Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottság

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottság A MAB FvB 28/2016. számú határozata MAB kód: IF3416-WJLF A Wesley János Lelkészképző Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) rektora által meghatalmazott ügyvéd 2016. május 6-án kelt levelével felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz (a továbbiakban: MAB) a Főiskola intézményakkreditációs monitor eljárását lezáró, 2016/2/VIII/5. számú, nem támogató MAB határozat ellen. A felülvizsgálati kérelmet a MAB Felülvizsgálati Bizottsága (a továbbiakban: MAB FvB) bírálja el. Előzmény: A MAB 2014/10/XI/2. sz. határozata a Wesley János Lelkészképző Főiskolát és annak hitéleti szakjait (teológia osztatlan mesterképzési szak (lelkész szakirány), tanári mesterképzési szak, hittanárnevelő tanár szakképzettség) 2019. december 31-ig akkreditálta, 2015 szeptemberében induló követő (monitor) vizsgálattal. A monitor eljárás lefolytatását követően a MAB 2016/2/VIII/5. számú határozatával a Főiskola intézményakkreditációjának hatályát fenntartotta, ugyanakkor a 2016/2/VIII/5/1. számú határozatával a teológia osztatlan mesterképzési szak (lelkész szakirány), a 2016/2/VIII/5/2. számú határozatával pedig a tanári mesterképzési szak, hittanár-nevelő tanár szakképzettség akkreditációját megvonta. Szakértői vélemény A szakértői vélemény szövegében dőlt betűvel szedjük a MAB határozat és az akkreditációs jelentés megfelelő szövegrészét, álló betűvel a felülvizsgálati kérelem megfelelő szövegrészét, s félkövérrel az új szakértői vélemény szövegét. A MAB jelentésén belül aláhúzással jelöljük az intézményakkreditációs jelentés eredeti javaslatát, amely a monitor eljárás alapját képezte és amelynek megvalósulását a monitor eljárás során a MAB vizsgálta (ezek tehát új megállapításokat nem tartalmaznak). I. A 2016/2/VIII/5. számú MAB határozat jogellenessége Sikertelen fellebbezés vagy sikertelen újbóli szakindítás esetén a MAB a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. (2) bekezdésében foglaltaknak való meg nem felelés miatt az intézmény akkreditációját is megvonja. A Főiskola álláspontja szerint: Álláspontunk szerint a fenti megállapítás az alábbiak szerint nem megalapozott: Az Nftv. 91. (5) bekezdése értelmében»a hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény - a 6. (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - állami elismerést kaphat és a főiskola elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen egy szakon jogosult alapképzés folytatására«. Másrészt az Nftv. 6. (2) bekezdése értelmében»állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekke1, és az a)-d) pontok szerint választható képzési szerkezetben, legalább két képzési, illetve tudományterületen legalább négy szakon a) alapképzést, b) alap- és mesterképzést, e) alap-, valamint mester- és doktori képzést, d) mester- és doktori képzést jogosult folytatni«. A WJLF mindkét hivatkozott feltételt teljesíti. Egyrészt a 6/2013. (Ill. 1.) AB határozat (ügyszám: IV/02352/2012.) a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi státusát rendezte, másrészt a WJLF az alábbi négy szakon továbbra is fennáll az akkreditációja: A szak elnevezése Tudományterület Tudományág hittanár-nevelőtanár hittudomány környezettan természettudományok környezettudomány pedagógia bölcsészettudomány nevelés- és sporttudományok szociális munka társadalomtudomány szociológiai tudományok A MAB FvB nem fogadja el az intézmény érvelését. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság minőséghitelesítése során a jogszabályok és saját szabályai alapján jár el. A felsőoktatási intézmény az intézményakkreditáció kérésével elfogadja a MAB bírálati szempontrendszerét és eljárási rendjét. Az Intézményakkreditációs eljárás és értékelési szempontok III. pontja szerint a K:\Testulet\Bizottsagok\FVB\hatarozatok\IF3416-WJLF_fvbH_honlapra.doc

felsőoktatási intézmény akkreditálható, ha megfelel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv) 6. (2) bekezdésének. A WJLF esetében, tekintettel arra, hogy mester- és doktori képzése nincs, az intézmény akkreditációjának feltétele, hogy legalább négy szakon folytasson akkreditált alapképzést. A MAB határozata az intézmény két hitéleti alapképzési szakjának akkreditációját megvonta, a környezettan alapképzési szak indítását pedig a MAB és a MAB FvB 2008-ban nem támogatta, ennek megfelelően az intézmény csak két akkreditált alapképzési szakkal rendelkezik. Az Nftv 91. (5) bekezdése által meghatározott kivétel a csak hitéleti képzéseket folytató intézményekre vonatkozik. Amennyiben egy egyházi fenntartású intézmény a hitéleti szakjai mellett nem hitéleti szakokat is működtet, erre a rendelkezésre értelemszerűen nem hivatkozhat, mivel a nem hitéleti képzésekre a törvény általános rendelkezései vonatkoznak (Nftv 91. (2)). (Különösen ellentmondásos az érvelés arra tekintettel, hogy a MAB ebben az eljárásban éppen az intézmény két hitéleti szakját nem akkreditálta, amelyekre hivatkozva a kivételt érvényesíteni akarják.) II. A Főiskola intézményakkreditációjával kapcsolatos észrevételek 1. Az intézmény rögzítse egyértelműen tanszékeinek és kutatóintézeteinek számát és nevét, és a vonatkozó intézményi alapdokumentumokban rögzítse az így megállapított szervezeti struktúrát A módosított SZMSZ II. kötete tartalmazza a tanszékek és kutatóintézetek számát és elnevezését. A szervezeti struktúra az SZMSZ-ben és az intézmény honlapján is megtalálható. A kutatóintézetek száma az SZMSZ szerint: 10, míg a honlap Szervezeti egységek Intézetek menüpontja alatt 11 intézet van felsorolva (többletként a Wesley Pasztorállélektani Intézet, a Wesley Theológiai Kutatóintézet pedig Wesley Theológiai Szeminárium elnevezéssel szerepel). A Teológia szak Tudományos és kutatóintézetek menüpontjában szereplő 10 név sem egyezik meg teljesen az SZMSZ listájában található intézetekkel (itt is szerepel többletként a Wesley Pasztorállélektani Intézet, a Polgárjogi Kutatóintézet viszont hiányzik). A honlapon a szervezeti egységek között a tanszékek nincsenek felsorolva. Az intézeti struktúra tehát az intézményi honlapon továbbra is pontosításra szorul az SZMSZ-nek megfelelően. A Főiskola érvelése szerint: Az 1. pontban az SZMSZ-re vonatkozó megjegyzéssel kapcsolatban észrevételezzük, hogy a módosított SZMSZ II. kötete tartalmazza a tanszékek és kutatóintézetek számát és elnevezését. Az SZMSZ hatályba lépése előtti dokumentumokban nem kerültek javításra a szervezeti egységek megváltozott nevei. Ezek javítása része annak a folyamatos honlap- fejlesztési munkának, amit a jelen MAB jelentés 3. pontjában elismer. A MAB FvB álláspontja szerint a Főiskola az észrevételében elismerte a MAB megállapítását. Az intézményi struktúra a honlapon továbbra is pontosításra szorul. 2. Az intézmény aktualizálja intézményi alapdokumentumait, mindenekelőtt Szervezeti és Működési Szabályzatát, organogramját és az egyéb, gyakran még a 2005. évi felsőoktatási törvényre épülő intézményi szabályzatait, és teremtse meg e dokumentumok belső összehangoltságát. Szabályzatilag rögzítse a kollégiumi díjakat és azok megállapításának módját, az 51/2007. kormányrendeletnek megfelelően. A SZMSZ és a Minőségbiztosítási szabályzat módosítása az ajánlásnak megfelelően megtörtént. A kollégiumi díjak megállapításának módjáról és mértékéről az SZMSZ rendelkezik és a Kollégiumi elhelyezési igénylőlap tájékoztatja az igénylőket. Az intézmény aktuális organogramja nem található meg a honlapon. A 2012-ben elfogadott Intézményfejlesztési terv Intézkedési tervnek megfelelő átdolgozása egyelőre nem történt meg. Az Alapító okirat aktualizálása szintén szükséges lenne. 3. Az intézmény folytassa tovább új honlapjának fejlesztését, különösen az elévült oldalak törlése vagy frissítése terén, és a honlap tartalmát hozza összhangba az aktualizált alapdokumentumok tartalmával. A honlap nagyrészt frissítésre került, szerkezete funkcionálisan átlátható, az elévült oldalakat törölték, az adatok feltöltése folyamatos. A tartalom néhány kivételtől eltekintve ld. fent 1. és 2. pont megfelel az alapdokumentumok tartalmának. A Főiskola válasza szerint: A 2. pontban tett megjegyzéssel kapcsolatban észrevételezzük, hogy azt a jelentés is tartalmazza, hogy a WJLF-nak organogramja van. Az ESG értelmében az intézménynek 2

rendszeres tájékoztatást kell adnia az általa kínált programokról, ezek tervezett kimeneteiről, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A közzétett információ tartalmazhatja továbbá a korábbi hallgatók észrevételeit és elhelyezkedésüket, valamint a jelenlegi hallgatói kar irányultságát, pályaképét (profile). A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján mindezeket a honlapon megjeleníteni nem kötelezettségünk. A közzététel a helyben szokásos módon megtörtént, amelynek helye a hallgatók által rendszeresen figyelt faliújság volt. Ugyancsak nem kötelező az intézménynek fejlesztési tervet készíteni, ezt az intézmény saját elhatározásból, a minőségbiztositás érdekében újítja meg. A MAB FvB álláspontja szerint az alapvető információk honlapon való megjelenítése a mai technikai körülmények között általában elvárható, az ESG által is meghatározott nyilvánossági követelmény kézenfekvő és általánosan elterjedt megvalósítási módja, a minőségkultúra része. A MAB intézményakkreditációs eljárás és értékelési szempontok II. pontjában a Háttéranyagok között szerepel az Intézményi honlap. Mindezekre tekintettel ez a javaslat minőségbiztosítási ajánlásként megalapozott. Az Nftv 92. (6) bekezdésének d) pontja értelmében az intézményfejlesztési tervre vonatkozó rendelkezéseket csak a hitéleti képzéssel összefüggésben nem kell alkalmazni, de tekintettel arra, hogy a Főiskolának három nem hitéleti képzése is van, intézményfejlesztési terv készítése számára kötelező. Az Alapító okirat megfeleltetése a jogszabályoknak szintén megalapozott elvárás. 4. Az intézmény dolgozza ki a képzési programok indításával kapcsolatban a minőségbiztosítási és - fejlesztési eljárásokat, és szabályzatilag rögzítse ezeket. Az intézmény új minőségstratégiájában (II. pont) szerepel a képzési programok jóváhagyása, rendszeres átvizsgálása és figyelemmel kísérése az ESG-nek megfelelően, a konkrét eljárások, folyamatleírások ugyanakkor még nincsenek kidolgozva. A Főiskola válasza szerint: A 4. pont szerinti megjegyzésekkel kapcsolatban észrevételezzük, hogy a Szenátus 2016. május 4-én tartandó rendes ülésén tárgyalta meg azokat az eljárásokat, amelyek a 2016 szeptemberében induló képzési programokra vonatkoznak. A MAB FvB álláspontja szerint a Főiskola nem értette jól a MAB javaslatát. A MAB nem a képzési programok konkrét indítására vonatkozó eljárást hiányolta, hanem a képzési programok jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó általános eljárási szabályokat, folyamatleírásokat, amelyek minden képzési programra érvényesek lesznek, nem csupán a 2016 szeptemberében indulókra. 5. Az intézmény törekedjen a teljes munkaidőben, jogviszonyban alkalmazott oktatók számának és részarányának növelésére. Az akkreditációs határozat megállapította, hogy az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak létszáma összesen 23 fő a legalább szükséges 35 fő helyett, valamint az alaptevékenység ellátásához rendelhető, munkaviszonyban vagy ezzel azonos elbírálás alá eső jogviszonyban foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább 60%-os elvárt arányát az intézmény csupán 28%-ban teljesíti: 93 főből összesen 26 fő. A beszámolóban leírtak alapján a WJLF törekszik a munkaviszonyban alkalmazott oktatók számának növelésére, az arány a korábbi állapothoz képest jelentősen javult (57%): a hitéleti szakok tantervének felülvizsgálata, új minősített oktatók alkalmazása és a tereptanárok oktatói névsorból való törlése együttesen biztosíthatja a MAB elvárásoknak való megfelelést. Az alaptevékenység ellátásához szükséges oktatók és kutatók 60%-át az intézmény munkaviszonyban vagy ennek megfelelő jogviszonyban (65 főből 39 fő) foglalkoztatja. A beszámolóban 3 minősített oktató szerződtetését jelzik, összességében az oktatói táblázat az elmúlt időszakban 6 fő minősített oktatói létszámnövekedéssel számol. Rajtuk kívül nyolc tudományos fokozattal nem rendelkező oktató szerződtetésére is sor került. A munkaviszonyban vagy azzal azonos elbírálás alá eső jogviszonyban foglalkoztatott oktatók legalább egyharmadának van tudományos fokozata (39 főből 22 fő: 56%). 3

A Főiskola ezzel kapcsolatban a következő észrevételeket tette: Az 5. pontban a MAB az alábbiakat rögzíti:»az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak létszáma összesen 23 fő a legalább szükséges 35 fő helyett, valamint az alaptevékenység ellátásához rendelhető, munkaviszonyban vagy ezzel azonos elbírálás alá eső jogviszonyban foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább 60%-os elvárt arányát az intézmény csupán 28%-ban teljesíti: 93 főből összesen 26 fő. «Az Nftv. módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 82. 28. pontja hatályon kívül helyezte az Nftv.-nek a kar oktatóira, és azok minősítésére vonatkozó 108. 13. pontját. Ennek folyományaként hatályát vesztette az Nftv. 92. (6) bekezdés f) pontja is, ami kimondta, hogy»hitéleti képzéssel összefüggésben az egyetemi, főiskolai kar létesítéséhez elvárt minimális oktatói létszámra vonatkozó rendelkezést 2015. szeptember hó 1. napjától nem lehet alkalmazni«. (Tehát nem számít, hogy a fenntartónak van-e elismert egyházi státusza vagy sem.) Előadjuk, hogy a létszámra vonatkozó, a MAB-hoz 2015. november 30-án megküldött táblázatunkban 37 főállású munkavállaló került feltüntetésre. A táblázat utolsó három oszlopában feltüntetett munkavállalók nem az Nftv. 7. (1) bekezdése szerinti oktatók. (A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők: a) tanársegéd, b) adjunktus, c) főiskolai, illetve egyetemi docens, d) főiskolai, illetve egyetemi tanár, e) mesteroktató.) Oktatói munkakörben alkalmazott munkavállalók száma 31 fő, akik közül 21 minősített (68 %). Ez (a hatályon kívül helyezett) jogszabály minimális minősítési arány előírását lényegesen meghaladja. Az egyéb jogviszonnyal alkalmazottak száma 35 fő, ebből minősített 25 fő, vagyis az összes oktatói munkakörben alkalmazott munkavállaló 70%-a minősített. (66 főből 46 fő) Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az intézményi oktatói létszámról rendelkezésre bocsátott adatok (amelyek nem azonosak az egyes szakok oktatói létszám adataival!) három időpontban kerültek közlésre: 2014. január, 2015. március és 2015. november. Éppen az intézkedési terv végrehajtása miatt ezek az adatok változtak. Az eltérő adatok is jól mutatják a WJLF törekvését a MAB elvárásainak maradéktalan teljesítésére. Nem összehasonlíthatók a különböző időszakban megadott adatok azért sem, mert a MAB kérése, amely alapján az adatokat szolgáltattuk, nem ugyanarra a periódusra (2008-2013 időszak, illetve 2015/2016. tanév), vagy nem ugyanarra a munkavállalói körre vonatkozott. Itt jelzem, hogy a hat minősített oktatóból csak három minősített oktató bővítette a hitéleti szakok létszámát, a másik három oktatót - ahogy azt korábban jeleztük - az újonnan akkreditálandó szakjaink érdekében alkalmaztuk. Ugyancsak az új szakok érdekében alkalmazunk egyelőre nem minősített oktatókat, akik szakterületük avatott szakemberei 15-20 éves gyakorlattal, ez a gyakorlatorientált (és duális) képzésekben elengedhetetlen. A MAB FvB megállapítja, hogy az intézmény félreértette a MAB megállapításait. Az idézett bekezdés nem a monitor határozat, hanem a MAB 2014/10/XI/2. számú, intézményakkreditációs határozatának megállapítása, erre utal a mondat felvezetése is. Ezzel kapcsolatban tehát észrevételt tenni jelen eljárásban nem lehet és szükségtelen is. (A határozat idézett megállapítása a meghozatalakor (2014) természetesen megfelelt a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.) A további bekezdések ehhez viszonyítva megállapítják, hogy a Főiskola a monitor eljárásban beküldött anyagok alapján megfelel a jogszabályoknak és az akkreditációs szempontoknak. 6. Az intézmény szabályzatilag dolgozza ki és rögzítse az oktatók rendszeres minősítésének rendjét és a sikertelen minősítési eljárás jogkövetkezményeit. A 2006. január 1-eje után történt főiskolai docensi kinevezések terén szabályzatilag rögzítse, hogy az Nftv. 28. (2) rendelkezéseit érvényesíti: főiskolai docensi kinevezéshez PhD fokozat megszerzés szükséges. Törölje Szervezeti és Működési Szabályzatának azon passzusát, amely jelenleg és a jövőre nézve is engedélyezi az oktatói állások főiskolai végzettséggel történő betöltését. Az LB jelentésére adott válaszában az intézmény jelezte, hogy 2014. szeptember 3-án a Szenátus az SZMSZ vonatkozó szabályát (oktatói állások főiskolai végzettséggel való betöltése) törölte. Az új SZMSZ 4. kötete tartalmazza a foglalkoztatási követelményrendszert. Az oktatók rendszeres minősítésének rendjéről és a jogkövetkezményekről a IV.2. tág, de életszerű határok között rendelkezik. A Főiskola ezzel kapcsolatban nem tett észrevételt. 4

7. Az intézmény dolgozzon ki akciótervet a passzív hallgatók, a nyelvvizsga hiányában a diplomát át nem vevő hallgatók számának, valamint a lemorzsolódásnak a csökkentésére. Az intézmény tudatában van a problémának, törekszik jó megoldásokat találni. A passzív és nyelvvizsga hiányában a diplomát át nem vett hallgatók arányának csökkentése érdekében hozott rendelkezések: diploma átadás a záróvizsga után három évvel az az intézmény által szervezett nyelvvizsga birtokában is (2013-ig az Nftv lehetővé tette), önköltséges nyelvi óráknak helybiztosítás, a főiskola anyagi megerősödésekor kedvezményes nyelvi órák felkínálása. A levelező és nappali tagozaton tanuló hallgatók nagy része munkavállalás mellett végzi tanulmányait, amely mindkét területen érezteti negatív hatását. A Főiskola véleménye szerint: A 7. pontban a nyelvvizsga hiányában a diplomát át nem vevő hallgatók számának, valamint a lemorzsolódásnak a csökkentésére vonatkozó észrevételekkel kapcsolatban előadjuk, hogy a magyar állami ösztöndíj (korábban képzési normatíva) deklaráltan az adott szak képzéséhez használható fel, így a MAB akkreditációs feltételei közt szereplő nyelvi képzés, sporttevékenység, stb. csak az intézmény saját bevételei terhére valósítható meg. A MAB és a Látogató Bizottság számára közismert - külső okból előállt - anyagi helyzete miatt a WJLF ezeket a bevételeket állami ösztöndíj híján a képzésre használja fel, szüneteltetve az önként vállalt feladatok finanszírozását az anyagi helyzet rendeződéséig. Megfelelő finanszírozás esetén természetesen a korábbiakhoz hasonlóan a hallgatók rendszeres nyelvi képzésére is sor kerülhet. Megemlítendő továbbá, hogy a hallgatók részéről semmiféle kritika nem érkezett a WJLF-hez a szünetelő kiegészítő nyelvi képzéssel kapcsolatban. A MAB FvB megállapítja, hogy a MAB határozata csak pozitív megállapításokat tartalmaz a passzív és nyelvvizsga hiányában a diplomát át nem vett hallgatók arányának csökkentése érdekében hozott rendelkezések tekintetében. A Főiskola egy olyan megállapítást cáfol, amelyet a határozat nem is tartalmaz. 