ISZTIMÉR ISZTIMÉR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

ISZTIMÉR ISZTIMÉR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Isztimér bemutatása... 4 3. Guttamási bemutatása... 7 4. Örökségünk... 10 5. Eltérő karakterű településrészek... 14 6. Építészeti útmutató... 22 Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Telepítés Színek Terepalakítás Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzésre Részletek 9. Mai példák... 35 10. Utcák, terek... 37 11. Hirdetések, reklámtáblák... 39 12. Képjegyzék... 40 13. Impresszum... 41

Bevezetés 3 BEVEZETÉS 1 Polgármesteri Köszöntő Isztimér Fejér megye északnyugati peremén, a Keleti Bakony röglépcsőire települt község. A mintegy 1000 fős lakosságához képest a területe viszonylag nagy, hozzávetőleg 70 km2. Határában található a megye legmagasabb pontja, a 479,6 m-es Kövesdomb, legnagyobb tájrésze a nagyjából 400 m magas, 20 km2-es Mellár-fennsík. Átmenő forgalma nincs. Egyetlen közlekedési út vezet a faluba, a 20 km-re lévő Székesfehérvár felől. Isztimér 1193-ban STAMER alakban fordul elő legkorábban. A község életének második szakasza a XVIII. század derekán kezdődik. Három megyéből, zömében németajkú, katolikus telepeseket fogadtak. Ekkor alakult ki a szalagtelkes falumag, amely lényegében azóta sem nagyon változott. A XIX. század elejére kialakult a falu vagyonos rétege, amelyet elősegített a falu mezővárosi rangra emelése (1792 1872). A történelem folyamán a politikai viharok csupán érintették a települést. A forradalmak különösebb események nélkül zajlottak le. Az igazi megrázkódtatást a II. világháború okozta. A házak negyede és a templom megrongálódott, a polgári lakosságtól áldozatot követeltek a harcok A falu életének harmadik szakasza a háború után kezdődik. 1948 tavaszán a németajkú őslakosságból kitelepítettek 66 családot, amely 346 főt érintett. Helyükbe a Vas megyei Őriszentpéterről 54, a szlovákiai magyarok közül 53 család telepedett le Isztiméren. A lakosságot megosztotta a ki- és betelepítés, valamint a politikai harcok. Ezek az ellentétek azonban lassan elcsitultak. 1966-ban Gúttamási községet Isztimérhez csatolták, melynek önállósodási kísérlete nem járt sikerrel. A rendszerváltozással megkezdődött a falu infrastruktúrájának fejlesztése, mely mára teljesen kiépült. A község területén több, igen jelentős természeti érték is található. A 10 km hosszú Burok-völgy földtani és növénytani értékei miatt vált természetvédelmi területté. Számos ritka növény is előfordult itt. A falu határában 58 kisebb nagyobb barlangról tudunk, ezek közül a legjelentősebb a fokozottan védett, több mint 3 km hosszú, 200m mély, cseppkövekkel díszített Alba Regiabarlang. E barlang biológiai kutatottsága révén az európai élvonalba tartozik. Épített környezete híven tükrözi az elmúlt századok dicsőségét. A Stohl Anna Kápolna, Katolikus templom, a Flórián szobor, számos egyházi kőkereszt mint védendő értékek határozzák meg a település arculatát. A település arculatát főleg mezőgazdasági tevékenység jellemzi, és jellemezte. 1851-ben a falu földesura gróf Zichy István így írt egy levelében: Földje szép búzát, szőlőhegye pedig jó bort terem, erdeje is derék. Csodálja meg Ön is természeti szépségeinket és épített örökségünket, legyen részese az egyre szépülő településünk kulturális programjainak. Orbán Tibor Nesztor polgármester

