Portfólió Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Történelem, 9. évfolyam 2013. I. félév
I. ESSZÉ 1. RÖVID FELADAT: A feladat az ókori keleti vallásokhoz kapcsolódik. (2009, május - középszint) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az ókori keleti vallások és a zsidó vallás között lévő legfőbb különbségeket! 2 Egyiptomi falfestmény
Szempontok Elérhető pont Elért pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 24 2. RÖVID FELADAT: A feladat az athéni demokráciával kapcsolatos. (2005, május középszint) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Kr. e. V. századi athéni demokrácia működését! Térjen ki arra, hogy az intézményrendszer kiknek és miként biztosította a demokratikus jogok gyakorlását! 3 Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat, a neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket. (Thuküdidész: Periklész beszéde Athén politikai berendezkedéséről)
4 Szempontok Elérhető pont Elért pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 24 3. RÖVID FELADAT: A feladat az ókori Görögország történetéhez kapcsolódik. (2010, május középszint) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ókori görögség hitvilágának főbb jellemzőit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Pallasz Athéné (dombormű) Apollón isten templomában (vázafestmény)
... 5 Szempontok Elérhető pont Elért pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 24 II. SZAKSZÖVEG ÉRTELMEZÉSE Válaszoljon a kérdésekre a szöveg alapján! a) Milyen kép él a köztudatban a föníciaiakról? Említsen egy-egy tényezőt az alábbi területeken, amelyek megmaradtak az utókor emlékezetében a föníciaiakról! - gazdasági jellemzők: - technikai jellemzők: - tudományos jellemzők: - kulturális jellemzők: 4 pont
b) A szöveg alapján magyarázza meg, mit jelentenek az alábbi kifejezések! - oligarchikus köztársaság: - despotikus királyság: - thalaszokrászia: - kolónia: - faktória: - koncesszió: 6 - Mediteráneum: - monopolizál: - karaván: - oázis: 10 pont c) Tegye időrendi sorrendbe a kereskedelmi csere lebonyolításának lépéseit! A föníciaiak továbbhajóznak A helyiek leteszik a csereárut a partra A helyiek növelik a csereáru értékét Az áru bepakolása az anyavárosban A föníciaiak megszemlélik a csereárut, de nem találják elégnek Az áru kihordása egy nyílt partszakaszra A föníciaiak ismét megszemlélik a csereárut és magukhoz veszik Jelzőfáklya meggyújtása 4 pont d) Az ókori Kelet mely területéről/országából szerezték be az alábbi árukat a föníciaiak? - arany: - drágakő: - elefántcsont: - fűszerek: - ló: - márvány: - mirha: - pamut: - porcelán: - selyem: 10 pont
e) Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Jelölje a mondatok után I vagy H betűvel! - A kánaánita kultúra a tengeri népek vándorlása előtt virágzott. - A föníciai városállamokban a gazdag kereskedők despotikus uralmat építettek ki. - A források írói nem voltak jó véleménnyel a föníciaiakról. - A Föníciai csillagot az ókorban Sarkcsillagnak nevezték. - A föníciaiak fedezték fel Amerikát. - A föníciaiak csak a más népektől szerzett árukkal kereskedtek. - A föníciaiak hajózási társaságait más népek is szerződtették. 7 - A föníciaiak szívesen megosztották ismereteiket, felfedezéseiket a kortársakkal. - A föníciaiak által kitalált rémtörténetek még a középkorban is ismertek voltak. - A föníciaiak rabszolga kereskedelemmel is foglalkotak. 