8. Az intézmény törekedjen az intézményirányításban az önkormányzatiság és a képviseleti elv erősebb érvényesítésére, mindenekelőtt a Szenátus összetétele, valamint a magasabb vezetők és vezetők kinevezésével kapcsolatos alkalmazotti vélemény-nyilvánítás területén. A Szenátus létszámát az SZMSZ (II.17. ) az eddigi 12 helyett 15 főben jelöli meg. A Szenátus főiskolai és fenntartótól közvetlenül delegált tagjainak aránya javult (bár 6+1 főt még így is a fenntartó delegál). Ezen túlmenően a dolgozói és oktatói fórum létrehozásával az intézmény a közvetlen párbeszédet kívánja elősegíteni. A Főiskola észrevétele szerint: Az önkormányzatiság, és képviseleti elv erősítése vonatkozásban a 8. pontban rögzítettekkel kapcsolatban előadjuk, hogy a tanszékvezető/szakfelelős munkáját a modulok (alapozó tárgyak, szakmai törzsanyag(ok), differenciált szakmai törzsanyag, gyakorlat) kijelölt felelősei segítik, ami azt jelenti, hogy a szakra vonatkozó döntések testületi döntéshozatal mellett születnek, az önkormányzatiság és a képviseleti elv igazi megvalósulásaként az intézményirányításban. A Szenátus összetételévei kapcsolatban a 8. pontban rögzítettek vonatkozásában előadjuk, hogy a Szenátus összetétele valamennyi jogszabályi előírásnak megfelel. A fenntartó által delegált személyek számán a képzés egyházi hitéleti jellegére tekintettel nem kíván a fenntartó változtatni, egyebekben pedig előadjuk, hogy az erősebb fenntartói szerepvállalás az állami felsőoktatási intézmények vezetésében kifejezetten tendencia. A MAB FvB megállapítja, hogy a MAB határozata ebben a vonatkozásban is pozitív állításokat tartalmaz. A képviseleti elv erősebb érvényesítésére vonatkozó eredeti javaslat az ESG szellemében született, aminek alkalmazását a működési engedély felülvizsgálata során a MAB szakértői véleményében az Nftv. 67. (4a) bekezdése is előírja, de a MAB ENQA tagságából is következik. 9. Az intézmény határozottabb módon kapcsolódjon be a hazai- és nemzetközi tudományos közéletbe. Keresse együttműködési megállapodások lehetőségét más felsőoktatási intézményekkel, melyek keretében közös oktatási és kutatási programok működtethetők. 5

A WJLF szakmai kapcsolatai az utóbbi évben is erősödtek: nagyszámúak és színvonalasak, az ajánlás megvalósulása a dokumentumok alapján megfelelő. A Főiskola ezzel kapcsolatban nem tett észrevételt. 10. Az intézmény törekedjen a könyvtári állomány megfelelő elhelyezésére, ezen belül pedig a kötelező és ajánlott irodalom elérhetőségének javítására. A könyvtári épület megépítésére anyagi erejének függvényében az intézmény súlyt helyez, de ez nyilvánvalóan hosszabb időt vesz igénybe. Javított a tananyagot képező irodalom fizikai elérhetőségén. Előzetes bejelentés alapján akár éjszaka is lehetővé teszi a könyvtárhasználatot. A Főiskola véleménye szerint: A 10. pontban említett könyvtári kérdést illetően előadjuk - amit korábban a Látogatóbizottság tagjai felé is jeleztük - hogy a tanulmányi irodalom elérhetősége jó ideje az e-állományt is jelenti, amit évek óta fejlesztünk. Számos papíralapon nem elérhető, illetve csak kisebb példányban hozzáférhető irodalmi tétel fellelhető elektronikus formában. A MAB FvB megállapítja, hogy a MAB határozata ebben a vonatkozásban is csak pozitív állításokat tartalmaz. 11. Az intézmény fontolja meg tanulmányi ügyekben a testületi döntéshozatal szerepének bővítését. A Tanulmányi Bizottság és Kreditátviteli Bizottság eddigi működésére alapozva az intézmény nem látja szükségesnek a változtatást. Az intézményi beszámoló szerint a rektor gyakorlatilag nem kapcsolódik be közvetlenül tanulmányi ügyek irányításába. A Főiskola érvelése szerint: A 11. pontban a MAB megfontolásra ajánlja a tanulmányi ügyekben a testületi döntéshozatal szerepének növelését. A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos döntéshozatali mechanizmus a jogszabályban előírtaknak megfelel. A 2005. évi CXXXIX. tv. hatályba lépése óta a Kreditátviteli Bizottság és Tanulmányi Bizottság hoz elsőfokú döntéseket tanulmányi ügyekben. A rektornak a hallgatói jogviszonyra vonatkozó, illetve egyes tanulmányi ügyekben másodfokon van döntési jogköre. Az első MAB jelentésben az első fokon eljárt szakértői testület azt rögzítette, hogy tanulmányi ügyekben a Rektor hoz elsőfokú döntéseket. Jelen MAB jogorvoslati kérelemmel támadott MAB határozatban fentiektől eltérő értelmezés szerepel. Álláspontunk szerint a megállapítás az intézményi beszámoló félreértelmezéséből adódik. A WJLF az intézményi önértékelésben és az intézkedési terv végrehajtásáról szóló jelentésben a jogszabályoknak és az intézményi szabályzatoknak megfelelő működést írt le. A MAB FvB megállapítja, hogy a MAB a határozat szerint ebben a kérdésben elfogadta az intézménynek a monitoreljárás során, a beszámolóban tett érvelését és azt, hogy az intézmény nem látja szükségesnek a változtatást. A felülvizsgálati kérelem érveléséből nem világos, hogy ez miért minősül a beszámoló félreértelmezésének. 12. Az intézmény törekedjen, lehetőségeihez igazodó ütemezésben, az élő idegen nyelvi oktatás fejlesztésére, a számítógéppark fejlesztésére és a hallgatói sport megfelelő infrastruktúrájának kialakítására. Utóbbi időben PC és oktatástechnikai eszközbeszerzés történt. Az élő idegen nyelv oktatása választható. A Főiskola ezzel kapcsolatban nem tett észrevételt. Összegzés: A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a WJLF vezetése törekszik a MAB akkreditációs jelentésében javasoltak megvalósítására. Jelentősen átdolgozták az intézmény SZMSZ-ét, és elkészítették Minőségbiztosítási tervét. A MAB szakértőivel való konzultáció alapján az intézmény célul tűzte, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak arányát a gyakorlóhelyi oktatók beszámításának elhagyásával, tantárgy-koncentrációval, valamint további három teljes állású oktató szerződtetésével megoldja. Tekintettel a WJLF fenntartójának, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek a jelenlegi kedvezőtlen jogi státuszára és a főiskola eddigi gyakorlatából eredő tehetetlenségi erőre, jól látszik, hogy a MAB jelentése óta eltelt idő nem volt és nem is lehetett elegendő 6

