Szerves mikroszennyezık gázkromatográfiás-tömegspektrometriás analízise környezeti vízmintákból

Hasonló dokumentumok
Ftalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás

Hormonháztartást megzavaró anyagok (EDC)

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN

Ftalátok az ásványvizekben. Készítette:Tegze Anna Témavezető: Dr. Tatár Enikő

KÖRNYEZETI VIZEK SZERVES SZENNYEZŐINEK ELEMZÉSE GC- MS/MS MÓDSZERREL

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Gázkromatográfiával kapcsolt tandem tömegspektrometria alkalmazása mikroszennyezık meghatározására környezeti vizmintákban

ÉLVEZETI SZEREK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI VIZEKBEN FOLYADÉK ÉS GÁZKROMATOGRÁFIA TÖMEGSPEKTROMETRIA FELHASZNÁLÁSÁVAL

A Duna széleskörű kémiai és biológiai vizsgálata egy magyar-olasz együttműködési projekt keretében

Ösztrogének és ösztrogénhatású gyógyszerek jelenlétének vizsgálata tejelőszarvasmarha-telepek hígtrágyájában

MEMBRÁNOS ELJÁRÁSOK A VÍZTISZTÍTÁSBAN: GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSI LEHETŐSÉGE. Gerencsérné dr. Berta Renáta tud. munkatárs

Mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei meglevő szennyvíztisztító telepeken (eddigi tapasztalatok és eredmények) c. előadás hozzászólása

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI

TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

Biocidok és kábítószerek mérési tanulmánya a gázkromatográfia- tömegspektrometria felhasználásával: elemzésük környezeti vízmintákban

Ö S S Z E F O G L ALÓ JELENTÉ S Műanyag- és fajátékok laboratóriumi vizsgálata

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Mindennapi műanyagaink a környezetben Tények és tévhitek

Hollandia vízi környezetében

A biszfenol-a bejutása az emberi szervezetbe. Készítette: Nyitrai Péter Témavezető: Dr. Tatár Enikő

MTBE degradációja mikrobiális rendszerekben

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

NÉV. HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA Név IUPAC név. Benzil-butil-ftalát (BBP) Benzil-butil-ftalát Vegyületcsoport

Szerves mikroszennyezők gázkromatográfiás-(tandem) tömegspektrometriás meghatározása környezeti vízmintákban

Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére

Források: Somlyódy László: Ember és víz egymástól távolodóban, Európai Tükör 2010/3 március 3-10 (Hovanyecz László) Somlyódy y László: Töprengések a

Varga Margit, Záray Gyula ELTE, KKKK Gyógyszermaradványok a szennyvizekben és a felszíni vizekben

Gliceril-triheptanoát (GTH) jelzőanyag meghatározása feldolgozott állati melléktermékekben GC/MS módszerrel

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

Kritikus kábítószerek hatóanyag-tartalmának fokozott monitorozása II. hírlevél

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

Gyógyszermaradványok meghatározása vízmintákból LC-MS/MS módszerrel

Talajvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítása oxidációs technikákkal

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A HÁROSI DUNA VÍZMINŐSÉGÉNEK BAKTERIOLÓGIAI ÉS KÉMIAI MONITOROZÁSA

Kommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Mikroszennyezők előfordulása különböző típusú vizekben

Hidrodinamikus kavitáción alapuló víztisztítási módszer vizsgálata

Budapest, június 4.

Klórbenzolok eltávolítása modell- és talajvizekből

Dr. Nagy Gábor Csesztregi Tamás Bőnügyi Szakértıi és Kutatóintézet Szerves Kémiai Analitikai Szakértıi Osztály

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Kritikus kábítószerek hatóanyagtartalmának fokozott monitorozása I. hírlevél

Mikroszennyezők vizeinkben

ICPDR Árvízi munkacsoportjának tevékenysége, határon átnyúló árvízkockázat-kezelés lehetőségei

A műanyag csomagolóanyagok nem szándékosan hozzáadott összetevőinek kioldódásvizsgálata

Hormonháztartást zavaró vegyületek monitoringja különböző eredetű vizekben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

Új alternatív módszer fenol származékok vizsgálatára felszíni és felszín alatti víz mintákban

Kritikus kábítószerek hatóanyag-tartalmának fokozott monitorozása I. hírlevél

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

EXIM INVEST BIOGÁZ KFT.

Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat

BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

Növényvédő szerek élettani hatásai

Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei

Farkas János 1-2, Hélène Budzinski 2, Patrick Mazellier 2, Karyn Le Menach 2, Gajdáné Schrantz Krisztina 1-3, Alapi Tünde 1, Dombi András 1

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Zárt anyagáramokra épülı alternatív szennyvízgazdálkodás

A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Gyógyszermaradványok analitikai meghatározása szilárd mintákból (Duna iszap, hordalék és szennyvíziszap) csatolt GC- MS-(MS) technikával

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

A Duna részvízgyűjtő kiemelt víztestjeire vonatkozó intézkedések

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

A lefoglalt kábítószerek adatainak győjtése Magyarországon

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

Készítette: Taligás Tímea Környezettudomány MSc. Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó Egyetemi Adjunktus

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

Folyadékmembránok. Simándi Béla BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék /65

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A MAROS

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Sebıková Agneša (Sebık Ágnes)

KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRÉSTECHNIKÁJA KÖRNYEZETMÉRNÖK hagyományos képzés

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

éter/észter származékokként, szenny- és Duna-vízminták oldott és szuszpendált fázisaiban

Szénhidrogén szennyezők gázkromatográfiás meghatározása. Volk Gábor WESSLING Hungary Kft.

