A FEDEZETELVONÁS MEGJELENÉSE A HÁZASTÁRSAK ÜGYLETEIBEN
|
|
- Vince Lakatos
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FEDEZETELVONÁS MEGJELENÉSE A HÁZASTÁRSAK ÜGYLETEIBEN A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésben feltűnő fedezetelvonás és a hatályos szabályozás kialakulásának bemutatása Makács Adrienn (V. évf., levelező) A Ptk ában rendezett fedezetelvonó szerződések célja az, hogy harmadik személyek igényének kielégítési alapját részben vagy teljesen elvonja, vagyis az adós a fedezetül szolgáló vagyonának kimentésére törekszik. Hamar felismerésre került az a tény, miszerint a harmadik, kívülálló személyek igényének kielégítési alapjára veszélyes, fedezetet elvonó kontraktusok felderítése és az ezzel okozott kár megtámadással történő felszámolása jelentősen nehezebb akkor, ha az ezt létrehozó felek házastársak, mert a házasság többek között az érzelmi összetartozás és a közös gazdálkodás színtere is. Ezzel együtt felmerült az igény a harmadik személyek érdekeinek fokozottabb védelmére, amelynek jogi eszközei az idők során jelentős változásokon mentek keresztül. A szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak a családjogi törvény rendelkezéseitől eltérően, az életközösségük tartamára meghatározhatják, hogy mely vagyon kerüljön a közös, illetőleg a különvagyonba. A kontraktus fedezetelvonó jellegének lehetősége szorosan összefügg a Csjt ában foglalt szabályokkal. Külön ügylet esetén az ügyletkötésben részt nem vett házasfél felelőssége a közös vagyon reá eső hányadáig áll fenn, tehát különvagyona a harmadik személyek kielégítési alapjának nem képezi a részét. Abban az esetben, ha közös vagyontárgyakat, vagy az ügyletkötő házastárs a különvagyonának tárgyait utalja a másik házasfél ilyen esetben - törvény által védett alvagyonába, azzal a követelés kielégítését akadályozhatják. 1. A szabályozás és a harmadik személyek védelmének története 1987 előtt Jobbágyi Gábor megállapítása szerint 3 a házassági vagyonjogi szerződés a magyar jogban mindig is jelen volt, ez alól csak az ún. szocialista jog közötti időszaka a kivétel évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (Csjt.). 3 JOBBÁGYI Gábor: Személyi és családi jog, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 235.o.
2 Magyarországon az évi XII. törvény 4 hatályba lépéséig érvényes két törvényes vagyonjogi rendszer a közszerzemény és a vagyonelkülönítés szabályaitól a feleknek lehetőségük volt eltérni házassági vagyonjogi szerződés kötésével, tehát módjuk volt arra, hogy a harmadik személyek esetleges kielégítési alapját képező vagyontárgyakat egyikük különvagyonába utalják, ezáltal sikeresen gátolva az igény kielégítését. Ennek megakadályozására a királyi közjegyzőkről szóló évi XXXV. törvénycikk bevezette ezen szerződésekre is a közokirati kényszert (54. a) pont), amely egyrészt azért tűnt kitűnő megoldásnak, mert már akkor sem létezett a vagyonjogi szerződéseknek semmiféle nyilvántartása, másrészt a megkötésük időpontját is hitelesen megállapíthatóvá tette. 5 A kógens előírás alól azonban létezett kivétel, mert a bírói gyakorlat érvényesnek tekintette azt a vagyonjogi szerződést is, amelynek tartalmát a felek alakszerűtlenül 6 ugyan, de hosszabb időn keresztül megvalósították. Harmadik személyek megfelelő védelme ilyenkor csak úgy volt biztosított, ha a házastársak tájékoztatást nyújtottak arról, hogy a közös vagyon tekintetében köztük a törvényi szabályozástól eltérő állapot áll fenn, de oltalmukat szolgálta még két vélelem is: egyik szerint a házasfelek közös lakásában vagy közös birtokában lévő ingó dolgokról abból kell kiindulni, hogy azok a férj tulajdonai, a másik arról szólt, hogy bármilyen szerzésről, amely a feleség vagyonát növelte az életközösség alatt, azt kell feltételezni, hogy a férj vagyona árán történt. 