SPECIAL PROVISIONS ON THE PROPERTY FOR BUSINESS PURPOSES IN FAMILY LAW

MultiScience - XXXI. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 20-21 April 2017 ISBN 978-963-358-132-2 SPECIAL PROVISIONS ON THE PROPERTY FOR BUSINESS PURPOSES IN FAMILY LAW Dr. Barzó Tímea PhD, intézeti tszv. egyetemi docens Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi intézeti Tanszék ELŐZMÉNYEK A PTK 1 Családjogi Könyve (a továbbiakban: CSJK) a CSJT-nél 2 lényegesen részletesebben és árnyaltabban rendezi a házassági vagyonjogot, melyet a családjog alanyainak életviszonyaiban bekövetkezett változások követelnek meg. A házastársak vagyona egyrészt értékében nőtt meg jelentősen az elmúlt évtizedekben, másrészt lényegesen összetettebb lett a házastársak tulajdonában lévő vagyontárgyak köre is. A törvényes házassági vagyonjogi rendszer továbbra is a házastársi vagyonközösség, ugyanakkor a törvényes vagyonjogi rendszerben többek között a használat, kezelés, rendelkezés joga, valamint a vagyon megosztása tekintetében a CSJK különbséget tesz a házastársak mindennapi életvitelét szolgáló vagyon, és a házastársak foglalkozásának gyakorlását, üzleti életben való részvételét szolgáló (vállalkozói) vagyon (továbbiakban: üzleti vagyon) között, az utóbbiakra speciális szabályokat megállapítva. A PTK 8:1. (1) bekezdésének 3., 4. és 5. pontjai, mint értelmező rendelkezések határozzák meg az egész PTK-ra kiterjedő hatállyal a vállalkozás, a fogyasztó és a vagyontárgy fogalmát. Eszerint fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy, míg vállalkozásnak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. Vagyontárgynak pedig a törvény a dolgot, a jogot és a követelést tekinti. Mindezek alapján megállapítható, hogy a családjog különösen a házassági vagyonjog alkalmazása szempontjából foglalkozás gyakorlásához szükséges, illetve üzleti célú vagyonnak az olyan dolog, jog vagy követelés minősül, amely felett közvetlenül vagy közvetve a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró házastárs, bejegyzett élettárs vagy de facto élettárs egyéni vállalkozóként, illetve egyéni 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. 2 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (CSJT), mely hatályát vesztette 2014. március hó 15. napján. DOI: 10.26649/musci.2017.090

2 cég vagy gazdasági társaság, szövetkezet tagjaként bír a törvényben megjelölt jogosultságokkal. 3 Az egyéni és társas vállalkozói célú vagyontárgyakat mind a CSJT, mind pedig a PTK házassági vagyonjogi szabályai a közös vagyonba tartozónak tekintik. 4 Ezt a vélelmet azonban a különvagyoni jellegre hivatkozó fél megdöntheti. Az üzleti vagyonra vonatkozóan azonban a PTK családjogi vagyonjogi normái a korábbi szabályozástól eltérő módon az alábbi területeken tartalmaznak az általánostól eltérő, speciális rendelkezéseket: - Az üzleti vagyon használata és kezelése. 5 - Az üzleti vagyonnal a házastársi vagyonközösség alatti rendelkezési jog specifikumai. 6 - A közös vagyonba tartozó üzleti vagyon apportálásának korlátozása. 7 - Az üzleti vagyonnal a vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben történő rendelkezés joga. 8 - A házastársi vagyonközösségnek az életközösség alatti bírósági megszüntetése. 9 - A házastársi közös vagyonba, (élettársi) közszerzeménybe tartozó üzleti vagyon megosztása. 10 AZ ÜZLETI VAGYON HASZNÁLATA ÉS KEZELÉSE Kivételes szabályt állapít meg a CSJK a foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használatára és kezelésére. A foglalkozás gyakorlását, illetve az egyéni vállalkozás folytatását bénítaná meg ugyanis az, ha az ilyen jellegű vagyontárgyakkal kapcsolatban is használati jogot biztosítana a törvény a másik házastársnak, vagy megkívánná a hozzájárulását annak gyakorlásához. 11 A szabályozás azonban eltérő annak függvényében, hogy a házastárs magántulajdonában, illetve egyéni vállalkozásában lévő vagyontárgy használatáról van szó vagy az üzleti vagyon egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet önálló vagyonának részét képezi. 