Közönséges cickafark (Achillea millefolium)

Közönséges cickafark (Achillea millefolium) -Egyéb nevei: cickóró, (ezerlevelűfű) -Család: Asteraceae -Drog: Achilleae herba, Achilleae flos, Aetheroleum achilleae -Hatóanyag: illóolajok (azulén, cineol, kámfor, borneol, bizabolol), flavonoidok, szeszkviterpén laktonok -A gyógyszerkönyvben a rokon A. millefolium szerepel.

-Morfológia: évelő, lágyszárú növény, tarackol, levelei szórt állásúak, szárnyatlan többszörösen szeldeltek. Virágzata fehér színű, fészkes sátor. Termése lapított, bóbita nélküli kaszat. -Előfordulás: Közép- és D-Európában, K-Ázsiában, É-Afrikában elterjedt, hazánkban is gyakori előfordulású faj. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, laza talajokat kedvel. -Gyűjtés: a herbát és a virágzatokat teljes virágzáskor gyűjtik, a szárakat kézzel levágják vagy kaszálják. Érzékeny személyeknél gyűjtéskor bőrirritáció léphet föl (allergiás reakciók).

Ge Achillea millefolium közönséges cickafark 30-60(-100) cm, felálló, többnyire csak a virágzatnál elágazó szárú, gyöktörzses évelő. Levelei lándzsásak, 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek. Virágfészkei sátorozó virágzatokban nyílnak, a nyelves virágok fehérek, a csöves virágok sárgásak. Termése kissé szárnyas apró kaszat. A talaj vízellátottságára és kötöttségére nézve nem igényes, az árnyékolást alig tűri. Nedves és száraz gyepekben, útszéleken, gyomtársulásokban.

Achillea millefolium közönséges cickafark

Közönséges cickafark Achillea millefolium

-Feldolgozás: a drogot szabadban, árnyékos helyen kiterítve szárítják. Illóolajat a friss növényből párolnak le. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, a bőr és nyálkahártya gyulladásaiban, továbbá görcsoldó és antiszeptikus hatású. -Felhasználás: teáját gyomorfekélyben, bélhurutban, étvágyjavítóként használják. Főzetét csecsemők fürösztésére, ekcémák kezelésére, sebgyógyításra, hüvelymosásra alkalmazzák. Öblögetőszerként szájnyálkahártya- gyulladás, fogínybetegség esetén hatásos. Illóolajából azulénes bőrápoló kenőcsöket készítenek.

Levelét, salátának, főzeléknek vagy nyersen túró, vaj fűszerezésére használjuk. Az idős levelek íze kesernyés lehet. A friss növény érintése arra érzékenyeknél viszkető bőrkiütést okozhat! A virágokkal likőrt és gyümölcslevet ízesíthetünk. Teáját gyomorfekélyben, bélhurutban, étvágyjavítóként használják. Illóolajából bőrápoló kenőcsöket készítenek.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Védett! -Egyéb nevei: kaporrózsa, sárga hunyor, sárga kökörcsin, tyúkszemvirág, (táragy) -Család: Ranunculaceae -Drog: Adonis vernalis herba -Hatóanyag: szívglikozidokat (adonitoxin, cimarin, acetiladonitoxin), flavonoidokat, szaponinokat, kumarint, cukoralkoholt, gyantát, zsírt, fitoszterint, kolint tartalmaz

-Morfológia: évelő növényfaj, szára kopasz, sűrűn leveles. A levelek keskeny levélsallangokkal osztottak, végálló virágai egyenként állnak a hajtások csúcsán. A terméscsoport éréskor sok aszmagra hullik szét. -Előfordulás: Közép- és Dél- Európában, de Ny-Szibériában is megtalálható; hazánkban az Ékh-ben és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: sztyepplejtőkön, lösz-homokgyepekben, meszes, laza talajon él. -Gyűjtés: ahol nem védett, ott a föld feletti virágzó hajtásait gyűjtik.

He Tavaszi hérics Adonis vernalis 10-30 cm, évelő (He). Levelei sallangosak, a szeletek hegyesek. Virágai 3-7 cm átmérőjűek, sok sárga szirommal. Virágzás III-V. Aszmag terméscsoportjában a részterméskék szőrösek, horgasak, termésérés V-VI. Fényigényes, szárazságtűrő, meszes alapkőzeten élő faj. Száraz gyepek, néha száraz lomberdők (főleg bokorerdők) tisztásain. Védett!