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály TEFONAZ Laboratórium 9024 Győr, Jósika u. 16.

Átírás:

Szerves mikroszennyezık gázkromatográfiás-tömegspektrometriás analízise környezeti vízmintákból Készítette: Péter Hajnal Környezettan BSc, 3. évfolyam Témavezetı: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó

Szerves mikroszennyezık környezeti vízmintákban A XX. században a szintetikus szerves anyagok elıállítása nagymértékben megnıtt. Szerves mikroszennyezık Élettani hatás: Karcinogén, Mutagén Teratogén hormonháztartást befolyásoló vegyületek, (Endocring Disrupting Chemicals, EDC). EDC vegyületek csoportosítása: iparban és fogyasztásban használt anyagok (ftalátok, egyes élelmiszeripari adalékok); ipari és fogyasztási melléktermékek (dioxin); növényvédı szerek (lindán); hormon készítmények (fogamzásgátló tabletták); természetes hormonok (fitoösztrogének)

Ftalátok Az 1,2 benzildikarboxilsav dialkil- vagy alkilarilészter vegyületeit közös néven ftalátoknak nevezzük Di-metil ftalát (DMP) Di-etil ftalát (DEP) Di-butil ftalát (DBP) Butil-benzil ftalát (BBzP) Di-2-etilhexil ftalát (DEHP)

Ftalátok elıfordulása

Ftalátok elıfordulása Vizekben EU VKI (Európai Unió Vízkeretirányelv): DEHP a legkritikusabb 33 szennyezı között, max. megengedett koncentráció: 1,3 µg/l 2001-ben a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River, ICPDR) szervezésében Duna Vízminıségi Expedíció (Joint Danube Survey- JDS) Cél: ökológiai állapot és vízminıség felmérése 2007-ben a JDS2 jelentése szerint javult a Duna vízminısége A DEHP az összes Dunai vízmintában Dunaföldváron: 4,42 µg/l-t

Ftalátok elıfordulása Élelmiszerekben Kanadai kutatók szerint tej és tejtermékekben ftalátok. Kétféle minta: 1. Fejıkészülékbıl PVC csı győjti össze a tejet 2. Győjtıcsı nélkül, a készülékbıl vett minta A PVC csıvel összegyőjtött tej DEHP koncentrációja 10x magasabb volt, mint a győjtıcsı nélküliben. (PVC csı 28%-a DEHP) Taiwani kutatók halak zsírjában (Liza subviridis) 253.9 mg/kg szárazanyag tartalomra, LOD: 0,010 mg/kg.

Ftalátok metabolitjai és élettani hatásuk A hormonháztartást befolyásoló anyagok megzavarják a különbözı életfolyamatok szabályozásában szerepet játszó természetes hormonok termelését, mőködését vagy kiürülését. Dán és finn kutatók szerint egyes ftalátok metabolitjai az anyatejben is kimutathatóak, ennek következtében a csecsemıbe is bejutnak. 1997 és 2001 között 130 anya tejében vizsgálták a következı ftalátok metabolitjait: DEHP, DBP, BBzP, DMP. 3 hónapos fiúgyermekek vérét vizsgálva alacsonyabb nemi hormonszintet állapítottak meg, mely összefüggésbe hozható a ftalátok hatásával.

A DEHP metabolitja

Analitikai módszerek a ftalátok mérésére Mintaelıkészítés: SPE SPME LLE Módszer: GC/MS HPLC/MS DEHP Észak-Pesti Szennyvíztisztító: Befolyó:1,06-6,22 µg/l Kifolyó: LOQ-2,42 µg/l Duna vize:300-877 ng/l Szajna mellékfolyóján, szennyvíztisztító: Befolyó:9-44 µg/l Kifolyó:LOQ-5,02 µg/l Marne vize:307-708 ng/l

Ftalátok eltávolítása szennyvizekbıl A Water Resarch folyóirat 2003-2004-ben megjelent cikkek 27%-a foglalkozik a szerves mikroszennyezık eltávolításával.

Ftalátok eltávolítása szennyvizekbıl - szőréssel Bodzek és munkatársai 97,6%-os hatékonysággal távolították el a ftalátokat. A membrán anyaga poliamid, mely adszorbeálja a ftalát molekulát.

Ftalátok eltávolítása szennyvizekbıl - mikroorgaizmusokkal Kínai kutatók a szennyvíziszapból izolálták a Bacillus törzset. DBP mono-butil ftalát ftálsav trikarboxilsav A baktérium hat óra alatt 50 mg/l-rıl 1 mg/l-re csökkentette a DBP koncentrációt (bioreaktor). Szén-dioxid víz DBP degradációja: Telt körök: befolyó szennyvíz Üres körök: kifolyó szennyvíz

Összegzés Az EDC anyagok termelése, felhasználása és kibocsátása néhány tucat t/évtıl a több ezer t/évig terjed (évente 300000 t DEHP t használnak fel Európában). A jövıbeni kutatásoknak az EDC vegyületek minél szélesebb körő vizsgálatára és hatásmechanizmusuk feltárására lenne szükség. A megfelelı technológia kiválasztásával (ez fıként anyagi kérdés) és a szennyezıanyagok kibocsátásának csökkentésével meg lehetne óvni ezektıl a vegyületektıl a természetet és magát az embert is.

Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet!