Egy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében

Hasonló dokumentumok
A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.

KSH NKI kutatás hazai és nemzetközi kihívások között

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9.

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, szeptember 28.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés)

Nonprofit Monitor (2010) 4. szám, oldal ISSN

A NATéR továbbfejlesztése

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A NATéR használatának lehetőségei az önkormányzatok számára

Alternatív hosszú távú, regionalizált növekedési pályák Magyarországon. Zsibók Zsuzsanna, PhD

A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Táji-környezeti konfliktusok a Homokhátságon

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

II. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI ORSZÁGOS ÉS MEGYEI SZINTEN

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.7 MÓDSZERTANI TANULMÁNY A MODELLFUTTATÁS TANULSÁGAIRÓL GAZDASÁGI ELŐREJELZÉS

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

Térségi egyenl tlenségek

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben

A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon

Saját szekció az MRTT vándorgyűlésen

Népesség: önmagát reprodukáló sokaság. Népességtudomány: demográfia

Népesség: önmagát reprodukáló sokaság. Népességtudomány: demográfia

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Mit gondolnak a magyar emberek az éghajlatváltozásról? Egy reprezentatív közvéleménykutatás eredményeinek bemutatása

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt

Termékenységi átmenet Magyarországon a században

VIDÉKKUTATÁS

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népesedési világnap, július július 11.

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Tájváltozási folyamatok modellezése Január 30. Vaszócsik Vilja Területi tervezési projektvezető Lechner Nonprofit Kft.

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

Budapest egészségterv 2012

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK

A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján

Lépések a fenntarthatóság felé(?) NFFT-MTVSZ-műhelybeszélgetés. A humán erőforrások legfontosabb jellemzői. Jász Krisztina Budapest, május 10.

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A klímaváltozás és a demográfiai folyamatok kapcsolata Magyarországon járási szintű előrejelzések 2050-ig

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

A területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

Településhálózati kapcsolatrendszerek

DEMOGRÁFIA 57. ÉVF. 4. SZÁM

A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI. Tóth Pál Péter. gmail.com

Tájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról

A NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER (NATÉR) ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS FOLYAMATA

Csapadékmaximum-függvények változása

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Í rásunk az erdélyi magyarságot érintõ közelmúltbeli és várható demográfiai folyamatokat

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népesedési helyzetkép, 2015

LECHNER TUDÁSKÖZPONT

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ 1.

A NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSÁRA 1 HABLICSEK LÁSZLÓ

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. NÉPMOZGALOM január december

Magyarország népesedésföldrajza

A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

Juhász Attila, Nagy Csilla. Közép-magyarországi Regionális Intézete, Budapest. SHA főre. Budapest Ország Pest megye

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Jövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária

A VISEGRÁDI ORSZÁGOK VIDÉKI ÚJRASTRUKTURÁLÓDÁSÁNAK NÉHÁNY TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ASPEKTUSA

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október

NÉPESSÉG ÉS TELEPÜLÉS

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható ben. Banai Péter Benő államtitkár

Mit tartalmaz az adatbázis? A szellemi tulajdonra vonatkozóan: Bejelentések száma és státusza

ALKALMAZKODÁS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ PROGRAM EGT HU04

A NATéR Projekt általános bemutatása

Átírás:

Egy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében Lennert József Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az MRTT XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19. Lennert József Farkas Jenő Zsolt lennert@rkk.hu; farkasj@rkk.hu

Bevezetés Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése Az éghajlatváltozás várható hatása a magyarországi belső migrációs folyamatokra (2017 2018) Vidéki vonatkozások

A modellezési módszertan elméleti háttere Ötéves ciklusok A 4 elkülönített vándormozgalmi típus: Ötéves korcsoportok Modellezési ciklusokra előre definiált korés nemspecifikus termékenységi és halálozási arányszámok

A modellezési folyamat gyakorlati megvalósítása Saját készítésű alkalmazás Kiindulási adatok: 2011-es népszámlálás 2051-re járási szintű népesség és vándormozgalmi adatok 6 lépéses vizsgálat minden egyes ciklusban a népesség minden tagjára: I. Szül-e gyermeket (adott modellezési ciklusban)? II. Elhalálozik-e (az adott modellezési ciklus során)? III. Részt vesz-e munkavállalási célú migrációban? IV. Részt vesz-e egyetem miatti migrációban? V. Részt vesz-e szuburbán típusú lakóhelyváltásban? VI. Részt vesz-e jóléti migrációban? Döntés: véletlenszám-generálással, Lee Push-Pull modellje szerint kialakított elvándorlási és odavándorlási valószínűségek alapján Sztochasztikus eredmény! A kutatás eredeti céljának megfelelően nemzetközi vándorlás nincs modellbe építve!

Népmpozgalmi forgatókönyvek A modellezés forgatókönyvei Összesen 33 forgatókönyv Természetes népmozgalom: három különböző termékenységi és halálozási feltételezéseket tartalmazó forgatókönyv (alacsony, alap, magas) összhangban a KSH Népességtudományi Intézet 2015-ös népesség-előreszámításának hipotéziseivel Négy eltérő (globális kibocsátási pálya, leskálázási módszertan) felhasznált klímaforgatókönyv Business as usual: jelenlegi trendek folytatódása Utópia : Atipikus munkavállalás előtérbe kerülése, közlekedési rendszer újrastrukturálódása, ingázási övek kiszélesedése jóléti migrációban részt vevők bővülése Társadalmi /gazdasági Klímaforg. Zéró Business-as-usual Utópia Alacsony cnrm45 cnrm85 ec45 ec85 cnrm45 cnrm85 ec45 ec85 Alap Magas

