat nem a hallgató és a konzulensek közös munkája! A szakdolgozatot a hallgatónak egyedül kell elkészítenie és megvédenie. A konzultáció úgy működik, hogy a konzulens meghallgatja a hallgató elképzeléseit a továbbhaladást illetően, és a konzulens a véleményével orientálni fogja a hallgatót az általa vélt legjobb irányba. A továbblépés irányát a hallgatónak kell felismernie a konzultáció során. A tervezésvezetővel és tanszéki konzulenssel konzultálni, csak az oktatók hivatalos konzultációs időpontjaiban lehet. Az oktatók konzultációs időpontjai a tanszék honlapján megtalálhatóak. A konzultációs időpontoktól függetlenül e-mailban is lehet a konzultációkat (azok egy részét) bonyolítani. Törekedni kell az intelligens e-mailozás szabályainak betartására (pl. kerülni kell a furcsa e-mail címek alkalmazását, meg kell fontolni a csatolt anyagok mennyiségét információtartalmát, ne küldjünk a levéllel kéretlen információkat, stb.) A konzultációk tényét dokumentálni kell. A személyes konzultációkat a feladatkiírás szignálásával fogják a konzulensek igazolni (Szakdolgozat kiírás, 2. oldal, 2. pont). 11/26
5. A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI A Szakdolgozatot kidolgozása során született eredményeket egy 50-60 oldal terjedelmű dolgozatban kell összefoglalni, melyet korrekt mérnöki tartalommal kell megtölteni és esztétikus kivitelben MS-Word programmal (vagy ezzel kompatibilis szabadfelhasználású programmal) kell megszerkeszteni. Az MS-office programcsomag a felsőoktatásban tanuló hallgatók részére ingyenesen használható a www.tisztaszoftver.hu oldalon feltüntetett információk és szabályok betartása mellett. 5.1. WORD SABLON Az MS-Word szövegszerkesztő használati filozófiájának lényege a formai rendet biztosító sablonok alkalmazása. Egy jól kidolgozott sablon használata rendkívül széppé teszi a szerkesztett szöveget úgy, hogy a szöveg formázásához csak töredék időre van szükség a kézi-egyedi formázáshoz képest. Ennek az oktatási segédletnek nem célja, hogy bemutassa e sablonok létrehozását, használatát, és a használat esetleges buktatóit, de fel kívánjuk hívni a figyelmet ezen ismeretek fontosságára. A szerszámgépek Tanszéke nem biztosít a hallgatók részére kész kidolgozott sablonfájlt a Szakdolgozatok elkészítéséhez. A Word sablonok és stílusok használatával kapcsolatosan sok hasznos információt lehet találni a http://office.microsoft.com/huhu/word-help/uj-sablon-keszitese-ha010030754.aspx honlapon. Néhány tanács a Word sablonokkal kapcsolatosan: A Wordben nem kell sok stílust létrehozni egy szépen szerkesztett dolgozat megírásához. Ez az oktatási segédlet kb. két tucat stílus felhasználásával lett készre szerkesztve (1. ábra). Korábban írt szövegek összemásolása során az azonos nevű stílusok felülírhatják egymást, emiatt a már megformázott szövegrészek formázása elromlik. Ezt úgy lehet elkerülni, ha egyedi stílusneveket alkalmazunk (pl. jó megoldás, ha a létrehozott új stílusok neveit saját nevünk monogramjával kezdjük) és a beillesztendő dokumentumot a Wordbe beépített normál stílusúra formázzuk, mielőtt vágólapra tesszük a bemásoláshoz. A Szakdolgozat elkészítéséhez érdemes kidogozni egy saját Word-sablont. 12/26
1. ábra Saját stílusok a Word-ben Ajánlás fontosabb stílusok beállítására 2. táblázat STÍLUS FUNKCIÓJA Normál STÍLUS PARAMÉTEREI A normál stílust a szövegbevitelkor (beírás /bemásolás) használjuk, azért célszerű a betűszint kékre állítani, mert innen látjuk, hogy mely szövegrészek nincsenek még megformázva. 13/26
Bekezdés Ábra Ábraszám Ábra címe Címsor, 1. szint 14/26