7 Így hát a bizonyítás a házastársakat terhelte, mindent összevetve véleményem szerint elmondható, hogy a Csjt. előtti szabályozásban a harmadik személyek védelme megfelelően biztosított volt, ez pedig a formakényszernek köszönhető január 1-jén történő hatálybalépésével a Csjt. bevezette a reálszerzés elvét és ezzel magát a vagyonközösségi rendszert. A törvény eredeti rendelkezései nem adtak lehetőséget a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére 8, az ilyen tartalmú megállapodás tilos volt, így semmisnek minősült. Zoltán Ödön álláspontja 9 a kontraktus eltörléséről az volt, hogy ilyen egyezségek megengedése többek között visszaélésekre adhatna alkalmat, de ezen felül évi XII. törvény a volt rendi megkülönböztetésekből eredő egyes házassági vagyonjogi és öröklési jogi szabályok hatályának megszüntetéséről. 5 NIZSALOVSZKY ENDRE: Családi jog. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest, 1953, 62. o. 6 SZLADITS Károly (szerk.): Magyar magánjog. Családi jog, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1940, 288. o. 7 Szladits i.m., 273. o ( ) A házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni. 9 ZOLTÁN ÖDÖN: Házassági vagyonjogi rendünk a nemzetközi összehasonlítás tükrében, In: Magyar Jog, évi 1. szám, 24. o. 2
3 észlelte 10 a törvényszöveg pontatlanságát is, amely szerint csak a házasságkötés előtti megállapodással nem tehető félre a vagyonközösség. A Csjt. 31. (1) bekezdésében 11 és a Csjté ában foglaltakat vizsgálva megállapítható mégis, hogy csupán törvényhozói figyelmetlenségről van szó, és a rendelkezés vonatkozik a házasságkötés utáni időszakra is. Véleménye szerint amivel teljes mértékben egyetértek - a szöveg annyira megtévesztő, hogy kétségek merülnek fel a tekintetben, hogy a jogalkotó valóban ki akarta-e zárni az ilyen tartalmú egyezségek megkötését. Nagyon érdekes a Csjté. 54. (2) bekezdése, amely szerint a Csjt. hatálybalépésével a házastársak olyan vagyona, amely nem tartozik valamelyikük különvagyonába, akkor is közös vagyont alkot, ha kontraktussal korábban a közszerzeményi rendszert kizárták. 13 Ezt a rendelkezést csak sokkal később ban - semmisítette meg az Alkotmánybíróság 14. A közös vagyonhoz tartozó tárgyakat ezzel szemben lehetőség volt a vagyonközösségből átutalni valamelyik házasfél különvagyonába, de az eredeti Csjt. 28. (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy ilyen megállapodás harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Az így átutalt vagyontárgy csak a házasfelek egymás közötti viszonyában minősült a különvagyonba tartozónak, míg harmadik személyek és különösen hitelezők 15 irányában a vagyonközösséghez tartozónak kellett tekinteni. Nagyon fontos, hogy a házasfeleknek ez a megállapodása időbeli korlátozás nélkül hatálytalan, ami azt jelenti, hogy az ilyen módon átutalt vagyontárggyal a követeléssel szemben egyaránt helyt kell állniuk akkor is, ha a harmadik személlyel kötött ügylet megkötésére az átutalás előtt és akkor is, ha azután került sor. A 28. (2) bekezdésében meghatározott megállapodás nincs alakszerűséghez kötve, de szerintem erre a relatív hatálytalanság kimondása mellett nem is lett volna szükség. Úgy vélem figyelemreméltó a védelem kijátszására az alábbi egyszerű, az életben gyakran előforduló példa. Amikor az egyik házastárs keresményéből vásárol ajándékot a másik házasfélnek, ez az ajándéktárgy az idézett szabály szerint a külső jogviszonyban a harmadik személy felé a vagyonközösséghez tartozik, a kielégítési alap részét képezi. Amennyiben a házastársak szeretnék ezt elkerülni, azt kell bizonyítaniuk, hogy a vásárlás a különvagyonból 10 ZOLTÁN i.m. 25. o (1) A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti. (1974. évi I. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről) évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozásáról (Csjté.). 13 KŐRÖS ANDRÁS: Házastársi közös vagyon, közös lakás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002, 113.o /1998. (VI. 9.) AB határozat 15 NIZSALOVSZKY i m. 65. o. 3