Isztimér bemutatása 4 ISZTIMÉR BEMUTATÁSA 2 ISZTIMÉR Fejér megye északnyugati peremén, a Kelet-Bakony röglépcsőin található zsákfalu. Megközelítése Guttamási felől lehetséges, mely közigazgatásilag Isztimérhez tartozik. A település több évszázados múltra tekint vissza, neve 1193-ban fordul elő először STAMER alakban. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév feltehetően német eredetű (Stammer - hebegő, dadogó), de lehetséges a szlávból való származtatása is. A község terjedelmes külterülete magában foglal olyan területeket is, amelyek a középkorban önálló falutelepülések voltak. Ezek közül három elpusztult falut a forrásokból is ismerünk, ez egyik Bakony (Burok), a másik Zaboka (Zabaka), a harmadik pedig Mellár. A Burok falu neve visszaköszön a Burok-völgy néven ismert természetközeli területen, híres túristaútvonalon, a Mellár fennsík területe ma beépítetlen, de a neve fennmaradt. Itt állt az a 13-14. századi vár, amelyet ma Csiklingvár néven ismerünk. Guttamási településrész a középkori forrásokban Gút néven szerepel, és a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közé tartozik. Először 1201-ben találkozunk vele (villa Gut), amikor Gutkeled nembeli Fülöp birtokaként említik. 1966-ban Guttamási kisközséget Isztimérhez csatolták, a két település ma is egy közigazgatási egységet képez. Isztimér és festői környéke a magyar turisztikai hálózat szerves része, területén áthalad az országos kék túra útvonala. Az Isztimér falumagjából kiinduló, a korabeli térképeken is nyomon követhető utak, a mai keresztutcak, majd minden esetben környező települések felé vezetett (Balinka, Csernye). Guttamási nyugati végében, a templom mögött alakult ki a kereszteződés a falun átvezető, Isztimért Iszkaszentgyörggyel összekötő, valamint a Bakonykútiból Fehérvárcsurgó irányába vezető utak között.

Isztimér bemutatása 5 Az általános településkarakter mindkét faluban hagyományosnak tekinthető, több évszázados organikus fejlődés eredményeként. A gyakori tűzvész, a földrengések vagy háború okozta pusztulások csak az egyes épületeket tették tönkre, gyakran a föld színével egyenlővé, azonban a telekszerkezet jelentősen nem változott. Az új utcák nyitása, a hosszú szalagtelkek megosztása némileg megváltoztatta a telekszerkezetet, de alapvető változást nem jelentett. Az új épületek mindig az adott kor divatját tükrözik, ezáltal változatos településképet eredményeztek.

Isztimér bemutatása 6 Isztiméren a főutca nagy része, az Ófalu jellemzően szalagtelkes, az utca felől egyenletesen beépített lakóházas udvarokkal, a lakóházak hosszanti folytatásában istállókkal, ólakkal, gazdasági építményekkel, és nagyrészt mélyen hátranyúló, igen hosszú kertvégekkel. A templom mögötti részen az árokig az egykori tó körül tapasztalható halmazjellegű, szabálytalan telekosztás.

Guttamási bemutatása 7 GUTTAMÁSI BEMUTATÁSA 3 Guttamásiban a falumag maga a falu, telekszerkezete szintén szalagtelkes, az isztimérinél valamivel rövidebb telkekkel. Sajátossága, hogy az egyenletesen beépített lakóházas udvarok mögött a gazdasági épületek nem a lakóépületek hosszában folytatódnak, hanem a pajták (csűrök, istállók) keresztirányban, a telek teljes szélességében zárják le a gazdasági udvart. Ezeknek a jellegzetes építményeknek néhány szép példája még ma is megtalálható. Guttamási egyetlen utcája enyhén kanyarulatos és lejtős, csak a magaslaton álló templom előtt teresedik ki. Ez az utcakép harmonikus, megnyugtató látványt nyújt. Guttamási nyugati végében, a templom mögött alakult ki a kereszteződés a falun átvezető, Isztimért Iszkaszentgyörggyel összekötő, valamint a Bakonykútiból Fehérvárcsurgó irányába vezető utak között.

Guttamási bemutatása 8 Guttamási a kezdeti ábrázolások óta máig megmaradt az országúti kereszteződés köré települt egyutcás falunak. 250 év alatt csak a telkek száma gyarapodott némiképp. A templom 1811-ben épült, 1869-ben átépítették, erre utal a bejárat felett festett évszám. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. A ma is látható gazdag belső festés 1931-ben készült, Kurucz Mihály alkotása, elsősorban a védőszent életének jeleneteit ábrázolja, a festést 1987-ben restaurálták.