Tavaszi hérics Adonis vernalis

-Feldolgozás: árnyékban vagy műszárítón szárítsuk; száraz, szellős helyen, napfénytől védve tároljuk. -Farmakológiai hatás: erős hatású, szívre ható szer (kardiotonikum), vizelethajtó és nyugtató hatású. -Felhasználás: szívglikozid-tartalma miatt fokozza a szív működését, közepes, gyenge erősségű gyógyszereknél szívműködési zavarok esetén adagolják. Felhasználása korlátozott. Orvosi utasításra a gyűszűvirágból előállított készítmények közötti szünetben rendelhetik. Háziszerként nem használható!

Hatóanyag: szívre ható glikozidok: cimarin, adonitoxin, szaponinok Hatásuk erős, gyors, de a felszívódás bizonytalan Hatóanyagai a szívműködést kis adagban javítják, nagyobb adagban szívritmuszavart és szívbénulást okoznak Gyógynövényként csak orvosi ajánlatra és ellenőrzés mellett alkalmazható Szaponinjai a bőrön helyi gyulladást idéznek elő (ez fokozza az immunitást)

Mérgezési tünetek Kezdetben emésztőrendszeri zavarok, heves hányás, hasmenés Majd vesegyulladás, fájdalmas vizelés, májkárosodás, lázas állapot Súlyos mérgezésben szívritmuszavar, nehézlégzés, görcsök, tág pupillák, izgatottság A halál oka szívelégtelenség

A 2012-es Év Vadvirágára a tavaszi hérics (Adonis vernalis) (382 szavazattal).

Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) -Egyéb nevei: apróbojtorján, párlófű -Család: Rosaceae -Drog: Agrimoniae herba -Hatóanyag: cserzőanyag, kvercitrin flavonglikozid, keserűanyag, kovasav, citrom-, alma- és borkősav, nikotinsavamid, antocianinok, illóolaj

-Morfológia: évelő, lágyszárú növény, áttelelő szerve a rövid gyöktörzs. Szárlevelei szórtan állnak, félbeszárnyaltak. Virágai végálló füzért alkotnak. Áltermése a vacokba zárt egyetlen (ritkán kettő) aszmag. -Előfordulás: Európában az északi területeket kivéve gyakori. -Környezeti igény: talajközömbös, a sovány talajokon is megél. -Gyűjtés: hajtásának felső, legfeljebb 50 cm hosszú, leveles, virágos, részben bimbós és álterméses részeit kell gyűjteni.

Közönséges párlófű (apróbojtorján) Agrimonia eupatoria 40-120 cm magas, szőrös évelő (He). A levelek félbeszárnyaltak, 5-9 nagyobb levélkéjűek, 10-15 cm hosszúak. A virágok akár 20 cm-es füzérben nyílnak, 6-12 mm átmérőjűek, sárgák. Áltermése a vacokkal összenőve kehelyszerű, peremén horgas tüskék állnak. Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. Fényigényes, szárazságtűrő, bolygatástűrő. Erdőszéleken, cserjésekben, felhagyott legelőkön az ország egészén gyakori.

Közönséges párlófű (apróbojtorján) Agrimonia eupatoria

-Feldolgozás: a hajtásokat szellős, árnyékos helyen, vékony rétegben kell szárítani. -Farmakológiai hatás: összehúzó, gyulladásgátló, emésztésre ható, vizelethajtó hatású. Epehajtó és antibiotikus hatása is igazolt. -Felhasználás: vizes kivonata gyomor- és bélrendszer gyulladásos megbetegedéseinél, vastagbélhurut és aranyér esetén alkalmazható. Külsőleg használva száj- és toroköblögetők, hajszeszek és samponok alapanyaga.

Közönséges tarackbúza (Agropyron repens) -Egyéb nevei: tarack, tarackbúza -Család: Poaceae -Drog: Graminis rhizoma -Hatóanyag: gyöktörzse tricin nevű polifruktozánt, nyálkát, kevés illóolajat, kovasavat tartalmaz.

