OLAJOS Péter képviselő Magyar Delegáció EPP-ED/MDF Európai Parlament Az EU szén-dioxid-kibocsátási rendszer újraszabályozásának gyakorlati jelentősége: ETS, az ES és a karbon vagyon Budapest, 2008. október 29. Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága
Globális alapproblémák Túlnépesedés 6,5 6,5 Mrd 10 Mrd (2100 körül) Instabil államok Csökkenő biodiverzitás Éghajlatváltozás page 2
A klímaváltozás mint globális alapprobléma A jelenlegi klímaváltozás emberi tevékenység (anthropogenic effects) eredménye Pusztuló (eső)erdők a XX. sz. elején még 5Mrd Ha, a XXI. sz. elején már csak 4 Mrd Ha Fosszilis energiahordozók égetése Növekvő urbanizáció, növekvő ökológiai lábnyom Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése (350 ppm) Globális felmelegedés, olvadó gleccserek (Északi sark, Grönland, Antarktisz), emelkedő világtengerszint, 2100-ig legalább 1 méter! page 3
Nemzetközi egyezmények A UNFCCC Kiotói jegyzőkönyve 1997-től az USA kivételével az összes ország átlag 5,2%-os CO2 kibocsátás csökkentést vállalt (2008-2012) A G8-ak határozata (2008 Japán): Jön: 2050-re 50%-os CO2 kibocsátás csökkentés UNFCCC Poznan (2008 december) Koppenhága (2009 december) page 4
Uniós célkitűzések A brüsszeli ET csúcs (2007 március) vállalásai 2020-ig: CO2 kibocsátás 20-30%-os csökkentése (1990-hez képest) megújuló energia (RES) arányának 20%-ra növelése 20%-os hatékonyságjavulás a felhasználásban bioüzemanyagok bekeverési arányának 10%-ra növelése 2008 Uniós klímacsomag: ETS, ES, CCS, RES page 5
Félúton: az első 15 év uniós CO2 csökkentése (1990-2005) spontán cselekvés időszaka -20% EU 27 teljes CO2 kibocsátása (EEA adat)
A következő 15 év uniós CO2 csökkentése 2005-2020 kereskedve csökkentés időszaka Csökkenő kvóta mennyiség -21% v. -38% Szigorú büntetés 100 /Ton Összköltség: 70 Mrd (EU 2009 ktsv. 57%, Mo. 69%) ETS + Repülés -463.961 (Kt CO2) 63% 37% ES (Effort Sharing) -269.049 (Kt CO2) Csökkenő kvótamennyiség -9% v. -16% CO2 csökkentési terv 2005-2020 a Bizottság javaslata szerint
Az EU kettős kibocsátási rendszere (2005) Háztartások Közlekedés Mezőgazdaság Hulladékipar 12.000 nagy CO2 kibocsátó* Energiatermelés Fémfeldolgozás Ásványipar Cementipar Papíripar, stb. KKV-k Építőipar Szolgáltatások ES 55% * Nagy kibocsátásnak minősül a 10.000 tonna/év feletti CO2 kibocsátás ETS 45% Összesen: 5.298.013 Kt CO2 page 8
ETS az EU szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere page 9
Az ETS jelentősége Az első nemzetközi fix összkvótás CO2-kibocsátás-kereskedelmi rendszer A tagországok (EU-27) számára kötelező Térítésmentes kvóta kiosztás az első időszakra (2005-2007) A 2. kereskedési időszak (2008-2012) a 3. kereskedési időszak (2013-2020) 1 EUA* = 1 tonna CO2 kibocsátási egység A többlet kvóták értékesíthetők, a kvóta túllépés azonban büntetéssel jár (40 Euró/t) CDM-ek mennyisége * European Union Allowance page 10
Magyarország kapcsolódása az ETS-hez Jogalap: 2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről Több mint 200 magyar cég került az ETS rendszerbe (közel 24 M t kvótával) A kibocsátási egység forgalomképes vagyoni értékű jogként került elismerésre page 11