Guttamási bemutatása 9

Örökségünk 10 ÖRÖKSÉGÜNK 4 SZAKRÁLIS ÉPÜLETEK A katolikus templom a belterület egyetlen műemléke. 1753-60 között épült, az egyházszervező Padányi Bíró Márton püspök idejében, az elpusztult középkori templom mellett. Egy évtized múlva a tornyát is befejezték. Szent Anna tiszteletére szentelték fel, később Szent Joachimot is patrónussá választották. 1770-ben a fazsindelyt bádogtetőzet váltotta fel. Tűzvészek és földrengés alkalmával többízben jelentősen megsérült. 1820-ban átépítették.

Örökségünk 11 Református gyülekezetről 1945 óta beszélhetünk. Két ház épült a gyülekezet számára, az egyik imaházként, a másik lelkészlakként szolgált. Később az imaház életveszélyessé vált, így új épület építésére került sor. Az Imaházat 1994-ben szentelték fel. 2000. május 20-án szentelték fel az első bronzharangot. A település sírkertjében pihen Stohl Anna (1851-1919). Ezt a kápolnát 1893-ban építette, és itt fogadta a látogatókat. A kápolnát 1989-ben Stolmár János és felesége, Werger Gizella felújíttatta. A mostani állapot Dr. Stolmár Matthias 2008-as felújításának köszönhető.

Örökségünk 12 HELYI VÉDETT TELEPÜLÉSRÉSZ Isztimér jellegzetes karakterét a Kossuth utca és a Köztársaság utca teljes hossza, valamint a csatlakozó utcák első vagy saroképületei adják. A meglévő oldaltornácos, utcafrontra épült épületek karaktere, a nyílászáró helyei, tetőformája, annak hajlásszöge, tetőfelépítményei határozzák meg a jellegzetes isztiméri településképet. A településrész településképileg védendő épített örökségét az utókornak meg kell őrizni.

Örökségünk 13 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A Burok-völgy, a 10 km hosszú, tektonikai törés által képződött szurdokvölgy, földtani és növénytani értékei miatt vált természetvédelmi területté. A Burok-völgyben és a mellékvölgyekben eddig 42 barlangot sikerült feltárni. A legnagyobb barlang a Bükkös-árok mellett található Ruska-zsomboly, melynek hossza 73 méter, mélysége pedig 21 méter. Növényvilágában a jégkorszakok óta fennmaradt ritka növénypéldányok is előfordulnak, mint például havasi hagyma, cifra nádtippan, fürtös holdruta stb. Több, mint 200 madárfaj is megfigyelhető, amelyek egy részének fészkelőhelyet is nyújt e táj. A középkori Mellár falu területén állt az a 13-14. századi vár, amelyet ma Csiklingvár néven ismerünk. A várról majdnem az összes várösszeírás, műemléki kataszter megemlékezik. A vár romjai Isztimér északnyugati határszélén, a településtől 8 kilométerre nyugatra találhatók, a Csiklingvölgyben, a Hamuháznak nevezett erdészlaktól kb 300 méterre északészaknyugat felé. Mellár falut IV. László 1279-ben Csák nembeli Márk fia Istvánnak adta. Valószínűleg ő volt a vár építtetője. A vár külső jegyei alapján a tatárjárás után épült várakhoz hasonlít.

Örökségünk 14 KÖZTÉRI SZOBROK, KŐKERESZTEK A településen találhatóak több kőkereszt, a Szent Flórián szobor, Világháborús hősi emlékmű az I. és II. világháború áldozatainak emlékére, Kőemlékmű és Testvérvárosi emlékmű.

Eltérő karakterű településrészek 15 Eltérő karakterű településrészek 5 Isztimér jelentős külterülettel rendelkezik, melynek nagy része tájképvédelmi szempontból kiemelt terület. A belterületen az Isztiméri és a Guttamási önálló településrész. Mindkét terület nagy része a hagyományos falusiastelepülésrész, melyet védelemre javasolunk. Az új, átalakuló falusias lakóterületbe az újonnan kialakított utcák tartoznak. Mindkét falurész sajátossága a belterülethez csatlakozó gazdasági terület.

