Budapest egészségterv 2012
|
|
- Klaudia Borbély
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPEST EGÉSZSÉGTERV 2012
2
3 Budapest egészségterv 2012
4
5 Budapest egészségterv 2012 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2012
6 Szerkesztette: Dr. Ádány Róza Az elemzéseket készítették és írták: Dr. Ádány Róza Jenei Tibor Juhász Attila Dr. Legoza József Dr. Nagy Attila Nagy Csilla Dr. Sándor János ISBN Kiadó: Felelős kiadó: Kiadványterv: Fényképek: Nyomtatás és kötés: Felelős vezető: Készült Debrecenben, 2012-ben
7 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Budapest lakossága Népesség Népmozgalom Természetes népmozgalom Belső, külső vándorlás, tényleges szaporodás/ fogyás A főváros lakosságának egészségi állapota A halálozás főbb jellemzői Általános halálozás Korai halálozás Összes halálok miatti korai halálozás Keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás Rosszindulatú daganatos betegségek okozta korai halálozás Emésztőrendszer betegségei miatti korai halálozás Légzőrendszeri betegségek miatti korai halálozás Morbiditás, mortalitás külső okai szerinti halálozás Külső ok szerinti időskori halálozás Fertőző betegségek és élősdiek okozta halálozás Megbetegedési viszonyok Megbetegedések száma, gyakorisága Betegség kockázatok Fokozott kockázattal magyarázható megbetegedések és az alacsony kockázatnak köszönhetően megelőzött megbetegedések száma A legjelentősebb betegségkockázatok Megbetegedési kockázatok kiemelt jelentőségű kórképek esetében kerületenként Rosszindulatú daganatos megbetegedések a éves korosztályban Fertőző betegségek előfordulásainak gyakorisága A lakosság egészségét befolyásoló tényezők Társadalmi-gazdasági helyzet A társadalmi-gazdasági helyzet egyenlőtlenségei Lakáshelyzet, közmű-ellátás Oktatás Bölcsődék Gazdaság, foglalkoztatás Munkanélküliség Szociális ellátás Családi állapot, társas támogatottság Hajléktalanok ellátása A társadalmi-gazdasági státusz kapcsolata a halálozással Egészségmagatartás Bevezetés Dohányzási szokások Alkoholfogyasztás Kábítószer-fogyasztás Táplálkozás Fizikai aktivitás Testtömeg index A budapesti lakosság egészségmagatartásának sajátosságai Budapest környezet-egészségügyi helyzete A levegő állapota Budapesten Gázszennyezők és szálló por Szerves porok (pollenek és spórák) Az ivóvíz környezet-egészségügyi vonatkozásai Az ivóvíz szervetlen szennyező anyagai Az ivóvíz szerves szennyező anyagai Hulladék-szennyezés Környezeti zaj Sugáregészségügyi helyzet A főbb egészségproblémák összefoglalása Prioritások és stratégiai javaslatok Budapest lakossága egészségi állapotának javítására Köszönetnyilvánítás
