1. 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról Általános rendelkezések, a Polgári perrendtartás alkalmazása 1. (1) A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, melyre ha e törvény másként nem rendelkezik a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. (2) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el. (3) A fizetési meghagyásos eljárásban a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak a MOKK rendszere útján az eljáró közjegyző nevében automatizáltan is végezhetőek. 2010. június 1. napjától a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozik. A közjegyzői nemperes eljárások egy speciális fajtája, amelyre a 2009. évi L. törvényt (a továbbiakban: Fmhtv.) és háttérjogszabályként az 1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: Pp.) kell alkalmazni. A fizetési meghagyás intézményének alapgondolata, hogy ott, ahol a követelés maga nem vitás, annak érvényesítésénél a peres eljárás hosszadalmas és költséges formáinak alkalmazása felesleges, és mindkét fél érdekében mellőzendő. A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések egyszerűsített eljárásban történő érvényesítésére irányuló nemperes eljárás, amelyre a külön törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az egyéb közjegyzői nemperes eljárásoktól viszont elhatárolta az eljárást a jogalkotó, amikor kimondta, hogy az eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényt (a továbbiakban: Kjnp.) nem lehet alkalmazni. Ez szükséges az eljárási szabályok megkettőzésének elkerülése érdekében, és az eljárás számos eltérő sajátosságára tekintettel. A fizetési meghagyásos eljárásra a nagyfokú automatizáltság jellemző. Bizonyos eljárások, melyekben nagyfokú az automatizáltság, és kevés az érdemi döntést igénylő kérdés, alkalmasabbak az elektronikus ügyintézés bevezetésére. Az elektronikus eljárással minimálisra csökkenthető az eljárás lefolytatásához szükséges időtartam és a közjegyzői közreműködés mértéke. Figyelemmel az európai jogfejlődésre és a hazai környezetben 9
2. bekövetkezett technikai fejlődésre, időszerűnek látszott a fizetési meghagyások kibocsátásával kapcsolatos nemperes eljárás szabályainak a modernizációja, ezzel összefüggésben az automatizált eljárás bevezetése. A törvény szerint 2010. június 1-jétől működik a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (a továbbiakban: MOKK) egy országosan egységes számítógépes rendszer, amely tartalmazza, és gépi úton feldolgozza a fizetési meghagyásos eljárásban tett nyilatkozatokat, iratokat (a továbbiakban: MOKK rendszere). A rendszerhez minden közjegyző közvetlenül hozzáfér, és e rendszeren keresztül, elektronikus úton végzi az eljárási cselekményeket. A számítógépes rendszer mindig az adott közjegyző nevében jár el, a meghagyásra és egyéb iratokra mindig annak a közjegyzőnek a neve és bélyegzőlenyomatának képe kerül, aki felelős a kiadott határozatokért (aki az adott ügyben eljár). A rendszerhez az internetes felületen a felek is hozzáférhetnek, ha megfelelnek a rendszer használatához szükséges technikai feltételeknek. A törvény úgy rendelkezik, hogy a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekményeket a MOKK rendszere is elvégezheti, természetesen csak akkor, ha az eljárási cselekmény elvégzésnek törvényi feltételei fennállnak. Az ily módon elvégzett eljárási cselekmény értelemszerűen az eljáró közjegyző intézkedésének tekintendő annak minden jogkövetkezményével együtt. 2. A közjegyző eljárása mint polgári nemperes eljárás a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző eljárása A közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú. Az eljárás közjegyzői hatáskörbe telepítését a jogalkotó azzal indokolta, hogy a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása nem feltétlenül igényli a bíróság közreműködését, hiszen jogvita nem lévén, nem jár ítélkezési tevékenységgel, másrészről viszont jelentősen leterhelte a bíróságokat. A közjegyzőség olyan jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez az igazságszolgáltatási szervezet részeként, amivel az érdemi ítélkezést végző bíróságokat tehermentesíti a formális jogszolgáltatási feladatoktól, hogy azok az érdemi jogviták elbírálására koncentrálhassanak. Így az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően [1/2008. (I. 11.) AB határozat] azon feladatok, melyeket ugyan a bíróságok látnak el, de azok nem minősülnek érdemi ítélkező igénylő ügyeknek, átadhatók a közjegyzőségnek. Ilyenek tipikusan az olyan nemperes eljárások, amelyekben nincs érdemi jogvita. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 1. -ának (4) bekezdése a tárgyban született AB határozatokkal összhangban a közjegyzőség intézményének a magyar igazságszolgáltatási szervezeten belüli helyét és a közjegyzői tevékenység jellegét egészében meghatározza: a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. 10
