Balaton, Te örök szerelem!

2014. július Balatonkenesei Hírlap 3 Balaton, Te örök szerelem! Ó, gyermekkori álmom, Te Balaton! Emlékszem, hogy a Duna partján ülve hallgatom, amint barátom ábrándozva Rólad beszél. Lágy simaságodról, amit váratlanul felkorbácsol a szél, s kéklõ szõkeséged félelmetes sötétségbe csap át. Mesélte, kiszámíthatatlan vagy, mint a nõ, egyszer átölelõ, mindent megengedõ, karjaiba ringató, édes mosollyal áltató. Másszor engedetlen, féktelen és engesztelhetetlen, mindent, a korábbi perceket feledõ. Szegény gyerekként tizennyolc évesen, elsõ keresetembõl találkoztam elõször Teveled. Augusztus vége volt, a napsugár már nem volt oly meleg, de Te kedvesen magadba csaltál, simán, bársonyosan megsimogattál és csak annyit kérdeztél : Miért csak most Veled? Én megilletõdötten, szótlanul néztelek, színeid elkápráztattak, elhomályosult a szemem, és már tudtam, hogy ez egy örök szerelem. Változó színeid magukkal ragadtak, és amit csak Egrynek engedtél, hogy lefesthetett nappal-éjjel, s lehetett tavasz, lehetett nyár vagy zimankós hideg tél, Te kedvesen modellt ültél és kacéran ringattad neki magad. Lassan ötvenöt éve látogatlak, de ahogy múlnak az évek, bevallom Néked, egyre jobban szeretlek Téged, Te most is élõ ifjúságom nyara, Balaton! Meskó Bánk

4 Balatonkenesei Hírlap 2014. július A Balatonvidéki vasút megnyitása (Részlet) Nevezetes nap leend a Balatonvidék történetében 1909. július hó 8-ika, amelyen a balatoni vasutat, amitõl a vidék gazdasági, kereskedelmi és szépészeti fellendülését várjuk, a forgalomnak átadták. Új képet, a Balaton északi partvidékének teljes átalakulását reméljük az új vasúttal, amelyen immár versenyt száguldva a déli vasút vonatával közlekednek a vonatok közvetlen összeköttetést nyervén a vidék a fõvárossal és viszont. Szinte elképzeljük, mint fognak az új vasút mentén a villasorok emelkedni, élénk életet, festõi képet teremtve a természettõl is pazarul megáldott vidéken. Valóban vádolhatjuk önmagunkat, hogy e drága kincsünket, a Magyar Tengert, csak alig egy-két évtized óta tudjuk, vagy mondjuk csak kezdjük kellõleg megbecsülni. Igaz, hogy a hibát a közlekedési viszonyokban kell elsõsorban keresnünk, amely bizony csak nehezen, vagy pedig hoszszú idõ alatt tette lehetõvé a hozzáférhetést. Ma már éppen e legnagyobb akadályt leküzdve nyíltan, gyorsan, kényelmesen juthatunk a Balatonhoz még a távolabb esõ vidékekrõl is -. Hisz hány ezeren óhajtották e festõi vidéket közelrõl látni, élvezni, akik a déli vasúton utaztak, azonban a közlekedés akadályai, vagy nehézségei, kényelmetlensége, sokszor drágasága, ebben megakadályozták. Egyebekben a balatoni vasút fontosságát, közönségünk nemcsak tudja, de elsõsorban érezni fogja. Habár a megnyitási ünnepélyrõl a hatóságok, a vonal mellett fekvõ községek elöljárói hivatalosan értesítve nem voltak, mégis az egész útvonal minden állomásán lelkes, örvendõ közönség várta, és üdvözölte az elsõ vonat megérkezését és fogadta a kereskedelemügyi miniszter helyettesét, Szterényi József államtitkárt. Július 8-án nyitotta meg nagy ünnepségek között Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter nevében Szterényi József államtitkár az újonnan épült balatoni vasútvonalat. A megnyitásra utazó államtitkár különvonaton reggel 8 órakor indult el a keleti pályaudvarról nagy kísérettel. Részt vettek a megnyitáson: Stetina József miniszteri tanácsos, Marx János, az államvasutak elnökhelyettese, Kotányi Zsigmond udvari tanácsos MÁV igazgató, Pulszky Garibaldi a vasúti és hajózási fõfelügyelõség vezetõje, Geduly Gyula MÁV igazgató, Horváth Károly vasúti és hajózási fõfelügyelõ, Szterényi Sándor és Lessner Richard miniszteri titkárok, Winkler Ignác fõmérnök, Kain Albert felügyelõ. Az államtitkárt útjára lekísérték gróf Széchenyi Viktor Fejérvármegye és gróf Batthyány Pál Zalavármegye fõispánja, továbbá Nagy Emil, Eitner Zsigmond, Fábry Károly, Dobrovics Milán, Horváth Gyula és Muzsa Gyula országgyûlési képviselõk. Megjelent a megnyitáson a nemzetközi vasúti hálókocsi társaság magyarországi igazgatója, Gerenday Lajos, ki a társaság egyik gyönyörû étkezõkocsiját bocsátotta az államtitkár és vendégei rendelkezésére Szterényi József államtitkárt csaknem minden állomáson lelkes ünneplõ közönség fogadta. Adonyszabolcsban, Fejérvármegye küldöttsége élén Szûts alispán üdvözölte az államtitkárt. Szabadbattyányon a zászlókkal díszített pályaudvar peronján óriási közönség várta a vonatot. Mikor az államtitkár vonata a pályaudvarra berobogott, zeneszó és lelkes éljenzés fogadta. Gróf Batthyány Lajos üdvözölte a község képviselõtestületének élén az államtitkárt, akit arra kért, hogy tolmácsolja Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternek az egész vidék köszönetét ennek a nagyfontosságú vasúti vonalnak a megnyitásáért. Szterényi József államtitkár rövid, meleghangú beszédben köszönte meg az üdvözlést. Miután Szabadbattyánban gróf Batthyány Lajos és még többen csatlakoztak az államtitkár kíséretéhez, a vonat tovább indult és innen kezdve valóságos diadalmenet volt az útja. Az állomási épületeket, amelyek magyaros motívumaikkal egészen újszerûen hatnak, mindenütt ízlésesen díszítették föl virágokkal, zászlókkal. A peronokon nagy néptömeg tolongott, banda szólott és mindenütt harsány éljennel fogadták a berobogó vonatot. A fürdõhelyeken a nyaralóközönség is kiment a pályaudvarra és meleg együttérzéssel vett részt az általános örömben. Az idõ is kedvezett, a borús idõ lassankint napsugarasra fordult, és a Balaton partját már napfényben fürödve köszöntötték a vonattal érkezõk. A szónokok meleg szavakban tolmácsolták a vidék háláját, a kereskedelmi kormány és különösen Kossuth Ferenc iránt, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a közgazdaságilag annyira fontos vonal megépítésével. Polgárdiban fehér ruhás leánykák szép virágcsokrot nyújtottak át Szterényi József államtitkárnak, akit gróf Batthyány Lajos üdvözölt. Az államtitkár válaszában megemlítette, hogy a vonat tervezõit sok támadás érte, mert a vasutat Polgárdi érintésével vezették, de a lakosság lehet a legõszintébb tanúja annak, hogy valóban a közérdeket szolgálták, amikor így határoztak. Fülén Ferenczy János jegyzõ volt a szónok, kinek Szterényi államtitkár szíves szavakban válaszolt. A vonat az akarattyai alagút elõtt kanyarodik ki a Balaton partjára. A Balaton nagy északi medencéje, melyet messze a távolban a tihanyi hegyek zárnak körül, valóságos tengernek látszik innen. Az alagútnál a vonat néhány percig megállott, hogy mindenki gyönyörködhessék a gyönyörû szép panorámában. Ott Óváry Ferenc, országgyûlési képviselõ tolmácsolta a lakosság háláját a kereskedelemügyi és földmívelésügyi miniszterek, a kereskedelemügyi kormány és a magyar államvasutak igazgatósága iránt. Hálásan emlékezett meg az építõ vállalkozók készségérõl is, akik mindenben és mindenütt a közönség érdekeit igyekeztek szolgálni. Elsõ állomás a Balaton partján Kenese, hol Hunkár Dénes fõispán és Bakó József országgyûlési képviselõ tartottak üdvözlõ beszédet. Szterényi József államtitkár válaszában kijelentette, hogy az õ bölcsõje is a Balaton partján ringott, már csak ezért is szeretettel és odaadással karolta fel a balatoni vasút ügyét. A kormány ezzel az alkotásával is, mint minden cselekedetével, a nemzeti ügyet kívánta szolgálni. Balatonalmádiban Óváry Kálmán birtokos üdvözölte a vendégeket és megemlékezett arról, hogy az elsõ felméréseket a Balaton partján 25 évvel ezelõtt végezték. A késõ utódok is meleg szeretettel fogják emlegetni azoknak a dicsõ alkotóknak nevét, akik a negyed századdal ezelõtt megkezdett munkát befejezték. Szterényi József államtitkár válaszában Kossuth Ferenc miniszter üdvözletét tolmácsolta. Ez a vasút mondotta a vidék anyagi gyarapodását szolgálja, de egyszersmind az ország közegészségügyét is, mert a Balaton menti fürdõtelepeket teszi könnyen hozzáférhetõvé a nagyközönség számára. Szeglethy György, Veszprém város polgármestere, a veszprémi szárnyvonal megépítéséért mondott köszönetet. Szterényi államtitkár válaszában hangoztatta, hogy a kormánynak kötelességszerû feladata a közigazgatás érdekében, hogy a törvényhatósági székhelyeket a vármegye távolabbi pontjaival összekapcsolja. Alsóõrsön ért a vonat Zalavármegye területére. Itt Árvay Lajos alispán fogadta az érkezõket. Szûcs József ref. lelkész felelevenítette azt a régi kortesnótát, amely 12 esztendõ óta él a nép ajkán, amikor Kossuth képviselõjelölt volt. Akkor Kossuth Ferenc ellenjelöltje vasutat ígért, a nép pedig azt mondta: Nem kell vasút, éljen Kossuth! Most már így változott meg a nóta: Van már vasút, éljen Kossuth! (Folytatás az 5. oldalon)

