Apor Vilmos Katolikus Fıiskola

Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Diákjóléti Bizottság ügyrendje 2010 1

1. Általános rendelkezések 1.) A hallgatói juttatások és támogatások odaítélésérıl és az ezekkel összefüggı elıkészítı feladatok végrehajtásáról a kollégiumi felvétel és a lakhatási támogatás kivételével elsı fokon a Diákjóléti Bizottság (a továbbiakban: DJB) dönt. 2.) A Szabályzat hatálya kiterjed a fıiskola államilag támogatott, elsı alapképzésben vagy elsı kiegészítı alapképzésben tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú vagy azzal azonos elbírálás alá esı hallgatóira. 3.) A DJB az alábbi tagokból áll: a. a bizottság elnöke a HÖK gazdasági referense; alelnök: a HÖK tanulmányi referense b. 2 fı fıiskolai alkalmazott, akiket a Gazdasági és a Rektori Hivatal delegál c. évfolyamképviselık (6 fı) {felsıfokú szakképzés, BA: I., II., III.,IV., MA} 4.) DJB maga határozza meg ügyrendjét a következık figyelembevételével: a. a DJB akkor határozatképes, ha legalább a tagok 50% +1 fı jelen van; b. a DJB határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt; c. a DJB döntései elıtt szükség szerint kikéri a szabályzat szerint eljáró vezetık, vagy egyéb szakértık véleményét; d. üléseirıl jegyzıkönyvet készít, melyet a fıtitkárnak az ülést követı 8 munkanapon belül lead; e. a DJB döntését számozott határozatba foglalja; f. munkájáról minden évben beszámolót készít a Szenátus részére. 5.) DJB álláspontját kérheti bármely hallgató, illetve oktató, ha véleménye szerint valamely juttatási és térítési ügyben nem a HAJUTE, vagy a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jártak el. 6.) A delegált és megválasztott tagok mandátuma 1 évre szól. 2. A DJB üléseinek elıkészítése 1.) A DJB üléseit a bizottság elnöke készíti elı. 2.) A bizottsági ülés idıpontjáról és az ülések napirendjérıl a DJB elnöke írásban tájékoztatja a DJB tagokat. 3.) Az elıterjesztéseket általában írásban kell elkészíteni, indokolt esetben az elıterjesztés szóban is megtehetı. 4.) Azokban az ügyekben, amelyeknek anyagi-pénzügyi kihatásai vannak, a ráfordítás várható összegét és forrását meg kell jelölni. 3. A DJB ülése 1.) A bizottság üléseit az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén a DJB alelnöke látja el a DJB elnöki teendıit; 2.) A bizottság üléseinek rendjérıl az elnök gondoskodik. 2

3.) Ennek keretében: a) megnyitja az ülést; b) felkéri a jegyzıkönyv-vezetıt; c) indítványozza a 2.. 3). bekezdésében foglaltak szerint elkészített napirend jóváhagyását vagy indokolt esetben módosítását; d) vezeti a vitát; e) elrendeli az állásfoglalást / szavazást /; f) kihirdeti a bizottság állásfoglalásait és határozatait; g) bezárja az ülést. 4.) Az ülés napirendjét az elnök indítványára a bizottság hagyja jóvá. A napirendi pontok tárgyalására általában egyenként kerül sor, de szorosan összefüggı ügyek esetén több napirendi pont együtt is tárgyalható. 5.) A tanácskozás menetében elıször az elıterjesztésekhez kapcsolódó kérdések felvetésére kell lehetıséget adni, amelyekre az ülés valamennyi résztvevıje jogosult. A kérdésekre a napirendi pont elıadója válaszol. Ha a kérdés olyan információkat kíván, amelyeknek az elıadó nincs birtokában, akkor 8 napon belül, de legkésıbb a bizottság következı üléséig köteles válaszolni. A kérdésekre adott válaszok után, illetıleg kérdések hiányában az elnök elrendeli a vitát. A vita során a tagok és a meghívottak véleményt nyilváníthatnak, indítványokat és észrevételeket tehetnek. Az elhangzott hozzászólásokra az elıterjesztı a vita lezárásakor válaszolhat. 6.) Az elıterjesztések megtárgyalása és az állásfoglalások kialakítása után kerülhet sor az egyéb bejelentésekre. 4. A DJB határozatinak meghozatala 1.) Az elnök a bizottság által kialakított álláspontokat összefoglalja, majd a bizottság tagjait - amennyiben szükséges - felhívja az állásfoglalásra. 2.) A DJB csak akkor határozatképes, ha a tagságnak legalább 50 %-a + 1 fı az ülésen jelen van. Javaslat elfogadottá vagy határozattá nyilvánítása a jelenlévı tagok több mint felének igenlı szavazatával történhet (egyszerő többség). A bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik, mely jogát csak személyesen gyakorolhatja. 3.) Amennyiben a DJB tagja nem tud megjelenni a DJB ülésen, akkor írásban meghatalmazhatja valamelyik csoporttagját. A meghatalmazást az ülésre vigye el és a DJB elnökének adja át. 4.) A bizottság állásfoglalásait- ezen /2/ bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - nyílt szavazással alakítja ki. Ha a bizottság jelenlévı tagjainak legalább egyharmada kéri, az elnök titkos szavazást rendelhet el. 5.) A szavazatok arányát az ülésen ismertetni kell. 6.) Az elnök nem szavaz, de szavazategyenlıség esetén az İ szavazata dönt. 7.) Több lehetıség közül történı választás esetén, ha nem alakul ki többségi szavazat, a szavazást meg kell ismételni. A szavazás ugyanazon ülésen megismételhetı. Ismételt 3