Az ETS rendszer 2008 évi reformja* Az ETS bővítése új szektorok (légi közlekedés 2011, hajózás 2012), két további ÜVH gázfajta, N2O, perfluor-szénhidrogének (PFC) bevonása Egységes uniós piac a nemzeti kiosztási tervek megszüntetésével Egyetlen uniós kibocsátási határérték a 27 nemzeti helyett * COM(2008)016 EU irányelv a 2003/87/ EK irányelv módosításáról page 12
Az ETS rendszer 2008 évi reformja* A kibocsátási egységek teljes piaci értékesítése (árverések) A szén-dioxidszivárgás (carbon leakage) csökkentése Büntetés 40 /T-ról 100 /T-ra ETS hatály felemelése 10eT-ról 25eT-ra * COM(2008)016 EU irányelv a 2003/87/ EK irányelv módosításáról page 13
A hatály 10 et-ról 25 et-ra emelése AM 718 Olajos, később Compr. 1., 23. Jelen módosítás az eddigi 152 ETS-be tartozó hazai kibocsátó 1/3-át érinti! 49 cég kikerül az ETS hatálya alól és bekerülnek az ES-be! Éves kibocsátási kategória (T CO2) Ipari üzemegység 10e T alatt 70 Együttes kibocsátás (T CO2) 403.123 10e és 25e T között 49 799.429* 25e T felett 103 * Ez a teljes kibocsátás mindösszesen 5,26% 22.829.202 page 14
Érintett magyar cégek 1. Agroferm Fermentációs Rt. 2. Alfa-Nova Kft. 3. Borsodi SörgyárZrt. 4. Budapest Airport ZRt. 5. Callis-R Energetikai Rt. 6. Dreher Sörgyárak ZRt. 7. Dunacell Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. 8. Dunaferr Energiaszolgáltató Kft. 9. E.ON. Földgáz Storage Zrt. 10. Egyesült Vegyiművek ZRt. 11. Electrolux Lehel Kft. 12. Falco Forgácslapgyártó ZRt. 13. Fővárosi Szent János Kórház és Rendelőintézet 14. GE Hungary Ipari és Kereskedelmi ZRt. 15. Hartmann-Bábolna Packaging Kft. 16. HMNE Kft. 17. Kaposvári Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. 18. Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 19. Kronospan-Mofa Hungary Farostlemezgyártó Kft. 20. Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 4db üzem 21. Magyar Suzuki Rt. 22. Mályi Tégla Kft. 23. MOL Földgázszállító ZRt. 2db üzem 24. Nestlé Hungária Kft. 25. Nitrogénművek ZRt. 26. Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. 27. Pápateszéri Téglaipari Kft. 28. PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt. 29. RÁBA Futómű Gyártó és Kereskedelmi Kft. 30. R-Glass Hungary Kft. 31. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 32. Rockwool Hungary Kft. 2db üzem 33. Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2db üzem 34. Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft. 35. Tondach Magyarország Rt. 2db üzem 36. Várpalotai Közüzemi Kft. 37. Videoton Holding Rt. 38. VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. 39. Wienerberger Téglaipari Rt. 3db üzem 40. ZALAKERÁMIA ZRt. page 15
ETS: magyar javaslatok Az 1990 mint bázisév megtartása Az 1990 óta eltelt 18 év kibocsátás-csökkentési eredmények elismerése ETS és ES együttes kezelése A versenyképességet csökkentő szabályzók elutasítása page 16
Effort Sharing tagországok közötti tehermegosztás page 17
Az Effort Sharing jelentősége Magyarország számára ES 65% 2005 ETS 35% ES 72% 2020 (-20%) ETS 28% 2020 (-30%) Σ: 80.882 Kt Σ: 80.388 Kt Σ: 71.085 Kt ES 75% ETS 25% page 18
A Bizottsági (EC) javaslat elfogadott elemei Kiinduló (bázis) év 2005, (például az 1990 helyett); A nemzeti kvóták mennyisége 2013-2020 között lineárisan növekvő/csökkenő mértékben változnak; Magyarország (csökkentés helyett) 10%-os bővülést kapna page 19