Eltérő karakterű településrészek 16 ISZTIMÉR

Eltérő karakterű településrészek 17 HELYI VÉDETT TELEPÜLÉSRÉSZ - ISZTIMÉR Köztársaság út, Petőfi utca, Dózsa utca történeti kialakult rész: A településképet meghatározó főutcán és a hozzá csatlakozó régi utcák mentén alapvetően oldalhatáron utcafrontra, vagy annak közelébe épültek az épületek. A telek megközelítés minden esetben épület melletti kialakítású, jellemzően tornácvégi bejárati ajtó, mellette tömör kerítés és nagykapu, vagy a fiatalabb épületeken épület melletti kis és nagykapuk. A teljes történeti terület utcafronti kialakítása, épületelrendezése és épülettömege védendő és megtartandó hagyományos falukép. Az eredeti településkarakterre jellemző földszintes, vagy földszint+tetőteres, 3,5-4,5 m építménymagasságú építésmód a követelmény. Az épület szélessége az építménymagasság (ereszmagasság) kétszerese, de maximum 7 méter. Az épület középső és hátsó traktusában, utcafronttól min. 8 m-től a magasabb, kétszintes épületrész is kialakítható a max. 4,5 m építménymagassággal.

Eltérő karakterű településrészek 18 ÚJ, ÁTALAKULÓ FALUSIAS TELEPÜLÉSRÉSZ Isztiméren a múltban számos új utcanyitás történt. Az új utcákban változatos építészeti jellemzőkkel bíró, többségében földszintes, esetleg tetőtérbeépítésű, de minden esetben magastetős épületek épültek. Az épületek jellemzően nyeregtetősek, de több összetett tetővel rendelkező kontyolt nyeregtetős épület is találhatóak az új utcákban. Az épületek szinezése mostanában erőteljesebb, fehér és pasztellszínek alkalmazása nem jellemző.

Eltérő karakterű településrészek 19 SZŐLŐHEGY Ma a szőlőterületet csak részlegesen művelik. Néhány présház, gazdasági épület is látható kétfelől az úton, ezek majd mindegyike új építés, általában nyaraló funkcióval, de némelyiket, a kis alapterülete ellenére, lakás céljára használják.

GUTTAMÁSI Eltérő karakterű településrészek 20

Eltérő karakterű településrészek 21 GAZDASÁGI TERÜLETEK Guttamási lakóterületéhez közvetlenül csatlakozik egy ablakgyártó üzem, Isztimér lakóterületéhez pedig a termelőszövetkezet telephelye. Mindkét terület építészeti megjelenése jelentősen eltér a lakóházakétól, önálló építészeti karaktert képviselve.

Isztmér külterület 22 ISZTIMÉR KÜLTERÜLET 7 Isztimér külterületének nagy része a Bakony hegység lábánál elhelyezkedő erdősült terület. Mezőgazdasági művelésre alkalmas terület csak Isztimér falu közelében található. A külterület jelentős része tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, ezért a tájbaillesztés építészeti követelményeinek maghatározása különösen fontos. A külterületen Natura 2000 természetmegőrzési területek, természetvédelmi terület (Burok-völgy), műemlék (Csikling vár romja) és a régészeti területek találhatóak.

Építészeti útmutató 23 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ 8 Ahhoz, hogy egy olyan ház épüljön, mely a település képéhez illeszkedik, a közösség számára követendő példaként szolgál, ugyanakkor a tulajdonos igényeit kielégíti nem szabályozók és tiltások sora kell, hanem feltétlenül építtetői és építészeti alázat. Építtető részéről ez azt jelenti, hogy nem akar nagyobb, magasabb, feltűnőbb épületet építeni a környezetében, szomszédságában levő épületeknél. Az építész részéről az alázat azt kell, hogy jelentse, hogy az általa tervezett épület a tervezési programot teljesítse ugyan, de ne a tervező önmegvalósításának tárgya legyen. Az építészeti útmutatóban szeretnénk segítséget nyújtani építtető és építész számára oly módon, hogy bemutatjuk azokat a jó példákat, kívánatos építészeti követelményeket, melyek segíthetik egy olyan épület létrehozását, mely illeszkedik Isztimér településképéhez. Az útmutató településrészenként ismerteti a javaslatokat és kívánatos építészeti kialakításokat.