3 CSŰRI É.: Házassági vagyonjog az új PTK-ban. Kiegészítő kötet. NEGYEDIK KÖNYV: CSALÁDJOG Második rész VI. Cím (4:34. - 4.85. ) Házassági vagyonjog. Opten Informatikai Kft. Kiadó Budapest 2016. [CSŰRI 2016] 58-59.o. 4 Nem válnak személyes használatú tárggyá, és ezzel az adott házastárs különvagyonának részévé az egyes vagyontárgyak pusztán amiatt, mert azokat kizárólag az egyik házastárs használja. Hasonlóképpen nem tekinthetők személyes használati tárgynak a házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges eszközök, felszerelések sem. Például orvosi rendelő műszerei, berendezése, üzlet és műhely felszerelése. BARZÓ T.: Házassági vagyonjog. In: Csehi Zoltán (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv magyarázata. Kommentár a 2013. évi V. törvényhez. Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft., Budapest, 2014. 4. Könyv 50-51. o. 5 Ptk. 4:43. (1)-(3) bekezdés 6 Ptk. 4:46. (2) bekezdés 7 Ptk. 4:48. 8 Ptk. 4:47. (1) bekezdés a) pont 9 Ptk. 4:54. (1) bekezdés b) pont 10 Ptk. 4:61. (2)-(3) bekezdés és 4:71. (1) bekezdés 11 KŐRÖS A.: Fontolva haladás - az új Ptk. Családjogi Könyve 3. Rész: A házastársi vagyonközösség Családi Jog 2005/4. [KŐRÖS 2005] 5-6. o.

3 a) Az egyéni vállalkozás, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása az e tevékenységet folytató természetes személytől elkülönült jogalanyisággal nem rendelkezik. Így az ún. vállalkozásba bevitt vagyona a magánvagyonával esik egybe, azaz a magánvagyonának a részét képezi. A foglalkozás gyakorlásának eszköze lehet egy munkaviszonyban dolgozó orvos vérnyomásmérője, vagy saját tulajdoni orvosi műszere, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység végzésének céljára rendelt gépek, a műhely, az iroda és annak berendezései. Mindezek azonban a házastársi közös vagyon részei, azaz a házastársak magánvagyona és üzleti célú vállalkozói vagyona egybeesik. 12 Házassági vagyonjogi szempontból az egyéni vállalkozói vagyon ugyanis nem különül el az egyéni vállalkozó házastárs magánvagyonától, amitől élesen el kell választani a tagsági jogokat gyakorló házastárs vagyoni viszonyait. 13 Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő vagyontárgyak kezelésére és használatára az a házastárs jogosult, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja. Ezeket a vagyontárgyakat azonban azzal a feltétellel veszi ki a közös használat és kezelés alól a törvény, hogy a másik házastárs a vagyontárgyak tekintetében a használati és kezelési jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a másik házastárs tud a foglalkozás (vállalkozás) folytatásáról, vagy arról az - elvárható gondosság mellett - tudnia kell. b) A második esetben a vállalkozói vagyon elkülönül a házastársak magánvagyonától: a házastársi közös vagyonból fedezett vagyoni hozzájárulás az egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet önálló vagyonának részévé válik, az erre irányuló külön jogszabályok szerint. A gazdasági jogszabályok eddig sem voltak tekintettel arra, hogy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni cég tagja házasságban él-e vagy sem, és nem engedtek beleszólást a másik házastársnak az ezzel kapcsolatos döntésekbe sem. A családjog és a gazdasági jog közötti összeütközést a CSJK a gazdasági jog javára oldja fel, ugyanis, ha az egyik házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül is gyakorolhatja abban az esetben is, ha társasági hozzájárulását a társasági közös vagyonból biztosították. E jogok gyakorlásával összefüggésben a CSJK csak a házastársak belső jogviszonyában határoz meg korlátot: a házastárs az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről köteles házastársát rendszeresen tájékoztatni. Lényeges szabály azonban, hogy a házastárs önálló üzleti tevékenységével nem teheti kockára családja életfeltételeit. Ezért a törvény előírja, hogy a foglalkozás, egyéni vállalkozás folytatása, illetve a tagsági jogok gyakorlása során házastársa érdekeit 12 Az egyéni vállalkozás a tevékenységet folytató magánszemély vagyonától akkor sem különül el, ha az egyéni vállalkozást a cégbíróság egyéni cégként nyilvántartásba vette. A házassági életközösség alatt megkezdett, illetve folytatott egyéni vállalkozói tevékenység esetén tehát a tevékenységből származó jövedelem és a tevékenység folytatására szolgáló vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és követelések házastársi közös vagyonnak minősülnek. EBH2002. 658. 13 Lásd részletesen CSŰRI É.: Értékpapírok és társasági részesedések a házassági vagyonjogban. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2000., illetve CSŰRI É.: Az egyéni vállalkozó és az egyéni cég a házassági vagyonjogban. In: Család- gyermek vagyon A joggyakorlat kihívásai. (Szerk. Szeibert O.) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2012. 75-96.o.