4 történt, ugyanis a 27. alapján azt kell vélelmezni, hogy a vásárlást az ajándékot adó fél a közös vagyonból fedezte. 16 Abban az esetben, ha sikerül a bizonyítás, a megajándékozott házasfél különvagyonának fog minősülni ez az ajándéktárgy, az ügylet pedig már a házasfelek közötti különvagyonból a különvagyonba történő ajándékozásnak tekintendő. Elmondható, hogy a Csjt ben megállapított rendelkezései a legmesszebbmenően védték a harmadik személyek érdekeit, mert valójában a vagyonközösségtől nem lehetett eltérni még a közös vagyonból a különvagyonba történő utalással sem, hiszen a külső jogviszonyból szemlélve az a vagyontárgy is a közös vagyon egészéhez tartozott. A meglátásom mégis az, hogy ez a magas fokú védelem sértette a házastársak törvény adta szerződési szabadságát és a tulajdonuk feletti rendelkezési szabadságukat is. 2. A szabályozás és a harmadik személyek védelmének története 1987 után A Csjt. második novelláris változtatásával 17 ismét lehetőség nyílt házassági vagyonjogi szerződést kötni a feleknek, de összességében megállapítható, hogy a harmadik személyek védelme az 1952-ben bevezetett szigorú törvényi előírásokhoz képest a módosítással jelentősen gyengült. A korábbi közokirati kényszer enyhült: a kontraktust a törvény július 1-jén történt hatálybalépése óta jogi képviselő közreműködésével is meg lehet kötni. Ezen felül a Novella hatályon kívül helyezte a 28. (2) bekezdését és helyette bevezette 27. (4) bekezdésében szabályozott tájékoztatási kötelezettséget. 18 A törvény hatálybalépése óta tehát a feleknek már csak értesítési kötelezettségük áll fenn a velük szerződő fél irányában, így a jogalkotó amellett, hogy a házasfelek autonómiáját számottevően szélesítette, ezzel a módosítással degradálta a külső jogviszonyban részt vevő harmadik felek törvényi védelmét. Számomra érthetetlen a változtatás indoka, hiszen ezek a személyek csak a házasfelek általi felvilágosítás útján kaphatnak információt a megállapodás létéről ugyanis jelenleg sincs a vagyonjogi szerződéseknek nyilvántartása. Fontos, hogy a tájékoztatási kötelezettség általános jellegű 19. A feleket egyrészt akkor is terheli, ha a vagyoni kapcsolataikra a törvény rendelkezései az irányadók vagyonközösségben élnek valamint abban az esetben is, ha 16 FARKAS Gyula GÁSPÁRDY László HOLLÓ András: A család jogi védelme, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975, 13. o évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény módosításáról (4) A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. 19 A Családjogi törvény magyarázata. KJK-KERSZÖV Jogi-és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002, 335. o. 4
5 megállapodással szabályozták az ilyen viszonyaikat. Kiterjed másrészt a különvagyon valamennyi esetére: akár szűkebb vagy tágabb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződéssel, akár a törvény alapján minősül ilyen jellegűnek a vagyontárgy. A módosított Csjt. előírás a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről nem rendelkezik. Az évi Novella emelte törvényi szintre 20 azt a gyakorlat által már évtizedek óta követett 21 szabályt is, hogy a házasfelek belső jogviszonyában a vagyonjogi viták rendezése során mögöttes szabályanyagként a Ptk. rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Ennek