-Morfológia: évelő növény, több méter hosszúra növekvő, elágazó földbeni hajtással. Levelei szálasak, érdesek. A kalász tengelyén egyesével és váltakozva ülnek a kalászkák, bennük a virágok, melyekben a pelyvák és toklászok hegyesek. -Előfordulás: cirkumpoláris flóraelem, hazánkban gyakran tömeges. -Környezeti igény: mérsékelten száraz termőhelyet kedvel -Gyűjtés: tarackjait gyűjtik, amelyeket meg kell tisztítani, alleveleket, hajtáseredetű gyökereket eltávolítani.

Közönséges tarackbúza Agropyron repens 20-100 cm magas, tarackos, telepeket alkotó évelő fűféle (Ge). Levelei élénk- vagy szürkészöldek, kopaszak, érdesek, mereven elállók, fülecskéje van. Virágzata kalász, a füzérkék a virágzati tengelyen váltakozva, magánosan állnak, oldalról összenyomottak, a füzérke síkja a kalász síkjára merőleges. Termése a belső toklásszal összenőtt, keskeny, lapított szem. Fényigényes; szárazságtűrő, a termőhely zavarását jól viselő gyom jellegű növény. Száraz gyepek, gyomtársulások

-Feldolgozás: napon vagy árnyékban egyaránt szárítható. -Farmakológiai hatás: vizelethajtó -Felhasználás: főként vizelethajtó teakeverékek alkotórésze, de légcsőhurut és reuma esetén is használják.

Palástfű fajok (Alchemilla spp.) Védett! -Egyéb nevei: boldogasszony palástja, zsanika -Család: Rosaceae -Drog: Alchemillae herba -Hatóanyag: cserzőanyag, proantocianidin, flavonoid Hazánkban több hasonló faj van, mindegyik védett. A fajokat a drog minősítésekor sem kell elkülöníteni.

-Morfológia: évelő, gyöktörzzsel rendelkező faj, levele kerek vagy vese alakú, ujjasan karéjos; apró virágai zöldessárgák, többé-kevésbé elágazóak. Termése aszmag. -Előfordulás: európai flóraelem, hazánkban a Zemplénben, a Bükkben, a Kőszegi-hegységben és a Sopronihegységben található meg. Hegyi réteken, szőrfűgyepekben, legelőkön. -Környezeti igény: hűvös klímát kedvel; üde, mérsékelten nedves, nyílt területeket. -Gyűjtés: a föld feletti részeket virágzás elején gyűjtik, a virágzatok nem feltétlenül szükségesek a droghoz.

-Feldolgozás: ahol gyűjthető, ott az alacsonyabb fekvésű települések padlásain szárítják. -Farmakológiai hatás: helyi vérzéscsillapító, összehúzó, méhizomzat erősítő, fokozza az erek falának rugalmasságát, ellenálló képességét. Gátolja a kórokozó bélbaktériumok fejlődését. -Felhasználás: hasmenés esetén főzetét fogyasztják, a drogban kifejezett napi adag van megszabva (gyermek 5 g, felnőtt 10 g). A tapasztalati gyógyászatban női vérzésekben használják, a fájdalmas menstruáció megelőzésére szeszes kivonatát rendelik. Sebek kezelésre is használják.

Medvehagyma (Allium ursinum) -Egyéb nevei: medvehagyma -Család: Liliaceae -Drog: Allii ursini herba -Hatóanyag: fő hatóanyaga a kéntartalmú alliin. Emellett tartalmaz illóolajat, flavonoidglikozidot, C-vitamint, prosztaglandin A,B,F.

-Morfológia: évelő növény, hosszúkás, tojásdad alakú hagymájával telel át. Növényenként két kopasz, fényes felületű tőlevél fejlődik. Ernyős virágzata zöldes vagy sárgásfehér színű. Termése toktermés, fekete maggal. -Előfordulás: üde talajú bükkösök, gyertyános tölgyesek jellemző típusalkotó növénye, főként a Dunántúlon található tömeges állományokban. -Környezeti igény: árnyéktűrő, nedves, humuszos, tápanyagban gazdag termőhelyeket kedvel. -Gyűjtés: a föld feletti virágzó leveles hajtásait virágzás elején sarlóval gyűjtik.

Ge Medvehagyma Allium ursinum 20-35 cm, keskeny, megnyúlt hagymájú évelő (Ge). Levelei hosszú nyelűek, szélestojásdadok, hegyesek, 15-20 cm hosszúak. Virágai hosszú tőkocsányú ernyőben nyílnak, fehér leplűek. Termése 3 rekeszű tok. Árnyéktűrő; üde, humuszos, jól szellőzött erdőtalajokon. Üde lomberdők, keményfás és patakmenti ligeterdők, szinte csak a Dunántúlon.