3. Azt is egyértelműen leszögezte az AB határozat, hogy a közjegyző egyes tevékenységei körében hozott határozatainak jogosultságot megállapító jellege lehet (értékpapírok vonatkozásában gyakorolt jogkörei, öröklési jogi határozatai stb.). Az Alkotmánybíróság álláspontjával összhangban foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság a 2000. évben 453. sorszámon közzétett eseti döntésében azzal kapcsolatban, hogy a közjegyző a jogügyletek közjegyzői okiratba foglalása során is hatóságként, nem pedig quasi ügyvédként jár el. Kifejtette, hogy annak megítélésénél, hogy egy tevékenység közhatalmi tevékenység-e, a tevékenység jellege a döntő és nem az, hogy a tevékenységet kifejtő személy a feladatait milyen szervezeti keretek között látja el. Ugyanezt az érvelést tartalmazza a PK 42. számú állásfoglalás, amikor kifejti, hogy nincs döntő jelentősége annak, hogy közhatalmi tevékenységet folytató személy a hatósági feladatait állami szerv alkalmazottjaként vagy más jogi felhatalmazás alapján végzi. A közjegyzői tevékenység egésze hatósági jellegének a kérdését a Legfelsőbb Bíróság a 3/2004. számú polgári jogegységi határozattal döntötte el, akként, hogy abban a közjegyzői tevékenység egészére nézve is állást foglalt: döntése szerint a közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor is, amikor közokiratot készít. A közjegyző eljárására azonban mögöttesen a Polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni, a közjegyzőnek nincs sem hivatalbóli eljárási, sem tényállás-megállapítási kötelezettsége. A közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás során az igazságszolgáltató hatalom birtokosaként jár el. BH 453/2000. A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol, így e tevékenységgel okozott károk megtérítése iránti perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak [1952. évi III. törvény 23. (1) bekezdés b) pont, 28., PK 42. sz. állásfoglalás]. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei 3. (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés a (3)-(4a) bekezdésben foglalt kivételekkel fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése. (2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 127. -ában meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. -a szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím) és b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered. 11
3. (3) Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. (4) A munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. (4a) Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. 24. és 25. -a szerint számított összege a négyszázmillió forintot meghaladja; e rendelkezés nem zárja ki, hogy a négyszázmillió forintot meghaladó pénzkövetelését a jogosult négyszázmillió forintot meg nem haladó részletekben érvényesítse. (5) A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak akis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse. Áttekintés 1. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei 1.1. Az érvényesíthető követelések 1.2. A kizárt követelések 1.3. A kérelemmel szemben támasztott követelmények 2. A bíróság feladatai 3. Az eljárás célja 1. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei 1.1. Az érvényesíthető követelések Főszabály szerint csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered. A fentiek alapján tehát nem utasítja el a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül, ha a jogosult okirattal igazolja, hogy a kötelezettnek nincs belföldi lakóhelye és tartózkodási helye. Egyéb esetben, ha a felperes a keresetével kizárólag olyan követelést érvényesít, amelyet csak fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni, a kere- 12
3. setlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával [130. (1) bek. c) pont] egyidejűleg a bíróság tájékoztatja őt a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről és módjairól. A törvény a fizetési meghagyás kibocsátásának esetei körében a Pp. 2009. január 1-től hatályos, a kisértékű perekre tekintettel kialakított szabályaira épül, így az egymillió forintos, kötelező értékhatár érintetlenül hagyása mellett a munkaviszony (és egyéb, munkaviszonnyal együtt kezelendő jogviszony) sajátosságaira tekintettel biztosítja a közvetlen perindítás lehetőségét. A kötelező értékhatár amelyet ha a követelés nem halad meg, csak nemperes úton történhet az igényérvényesítés azonban nem zárja ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy akár ha annak törvényi feltételei fennállnak választottbírósági eljárásban érvényesítse. Ugyanakkor az igényérvényesítés lehetséges a Pp. 127. alapján is, azaz a szóbeli kereset azonnali tárgyalása, illetve egyezségi kísérletre idézés keretében. Szintén nem vonatkozik a kötelező igénybevétel azokra a követelésekre, melyek a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben kívánnak érvényesíteni. A követelt összeg meghatározása során a pertárgy értékének megállapítására vonatkozó általános Pp. szabályokat kell alkalmazni. Fontos, hogy a főkövetelés járulékait kivéve az önállóan érvényesített kamat- és járulékkövetelést az érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 1.2. A kizárt követelések Fizetési meghagyás útján nem lehet előterjeszteni ingó kiadása, személyiségi jogsértés objektív jogkövetkezményeinek alkalmazása, dologi jog létrejöttének vagy megszűnésének megállapítása, illetve egyéb nem pénzbeli követelés érvényesítése iránti igényt. Nem érvényesíthető a zálogjogból fakadó igény sem, mivel nem minősül pénz fizetésére irányuló követelésnek, hanem meghatározott cselekmény a zálogtárgyból való kielégítés tűrésének kötelezettsége. A peres eljárással ellentétben, ebben az eljárásban nincs helye jövőben esedékessé váló szolgáltatást érvényesítésének. Nem érvényesíthető az eljárásban a négyszázmillió forint tőkeösszeget meghaladó követelés. A korlátozás azonban nem zárja el a jogosultat attól a lehetőségtől, hogy követelését 400 millió forintot meg nem haladó részletekben érvényesítse. 1.3. A kérelemmel szemben támasztott követelmények A kérelemnek a követelés megjelölését tekintve a keresetlevéhez hasonló kellékei vannak. Meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt jogot, és az annak alapját képező jogviszonyt, továbbá azon tényeket, melyekből a jogosult követelését származtatja. A kérelmezőnek nem elég egyszerűen azt megjelölni, hogy a követelése kölcsönből, vagy más jogügyletből származik, hanem elő kell adni mindazon tényeket, melyek egy kereset megalapozásához és 13
3. individualizálásához is szükségesek. Az adós érdekére figyelemmel kell lenni az eljárásban, ami megkívánja, hogy a fizetési meghagyás tartalmából könnyen, pontosan és hitelesen tudomást szerezzen az ellene támasztott követelés minőségéről és mennyiségéről. Ezért fizetési meghagyás útján való érvényesítésre csak a teljesen határozott és egyszerű tárgyú követelések alkalmasak. Bár ide tartozhatnának a határozott mennyiségű helyettesíthető dolgok is, amennyiben a hitelező meghatározza azt a pénzösszeget, amit a dolog helyett elfogad, de a jogalkotó mégis csak pénzkövetelésekre korlátozza az eljárást. Az ügy egyszerű voltának meghatározásánál rendszerint a követelés alapja, formája, és a követelés tárgyának értéke irányadó. Az eljárás egyszerűsége itt azonban függ az ellenfél magatartásától is. Ha az ellenfél a követelés fennállását nem kifogásolja, vagy éppen elismeri, az eljáró közjegyző munkája leginkább csak arra korlátozódik, hogy megállapítsa, a konkrét esetben a fizetési meghagyás kibocsátásának alaki előfeltételei fennállnak-e. Jogvita eldöntéséről, mérlegelésről ilyen esetben nincs szó. A jogosult egyoldalú kérelmére a közjegyző a kötelezettet meghallgatása nélkül és a bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére, vagy az azzal szembeni ellentmondásra hívja fel. 2. A bíróság feladatai Ha a jogosult a kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelése tárgyában a bíróságnál keresetlevelet terjeszt elő, akkor a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, arra hivatkozással, hogy a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie, egyidejűleg tájékoztatja a jogosultat a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségérő és módjairól. Egyértelművé teszi a törvény, hogy ha a kötelezettnek nincsen ismert belföldi lakóhelye, az eljárás lefolytatásának nincs helye, a jogosult per útján érvényesítheti követelését. A gyakorlatban előfordul, hogy a lakcímnyilvántartó csak olyan címet ismer, ahonnan a bíróságra elköltözött jelzéssel érkezik vissza a levél. Ekkor nincs lehetőség a fizetési meghagyás kibocsátására, pert kell indítani (így az addig megfizetett eljárási díjat a peres eljárás illetékére, a kérelmet pedig keresetlevélnek megfelelő tartalommal kell kiegészíteni). A perben hirdetményi idézést kell kérni, illetve ügygondnok kirendelését, valamint ezek költségeit előlegezni. Belföldi idézési cím alatt kell érteni magánszemély esetén a belföldi lakóhelyet vagy tartózkodási helyet, jogi személy, illetve jogképesnek nyilvánított jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén székhelyet vagy belföldi képviseletet. A postafiók nem minősül idézési címnek, ezért ilyen esetben fel kell hívni a jogosultat hiánypótlás keretében, hogy jelölje meg a kötelezett idézési címét. Ha a fizetési meghagyás tértivevénye ismeretlen helyre költözött megjelöléssel érkezik vissza, a közjegyző felhívja a jogosultat, hogy határidőn belül jelentse be a kötelezett érvényes belföldi idézési címét, a felhívás eredménytelensége esetén pedig a kérelmet hivatalból elutasítja. A szabályozás hiányossága, hogy amennyiben a jogosult a lakcímnyilvántartó által ismert lakóhelyet jelenti be, ám arról a címről 14
3. az irat ismeretlen helyre költözött megjelöléssel érkezik vissza, ez ténylegesen akadálya lesz a további eljárásnak, és lehetővé teszi a kötelezett számára, hogy kivonja magát az eljárás alól. Összhangban a Pp. 349. -ának (5) bekezdésével a munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. 3. Az eljárás célja A jogintézmény legfőbb célja több mint száz évvel ezelőtti bevezetésekor az volt, hogy az előreláthatólag nem vitatott igények peren kívül nyerjenek gyors elintézést, ami nemcsak a bíróságot tehermentesíti, de a felek számára is kedvező mind az időtartama, mind költségvonzata szempontjából. A peres eljárásokban igen nagy azon esetek száma, melyekben az alperes a tárgyaláson meg sem jelenik, vagy a követelést elismeri, vagy védekezés helyett csupán fizetési haladékot kér, esetleg csak a tárgyalás előtt elégíti ki a követelést. Ezekben az ügyekben érdemi döntést igénylő jogvita nem forog fenn. A fizetési meghagyásos eljárás az adós passzív magatartását a védekezéshez való jogról való hallgatólagos lemondásként értékeli. A fizetési meghagyás azon az előfeltevésen alapszik, hogy az adós az ellene támasztott követelést vita tárgyává tenni nem fogja. A fizetési meghagyás kötelező erejének megdöntéséhez elegendő az ellentmondás puszta ténye, miután az minden kétséget kizáróan olyan körülmény, ami megdönti az adós passzív magatartásához fűződő vélelmet. Ha a kötelezett nem vitatja a követelést, akkor a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtható okirat (végrehajtási lap) kiállítása kezdeményezhető. Amennyiben pedig vitatja, az eljárás a bíróság előtt, perrel folytatódik. Az eljárás azon célja, hogy lerövidítse a jogérvényesítést, azonban csak akkor valósul meg, ha a követelés valóban nem vitatottnak bizonyul. Hiszen, ha az adós ellentmond, a követelés érvényesítése kétségkívül hosszabb időt vesz igénybe, mintha a jogosult azonnal a pert indította volna meg. Ezért okoz problémát a fizetési meghagyás kötelező előírása, hiszen az eljárás kimenetelének esélye a jogosult érdekeit érinti: rá kell ezért bízni annak eldöntését, hogy vajon a konkrét esetben számíthat-e arra, hogy az adós vitatni fogja a követelést vagy sem, ezért érdemes-e megkísérelni a fizetési meghagyásos eljárást. 15