8 XIV. "' XX. YN. \ XVl. XIX. x.,z v~ XXIII. XVII.
9 1. Bevezetés A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara kitüntető elismerésnek és megtiszteltetésnek tekinti, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának felhatalmazásával a főváros főpolgármestere valamint egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettese megbízta Budapest egészségtervének elkészítésével. A magyar lakosság jelentős hányada a fővárosban él, az ország szellemi potenciálja, gazdasági ereje itt koncentrálódik, ezért a főváros helyzete, teljesítőképessége, versenyképessége meghatározó jelentőséggel bír az ország sorsa, jövője szempontjából is. A főváros lakosságának egészségi állapota döntő módon határozza meg a város fejlődését, helyét a globalizált világban. A Főváros Önkormányzata felismerve a humán-erőforrás fontosságát a lakosság egészségi állapota javításának szükségességét, ismerni és értelmezni kívánja a jelenlegi helyzetet, azonosítani és rangsorolni a problémákat, s a bizonyítékokon alapuló népegészségügyi tevékenység eszközeivel célzottan kezelni azokat. Az elkészült elemzés előzmény nélküli, mely a jelen népegészségügyi problémáinak azonosítására összpontosít, s remélhetően egy folyamatosan működtetett egészségmonitoring rendszer alapját képezi. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának munkatársai és az egészségterv elkészítésében szerepet vállaló szakemberek megtisztelő feladatuknak tekintik, hogy a főváros vezetését jelen elemzéssel segítsék a felelős, informált döntéshozásban, az egészségfejlesztési, betegségmegelőzési és ellátás szervezési tevékenység bizonyítékokon alapuló tervezésében, s ezáltal a főváros felelős egészségpolitikusait a lakosság egészségi állapotának javítására irányuló munkájukban támogatni. 7
10 budapest lakossága 2.1. Népesség Népmozgalom... 14
11 2. Budapest lakossága 2.1. Népesség A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKHi) adatai szerint január 1-én Budapest lakossága fő volt (I. táblázat). Korcsoport (év) Férfiak Nők szám szerint %-ban szám szerint %-ban Budapest Férfi/Nő arány , ,21 1, , ,42 0,90 65 X , ,37 0,57 0 X , ,00 0,85 Magyarország , ,62 1, , ,87 0,99 65 X , ,51 0,58 0 X , ,00 0,92 Forrás: KEKKHi, I. táblázat Budapest és Magyarország lakosságának nemek és korcsoportok szerinti megoszlása, valamint a férfiak nőkhöz viszonyított aránya, január 1. 9
12 X 85 X (ezer fő) (ezer fő) Forrás: KEKKHi 2001, ábra Budapest és Magyarország lakosságának korösszetétele nemek szerint, január 1-én és január 1-én 2010-ben a fővárosi lakosságon belül a éves korcsoportba tartozók aránya volt a legnagyobb, a nemek vonatkozásában minimális alig több, mint 4%-os eltéréssel (férfiak: 71,62%, nők: 67,42%) (I. táblázat). Míg a fiatal férfiak (fiúgyermekek) aránya közel azonos volt az idősekével (65 X éves korcsoport), addig a nők körében az idős korosztály létszáma (következésképp aránya) a fiatal korosztály közel duplája (1. táblázat). Budapesten a nők többletlétszáma hasonlóan az országos helyzethez az idős korcsoportban igen magas (mintegy fő, a férfi/nő arány 0,57), s a női többlet éves korcsoport esetében is szemben az országos helyzettel, mely a nemek viszonylatában e korcsoportban kiegyensúlyozottnak tekinthető egyértelmű. A főváros lakosságának korfája az egész Európát ezen belül hazánkat is jellemző demográfiai helyzetet tükröz. A budapesti lakosság kor szerinti eloszlása 2001-ben és 2010ben is az elöregedő és bizonyos korcsoportok hiányával küzdő társadalmakat jellemző fenyő alakú korfát mutatja, mely szerint a gyermekkorú, a fiatal középkorú, valamint a 80 éves és idősebb népesség létszáma nagyon alacsony (1. ábra). E fenyőfa alak 2010-ben egyrészt a éves korcsoportú nők és férfiak nagyon alacsony létszáma (aránya) miatti beszűkülés, másrészt a és az évesek viszonylag magas létszáma miatti kiszélesedés miatt alakult ki. A főváros kerületeinek döntő többségét a magyar és a budapesti lakosság eloszlását jellemző korfához hasonló korös szetétel jellemzi, kivételt képeznek az I., a II., az V., a VI., a XI. és XII. kerület korfái, melyek teteje kiszélesedett, azaz az elöregedett népesség viszonylag magas arányát mutatják (1. melléklet CD melléklet) től Budapesten mind a férfiak, mind a nők körében a munkaképes korosztály és a gyermekkorúak létszáma 2001ig csökkent, azóta (2010-ig) stagnál (2. ábra). Az időskorúak létszáma a vizsgált időszak alatt nem változott, de arányuk a másik két korcsoporthoz viszonyítva (azok létszám csökkenése miatt) 2001-ig növekedett, azóta stagnál. 10