szavazáskor az elızı szavazás szavazati rangsora szerinti lehetı legkevesebb lehetıséget kell szavazásra bocsátani. Ha két lehetıséget bocsátottak ismételt szavazásra, és ennek eredményeként egyik alternatíva sem kapta meg a szükséges számú " igen " szavazati többséget, akkor ez esetben azt kell elfogadni, amelyik a legtöbb szavazatot kapta. 5. A DJB üléseinek dokumentálása 1.) A DJB üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni. 2.) A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyek alapján az ülés teljes hőséggel rekonstruálható, így: a. a hely, idıpont, b. az elnök és a jelenlévık neve, c. az elfogadott napirend, d. az ülésen elhangzott elıterjesztések, e. a határozatok, az állásfoglalások. 3.) jegyzıkönyvet a jegyzıkönyvvezetı vezeti az elnök felkérésére. 4.) jegyzıkönyvet az elnök a fıtitkárnak az ülést követı 8 munkanapon belül leadja. 6. A tagok választása, ill. a tagság megszőnése Évfolyam-képviselı választás rendje: 1.) A HÖK elnöke a választást megelızı 1 héttel írja ki a választás idıpontját. 2.) Évfolyam-képviselınek minden felvételt nyert aktív félévvel rendelkezı nappali tagozatos hallgató választható. 3.) A választást jelölés elızi meg. A jelölés és a választás szervezését a választási bizottság végzi. a/ A választási bizottságot a HÖK elnöke kéri fel. b/ A választási bizottságnak nem lehet tagja olyan hallgató, aki jelölteti magát évfolyamképviselınek c/ A választási bizottságnak 3 tagja van. 4.) A jelöléshez szükséges legalább 20 hallgató támogató aláírása arról az évfolyamról, amelynek képviseletére a jelölt jelölteti magát. a/ A jelölt a választási bizottság által elkészített jelölı szelvényeken győjti össze a támogató aláírásokat. b/ A jelölıszelvényeket, a választást megelızıen 72 órával a választási bizottság elnökének kell leadni. c/ Minden hallgató csak egy jelöltet támogathat aláírásával. d/ Ha egy név több jelölıszelvényen is szerepel, abban az esetben az a támogató aláírás érvénytelen. e/ A jelölıszelvény érvénytelen, ha nincs meg a 20 hallgató támogató aláírása. 5.) A jelölt lista kialakítása, illetve véglegesítése az érvényes jelölıszelvények alapján a Választási Bizottság által a választást megelızı napon történik. 6.) A választások lebonyolítására a HÖK elnöknek hallgatói győlést kell összehívnia, amelyre meghívja az Ellenırzı Bizottság elnökét is. 7.) A választást a választási bizottság elnöke vezeti le. 4