az ajánlások következetes megvalósítására. Bár a fenti részletes vizsgálatok eredményeit tekintve a főiskola még számos jelentős intézkedés előtt áll, a 2015-ben végrehajtott intézkedések biztatóak a közeljövőben folyamatosan megvalósítandó, jelentősebb átalakításra vonatkozóan. A Wesley János Lelkészképző Főiskola intézményakkreditációs követő (monitor) eljárásában készített intézkedési tervének végrehajtásáról szóló beszámolót a MAB elfogadja. A Főiskola érvelése szerint: Az összegzésben előadottak vonatkozásában előadjuk, hogy MAB határozat tizenkét pontban megfogalmazott észrevételei közül kilenc egyértelmű teljesítést igazol, a további háromban pedig a MAB olyan követelményeket támaszt, amelyeket a hatályos jogszabályokból levezetni nem lehet. A MAB FvB álláspontja szerint a monitoreljárást lezáró, az intézményre vonatkozó MAB határozat többségében pozitív megállapításokat tartalmaz, amelyek felülvizsgálatára nincs szükség. A MAB FvB továbbra is indokoltnak tartja ugyanakkor a MAB korábbi ajánlásait, mert azok a minőséget és a tájékoztatást szolgálják és összhangban vannak az Nftv. által is alapként tekintett ESG sztenderdjeivel. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy ezen a Főiskolán is természetes kell legyen, hogy meghatározó alapdokumentumai (alapító okirat, SZMSZ), szervezeti felépítése (organogram, egységek neve, hierarchiája), szabályzatai (KKK, tanterv) koherenciában legyenek egymással, a vonatkozó jogi előírásokkal (pl. kreditszámok), azok aktuálisak és azonosak legyenek írott és honlapi megjelenésükben, mivel ezek a rendezett működés, az átláthatóság és minden érintett tájékozódási lehetőségét szolgálják. A MAB minőséghitelesítése során a jogszabályok és saját szabályai alapján jár el. A felsőoktatási intézmény az intézményakkreditáció kérésével elfogadja a MAB bírálati szempontrendszerét és eljárási rendjét, amelyek a jogszabályokkal összhangban vannak, még ha azoknak nem is minden részletét kodifikálják jogszabályok. A MAB FvB mindezek alapján érthetetlennek tartja, hogy miért kell egy alapvetően támogató, pozitív hangvételű, az intézmény helyzetére, lehetőségeire figyelemmel lévő határozatot a felülvizsgálati eljárásban indokolatlanul és téves érveléssel támadni. III. A teológia osztatlan mesterképzési szak Az intézmény a szak akkreditációjával kapcsolatban a következő előzetes megjegyzést tette: Elöljáróban előadjuk, hogy a 2016/2NIII/5/1 sz. MAB HATÁROZAT fejléce pontatlan, mert a lelkész szakirány önmagában nem 12, hanem 2 féléves képzés. A MAB FvB tájékoztatja az intézményt, hogy a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 5. számú melléklete 4. pontjában a teológia mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben a képzési idő: 10 félév, lelkész/lelkipásztor szakirányon 12 félév. A szakirány önmagában képzésként nem értelmezhető, ezért képzési idő önállóan nem rendelhető hozzá. A MAB határozata természetesen a következők szerint értelmezendő: teológia osztatlan mesterképzési szak, lelkész szakirány 12 félév, lelkész szakirány nélkül 10 félév. 1. Az intézmény a szak mintatantervét alakítsa az államilag jóváhagyott és kihirdetett KKK követelményeihez, ennek keretében pedig szüntesse meg a teológia szakirányt, és a teológia szak képzési idejét ezzel állítsa vissza 10 félévre, az oklevél megszerzéséhez szükséges minimális kreditszámot pedig 300 kreditre. A szak KKK-ja az intézményi honlapon nem érhető el. A teológia szak képzési ideje és a hozzá rendelt kreditek továbbra is csak részben teljesítik a KKK követelményeit. A teológia szakirányt megszüntették, a lelkész szakiránynak pedig a 11 12. félév ad helyet. Az összkredit azonban 10 félév alatt 303 kredit a 300 helyett, a 11 12. félév pedig 60 kredit helyett csak 30 kreditet tartalmaz. A Főiskola álláspontja szerint: Az intézmény KKK-jával kapcsolatban az 1. pontban tett észrevétel vonatkozásában előadjuk, hogy a hiány jogszabályban rögzített kötelezettséget nem sért, a WJLF normatív szabályt nem sértett. A szak KKK-ja az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, http://2010-2014.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/feisooktatasert-felelos-államtitkarsag/hirek/ felsooktatasi-alapkepzesi-mesterkepzesi-hiteleti-szakok-kovetelmenvei, így azt az intézményi honlapon nem szükséges azt közzétenni. 7

A szintén az 1. pontban jelzett, a 303 kredites képzéssel kapcsolatos észrevétel nem megalapozott. Rögzíteni kívánjuk, hogy a teológia szak mintatanterve a jogszabályi előírások és a szak KKK-jának megfelel. A 303 kreditet tartalmazó változat - ahogyan azt a MAB a hiánypótlásban kifejezetten kérte - kizárólag a 2015/2016. tanévre vonatkozik, amely szükségszerűen nem tartalmazza azokat a tárgyakat, amelyeket az adott oktatási periódusban a hallgatók korábbi tanulmányi teljesítése miatt nem volt szükséges meghirdetni. A két dokumentum egy az egyben nem összevethető emiatt, jelen MAB jelentés megállapítása ezen félreértésen alapulva nem helytálló. A MAB FvB nem fogadja el a Főiskola érvelését. Tekintettel arra, hogy a hitéleti szakok esetében a jogszabályban meghatározott KKK kevés tartalmi információt tartalmaz, a képzések részletes szabályait a fenntartó által is elfogadott részletes KKK-k határozzák meg. Az önértékelés alapjául szolgáló Útmutató hitéleti szakok önértékelésének elkészítéséhez című dokumentum ennek megfelelően a következőket rögzíti: az önértékeléshez javasolt alapul venni a következőket: A szak képzési és kimeneti követelményei (KKK) /Az intézmény vagy intézmények konzorciuma által kidolgozott, a fenntartó által elfogadott és a MAB által támogatott teljes verziót kell használni, nem a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben megjelent kivonatot./ A nyilvánosság és a tájékoztatási követelmény alapján a MAB elvárja ennek a részletes KKK-nak a közzétételét az intézmény vagy a fenntartó honlapján. A MAB erre az intézmény figyelmét az intézményakkreditációs határozatban is felhívta. A MAB FvB megállapítja, hogy az intézmény érvelése a tanterv tekintetében téves. A tanterv ugyanis nem vonatkozhat egy tanévre. Az Nftv szerint a tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja (Nftv 108. 42.) A tanterv tehát mindig a teljes szakra és képzési időre vonatkozik. A MAB a hiánypótlásban az aktuális (teljes) tantervet kérte (az Útmutató alapján), nem a 2015/16 tanévre vonatkozót. Az érvelés szerint a bemutatott tanterv szükségszerűen nem tartalmazza azokat a tárgyakat, amelyeket az adott oktatási periódusban a hallgatók korábbi tanulmányi teljesítése miatt nem volt szükséges meghirdetni. Nem világos, hogy ha a bemutatott tanterv nem tartalmaz bizonyos tárgyakat, akkor hogyan lehet a kreditszám a KKK-ban meghatározottnál mégis több (300 helyett 303). 