Címsor, számozás nélkül Egyenlet Felsorolás 5.2. ÁBRÁK Műszaki témájú dolgozat nehezen képzelhető el magyarázó ábrák és képek nélkül. Az ábrák elhelyezése, létrehozása során vegyük figyelembe az alábbiakat: Minden ábra legyen ellátva ábraszámmal és ábraleírással, úgy ahogy ez ebben az oktatási segédletben is látható. Az ábrák lehetőleg ne legyenek körbefolyatva szöveggel, hanem minden ábra külön sorba legyen beillesztve, középre igazítva. Ha több kisméretű ábrát mégis egy sorban akarunk elhelyezni, akkor ezeket egy olyan táblázatban helyezzük el, amelynek kikapcsoltuk a szegélyeit. A raszter-grafikus képek felbontását jól kell megválasztani. A feleslegesen nagy felbontású képek nagy fájlméretet eredményeznek, ezáltal a fájlok hor- 15/26
dozása nehézkes lehet, a számítógépek pedig lelassulnak. A kevés pixelt tartalmazó képek nagyításánál pedig a kép minősége romlani fog. A magyarázó ábrákat lehetőleg vektor-grafikus programmal szerkesszük meg (AutoCAD, Visio, stb.), de raszter képként is beilleszthetjük a szövegbe. Az ábrák háttere lehetőleg fehér legyen. Fehér hátterű raszter képet úgy készíthetünk gyorsan, hogy a megszerkesztett ábráról nyomtatási előképet készítünk, amit a PrintScrn billentyűvel a vágólapra teszünk. A dolgozat ne legyen képeskönyv csak annyi ábra legyen benne, ami a magyarázatokhoz szükséges. Idegen ábra (valahonnan átvett, pl. internetről letöltött, vagy könyvből digitalizált ábra) forrását meg kell adni a képaláírásban, szögletes zárójelben elhelyezett irodalmi hivatkozással. Az idegen ábrák aránya ne legyen túlzó. Az ábrákon szereplő feliratokat a dolgozat nyelvén kell felírni (pl. magyar dolgozatban ne legyen angol felirat, angol dolgozatban ne legyen magyar szöveg). Az ábrákon lévő feliratok méretének igazodni kell a szövegtörzs betűméretéhez, ne legyenek apró olvashatatlan feliratok, de túlzó nagyméretűek sem. Az ábrák számozását a Word-re kell bízni, így a dolgozatban végzett törlések, bővítések, átrendezések során nem kell az ábraszámokat folytonosan korrigálni. A szöveges részekben az ábrákra, táblázatokra, más fejezetekre történő hivatkozást kereszthivatkozás beszúrásával dinamikusan kell létrehozni, így a hivatkozások nem fognak elcsúszni a szöveg szerkesztése során. 5.3. A MŰSZAKI RAJZOKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A szakdolgozathoz tartozó rajzokat a műszaki ábrázolás szabályai szerint kell elkészíteni. A műszaki rajzokkal kapcsolatos általános követelményeket az MSZ ISO 128 szabvány írja elő. Itt csak azokat a legfontosabb szempontokat, tanácsokat soroljuk fel, melyek gyakran okoznak problémát, a hallgatóknak és a konzulenseiknek egyaránt. A műszaki terveket nem mindig célszerű 3D-s tervezőprogrammal készíteni. Egyszerűbb ábrázolási feladatok esetében a 2D-s programokat részesítsük előnybe. Áramköri-rajzok, sávtervek, telepítési-rajzok, stb. esetében is 2D-s tervezőprogramokat kell alkalmazni. A tervezésnek nincs vége a 3D-s modellek létrehozásával. a mérnöki munka fontos része a géprajzilag helyes 2D-s összeállítási rajzok, esetleg alkatrészrajzok és darabjegyzékek elkészítése. 16/26
Tervezési jellegű feladatok esetében géprajzilag helyes, tételszámozott 2D-s összeállítási rajzot kell készíteni, de a darabjegyzéket és az alkatrészrajzokat csak abban az esetben kell elkészíteni, ha azt a tervezésvezető/konzulens kéri. A tételszámokra azért van szükség, hogy a dolgozat szöveges részében a hallgató, illetve az írott bírálatban a külső bíráló hivatkozni tudjon az egyes alkatrészekre. Az összeállítási rajzokat szabványos léptékben/léptékekben kell létrehozni, és annyi nézetet, metszetet kell generálni, melyen a konstrukció minden részlete olyan részletesen látszik, mely alapján az alkatrészrajzokat a tervező segítsége nélkül más személy is el tudná készíteni. Ha a tervdokumentáció több kisebb rajzból áll célszerű gyűjtőlapra összeilleszteni a rajzokat. Részesítsük előnybe az A1 méretű rajzlapot. A dolgozathoz csatolt műszaki rajzokat az ábrázolás szerinti léptékben ki kell nyomtatni, és a körülvágott rajzokat szabályosan összehajtva a dolgozat borítójában található tasakban kell elhelyezni. 