az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés s) pontjában, valamint a közigazgatási i eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. (1) E rendeletet kell alkalmazni a) a honvédelmi és katonai célú építési tevékenységek megvalósításához szükséges engedélyezések során, valamint b) minden olyan - építési beruházás megvalósításához szükséges - engedélyezés során, amelyben az ügyfél kérelme integrált eljárás lefolytatására irányul. (2) Az integrált eljárásban az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni a közremőködı ra, a társra és a szakra külön jogszabályban megállapított elıírásokat. Értelmezı rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a) általános i eljárás: az i eljárásokról és az i ellenırzésrıl szóló kormányrendelet szerinti eljárás, b) sajátos i eljárás: az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. 18. pontjában meghatározott sajátos építményfajtákkal kapcsolatos külön jogszabályok szerinti eljárás. II. Fejezet AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Alapvetı szabályok 3. (1) Az integrált eljárásban az építési beruházás megvalósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató ok (a továbbiakban együtt: társ) eljárásait a közremőködı koordinálja. (2) A közremőködı az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társra irányadó szabályok szerint jár el. 4. (1) Az integrált eljárás típusai: a) integrált i eljárás, b) integrált engedélyezési eljárás, c) integrált hatásvizsgálati eljárás.
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl (2) Az ügyfél az eljárás tárgyát képezı egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy az 1-3. mellékletben az adott integrált eljárás típusban meghatározott eljárások közül mely eljárásokat kéri a közremőködı tól integráltan lefolytatni. 5. Ha az integrált eljárásban általános i eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közremőködı és társként elsı és másodfokon az és az építésfelügyeleti ok kijelölésérıl és mőködési feltételeirıl szóló kormányrendeletben az integrált eljárásban való közremőködı vagy társi feladatok ellátására kijelölt az eljáró általános. A ok közötti együttmőködés 6. (1) Az integrált eljárásban a közremőködı, a társ és a szak a tényállás tisztázása érdekében köteles a legszélesebb körő együttmőködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. (2) A közremőködı, a társ és a szak között a kapcsolattartás a) ha az irattovábbítást is igényel, elektronikus úton, telefaxon, postai úton vagy személyes átadás útján, b) ha irattovábbítást nem igényel, telefonon vagy elektronikus levélben történik. (3) Ha a közremőködı gal, a társgal és a szakgal a kérelmezı jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani, és az integrált eljárásra irányuló kérelmét (a továbbiakban: alapkérelem) az egyes társi eljárásokra a külön jogszabályban elıírt kérelemmel (a továbbiakban: eljárási kérelem) és az eljárási kérelem mellékleteivel együtt elektronikus úton nyújtotta be, akkor a közremőködı az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet elektronikus úton küldi meg a társnak és a szaknak. Egyéb esetben a közremőködı postai úton vagy személyesen továbbítja az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet a társ és a szak részére. (4) A közös helyszíni szemle meghívóját a közremőködı elektronikus levélben küldi meg a társ és a szak részére. (5) Ha a társ alaki hiánypótlási felhívást bocsátott ki és a közös helyszíni szemlén ezért nem vesz részt, a szemlérıl való távolmaradásáról elızetesen elektronikus levélben tájékoztatja a közremőködı ot. (6) A társok kötelesek egymásnak telefaxon és elektronikus levélben megküldeni a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról hozott döntést, b) az eljárás megszüntetésérıl hozott döntést, c) az eljárás felfüggesztésérıl hozott döntést, d) az ügyben hozott érdemi döntést, e) az ügyfél fellebbezését, f) a módosító vagy visszavonó döntést, g) a fellebbezés elbírálására jogosult döntését, h) a keresetlevelet, i) a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztésérıl hozott döntését, j) a bíróságnak az ügy érdemében hozott döntését. (7) A társok közötti együttmőködés során a társi minıség nem érinti az ágazati jogszabályokban elıírt követelményeket. Az eljárás megindítása 7. (1) A kérelmezı az integrált eljáráshoz szükséges alapkérelmet, az egyes társi eljárások megindításhoz szükséges eljárási kérelmet és annak mellékleteit az e rendeletben meghatározott közremőködı hoz nyújtja be. (2) Az alapkérelemnek tartalmaznia kell: a) az integrált eljárás típusának megnevezését, b) hogy mely társok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kérelmezi az ügyfél, c) az integrált eljárással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, d) az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, akkor is, ha az integrált eljárásban i engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, - 2 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl e) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett i döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, f) annak felsorolását, hogy az egyes társi eljárási kérelmekhez milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, g) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, h) a kérelmezı aláírását, és i) az 1. (1) bekezdés c) pontja esetében a kérelemmel érintett építmények számát és rendeltetését, valamint az bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított építményértéket. (3) A kérelmezı a (2) bekezdés szerinti adatokon túlmenıen az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, lakcímét vagy székhelyét is megadhatja a gyorsabb ügyintézés érdekében az alapkérelemben. (4) A kérelmezınek a (2) bekezdés szerinti kérelmét és annak mellékleteit az egyes társi és szaki eljárások lefolytatásához alkalmas, jogszabályban meghatározott tartalommal és módon kell összeállítania. (5) Ha az integrált eljárásban i engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerül, akkor mellékelni kell az igazgatási szakértı nyilatkozatát, amely nem lehet a kérelem benyújtását megelızı tizenötödik napnál korábbi. (6) A mellékleteket szaki közremőködés esetén a kérelmezınek úgy kell összeállítania, hogy alkalmas legyen a szaki eljárás lefolytatásához, kivéve, ha a kérelmezı az eljárási kérelemhez mellékelte a hat hónapnál nem régebbi elızetes szaki állásfoglalást. (7) Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelıs miniszter által - az adott integrált eljárás tekintetében társként és szakként eljáró ot irányító miniszterrel egyetértésben - a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. Az ügyfelek értesítése 8. (1) Az integrált eljárás megindításáról a közremőködı 5 napon belül, papíron vagy elektronikusan értesíti az ismert ügyfeleket. (2) Ha nem állapítható meg az ügyféli kör, a közremőködı hirdetményi úton ad értesítést az eljárás megindításáról. (3) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) az integrált eljárásra történı utalást, megnevezve annak típusát, b) a társok megnevezését és elérhetıségét, c) a szakok megnevezését és elérhetıségét, d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejérıl és a társok ügyintézési határidejérıl, e) a 9. szerinti közös helyszíni szemle helyét és idıpontját. A közös helyszíni szemle 9. (1) Közös helyszíni szemlét tőz ki a közremőködı, amennyiben jogszabály kötelezı helyszíni szemle tartását írja elı. A közös helyszíni szemlén a részt vesz, ha azt jogszabály kötelezıen elıírja. Közös helyszíni szemlét az eljárás megindításától vagy a hiánypótlás teljesítésétıl számított 5 napon belül kell kitőzni úgy, hogy az a) hiánytalan kérelem esetében és ha a szaki állásfoglalások is rendelkezésre állnak, legkésıbb az eljárás megindításától számított 15. napon, b) hiányos kérelem esetében legkésıbb a hiánypótlás teljesítését követı 10. napon megtartásra kerüljön. (2) A közös helyszíni szemle meghívójának tartalmaznia kell a) az eljárás közremőködı nál történı megindításának napját, az ügyintézı nevét és hivatali elérhetıségét, b) a társok megnevezését és elérhetıségét, c) a szakok megnevezését és elérhetıségét, d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejérıl - ha van egységes - és a társok ügyintézési határidejérıl, e) a közös helyszíni szemle helyét és idıpontját. (3) A közremőködı egyidejőleg küldi meg a) a 6. (3) bekezdés szerinti iratokat és a közös helyszíni szemle meghívóját a társ és a szak részére, és - 3 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl b) az ügyfeleknek szóló értesítést, valamint c) a 13. szerinti hiánypótlási felhívást. (4) Ha a kérelmezı alaki hiánypótlási felhívást kapott és a hiánypótlásnak nem tett eleget vagy nem megfelelı tartalommal, akkor az alaki hiánypótlási felhívást kibocsátó társ elállhat a közös helyszíni szemlén való részvételtıl. A szaki közremőködés 10. (1) Integrált eljárásban a társi eljárásokban akkor kell szakot bevonni, ha azt a társ eljárása tekintetében törvény vagy kormányrendelet elıírja. (2) Integrált eljárásban a közremőködı nak a szakhoz küldött megkereséshez és a közös helyszíni szemle meghívójához csatolnia kell a szakot érintı dokumentációt. (3) A társok szakai a közös helyszíni szemlén vagy legkésıbb a szemlét követı nyolc napon belül kötelesek megadni a szaki állásfoglalásukat. (4) Ha valamely az integrált eljárás több eljárásában is szakként részt vesz, akkor a vizsgált szakkérdésekre a szaki állásfoglalásait egyidejőleg adja ki, és azokat egy szaki állásfoglalásba foglalhatja. (5) A kérelmezınek az eljárás megindítása elıtt - a szaki eljárásért fizetendı illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett - benyújtott kérelmére a szak - hat hónapig felhasználható - elızetes szaki állásfoglalást ad ki. Az igazgatási szakértı 11. Ha az integrált eljárásban i eljárást is lefolytatnak, és az erre vonatkozó eljárási kérelmet és a mellékletét igazgatási szakértı készíti elı, akkor az építményfajta tekintetében jogosultsággal rendelkezı igazgatási szakértı a következıkrıl nyilatkozik: a) az egyes eljárásokra vonatkozó eljárási kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e az e rendeletben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó jogszabályban elıírtaknak, b) az Étv. 36. (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban elıírt követelmények teljesülnek-e, c) rendelkezésre áll-e hat hónapnál nem régebbi elızetes szaki állásfoglalás, d) a melléklet tartalmaz-e a helyszínrıl, annak környezetérıl készített olyan jogszabályban meghatározott dokumentumot, amely a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetıségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását segíti elı. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 12. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a hatáskörét érintı részében a társ dönt. A hiánypótlás és az eljárási költség megfizetése 13. (1) A társ - az alapkérelem, az eljárási kérelem és a melléklet hozzá történı megérkezését követı naptól számított - 5 napon belül alaki hiánypótlási felhívást bocsát ki azzal, hogy a hiánypótlást a kérelmezı a társ részére köteles megküldeni. (2) (3) Amennyiben az eljárási illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmezı nem fizette meg, a hiánypótlási felhívást a társ bocsátja ki. Az eljárás megszüntetése 14. Az eljárás megszüntetésérıl - a hatáskörét érintı részében - a társ dönt. - 4 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl Az eljárás felfüggesztése 15. (1) Ha az integrált eljárásban lefolytatásra kerülı eljárások bármelyike felfüggesztésre kerül, és a másik társ eljárásában a közigazgatási i eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti felfüggesztés egyébként nem lehetséges, akkor a társ felfüggeszti az eljárását, ha a) jogszabály a társ döntésének meghozatalát a már felfüggesztett eljárás lezárásához köti, vagy b) az eljárás felfüggesztését a kérelmezı maga kéri. (2) Ha a társ engedélye megadásának elıfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társ engedélyének megléte, és a másik társ döntése ellen jogorvoslattal éltek, akkor a másodfokú döntés meghozataláig a társ az eljárását felfüggeszti. (3) Ha a társ engedélye megadásának elıfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társ engedélyének megléte és a másik társ döntése ellen bírósági felülvizsgálat folyik, akkor a bíróság érdemi döntésének meghozataláig a társ az eljárását felfüggeszti. Ügyintézési határidı 16. (1) A társok ügyintézési határideje - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - megegyezik a rájuk vonatkozó jogszabályban megállapított ügyintézési határidıvel. A közremőködı és a társok eljárásaiban résztvevı szakok ügyintézési határidejére az Étv. 53/C. (4) bekezdését kell alkalmazni. (2) Ha a társ érdemi döntésének meghozatalához jogszabály szerint egy másik társ döntésének ismerete szükséges, és ennek a társnak a rendelkezésre álló ügyintézési határideje megegyezik vagy hosszabb a döntésére váró társ ügyintézési határidejénél, akkor a döntésre váró társ ügyintézési határideje a döntés meghozatalát követı 15. napon jár le. (3) Az integrált eljárásban lefolytatandó egyes eljárásokban, ha a társ engedélye megadásának elıfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társ engedélyének megléte, akkor mind a két társi eljárásban kizárt az ügyintézési határidı meghosszabbítása. A i döntés közlése 17. Az eljárásban részt vevı társ és a közremőködı a döntésük meghozatala után saját hatáskörben intézkednek a döntések közlésérıl és a külön jogszabályban meghatározottak tájékoztatásáról. Jogorvoslat 18. A jogorvoslati eljárást annál a társnál kell megindítani, amelyik a megtámadott döntést hozta. III. Fejezet AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Integrált i eljárás 19. (1) Az integrált i eljárás olyan i eljárásokat összefogó eljárás, ahol az egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat az e rendeletben meghatározott közremőködı koordinálja. (2) Az integrált i eljárás típusai: a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó i engedélyezési eljárásokat integráló, b)-c) d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó i engedélyezési eljárásokat integráló, - 5 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl e) eljárás. (3) Egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó integrált i eljárásban csak azonos típusú engedélyezési eljárások integrálhatók. (4) Az integrált i eljárás esetén - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1. mellékletben kijelölt látja el a közremőködı feladatait. (5) Honvédelmi és katonai célú építmények a) mőtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása aa) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltı állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggı rendeltetéső építményeket), ab) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ac) a nyomástartó berendezésnek nem minısülı gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ad) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kva-nál nagyobb névleges teljesítıképességő kiserımővet ellátó hıtermelési rendeltetéső berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hıteljesítményő hıtermelési és hıszolgáltatási berendezés (ideérve a főtımővet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ae) az ipari, mezıgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt elıállító és tároló építmény, a villamosmő kivételével, af) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, ag) az épített üvegipari vagy fémipari kemence, ah) építménynek minısülı helyhez kötött útépítı berendezés (aszfaltkeverı telep építményei), ai) ipari és mezıgazdasági célú hıfejlesztı-hıhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, aj) a külön jogszabályban meghatározott villamosmő, a termelıi vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték, b) általános építmény építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása, c) közlekedési építmény (autópálya kivételével közút, járda, alagút, híd, vasút, hajózási és légiforgalmi építmény) elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása, d) vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása, e) folytatható le integrált eljárásban, amely esetében a közremőködı a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetıje. Integrált engedélyezési eljárás 20. (1) Ha i eljáráson kívül más eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás megvalósításához, akkor az és más ok engedélyezési eljárásait a közremőködı koordinálja integrált engedélyezési eljárásban. (2) Az integrált engedélyezési eljárásban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. mellékletben kijelölt engedélyezı látja el a közremőködı feladatait. (3) Honvédelmi és katonai célú építmények engedélyezése során a) az építmények (ideértve a mőemléket, a sajátos építményfajtát is) használatbavételi engedélyezési eljárásai, és b) az építményben folytatott vagy az építmény használatához kapcsolódó tevékenység (nem i) engedélyezésére irányuló eljárások folytathatók le integrált engedélyezési eljárásban, amely esetében a közremőködı a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetıje. Integrált hatásvizsgálati eljárás 21. (1) Ha az építési beruházás építési engedélyezéséhez, azt megelızıen, több - nem - eljárásának lefolytatása szükséges, a különbözı ok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek elızetes tisztázására szolgáló, e rendeletben meghatározott közremőködı igénybevételével folytatható le az integrált hatásvizsgálati eljárás. - 6 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl (2) Az integrált hatásvizsgálati eljárás az integrált i eljárást, az integrált engedélyezési eljárást vagy az általános i eljárást megelızi. (3) Az integrált hatásvizsgálati eljárás során - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 3. mellékletben kijelölt engedélyezı látja el a közremőködı feladatait. (4) Honvédelmi és katonai célú építmények engedélyezése során a) b) az egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai, c) a termıföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása, d) a környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, e) az erdı igénybevételének engedélyezési eljárása folytathatók le integrált hatásvizsgálati eljárásban. (5) A (4) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározott eljárások integrált hatásvizsgálati eljárásban történı lefolytatása esetében a közremőködı a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetıje. Ha az ügyfél az integrált eljárásban a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárás lefolytatását is kérelmezi, akkor az integrált eljárás közremőködı a az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendeletet a hatálybalépése után indult i eljárásokban kell alkalmazni. 23. E rendeletnek az építési beruházások egyszerősítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 7. -ával megállapított 1. (1) bekezdését és 5. - át az Mkr. hatálybalépését követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 24. E rendeletnek az építésüggyel összefüggı egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 1. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez Az integrált i eljárások fajtái I. Közforgalmú üzemanyagtöltı állomás létesítése esetén: 1. Az utak kivételével az egyéb mőtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása az 5. -ban meghatározott 2. Épület építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása 3. Közúti közlekedési építmény elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 4. Vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása 5. II. Egyéb építmények létesítése esetén: 1. Mőtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül az 5. -ban meghatározott - 7 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltı állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggı rendeltetéső építményeket), b) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, c) a nyomástartó berendezésnek nem minısülı gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, d) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kva-nál nagyobb névleges teljesítıképességő kiserımővet ellátó hıtermelési rendeltetéső berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hıteljesítményő hıtermelési és hıszolgáltatási berendezés (ideérve a főtımővet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, e) az ipari, mezıgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt elıállító és tároló építmény, a villamosmő kivételével, f) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, g) az épített üvegipari vagy fémipari kemence, h) építménynek minısülı helyhez kötött útépítı berendezés (aszfaltkeverı telep építményei), i) ipari és mezıgazdasági célú hıfejlesztı-hıhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, j) a külön jogszabályban meghatározott villamosmő, a termelıi vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték, k) távhıvezeték, távhıvezeték-hálózat. 