2014. július Balatonkenesei Hírlap 5 Navracsics Tibor új miniszteri megbízatásáról Egy pályázati megvalósulás átadása kapcsán kértem miniszter urat egy rövid interjúra új megbízatásával kapcsolatban. - Az Ön által vezetett szaktárca új elnevezéssel bír: Külgazdasági és Külügyminisztérium. A külgazdasági kifejezés utal arra, hogy a gazdasági feladatok kerülnek elõtérbe a szokásos diplomáciai tevékenységek mellett? Így van! Az a célunk a minisztérium új szerkezetének a létrehozásával, hogy az eddigieknél hatékonyabb külügyi érdekérvényesítés jöjjön létre. Eddig hagyományosan úgy volt Magyarországon, hogy miközben a külügyminisztérium foglalkozott a klasszikus külügyi kérdésekkel addig általában a kulturális diplomácia témája a mindenkori kulturális tárcához, a külgazdaság pedig általában a gazdasági tárcához tartozott. Most arra teszünk kísérletet, hogy egy minisztériumba centralizáljuk ezeket az erõket, egy, az eddigieknél erõsebb külképviseleti rendszer és külügyi érdekérvényesítés jön létre. Ezek így meg is határozzák az új feladatokat és célokat. - Vannak olyan országok, amelyekkel klasszikus diplomáciai kapcsolataink vannak, tehát túl sok közünk nincsen egymáshoz, azért mert távoli fekvésû ország vagy nincsen különösebben szoros kapcsolat, viszont egyfajta diplomáciai kapcsolattartás szükséges. Vannak azok az országok, ahol be kell mutatkoznunk, ahol Magyarországnak meg kell jelenni. Reményeink szerint ezt követi majd késõbb az, hogy szorosabbá tudjuk fûzni a kapcsolatainkat. Ezekben az országokban a kulturális diplomácia a legjobb eszközünk. Büszkék vagyunk a kulturális teljesítményünkre, büszkék vagyunk a tehetségeinkre, a mûvészetünkre, kulturális életünkre. Emellett vannak azok az országok, akikkel kereskedni akarunk. Magyarország exporttevékenységének 80%-a az Európai Uniós tagállamokba irányul. Ez egyrészt jó, mert egy kényes, magas színvonalú piacról van szó, tehát jó termékekkel kell jelen lenni. Másrészt viszont rossz, mert a világgazdaságban éppen az Európai Unió most az, amelyik a legkisebb növekedésû ütemet tudja felmutatni, vagyis nekünk érdekünk, hogy találjunk olyan piacokat is, amelyek az Európai Unión kívül vannak, és sokkal erõteljesebben növekednek, mint az európai piac. Gondolok itt a Távol- Keletre, Kínára, Vietnamra, az ázsiai, Csendes-óceáni térségre, de ilyen lehet Latin- Amerika is. Ezekben az országokban elsõsorban a külgazdasági jelentõségünket kell élénkítenünk. - Miniszter úrnak oktatóként az Európai Unió a szakterülete, ez a külügyi tárca éppen ezt biztosítja kiteljesedni. - Igen, élvezem is, szeretek az Európai Unióval foglalkozni. Egyrészt, hiszek az európai integrációban, mert úgy gondolom, minden bosszúság és kellemetlenség ellenére egy jó és hasznos dolog Magyarországnak, másrészt pedig érdeke is, hiszen azok a problémák, amelyekkel ma az Európai Unió szembesül, nemcsak érdekesek intellektuális értelemben, hanem stratégiai, vagyis hosszú távon meghatározó jelentõségûek. Közigazgatási miniszterként nagyon sok veszprémi, Veszprém megyei támogatást kezdeményezett, remélhetõleg, ez nem fog változni a közeljövõben sem. Akárhol is vagyok, bármelyik kormányzati pozícióban vagy az államigazgatás bármely területén, elsõdleges feladatomnak azt tartom, hogy Veszprémet, a választókerületemet, szülõvárosomat segítsem érvényesülni, és ez az elmúlt négy évben elég jól sikerül, és én abban bízom, hogy az elkövetkezõ négy évben is jól fog sikerülni. Gyõrfi H. Marianna (Folytatás a 4. oldalról) Szterényi József államtitkár válaszában utalt arra, hogy a vasút közgazdasági jelentõsége mellett helyi érdekeket is szolgál, amennyiben azt a két részét kapcsolja össze a vármegyének, amelyek eddig alig érintkezhettek egymással. Különösen lelkes volt a fogadtatás Balatonfüreden, ahol a peronon rendkívül nagy közönség jelent meg és lelkes éljenzéssel fogadta a berobogó vonatot. Itt Segesdy Miklós ref. lelkész üdvözölte az államtitkárt, aki szívélyes szavakban mondott köszönetet. Jól esett látnia - úgymond és hallani a lakosság örömét, amely a vasút láttára elfogta. Ez a vasút hirdetni fogja a nemzeti kormány dicsõségét, amely nem szavakkal, hanem tettekkel igyekszik az ország javát elõmozdítani. A kormány átérezte a vasút nagy közgazdasági jelentõségét és ezért nem ajándékképpen, hanem mint igazi szükségletet kielégítõ intézményt létesítette. Balatonfüreden Vaszary Kolos hercegprímás villásreggelit adott Szterényi József államtitkár és kísérete tiszteletére. A villásreggelin a hercegprímás gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg, hanem Kohl Medárd püspökkel képviseltette magát. Az elsõ felköszöntõt Kohl Medárd püspök mondotta, aki a vasút megteremtõit, Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert és Szterényi József államtitkárt éltette. Szterényi József államtitkár meleghangú beszédben válaszolt és a hercegprímásra ürítette poharát. Balatonfüredrõl tovább haladva Alsódörgicsén és Zánka- Köveskálon volt ünnepélyes fogadtatás. Révfülöpön Herczeg Mihály egyetemi tanár fogadta a vendégeket, a tapolcai járás nevében pedig Karácsony Kálmán járási fõszolgabíró üdvözölte a miniszter képviselõjét, Badacsonytomajon Horváth József plébános üdvözölte Szterényi József államtitkárt. Ezután a vonat megkerülve Badacsony hegyet, a Balatonpartról távozva Nemestördemic, Gulács alatt elhaladva, az elõre jelzett idõben, pontban 6 óra 3 perckor érkezett Tapolcára. A gyönyörûen feldíszített pályaudvaron nagy és lelkes közönség gyûlt egybe. A fogadtatáshoz kivonult Tapolca község elöljárósága és képviselõtestülete, élén Marton Gyula h. községbíróval, s az önkéntes tûzoltóság. A hatalmas és gyönyörû kocsikból álló vonatot a közönség lelkes éljenzése fogadta Tapolczai Lapok 1909. július 11.

6 Balatonkenesei Hírlap 2014. július A Liliomkertben járva Zánka és Tapolca közt helyezkedik el a szép nevû Liliomkert. Termelõi piac, de miként a szó elõ és utótagja önmagában is sugallja: több, más ez a terület, mint amit a név kifejez. Káptalantóti határában Harmathy Ildikó biológus mérnök hét évvel ezelõtt alapította. Állandóan fejlesztette, és már kétszáz családnak nyújt megélhetést. Országszerte ismertté vált. Vasárnaponként rengetegen látogatják. Vásárolnak; tapasztalatotokkal, kiváló árukkal, érdekességekkel és élményekkel gyarapodnak. A tulajdonos szüntelen harcban áll a hatalommal. Hol ez, hol az a vád ellene. De mi ebben nem foglalunk állást. A beszerzés és tájékozódás céljából érkezõt ez egyáltalán nem érdekli. Ehelyett inkább kimondjuk, hogy hasonló terítést legutóbb a dél-franciaországi Cavaillon városkában, illetõleg Amerikában, a New Yorktól hozzávetõleg 170 km-re lévõ Dutchess megyei Rhinebeck határában láttunk a Dutchess County Fair [Dutchess Megyei Vásár] alkalmával. A természetközeli élményekért ahogy mondják a fél New York megjelenik itt. Kiterjedettségét, hasznosítói és hatókörét tekintve e három közül a miénk középütt foglal helyet. A tõlünk legmesszebbre esõ, talán azért, hogy minden zuga bejárható legyen, több napra elhúzódhat. A Liliomkert standjai közt ballagtunk a júl. 20-i forróságban. Valaki találóan jegyezte meg, hogy van itt minden. Talán még az is, ami nincsen. A látogatás sorrendjében elsõként éger-, feketenyár és diófákból készített tálakat láttunk. Mellettük egy dunaföldvári polgár sóvirágból, szeklicébõl, szamárkenyérbõl, lenbõl, bíborkából és társaikból csokrot kínált. Alig odébb hasonló összetételben, de ugyancsak szép rivális pompázott. Gyenesdiási fazekas dolgai következtek. Majd házi túrós sütemény és csíkvándi nektár. Hajtogatott házi pogácsa s levendulás mézeskalács. Szemben velünk egy édesanya iparkodott három kicsi gyermekével. Nem lankadtak. Hideg ivóleveket, nem túl messze Kõróka-i bort kínáltak. Aki 6 db hétdecis üveggel vásárol, jelentõs árkedvezményben részesülhet. Itt szélcsengõ az áru, ott CSÍZIÓ Július 20 - Augusztus 20. Szent Jakab hava - Kisasszony hava JÚLIUS 25.: JAKAB NAPJA - Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevû ember fiai voltak. Halászok, mint András és Péter, és az elsõk között szegõdtek Jézushoz, aki a mennydörgés fiai nevet adta nekik. - ekkor áll meg a szõlõ növekedése és kezd édesedni. A megfigyelések szerint zivatarhozó, de ha derûs, akkor jó gyümölcstermés várható. - ezen a napon egy másik szentet is ünnepelt az egyház. Kristófot, aki éppúgy az utasemberek, legújabban az autósok védõszentje, mint apostoli társa Jakab volt. - a szentgáliak Jakab napján már a télre következtettek. Jakab napján virágzik a hó - mondták. Azaz borús, felhõs idõ sok téli havat jelzett. A Balaton-felvidéken a borús Jakab napján a birkák téli takarmányáról gondoskodtak már, mert a megfigyelések szerint ilyenkor nagy hidegek következtek. JÚLIUS 26.: SZENT ANNA NAPJA - a Bakony és a Balaton-felvidék falvait is beleértve Szent Anna az egész magyar nyelvterületen nagy tiszteletnek örvendett a XII.sz. óta. Ez a nap a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. Elsõ helyen tisztelték a szövõk, csipkeverõk, seprõkötõk, szabók. Ünnepe nálunk egykor az asszonyi kendermunkára, a nyûvésre adott jelt. AUGUSZTUS 7.: DONÁT NAPJA - a szõlõskertek, szõlõsgazdák védõszentje. Ókeresztény vértanú. A szõlõkben szobrot, kápolnát állítottak neki. A villámcsapás, jégesõ távoltartásáért imádkoztak hozzá. fésûvel zenélnek.odébb gerebent kínálnak fel. Igen szép kislány egy tolószékben, istenem, õ is kívánkozott ide nézelõdni. Kifényesített mûtárgy, hirtelen képtelen vagyok eldönteni: szenteltvíztartó vagy tokmány? Másutt rozsdás elemlámpa nyilván hasonló relikviák gyûjtõinek ajánlva. Angol és amerikai rohamsisak. Ha már itt tartunk, kicsit távolabb hamisítatlan zöldre festett katonakuffer. A felirata: Horváth József, Pincehely. Filózhatnánk, hogy él-e még, vagy legalább túlélte-e a tulajdonos a háborút. De melyiket is? Régi orvosi táska pléhbõl és rozsdásan. Egy kis akácosban négytagú, komplett cigányzenekar muzsikál. Nagyon sokan hallgatják. Vagy csak megpihennek õk a kavalkád után? Kicsit hûsölnek is. Jut eszembe: Franciaországban ottjártunkkor egy zenekar J. Brahmsnak egyik Magyar táncát játszotta. Dagadt a keblünk. Kicsi a világ más értelemben is. Tavaly Provence-ban hatalmas napraforgós csokor, idén a mi piacterünkön hatalmas napraforgós csokor vázában. Annyira hiteles azonosság, mintha francia földrõl, tavalyról hozták volna ide a mi gyönyörûségünkre. Kiskertekbõl, de akár mezei termõföldrõl szobadísszé avanzsált haszonnövény! Véletlen-e, hogy Hadnagyné Zelma aszszonytól Van Goghig szinte minden képzõmûvész megfestette? Tóti tócsi. Kistermelõi mustárkülönlegességek. Párnavásár. Kézmûves szörpök. A Pesthidegkútról hozott málna kis tálcája félezer forint körül. A kaprosnak szánt uborka kilója 400. Kicsit arrébb csak 300. Legalább oly szép, mint a drágább. Alku tárgya. Könyvvásár. Harsányi Zsolt: Mathias rex c. mûve. Az akácméz kilója 2500 Ft. Idén az idõjárás nem kedvezett, ezért drága. Hirdetmény, hogy egy felújított vízimalom a hozzátartozó birtokkal együtt eladó A felsorolás akár a fantázia révén is folytatható. Különösképp, ha ellátogatunk a Liliomkertbe. Idehaza nem is tudjuk, mi hiányzik. Abban a hatalmas kínálatban egész biztos, hogy rálelünk néhány valamire, melyekkel eddig nem rendelkeztünk, de általuk könnyebb vagy szebb lesz az élet. Márkus Zoltán AUGUSZTUS 10.: LÕRINC NAPJA - e napból jósolt a nép a szüretre vonatkozóan. Ünnepe a földmûves nép körében határnapnak számított. Lõrinc nap után a fa már nem fejlõdik tovább. E naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. AUGUSZTUS 15.: NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA - a hiedelem szerint Jézus nem engedte át édesanyja testét földi enyészetnek,hanem három nappal halála után föltámasztotta és angyalokkal a mennybe vitette. A Mária ünnepek az aratási idõszakot fogják közre. Sarlós Boldogasszony a nyitó ünnep, a Nagyboldogasszony az aratást bezárja. AUGUSZTUS 20.: SZENT ISTVÁN NAPJA - az elsõ magyar szent király Boldoasszony után az ország legfõbb patrónusa. Ez a nap István király napja és az új kenyér ünnepe. Ekkor már búcsúznak a gólyák, s legtöbb helyen a tarlószántást is befejezték, hogy Szentkirálykor vetni lehessen. Ezen a napon sütötték Kemenesszentpéteren minden gazdaságban új lisztbõl az elsõ kenyeret, amit a kemencébõl kivéve, fehér abrosszal leterített asztalra tettek. A családfõ keresztet rajzolt rá, megszegte, majd a család minden tagjának vágott belõle egy szeletet, amit elfogyasztás elõtt megcsókoltak. Szentelményként kezelték, az asztal fölé hajolva ették meg, nehogy lehulljon a morzsája. Berhidán ekkorra túl voltak már a cséplésen, s a munka befejezését Szent István-i bállal ünnepelték meg. Forrásmunkák: S. Lackovits Emõke: Az egyházi esztendõ jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban Napról napra Kiadja: Pedellus Bt. Debrecen Pulai Istvánné