5.4. A DOLGOZAT TARTALMA ÉS A KÖTELEZŐ SORREND A dolgozat megszerkesztése során a következő sorrendet kell betartani: 1. Fedlap (2. ábra) 2. Feladatkiírás (3. ábra, 4. ábra, a kétoldalas eredeti dokumentumot kell befűzni) 3. Tartalomjegyzék (dinamikus tartalomjegyzék) 4. Rövid összefoglaló idegen nyelven (kb. 1000 karakter terjedelemben) 5. Nyilatkozat (5. ábra) 6. A szakdolgozat szakmai része 45-55 oldalon kifejtve 7. Összefoglalás, az elért eredmények bemutatása 8. Irodalomjegyzék (6. ábra) 17/26
6. A SZAKDOLGOZAT MEGVÉDÉSE ÉS A ZÁRÓVIZSGA Az elkészített szakdolgozatot a hallgatónak a záróvizsgán kell ismertetnie és megvédenie. A beadás és a záróvizsga közötti időszakban a tanszék és egy külső bíráló különkülön értékeli a dolgozatokat. A külső bíráló írásos bírálatot készít a dolgozatról, melyet a záróvizsgán felolvasnak. A záróvizsga menetrendje: A hallgatók általában 30 perces eltolódással vannak beszólítva a záróvizsga letételére. A beszólított hallgató egy-egy tételt húz az záróvizsga-tárgyakból, majd felügyelet mellett A4 méretű előre nyomtatott lapokon kidolgozza a tételeket. Kidolgozására átlagosan 20-30 perc idő áll rendelkezésre tételenként. A záróvizsga a szakdolgozat megvédésével kezdődik. Először a szakdolgozatot 5-10 perces időtartamban be kell mutatni, amihez MS PowerPoint programmal 10-12 diából álló prezentációt kell készíteni. Ezen az előadáson a saját munka bemutatására és megvédésére kell fókuszálni. A záróvizsga bizottság nyilvánosan ismerteti a bíráló véleményét, majd a hallgatónak válaszolnia kell a bíráló kifogásaira. A záróvizsga bizottság további kérdéseket tehet fel a dolgozattal kapcsolatosan. Ha a záróvizsga bizottság elfogadja a válaszokat, a hallgató megkezdheti a kihúzott tételek megválaszolását. A tételekre adott írásos válaszok ki lesznek vetítve a bizottság előtt, emiatt jól olvasható módon, lehetőleg sok ábrával kell kidolgozni a válaszokat a felkészülési időben. A tételek megválaszolása után, már a hallgató távollétében a bizottság megvitatja a hallottakat. A záróvizsga eredményhirdetésére az utolsó vizsgázó után valamennyi hallgató jelenlétében kerül sor. A hallgatók kérhetik, hogy záróvizsga eredményüket a bizottság bizalmasan kezelje és ne ismertesse nyilvánosan, de ezt az igényt előzetesen be kell jelenteni. Ebben az esetben nevük és eredményük nem fog szerepelni az eredményhirdetési lapon. 18/26
A bemutató megtartásával kapcsolatos általános szempontok: A bemutatón rendelkezésre álló időt nem lehet túllépni. Emiatt az elkészített bemutatót ki kell próbálni, miközben mérni kell a szükséges időt. Az első dián fel kell tüntetni a dolgozat borítóján is szereplő legfontosabb adatokat. A diákat sorszámozni kell úgy, hogy az összes és az aktuális diaszám is szerepeljen a lapokon (pl. 5/12). A diák hátterét és a feliratok színét, méretét úgy kell megtervezni, hogy az vetítve is jól olvasható legyen. Javasoljuk, hogy világos hátérrel és sötét szöveggel készüljön a dia. A bemutatóban meg kell találni a helyes arányt az ábrák és szövegek között. Ne legyen sok szöveg a diákon, mert azt a dolgozatban is el lehet olvasni, de ne legyenek olyan ábrák sem, amelyeket csak a szóban elmondott előadás során ért meg a hallgatóság magyarázó szöveg hiányában. A vetített előadást ki lehet egészíteni a dolgozattal összefüggő eszközök (alkatrészek, mintadarabok, stb.) bemutatásával. Egyértelműen jelezni kell az előadás végét. A prezentációk megtartásához a tanszék biztosítja a technikai eszközöket (számítógép, vetítő, mutatóeszköz). Az elkészített prezentációt az előadást megelőző napon fel kell másolni a tanszéki számítógépre, és ki kell próbálni, hogy úgy működik-e ahogyan azt elterveztük. Gyakori hiba, hogy a beillesztett animációk, videók nem működnek a beszámolók alkalmával. 19/26