Építészeti útmutató 24 HELYI VÉDETT TELEPÜLÉSRÉSZ, ISZTIMÉR ÉS GUTTAMÁSI TELEPÍTÉS Új épületek telepítése a meglevő épületek homlokvonalának figyelembe vételével történhet, ez a legtöbb esetben utcafronti beépítést jelent. A telek megközelítés minden esetben épület melletti kialakítású, jellemzően tornácvégi bejárati ajtó, mellette tömör kerítés és nagykapu, vagy a fiatalabb épületeken épület melletti kis és nagykapuk. TETŐKIALAKÍTÁS Jellemzően oromfalas vagy csonkakontyos kialakítású, egyszerű nyeregtetős épületekhez kell igazodni, új épületnél ez az elvárt tetőszerkesztés. A magastetők 35-45 fokos hajlásszöggel készüljenek utcafronton és főépületen. A tető 30%- ában eltérhet az előírt hajlásszögtől, itt lapostető vagy kishajlású tető készíthető. Pl.: oldaltornác, hátsó emeleti tetőterasz, oldalsó veranda, télikert. A tető kialakítása oldalhatárral párhuzamos gerincű.

Építészeti útmutató 25 MAGASSÁG A kialakuló üres telkeken, esetleg az elbontásra kerülő épületek helyett épülő új épületek tömegformálása és magassági kialakítása hasonló legyen a környező házakhoz. A meglevő épületek tömege, magassága megtartandó TETŐHAJLÁSSZÖG A tető kialakításának a szomszédos épületekhez igazodónak kell lennie, ez általában hagyományos nyeregtetőt, kontyolt nyeregtetőt, vagy sátortetőt jelent. A meglevő épületek felújítása, átalakítása során a tető hajlásszöge nem változtatható meg SZÍNEK Az épületek szinezésénél az egységességre, a pasztell árnyalatú földszínek használatára kell törekedni. Rikító színek nem használhatóak üzleti célból sem. A szín kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a szomszédos épületek színhasználatára

Építészeti útmutató 26 ÚJ, ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS Új épületek telepítése a meglevő épületek homlokvonalának figyelembe vételével történhet. Az épületeket a telek oldalhatárával párhuzamosan javasolt elhelyezni. TETŐKIALAKÍTÁS A családi házas lakókörnyezetben csak magastetős lakó- és melléképület építhető. Az épületek tervezése során illeszkedni kell a meglevő beépítéshez mind tömegformálás, mind tető hajlásszög, mind a tetőforma, mind a párkánymagasság tekintetében.

Építészeti útmutató 27 MAGASSÁG A kialakuló üres telkeken, esetleg az elbontásra kerülő épületek helyett épülő új épületek tömegformálása és magassági kialakítása hasonló legyen a környező házakhoz. A meglevő épületek tömege, magassága megtartandó TETŐHAJLÁSSZÖG A tető kialakításának a szomszédos épületekhez igazodónak kell lennie, ez általában hagyományos nyeregtetőt, kontyolt nyeregtetőt, vagy sátortetőt jelent. SZÍNEK Az épületek szinezésénél a szomszédos épületekkel harmonizáló színek használatára kell törekedni. Ezek lehetnek erőteljesebb árnyalatok is, azonban rikító színek nem használhatóak üzleti célból sem

Építészeti útmutató 28 KERÍTÉSEK Az Ófalu területen (Köztársaság és Kossuth utca) a hagyományosan kialakult, jellemzően utcafronti épülettel egybeépült tömör kőkerítések, később vakolt tömör kerítések épültek, a ház folytatásaként, tornácvégeken bejárati ajtóval. Az illeszkedés szabályát követve utcafrontra épült házak között hagyományosan épített kő vagy falazott, vakolt kerítés építhető, anyaghasználata és színe az épületekhez igazodjon.

Építészeti útmutató 29

Építészeti útmutató 30 KERTEK Isztiméren és Guttamásiban is jellemző a háztáji gazdálkodás, ezért a családi házas lakóterület kertjei többnyire haszon-növényekkel beültetettek, gondozottak. Az előkertek, oldalkertek és az ingatlanok előtti közterületek gondozottak.

Építészeti útmutató 31 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, TERASZOK A településen a tornácok a hagyományos falusi településkép meghatározó elemei. Mindkét településrészen jellemző épülettípuson az utcafrontra épített ház gyalogos bejárója közvetlenül az utcáról nyílik. A homlokzati ajtók általában üvegezettek. A tornácokat korábban beépítették, azonban a mostani felújításoknál a meglevő tornácok eredeti állapotukban megmaradnak. Új épületek is több esetben tornáccal épülnek.