4. Kizárás 4. (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el. (2) A MOKK elnöke az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott ügyelosztás rendjének keretei között hivatalból ügyel arra, hogy kizárt közjegyző az eljárásban ne vegyen részt. (3) A közjegyző a MOKK elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. (4) Kizárási ok észlelése esetén a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi. (5) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a Pp. 13. (1) bekezdés e) pontja alá tartozó okot azonban a fél a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyének ismertté válása után csupán akkor érvényesítheti, ha azt a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyéről való tudomásszerzésekor nyomban bejelenti, avagy valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak ezt követően szerzett tudomást és a kizárási okot nyomban bejelentette. Áttekintés 1. A kizárásról általában 2. Kizárási okok 2.1. Általános kizárási okok 2.2. Különös kizárási okok 3. A kizárási ok észlelése és bejelentése 1. A kizárásról általában Az Fmhtv. 4 7. -ai a közjegyző kizárására vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Ennek körében a közjegyzővel szemben fennálló kizárási okok, a kizárással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek, és azt követő eljárási lépések részletes szabályai jelennek meg. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. [1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. (1) bek.] A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni. [Kjtv. 2. (1) (2) bek.] Az idézett rendelkezések alapján megállapítható, hogy a közjegyző független, csak a törvényeknek van alávetve, nem utasítható, és pártatlanul köteles a feleknek jogi szolgáltatást nyújtani. Tevékenysége során azonos követelményeknek kell megfelelnie, mint a bíróknak. Ezért az Fmhtv. kizárásra vonatkozó szabályozása követi a Polgári perrend- 16
4. tartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit, az Fmhtv.-ben a Pp. szabályok közjegyzőkre specializált szabályai jelennek meg. 2. Kizárási okok Az (1) bekezdés általános jelleggel alkalmazni rendeli a közjegyzők vonatkozásában a bírák kizárására vonatkozó okokat. A bírák kizárása kapcsán megállapítható, hogy megkülönböztethetünk általános és különös kizárási okokat. 2.1. Általános kizárási okok Az általános kizárási okok a Pp. 13. (1) bekezdésében kerülnek lefektetésre. Így az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; b) az a) pont alá eső személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt; c) az a.) vagy a b.) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa; d) az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte; e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). Az a) d) pont abszolút, míg az e) pont relatív kizárási okot tartalmaz. Mivel a Pp. kommentárja részletesen elemzi a rendelkezéseket a bírák szemszögéből, ezen a helyen azokat a speciális vonatkozásokat kell kiemelni, melyek kifejezetten a közjegyzők szempontjából a fizetési meghagyásos eljárásban fontossággal bírnak. Ezek egyike lehet a közjegyző képviselőként való eljárásának elemzése a kizárás szempontjából. A Kjtv. 175. -a szerint, ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg. A közjegyző az (1) bekezdésben rögzítetten túlmenően jogi képviseletet nem láthat el. Tehát a közjegyző meghatározott eljárási lépés megtétele érdekében, annak idejére a fél képviselője lesz. Kihat ez a fizetési meghagyásos eljárásbeli eljárására? A Kjtv. fenti rendelkezése arra hatalmazza fel a közjegyzőt, hogy egy általa készített okirattal kapcsolatos joghatást váltson ki, így pl. az ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárásban vagy a cégeljárásban. Lényegében egy kényszerű, szükségképpeni képviseletet lát el, mivel az ő tevékenysége (a szerv megkeresése) szükséges a joghatás kiváltásához. Mivel a fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző ilyen jellegű okirat készítési feladatot nem végez a fél részére, ezért a közjegyző nem lehet a fél képviselője, és nem kizárt az eljárásból. A volt képviselőként történő 17