8.) A győlés határozatképességéhez a nappali tagozatos hallgatók létszámának 25 %+1 fı jelenléte szükséges. (A jelenlévı választók a jelenléti ívet aláírják). 9.) Ha a választógyőlés elsı fordulója eredménytelen, abban az esetben újabb választógyőlést kell összehívni. A megismételt győlés a jelenlévık létszámától függetlenül határozatképes. 10.) A választógyőlésen a szavazás lebonyolítására szavazatszedı bizottságot kell felkérni. A szavazatszedı bizottság felkérése egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással történik. A szavazatszedı bizottság tagjai között nem lehet évfolyam-képviselı jelölt. 11.) A választás során a választási bizottság a megjelenteknek kiosztja a szavazólapot, amely a jelöltek betőrendes, sorszámmal. ellátott névsorát tartalmazza. a/a szavazás titkos. b/ A szavazók a szavazólapon az általuk választott évfolyam-képviselı jelölt neve elıtti körbe két egymást metszı vonallal jelzi szándékát. c/ Csak azok a szavazatok érvényesek, amelyeknél egyértelmően megállapítható, kire adta le voksát a szavazó. 12.) A szavazatszedı bizottság elnöke felbontja a szavazólapokat tartalmazó urnát, majd a bizottság összeszámlálja a szavazatokat. 13.) Az évfolyamképviselı-választáson a legtöbb szavazatot kapott jelölt tekintendı megválasztottnak. a/ amennyiben az elsı helyen szavazategyenlıség van a választási bizottság elnöke nyílt szavazást kezdeményez. 14.) A szavazás végeredményét a szavazatszedı bizottság elnöke hirdeti ki. 15.) A választásra jogosultak szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. 16.) A választásról jegyzıkönyvet kell készíteni. a/a szavazólapokat és a jelölıszelvényeket a jegyzıkönyvhöz mellékelni kell. b/ A jegyzıkönyvet a választási bizottság elnöke, a szavazatszedı bizottság elnöke és az Ellenırzı Bizottság írja alá. c/a jegyzıkönyvet a következı választásig a fıiskola központi irattárában meg kell ırizni. 17.) Évfolyam-képviselınek minden hallgatói jogviszonnyal rendelkezı hallgató jelölhetı. Kivétel: a) nem lehet évfolyam-képviselı olyan hallgató, akirıl bizonyítható, hogy személyiségével, viselkedésével, megnyilvánulásával a Fıiskola szellemiségéhez méltatlan. b) nem lehet évfolyam-képviselı olyan hallgató, aki ellen jogerıs fegyelmi határozatot hoztak. 18.) A megválasztott évfolyam képviselı a DJB tagja. 19.) A megválasztott évfolyam képviselı mandátuma 1 évre szól. 7. A tagok feladata 1.) az évfolyam DJB döntéseirıl tájékoztatni a hallgatókat, 2.) az eléjük tárt kérdésekben felelısen dönteni; 3.) képviselni az ıket megválasztók érdekeit; 4.) törekedni a hallgatói normatíva hatékony és ésszerő felhasználására; 5.) tájékoztatni az érintetteket a velük kapcsolatos határozatokról. 5

8. A DJB feladatai A DJB feladata az 1. 2) pontban meghatározott hallgatók közti szociális egyenlıtlenségek csökkentése és a tanulmányi eredmények elismerése, a hatáskörébe utalt összegek felhasználásával. 1.) A rendelkezésre álló hallgatói normatívát az egyes évfolyamok és hallgatói juttatások között a következı arányok szerint kell megosztani (HAJUTE 11 1)) Felhasználási jogcím Források A) Teljesítmény alapú ösztöndíj aa) tanulmányi ösztöndíj 59% aca) rendszeres AVKF ösztöndíj 40% 2% acb) egyszeri AVKF ösztöndíj 60% B) Szociális alapú ösztöndíj rendszeres szociális ö. 70% rendkívüli szociális ö. 7% alaptámogatás 18% 37,50% szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása 5% C) Intézményi mőködési költségek finanszírozása HÖK mőködésének támogatása 1,50% Összesen: 100% 2.) Az év végén megmaradt pénzt az e) egyéb intézményi juttatások következı évi összegéhez kell hozzáadni. A hallgatói normatíva 37,5%-nak a 18%-a. 9. Alaptámogatás 10. Tanulmányi ösztöndíj A tanulmányi ösztöndíj igénybevételével kapcsolatos feltételek: 1.) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév idıtartamára a hallgatói normatíva terhére adható. Az ösztöndíj összegét a hallgató tanulmányi eredménye alapján úgy kell megállapítani, hogy az ösztönzı legyen a hallgató tanulmányi munkájára. 2.) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor az abban részesülık körének és számának meghatározásakor biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetıek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékőek legyenek. 3.) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor biztosítani kell, hogy a hallgatók legalább 50%-a részesüljön. 6

4.) A tanulmányi ösztöndíjakat a tárgyfélévet megelızı félévben elért tanulmányi átlageredmény sorrendjében kell meghatározni, amennyiben a hallgató ösztöndíjindexe eléri a DJB által meghatározott hallgatói kör hallgatóinak ösztöndíjindexeibıl számított átlagértéket. 5.) A tanulmányi ösztöndíj megállapítását szolgáló tanulmányi eredményt az elızı félév ösztöndíjindexe alapján, a fıiskola Tanulmányi-és vizsgaszabályzatának (TVSZ) rendelkezései szerint kell kiszámítani. 6.) A tanulmányi ösztöndíjak felosztásáról a DJB október 15-ig, illetve március 15-ig dönt. 7.) Tanulmányi ösztöndíj nem adható annak a hallgatónak, a) akinek a hallgatói jogviszonya szünetel; b) akitıl fegyelmi büntetésként a tanulmányi ösztöndíjat megvonták (a fegyelmi büntetés hatálya idején); c) akinek önhibájából nem lezárható az indexe október 1-ig, illetve március 1-ig; c) akinek az ösztöndíj átutaláshoz, illetve az adóigazolásokhoz szükséges adatai október 1-ig, illetve március 1-ig nem szerepelnek a NEPTUN-rendszerben. 8.) Az elsı alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követı elsı képzési idıszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet, alapösztöndíjat kap. 10. Tanulmányi ösztöndíj A tanulmányi ösztöndíj igénybevételével kapcsolatos feltételek 1.) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév idıtartamára a hallgatói normatíva terhére adható. Az ösztöndíj összegét a hallgató tanulmányi eredménye alapján úgy kell megállapítani, hogy az ösztönzı legyen a hallgató tanulmányi munkájára. 2.) A tanulmányi ösztöndíjat a fıiskolán az összes ösztöndíjra jogosult hallgatóra egységesen, évfolyamtól és szaktól függetlenül, a TVSZ-ben meghatározott átlag alapján kell számítani 3.) A tanulmányi ösztöndíj megállapítását szolgáló tanulmányi eredményt az elızı félév ösztöndíjindexe alapján, a fıiskola Tanulmányi-és vizsgaszabályzatának (TVSZ) rendelkezései szerint kell kiszámítani. 4.) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor az abban részesülık körének és számának meghatározásakor biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetıek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékőek legyenek. Ennek érdekében a. a Tanulmányi Informatikai csoport munkatársai minden félévben a regisztrációs hét lezárásától számított 2 héten belül: i. a NEPTUN-rendszer alapján kiszámítják a hallgatói tanulmányi átlagokat, ii. a NEPTUN-ból kigyőjtik azon hallgatók számát, akik egy tanulmányi intervallumba tartoznak (egy tizedes jegyre megegyezı átlagúak), a táblázatot átadják a DJB elnökének, iii. A Gazdasági Hivatal részére átadja az egy-egy tanulmányi intervallumba tartozó hallgatók névsorát. 7

b. A Gazdasági Hivatal vezetıje írásban tájékoztatja a HÖK elnökét a regisztrációs hét lezárásától számított 2 héten belül - a tanulmányi ösztöndíjként szétosztható összegrıl. c. A DJB határozza meg, i. hogy mely tanulmányi intervallumok tartoznak egy ösztöndíj kategóriába, és azt, hogy ii. egy-egy kategóriában mekkora a tanulmányi ösztöndíj összege. d. A DJB a regisztrációs hét lezárásától számított 3 héten belül átadja az ösztöndíj-kategóriákat és az egyes kategóriákra megszavazott tanulmányi ösztöndíj összegét a Gazdasági Hivatalnak. e. A Gazdasági Hivatal a regisztrációs hét lezárásától számított 4 héten belül utalja a tanulmányi ösztöndíjat a hallgatók részére. 11. Rendszeres szociális ösztöndíj 1.) A rendszeres szociális ösztöndíj pályázat útján a hallgató szociális helyzete alapján adható. A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgatói normatíva terhére egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. 2.) A hallató a rendszeres szociális támogatás iránti pályázatot a DJB által kiadott őrlapon a DJB elnökének nyújthatják be, félévenként szeptember 30-ig, illetve február 15-ig. A pályázatokról a DJB dönt. 3.) A Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülı hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva öt százaléka. 4.) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapítása során havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 10%-nak megfelelı összegő támogatást kell nyújtani a Ftv. 39. -a (7) bekezdésében meghatározott hallgatói csoportoknak, úgymint a) hátrányos helyzető hallgatói csoport, b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévık, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülık, c) fogyatékossággal élı jelentkezık csoportjához tartozók. 5.) Havonta a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 20%-ának megfelelı összegő támogatást kell nyújtani annak a hallgatónak, aki korábban a módosított, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 20. -a (3) bekezdésének b) pontja alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült illetve a) gyermekvédelmi kedvezményben részesül, feltéve, hogy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) mindkét szülıje, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nıtlen, elvált vagy d) házastársától külön élt szülıje elhunyt, vagy e) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy f) gyámsága nagykorúsága miatt szőnt meg. 8

12. Rendkívüli szociális ösztöndíj 1.) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére folyósított egyszeri juttatás. 2.) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet félévente maximum egyszer. 3.) A rendkívüli szociális támogatás iránti kérelmet a DJB elnökének kell benyújtani. A kérelem ügyében a DJB dönt. 4.) A pályázati lapok igazolások nélkül nem bírálhatóak el. Megítélhetı összegek: Haláleset esetén Munkanélkülivé válás esetén Hirtelen bekövetkezett betegség esetén Váratlan anyag helyzet romlása Rablás, betörés Válás Egyéb 30.000 Ft 15.000 Ft 15.000 Ft 10.000 Ft 10.000 Ft 10.000 Ft 0-25.000 Ft 13. AVKF ösztöndíj A) AVKF élsportolói-mővészeti ösztöndíj (rendszeres juttatás) 1.) Az AVKF élsportolói-mővészeti ösztöndíja a tantervi követelményeken túlmutató fıiskolai tanulmányokat végzı és országos szinten bármely sportágban, mővészeti ágban kiemelkedı teljesítményt nyújtó hallgató részére pályázat alapján, a hallgatói normatíva terhére folyósított rendszeres juttatás. 2.) Az AVKF ösztöndíjában részesülhet a fıiskola bármely hallgatója. 3.) A pályázat elbírálásának alapelveit/pontozási rendszerét a kiírók a - pályázati feltételeket és az eljárásrendet tartalmazó - kiírással egy idıben nyilvánosságra hozzák honlapjukon és hirdetıtáblájukon. 4.) Az AVKF ösztöndíjat a DJB a fıiskola rektorával egyeztetve írja ki, minden év április 15- én. 5.) Odaítélésérıl a DJB javaslatára a rektor dönt. B) Egyszeri AVKF ösztöndíj 1.) Az AVKF ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató fıiskolai szakmai, tudományos és közéleti tevékenységet végzı hallgató részére pályázat alapján, a hallgatói normatíva terhére folyósított egyszeri juttatás. 9

2.) Az AVKF ösztöndíjában részesülhet a fıiskola minden hallgatója. 3.) A pályázat elbírálásának alapelveit/pontozási rendszerét a kiírók a - pályázati feltételeket és az eljárásrendet tartalmazó - kiírással egy idıben nyilvánosságra hozzák honlapjukon. 4.) Az AVKF ösztöndíjat a DJB írja ki, minden év április 15-én. 5.) Odaítélésérıl a DJB javaslatára a rektor dönt. 6.) A fıiskola hallgatói részére egyszeri juttatásokat is adhat. 7.) Az AVKF ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató fıiskolai szakmai, tudományos és közéleti tevékenységet végzı hallgató részére pályázat alapján, a hallgatói normatíva terhére folyósított egyszeri juttatás. 8.) Az AVKF ösztöndíjában részesülhet a fıiskola minden hallgatója. 9.) A pályázat elbírálásának alapelveit/pontozási rendszerét a kiírók a - pályázati feltételeket és az eljárásrendet tartalmazó - kiírással egy idıben nyilvánosságra hozzák honlapjukon. 10.) Az AVKF ösztöndíjat a DJB írja ki, minden év április 15-én. 11.) Odaítélésérıl a DJB javaslatára a Vezetıség jóváhagyásával a rektor dönt. 14. Záró rendelkezések Jelen szabályzat 2010. május 11-én módosult, melyet az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szenátusa 2010. június 2-i ülésén tárgyalt és az SZH 10.06.02./9. számú határozatával fogadott el. 10