4 megfelelően figyelembe kell vennie; az ennek elmulasztásából eredő vagyoni hátrányért a házastársával szemben - a kártérítés általános szabályai szerint - felel. 14 AZ ÜZLETI VAGYON FELETTI RENDELKEZÉS SPECIFIKUMAI A HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG ALATT A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá. A kereskedelmi ügyletek, a forgalom biztonsága és a szerződésekbe vetett bizalom továbbra is megkívánja, hogy aki egy természetes személlyel szerződést köt, ne kelljen vizsgálnia, hogy az illető személy házasságban él-e, illetve, hogy a szerződéshez a szerződő fél házastársa hozzájárult-e vagy sem. Ezért a CSJK a korábbi szabályozással egyezően - változatlan tartalommal hagyja meg a házastársi vagyonközösség ideje alatt kötött visszterhes szerződések körében a vélelmezett beleegyezés érvényesülését. A szerződéskötésben részt nem vett házastárs a hozzájárulásának a vélelmét megdöntheti, azonban ez kettős bizonyítást kíván: - nemcsak azt kell kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a házastársa által megkötött szerződéshez nem járult hozzá, - hanem azt is, hogy a hozzájárulása hiányáról a szerződést kötő harmadik személy is tudott vagy a körülményekből tudnia kellett volna. 15 A mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötött ügylet tekintetében a szerződéskötésben részt nem vett házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott. A vélelem megdöntésének tehát a mindennapi életvitelhez tartozó ügyletek körében még szigorúbbak a feltételei: csak a szerződést kötő harmadik személynél korábban kifejezett tiltakozás adhat alapot a megkötött szerződés alapján fennálló felelősség alóli mentesülésre. A CSJK új szabályként ugyanezeket a rendelkezéseket vezette be az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása, illetve vállalkozása körében kötött szerződésre, ahol a vélelem megdöntésének feltételét szintén az nehezíti, hogy a másik házastárs hozzájárulásának vélelme csak harmadik személynél történő kifejezett tiltakozás esetén dönthető meg. 16 Ezt a módosítást a foglalkozásnak, 14 Ptk. 4:43. (3) bekezdés 15 Nem elegendő a másik házastársnak azt bizonyítania, hogy nem tudott a házastárs kölcsönügyleteiről, hanem azt kell bizonyítani, hogy a kölcsönt folyósító személyek tudtak arról, vagy a körülményekből tudniuk kellett volna, hogy ő nem járult hozzá a kölcsönszerződés megkötéséhez. [BDT2001. 407.] A házastárs a másik házastárs ügyletéhez történő hozzájárulásának vélelmét csak annak kétséget kizáró bizonyításával döntheti meg, hogy az ügyletkötő harmadik személy a hozzájárulásának hiányáról vagy arról a körülményekből tudnia kellett. [EBH 2005. 1311.] 16 Az egyik házastárs által kötött ügylet megítélésénél lényeges körülmény az is, hogy az ügyletet kötő házastárs milyen minőségben jár el: természetes személyként, vagy üzletszerű gazdasági tevékenység körében, üzleti vállalkozása részeként, egyéni vállalkozóként. Ez utóbbi esetek egy részében nem feltételezhető és nem is várható el ugyanis az, hogy a másik házastárs - az együttélés ellenére - a sokszor összetett, bonyolult üzleti-szerződési