10 pont A rejtélyes Fönícia A Fönícia szó hallatán egyszerre több dolog is eszünkbe juthat, így például az, hogy az ókori Fönícia lakói voltak a világ első nagy hajósai, és ők alapították a Krisztus előtti 9. században Karthagót, a későbbi pun birodalom fővárosát. Emellett beugorhat az is, hogy ők készítették el a világon az első ABC-t, hogy az ókor legjobb faanyagával kereskedtek (libanoni cédrus), hogy ők készítették az ókori és kora középkori világ legjobb ruha és kelme festékeit a bíborcsiga váladékából, és hogy a föníciaiak voltak Földünk első üvegművesei. Illene tehát jobban ismernünk ezt a rejtélyes ókori népet. Kik is voltak ők valójában? Fönícia ókori civilizáció volt Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába. Föníciai kultúráról a tengeri népek pusztítását követően (Kr.e. 1200 körül) beszélhetünk, és kb. Kr.e. 300-ig tartott. Az ezt megelőző időszak a kánaánita kultúra. A föníciaiak főleg tengeri kereskedelemmel foglalkoztak, az ókor leghíresebb hajósai voltak. A föníciai kultúra területe mintegy 350 km hosszan terült el Akkon városától az Orontész folyó torkolatáig, és mintegy 40 km szélességben az Antilibanon hegységtől a Földközi-tenger partjáig. Ez a régió földrajzilag igen tagolt, nagyrészt hegyvidék. A tengerparti keskeny földsávot leszámítva kevéssé volt alkalmas a mezőgazdasági termelésre. Ezért a tengeri kereskedelem jelentette a felemelkedés útját. Létezett egy keskeny szárazföldi átjáró a tenger és a szíriai sivatag között, mely Föníciát összekötötte délen Egyiptommal Palesztinán és a Sínai-félszigeten keresztül. Valamint összeköttetésben állt északon Kis-Ázsiával, keleten Mezopotámiával az Eufráteszen keresztül. Ez a terület gazdag kereskedelmi csomópont volt, melyet hatalmas birodalmak vettek körül. A föníciai városállamok olyan oligarchikus köztársaságok voltak kereskedő arisztokraták vezetése alatt melyeknek hatalmi rendszere élesen eltért a keleten annyira jellemző despotikus királyságok berendezkedésétől. Fönícia területe városállamokból állt, melyek között a közlekedés tengeri úton történt. Föncia jelentős városállamai a következők voltak: Arvád, Akko, Akkra, Türosz, Szidón, Büblosz, Berütosz és Aradosz. A föníciai jellegzetességek kialakulását két körülmény tette lehetővé: egyfelől a nagybirodalmak
(Hatti és Egyiptom) hanyatlása, másfelől a tengeri hajózás fejlődése, amely lehetővé tette a nyílt tengeri utazást, így a kereskedelem súlypontja a kikötőkre tevődött. A föníciai kultúra nagyon jelentős volt abban a korszakban, melyben létrejött, sajnos azonban nagyon kevés emlék maradt ránk ebből a korból. Létezéséről főként a velük érintkezésbe lépő kortárs népek leírásaiból tudunk, az asszíroktól, babiloniaktól, és később a görögöktől ránk maradt írásokból. Ezeket az írásokat azonban önkényesen manipulálták a szerzők, mivel e népek a föníciaiak riválisai és ellenségei voltak. Ezenkívül tanulmányozhatjuk kultúrájukat a Szidón és Türón által létesített városok romjain Szardínián, Andalúziában, és mindenekelőtt Cipruson. A föníciaiak kiváló hajósok voltak. A föníciai Türosz hajósai alapították Kr.e. 814-ben Karthágó városát az Afrikai partokon és alig fél évezreddel később ez a város lett Róma legfőbb vetélytársa, és a Földközi-tenger egyik legnagyobb hatalma. A hajókat, melyeket használtak, saját maguk készítették, nagy mesterségbeli tudásról adva számot. Ezek tették lehetővé a tengeri kereskedelem terén elért hatalmas fejlődésüket. Két fajta hajót építettek: egy könnyű, jól irányítható hajót négyzet alakú vitorlával és két sor evezővel, valamint egy nagyobbat és súlyosabbat, nagyobb rakományok számára. Ezeknek két négyzet alakú vitorlájuk volt, egy nagyobb középvitorla, mely állítható volt és egy kisebb, fix orrvitorla. Az állítható középvitorla tette lehetővé a különböző irányú szelek felhasználását. Általában nappal hajóztak, a part közelében, az éjszakát a homokos partokon felállított táborokban töltötték. Amennyiben éjjel is hajózniuk kellett, úgy a káldeusoktól tanult csillagászati ismereteikre támaszkodtak, a Sarkcsillag alapján tájékozódtak, melyet az ókorban Föníciai Csillagnak neveztek. A tájékozódás művészetében való jártasságuk, és hajóépítő mérnökeik mesterségbeli tudása lehetővé tette, hogy utazásaik során ne ismerjenek határokat. A görög történetíró, Hérodotosz szerint Kr. e. 595 körül Afrikát is körbehajózták II. Nékó fáraó megbízásából, ami egy valódi, minden előzmény nélküli hőstett volt, amit csaknem kétezer év után tudott az utókor megismételni. A föníciaiak eljutottak Indiába, a mai Nagy-Britanniába, egyes források szerint még Amerikába is, bár ezek a források történelmi szempontból kétségesek. Az azonban szinte bizonyos, hogy a Kanáriszigeteket, Madeirát és az Azori-szigeteket ők fedezték fel, és ezek a szigetek a partoktól távol vannak az Atlanti-óceánban. A tengeri kereskedelem volt a föníciaiak fő gazdasági tevékenysége. Ebbe éppúgy beletartozott a saját készítésű áruk cseréje, mint a más népek által előállított cikkek szállítása. A földrajzi adottságok lehetővé tették kikötők létesítését, az erdők fája pedig alapanyagot adott számukra a hajóépítéshez, melyek révén hajózási társaságokat szervezhettek. Az egyik ilyen társaságot maga I. Dáreiosz, a perzsa király szerződtette a Kr. e. V. században. Szintén náluk fejlődött ki a thalaszokrászia intézménye, azaz a tengeri telepeket létesítő és működtető hatalom, mely lehetővé tette számukra a Mediteráneum kereskedelme feletti ellenőrzést. A közvetítő kereskedelem nagy hasznot hozott. A kiinduló állomáson saját árut tettek hajóra, melyet egy meghatározott kikötőbe szállítottak, és ott más árura cseréltek, majd azt egy harmadik kikötőbe vitték, ahol megismétlődött a művelet, és ezt addig folytatták, míg végül vissza nem értek a kiinduló kikötőbe. A teljes utazás több évig is eltartott. A föníciaiak utazásai, felfedezései elsősorban tisztán kereskedelmi célúak voltak, luxuscikkekért cserébe alapanyagot hoztak haza, elsősorban fémet. Sok előzetes munka kellett egy kereskedelmi kapcsolat kialakításához. Általában a hajóval megközelítettek egy homokos partszakaszt és az evezősök ide hordták ki az árut. Ezután meggyújtottak egy jelzőfáklyát, és visszatértek a hajóra, majd várták a helyi lakosok válaszát. Ezek a föníciai áru mellé letették a homokba, amit ők kínáltak cserébe, és kicsit eltávolodtak a parttól. A föníciaiak ismét partra szálltak, és megállapították, hogy árujukért cserébe megfelel-e a helyiek által felkínált áru. Ha megfelelt, akkor magukhoz vették a helyiek áruját, és visszaszálltak a tengerre. Ha nem voltak megelégedve vele, akkor visszamentek a hajóra és ott várták, hogy a helyiek emeljék a cserébe kínált árumennyiséget. Ez addig folytatódott, míg a helyiek annyi árut nem kínáltak, amennyivel a föníciaiak már elégedettek voltak. Az árucsere 8
ezen helyein a föníciaiak idővel kereskedelmi telepeket hoztak létre. Arábiában főleg fűszereket, mirhát, aranyat és egzotikus drágaköveket tettek hajóra, Asszíriában porcelánt, elefántcsontból készült tárgyakat, Kínából származó selyemvásznat és pamutszövetet szereztek be, míg Indiából különleges fűszereket hoztak. A Fekete-tenger vidékéről és az Ibériaifélszigetről lovakat hoztak, az Égei-tenger vidékéről pedig márványt, mellyel kielégítették az ismert világ összes hatalmasságának és királyának szeszélyeit, akik ebből építették palotáikat. Egyiptomból lenvásznat vittek, valamint nagy mennyiségű gabonát, mint századokkal később a rómaiak, akiknek Egyiptom volt birodalmi gabonaraktáruk. A föníciaiak akkora tengeri hatalmat értek