Medvehagyma Allium ursinum

-Feldolgozás: vékony rétegben kiterítve árnyékos, szellős helyen szárítják; minden más drogtól elkülönítve kell tárolni. -Farmakológiai hatás: (hasonlít a fokhagymáéhoz) a koleszterolbioszintézist csökkenti, antibiotikus hatású. -Felhasználás: magas vérnyomás, érelmeszesedés ellen, a népi gyógyászatban hasmenés, bélhurut és emésztési zavarok esetén alkalmazzák. Frissen, fűszerként is fogyasztható, levesek, saláták ízesítésére. Túladagolása izgatja a gyomrot!

Orvosi ziliz (Althaea officinalis) -Egyéb nevei: fehérmályva -Család: Malvaceae -Drog: Althaeae radix, Althaeae folium -Hatóanyag: a gyökérben: nyálka típusú poliszacharid, keményítő, flavonoid glikozid, tannin, zsírolaj A levélben és virágban: nyálka, illóolaj.

-Morfológia: évelő növény, levelei karéjosak, bársonyosan szőrösek, szórt állásúak; a virágok színe fehér vagy halvány rózsaszínű. Termése 15-20 korong alakú résztermésből áll. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban nedves, mocsaras árokpartokon, szikeseken is megtalálható. -Környezeti igény: melegigényes, vízigényes, tápanyagigényes -Gyűjtés: a gyökereket kora tavasszal vagy késő ősszel, a leveleket virágzás előtt vagy a virágzás kezdetén gyűjtik.

-Feldolgozás: a gyökereket kiássák, hámozzák, szárítják és aprítják. A leveleket kiterítve szárítják. -Farmakológiai hatás: légúti vagy gyomor-, bélhurutok esetén nyálkahártya-gyulladásra bevonószer. Hurutoldó, köhögéscsillapító. -Felhasználás: a gyökérdrogot teaként, teakeverékként, vizes kivonat formában, szirupként köhögés, léghurut, rekedtség, ill. ritkábban gyomorégés ellen. A levéldrog forrázatát a fenti célokra, s öblögetőszerként alkalmazzák. Régebben borogatószerek és szemgyulladás ellen használták.

Zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) -Egyéb nevei: illatos turbolya, (turbuja, olasz saláta, édes petrezselyem) -Család: Apiaceae -Drog: Cerefolii herba, Cerefolii fructus -Hatóanyag: illóolaj (metilkavikol), flavon-glikozid, keserűanyagok, ásványi anyagok (Fe, Mg), vitaminok (A, C)

-Morfológia: egyéves, lágyszárú növény, levelei többszörösen szárnyasan összetettek, vékonyak, ánizsra emlékeztető illatúak. Virágzata összetett ernyő, termése erősen ánizsos illatú, két részre hasadó ikerkaszat. -Előfordulás: vadon termő alakja (var. trichosperma) DK-Európában, Elő-és Közép-Ázsiában őshonos, a var. cerefolium régi termesztett kultúrnövény, amely könnyen kivadul. -Környezeti igény: fényigényes, mezofil, tápanyagigényes, bolygatástűrő

Zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) 20-50 cm, elágazó, törékeny szárú egyéves A szár sima, hengeres, levelei háromszorosan szárnyaltak, háromszög alakúak, a harmadrendű szárnyacskák fogazottak, karéjosak vagy szeldeltek, világoszöldek Virágzata összetett ernyő, a gallérlevelek hiányoznak, a gallérkalevelek megvannak, visszahajlók. Szirmai fehérek Termése ikerkaszat, sima, fénylő felszínű Fényigényes; üde, tápanyagokban és nitrogénben gazdag talajokon, bolygatástűrő faj Akácosokban, gyomtársulásokban Apiaceae

Zamatos turbolya Anthriscus cerefolium Erdei turbolya Anthriscus sylvestris

-Feldolgozás: fűszerként, vágás után azonnal műszárítóban kell szárítani, herbaként vékony rétegben kiterítve természetesen szárítsuk. -Farmakológiai hatás: természetes antioxidáns, magas flavonoid és C-vitamin tartalma miatt a kóros elváltozásokat megelőzi, javítja a keringést. -Felhasználás: elsősorban frissen, fűszerként levesek, szószok, saláták ízesítésére használják. Teája vese-, hólyag- és emésztőszervi megbetegedések ellen alkalmazzák.