5 illetve a vállalkozásnak az üzleti élet szabályaihoz igazodó, függő jogi helyzetet nehezen viselő gyakorlása indokolja. 17 Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy míg az üzleti vagyonnal való rendelkezés általános szabályainál a CSJK megerősíti a vélelmezett beleegyezést a vélelem megdöntésének korlátozásával, addig a közös vagyon üzleti célú apportálása esetén kizárja a vélelmezett beleegyezés jogi lehetőségét. Nem alkalmazható ugyanis a vélelmezett beleegyezés szabálya - a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlanra kötött szerződések tekintetében, valamint - az egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére bocsátott közös vagyontárgy apportként történő bevitelére. Mindkét rendelkezést kizárólag az ügyletkötésben (szerződéskötésben) részt nem vett házastárs részvételével, vagy hozzájárulásával lehet csak megtenni, azaz ezekben az esetekben vélelmezett hozzájárulásnak helye nincs. 18 Ebben a két esetben a házastárs rendelkezési joga mind a vagyonközösség fennállása alatt, mind annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben korlátozott. A korlátozást egyrészt a család otthonául szolgáló lakás védelme, másrészt a házastársi közös vagyon gazdálkodó szervezetekbe különösen gazdasági társaságokba való kimentésének, illetve elrejtésének megakadályozása indokolta. Amennyiben ugyanis a közös vagyontárgy az egyik házastárs egyoldalú rendelkezése folytán valamely gazdasági társaság, vállalkozás vagyonának részévé válik, onnan már kivonni, azzal rendelkezni csak az adott gazdasági társaságra vonatkozó jogszabály alapján - a tagsági jogok gyakorlásának keretei között - lehet, amelybe a nem tag házastársnak már nincs semmiféle beleszólása. Az ítélkezési gyakorlatban előfordultak olyan esetek, amikor az egyik házastárs a másik közös vagyoni igényének alapját oly módon vonta el, hogy az életközösség megszűnése után egy, a közös vagyonhoz tartozó nagyobb értékű vagyontárgyat (például magát a közös lakást) nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság rendelkezésére bocsátotta. Az ilyen és hasonló esetek megakadályozása ezen szabályok feladata. 19 AZ ÜZLETI VAGYONNAL A VAGYONKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSÉTŐL A KÖZÖS VAGYON MEGOSZTÁSÁIG TERJEDŐ IDŐBEN TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉS JOGA A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig a házastársak között függő jogi helyzet áll fenn: ezen időszak alatt elvileg egyik házastárs sem tehet semmit, ami a másiknak a jogát vagy jogos érdekét a vagyon megosztásának idejére csorbítaná. A házastársi közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a kapcsolatokról tudomást szerezzen, és ez a másik szerződő fél - a hitelező - számára is nyilvánvaló. Az ilyen kötelezettségekért a házastárs a felelősséggel nem tartozik. [BDT2000. 172.] 17 KŐRÖS 2005 7.o. 18 4:48. 19 KŐRÖS 2005 9.o.