Építészeti útmutató 32 AJTÓK, ABLAKOK A hagyományos fa nyílászáró eredeti állapotában jellemzően az Ófalu épületein találhatóak. Az ablakok és ajtók színe zöld, tölgy, esetenként cseresznye színű. A fehér műanyag nyílászárók nem jellemzőek a településen egy-egy mai épületen megtalálhatóak. A településképi szempontból is javasolt fa nyílászárók elterjedtek.

Építészeti útmutató 33 HOMLOKZATKÉPZÉS Isztiméren a hagyományosan a vakolt, egyszerű tagozattal díszített homlozatkialakítás a jellemző. Az új épületek homlokzati kialakításánál több helyen megtalálható a kő, illetve a tégla burkolat. A homlokzatképzésnél minden esetben a vakolt felületeket, vakolatdíszeket, párkányokat kell előtérbe helyezni, természetes anyagokkal díszítve, kiegészítve.

Építészeti útmutató 34 RÉSZLETEK Az építészetben is, mint a művészeti ágak mindegyikében a részletek alapvetően meghatározzák, hatással vannak az egész kép, látvány kialakítására. Egyre több igényesen kialakított épület- és kerítésrészlet, erkélykialakítás lelhető fel a településen, ezekre a jövőben is érdemes hangsúlyt fektetni.

Mai példák 35 MAI PÉLDÁK 9 Isztiméren a felújított épületek az eredeti épületek formai kialakítását, épülettömegét megőrizték. Az új épületek tömegformálása és tetőkialakítása igazodik a településen jellemző földszintes, magastetős kialakításhoz.

Mai példák 36

Utcák, terek 37 UTCÁK, TEREK 10 Isztiméren a közterületek település szinten kialakultak a település történelme során. A kialakult utcakép a fák előtti lombos, ligetszerű megjelenését településképileg meg kell tartani. Az épületek előtti közterületen növényzet telepítése javasolt. A telepíthető utcai növények a közepes lombkoronájú, lombos vagy örökzöld fa, cserje és alacsony virágos növényzet. Lédús gyümölcsű haszonnövények járda közelébe nem telepíthetők, hogy a járdára ne hullassanak gyümölcsöt. A közterületen lévő közkutak, utcabútorok, növényzet a település arculatát meghatározzák, ezek karbantartásáról és védelméről gondoskodni kell.

Utcák, terek 38

Hirdetések, reklámtáblák 39 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 11 Isztiméren és Guttamási területén is a hirdetések a buszmegállók belső falán találhatók. Ezen kívül hirdetések, cégérek elhelyezhetők az önkormányzat által kihelyezett hirdetőtáblákon. Nagyméretű reklámtáblák telepítése nem javasolt.

Képjegyzék 40 KÉPJEGYZÉK 12 A képeket készítették a Fehér Vártervező Kft munkatársai. Az ettől eltérő forrásból származó képek jegyzéke az alábbi: 1. oldal www.furediutazok.lapunk.hu 7. oldal Tarkó Edit, Akúcs Levente 11. oldal www.honlap.parokia.hu 12. oldal Tarkó Edit, Akúcs Levente 13. oldal www.geocaching.hu 13. oldal www.mozgasvilag.hu 19. oldal Tarkó Edit, Akúcs Levente 21. oldal www.feherzrt.hu 21. oldal www.kiralyszallas.hu 22. oldal www.geocaching.hu

Impresszum 41 IMPRESSZUM ISZTIMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Isztimér honlapcíme: www.isztimer.hu Isztimér email címe: jegyzo@isztimer.hu Isztimér postai címe: 8045, Isztimér Köztársaság út. 77. Telefon: 22/595-007, 22/595-008, 22/420-323 Polgármester: Orbán Tibor Nesztor polgarmester emailcíme: polgarmester@isztimer.hu Főpítész: Tarkó Edit Főépítész emailcíme: tarko.detti@gmail.com SZERKESZTETTE: Fehér Vártervező Kft. SZÖVEG: Fehér Vártervező Kft. FOTÓ: Fehér Vártervező Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Fehér Vártervező Kft. Isztimér, 2017.