A mag kialakulása Lycopodiophyta 2 független megjelenés Miadesmia Lepidocarpon és nem is a legfontosabb!
Evolúciós trendek a mag kialakulásában 1. Izospória Anizospória/Homoiospória Heterospória 2. Heterospória: hím és női spórák egy sporangiumon belül sp. külön sporangiumban 3. Alaki-méretbeli differenciálódás: hím: mikrospórák kicsinyek, női: makrospórák v. megaspórák 4. Számbeli differenciálódás: sok mikro-, egyre kevesebb makro- (mega-) spóra (4 1 db)
5. Spórák kiszóródása: Mind kiszóródik A megaspórák a sporangiumban maradnak 6. A gametofiton a spórán kívül fejlődik (exospória) A gametofiton a spórán belül (endospória) 7. Spórák felnyílása: Mind felnyíló makrospóra nem nyílik fel 8. Sporangium védettsége: csupasz integumentum védi 9. Ivarsejtek útja: szabad vizes közeg mikropile (csírakapu) Ez utóbbi feltételezi a pollentömlő-szerű képletek kialakulását. A nucellus csúcsa alkalmassá válik a pollen befogadására.
Magkezdemény: A megasporangium zárt, burok védi, benne kialakul a megagametofiton. Mag: Érett magkezdemény, azaz kifejlődik benne a csíra (embrió).
Egy lehetséges kialakulás (telómákból) Fosszilis bizonyíték is van
Az elágazásrendszer evolúciója: a. Villás elágazás - a korpafűféléknél megmarad. b. Monopodiális elágazás: a soksporangiumos növények nagyobbik kládján (Euphyllophyta) alakul ki ahol a valódi levél többször is megjelenik.
Glaucophyta Cyanidiales Rhodellophyceae etc. Bangiales Florideophycidae Chlorophyta Mesostigma etc. Charophyceae Zygnematophyceae Coleochaetophyceae Marchantiophyta Bryophyta Anthocerotophyta Lycopodiophyta Equisetophyta Psilotaceae Ophioglossales Marattiales Leptosporangiatae Cycadophyta Ginkgo Coniferae ANITA etc. Magnoliidae Monocotyledoneae Eudicotyledoneae bryophytes pteridophytes Gymnosperms Angio- sperms Fruit Clade: Angiospermae Seed Clade: Spermatophyta Vascular system - Clade: Tracheophyta algae Embryo - Clade: Embryophyta Chloroplast - Clade: Viridiplantae Plastids - Clade: Archaeplastida
E u p h y l l o p h y t a
Euphyllophyta valódi levelűek (makrofillumos növények) c Psilophyton Calamophyton Pseudosporochnus Cladoxylon Ibyka Pseudobornia Sphenophyllum Archaeocalamites Calamitales Equisetum Psilotaceae Ophioglossales Stauropteris Rhacophyton Zygopteris Marattiales Ankyropteris Leptosporangiatae Pan-Spermatophyta Pan-Monilophyta Monilophyta Equisetophyta Pan-Filicophyta
Levéltelen elődök Főág, kettő (v. több) oldalág, sok egyéb elágazáskombináció Sporangiumfürtök.
Psilophyton dawsonii P. forbesi a b mesarch protostele - a protoxylem kifelé és befelé is fejlődik devon időszak
Cladoxylon a c Pseudosporochnus e Wattieza Gyöngysor, nyaklánc lat. monile b szifonosztéle d Eospermatopteris Calamophyton devon
Pseudosporochnus erdő (pl. Gilboa, NY) http://blueprintsforliving.com/fossil-forests/
Equisetophyta zsurlók (~15) Ibyka még szórt oldalágak devon sporangiumok Pseudobornia örvös elágazás kezdetei, 20 m Archaeocalamites - 3-4 m
A makrofillum evolúciója 1. Éklevelű őszsurlók - Sphenophyllum devon vége - karbon - perm Térkitöltés folyamata
Calamites (karbon) 30 m
Magvasság : Calamocarpon megasporangium a gametofitonnal vált le
Zsurlók (Equisetum) Monopodiális hajtás, örvös elágazás, rizóma, internódiumok, sporangiumtartók, eusporangium (l. később!!) Főleg nedves területeken élnek. Szár 1. haptera
Izo - homoiospória? Egyes női példányok kétivarúak lesznek, ha elmarad a megtermékenyítés. Sokostoros spermasejtek szalagszerű, zöld gf. 1-2 cm.
Zsurlók szára 2. Az internódiumok megnyúlásával a parenchyma és a xylem felszakadozik. Bélüreg karinális járatok vallekuláris (barázda alatti) járatok kova
1. Külön meddő és spóratermő hajtás Equisetum arvense Növekedési típusok
2. A spóratermő hajtás megzöldül és elágazik (alakváltozás) E. sylvaticum
3. A hajtás mindig zöld, csúcsán megjelennek a sztrobiluszok E. palustre
Equisetum myriochaetum (< 730 cm) Közép- és Dél-Amerika
Chad E. Husby 2007 Equisetum giganteum - Chile-Mexico 3 cm x 500 cm
A zsurlók rokonsága a molekuláris elemzések alapján plasztisz str. + rbcl I.
A zsurlók rokonsága a molekuláris elemzések alapján plasztisz str. + rbcl II.