6 közös vagyon megosztása közötti időben történő rendelkezés főszabálya alól állapít meg a törvény bizonyos kivételeket. A házastárs vélelmezett hozzájáruláson alapuló felelősségének alapja a szerződést kötő házastárssal fennálló vagyonjogi kötelék, azaz, hogy a házastársak életközössége fennáll és a vagyonközösség közöttük az életközösség fennállása ellenére sem került megszüntetésre. A vélelmezett hozzájárulás jogintézménye a vagyonközösség tényleges fennállásához kötődik. Így a házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben kizárólag az együttes, illetve a hozzájáruláson alapuló rendelkezést előíró kötelezettség érvényesül, hiszen a hozzájárulás vélelme a vagyonközösség bármilyen okból történő megszűnése után nem érvényesül. 20 A rendelkezés célja, hogy a vagyonközösség megszűnésétől a vagyoni igények rendezéséig egyik házastárs se tehessen semmit a másik tudta és hozzájárulása nélkül, ami a közös vagyon megosztásakor a másik fél jogát csorbítaná vagy meghiúsítaná például azáltal, hogy a birtokában lévő közös vagyontárgyakat értékesíti, megterheli, biztosítékul adja vagy esetleg valamilyen módon hasznosítja. Ennek a szabálynak a merevségét, életszerűtlenségét a bírói gyakorlat igyekezett feloldani (lényegében az egyes vagyontárgyakra korlátozódó igény megtérítési igénnyé való átfordulását elismerve). A CSJK a bírói gyakorlatban előforduló esetekből kiindulva erre az időszakra kivételeket állapít meg az együttes rendelkezés szabálya alól, azzal a - természetszerű - jogkövetkezménnyel, hogy a közös vagyon megosztásakor a hiányzó vagyontárgy értékét meg kell téríteni. 21 A CSJK taxatíve sorolja fel azokat a körülményeket, amikor a házastárs a házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig a rendes gazdálkodás szabályai szerint kivételesen, a másik házastárs hozzájárulása nélkül, azaz önállóan is eljárhat és tehet érvényes jognyilatkozatokat. Ebbe az esetkörbe tartozik, miszerint a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal. Például az egyéni vállalkozó fogorvos önálló döntése szerint vásárolhat, illetve cserélhet le egy fogászati kezelőegységet, vagy vehet egy hőlégsterilizátort. 22 A rendelkezési jog önálló gyakorlása során ilyenkor az ügyletkötő házastársat még tájékoztatási kötelezettség sem terheli. A közös vagyon megosztásakor azonban a hiányzó közös vagyon értékét természetesen meg kell téríteni. 23 A HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉGNEK AZ ÉLETKÖZÖSSÉG ALATTI BÍRÓSÁGI MEGSZÜNTETÉSE 20 KŐRÖS A.: Az új Ptk. Családjogi Könyve a 2013. évi V. törvény és a Szakértői Javaslat összevetése. Első rész: Alapelvek, Házasság, Élettársi kapcsolat. Családi Jog, 2013/3. [KŐRÖS 2013] 5.o. 21 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyv Második Rész VI. Cím VI. Fejezet indokolása 22 A kft.-üzletrész a házastársak belső viszonyában a házastársi közös vagyonhoz tartozik. A társasággal szembeni külső viszonyban azonban a kft.-tag házastárs gyakorolhatja a tagsági jogokat, és rendelkezhet érvényesen - a másik házastárs hozzájárulása nélkül - az üzletrész átruházásáról. [BDT2005. 1124. I.] 23 Ez a kivételes szabály összefüggésbe hozható a CSJK 4:43. (1) (2) bekezdéseiben foglalt, korábban már ismertetett előírásaival.