2. Általános építmény építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása 3. Közlekedési építmény (gyorsforgalmi út kivételével közút, közforgalom elıl el nem zárt járda, alagút, híd, vasút, hajózási és légi közlekedési építmény) elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 4. Vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása 5. A közlekedési építmények közül III. utak, járdák, alagutak, hidak építése esetén: 1. Országos közutak - kivéve a gyorsforgalmi utak -, a helyi közutak, a közforgalom elıl el nem zárt magánutak, kerékpárutak, a gyalog- és kerékpárutak, a 30 méter szabad nyílást meg nem haladó hidak, továbbá a közút építésével összefüggı járdaépítés elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 2. Alagutak, a 30 méter szabad nyílást meghaladó közúti hidak elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 3. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közmőkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhıvezeték-hálózat, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelıi, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében 4. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közmőkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében IV. gyorsforgalmi utak és ezzel összefüggı egyéb utak, járdák építése esetén: az 1. sor szerinti eljárást lefolytató - 8 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl 1. Gyorsforgalmi utak elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 2. Országos közutak - kivéve a gyorsforgalmi utak -, a helyi közutak, a közforgalom elıl el nem zárt magánutak, kerékpárutak, a gyalog- és kerékpárutak, a 30 méter szabad nyílást meg nem haladó hidak, továbbá a közút építésével összefüggı járdaépítés elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 3. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közmőkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhıvezeték-hálózat, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelıi, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében 4. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közmőkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében V. vasúti átjáró és egyéb közlekedési építmények esetén: 1. Vasúti átjáró létesítése, áthelyezése és megszüntetése esetén elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 2. Egyéb közlekedési építményekkel kapcsolatos i eljárások esetén elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 3. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közmőkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhıvezeték-hálózat, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelıi, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében 4. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közmőkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében 2. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez Az integrált engedélyezési eljárások fajtái az 1. sor szerinti eljárást lefolytató az 1. sor szerinti eljárást lefolytató I. Építmények építési engedélye és az építıipari kivitelezésbıl származó zaj határértéke túllépésének engedélye: 1. Építmények építési engedélyezési eljárása az 5. -ban 2. Építıipari kivitelezési tevékenységbıl származó zajra vonatkozó határérték határozott ideig történı túllépésére vonatkozó engedélyezési eljárás II. Építmények és üzemi vagy szabadidıs zajforrás határértékének túllépésének engedélye: meghatározott 1. Építmények használatbavételi engedélyezési eljárása az 5. -ban 2. Környezeti zajt elıidézı üzemi vagy szabadidıs zajforrásra vonatkozóan meghatározott - 9 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl zajkibocsátási határérték túllépésére vonatkozó engedélyezési eljárás III. Az építmények rendeltetésszerő és biztonságos használatával összefüggı használatbavételi engedélyezési és egyéb mőködési engedélyezési típusú eljárások: 1. Építmények (mőemlék, sajátos) használatbavételi engedélyezési eljárása az 5. -ban 2. Az építményben folytatott vagy az építmény használatához kapcsolódó tevékenység (nem i) engedélyezésére irányuló eljárás meghatározott IV. Az építmények rendeltetésszerő és biztonságos használatával összefüggı használatbavételi engedélyezési és az építmény mőködéséhez kapcsolódó berendezés vagy technológia engedélyezési eljárások: 1. Általános építmények használatbavételi engedélyezési eljárása az 5. -ban 2. Az építményben vagy építményhez kapcsolódó berendezés vagy rendszer engedélyezési eljárása 3. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez Az integrált hatásvizsgálati eljárások fajtái I. Építmények engedélyezését megelızı, követelményeket elızetesen tisztázó eljárások: meghatározott 1. a 4. sor szerinti eljárást 2. Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai lefolytató 3. Termıföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása 4. Környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárása 5. Erdı igénybevételének engedélyezési eljárása II. Építmények engedélyezését megelızı, követelményeket elızetesen tisztázó eljárások: 1. a 3. sor szerinti eljárást 2. Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai lefolytató 3. Termıföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása III. Építmények engedélyezését megelızı, követelményeket elızetesen tisztázó eljárások: 1. az 5. -ban 2. Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai meghatározott - 10 -
szabályairól és a közremőködı ok kijelölésérıl 3. Erdı igénybevételének engedélyezési eljárása - 11 -