4. kizárást sem alapozza meg az, ha a közjegyző korábban már készített a fenti feltételeknek megfelelően okiratot a fél részére, majd később a fél ügyében eljár a fizetési meghagyás kibocsátása körében. (Lásd erről még: Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2012. 82 83. o.) Ki kell emelni egy másik specialitást is, melyet a Pp. külön nem rögzít a kizárás kapcsán. A közjegyzői tevékenység mellett a közjegyző közvetítőként is eljárhat a 2002. évi LV. törvény alapján. Amennyiben az ügyben, amelyben a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásra kerül, a közjegyző közvetítőként járt el, a közjegyzővel szemben nem állapítható meg abszolút kizárási ok. Tevékenység azonban e) pontos, azaz elfogultságra alapított kizárást lehetővé tehet. (Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez 83. o.) 2.2. Különös kizárási okok A bírák kizárása kapcsán külön kell szólni a különös kizárási okokról, melyek további két csoportba sorolhatóak: a jogorvoslati eljárásban érvényesülő, valamint a szervezeti rendszert érintő kizárási okok. A jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kizárási szabályok a fizetési meghagyásos eljárásban azzal a megjegyzéssel bírnak jelentőséggel, hogy nem a konkrét fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzőt érintik, hanem a korábban fizetési meghagyásos eljárást lefolytató, időközben azonban bíróvá kinevezett közjegyzőre vonatkoznak. A Pp. 316. -a a bíróvá kinevezett korábbi közjegyző tekintetében abszolút eljárási tilalmat rendel alkalmazni, amikor úgy rendelkezik, hogy a fizetési meghagyást követő per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző (az őt alkalmazó közjegyző nevében eljáró közjegyző helyettes) és az ő hozzátartozója és volt házastársa. Más vonatkozásban a jogorvoslati eljárások nem jöhetnek számításba, mivel a közjegyzői eljárás a fizetési meghagyások kapcsán is egyfokú, jogorvoslati kérelemmel a bírósághoz fordulhat a fél. A közjegyzői szervezetből adódó kizárási helyzetek azonban ugyanúgy megoldásra várnak, mint ahogyan a bíróságok kapcsán. Ezt az Fmhtv. 7. (2) bekezdése rendeli szabályozni, ezen a helyen azonban, az egységes szemlélet miatt, szükséges róla szólni. A rendelkezés szerint, ha a kizárási okot a MOKK elnökével, mint a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzővel szemben jelentik be, vagy ha a kizárási okot mind a MOKK elnökével, mind elnökhelyettesével kapcsolatban bejelentettek, a kizárás és másik közjegyző kijelölése ügyében a MOKK székhelye szerint illetékes járásbíróság jár el. [Fmhtv. 7. (2) bek.] A szabályozás elve az, hogy amennyiben a kizárás kérdésében döntési jogosultsággal felruházott személyeket érinti a kizárási ok (így a MOKK elnöke, elnök-helyettese), akkor a közjegyzői kamara kompetenciájából kikerül a kizárás kérdésében való döntés, és a bíróság nyújt segítséget. A MOKK székhelye szerint illetékes járásbíróság, azaz a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság hoz döntést a kizárásról, és az eljáró közjegyző kijelöléséről. 18
4. 3. A kizárási ok észlelése és bejelentése A (2) (5) bekezdése a kizárási ok észlelésére és bejelentésére jogosult személyi kört mutatja be. A (2) bekezdése szerint a MOKK elnöke az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott ügyelosztás rendjének keretei között hivatalból ügyel arra, hogy kizárt közjegyző az eljárásban ne vegyen részt. Az Fmhtv. a Pp.-hez hasonlóan a szervezeti vezetőre, azaz jelen esetben a MOKK elnökére telepít kötelezettséget a kizárási okok észlelése és az az alapján történő eljárás kapcsán. A Pp. a kizárás kezdeményezésére vonatkozó vezetői kötelezettség beálltát nem köti erről szóló joghatályos bejelentéshez, ennek feltétele mindössze a kizárási ok fennforgása. A bíróság vezetője és ez alapján a MOKK elnöke ennél fogva akkor is köteles hivatalból kezdeményezni a kizárást, ha a kizárási okot sem az érintett közjegyző, sem a felek nem jelentik be számára, ám ő arról egyéb forrásból tudomást szerez. [Lásd Pp. 16. (1) bekezdéséhez fűzött kommentár.] A (4) bekezdés ehhez kapcsolódóan rendelkezik arról, hogy kizárási ok észlelése esetén a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi. A fizetési meghagyásos eljárások eloszlása az egyes közjegyzők között később az illetékesség és a kérelmezés kapcsán tárgyalt okokból feltételez egy központi ügyelosztási rendszert, melyet a 23/2010. (V. 7.) IRM rendelet szabályoz. Ennek a rendszernek nagy szerepe van a kizárási helyzetek megelőzésében. Emellett azonban az automatizált rendszer miatt a vezetői személyes ellenőrzés, mint amelyet pl. a bíróságokon megjelenő szignálás magában tud hordozni, veszít