7 Már a CSJT is lehetőséget adott arra, hogy a vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság valamilyen fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntesse. 24 A fontos ok eseteit azonban a törvény nem határozta meg, azt nem részletezte, ami miatt a gyakorlatban ez a rendelkezés igen ritkán került alkalmazásra. A CSJK nemcsak fenntartotta a bíróságnak azt a jogkörét, hogy a házastársi vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére az életközösség fennállása ellenére a házastársak között megszüntesse, hanem bár nem taxatív módon de részletesen meghatározta annak valószínűsíthetően leggyakrabban előforduló esetköreit is. A törvény tehát példálózva sorolja fel, hogy melyek lehetnek azok az indokolt körülmények, amikor a bíróság az életközösség fennállása ellenére feloldhatja a kérelmező házastársat a vagyonközösség köteléke alól. Ebbe a körbe tartozik többek között, ha - a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy - az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási eljárás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti. A vagyonközösség megszűnésének időpontját a bíróság határozatában annak okától függően határozza meg. Eltérő rendelkezés hiányában a megszűnés a megszüntetést kimondó határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg. Ezt követően kerülhet sor a házastársak között a vagyonmegosztásra. Lényeges azonban, hogy a vagyonmegosztásról, illetve a jövőbeni teljes vagyon-elkülönülésről a házastársak ismert hitelezőit tájékoztatni kell. A HÁZASTÁRSI KÖZÖS VAGYONBA, (ÉLETTÁRSI) KÖZSZERZEMÉNYBE TARTOZÓ ÜZLETI VAGYON MEGOSZTÁSA Mint ahogyan arról már volt szó, a házastársi vagyonközösség nem szűkíthető le a házastársak és családjuk személyes szükségleteinek kielégítését szolgáló vagyontárgyakra és vagyoni értékekre, hanem abba a házastársak üzleti, vállalkozási célú vagyona is beletartozik. A vállalkozásba bevont vagyontárgyakra azonban speciális rendelkezéseket tartalmaznak a családjogi szabályokon kívül az egyéni vállalkozásra, illetve a társasági jogra vonatkozó jogi normák is. Bár a közös vagyon megosztása a házastársak közötti jogviszonyt tekintve a családjog általános szabályai szerint megy végbe, az adott vállalkozási formára vonatkozó speciális rendelkezéseket, és az ebből adódó saját körülményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez az oka annak, hogy az ismertetett 24 Csjt. 31. (1) bekezdés

8 főszabály alól egyes vagyontárgyak esetében a CSJK kivételt tesz, és azok sorsát nem bízza a bíró egyedi mérlegelésére. a) Az egyik házastárs foglalkozásának, vagy egyéni vállalkozásának céljára szolgáló vagyontárgyak ezt a házastársat kell, hogy megillessék, egyébként a foglalkozást nem tudná folytatni. 25 A házassági életközösség alatt megkezdett, illetve folytatott egyéni vállalkozói tevékenység esetén a tevékenységből származó jövedelem és a tevékenység folytatására szolgáló vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és követelések házastársi közös vagyonnak minősülnek. Ezen összemosódott vagyonnak része az a vagyonrész is, mely a házasságban élő egyéni vállalkozót a házastársi közös vagyonból megilleti. 26 A foglalkozás gyakorlásához, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységhez (például műhelyben vagy orvosi rendelően) használt gépek, berendezési és felszerelési tárgyak, árukészlet elsősorban az adott foglalkozást gyakorló vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg. 27 b) A törvény a gazdasági társaságba bevitt házastársi közös vagyon megosztása tekintetében tartalmaz új rendelkezéseket. A házastársi vagyonközösséghez tartozó gazdasági társasági részesedés meghatározásánál fogalmilag el kell különíteni egymástól a társaság vagyonát, illetve a tagnak e vagyonra vonatkozó jogait és kötelezettségeit. A társaság vagyona, amely az alapításkor a tagok pénzbeli hozzájárulásából és az általuk rendelkezésre bocsátott vagyoni értékű nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll, 28 a társaság működése során pedig elsősorban a gazdálkodás eredményétől függően növekedhet vagy csökkenhet, a tagok vagyonától elkülönül és a társaság, mint önálló jogalany vagyonává válik. A társaság tagját társasági részesedése, illetve üzletrésze stb. fejében a tagsági jogok illetik és kötelezettségek terhelik. Gazdasági társaság alapítása, vagy működő gazdasági társaságba történő belépés tehát a vagyon sajátos megkettőződését eredményezi: a tagok által a gazdasági társaság rendelkezésére (tulajdonába vagy használatába) bocsátott vagyoni hozzájárulása, valamint a társaság működése során szerzett vagyon a társaság vagyonába, a tagoknak a társaságbeli részesedésen alapuló vagyoni értékű 25 A praxisjog is ebbe a kategóriába tartozik, ami az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvos személyéhez kötött vagyoni értékű jog. Lásd részletesebben BARZÓ T.: Az orvosi praxisjog a házassági vagyonjogban. Családi Jog 2004/3. 