2. Az intézmény az oktatói kar további fejlesztésével biztosítsa a szakon, hogy teljesüljön a teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) és az egyéb módon foglalkoztatott (E) tantárgyfelelős oktatók 3:1-es aránya; A beszámolóban az intézmény jelzi, hogy három oktatóval létesített foglalkoztatási jogviszonyt, viszont nem egyértelmű, hogy mindhárom személy a teológia szak oktatója-e. A teljes munkaidőben és egyéb módon foglalkoztatott tantárgyfelelős oktatók 3:1 T:E arányára vonatkozó elvárás jelenleg nem teljesül, a képzésben részt vevő 26 tantárgyfelelős oktató közül 14 teljes munkaidőben foglalkoztatott. Az oktatói táblázatban szereplő szakirányfelelős oktatókhoz rendelt adatok nyilvánvalóan helytelen értelmezésből fakadnak, ugyanakkor a létező lelkész szakirány felelősét a táblázat nem tartalmazza. Egyes tantárgycsoportok nem értelmezhetőek szakirányként. A szakirány fogalmát az Nftv. egyértelműen meghatározza. A Főiskola álláspontja szerint: A 2. pontban az oktatói kar munkavállalói arányával kapcsolatban egyrészt hivatkozunk a korábban előadottakra, másrészt arra, hogy a jogszabályokban, illetve a MAB útmutatókban a szakfelelős, szakirányfelelős, tantárgyfelelős és a tantárgy oktatójának egyértelmű definíciója nem szerepel. Mindez megnehezíti az adatszolgáltatást, és gyakran megkérdőjelezi az elvárások megalapozottságát. Az is megnehezíti az adatközlést, hogy a MAB dokumentumai nem következetesek, mert a mintatanterv félévekre bontott táblázata fejlécében»tantárgyak, tantárgyfelelősök«kitétel szerepel, míg azt oktatókra vonatkozó táblázatban»oktatói kör«. Vagyis egymás szinonimájaként használja a tantárgyfelelős, illetve a tantárgy oktatója kifejezést, holott e két fogalom jelentéstartalma eltérő. Bizonyos esetekben a tárgy oktatója nem azonos a tantárgyfelelőssel. A WJLF SZMSZ III.A: alkötet, A2. 72.-74. pontjai ezt körültekintően szabályozzák, az alábbiak 8

szerint:»kurzus: olyan a képzési program alapján kialakított félévhez, ismeretkörhöz, oktatóhoz, teremhez és idősávhoz rendelt oktatásszervezési egység, amelynek jellemzői között egyértelműen meghatározandó annak jellege (előadás, szeminárium, tantermi gyakorlat stb.), kreditértéke, hozzá rendelt ismeretanyag tematikája, a teljesítés és a számonkérés módja, valamint - a Hallgatói Követelményrendszer eltérő rendelkezése hiányában - a jelenléti kötelezettség szabályozása, a kötelező és ajánlott irodalom jegyzéke. Ezen adatok együttesen a tantárgyi tematika néven jelenek meg. kurzusfelelős: a kurzus megtartásáért, tematikájáért és lezárásakor a számonkérésért felelős személy; kurzus oktatója: a kurzus oktatását végző személy«tekintettel arra, hogy a hivatkozott dokumentum a MAB adatközlési kérelme alapján egy tanévre, a 2015/2016. tanévre vonatkozott, ezért a tantárgyat az adott időszakban oktató személy; tűntettük fel akkor is, ha történetesen e személy nem egyezik meg a tantárgyfelelős személyével. Tettük ezt azért is, - mert az Nftv. és a 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet több joghelyen a tárgy oktatóját tünteti fel, és az arról való információkat írja elő' - hogy nyilvánvaló és ellenőrizhető legyen, hogy a tantárgy oktatója felkészült az adott tárgy oktatására, és nem fordul elő, hogy egy tantárgyfelelős neve alatt egy kevésbé felkészült oktató tartja meg a kurzust. A 2. pontban a MAB hivatkozott arra, hogy a létező lelkész szakirány felelősét a WJLF által csatolt táblázat nem tartalmazza. Ezzel összefüggésben előadjuk, hogy az önértékelésben a lelkész szakirány vezetője - dr. N.N. - személye feltüntetésre került, melyre tekintettel az adatszolgáltatás megtörtént. A táblázat kitöltésének hiánya önmagában nem alapozhatja meg az akkreditáció megvonását. A 2. pontban T. Cím kifejti, hogy egyes csoportok nem értelmezhetők szakirányként. Ezzel kapcsolatban előadjuk, hogy a 60 kredites szakirányi anyag annak a 7 - klasszikusan tanszéki keretekben megjelenő -»tantárgycsoportnak«a tanegységeiből áll össze, amely»csoportok«a képzés egészét is hordozzák. Ennélfogva T. Cím megjegyzése értelmezhetetlen és szükségtelen. A MAB FvB megállapítja, hogy a beadvány nem látja világosan, hogy egyházi intézmények esetén az intézményakkreditáció keretében kerül sor a hitéleti szakok akkreditációjára (ld. MAB SZMSZ 70. (2), Intézményakkreditációs eljárás és értékelési szempontok: Bevezetés). Értelemszerű, hogy a szakok szakmai bírálati szempontjait a szakindítás bírálati szempontjai határozzák meg. A mesterképzés szakindítási bírálati szempontrendszere a használt fogalmak értelmezése során pontosan megadja a tantárgyfelelős, a szakon oktatók és a tantárgy fogalmát. A MAB Útmutatójában szereplő táblázatok között nincs ellentmondás. A tanterv bemutatása során a MAB csupán a tantárgyfelelősök feltüntetését kéri, az oktatói kör bemutatásakor pedig a tantárgyfelelősöket és az egyéb oktatókat is. A fogalmak értelmezéséből és a táblázatok kialakításából egyértelmű az oktató és a tantárgyfelelős fogalma közötti különbség. A szakirány fogalmát az Nftv., a szakirányfelelős fogalmát pedig a szakindítási bírálati szempontok meghatározzák. Az intézménynek természetesen joga van tantárgycsoportokat kialakítani, ezeket azonban nem nevezheti szakiránynak. A tantárgycsoportok és felelősök bemutatását a MAB nem kéri, ha az intézmény ezt mégis szükségesnek látja, akkor ezt egyértelműen kell bemutatnia. Az intézmény az oktatói kar további fejlesztésével biztosítsa a szakon, hogy a tantárgyfelelősök kreditterhelésének és az általuk gondozott tantárgyak számának vonatkozásában teljesüljenek a MAB akkreditációs elvárásai. A maximális kreditterhelésre vonatkozó elvárások teljesülnek (35 vagy annál több kredittel terhelt oktató nincs, 2 oktatót terhel 25 kredit). Jelenleg is két tantárgyfelelős 7 tantárgynál többet gondoz a szakon. Az egyéb módon foglalkoztatott oktatók egy része átlépi a legfeljebb 4 tantárgy vagy 15 kredit korlátot. (1 fő: 5 tantárgy felelőse, további 3 fő kreditje pedig több mint 15). Hét tantárgyfelelős nem rendelkezik tudományos fokozattal, bár többségük nyelvi vagy gyakorlati tárgyért felel. E ponthoz kapcsolódóan kell még megjegyezni, hogy a tudományos fokozattal nem rendelkező tantárgyfelelősök között több tanársegéd is szerepel. Tanársegéd egyáltalán nem lehet tantárgyfelelős. Az intézmény érvelése szerint: A 2. pontban a MAB hivatkozott arra is, hogy a tantárgyfelelősök kreditterhelésének és az általuk gondozott tantárgyak számának vonatkozásában nem teljesülnek a MAB akkreditációs elvárásai. 9