alapján a bírói gyakorlat és a jogirodalom egyaránt a Ptk. fedezetelvonásra irányadó szabályait tartja alkalmazandónak ilyen esetben. Amennyiben tehát a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személy igényének kielégítési alapját elvonja, vele szemben a szerződés hatálytalan, így a jogkövetkezmény ugyanaz, mint július 1. napja előtt: relatív hatálytalanság. A kívülálló harmadik fél ilyenkor a fedezetelvonó jelleg megállapítását arra a kontraktusra nézve kérvényezi, amellyel a házasfelek a vagyontárgyat a vele jogviszonyban nem álló házastárs különvagyonába utalták. Ez a megoldás megfelelő védelmet nyújt a harmadik személyeknek, de abban az esetben viszont nem, ha a vagyontárgy a Csjt a alapján tartozik a különvagyonba. A fedezetelvonó jelleg a Ptk a szerint ugyanis csak szerződésekre állapítható meg, a törvény alapján a különvagyon elemének számító vagyontárgy pedig nem kontraktussal került oda, itt tehát nincs megtámadható megállapodás. Csiky Ottó meglátása az, hogy ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kártérítési felelősséget vonhat maga után 22, ami szerintem az egyetlen alkalmazható jogkövetkezmény. Szeibert Orsolya meglátása 23 szerint a tájékoztatási kötelezettség megfelelően szolgálná a harmadik személyek védelmét, ha annak megszegését a Csjt. szankcionálná. Álláspontját nem fejtette ki, de továbbgondolva ezt, a harmadik felek védelmét szolgáló megoldás az eredeti szabályozás szigora és a mostani gyengébb jogvédelmi eszköz között képzelhető el. A relatív hatálytalanság megállapításához az értesítési kötelezettség megszegését a Pp (1) bekezdése alapján a harmadik félnek kellene bizonyítania, ellenben a házastársak jó vagy rosszhiszeműsége irreleváns, tehát elég lenne pusztán bebizonyítani a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását a szankció megállapításához (5) bekezdés. 21 A családjog kézikönyve, I. kötet. Szerk.: Kőrös András, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007, 298. o. 22 CSIKY Ottó FILÓ Erika: Családjog I., Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1999, 99. o. 23 SZEIBERT Orsolya: Családi jog, Novissima Kiadó, Budapest, 2004, 42. o évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.). 5
6 A jogirodalomban különböző álláspontokról olvashatunk a szűk értelemben vett vagyonjogi kontraktus relatív hatálytalanságának megállapítására vonatkozóan. Kovács László szerint 25 a különvagyonba utalást nem lehet ingyenesnek tekinteni, mert az ingyenesség nem állja meg a helyét a családi kapcsolatokban, ugyanis a vagyonból történő juttatást maga az életközösség és az együttműködés megalapozottá teheti. A figyelem tehát a rosszhiszeműségre irányul, vagyis a harmadik személyek kijátszásának céljára. Találunk olyan nézetet 26 is, amely szerint a hatálytalanság akkor állapítható meg, ha a vagyonjogi megállapodás megkötésére azután került sor, miután valamelyik házastárs kötelezettséget vállalt harmadik személlyel szemben. A harmadik vélekedés szerint 27 a kontraktus nemcsak rosszhiszeműség esetén tekinthető relatíve hatálytalannak, hanem akkor is, ha az a vagyoni elem, amelyre a hitelezővel kötött szerződés irányul, ingyenes juttatásként vagy megfelelő vagyoni ellenszolgáltatás hiányában került a másik fél különvagyonába. Ilyenkor az ingyenességet vélelmezni kell. Azt gondolom, hogy a rosszhiszeműség egyértelműnek tűnik, ha a vagyonjogi kontraktust a hitelezővel kötött szerződést követően kötötték a felek, ezért ilyen esetben a relatív hatálytalanság megállapítása nem kérdéses. Az további kérdés, a harmadik álláspontot tekintve hogy felmerülhet-e az ingyenesség mellett a rosszhiszeműség vélelme. Az a fél ugyanis, aki harmadik