ES rendszer átalakítása Bizottsági javaslat 1. Hiányzó ösztönző rendszer: a tagországok átadják fölös kvótáikat egymásnak (transfer) EU Parlamenti javaslat Kereskedés (2013-2020) az EU ITL, CITL*-on keresztül, bevételek egy Nemzeti Alapba 2. Kvóták GDP/fő alapján 3. CDM 8 x 3%, azaz 24% 4. Nincs büntetés 5. LULUCF nincs benne * (Community) Independent Transaction Log Kvóták teljesítmény alapján CDM 8% összesen Van büntetés 100 /T +1,3 indikátor Közösségi Alapba LULUCF bevonása page 20
Bizottsági javaslat 6. Csökkentési cél: - 20% 7. Nincsenek hosszú távú célok 8. Éves céltól eltérés: 2% EU Parlamenti javaslat Csökkentési cél: - 30% 2035-re 50%, 2050-re 60-80% Éves céltól eltérés: 1% 9. Tengeri közlekedés nincs benne egyik rendszerben sem 10. Nem írt elő programkészítési kötelezettséget 11. Jelképes jelentési rendszer 2012-től az ES-be kerül, ha addig nem vonják az ETS-be Akcióterv az energiafogyasztás csökkentésére Szigorú rendszer minden év Augusztus 31-ig kell jelenteni page 21
Mennyi kvótánk lehet? Kibocsátás és értékesíthető kvótafelesleg 2013-2020 között az ES rendszerben (2005-ös referenciaév esetén) 2005. év 52.750 Kt kt CO2 60,00 55,00 50,00 45,00 40,00 35,00 4,75 5,28 3,69 4,22 2,10 2,60 3,10 1,58 0,00 0,53 1,05 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 év kibocsátás (kt CO2) kvótafelesleg (kt CO2) page 22 +10%
Ha nő gazdaságunk 2020-ig, növekszik-e energia felhasználásunk, és vele együtt CO2 kibocsátásunk? page 23
Member state GDP growth rate (2006) GHG emissions change (2005-2006) Member state GDP growth rate (2006) GHG emissions change (2005-2006) % % % % Latvia 12,2 4,4 Denmark 3,9 10,9 Estonia 11,2-2,3 Spain 3,9-1,7 Slovakia 8,5 0,9 Hungary 3,9-2 Romania 7,9 3,1 Austria 3,4-2,3 Lithuania 7,7 2,4 Malta 3,4-0,3 Czech R. 6,8 1,7 EU-27 3,1-0,3 Bulgaria 6,3 1,2 Netherlands 3-2 Poland 6,2 3,7 Germany 2,9 0 Luxemburg 6,1 0,2 United K. 2,9-0,5 Ireland 5,7-0,8 EU-15 2,9-0,8 Slovenia 5,7 0,6 Belgium 2,8-3,8 Finland 4,9 16,3 France 2,2-2,5 Greece 4,2-0,5 Italy 1,8-1,7 Sweden 4,1-1,7 Portugal 1,3-4,8 Cyprus 4 1,6 page 24 16 tagállamban növekvő GDP mellett is csökkent a CO2 kibocsátás
Mit jelent mindez a magyar gazdaság számára (2013-2020) 1990 évi alapon: cc. 120 millió EUA = 930 Mrd Ft* 2005 évi alapon: 27,32 millió EUA = 212 Mrd Ft* Nemzeti Karbon Alap + Új NFT 2013 után - Uniós támogatások + Hazai energetikai támogatások (NEP) + Európai Emissziós Alap (büntetések) felhasználása + Uniós tagországok Green Investment Scheme beruházásai mindösszesen 250 Mrd - 1000 Mrd Ft zöld fejlesztési volumen 2013 és 2020 között * 250 Ft/ és 26 / EUA áron számítva page 25
A magyar gazdaság CO2 kereskedés bevétele 2008-ig A magyar cégek 2005-2007 között 13 mió. feles kvótával rendelkeztek, amelyek eladásából mintegy 50-100 mió. euró, azaz 12,5-25 Mrd Ft bevételre* tettek szert. Ugyanakkor a Magyar Állam is lefölözte a felesleget, hiszen a PM/KvVM három aukción közel 4,4 millió EUA-t** értékesített: 2006.12.11 1,197 mió. eladott EUA; 8,9 mió. euró - 2,225 Mrd Ft 2007.03. 26 1,177 mió. eladott EUA; 1,04 mió. euró - 260 mió. Ft 2008.09. 2 mió. eladott EUA Belgiumnak? euró -? Ft * Vertis Zrt. Becslése ** EUA - Europe an Union Allowances uniós szén-dioxid kibocsátási kvótát tartalmazó ETS kereskedelmi egység page 26