1-8. o. 26 A Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy a házassági életközösség tartama alatt megkezdett, illetve folytatott egyéni vállalkozói tevékenység esetén házastársi közös vagyonnak minősül egyrészt a tevékenységből eredő jövedelem, másrészt a tevékenység folytatására szolgáló vagyontárgyaknak, vagyoni értékű jogoknak és követeléseknek, illetve vagyoni tárgyú kötelezettségeknek az az összessége is, melyet az egyéni vállalkozó házastárs az életközösség tartama alatt kötött jogügylet, vagy ebben az időszakban bekövetkezett jogi tény alapján szerzett meg. [EBH2002. 658.] 27 Ptk. 4:61. (2) bekezdés. A házastársi közös vagyonhoz tartozó egyéni vállalkozói vagyon megosztásához adófizetési kötelezettség is kapcsolódhat, ezért ezek a vagyontárgyak csak kivételesen és csak akkor adhatók a másik házastársnak a vagyonmegosztás során, ha a foglalkozás vagy a vállalkozás folytatásának jogi előfeltételeivel ő is rendelkezik és azt egyéb körülmények is nyomatékosan indokolják (például a vállalkozást a házastársak az együttélés alatt közösen folytatták, vagy abban ő is aktívan részt vett és a felek körülményei indokolják, hogy a továbbiakban egyedül ő folytassa ezt a tevékenységet, és annak anyagi következményeit is vállalja). KŐRÖS A.: Házassági vagyonjog In: Kőrös András (szerk.): Polgári Jog Családjog III. kötet, Budapest: HVG-Orac Kiadó 2013. 117.o. 28 Ptk. 3:10., Ptk. 3:98. -3:99., Ptk. 3:162. -3:163.

9 jogosultsága pedig a tagok magánvagyonába kerül. A tag házastárs által az életközösség alatt nem különvagyoni forrásból megszerzett és az életközösség megszűnésekor meglévő társaságbeli részesedés, mint a tag házastárs magánvagyona a megosztandó házastársi közös vagyon része. A kialakult ítélkezési gyakorlat értelmében tehát a társasági részesedést be kell állítani a vagyonmérlegbe, mert a teljes körű vagyoni rendezés elve csak így biztosítható. A kérdés mindig az, hogy hogyan mehet végbe ezen társasági részesedés megosztása. A bíróságnak törekedni kell arra, hogy a társasági részesedés megosztására elsősorban a házastársak egyező akaratnyilatkozatát vegye figyelembe. Ennek hiányában a bíróságnak a társaság tagságában változást nem eredményező és ezáltal a társasági jogviszonyt nem érintő módon kell a taggá nem vált házastárs vagyoni igényeit kielégíteni és megítélni. A bíróságnak lehetősége van arra, hogy a tag házastárs házastársi vagyonközösséghez tartozó társasági részesedését az ő javára számolja el, míg a másik házastársat a társasági vagyonból reá eső értéknek megfelelő egyéb vagyontárgyakkal pótolja (ún. kompenzációs megoldás). Amennyiben erre a körülmények miatt nem adott a lehetőség (mert például a vagyonrész kompenzálására nem áll rendelkezésre elegendő vagyon), vagy az bármelyik félre méltánytalan lenne (mert a kompenzálásként átadható vagyontárgyak a tag házastárs alapvető szükségleteit, azaz létalapját jelentik), a bíróságnak a tag házastársat megfelelő ellenérték fizetésére kell köteleznie, amelynek nem teljesítése esetén különvagyona is végrehajtás alá vonható. 29 Amennyiben a nem tag házastárs részesedése a házastársi közös vagyonból az általános vagyonmegosztási elvek és szabályok alkalmazásával, más módon nem adható ki, a nem tag másik házastárs csak a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint szerezhet a gazdasági társaságban vagyoni hányadot. 30 - Közkereseti és betéti társaság esetén a társasági szerződés módosítása szükséges ahhoz, hogy a tag házastársa házastársi vagyonközösség vagy házastársi közös vagyon megosztása jogcímén a társaság tagjává váljon, azaz a nem tag házastársnak a tag házastárssal szemben elsősorban elszámolási, megtérítési igénye lehet. 31 - Amennyiben a tag egy korlátolt felelősségű társaságban az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte, a bíróság a házassági vagyonjogi perben a nem tag házastárs kérelmére, a PTK és a társasági szerződés üzletrész-átruházásra (felosztásra) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával juttathat társasági üzletrészt vagy üzletrészhányadot a nem tag házastársnak, vagy rendelkezhet az üzletrész közös tulajdonáról. Ebben az esetben az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog, valamint a törzsbetét teljes mértékben történő szolgáltatására vonatkozó feltétel nem érvényesül. Figyelemmel 29 Az életközösség megszűnésekor meglevő üzletrész értékét a házastársak között el kell számolni. A házastársi vagyonközösséghez tartozik az a kft.-üzletrész, amelyet az életközösség alatt az egyik házastárs megvásárolt. [BH2002. 438.]. A korlátolt felelősségű társaságban tag házastárs a házassági vagyonközösséghez tartozó üzletrészt annak megosztásával - a taggyűlés hozzájárulásával - a nem tag házastársára átruházhatja. [EBH2002. 657. II.] 30 Ptk. 4:61. (3) bekezdés 31 Ptk. 3:141. és Ptk. 3:155.