7. MELLÉKLETEK 20/26
7.1. BORÍTÓLAP MINTA MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR SZERSZÁMGÉPEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros SZAKDOLGOZAT Feladat címe: SORJÁZÓ CÉLGÉP TERVEZÉSE Készítette: NAGY TIBOR BSc szintű, gépészmérnök szakos Szerszámgépészeti és Mechatronikai szakirányos hallgató Tervezésvezető: DR. TAKÁCS GYÖRGY egyetemi docens Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszéke Konzulens: SZILÁGYI ATTILA egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszéke KISS PÉTER fejlesztő mérnök Szerszámgép fejlesztő és gyártó Kft., Miskolc 2010. November 2. ábra A Szakdolgozat borítólap mintája 21/26
7.2. FELADATKIÍRÁS MINTA MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Gépészmérnöki alapszak Szerszámgépészeti és mechatronikai szakirány Szám: SZG-2010/11-1-XXB. Szerszámgépek Tanszéke 3515 Miskolc-Egyetemváros SZAKDOLGOZAT FELADAT NÉV Neptun kód: gépészmérnök jelölt részére A TERVEZÉS TÁRGYKÖRE: A FELADAT CÍME: A FELADAT RÉSZLETEZÉSE: TERVEZÉSVEZETŐ: KONZULENS: A SZAKDOLGOZAT KIADÁSÁNAK IDŐPONTJA: 2010. szeptember 10. A SZAKDOLGOZAT BEADÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2010. november 19.... Dr. Takács György egyetemi docens tanszékvezető 3. ábra A feladatkiírás 1. oldala 22/26
1. A szakdolgozat módosítása: szükséges (módosítás külön lapon) nem szükséges Miskolc,.. tervezésvezető 2. A tervezést ellenőriztem: 3. A szakdolgozat beadható nem adható be Miskolc,... konzulens aláírása tervezésvezető aláírása 4. A szakdolgozat... szövegoldalt,... db rajzot,... egyéb mellékletet tartalmaz. 5. A szakdolgozat bírálatra bocsátható nem bocsátható A bíráló neve:... Miskolc,.. Dr. Takács György tanszékvezető, egyetemi docens 6. Osztályzat: a bíráló javaslata: a tanszék javaslata: a Záróvizsga Bizottság döntése:... Miskolc,.... a Záróvizsga Bizottság elnökének aláírása 4. ábra A feladatkiírás 2. oldala 23/26
7.3. NYILATKOZAT MINTA NYILATKOZAT Alulírott X Y, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának hallgatója kijelentem, hogy a című, és számon nyilvántartott Szakdolgozat saját magam készítettem. A dolgozatban minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen a forrás megadásával megjelöltem. Miskolc-Egyetemváros, dátum aláírás 5. ábra Nyilatkozat a Szakdolgozatban eredetiségéről 24/26
7.4. IRODALOMJEGYZÉK MINTA IRODALOMJEGYZÉK [1] Bíró, Z.: Karbantartás helye és szerepe a termelő vállalat stratégiájában és irányítási folyamataiban, Certified Maintanence Maneger Course, Miskolc, 2005, http://www.szervez.uni-miskolc.hu [2] Budó, Á.: Kísérleti fizika I. [3] Kégl, T., Szabó, J.: Műszaki diagnosztika. Bánki Donát Műszaki Főiskola, Jegyzet 1993. [4] Karacay, T., Akturk, N.: Experimental diagnostics of ball bearings using statistical and spectral methods. Tribology International, 42 (2009) 836- [5] Kováts, A.: Gépszerkezettan (Műszaki akusztika). Tankönyvkiadó, Budapest 1995. [6] Kováts, A.: Zaj és vibráció. Miskolc 2004. [7] Obádovics, Gy., Szarka Z.: Felsőbb matematika. SCOLAR Kiadó, Budapest 1999. [8] Pokorádi, L: Karbantartás elmélet, Oktatási segédlet, Debrecen 2002. [9] Takács, Gy., Jakab, E.: Kutatási jelentések, Mechatronikai Intézet [10] Walz G.: Zaj- és rezgésvédelem. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2008. [11] Molnár L., dr. Varga L.: Gördülőcsapágyazások tervezése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. 6. ábra Irodalomjegyzék minta 25/26
7. ábra A dolgozatot felbonthatatlan módon kell bekötni 26/26