2014. július Balatonkenesei Hírlap 7 Az I. világháború kezdetének történései és dokumentumai 1900-1913-ig Európában egyre kaotikusabb viszony alakult ki, amint a forradalmi és nacionalista mozgalmak egymást után tettek kísérletet a régi birodalmi dinasztiák eltávolítására. 1905: a görögök Kréta szigetén fellázadtak a török uralom ellen. 1905. július 27: a történelem egyik leghíresebb matrózlázadása a Patyomkin cirkálón 1908: I. Károly portugál királyt és a trónörökös koronaherceget meggyilkolják. II. Mánuel király elmenekül, hogy életét mentse. 1912: Oroszországban, Bulgáriában, Törökországban, Szerbiában folyik a háború. 1913: Oroszország egyre jobban beavatkozik a balkáni konfliktusokba. 1913-ban meggyilkolják I. György görög királyt. Forradalmak, háborúk, merényletek, valamint a megerõsödõ, világuralomra törekvõ szabad kõmûves páholyok alkották azt a történelmi hátteret, amelyek a XIX sz.-ban Európa stabilitását biztosító szövetségeket megingatták. Az I. világháború elõkészítése és kirobbantása a háttérerõk hosszú távú stratégiájába illeszkedett. Ennek egyik részét képezte a belsõ konfliktusok elõidézése, mert ez lehetõvé tette a hatalmi viszonyok folyamatos megváltoztatását. A pénzkartell és a szolgálatában álló nemzetközi szabadkõmûvesség stratégiájához tartozott a háborús helyzetek létrehozása, mert a háborúk megkönnyítették a határok átrajzolását, és így közelebb vittek a világhatalomra törõ pénzuralmi körök stratégiai céljainak a megvalósításához. Az I. Világháború elõkészítéséhez tartozott a legfontosabb európai államok eladósítása és erejükhöz mérten való túlzott fegyverkezése. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinándot és feleségét, Szófia hercegnõt meggyilkolták Szarajevóban, Bosznia fõvárosában. A merénylõ Gavriló Princip volt. Õ és két barátja a Fekete Kéz nevû szerb nacionalista titkos társaságnak voltak tagjai. A Fekete Kéz rendet 1911-ben alapították. A társaságot a belgrádi orosz katonai attasé 8000 rubellel támogatta. A háttérhatalom egyik kezdeti célja Oroszország ellenõrzés alá vétele volt, Németország segítségével. A hatalmas területtel és nagy népességgel rendelkezõ cári birodalomnak csak Németország lehetett az ellenfele. A háttérhatalom Franciországnak azt ígérte: hogyha vissza akarja kapni Elzász-Lotharingiát akkor le kell gyõznie a német militarizmust. Az oroszoknak azt sugalmazta a háttérhatalom, hogy a pánszlávizmus keretében végre eljött az idõ a szlávok egyesítésére, Oroszország balkáni pozícióinak a megerõsítésére és arra hogy a Romanovdinasztia elérje végre álmai beteljesülését: övé lehet Isztambul a Boszporusszal és a Dardanellákkal. Az angolok gazdasági és katonai hegemóniájukat féltették a gyorsan modernizálódott és fejükre nõtt versenytárstól, a gazdasági és katonai nagyhatalommá vált Német Birodalomtól. Az Osztrák-Magyar Monarchia érdeke valójában a háború elkerülése lett volna, ezért kellett provokációval belekényszeríteni a háborúba. 1914 július 14-én a Monarchia Bad-Ischl-ben tartott minisztertanácsa határozott, hogy ultimátumot intéz a szerb kormányhoz. A monarchia ultimátumát a brit kormány július 16-án, a francia pedig július 20-án kapta meg. 1. rész A német kormány július 24-én intézett jegyzéket Angliához, Franciaországhoz és Oroszországhoz. Ebben enyhíteni próbálta a feszültséget. Az Osztrák-Magyar Monarchia kinyilvánította: nincs szándékában területeket elfoglalni Szerbiától. Szerbia július 25-én nyilvánosságra hozta, hogy két nappal korábban befejezte a haderejének mozgósítását. 1914. július 27-én, - elsõként a világháborúban - a szerb csapatok tûz alá vették Temis-Kubinnál az osztrák magyar egységeket. Erre a provokációra válaszként a bécsi kormány másnap 11 órakor hadat üzent Szerbiának. 1914. július 28. Ferenc József hadüzenete. 1914. július 28. Ferenc József magyar király és osztrák császár hadüzenete a szerb királyi kormányhoz: Mivel a szerb királyi kormány arra a jegyzékre, amelyet neki Ausztria-Magyarország belgrádi követe 1914 július 23-án kézbesített kielégítõ választ nem adott: a császári és királyi kormány maga kénytelen gondoskodni jogainak és érdekeinek védelmérõl s e célból a fegyverek erejéhez fordul. Ausztria-Magyarország ennél fogva a jelen pillanattól fogva hadiállapotban levõnek tekinti magát. Július 29-én reggel már általános mozgósításra került sor Oroszországban. Ekkor II. Vilmos megpróbálta rávenni a cárt, hogy vonja vissza a mozgósítást. II. Miklós cár július 30-án éjjel megparancsolta a hadügyminiszternek és a tábornoki kar fõnökének az általános mozgósítás leállítását, ezt a cári parancsot azonban nem hajtották végre. Ezért a német császár július 30-án délután fél négykor újabb táviratot küldött II. Miklós cárnak, a cárt téve felelõssé a háború és béke kérdésében. A következõ napon, július 31-én a bécsi kormány is elrendelte a mozgósítást. Berlin egy táviratváltás után éjfélkor intézett ultimátumot Oroszországhoz. Ezen a napon gyilkolták meg Jean Jaures-t a francia szocialisták vezetõjét, mert a rendelkezésre álló információk nyilvánosságra hozásával mindenáron meg akarta akadályozni a háború kitörését. Franciaország augusztus 1-én 16 órakor jelentette be a haderejének mozgósítását. Rá egy órára Németország is közölte: augusztus 2-tõl általános készültségben lesz a német haderõ. Augusztus 1-én délután 6 órakor Theobald von Betkmann Hollweg kancellár is hadüzenetet küldött a cári kormánynak. London augusztus 2-án hajnalban nemcsak mozgósította az angol hadiflottát, hanem délután már hadat is üzent Németországnak. Fontos az a részlet, hogy a Franciaországhoz és Oroszországhoz intézett hadüzenetet nem II. Vilmos - német császár, hanem Bethramm-Hollveg kancellár küldte el. Mindkét hadüzenet teljesen felesleges volt, hiszen Oroszország, Franciaország, Németország mozgósítása elõtt már kihirdette a teljes háborús készültséget. Ha Bethmann-Hollwég nem küldi el ezeket az elsietett hadüzeneteket, akkor nem lehetett volna a háború végén egyedül Németországot felelõssé tenni a világháború kirobbanásáért. Az adatokat összeállította, gyûjtötte: Vér László Felhasznált irodalom: Zigány Árpád: A világháború története I. kötet - Tolnai Kiadó A Nagy Háború 1914-1918. Tolnai Kiadó Drábik János: a pénzkartell és a nemzetközi szabadkõmûvesség átrendezi Európát- Leleplezõ könyvújság 2013/4 sz.