A népesség számának jövőbeli alakulása a három népmozgalmi szcenárió szerint Teljes termékenységi arányszám Várható élettartam (ffi/nő) 2011 2031 2051 2011 2031 2051 Alacsony 1,34* 1,45 1,45 71,5/78,4* 75,6/81,1 80,2/83,7 Alap 1,34* 1,6 1,6 71,5/78,4* 76,7/82,4 82,1/86,6 Magas 1,34* 1,75 1,75 71,5/78,4* 77,5/83,7 83,9/89,5 * 2012-es adatok, megyei bontásban

A három népmozgalmi modell által előrejelzett 2051- es népesség korfái

2011-2051 közötti vándorlási egyenleg a kiindulási népesség százalékában (Business as usual, alap népmozgalmi szcenárió) Népesség és vándormozgalom A BUS alapszcenárió 2011-2051 közötti vándorlási egyenlege a kiindulási népesség százalékában 2051-re várható lélekszám a kiindulási népesség százalékában (Business as usual, alap népmozgalmi szcenárió)

Az utópia alapszcenárió vándorlási egyenlegének eltérése BUS alap népmozgalmi forgatókönyvétől, a kiindulási lakónépesség százalékában

Városi, városkörnyéki vidéki és félreeső vidéki terek Vidékinek tekintek minden nem városi jogállású települést, valamint azokat a városokat, amelyek lakónépessége nem haladta meg az 5000 főt a 2011-es népszámláláskor Félreeső vidéki tér (remote rural area): minden olyan vidéki elemzési egység, ami legalább 45 percnyi gépkocsival megtett vezetési távolságra található egy 50000 fős népességnagyságot elérő városi központtól A népességszám várható alakulása (a 2011-es népesség százalékában): Városi tér: 83 93% Városkörnyéki vidéki tér: 89 99% Félreeső vidéki tér: 69 84%

Várható vándormozgalmi folyamatok a vidéki térben különböző szcenáriók A települések 2011-2051-között modellezett vándorlási egyenlege az Utópia alapszcenárió szerint, a kiindulási népesség százalékában 2011 2051 közötti vándorlási egyenleg különbségei a Business-as-usual és az Utópia alap természetes népmozgalmi forgatókönyveiben

Időskori eltartottsági ráta mélyülő területi különbségek Időskori eltartottsági ráta 2011-ben és 2051- ben az Utópia szcenárió magas természetes népmozgalmú, EC85 klímaforgatókönyvet felhasználó változata szerint 2011 Városi tér: 25% Városkörnyéki vidéki tér: 23% Félreeső vidéki tér: 26% 2051 (UT magas, EC85 forgatókönyv) Városi tér: 59% Városkörnyéki vidéki tér: 74% Félreeső vidéki tér: 91% A magyar vidék demográfiai helyzetének kezelése egy többrétegű kihívás!

Konklúziók I. Mindhárom természetes népmozgalmi szcenárió mellett természetes fogyás várható, mértéke azonban a mérsékelttől a drasztikusig terjedhet az egyes forgatókönyvek alapján A népességfogyás potenciális mérséklődésének elsődleges forrása (a jelenlegi korstruktúra miatt) a várható élettartam kitolódása A magasabb végső népességszám fokozódó elöregedéssel jár! Az eltérő lehetséges klímaszcenáriók csupán minimális hatással voltak a jövőben várható vándormozgalmi mintázatokra Egy lehetséges társadalmi-gazdasági paradigmaváltás viszont jelentős hatással lehet a jövőbeli vándormozgalmi mintázatokra Akár a klímaváltozás vándormozgalmi hatását is felerősítheti! A klímaváltozás vándormozgalomra gyakorolt hatása esetében nagyobb jelentősége van azt a lakóhely-választásakor figyelembe venni képes társadalmi réteg szélességének, mint a klímaparaméterek számszerű változásának!

Konklúziók II. Az előrejelzett változások várhatóan növelik a népesség térbeli eloszlásának egyenlőtlenségét! Míg a főváros környezetének népessége tovább növekszik, az ország nagy részén (Dél-Dunántúl, Alföld) jelentős népességcsökkenés várható A népességcsökkenés mértéke a városiként definiált térben átlagos, a városkörnyéki vidéki térben átlag alatti, a félreeső vidéki térben pedig átlag feletti Egy társadalmi-gazdasági paradigmaváltás jelentősen növelheti a jóléti migrációba bekapcsolódók számát és az attraktív félreeső vidéki környezet népességvonzó képességét De az időskori eltartottsági ráta értékét is rontaná! A magyar vidék demográfiai helyzetének kezelése egy többrétegű kihívás!

Jövőbeli tervek Korábbi kutatások: demográfia, földhasználat elszigetelt modellezése 2018 2021: Magyarország XXI. századi társadalmi-gazdasági térfolyamatainak komplex modellezési lehetőségei (PD_128372) Egységesített, saját készítésű, visszacsatolásokat lehetővé tévő eszköz készítése Demográfia, gazdaság, felszínborítás integrált modellezése Előrejelzési időhorizont kiterjesztése Modellezési eszköz elérhetővé tétele

Köszönöm a figyelmet! A bemutatott eredmények a KEHOP-1.1.0-15-2016-00007 azonosítószámú NATéR továbbfejlesztése projekt keretében megvalósított, Az éghajlatváltozás várható hatása a magyarországi belső migrációs folyamatokra kutatási feladathoz kapcsolódnak A bemutatott jövőbeli tervek az NKFIH által támogatott, PD_128372 Magyarország XXI. századi társadalmi-gazdasági térfolyamatainak komplex modellezési lehetőségei című, 2018-2021 között megvalósuló posztdoktori kutatáshoz kötődnek LENNERT JÓZSEF FARKAS JENŐ ZSOLT lennert@rkk.hu, farkasj@rkk.hu