Közönséges bojtorján (Arctium lappa) -Egyéb nevei: nagy bojtorján (buzogáncs, bogáncs, ragadáncs) -Család: Asteraceae -Drog: Bardanae radix -Hatóanyag: inulin, nyálka, illóolaj, poli- és kéntartalmú acetilének (arktinin, arktinol), polifenolok, lignaloidok (arkciin), szterinek.

-Morfológia: kétéves faj, levelei első évben tőrózsában állnak, a lemez tojásdad, szíves vállú, a csúcs hegyes, a fonák szürkén molyhos, gyapjas. A fészekvirágzat fészekpikkelyei horogszerűen hátrahajlók, a virágok bíborlilák, csövesek. Termése ovális kaszat. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban tipikusan gyomtársulást alkotó faj. -Környezeti igény: szemetes, ruderális, nitrogénben gazdag talajon díszlik. -Gyűjtés: csak az egyéves gyökerek gyűjthetők ősszel vagy tavasszal.

Arctium lappa közönséges bojtorján HT 1-2 m (3) magas, vastag karógyökerű, dúsan elágazó, bordázott szárú nyeles, szíves, nagy (levéllemez: 50 cm, levélnyél: 30 cm), a fonák molyhos július-szeptember, fészkes sátor, piros párta, kopasz, horgas fészekpikkelyek, a fészek 20-25 mm hosszú kaszat, a bóbita lehulló talajművelést nem bírja utak mente, parlagok, kertek, szemétdombok főzeléknövény (gyökér, hajtás) vértisztító, vizelethajtó, izzasztó

Arctium lappa közönséges bojtorján HT

-Feldolgozás: a gyökereket megtisztítjuk, ha kell megmossuk, aprítjuk. Lehetőleg szétterítve, napon szárítsuk. -Farmakológiai hatás: külsőleg fejbőr regeneráló hatása igazolt. -Felhasználás: Külsőleg ekcémás bőrfelületek kezelésére, a fejbőr korpásodásának meggátolására, hajápolók alkotórészeként (hajhullás csökkentésére) használják olajos vagy szeszes kivonatok formájában. A népi gyógyászatban anyagcsere javító, máj-, epebetegek kezelésére szánt teakeverékekben, reuma és húgykő elleni használják.

Fehér üröm (Artemisia absinthium) -Egyéb nevei: abszintüröm -Család: Asteraceae -Drog: Absinthii folium, Absinthii herba, Aetheroleum absinthii, Absinthii herba cum caule (teljes föld feletti hajtás) -Hatóanyag: keserűanyag (szeszkviterpén lakton), abszintin, illóolaj, cseranyag, C- és B-vitamin, borostyánkősav

-Morfológia: évelő, dudvaszárú növény, szára tövénél fásodó. Tőlevelei levélrózsát alkotnak, szárlevelei kisebbek, szeldeltek, szürkésfehéren molyhosak. Virágzata dús, füzéres, leveles fészkes buga. Virágai sárgák. Termése kaszat. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban is honos. -Környezeti igény: fényigényes, melegkedvelő, szárazságtűrő. -Gyűjtés: a levéldroghoz a tő- és szárleveleket is gyűjtik, a herbához a teljes virágzásban lévő növény legfeljebb 50 cm-es hajtásvégét gyűjtik.

Fehér üröm (Artemisia absinthium) 30-90 cm, dúsan ágas, felálló szárú évelő Levele szárnyasan karéjos vagy szeldelt, szürkésfehéren molyhos Virágfészkei bugákban állnak, csak csöves virágok találhatók bennük, melyek sárgásak Termése apró, hosszúkás kaszat Fényigényes, melegkedvelő, szárazságtűrő Száraz gyepek, parlagok, útszélek Gyógynövény: étvágyjavító Asteraceae

-Feldolgozás: árnyékos helyen, vékony rétegben kiterítve vagy műszárítóban alacsony hőmérsékleten szárítják. -Farmakológiai hatás: étvágyjavító, emésztésserkentő, fokozza a gyomornedv elválasztását, epehajtó és szélhajtó. -Felhasználás: étvágyjavító, epehajtó teakeverékek része, állatgyógyászatban bélféregűző, kiskertekben rovarűző hatású. Az ürmösborok és keserű likőrök fontos alapanyaga. Illóolaja görcsoldó és reumás fájdalmat enyhítő, azonban fejfájást, átmeneti tudatzavart, érzékcsalódást okozhat (tujon). Ezen tünetek a drogból készült tömény alkoholos kivonat hosszanti alkalmazásakor jelentkeznek.