8 Balatonkenesei Hírlap 2014. július PIAVE Rettenetes hely. Ilyen út csak a pokolba vezethet. Szabó László: Doberdo, Isonzó, Tirol c.könyvébõl Ezerkilencszáztizennyolc nyarán Boreovics fõparancsnok a száznyolcvan kilométeres Piave teljes hosszában tervezett támadást. A tüzérségi tûzelõkészítés lõszerkészlete azonban erõsen hiányos volt. A gyors sodrású hegyi folyó mentén két hadsereg támadott. A hosszan elnyúló, két-háromszáz méter magas Montello hegyhát ellen. Ebben harcoltam én is, az Isonzó hadsereget pedig a folyó alsó folyásánál vetették be. A legveszélyesebb helyre a 24. hadtest került. Ez tizenkét hadosztály, melynek fele magyar. Június tizenötödikén hat órásra tervezték a hajnali háromkor megkezdett tüzérségi tüzet. Az elsõ tizenöt perc ágyúzás után roham. Roham? Irtózatos össztûzben az éj s a köd leple alatt csónakban eveztünk a túlsó partra. Már aki tudott evezni. Több pontot magával ragadott a víz. Voltak, akik az ismert szamaras meséhez hasonlóan a kezükben vitték a csónakot. Gáz. Azt se tudtuk, ki vetette be a vegyi fegyvert. Aki a fullasztó teher alatt lekapta a gázálarcot, holtan hullott a habokba. Végre a túlsó parton! Hirtelen fölsütött a nap. Most tényleg roham. Istenem, de hova? Eljutottunk a Montellig, de minek? Onnan még egy tapodtat sem, semmi áron Trevizó irányába A bal szárny el akarta foglalni a nervesai támpontot, de nem sikerült. Két erdélyi ezred és a harmincegyes veszprémiek segítettek neki, mindhiába. Az olaszok halottjainak számát nem ismerjük, ötvenezer foglyot ejtettünk, a mi veszteségünk százötvenezer fõ, ebbõl több tízezer magyar Június tizenhetedikén és tizennyolcadikán szakadt az esõ. Mögöttünk zúgott a zátonyos folyó. Mondtam az egyik gyereknek, Istenem, ha megnyom bennünket az olasz, mind belefulladunk a Piavéba. Ne fösd az ördögöt a falra, mondta a Mózner. Amitõl féltünk, bekövetkezett. A víz elsodorta a gyönge hídjainkat, utánpótlás nem érkezett; élelem, lõszer elfogyott, mitévõk leszünk? Ha a talján elkezd lõni, mi százra csaj egygyel tudunk válaszolni. Huszonkettedikén megkaptuk a parancsot, hogy vissza. Fõleg az éj leple alatt. De hogyan? Se híd, se csónak, be a zúgó vízsodorba? Egy galagonyabokor mellett találtam egy szép biciklit. Egy kék biciklit. Olasz hírvivõé lehetett, aki jobbnak látta leszállni róla, ha futni akart a sziklák között. Na, Béni, ezt hazaviszed a fiadnak! Ekkor már megvolt az ifjabb Béni, ez a (mutat rá), két éves volt. Igaz, még nem láttam. Nekem ugyan nem köll a kerékpár, én rá nem ülnék. Esetleg ha három kerekû volna. A talján szerzemény igazi bicikli volt. Különb Wolf Artúr fotós mester pedálozójánál. Ez az ember a század elején csak azért vásárolt egy csodajárgányt, hogy Pesten a Dembinszky utcai mûhelyében vele együtt fényképezze le a haladásért csahos szájjal ágáló pácienseket. Lõtt bennünket a gyalogság, lõtt a tüzérség, megjelentek a repülõk. Ellenségünkké vált a hömpölygõ ár, de a biciklit nem engedtem. Elsodorta a víz ezt is, azt is, mert gyöngék voltak. Mindjárt a könnyebbjét választva megadták magukat a sorsnak. Én föltartottam magasra a jogos jussom, mint pap az oltári szentséget. Szerencsére a fegyvert már rég elhánytam, ha nem volt lõszer. Egyszer megpörgetett az örvény. Pitty, patty, aztán kelepelt (Kossuth Könyvkiadó, 1977.) az olasz Massinengewer. A bombákból, szerencsére, csak néhány robbant, mintha óriás csukák cuppantak volna az iszapba. Mit gondolsz, víz, nem gyõzlek le? Tudod, te víz, hogy ámul majd Falu-Battyány: lám, a Pajor Béni fia, a szép kék szemû gyerek ( azt írták róla, hogy kék a szeme, és tényleg, mint az enyém) szép kék kerékpáron masírozik végig az utcán!... Aztán becsapott egy hullám a számba. Be az orromba is, mintha fejsze hasított volna a fejembe. Elcsapta a lábaimat a hullám, cikákoltam. Elkezdtem alkudozni a fiammal, a fiam rám pirított, hogy hagyja, apám, a nyüves jószágot, csak az életét mentse, csak az életét! Így történt, hogy szégyenszemre elengedtem a biciklit, talán még mindig kerekezik vele a vízisárkány az Adriában Márkus Zoltán A doberdói Mária Fönt a Doberdón kis kápolna áll. Fehér falát az idõ megcibálta. Napfényben s a hold sugarinál A vándornak megnyugvást kínált. Hervadt koszorúk közt ott bent egy fehér arcú szentszobor pihent. Jobb karján az Istennek fia- A doberdói Mária. Vad bozotók közt úgy éjfél felé A kápolnát egy üteg célba vette. A tüzér keze biztosan lõtt belé. A láng pokoli fénnyel szállt felette, A golyó épp a szobornak szaladt, A jobb kar és a gyermek leszakadt, És csonkán áll a hold sugáriba A doberdói Mária. Pokoli éj volt, de lecsendesült, Hajnal felé elült a harci lárma, Es ott kúszott még néhány sebesült, A tüzér is ott feküdt eltalálva. A szobor arca feléje tekint. A sebesült vitéznek búsan int. Szánalomnak kínja hajtja át A doberdói Máriát. Mielõtt még reggel lett a tájon, A szentelt helyrõl csendesen leszállt. Utána nem maradt egyetlen lábnyom, Csak ment, csak ment, s a tüzérnél megállt. És megmaradt karjára vette õt, Az alélt katonát, a szenvedõt. És boldog volt, hogy újra van fia- A doberdói Mária. Id. Pajor Benjamin- Olaszország, 1917

2014. július Balatonkenesei Hírlap 9 Bár júniusban véget értek a kenesei és akarattyai gyerekek körében igen népszerû elõadómûvészeti, kézmûves, elektronikus sajtó, valamint fotográfia szakkörök, a közös élmények és az együtt töltött napok szép emlékei még sokáig bennünk élnek... Az Európai Uniós pályázat keretében szervezett Lóki Vendel nyomában járunk...- foglalkozásoknak hivatalos nevükön kompetencia-fejlesztõ képzési sorozatoknak szombat délelõttönként a Kultúra Háza adott otthont. Idén is, merthogy a mostani már a második forduló volt a két féléves projektben. A második kör bizonyos szempontból könnyebbséget jelentett, hiszen idén már építhettünk a tavalyi hónapok tapasztalataira is, ugyanakkor az új félév megannyi újdonságot, egy újabb örömteli kihívást is hozott. Kezdve azzal, hogy új gyerekek érkeztek a csoportokba illetve, a szakkörvezetõk nagy örömére néhány visszatérõ is akadt mindegyik csapatban. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a fotográfia lett a legnépesebb szakkör, de míg a múlt évben 12 hatodik, illetve hetedik osztályos kamaszlánnyal fedeztük fel a fényképezés rejtelmeit, addig a mostani szezonban 17-re bõvült a létszám. Ráadásul fiatalodott a gárda: negyedikesek is jelentkeztek a foglalkozásra, és nagy-nagy örömömre 3 fiú is erõsítette az elsõ perctõl kezdve roppant érdeklõdõ, lelkes és igazán ügyes kis csapatot. Nehéz lenne néhány mondatban megfogalmazni, mitõl volt jó, miért volt hasznos és mindannyiunk számára élvezetes ez a foglalkozássorozat. Ahelyett, hogy hosszas fejtegetésekbe kezdenék, hadd meséljek el egy esetet. Az elsõ alkalmak egyikén a diákújságírók meglátogattak bennünket, fotósokat, hogy interjút készítsenek a csapat tagjaival. Arra voltak kíváncsiak, ki miért jelentkezett a fotográfia szakkörre, hogy érzi magát a foglalkozásokon, és mit szeret legjobban a szombat délelõtti szakkörökben? A válaszok magukért beszéltek... Mert persze, elmondták a srácok, hogy nagyon érdekli õket a fotózás, meg hogy szeretnek fényképezni, és szívesen örökítenek meg szép tájakat, emlékezetes pillanatokat, de emellett szinte kivétel nélkül azt emelték ki, ami szerintem a lényege, de legalábbis az egyik legfontosabb célja volt ezeknek a szakköröknek: itt barátok között lehetünk, új barátságokat is köthetünk, tartalmasan töltjük a szombat délelõttöt, és legalább addig sem a számítógép elõtt ülünk (!). Komolyan mondom, libabõrös lettem a válaszok hallatán, és biztosra veszem, hogy ha a diákújságírók a többi szakkör tagjait is megkérdezték volna, õk is hasonlóan pozitív érveket soroltak volna a hétvégi foglalkozások mellett. Szakkörök a javából! Mert a szombat délelõttök valóban színesen és tartalmasan teltek. A fotográfia szakkör vezetõjeként nem az volt a célom, hogy profi fotósokat faragjak a gyerekekbõl megjegyzem, ennyi idõ alatt ez lehetetlen vállalkozás is lett volna. Sokkal fontosabbnak tartottam azt túl azon, hogy megtanultuk a fényképezés alapjait -, hogy a gyerekek ráérezzenek a fotózás ízére, kedvet kapjanak a világ csodáinak megörökítéséhez, illetve hogy még jobban megszeressék a fotózást. Hogy megtanuljanak LÁTNI, és fotós szemmel észrevegyék azt is, amire más nem figyel fel, hogy egy hobbira, vagy akár egy szenvedélyre leljenek, és közben kibontakoztathassák a tehetségüket, és fejlesszék a kreativitásukat, Ha most felidézem a február végétõl június közepéig tartó idõszakot, megannyi emlékezetes pillanat, szép szakkörös élmény ugrik be: tóparti csatangolások, városi séták, kenesei és környékbeli kirándulások... Többször megmásztuk a Soóshegyet, fotóztunk a tatárlikban, Akarattyán a Magaspart panorámájában gyönyörködtünk, majd lementünk az alagúthoz. Jártunk az Ezeréves Csárdánál, ellátogattunk a Tájházba, ahol a régi fényképek segítségével izgalmas idõutazásra indultunk. Az etyeki Korda Filmsúdióban töltött délelõttre is sokáig emlékezni fogunk... Már csak azért is, mert oda együtt ment az egész csapat, vagyis felkerekedett a négy szakkörnyi gyerkõc, ami közösségépítésnek sem volt utolsó... A foglalkozás-sorozatot záró egyhetes tábor idején átbicikliztünk Fûzfõre, ahol jót fagyiztunk, elsétáltunk a Gulya-kúthoz, és végül, de nem utolsósorban fotókiállítást rendeztünk a legszebb képeinkbõl. A záróünnepséget követõ tábortûznél pedig már összeszorult szívvel sütögettük a szalonnát, mert tudtuk, hogy valami véget ért. Valami, ami jó volt, ami fontos volt, amit szerettünk, ami sok élményt adott, és ami hónapokig összekötötteösszetartotta a februárban verbuválódott csapatot. Az egyik fiam anyukája azt mesélte, hogy utolsó este a tábortûznél a gyerkõce a könnyeivel küszködve kétségbeesve kérdezte: - Anyu, most mi lesz? Mintha azt kérdezte volna: van-e élet a szakkör után? Persze, hogy van! Egyrészt javában tart még a nyári szünet, másrészt ha a szakkör véget is ért, nekünk nem kell megszakítanunk a kapcsolatot. Sõt! Csak rajtunk múlik, hogy továbbra is összetartson a csapatunk: Anna, Dezi, Domi, Dorka, Emese, Eszter, Floransz, Gréta, Janka, Liza, Lóri, Marci, Mirabel, Nanny, Panka, Véta, Zita. Ezért is tervezzük, hogy augusztusban szervezünk egy fotós találkozót!!! Persze, ettõl még nagyon hiányoztok, kis fotósaim! Szûcs Anikó