Függetlenül attól, hogy megszűnt a jogalapja, azok a szabályok, amelyeket a 2016/2/VIII/5/1. sz. MAB HATÁROZAT a kreditterhelésre alkalmaz, a MAB honlapján az»intézményi akkreditáció«dokumentumai egyikében sem találhatók meg, melyre tekintettel olyan szempontok, amelyeket az akkreditációs eljárás kezdetén a MAB nem fogalmazott meg, nem kérhetők számon a WJLF-n. Egyebekben a MAB elvárás nem teljesítése - normatív kötelezettségszegés hiányában - nem adhat okot az akkreditáció megvonására. A hivatkozott, kreditterhelésre vonatkozó elvárások MAB párhuzamos programakkreditációra vonatkozó útmutatójában találhatók, elvárásai rendesen hároméves alapképzésre, illetve négy féléves mesterképzésre vonatkoznak. Ráadásul a hivatkozott eljárások kidolgozása idején a MAB egy induló szak főállású tanárainak számát minimum három főben határozta meg. Ennek fényében érthető a 3: 1 arány meghatározása a főállásúak és az óraadók között, de tarthatatlan 10-12 féléves képzés esetén. A MAB irányszámait betartva félévenként 6 db ötkredites tantárggyal és a teljes képzési időben 12 tanárral akkreditálni és teljesíteni lehet egy tíz féléves szakot. A MAB honlapján osztatlan képzésre vonatkozó útmutató nem szerepel. Egy hosszú képzési idejű (10-12 féléves) képzésben a szerteágazó és összetett tudástartalom közvetítése nyilvánvalóan a stabil, főállású oktatói team köré épült magas óraadói létszámmal történhet meg, ahol akár több óraadó is lehet a főállásúaknál. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a magas kreditszámot teljesítő, sok tantárgyat tanító oktatók, a tantárgyak egy részénél már kevésbé képesek felkészült, elmélyült tudás átadására. Ugyanakkor a speciális tudással rendelkező óraadó alkalmazása növeli a képzés minőségét, de»nem kifizetődő«főállásban alkalmazni, mert nem bízható meg annyi tantárggyal, olyan magas óraszámban, hogy az rentábilis legyen a közismert finanszírozási helyzetben, és a törvényben előírtaknak megfeleljen. A MAB a 2. pontban utal arra, hogy a tantárgyfelelősök között több tanársegéd is szerepel, de a tanársegéd a MAB álláspontja szerint nem lehet tantárgyfelelős. A tantárgyfelelős tartalmi szempontból felel a tantárgyért. Tanársegédi kinevezés esetén törvényi feltétel a doktori képzés megkezdése. Az alkalmazási követelmények alapján egy tanársegéd lehet kompetens tantárgyfelelős, végezhet olyan tudományos, szakmai tevékenységet, amit egyedülállóan tud megjeleníteni a képzési programban. Jogszabályi alapja nincs, minőségbiztosítási szempontból pedig megkérdőjelezhető az a MAB álláspont, mi szerint»tanársegéd egyáltalán nem lehet tantárgyfelelős«. A MAB SZMSZ 70. (2) bekezdése szerint a hitéleti képzések, rendészeti és katonai szakok esetében a szakok (programok) akkreditációját, értékelését az intézményakkreditáció keretében kell elvégezni. Ennek megfelelően a hitéleti szakokat a MAB a az intézményakkreditációhoz kapcsolódva, de értelemszerűen programakkreditáció keretében értékeli. A képzési programok akkreditációjának alapját képező dokumentumok a MAB honlapján szerepelnek, az intézményakkreditációs értékelési szempontok között ezek ismételt feltüntetése nem szükséges. A hitéleti szakok önértékelésére a MAB külön Útmutatót készített, amely a honlapon az Akkreditáció/Intézményakkreditáció menüpontból letölthető. Ez az Útmutató alkalmas mind az osztott, mind az osztatlan képzések bemutatására. A Főiskola a vonatkozó Útmutatót ismerte, mivel erről a MAB-tól kellő tájékoztatást kapott, az intézményakkreditációs bedványt ennek alapján készítette el. Az elvárásokat azonban nyilvánvalóan nem ez, hanem az említett szakmai bírálati szempontok határozzák meg. A mesterképzés szakmai bírálati szempontjai az osztott és az osztatlan képzésre egyaránt vonatkoznak. A MAB FvB fontosnak tartja megjegyezni, hogy az útmutatókat és bírálati szempontokat a MAB a jogszabályok alapján, felsőoktatási intézményekkel konzultálva alakította ki, évek óta alkalmazza sok száz esetben, és az Oktatási Hivatal is az ezekre épített szakvéleményeket kéri és fogadja el a MAB-tól. Amennyiben a Főiskola a MAB bírálati szempontjainak nem tud megfelelni, lehetősége van az eljárás során ennek jelzésére, a MAB hitéleti szakok esetén különösen alapos ok esetén méltányolja ezt. Ezeknek a bemutatására az eljárások során több alkalommal lett volna lehetőség. A MAB ugyanakkor nem tartja elfogadhatónak, hogy az intézmény az általa kért s ezzel elfogadott intézményakkreditációs eljárásban az érdemi érvelés helyett arra hivatkozik, hogy az elvárások nem jogszerűek és nem teljesíthetőek. 3. Az intézmény dolgozza ki és szabályzatilag rögzítse a szakfelelős kompetenciáját a szak képzési programjának szervezése, felügyelete és fejlesztése terén. 10

Az SZMSZ többször kitér a szakfelelős feladataira, de a II.39. (4) i) pontban a tanszékvezetőhöz rendeli»a tanszék hatáskörébe sorolt szakok«szakfelelősi feladatát, majd erre építve az (5) pontban meghatározza a tanszékvezető-szakfelelős feladatait. Javasolt az összetett tanszékvezető-szakfelelős tisztség szabályozásában az egyes funkciókhoz tartozó feladatokat határozottan elkülöníteni. A Főiskola válasza szerint: A MAB a 3. pontban utal arra, hogy javasolt az összetett tanszékvezetőszakfelelős tisztség szabályozásában az egyes funkciókhoz tartozó feladatokat határozottan elkülöníteni. Ezzel összefüggésben előadjuk, hogy intézményünknél a tanszékvezetők egyben szakvezetők is. A feladatok az által adnak arányos terhelést, hogy tanszékvezető/szakfelelős munkáját a modulok (alapozó tárgyak, szakmai törzsanyag( ok), differenciált szakmai törzsanyag, gyakorlat) kijelölt felelősei segítik. A hagyományos rendszerben, vagyis ahol eltér a tanszékvezető és a szakvezető személye, a szervezeti (tanszéki) érdekek könnyen háttérbe szorítják a szak érdekeit, akadályozva a szak koherens működését, vagyis ronthatja a képzés minőségét. Meggyőződésünk, hogy az általunk kialakított rendszer jobban szolgálja a képzés minőségét, mint a felsőoktatás hagyományos (sokszor személyekhez igazított) struktúrája, mert a képzési folyamatot szem előtt tartva rugalmasan reagál a társadalmi változás okra. A MAB FvB álláspontja szerint a beadvány nem jól értelmezi a MAB javaslatát, a tanszékvezető és a szakfelelős funkciója szétválasztásának szükségességét. A személy természetesen lehet ugyanaz, feladataik azonban részben biztosan mások: a tanszékvezetés igazgatási feladat is, a szakfelelősség nem az. A WJLF honlapján az ehhez a szakhoz sorolt nyolc tanszékvezető közül csak egy lehet szakfelelős. Meglepő megállapítás, hogy a beadvány szerint a hagyományos elkülönülő rendszer ronthatja a képzés minőségét. A MAB FvB álláspontja szerint ugyanakkor a határozat ezen megállapítása az akkreditációs határozat kimenetele szempontjából nem döntő jelentőségű. 4. Az intézmény szabályzatilag is rögzítse a gyakorlóhelyeire vonatkozó irányelveket és elvárásokat, és rögzítse a gyakorlóhelyek kiválasztásának mechanizmusát. Az intézmény által megküldött lelkész szakirányos szakmai gyakorlat szabályai tartalmazzák a gyakorlóhellyel szemben támasztott elvárásokat, a mentor feladatait, a gyakorlóhely kiválasztásáról azonban érdemben nem rendelkezik. (»A gyakorlat az intézmény sajátosságaitól, a mentortanár időrendjétől és az adott közösségtől, a gyülekezeti lehetőségektől függ.