személlyel szerződik és ezt követően ingyenesen tételt utal át a másik különvagyonba, ezt a meglátásom szerint szintén amiatt teszi, hogy ezáltal a vagyontárgyat biztonságban tudja, így a jövőbeli esetleges hitelezői kielégítési alapot elvonja, vagyis véleményem szerint az ingyenes juttatás alapja a rosszhiszeműség. Emiatt Kovács László megállapítása, ami szerint csakis rosszhiszeműségről lehet szó a vagyoni kötelezettségvállalást követő, házastársak közti különvagyonba utalás esetén, számomra teljes mértékben elfogadható nézet. Megeshet, hogy a harmadik személy éppen amiatt köt az egyik házasféllel szerződést, mert bízik valamely vagyontárgy különvagyoni jellegében, és ezt a kielégítési alapja részének gondolja. Abban az esetben, ha a házasfelek szándékosan megtévesztették a hitelezőt, elhallgatták a szerződés tárgyának valós különvagyoni jellegét és a szerződést megkötötték vele, számára adott annak a lehetősége, hogy a kontraktust megtámadja megtévesztés címén. 25 KOVÁCS László: Változások a házassági vagyonjog szabályozásában. In: Magyar jog, 1987, 2. szám, 126. o. 26 ALBRECHT István T. NAGY Erzsébet: Kézikönyv a házastársi vagyonközösség megszüntetéséről. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989, 50. o. 27 A családjog kézikönyve 200. o. 6
7 A megtámadás sikere esetén pedig nem viszonylagos hatálytalanság, hanem in integrum restitutio kerül alkalmazásra. 7
A fedezetelvonás megjelenése a házastársak ügyleteiben
Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék TDK DOLGOZAT A fedezetelvonás megjelenése a házastársak ügyleteiben Konzulens: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea PhD, egyetemi docens Készítette:
A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea
A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona
Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás
Tartalom Bevezető A házassági vagyonjog 11 I. A házastársak vagyonközössége - aktív, passzív, közös, különvagyon elhatárolása (Csjt. 27-28. ) - 1-21 13 1. A házastársak vagyonközössége, mint a közös tulajdonszerzés
A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS ÉS A FEDEZETELVONÓ SZERZŐDÉS KAPCSOLATA
VÖLCSEY BALÁZS A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS ÉS A FEDEZETELVONÓ SZERZŐDÉS KAPCSOLATA I. BEVEZETŐ A házassági vagyonjog egyik legnehezebb, egyben legérdekesebb kérdése arra keresi a választ, hogy a házastársak
RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN
RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN Szeibert Orsolya habil. egyetemi docens 2016. május 26. ÉLETTÁRSAK A PTK.-KBAN Ptké. rendelkezései 2014. március 15 a határvonal mindkét
Házasság, házassági vagyonjog, lakáshasználat
Házasság, házassági vagyonjog, lakáshasználat Dr. Kőrös András HVG-Orac konferencia 2013. október 1. A Családjogi Könyv alapelvei Alkotmányos elvekhez kapcsolódnak Alaptörvény L) cikk, VI., XV. cikk (3)
Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben
Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági
I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK
POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.
dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos
Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet
Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS MINT ESETLEGES FEDEZETLVONÓ SZERZŐDÉS Szakdolgozat Konzulens: Dr. Pusztahelyi Réka Készítette: Czető Bettina
dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN
dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett
ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS
ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?
Adókamara Adószakértői Tagozat. A bűn határán. Budapest, 2011. június 1.