is szerepéből. (Részletesen a rendszerről az ügyelosztásról szóló 9. kapcsán szólunk.) Első sorban tehát a kizárási helyzet megelőzésére kell törekedni a közjegyzői szervezet belül is. Amennyiben azonban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem már az adott közjegyzőnél található, és kizárási ok észlelhető, a kizárás iránt mind a közjegyző, mind a fél kérelemmel élhet a MOKK elnöke felé. A (3) bekezdés szerint a közjegyző köteles haladéktalanul bejelenteni a vele szemben fennálló kizárási okot, akárcsak a bíró. [Lásd Pp. 16. (2) bek.] A kötelezettség elmulasztása, illetve a késedelmes bejelentés miatt fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik a közjegyző. Ekkor a fegyelmi felelősség kapcsán Kjtv. 70. -a kerül alkalmazásra, az anyagi felelősséget a Ptk. alapján kell megállapítani. (3/2004. PJE: A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor, amikor közokiratot készít, így az e tevékenysége során okozott károkért a Ptk. 349. -a alapján tartozik felelősséggel 2013. évi V. törvény 6: 549. (Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért). A közjegyzővel szemben fennálló kizárási okot a fizetési meghagyásos eljárásban szereplő fél is bejelentheti. Az eljárás alanyai a kérelmező és a kötelezett. A fizetési meghagyásos eljárásban kifejezetten kizárási okok csak a kérelmező terjeszthet elő, mivel a kötelezett már csak akkor értesül az eljárásról, amikor az érdemi határozatot kézbesítik neki. Ezért a kötelezett részéről érkező, kizárási ok megjelölését tartalmazó beadványt már az 19
5. ellentmondás körében kell értékelni. A kérelmező által benyújtott kizárási ok bejelentésre alkalmazni kell a beadványokra vonatkozó Fmhtv. 10 14. -aiban foglalt előírásokat. A fél általi bejelentés határideje a kizárási ok típusához igazodik. Amennyiben abszolút kizárási okot jelent be a fél, azt az eljárás bármely szakában megteheti. Az elfogultságra alapított kizárási kérelem előterjesztésének ennél szigorúbb határideje van. Ezt a kizárási okot akkor érvényesítheti a fél az eljáró közjegyző személyének ismertté válása után, ha azt a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyéről való tudomásszerzésekor nyomban bejelenti, vagy valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak ezt követően szerzett tudomást és a kizárási okot nyomban bejelentette. A bejelentési határidő leszűkítése az alaptalan, rosszhiszemű bejelentések korlátozását szolgálja. Érdekessége a hosszabb határidő ( az eljárás bármely szakaszában ) megfogalmazásnak, melyet a Pp.-ből vett át az Fmhtv., hogy a fizetési meghagyásos eljárás viszonylag rövid idő alatt lezárul. Az eljárás a kérelem beérkezésével megindul, és a fizetési meghagyás kibocsátásával le is zárul. Amennyiben a kérelem mindenben megfelel a törvény követelményeinek, akkor 3 munkanap, illetve 15 nap az eljárás időtartama. [Fmhtv. 26. (1) bek.] Tehát a fizetési meghagyásos eljárásban a féltől érkező kizárási ok bejelentésnek sem az abszolút, sem a relatív okok esetében nincs tág időtere az eljárás jellegéből adódóan. 5. (1) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, és a MOKK elnöke szerint a kizárásnak helye van, a MOKK elnöke intézkedik az eljárásra másik közjegyző kijelöléséről; ilyenkor a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell. (2) Ha a) az (1) bekezdésben foglalt esetekben MOKK elnöke szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és kizárásához sem járult hozzá, a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság nemperes eljárásban határoz. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a MOKK elnöke a kizárási ügyben keletkezett iratokat megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak. (4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bejelentést az annak elbírálásához szükséges iratokkal együtt a közjegyző küldi meg a bíróságnak; ugyanígy kell eljárni, ha a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi, és a közjegyző a mellőzéséhez nem járult hozzá. (5) A (2)-(4) bekezdésben foglalt esetekben a bíróság hivatalból is intézkedhet az iratok beszerzése iránt. (6) Ha a kizárási okot nem maga a közjegyző jelentette be, a nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni. (7) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs. 20