10 Balatonkenesei Hírlap 2014. július Búcsú Grosics Gyulától Grosics Gyula világhírû labdarúgóra, a Nemzet Sportolójára emlékezve 1. Bevezetés Tarlós István fõpolgármester: Grosics Gyula halála fájdalmasan érinti Budapest valamennyi polgárát. Budapest fõváros saját halottjának tekinti minden idõk legnagyobb magyar futballkapusát, aki nemcsak világhírû labdarúgó, hanem kiváló magyar hazafi volt. Buzánszky Jenõ, az Aranycsapat még élõ egyetlen játékosa: A barátom marad örökre. Együtt éltünk át szép sikereket és kudarcokat. Mindig lehetett rá számítani A Helsinki Olimpián (1952) aranyérmet nyert magyar labdarúgó válogatott Grosics Gyula (1926 2014.) 88 éves korában 2014. június 3-án elhunyt (visszatért Teremtõjéhez) Grosics Gyula labdarúgó olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója, Akarattya kitüntetettje. Grosics Gyula világhírû labdarúgó volt, a XX. század legjobb magyar kapusa, az Aranycsapat kiválósága, igazi hazafi, akinek emberi magatartása - a sikerektõl a kudarcig - minden magyar ember számára példaként szolgálhat. Halálának bejelentését követõen számos részvéttávirat (levél) érkezett a gyászoló családnak. Szívvel-lélekkel labdarúgó volt, megjárta a sportolók paradicsomát és poklát - és közben tudott magasabbra nézni, túllépni azon a világon, amely hajlik arra, hogy az ember értékét csak a sikereivel mérje. Áder János köztársasági elnök: Nagyszerû sportoló, felejthetetlen ember ment el Szívvel-lélekkel labdarúgó volt, megjárta a sportolók paradicsomát és poklát -, és közben tudott magasabbra nézni, túllépni azon a világon, amely hajlik arra, hogy az ember értékét csak a sikereivel mérje. Orbán Viktor miniszterelnök: Isten nyugosztalja a Fekete Párducot! Mészöly Kálmán válogatott játékostárs, volt szövetségi kapitány: Megadatott nekem, hogy együtt futballozhattunk, többek között a 62-es világbajnokságon. Óriási egyéniséget vesztettünk el, olyasvalakit, akivel mindenki jóban volt, akire sosem lehetett haragudni. A mai Magyarországon hatalmas szükség lenne ilyen példaképekre. Nyugodjék békében! A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP): Grosics Gyula az Aranycsapat tagjaként szerzett sikereivel már életében legendává vált. A KDNP részvétét fejezi ki az elhunyt családjának. Grosics Gyula kitartása, embersége, hazaszeretete példa lehet mindannyiunk számára A Magyar Olimpiai Bizottság, az Emberi Erõforrások Minisztériuma, a Magyar Labdarúgó Szövetség és Budapest fõváros is saját halottjának tekintette Grosics Gyulát. Az egykori Fekete Párduc Magyarország, a magyar nemzet saját halottja. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, Grosics Gyula parádés vetõdése a londoni 6:3 mérkõzésen (1953)

2014. július Balatonkenesei Hírlap 11 Az özvegy végsõ búcsúja a Szent István Bazilikában hogy az ország különbözõ részeirõl több ezren vettek végsõ búcsút az Aranycsapat legendás kapusától a Szent István Bazilikában. A temetési szertartáson részt vett többek között Orbán Viktor miniszterelnök és Schmitt Pál volt köztársasági elnök és felesége is. A hajdani csapattárs, Buzánszky Jenõ mellett beszédet mondott Balog Zoltán miniszter, Borkay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke valamint Berzi Sándor, a sportági szövetség, az MLSZ alelnöke. A temetési szertartást Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálta, aki maga is gyakorló kapus volt. A szertartást követõn a 86-szoros válogatott olimpiai bajnok világbajnoki ezüstérmes klasszist szûk családi körben a Bazilika altemplomában helyezték végsõ nyugalomba. 2. Személyi adatok Grosics Gyula: 1926. február 4-én született Dorogon. Elhunyt 2014. június 13-án Budapesten. A Szent István Bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomba. Egyesületek: Dorog (1938-1947), MATEOSZ (1947-1950), Budapesti Honvéd (1950-1956), Tatabányai Bányász (1956-1963). Nyolcvanhatszoros válogatott, négyszeres magyar bajnok (1950, 1952, 1954, 1955.); háromszázkilencven NB I- es mérkõzést játszott, hatszor választották a világválogatott tagjai sorába; négyszer jelölték aranylabdára. A válogatottban elért eredményei: A Helsinki Olimpián aranyérem (1952); Európa-kupa gyõzelem 1953-ban; az 1954-es svájci világbajnokságon (Bern) ezüstérem; az 1960-ban véget ért Európa-kupán ezüstérem; az 1962-es chilei világbajnokságon ötödik hely. Válogatott szereplését tekintve ritka volt a kudarc. 59 gyõztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkõzésen védett. 86 mérkõzésen összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott. Grosics elõször 21 évesen állt a válogatott kapujában, 1947-ben Albánia ellen, utoljára 36 éves korában, 1962-ben Jugoszlávia ellen. Nemzetközi és hazai elismerései: A XX. század tíz legjobb kapusa közé választották 1999- ben. Minden idõk legjobb magyar kapusa lett ugyanebben az évben Magyarországon. 1952-ben Az év sportolója, 1959- ben Az év játékosa itthon. A Dorog, a Honvéd és a Tatabányai Bányász minden idõk legjobb tizenegyének a kapusa. Kitüntetései: A Halhatatlanok Klubjának tagja (1992); Magyar Köztársaság Érdemrend (1993); Olimpiai Érdemrend (1995); A magyar sportcsillagok sorába választották (1995); A Magyar Olimpiai Bizottság Érdemérme (1995); a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemérme (1995); Magyar Örökség-díj (1996); XVI. Benedek pápa apostoli áldása a 80. születésnapon (2006); Szent István-díj (2007); róla nevezték el a Gyulai Labdarúgó Akadémiát (2007). A XI. kerület, Budapest Fõváros és Dorog díszpolgára. A Nemzet Sportolója (2006). A Szentlõrinci AC megalakulásának 100. évfordulója alkalmából jubileumi emléklap és a hozzá tartozó emlékérem. Balatonakarattya fennállásának 80. évfordulója alkalmából Akarattyáért Emlékérem és Díszoklevél. 3. Kötõdés Akarattyához Második feleségem édesapja Újpesten asztalos, jól keresett, s amikor összeházasodtunk a lányával, nászajándékba megvette nekünk ezt a nyaralót. Régebben sokat jártunk le, szerettem ezt a helyet, mert kiesik a forgalomból. Nincs lárma, csendes a környezet. A part mellett van a telek. Egy zsákutca része. S ha beljebb megyek, Siófok felé, a bekerített, lezárt, egykori pártüdülõbe botlom. Amióta a nyaralónk megvan, a 80-as évek eleje óta, legkedvesebb szórakozásom az volt, hogy lementem Akarattyára, bezártam magam mögött a kertajtót, leültem a partra és néztem a vizet. A vadlibákat és a hattyúkat. És sokat olvastam. Tudod, milyen nagyszerû dolog a csendet hallgatni? Valójában mindennél beszédesebb. Nekem ma is szükségem van a csendre, az egyedüllétre. Ebbõl építkezem. Ugyanakkor nem vagyok magányos. Sosem voltam az. Viszont (sóhajt) nagy pofonokat kaptam az élettõl, s mintha ezek a pofonok nem szûnnének A berni VB döntõ (1954) kezdése elõtt. Ekkor még semmit sem lehetett tudni. Végeredmény: NSZK- Magyarország 3:2