Adókamara Adószakértői Tagozat A bűn határán. Budapest, 2011. június 1. Előadók: Vadász Iván alelnök Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Dr. Fülöp Péter, ügyvéd adótanácsadó Bűntetőjogi alapok
ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKKAL NŐHET A HÁZASSÁGKÖTÉSEK
ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKKAL NŐHET A HÁZASSÁGKÖTÉSEK SZÁMA? Elek Regina 1 Napjainkban a házasság nem bizonyul minden esetben tartós kapcsolatnak, mivel egyre gyakrabban a felek között megromlik az életközösség,
A házassági vagyonjogi szerződés és annak társadalmi megítélése
A házassági vagyonjogi szerződés és annak társadalmi megítélése Készítette: Dr. Dobáné Dr. Madarász Arabella bírósági titkár Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017 2 A házassági vagyonjogi szerződés
A családjog kézikönyve
Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika
Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék
X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Észrevételek az új Ptk. Családjogi Könyve Javaslatának a házassági vagyonjogra vonatkozó rendelkezéseihez (III. rész) Csûri Éva és Szabó Júlia / 3 A gyûlöletbeszéd
Ügyfél feltett kérdése:
Dr. Cseszlai Ádám ügyvéd 1052 Budapest, Semmelweis u. 17. 1/3. +36 20 429 0463 info@cseszlai.com www.cseszlai.com Ügyfél neve: E-mail címe: Telefonszáma:.. Ügyfél feltett kérdése: Tisztelt Cseszlai ügyvédi
Hitelezővédelmi szabályok a házassági vagyonjogban
BARZÓ TÍMEA* Hitelezővédelmi szabályok a házassági vagyonjogban A családjog tárgykörébe tartozó szabályozás egy nagyon fontos részét képezi a polgári jogi joganyagnak: nemcsak több ponton kapcsolódik a
HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL Szakdolgozat Konzulens: Kovácsné dr. Kaiser Klára Egyetemi tanársegéd
A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezése Szakdolgozat Készítette: Hontiné Mócsány Andrea
Principles on property relations of spouses
Principles on property relations of spouses Translated by Orsolya Szeibert (Dr. habil. Orsolya Szeibert, Associate Professor, ELTE, Faculty of Law) A házastársak közötti vagyoni viszonyokra vonatkozó Elvek
A fedezetelvonó szerződés az új Polgári Törvénykönyv tükrében
A fedezetelvonó szerződés az új Polgári Törvénykönyv tükrében Szerző: dr. Ivanov Márta 2016. április 30. Esztergom I. Jogtörténeti előzmények, jogszabályi alapok A hitelezőket megkárosító ügyelettel szembeni
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -
SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Iparjogvédelmi Konferencia Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Konferencia, Szilvásvárad, 2018. május 11. SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN
SPECIAL PROVISIONS ON THE PROPERTY FOR BUSINESS PURPOSES IN FAMILY LAW
MultiScience - XXXI. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 20-21 April 2017 ISBN 978-963-358-132-2 SPECIAL PROVISIONS ON THE PROPERTY FOR BUSINESS
T/7971/... Tisztelt Elnök Úr! bizottsági módosító javaslato t
ra9~ 4 la./'n A LrkYiL Cet. 51 5 Alkotmányügyi, igazságügyi é s ügyrendi bizottság Dr. Kövér László az Országgy űlés elnöke részére Helyben T/7971/... a'/ Bizottsági módosító javaslat Tisztelt Elnök Úr!
Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
A HÁZASTÁRSAK RENDELKEZÉSI JOGÁBÓL EREDŐ FELELŐSSÉGI KÉRDÉSEK * KRISTON EDIT
Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXV (2017), pp. 325 337. A HÁZASTÁRSAK RENDELKEZÉSI JOGÁBÓL EREDŐ FELELŐSSÉGI KÉRDÉSEK * KRISTON EDIT A házastársak vagyoni
Alkalmazott jogszabályok: Cstv.40. (1) bekezdés a) pont. Győri Ítélőtábla Gf.IV /2012/4.szám
A csalárd ügylet viszonylatában nincs jelentősége annak, hogy az adóstól kölcsönt kapó tag a felszámolás elrendelésének hiányában milyen mértékű osztalékot szerezhetett volna, s hogy ez megteremtette volna-e
Jogi terminológia szószedete
Jogi terminológia szószedete A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről
Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *
Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi
Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)
1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.
ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az
Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.
Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea. Előadásvázlatok a családjog köréből
Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea Előadásvázlatok a családjog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Az új Ptk. Családjogi Könyve. - a hatályba lépés küszöbén
Az új Ptk. Családjogi Könyve - a hatályba lépés küszöbén Dr. Kőrös András HVG-Orac konferencia 2014. március 4. A Családjogi Könyv alapelvei Alkotmányos elvekhez kapcsolódnak Alaptörvény L) cikk, VI.,
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2018/2019. TANÉV II. FÉLÉVÉTŐL I. Polgári jog általános rész és a személyek joga 1. A polgári jog fogalma. A polgári
Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)
1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,
MUNKÁLTATÓI BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI... 3 1. Biztosítási esemény... 3
A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának
SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu
Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban
Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári
Tóth Zoltán Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés új szabályai
Tóth Zoltán Új elemek, új távlatok: a házassági vagyonjogi szerződés új szabályai Harsági Viktória Megelőző jogvédelem a közjegyző okiratszerkesztő tevékenysége Gyovai Márk Gondolatok a Nemzeti Eszközkezelő
A fedezetelvonó szerződés
58 Molnár Hella Polgári Jogi Tanszék Konzulens: Harmathy Attila A fedezetelvonó szerződés A kötelmi jog a relatív szerkezetű jogviszonyok területe, a jogviszony alanyai kizárólag egymással szemben jogosultak
Tájékoztató közjegyzők részére a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásáról
Tájékoztató közjegyzők részére a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásáról Jogszabályi háttér 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések
Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi
A MAGÁNJOG OKTATÁSA TEKINTETTEL AZ ALAPTÖRVÉNYRE ÉS AZ ÚJ PTK-RA A MAGÁNJOGOT OKTATÓK EGYESÜLETE DEÁK FERENC ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
A MAGÁNJOG OKTATÁSA TEKINTETTEL AZ ALAPTÖRVÉNYRE ÉS AZ ÚJ PTK-RA TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A ÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA SZERVEZÉSÉBEN. 2013. JÚNIUS 14-15. SZÉCHENYI
TARTALOM. Első rész ÁLTALÁNOS RÉSZ
TARTALOM Előszó 25 Első rész ÁLTALÁNOS RÉSZ I. fejezet A befektetési és vállalkozási célú vagyontárgyak házassági vagyonjogi megítélésével összefüggő jogalkalmazási nehézségek elméleti és gyakorlati okai
Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése
Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez
A tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
' 1áHivaza a. Tisztelt Elnök Asszony!
' 1áHivaza a irományszám : t J t 2-- Érkezett : 2007 S 4. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Törvényjavaslat kezdeményezése! Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Asszony! Mellékelten -
Gondolatok a közszerzeményi rendszerben rejlő ellentmondásokról * Barzó Tímea ** Kriston Edit ***
Gondolatok a közszerzeményi rendszerben rejlő ellentmondásokról * Barzó Tímea ** Kriston Edit *** 1. Bevezetés házastársak vagyoni viszonyait rendező törvényes vagyonjogi rendszerek közül három nagy típust
2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet
2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában
Az önkormányzati vagyon
Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról
NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK
NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK 4:1. [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját
TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...
TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
Régi új vagyonjog. Aktuális jogtörténet. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála
Régi új vagyonjog Aktuális jogtörténet Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. október 2. Budapest A házastársi joghelyzet nem a másik házasfél fölött, hanem annak irányában való jog, csakúgy miként a kötelmi
Magyar joganyagok évi CXVIII. törvény - a bírósági polgári nemperes eljáráso 2. oldal 2. Az e törvényben szabályozott nemperes eljárások közös
Magyar joganyagok - 2017. évi CXVIII. törvény - a bírósági polgári nemperes eljáráso 1. oldal 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes
Csorba Ferenc * Általános felvetés
Csorba Ferenc * KEZESSÉG ÉS MÖGÖTTES FELELÕSSÉG A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK TARTOZÁSAIÉRT Általános felvetés A gazdasági életben egyre nagyobb gondot jelent az ún. körbetartozás. Kiemelten az építõiparban jelent
KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség)
OTP BANK Nyrt. Szerződésszám: Előadó: KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) amely létrejött egyrészről az OTP BANK NYRT., (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16., nyilvántartásba vette a
A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság ügyelosztási rendje február hónaptól
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság ügyelosztási rendje 2016. február hónaptól Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság Polgári ügyszak bírói száma, tárgyalóterme, tárgyalási napjai
(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza
Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban
Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított
Győri Ítélőtábla Fpkf.II /2018/3. szám
I. A felszámolás elrendelése iránt benyújtott kérelem tartalmára vonatkozóan maga a törvény tartalmaz kötelező és speciális előírásokat. Egyrészt emiatt, másrészt a felszámolási eljárás sajátosságaira
4. Milyen azonosság és különbség van a gyámság és a gondnokság között?
1. Melyek a Családjog fő részei? A Családjog a család személyi és a család vagyoni viszonyait rendező jogág. 3 részből áll: -házasság, - rokonság és -gyámság A Családjog a családhoz tartozás két formáját
Az igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete
Az igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról * A közbeszerzésekről
Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett
AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN
AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt
A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN
A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG
TERVEZET. 2012. évi. törvény
2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar
Általános rendelkezések
DEMJÉN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól Demjén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL
40/2007. (III. 27.) számú hat. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL BUDAPEST 2007 A Semmelweis Egyetem S z e n á t u s á n a k 40/2007. (III. 27.) számú h a t
A SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK POLGÁRI GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁSI-MUNKAÜGYI ÜGYSZAK ÉVI ÜGYELOSZTÁSI RENDJÉNEK M Ó D O S Í T Á S A
ELNÖK 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. 7101 Pf. 92 t. 06 74 505-800 f. 06 74 505-801 e. birosag@szekszardit.birosag.hu www.tolnabir.hu Ügyiratszám: 2012. El. III. A. 2/3/9. A SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK POLGÁRI
Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD
Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek
Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087
Az elévülés szabályai
Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 1. (1) 2 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje
2014. szeptember 22.
2014. szeptember 22. I. Alanytalan kötelmek elszámolási helyzet alvagyonok között pl. közös vagyon megosztása II. Szolgáltatási kötelezettség hiánya beszámítás III. Igényhelyzet hiánya naturális obligációk
DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször
SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról
SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról egységes szerkezetben a 19/2003. (VIII. 26.), a 21/2004. (V. 27.), 5/2005. (III. 29.), 17/2009. (V.
Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.
Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a
A házasság. Témák. Alapkérdések. 2009. március 26.
Témák A házasság 2009. március 26. A házasságkötést megelızı eljárás érvénytelenségi okok, eljárás, maradék joghatások Házastársi jogok és kötelezettségek Névviselés A házastársi tartás Alapkérdések -
SZAKDOLGOZAT. Fodor Nikoletta Diána 2017.
SZAKDOLGOZAT Fodor Nikoletta Diána 2017. 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK A De facto élettársi viszonyok szabályozása az Új Polgári Törvénykönyvben Szakdolgozat Készítette:
A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)
A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA SOPRON 2010 TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat célja... 3 A szabályzat hatálya... 3 Közérdekű adatok köre...
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete
1 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete H á z a s s á g i v a g y o n j o g, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a h á za s t á r s k ü l ö n v a g y o n á r a é
Bejegyzett élettársi kapcsolat
Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra
MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről
MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről (egységes szerkezetben a 24/2010.(XI.22.) rendelettel) Mátészalka Város
Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél?
Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél? Vannak olyan határokon átnyúló ügyletek, amelyek esetében nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az adott ügylettel kapcsolatos
Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben
Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az
(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.
(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész
MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ
MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/1000-1/2014/I Üi.: dr. Kurunczi Péter Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: Csongrád Megyei Levéltár használati