Karbon vagyon page 27
Karbon vagyon létrejötte A klímacsomag 2008 év végi elfogadásával létrejön Magyarország kvóta-/karbon vagyona! A vagyon értéke: 212-930 Mrd Ft Tulajdonos/felelős: a Magyar Állam - továbbadhatja (privatizálja) a kvótavagyont: cégeknek, önkormányzatoknak - megtartja és működteti és gyarapíthatja!!! page 28
Karbon vagyon gyarapításának gyakorlati lehetőségei 1. Lakossági és kkv szektor Cél: gázfűtés csökkentése a) Energiatakarékos és energia-hatékony tüzeléstechnikai berendezések, radiátorok beszerzése b) Gáz ártámogatás beszüntetése, majd radikális csökkentése (83 Mrd. ) c) Lakásszigetelés, nyílászáró csere, alternatív (megújuló) fűtési-hűtési rendszerek támogatása d) A háztartások emissziós megtakarításait kezelő közvetítők térnyerésével átalakul(hat) az ingatlanpiac, illetve a területfejlesztés egésze page 29
Karbon vagyon gyarapításának gyakorlati lehetőségei 2. Mezőgazdaság Cél: Metán, CO2, csökkentése a) Biogáz üzemek építése a mezőgazdasági egységek mellé b) Geotermia a földgáz helyett (üvegházak) c) Bioüzemanyagok szélesebb körű felhasználásának engedélyezése d) LULUCF-2012! A Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP) végrehajtása (700 ezer Ha erdő) page 30
Karbon vagyon gyarapításának gyakorlati lehetőségei 3. Hulladékgazdálkodás Cél: Metán képződés csökkentése a) A hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése szelektív gyűjtés által b) A már meglévő hulladéklerakók becsövezése és a keletkező gázok energetikai hasznosítása c) Szennyvíz biogáz tartalmának hasznosítása page 31
Karbon vagyon gyarapításának gyakorlati lehetőségei 4. Közlekedés Cél: CO2 csökkentése a) Társas közlekedés preferálása (busz, villamos, vonat, hajó, ) b) Közlekedés szervezés (parkolók, intelligens irányítás, dugókerülés, stb.) c) Hibrid- és alternatív üzemanyagú közlekedés támogatása d) Gyalogos, kerékpáros, motoros közlekedés preferálása page 32
Karbon vagyon gyarapításának gyakorlati lehetőségei 5. Üzleti szféra, KKV-k a) ESCO cégek támogatása b) kedvezmény a társasági adóalapból az elért nyereségre c) CO2-portfóliót kezelő regionális kereskedelmi központok létrehozása kibocsátók számára d) Innovatív szolgáltatási csomagok megjelenése az értékpiacon (így az üzemeltetők CO2-kezelési stratégiájának kidolgozása) page 33
Karbon vagyon gyarapításának gyakorlati lehetőségei 6. Pénzügyi szféra a) Emisszió megtakarítások felhasználása és értékesítése pénzügyi aggregátorok révén b) CO2 kibocsátási egységek hitelfedezeti felhasználása c) CO2 kibocsátási egységek azonnali és határidős tőzsdei piacának felépítése page 34
Karbon vagyon gyarapításának gyakorlati lehetőségei 7. Innováció fejlesztés a) Új üzletágak kialakulása (pl. CO2 bázisú energiatermelés; új generációs energiacellák) b) Emisszió megtakarítások felhasználása, értékesítése pénzügyi aggregátorok révén c) Decentralizált energiahasznosítási módszerek és technológiák bővülő alkalmazása page 35
Köszönöm a figyelmet! page 36