Hatóanyag: tujon (illóolaj) Mérgezési tünetek Az ürmösborok és keserű likőrök fontos alapanyaga Illóolaja görcsoldó és reumás fájdalmat enyhítő, azonban fejfájást, átmeneti tudatzavart, érzékcsalódást okozhat A tujon alkoholban jól oldódik, vízben azonban nem Az ürmösborok csekély alkohol tartalmúak: kevés tujon oldódik ki Az abszintlikőr túlzott fogyasztása teljes testi, szellemi és lelki leépüléssel jár

Nadragulya (Atropa bella-donna) -Egyéb nevei: maszlagos nadragulya -Család: Solanaceae -Drog: Belladonnae folium, Belladonnae radix, Belladonnae semen (magjaritkán használják föl) -Hatóanyag: ornitin eredetű tropánvázas alkaloidok, atropin, hioszciamin, aszparagin, fitoszterin, chrisatropa-sav

-Morfológia: évelő, lágyszárú faj, levelei tojásdad alakúak, kihegyezettek. A virágokban a csésze tölcséres, öt fogú, a párta visszahajló karéjban végződik, szennyes ibolyaszínű. Termése lapított gömb alakú, fénylő fekete bogyó, melyet a csészelevelek ölelnek körül. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban bükkösökben, erdei vágásokban fordul elő. -Környezeti igény: viszonylagosan melegigényes, mezofil. -Gyűjtés: a levéldrogot a virágzás kezdetétől egyenként, a gyökeret ősszel, fagy előtt gyűjtik.

Maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna) 50-200 cm, elágazó szárú évelő Levele szórt, tojásdad, épszélű, 15 cm hosszú Pártája forrt, lila, a csésze termésen maradó Termése gömb alakú, fénylő fekete bogyó nitrogéndús, üde talajokon erdőszélek, vágásterületek (bükkösök, gyertyánostölgyesek) gyógynövény (pupillatágító, görcsoldó, Parkinson kór) Solanaceae

-Feldolgozás: vékonyan kiterítve, padláson, forgatással szárítsuk a drogot, elkülönítve tároljuk. -Farmakológiai hatás: a benne lévő atropin az acetilkolin hatását gátolja, pupillatágító, csökkenti a simaizom görcskészségét. -Felhasználás: pupillatágító hatása miatt szemvizsgálatoknál használják. Szaruhártya-, kötőhártya-gyulladás esetén, epehólyag és húgyhólyag görcsös állapotának megszűntetésére, Parkinson-kóros betegek gyógyítására; hányinger, hányás esetén, tüdőasztmás rohamok enyhítésére alkalmas. Szakértelem nélküli felhasználása súlyos, akár halálos mérgezést okozhat!

Hatóanyagok: a növény minden része igen erős hatású alkaloidokat tartalmaz, fő alkaloid a hioszciamin (85-95%), mely atropinná alakul át, kisebb mennyiségben szkopolamin, belladonin Atropin: LD 50 100 mg, gyerek 2 mg, Halálos adag: felnőtteknek 10-20, gyermekeknek 3-5 termés A kecskék, juhok, nyulak atropinbontó enzimmel rendelkeznek A szarvasmarhák, lovak igen érzékenyek A nadragulyát legelő állatok húsában is felhalmozódik a méreganyag

Mérgezési tünetek: Kisebb mennyiség: torok és szájszárazság, szomjúság, rekedtség, nyelési nehézség, afónia, arcpír, vörösödés, kiütések (törzs felső részén), pupilla tágulat: homályos, kettős látás, micropsia, fényérzékenység, fénykerülés, szapora pulzus, szédülés, láz Közepes mennyiség: központi idegrendszeri izgalom, pszichomotoros nyugtalanság, beszédkényszer, nevetősíró rohamok, mozgáskényszer (tolltépés), hallucináció (hangok, látomások) őrjöngési roham, homályos tudat, görcsök, magas láz. Nagy mennyiség: bénulás, kábultság, alvás, kóma, halál: légzés- és szívbénulás

Közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) -Egyéb nevei: paptarsoly, pásztorerszény, büdös szaporafű) -Család: Brassicaceae -Drog: Bursae pastoris herba -Hatóanyag: flavonoid (diozmin), biogén aminok, kolin, acetilkolin, káliumsó, cseranyag, gyanta, a magban zsírosolaj

-Morfológia: egyéves áttelelő növény, tőlevelei levélrózsát alkotnak, szárlevelei ülők, fülesek. A növény lehet kopasz vagy gyéren szőrözött. Virágai aprók, fehérek, négyszirmúak. Termése fordított háromszög vagy szív alakú becőke. -Előfordulás: eurázsiai növény, jelenleg a trópusokat kivéve az egész Földön elterjedt. -Környezeti igény: legnagyobb mennyiségben ősszel kel ki -Gyűjtés: a növény virágos, leveles szárának legfeljebb 30 cm hosszú felső része gyűjthető.

Közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) 10-50 cm, tőlevélrózsás, egyéves Tőlevelei nyelesek, szárnyasan osztottak vagy szeldeltek, a szárlevelek ülők, fogasak vagy karéjosak Virágai megnyúlt fürtvirágzatban nyílnak, aprók, fehér szirmúak Termése szív alakú becőke, termésérés Fény-, tápanyag- és nitrogénigényes, bolygatásjelző gyomnövény Gyomtársulásokban, szántókon, parlagokon az ország minden részén előfordul Brassicaceae

-Feldolgozás: vékonyan kiterítve, árnyékos helyen, padláson szárítsuk a drogot. -Farmakológiai hatás: a méhre ható szer, méhvérzések ellen bizonytalan eredményességgel hat. -Felhasználás: a drog kivonatai gyenge vérzéscsillapítók, teája gyomor- és bélvérzés, valamint erős méhvérzés csökkentésére és PMS kezelésére használják. Hatása bizonytalan. Homeopátiás szerek előállításakor is használják drogját. A férjem nem vajazta meg a kétszersültem széleit. Láttam két kutyát, akik ugyanolyan fajtájúak voltak, de az utca két oldalán sétáltak, és arra gondoltam, talán sose fognak találkozni. Hisztérikusan zokogtam.

A friss hajtásvégeket salátának, levesnek vagy főzeléknek készíthetjük el. Túró-, sajt- és tojásételekhez is kiváló. Egész évben gyűjthetjük, de tavasszal a legízletesebb. Az évszaktól függően lehet fűszeres, tormaszerűen csípős vagy keserű ízű, ezért felhasználás előtt kóstoljuk meg.

Kis ezerjófű (Centaurium erythraea) -Egyéb nevei: százforintosfű, százforintos földepe, ezerjófű, (epefű) -Család: Gentianaceae -Drog: Centaurii herba -Hatóanyag: szekoiridoid glikozidok (a keserű ízt adják), flavonoidok, oleanolsav (savanyú szaponin), nikotinsav, gencianin, alkaloid

-Morfológia: egy-vagy kétéves növény, első évben tőlevélrózsát fejleszt, szárlevelei keresztben átellenesek, hosszúkás tojásdadok, virágzata sátorozó álernyő, forrtszirmú rózsaszínű virágokkal. Termése két kopáccsal nyíló tok. -Előfordulás: Európában, valamint a Kaukázus vidékén őshonos, hazánkban bokros erdőszéleken, réteken gyakori. -Környezeti igény: mérsékelten nedvességigényes, a meszes, agyagos réti talajokat kedveli -Gyűjtés: virágzó föld feletti részét akkor gyűjtik, amikor a növény szép üdezöld, virágai pirosak.

-Feldolgozás: vékonyan kiterítve, árnyékos, szellős helyen szárítsuk a drogot. -Farmakológiai hatás: keserű, étvágygerjesztő, növeli a gyomornedv-elválasztást. -Felhasználás: magában vagy teakeverékekben étvágyjavítónak, emésztést serkentőnek és epehajtónak alkalmazzák. Fekélybetegeknek ellenjavallt! Keserű, étvágygerjesztő szeszesitalok is készíthetők belőle.