10 kell lenni arra is, hogy ha az üzletrészszerzést a társaság a beleegyezéséhez köti, társasági hozzájárulás nélkül a nem tag házastárs nem szerezhet üzletrészt. 32 Ugyanezeket a szabályokat kell megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a házastársi közös vagyon megosztásáról a házastársak az üzletrész vonatkozásában megállapodtak. 33 A részvény házastársi vagyonközösség jogcímén a PTK 3:219. -ban foglalt korlátozásokkal szerezhető meg. Összefoglalva elmondható, hogy a nem tag házastárs társasági részesedéshez a bíróság döntése alapján is csak akkor juthat, ha a közös vagyonból őt illető rész a Ptk. 4:60. - 4:61. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján más módon (például kompenzációval) nem biztosítható és ha azt a társasági jogi szabályok, a létesítő okiratban lefektetett elírások lehetővé teszik. 34 Amennyiben azonban a házastársak vagy az élettársak között a közszerzemény vagyonjogi rendszer rendelkezési érvényesülnek, a házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozásának a gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére a házastárs akkor sem tarthat igényt, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett. Ellenkező esetben a házastársak életközösségük fennállása alatti vagyoni függetlensége kérdőjeleződne meg, ezért van a kivételes rendelkezés. Annak azonban természetesen nincs akadálya, hogy a másik házastárs megtérítési igényt érvényesítsen házastársával (élettársával) szemben. 35 32 BARTA J.: Korlátolt felelősségű társaság. In: BARTA J.-HARSÁNYI GY.- MAJOROS T.-ÚJVÁRINÉ ANTAL E.: Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben. (Szerk. Majoros T.) Patrocinium Kiadó Budapest, 2016. 171. o. 33 3:172. -3:173. (1) bekezdés d) pont 34 Amennyiben mindkét házasfél ugyanazon kft-nek az önálló üzletrésszel rendelkező teljes jogú tagja, de az üzletrészeik törzsbetétarányos névértéke különböző, úgy a vagyonközösséghez tartozó kft-üzletrészek házastársak közötti megosztásának az elsődleges módja az üzletrészek felosztása útján két azonos névértékű önálló üzletrész kialakítása és az újonnan kialakított két üzletrésznek a volt házasfelek külön-külön tulajdonába adása útján történő természetbeni megosztása. Nem zárja ki a kft.-üzletrészek természetbeni megosztásának lehetőségét önmagában az, hogy ennek eredményeként a volt házasfelek egyenlő arányú üzletrész tulajdonosokká válnak, és az sem, hogy az alperes a társaságban személyes tevékenységet nem végzett, a tagsági jogviszonyán alapuló szervezeti jellegű jogainak a Gt. szabályai szerint történő gyakorlása során pedig a többi tag rendszeresen leszavazta őt. Jogi akadálya viszont a felperes általi magához váltásra kötelezés lehetőségének az, hogy a felperes az alperes tulajdoni hányadának az ő tulajdonába adásába nem egyezett bele, az árverés útján történő értékesítés elrendelésének pedig az, hogy a tulajdonközösség más módon (természetbeni megosztással) megszüntethető. [EBH2009. 2051. I.] 35 Ptk. 4:71. (1) bekezdés