«) Egyelőre nem világos, hogy ez a szabály mely szabályzatnak képezi. A Főiskola válasza szerint: Szintén a MAB határozat 3. pontja rögzíti, hogy az intézmény által megküldött lelkész szakirányos szakmai gyakorlat szabályai a gyakorlóhely kiválasztásáról érdemben nem rendelkeznek. Álláspontunk szerint az intézmény sajátosságai, a mentortanár időbeosztása, az adott közösség (minősége) és a gyülekezeti lehetőségek érdemi szempontokat jelentenek a gyakorlóhely kiválasztásánál, melyet a csatolt dokumentum tartalmaz. Másrészt a gyakorlóhely kiválasztása olyan, a hallgató egyéni képzési szükségleteitől is függő tartalmi része a képzésnek, amelyre a MAB akkreditációs értékelése nem vonatkozhat. Harmadrészt a szak specialitása miatt a gyakorlóhely kiválasztása részletesebben nem szabályozható. A MAB FvB álláspontja szerint a MAB ebben a pontban a konkrétumokat hiányolta, tehát annak konkrét szabályozását, hogy ki és milyen eljárásban dönt arról, hogy egy adott intézmény alkalmas-e gyakorlóhelynek. A MAB FvB álláspontja szerint ez a megállapítás az akkreditációs határozat kimenetele szempontjából nem döntő jelentőségű. Összegzés: Az intézmény a monitor eljárásra készített anyagát e képzésről nem a MAB útmutatója alapján állította össze, s a hiánypótlás során sem szolgáltatott olyan anyagot, amely alapján a MAB a képzés megfelelőségéről minden kétséget kizáróan dönteni tudott volna. A MAB összességében pozitívan értékelte, hogy az intézmény a szakon belül a korábbi értelmezhetetlen teológus szakirányt megszüntette, és a gyakorlati ismeretek megszerzésének kereteit szabályozta, és hogy történtek intézkedések az oktatói háttér rendezésére. Nem fogadható el azonban a szakon kötelezően megszerzendő kreditek számának eltérése a 300-tól, illetve lelkész szakirányon a 360-tól. Az intézmény szakirányfelelősöknek nevez olyan oktatókat, akik nem szakirányokért felelnek. A figyelemfelhívás 11

ellenére a szak KKK-ja a monitor eljárás idején sem volt elérhető az intézmény honlapján. A tantárgyfelelősök között több tanársegéd szerepel. A hét tudományos fokozattal nem rendelkező tantárgyfelelős között olyan is szerepel, aki nem gyakorlati tantárgyért vagy kis jelentőségű tantárgyért felel. Túl magas a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott tantárgyfelelősök aránya. Több tantárgyfelelős az elfogadottnál nagyobb számú tantárgyért felel. Összességében a MAB FvB megállapítja, hogy az intézmény érvelése ellentmondásos és a MAB szabályainak nem megfelelő ismeretéből vagy meg nem értéséből adódik. A felülvizsgálati kérelemben a Főiskola nem mutatott be olyan tényeket, amelyek a MAB határozatának megállapításait cáfolták volna, ehelyett a MAB szabályzatainak és eljárásának jogszerűségét alaptalanul vitatta. Mindezek alapján a MAB FvB a MAB határozatával egyetértve Wesley János Lelkészképző Főiskolán a képzés folytatását a teológia osztatlan mesterképzési szakon nem támogatja. IV. Tanár mesterképzési szak, hittanár-nevelő tanár szakképzettség 1. Az intézmény vizsgálja felül a szak kreditkiosztását a tanári mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek 5. és 6. pontja, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rend. 23. (5) bekezdése szerint, és a szükséges módosításokat az intézményi mintatantervben hajtsa végre. A szak KKK-ja az intézményi honlapon nem érhető el. A Főiskola válasza szerint: Az 1. pontban meghatározott, a KKK-val kapcsolatos észrevételeink azonosak a korábban kifejtettekkel. A MAB FvB nem fogadja el a Főiskola érvelését. Tekintettel arra, hogy a hitéleti szakok esetében a jogszabályban meghatározott KKK kevés információt tartalmaz, a képzések részletes szabályait a fenntartó által is elfogadott részletes KKK-k határozzák meg. Az önértékelés alapjául szolgáló Útmutató hitéleti szakok önértékelésének elkészítéséhez című dokumentum ennek megfelelően a következőket rögzíti: az önértékeléshez javasolt alapul venni a következőket: A szak képzési és kimeneti követelményei (KKK) /Az intézmény vagy intézmények konzorciuma által kidolgozott, a fenntartó által elfogadott és a MAB által támogatott teljes verziót kell használni, nem a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben megjelent kivonatot./ A nyilvánosság és a tájékoztatási követelmény alapján a MAB elvárja ennek a részletes KKK-nak a közzétételét az intézmény vagy a fenntartó honlapján. A MAB erre az intézmény figyelmét az intézményakkreditációs határozatban is felhívta. 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 4 6. pontja két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzése esetén várja el osztott képzésben az 5 félév 150 kredit értékű hallgatói teljesítményt. Egy szakképzettség esetén 4 félév, 120 kredittel számol. A rendeletben leírt szakterületi ismeretek: pedagógiai-pszichológiai ismeretek és szakmai gyakorlat 80:40:30 kredit előírását az intézmény nem teljesíti. A félévekre megadott kreditek helyes összeadása után 68:28:42 arány állapítható meg. A tanulmányi idő alatt megszerezhető kreditszám nem felel meg sem a 120 kredites 4 féléves egyszakos, sem a 150 kredites 5 féléves kétszakos képzés kreditértékének. Az alapozó ismeretek (helyes összeadás után) 43 kreditet, a teológiai és a pedagógiai, pszichológiai törzsanyag 35-35 kreditet tesz ki, a gyakorlatokra 42 kreditet terveznek. Az így teljesítendő 155 krediten túl szerepelnek a szabadon választható krediteket (6 kredit). Az első és a második félév kreditértéke (34 és 36 kredit a szabadon választható tárgyak nélkül) több, mint 10 %-kal tér el a félévre vonatkozó 30 kredites előírástól. A Főiskola válasza szerint: Az 1. pontban a tanulmányi idő alatt megszerezhető kreditekkel összefüggésben tett észrevételekre vonatkozóan előadjuk, hogy a MAB által bekért, és a határozatban elemzett tanterv, kizárólag a 2015/2016. tanév tantervére vonatkozik. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditből le kell vonni a szakdolgozat 5 kreditjét, a szabadon választható tantárgyak 8 kreditjét. Feltételezve, hogy ezek szakterületiek 67:40:30 a minimális arány. Szakunkon az alapozó tárgyakban szakterületi 29 kredit, pedagógiai-pszichológiai 9 kredit. A terepgyakorlatok: WHNMV205 Iskolai katechetikai/vallástanítási gyakorlatok és WHPOSSZ összefüggő szakmai gyakorlat összesen 30 kredit. A gyakorlatok blokkban szereplő szeminárium, labor és tréning közül 10 kredit pedagógiai- 12