el, hogy szinte monopolizálták a tengeri útvonalakat az összes ismert tengeren, ami felébresztette riválisaik irigységét. Kivételes helyzetük megőrzése miatt kereskedelmi, ipari, navigációs és hajóépítési ismereteiket olyannyira őrizték, hogy ha titkaik megőrzése azt kívánta, akkor elsüllyesztették hajójukat. Emellett az ókor nagy rémhírterjesztői is voltak, akik riválisaik elijesztése végett történeteket gyártottak tengeri szörnyekről, katasztrófákról, hajótörésekről, melyek még a középkor során is félelmet keltettek. Bár a föníciaiak elsősorban hajós népként váltak ismertté, szárazföldi kereskedelmet is folytattak, tevekaravánok segítségével. Ezek a végtelen hosszúságú tevekaravánok, drága és keresett árucikkeket szállítottak a föníciai városok és a keleti nagy városok között, valamint Afrika nagy homoksivatagján keresztül Karthágó és a sivatagi oázisok között. A kézműipari termékek kereskedelmével nagyban hozzájárultak az ipari fejlődéshez, mely még a társadalomra is hatással volt, kialakítva az ipari arisztokráciát és a munkásságot. Az ipar szoros kapcsolatban volt a művészettel, a kereskedelemmel és a hajózással. A gyárak és műhelyek alig tudták kielégíteni a megnövekedett igényeket, ami a gyártásmennyiség növeléséhez és így a fajlagos költségek csökkenéséhez vezetett, ami folyamatosan növelte a hasznot. Mindenféle terméket előállítottak a föníciai gyárak, így például a Szidónban előállított finom üvegáru minősége felülmúlta az eredeti egyiptomit. Szintén kiemelkedőt alkottak ékszerek, vasból és bronzból készített iparművészeti termékek, sőt a különböző vallások isteneinek szobor és mellszobor gyártásában, de gyártottak egyszerű használati eszközöket, vázákat, üvegárut, arany, ezüst és bronz tárgyakat is. A föníciaiak nem hódítottak területeket, mint más ókori terjeszkedő népek, hanem a partvidék arra alkalmas helyein kereskedelmi telepeket hoztak létre az árucikkek felvételére, elhelyezésére és raktározására. Számos ilyen telep volt a Mediteráneum partvidékén, az atlanti partokon és Afrika nyugati partjain. A koncessziókat már meglévő városok számukra kijelölt részén hozták létre, miután erre vonatkozóan a helyi uralkodókkal egyezséget kötöttek. Néhány városban egész negyedeik voltak óriási piacokkal, melyek egészen olyanok voltak, mint Szidón, Büblosz vagy Türón. A kolóniákat jó kereskedelmi lehetőségekkel rendelkező területek stratégiai pontjain létesítették. A kolóniák létrehozása során a templomokat mindig az első épületek között építették fel. Szintén létesítettek kolóniákat olyan városok mellett, ahol rendelkeztek koncesszióval, például az Egyiptomi Memphis mellett. A föníciaiak szerettek kolóniákat telepíteni olyan helyeken, ahol a helyi társadalmi-politikai hatalom gyenge volt, mégpedig azért, hogy amikor rabszolgákat ejtenek, kis ellenállásba ütközzenek a bennszülöttek részéről. Néhány föníciai kolóniából később fontos város vált, például Rodoszon, Krétán vagy Máltán, de föníciai kolóniából keletkezett Gadir vagy Karthágó is. A föníciai faktóriumok, melyek néhány házból és raktárból álltak valamely kikötésre alkalmas hely közelében, az egész Mediteráneumban megtalálhatóak voltak Gibraltártól egészen Ázsia és a Fekete-tenger partjaiig. Ezek periodikus kapcsolatban álltak a föníciai hajókkal és állandó kereskedelmi szálak fűzték őket a bennszülött lakossághoz. 9
III. GYŰJTŐMUNKA Válasszon ki az alábbi témák közül egyet és gyűjtsön róla információkat a forrás megjelölésével! a) Teremtéstörténetek az ókori keleti mitológiában b) Az ókori görög filozófia irányzatai c) Az ókori görög tudomány eredményei 10
11 Érdemjegyek: Esszék Szakszöveg értelmezése Gyűjtőmunka