12 Balatonkenesei Hírlap 2014. július meg ma sem. Éppen ezért kialakult az a rossz szokásom, hogy rohanok elzárkózni a világ elõl. Ajtót ablakot becsukni, beülni egy helyiségbe, és magam lenni. 4. Akarattyaiak emlékezései Dr. Koltay József aranydiplomás vízépítõ mérnök õsakarattyás - A sportszeretõ akarattyaiak büszkék arra, hogy a sok ismert akarattyai érdekeltségû személy között több kiváló válogatott labdarúgó többek között Grosics Gyula, a világhírû kapus található. Íme, az akarattyai Aranycsapat névsora: Grosics Gyula - Rudas Ferenc, Dalnoki Jenõ- Kónya József, Bálint László, Lakat Károly- Wukovics László, Szokolai László, Nyilasi Tibor, Koltai (Kolhanek) József, Peredy (Rikker) József. (A csapatban tíz magyar válogatott, nyolc FTC játékos szerepel.) Szerencsés embernek érzem magamat, hogy ebbõl a csapatból Grosics Gyulával, a magyar labdarúgás legendájával négy alkalommal is sikerült találkoznom. Egyik alkalommal az akarattyai Bercsényi strandon, Akarattya alapításának 75. éves jubileumi ülése alkalmából rendezett országos lábtenisz verseny ünnepélyes díjkiosztója elõtt, hosszasan beszélgettünk a magyar labdarúgás múltjáról, a sikerekrõl, kudarcokról. Beszélgetés közben nézve az akarattyai lábteniszezõk izgalmas és színvonalas versenyét- megkérdeztem a kiváló labdarúgót, mi a véleménye az akarattyai lábteniszezõk játékáról, a verseny színvonaláról. Gyorsan jött a válasz: Az Aranycsapat játékosai közül többen is szerettünk az edzéseken lábteniszezni, de ezek a játékosok igazi profi versenyzõk! A közel egyórás beszélgetés a labdarúgás õskorától napjainkig számos érdekesebb történetekrõl csodálatos és felejthetetlen mesedélutánt jelentett számomra. Itt még hárman voltak (1985) Balról: Buzánszky, Puskás, Grosics Taslár Tibor a világjáró mérnök és vitorlázó (akarattyai elsõ telepes) Grosics Gyuláról, a világhírû kapusról az Aranycsapat egyik kiválóságáról õrzött emlékekrõl: Az 1950-es években a balatonkenesei futballpályán alkalmam volt végignézni az Aranycsapat edzõmérkõzését a várpalotai Bányász NB II-es csapatával. A válogatott már az elsõ félidõben 6:0-ra vezetett. A második félidõ elején a várpalotai center half kb. 40 méterrõl Grosics Gyula a balatonkenesei Kultúra Házában (2010) Grosics Gyula, Dr. Koltay József, Ránky Péter. egy nagy lövést zúdított a válogatott kapujára, a labda a bal felsõ kapuba vágódott. Grosics ekkor szólt a többieknek, hogy álljanak meg egy kis idõre. Ezután odasietett a várpalotai játékoshoz, kezet rázott vele, gratulált neki. Megveregette a vállát és bíztatta: csak így tovább, Te még sokra viheted! Ezt a magas szintû emberi gesztust a csapattársak is megcsodálták. Az 1950-es évek közepén Braziliában a világ legnagyobb vízierõmûvének az ITAIPU-nak tanulmányútja közben a küldöttség tagjai ellátogattak Rio de Janeiróban a Maracana labdarúgó stadionba, a világ legnagyobb futball szentélyébe. A stadion igazgatója több órán át bemutatta a stadiont, ismertette a brazil válogatott kiemelkedõ eredményeit, amelyek a stadion földszinti körfolyosóján hatalmas színes képekben volt ismertetve. Amikor megkérdeztem tõle, hogy az 1954-es világbajnokságról miért nincsen tabló, elmosolyodott és azt felelte: Mert kimondhatatlanul nagy nemzeti tragédia volt. Akkor a világ legjobb válogatottjától kaptunk ki, azért mert egy csodakapus Grosic 20 kapura menõ bombából 18-at kivédett. Grosics rendkívüli teljesítményét a stadion igazgatója többször is kihangsúlyozta. (Megjegyzés: A magyar válogatott az 1954-es világbajnokságon a selejtezõk során a sérült Puskás nélkül 4:2 arányban legyõzte a brazil válogatottat.) Folytatás a következõ számban. Koltay József

2014. július Balatonkenesei Hírlap 13 Író-olvasó találkozó a könyvtárban Fejõs Évával 2014. július 14-én, hétfõn 18 órai kezdettel vendégünk volt a balatonkenesei könyvtárban Fejõs Éva írónõ. Nagyon kellemes, jó hangulatú estét töltöttünk el a társaságában. Olvasóink javaslatára hívtuk meg õt, sokan szeretik regényeit, többen ismerik még a Nõk Lapjában megjelent cikkei alapján, így szerencsére nagy volt a várakozás a találkozó iránt. Mivel nagyon kellemes volt az idõ, azért az esemény a könyvtár udvarában került megrendezésre, itt az árnyékban még hangulatosabb lett az este. Fejõs Évával érkezett R. Kövér Balázs, aki a beszélgetés során moderátori szerepet töltött be az írónõ mellett. Már gyerekként sokat ábrándoztam, és történeteket találtam ki, amelyeket filmszerûen láttam magam elõtt. Késõbb ezeket a történeteket elkezdtem leírogatni, saját szórakoztatásomra. Meglepve tapasztaltam, milyen erejük van a leírt mondatoknak, és azt is, hogy a történetet elég csak elkezdenem az idõvel folytatja önmagát. /idézet az írónõtõl/ Elsõ könyvét tizennyolc évesen írta. Számos mini krimit, egészségügyi cikket készített, valamint egy huszonkét részes segítõ tévéfilmsorozatot a házi betegápolásról Családban marad címmel, melyet a Duna Televízió tûzött mûsorára, és amely 1999-ben Nívódíjat kapott. Magazinos újságírói pályáját a Képes Európánál kezdte, majd 2001 és 2012 között dolgozott a Nõk Lapja munkatársaként, azóta szabadúszó. 2003 novemberében elnyerte a Minõségi Újságírásért Díjat. Az elsõ regénye Carol N. Fire álnéven, 1999-ben jelent meg. Az elmúlt 6 évben pedig további 16 regénye került kiadásra. 2013-ban saját könyvkiadót alapított, Erawan Könyvkiadó néven, ahol a saját regényei mellett külföldi regényeket is megjelentet magyarul a Fejõs Éva könyvtára-sorozatban. A beszélgetés során megismerhettük regényeit, ezek fõszereplõit, és nagyon sok apró történetet hallottunk a regényírás fortélyairól. Kötetlen stílusával, közvetlenségével levette vendégeit a lábukról. Többen kérdéseket is tettek fel neki, ezekre igyekezett oldottan, jó kedvvel válaszolni. Rajongói közül sokan elhozták regényeit, melyeket szívesen dedikált. Az este végén a legkitartóbb vendégekkel még közös fotó is készült, hosszú idõre megõrizve ennek a kellemes eseménynek az emlékét. Könyvtárunkban is megtalálható több regénye, többek között: Bangkok, tranzit, Eper reggelire, A mexikói, Hello, London, Száz éjjel vártam, Nápolyi vakáció. Regényeiben található gondolatai közül hármat szeretnék idézni: Sosincs olyan helyzet, amelyen ne lehetne változtatni. Az a legnagyobb szabadság, hogy bármikor, bármilyen elhatározásodat megváltoztathatod. A szerelem az szerelem. Nincs mit megfejteni rajta, mert úgy sem lehet megfejteni. Engedd, hogy megtörténjen, ennyi. Néha azzal is nehéz megküzdeni, ha álmaid valóra válnak. Köszönjük ezt a szép, kellemes estét Fejõs Évának, örülünk, hogy a vendégünk volt! A továbbiakban is igyekszünk olyan embereket meghívni a könyvtárba, akiket olvasóink javasolnak, hogy minél több ilyen és ehhez hasonló kellemes estét tölthessünk el együtt ebben a gyönyörû kenesei könyvtárunkban! Ritterné Pajor Csilla könyvtárvezetõ Látogassunk Sümegre! A Veszprém és a Balaton körül élõkben, illetõleg az itt tanyázó üdülõkben gyakran felmerül, hogy hova kiránduljanak. Sok lehetõség közül ezúttal Sümeget ajánljuk. A hétezer lakosú kisváros sok érdekességgel várja a látogatót. Ezek közül legvonzóbb azonban a 270 m magasságban kiemelkedõ vár, amely nemcsak monumentális a rendezett külsejével, hanem a benne és körülötte pezsgõ élettel is vonzza az érdeklõdõket. E sorok írójának 1955-ben volt szerencséje megismerni a várat. Mit tapasztaltam ekkor? Ledõlt falakat, hepehupás, füves tereket belül. Századok romboló hatását, teljes magára hagyatottságot, az enyészet pusztító munkáját. Meg kell hagyni, a messze tájban kiemelkedõ objektum így is fenséges volt. Büszkeséggel töltött le, hogy az ország másfél évszázados török megszállása idején sem került török kézre. az osztrákok azonban a 18. század elején felgyújtották. Ettõl fogva csak rontás és romlás volt a falak sorsa. Húsz évvel ezelõtt a Papp-család (5 fiú és egy lány) kirándulást tett a várba. A negyven fokos hõségben fölgyalogolva megszomjaztak. Üdítõztek volna, de sajnos nem volt, aki fogadta volna õket. A mûszaki képzettséggel, üzleti érzékkel rendelkezõ testvérek egyike kijelentette: - Én itt büfét nyitnék. Valahogy így kezdõdött a kiemelkedés, a falak és a térség birtokbavétele, a fejlesztések sora. Papp Imre várkapitánynak, a szûkebb és tágabb családi körnek két évtizedig megfeszített és ötletteli munkája következtében felépültek a falak, rendezvények tömkelegével vonzóvá tették vállalkozásukat. Jelenleg már száznál több hivatásos dolgozója van a vállalkozásnak. Jöhet tél vagy nyár, az ide látogató mindig feltalálhatja magát, s felejthetetlen élményekkel távozik Sümegrõl. Legutóbb mi családilag július második felében történelmi lovasjátékot tekintettünk meg a vár alatt. A mintegy 75 perces program alatt nagyon jól szórakoztunk. Talán hatszázan is élveztük a fordulatos, merész és ügyes bemutatókat. Ez a rendezvénysor vasárnap és hétfõ kivételével mindennap megvalósul, 17 órától kezdõdõen. Az ügyességi számok után mintegy négyszázunkat higiénikus, gyors és igen kedves felszolgálással középkori lakomára invitáltak. A vár tövében alakították ki a Hotel Kapitány szállodát, ahol különleges szolgáltatásokat élvezhetnek a vendégek. Szobái elegánsan tükrözik a hely szellemét, és kitûnõen alkalmasak kisebb-nagyobb családok kényelmes elhelyezésére. Télen és nyáron egyaránt gazdag programkínálat várja az érdeklõdõket. Hintózás, lovaskocsizás, lovaglás, lovas oktatás, középkori fegyverpróba, borkóstoló, kisállat-simogató egyaránt felejthetetlen szórakozást ígér. Legközelebb augusztus 10-én és 11-én úgynevezett Végvári Napok fogadják az ide látogatókat. Ez a történelmi fesztivál ugyancsak tartós élményben részesíti az ide látogatókat. Tíz órától fogva más napokon is feltalálhatja magát a kiránduló. Kirakodó vásár, pónilovaglás, kiállítások, múzeumok, egy nemzetközi szablyagyûjtemény, utazókocsi kiállítása, íjászat, középkori fegyverek bemutatója és török sátortáborral történõ ismerkedés ugyancsak gyarapíthatja ismereteinket Sümegen. Márkus Zoltán

14 Balatonkenesei Hírlap 2014. július Tisztelt Olvasók! Engedjék meg, hogy megosszam Önökkel azt az örömöt, amit a Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola tanévzáró ünnepségén élhettünk át. Tanulóink nagyon szép eredményeket értek el a tanulásban, sport- és tanulmányi versenyeken, amely természetesen felkészítõ tanáraik sikere is. Az iskolánk tanulmányi eredménye 4,1, amely nagyon szép eredménynek számít. Iskolánkban 44 kitûnõ tanuló lett és 24- en büszkélkedhetnek jeles bizonyítvánnyal. Összességében azt mondhatjuk, hogy az iskola 32%-a igen jó tanuló. Dicséret illeti õket! Az elmúlt évek legsikeresebb évét zárhattuk, négyen kaphatták meg iskolánk legmagasabb kitüntetését, a Pilinszky-díjat. Bakos Lili Országos Kazinczy-versenyen bronzminõsítést szerzett. Kulturális mûsorok állandó szereplõje. Kiváló sportoló (futócsapat tagja, atlétikacsapat-megyei 2. helyezett). Kid Rock Kenesei tánccsoport tagja, sok-sok sikeres verseny szereplõje. Gáspár Anna Földrajzverseny országos fordulójában 32. helyezést érte el. Kulturális mûsorok állandó szereplõje. Kosárlabdacsapat tagja, kétszer szerepelt országos elõdöntõben. DÖK elnökhelyettese. Koronczai Fanni Kiváló sportoló, többszörös megyei bajnok, országos döntõn kétszer szerepelt a kosárlabda csapattal. Kulturális mûsorok állandó szereplõje. Kid Rock tánccsoport tagja, sok-sok értékes eredménnyel. Földrajzverseny országos fordulójában 26. helyezést ért el. Tóth István Imre Bendegúz Országos biológiaverseny 1. helyezés. Felkészítõ tanára: Pusztayné Nemes Beáta Iskolai hírek Hermann Ottó biológiaversenyen megyei 4. helyezett. Számos rajzverseny gyõztese és helyezettje, különdíjasa, állandó szereplõje kulturális mûsoroknak. DÖK elnöke Akik nem kaphattak most Pilinszky-díjat, de ahhoz közel álltak, most Pilinszky díszoklevelet vehettek át: Kuti Sára: kiemelkedõ sportmunkájáért, a többszörös megyei bajnok kosárlabda csapat tagja, a Cholnoky Mozgásmûvészeti Stúdió balatonkenesei csoportjának táncosa - testvérével, Kuti Lucával Európa bajnokságot nyertek. Sarkadi Eszter: kimagasló kulturális tevékenységéért. Révfalusi András: kimagasló sporteredményeket ért el: mezei futóversenyeken megyei bajnok, országos döntõ résztvevõje 2013-ban, kulturális tevékenysége példaértékû. Veenstra Csenge Marye: kimagasló sporteredményeket ért el vitorlázásban, több Európa bajnoki futam gyõztese, öszszetettben 18. lett 105 indulóból, Magyar bajnokságon I. helyezett, Szlovéniában nemzetközi versenyen 2. helyezett. Kiemelkedõ kulturális tevékenysége, a mûvészeti versenyeken kiváló eredményeket ért el. Zircen a mûvészeti gimnáziumban a legjobb teljesítményt nyújtotta, a felvételizõk között elsõ helyen került be. Ezúton tájékoztatom a kedves szülõket és tanulókat, hogy Pusztayné Nemes Beáta és Álich Klára pedagógusok kiemelkedõ szakmai munkájukért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökétõl, Marekné Dr. Pintér Arankától és a Hontai-Cziráki Marianna tankerületi igazgatótól pedagógusnap alkalmából elismerõ oklevelet vehettek át. Tanulóink még sok-sok sport és tanulmányi versenyen szerepeltek kiválóan, a részletes eredmények megtekinthetõk a www.pilinszkyiskola.hu honlapon. Ezúton is gratulálok minden díjazottnak és felkészítõ tanárnak! Szabó Károlyné igazgató KÖZLEMÉNY A Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskolában a TANÉVNYITÓ 2014. augusztus 31-én (vasárnap) 17 00 órakor lesz.

2014. július Balatonkenesei Hírlap 15 XII. Balatoni Kapunyitó A 10 napos rendezvénysorozat második hétvégéjének programjai óriási közönségsikert hoztak. A képzeletbeli kapu a Balatonnál ismét szélesebbre nyílt, a tavalyinál nagyobb létszámú esetenként teltházas- közönség igazi fesztiválos hangulatú program részese lehetett. A Kapunyitó azzal a széles körû civil összefogással és önkéntes segítõkkel lehetett sikeres, amely példátlan az elmúlt évekhez képest. A mûfaji sokszínûség, a különbözõ korosztályoknak biztosított programok mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy sokan érezhessék jól magukat. A Kapunyitó kulturális jellegét kívántuk hangsúlyozni a néphagyományokra építõ Citera és Pogácsa Napon, óriási sikere volt a citeratábor által szerkesztett gálamûsornak. Ezen a héten zajlott az I. Országos Citeratábor, melyre az ország különbözõ településeirõl érkeztek a résztvevõk, így Szatmárnémetibõl, Pécsrõl, Sárbogárdról, Balatonvilágosról, Nagyrédérõl, Tiszakécskérõl, Szentlõrincrõl, Tiszajenõrõl, Hatvanból, Cserszegtomajról, Hortról és természetesen helyi, kenesei résztvevõi is voltak a tábornak szép számmal. A szombati gálamûsorban, a tábori csokorban valamennyi táborlakó, citerások, népdalosok, néptáncosok részt vettek. A legfiatalabb résztvevõ 6 éves volt, a legidõsebb közel a nyolcvanhoz. A záró mûsorban stílusosan és a helyhez igazítva balatoni dalcsokrot hallhattunk. Ugyanezen a napon a Fabatka Játszóház ötletes, népi jellegû programjai voltak jelen, valamint ökörsütés is színesítette a programot. A pogácsasütés a helyszínen felállított kemencében történt, kenesei nagymamák, asszonyok vettek részt a sütésben, több mint 100 kg lisztbõl készült a többféle ízesítésû pogácsa, a Pogácsa téren óriási volt az érdeklõdés, kóstolás. Balatonkenese, Széchenyi park A Kenese Szépe választáson 13 ífjú hölgy vett részt, a közönség soraiból választott zsûri legszebbnek Kiss Anna Cecíliát választotta, aki Budapestrõl érkezett, minden nyáron Balatonkenesén nyaral. Elsõ udvarhölgy a szintén budapesti Amati Alexandra, a második udvarhölgy pedig Németh Barbara gyõri lakos lett. A gyõzteseknek járó díjakat kenesei vállalkozók ajánlották fel, köszönjük az Eleven Cukrászat tulajdonosának, Eleven Lajosnak, valamint Vass Károlynénak, a Vegyeske Papír- Írószerbolt tulajdonosának. A szombati népzenei maraton után éles mûfajváltással Kiki lépett színpadra, majd igazi fergeteg- partyban lehetett része a közönségnek. Vasárnap a Kapunyitó nyitott színpadán kenesei tehetséges fiatalok mutatkoztak be, nosztalgia zenével a Lux73 zenekar, majd a Bikini élõ nagy koncertje zárta a fesztivált. Ezúton mondunk köszönetet valamennyi közremûködõnknekaz óvodásoknak, a népdalkörnek, a citerazenekarnak, a Polgárõrségnek és a Rendõrségnek a biztonságért, a Városgondnokságnak a sok-sok kétkezi segítségért és önkéntes pogácsasütõinknek: Halmos Józsefnének, Séri Mártának, Gondán Sándornénak, Pintér Sándornénak, Hujber Mihálynénak, Holczinger Endrénének, Tánczos Sándornénak, Prisztács Lászlónénak, Németh Sándornénak, Polyák Miklósnénak, Temesi Istvánnénak, Rencsevics Mihálynénak, Árvainé Papp Zsuzsának, Gondán Miklósnénak, Németh Szidóniának, Harmath Károlynénak, Kálmán Ferencnének, két férfi segítõnknek, Pintér Józsefnek és Winkler Ferencnek, valamint a Közmûvelõdési Intézmény valamennyi dolgozójának. Majner Lászlónénak Gyõrfi H. Marianna

16 Balatonkenesei Hírlap 2014. július Sorompót fel! - avagy jó szakács holtig tanul Útban a kenesei vasútállomás szomszédságában lévõ hangulatos kisvendéglõbe, jókedvemben azon morfondíroztam, hogy a Sorompó háziasszonya, Hajdú Szilvi vajon mennyire babonás: merthogy az idei a 13. szezonjuk itt Kenesén... Az elmúlt évekhez hasonlóan Szilviék a mostani idényre is szolgáltak újdonsággal. Míg tavaly nyárra egy mutatós kemencét építettek, ezúttal a dizájnon változtattak, méghozzá egy különleges dekorációval: a homlokzatot, valamint a falak egy részét borító olvasható tapéta elsõsorban azoknak a vendégeknek a szívét dobogtatja meg, akik ismerték és szerették a 80-as években nagy népszerûségnek örvendõ Rakéta Regényújságot... Az idõutazásra vágyók a pult bal oldalán kialakított vasúti kocsiban ülve kedvükre nosztalgiázhatnak, az élmény azonban akkor teljes, legalábbis szerintem, ha a kedves vendég útközben falatozik egy jót, és megkóstolja a hagyományos magyar gasztronómia bõséges fogásait. A kisvendéglõ csapata immár 6. éve állandó szakáccsal dolgozik, azóta van melegkonyhájuk... A konyha elsõ embere, Dömötöri József érkezésemkor is a tûzhelynél serénykedik. Pedig én azzal a feltett szándékkal jöttem, hogy végre diktafonvégre kapom a Sorompó séfjét. Számomra õ a szakácsok gyöngye: mind emberileg, mind szakmailag, mind a hozzáállását tekintve méltatja Szilvi kedves kollégáját, aki a rokonszenves szerénységébõl adódóan elõször ódzkodik egy kicsit a nyilvános szerepléstõl, de némi szeretetteljes gyõzködés után készségesen mesélni kezd... Annak idején a nõvérem dolgozott itt, õ mutatott be egymásnak bennünket pillant Szilvire. Én akkoriban jöttem el a honvédségtõl, ahol több mint húsz éven keresztül az élelmezésen dolgoztam: megfordultam jó néhány területen, és így a Sorompónál sok mindent tudtam hasznosítani a honvédségnél tanultakból. A munkafegyelem, például, egyáltalán nem újdonság számomra, sõt! Egyébként is azt vallom, hogy a sikeres és igényes munka alapja egyrészt a fegyelmezett munkavégzés, másrészt a munka iránti alázat. A mi szakmánkban soha nem lehet és nem is szabad rutinból dolgozni szögezi le Józsi. Én a mai napig többször is megkóstolom azt a babgulyást, amit 6 éve minden alkalommal pontosan ugyanúgy készítek el. Nálam soha nem megy ki étel úgy a vendégnek, hogy én arra rá ne bólintanék... Szilvi egyik alapelve, hogy soha nem enged a minõségbõl, amivel maximálisan egyetértek. Csak és kizárólag minõségi alapanyagokat vásárol, és ha nincs megelégedve, teszem azt, a karajjal, akkor legközelebb egy másik helyrõl szerzi be az árut. Bár ilyen eset jó ideje nem fordult elõ, mivel a húsfélék túlnyomó részét a helyi hentesboltból, Szabó Tamástól vásároljuk, akivel nagyon jó az együttmûködésünk. Tomi maximálisan segítõkész, megbízható partner, és nem utolsósorban minõségi árut kínál. Márpedig minõségi ételt csak minõségi alapanyagból lehet produkálni. Szilvi maximálisan támogat minden újítást: õ az a típus, akit mindig az újító, a jobbító szándék vezérel folytatja Józsi. Ha láttad volna, milyen lelkesen fogadta a kemenceépítés ötletét! Tetszik, hogy Józsi is nagy kihívásnak érzi ezt a projektet, egyébként is lelkesen asszisztál minden kezdeményezésünkhöz, ráadásul maximalista újságolta Szilvi tavaly nyáron. Amikor ezt megemlítem Józsinak, õ mosolyogva kommentálja fõnöknõje szavait. A kemencézés eleinte mindannyiunk számára komoly kihívást jelentett, de utánaolvastam, érdeklõdtem, tájékozódtam a témában, amennyit lehetett, és mostanra többékevésbé rájöttünk a fortélyokra meséli. Idõbe tellett, mire kiismertük a kemencénket, és még most is minden sütés alkalmával újabb és újabb tapasztalatokat gyûjtünk, ami azért is jó, mert a szakmai fejlõdésemet is szolgálja. A mai napig rengeteget tanulok a Sorompóban magyarázza Józsi, nekem pedig errõl az jut eszembe, hogy lám, a jó paphoz hasonlóan a jó szakács is holtig tanul... Józsi azt is elárulja, hogy a hagyományos magyar kemencés ételeik közül a csülök meg a kacsa a két favorit. A nem kemencés fogások közül pedig a halászlé az egyik sláger. Ami nem csoda, mondom én, hiszen többek visszajelzése szerint a Sorompóban fõzik a Balaton-part legízletesebb halászléját... Az az egyik legmunkaigényesebb étel, mert minél többféle halból készül, annál ízletesebb teszi hozzá az elhivatott séf. Szeretem a szakmámat, és az sem zavar, ha a munkám 80 százaléka a kevésbé látványos tevékenységbõl áll. Ugye, a látványos része az, amikor az étel kikerül

2014. július Balatonkenesei Hírlap 17 az asztalra, mert milyen jól mutat a cigánypecsenye a fatányéron! De a tarját fel kell szeletelni, be kell pácolni, mint ahogy a halászlénál a halat ki kell szálkázni, le kell passzíroni, ráadásul ezeken a mûveleteken múlik az étel sikere, de én ezekkel is örömmel foglalatoskodom. Szilvitõl tudom, hogy Józsi a konyhával kapcsolatos papírmunkát is az áru felcímkézésétõl kezdve a tojásfertõtlenítõs és a hûtõ hõmérsékletét nyilvántartó napló kitöltéséig, ellenõrzéséig ugyanilyen lelkiismeretesen végzi. Úgy képzeld el, hogy megérkezik a kis hátizsákjával, és az az elsõ, hogy kinyitja a hûtõket és megnézi, mit mutat a hõmérõ említ egy példát Szilvi. Télen pedig készített egy kivonatot mindenféle jogszabályokból, meg elõírásokból, ezeket mappákba rendszerezte, és úgy küldte át nekem e-mailben. Mondanom sem kell, hogy mennyire megkönnyítette ezzel az én munkámat is. Emberileg és szakmailag is remekül kijövünk egymással, és nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Mindent meg tudunk beszélni, és eddig még minden problémát megoldottunk közösen sorolja Józsi a 6 éve tartó sikeres együttmûködésük pilléreit. Nálunk igazi csapatmunka folyik, hiszen a kollégáim, Andi, Marika, Zsolti, Kitti, Hajni és Matyi is szívvel-lélekkel dolgoznak, ami nagyban megkönnyíti a közös munkát teszi hozzá, és azt is elárulja: nemcsak a csapathoz, hanem a városhoz is erõsen kötõdik... Tizennégy éves koromig Kenesén laktam, jelenleg pedig Tapolcán élek, illetve, márciustól szeptemberig itt a Balaton partján töltöm a szezont. Szerencsére a családom biztos háttért jelent mindehhez, és a szeretteim nem nehezményezik, hogy az év felében a munkám elszólít otthonról. A feleségem tudja, hogy jól érzem magam Kenesén, szeretek itt dolgozni, és hogy nekem erre a munkára van szükségem, ezért mindenben maximálisan támogat. Nem telik el úgy nap, hogy a Sorompósok ne kapnának valamilyen pozitív visszajelzést, és az a tény is magáért beszél, hogy évrõl-évre egyre több vendég jön Szilviékhez. A kisvendéglõ jó híre ugyanis már régóta szájról szájra terjed A törzsvendégek közül néhányan köztük több ismert ember a kezdetektõl fogva rendszeresen megfordulnak kedvenc helyükön. Augusztus 16-án például egy népszerû sztárvendég, pontosabban egy igazi Gasztroangyal ragad fakanalat és tölti meg a méretes bográcsot a kisvendéglõben, ugyanis azon a szombaton Borbás Marcsi készít majd tradicionális bajai halászlét... A legnagyobb titok a pozitív hozzáállás vélekedik Józsi, én pedig továbbfûzöm a gondolatot, igaz, csak ismételni tudom magam. Szerintem a Sorompó népszerûségének a titka a minõségi ételeken és a változatos ízeken túl a hely HANGULATában, a vendégszeretetben, az udvarias kiszolgálásban és az ÕSZINTE mosolyban rejlik. Ezek mindegyike a hét minden napján, nyitástól zárásig magától értetõdõen jár a megannyi ínycsiklandó finomság mellé. Kemencés csülök Hozzávalók 4 személyre: 1 db hátsó csülök 5-6 fej vöröshagyma 2 fej fokhagyma 2-3 db paradicsom 2 db paprika babérlevél szemes bors só 1 dl vörösbor A vöröshagyma és fokhagyma felébõl babérlevél és bors hozzáadásával páclevet fõzünk. Kiforralás után hozzáadjuk a vörösbort, és kihûtjük. A csülköt a csont mellett felvágjuk, és a páclében 3 napig pácoljuk. A páclébõl kivéve jól lecsepegtetjük, belsejét sóval, zúzott fokhagymával ízesítjük, kizsírozott tepsibe helyezzük. A maradék vöröshagymát, fokhagymát, a paradicsomot és a paprikát karikára vágjuk. A csülköt a húsos felével helyezzük a tepsibe. A bõrét megkenjük zsírral és beterítjük a zöldségekkel. Lefedve kb. 350 C -on 3 órát pároljuk. Miután a párolást befejeztük, a bõrét sörrel gyakran locsolgatva cseresznyepirosra sütjük. Ha a bõrét ropogósra szeretnénk sütni, akkor vigyáznunk kell, hogy a bõr sóval még véletlenül se érintkezzen. Bajor káposztával és tepsis burgonyával tálaljuk. Jó étvágyat kívánok! Szûcs Anikó

18 Balatonkenesei Hírlap 2014. július MEGHÍVÓ Egy magyar termék sikere a gyógyításban! A LAVYLITES egy high-tech magyar fejlesztés eredménye, mely tíz éves kutatási múltra tekint vissza. Jakabovics Tibor vegyész gyógyszerkutató, a nanotechnológia nemzetközileg elismert szakembere hozta létre ezt a teljesen új, mellékhatástól mentes vegyipari és állati eredetû összetevõket nem tartalmazó gyógyhatású készítményt. Allergiát sem okoz! Érdekes elõadás keretében ismerkedhetünk meg a gyógyítás legújabb koncepciójával, amely az emberi agy és az emberi test összes sejtjének öngyógyító képességét fokozza. Az elõadás helye és idõpontja: Kultúra Háza Balatonkenese 2014. augusztus 8. 19 óra Minden érdeklõdõt szeretettel várunk! Német anyanyelvû oktató, egyéni német nyelvoktatást, korrepetálást vállal a kezdõtõl a haladóig. (Általános és középiskolásoknak is) Német munkavállaláshoz a német nyelv alapjainak oktatása. Az oktatás Papkeszin történik. 1 tanóra=60 perc. A nyelvoktatáshoz az anyagot én biztosítom. Tel.: 06 20 384 10 03 Balatonkenesén rendelõnek is alkalmas örökpanorámás téliesített ikerház tulajdonostól eladó Balatonkenese óvárosában, a híres Katica Pék közelében, rendelõnek is alkalmas három külön házrészû, téliesített, 100 m 2 alapterületû örökpanorámás emeletes ikerház eladó kerti nagy teraszokkal, tóra nézõ örökpanorámás balkonokkal, minden szinten vizesblokkal, összesen 5 hálószoba, három nappali, két konyha, padlás, három kocsibeálló. Nagyobb társaságok fogadására, edzõtáborozásra is kíváló. Strandtól, parti szórakozóhelyektõl, vasúttól 10 percre, boltoktól, cukrászdától, központtól 5 percre, vitorláskikötõtõl, lovardától 15 percre, mégis csendes helyen található a lakott negyedben. Gyümölcsfás, fúrt kutas mediterrán kert két külön bejárattal. 3 kocsibeálló, két pince. Bevezetett gázfûtés, villanybojlerek, külön fogyasztásmérõk. Nyílászárók cseréje folyamatosan. Új külsõ vakolat 2013-ban. Felújított vezetékek és kémény. Festés és mázolás 2013- ban történt. Irányár: 24,8 M. Érdeklõdni: T:+36-30-336-8488

2014. július Balatonkenesei Hírlap 19

20 Balatonkenesei Hírlap 2014. július NÕI - FÉRFI GYERMEK FODRÁSZAT Balatonkenese, Széchenyi út 3. Ticz Mária fodrászmester bejelentkezés: 06 30 957 07 10 Havas Diána fodrász, pedikûr, manikûr, gyógymasszás (talp, hát, svéd) bejelentkezés 06 20 439 89 74 Várjuk kedves Vendégeinket! Üzletünkben hajápoló termékek kaphatók! ÁCS, TETÕFEDÕ, BÁDOGOS MUNKÁK KÖNYV-BÁD BT TEL: 06-70/545-7442 www.keneseteto.hu Az ön egészségének megõrzõi: Mészáros István és Gyöngyi, gerincmasszázs, csontrakás, talpmasszázs, földsugárzás mérés, kvantum energia kezelés. Balatonkenese, Tiker u. 3. Bejelentkezés: 06 70 938 63 93 email: meszima@pr.hu