13 Lakosságszám (1000 fő) Forrás: KEKKHi X 2. ábra Kiemelt korcsoportok létszámadatainak alakulása a budapesti lakosság körében, Évek Öregedési Index Évek Főváros Megyei jogú városok Városok 3. ábra Az öregedési index alakulása a budapesti, a megyei jogú városok és a nem megyei jogú városok lakossága körében,
14 II. XII. XXII. XI. III. I. XIII. IV. V. VI. VII. VIII. XXI. IX. XIV. XX. XV. XIX. X. XXIII. XVI. XVIII. XVII. Öregedési index (%) 103,6-113,2 113,3-132,2 132,3-156,9 157,0-200,3 200,4-255,4 4. ábra Az öregedési index kerületenkénti alakulása Budapest lakossága körében, 2010 Az öregedési index a népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora az időskorú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. A demográfiai jövő előrejelzése szempontjából kiemelt jelentőségű indikátor. A főváros, a megyei jogú városok és a városok esetében is emelkedett a vizsgált időszakban az idősek gyemekkorúakhoz viszonyított aránya: míg éves korú fiatalra 2010-ben a hazai városok esetében ugyanannyi, addig a megyei jogú városok esetében már 120 és a főváros esetében már 150 időskorú jutott (3. ábra). A fővároson belül 2010-ben az elöregedéssel összefüggésben felmerülő problémákkal leginkább érintettek a belvárosi és a budai kerületek (4. ábra). Az idős népesség eltartottsági rátája minimálisan növekvő tendenciájú volt az elmúlt években és az öregedési indexhez hasonlóan szintén a fővárosi lakosság körében volt a legmagasabb a megyei jogú és a hazai városokkal történő öszszehasonlításban (5. ábra). Budapest roma lakossága Az ország létszámban legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségét a roma népesség alkotja. A hazai nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, éppen ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. A cigány népesség demográfiai viszonyainak azon belül is pontos létszámadatainak leírása hazánkban többféle adatbázisból, adatfelvételi eljárásból származó alapadatok segítségével történhet, azonban ezek a nem egységes szempontrendszer és az adatfelvétel körülményeinek változékonysága miatt nem adnak összehasonlítható eredményeket. Így a hazai cigányság létszámának, területi eloszlásának pontos meghatározása problematikus. A Kisebbségi Adatbázis adatai szerint országosan ezer főre becsülik a cigányok számát, de egyes vélemények szerint létszámuk elérheti a 800 ezer 1 millió főt. Az évi népszámlálás során fő, a évi népszámlálás során pedig fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek, feltételezhető, hogy ez mintegy negyede csupán a roma népességnek Eltartottsági ráta Főváros Évek Megyei jogú városok Városok 5. ábra Az idős népesség eltartottsági rátájának alakulása a budapesti, a megyei jogú városok és a nem megyei jogú városok lakossága körében,
15 A roma népességgel kapcsolatos, Kemény István és társai nevéhez fűződő szociológiai adatfelvételek közepes becslése szerint 1971-ben , 1993-ban , 2003-ban roma élt az országban. A szakértők közt nincs vita abban, hogy ez a növekedés jelenleg is tart. Budapest roma lakosságát illetően évre vonatkozóan Hablicsek László közölt 2007-ben különböző vizsgálatokból, adatbázisokból származó létszámadatokat: a Kemény István és Janky Béla által végzett szociológiai adatfelvétel szerint fő, a KSH Népességtudományi Kutató Intézete demográfiai panelfelvétele szerint pedig fő roma élt a fővárosban. Hablicsek számításai szerint a főváros teljes népességéhez viszonyítva az évi 2%-ról évre 3,4%-ra emelkedett a roma lakosság aránya, s a növekedés üteme alapján 2011re főt (ami megközelítőleg a fővárosi népesség 4,8%a) prognosztizált. E tanulmány többféle népesség-előreszámítási technika (figyelembe véve a termékenységi, a halandósági és a vándorlási feltételezett adatokat) kombinálásával többféle előreszámítási változatot mutat be. Ezen becslések évre a következők: az átlagos-(létszám) emelkedés hipotézise szerint , az alacsony-emelkedés szerint , míg a gyors-emelkedési változat szerint főre becsülhető a fővárosi roma lakosság majdani létszáma. A létszámadatok becslésére alkalmas kiindulási pont lehet annak ismerete, hogy a Magyarországon élő roma népesség mekkora hányada él Budapesten. Erre vonatkozó adatok szerint a fővárosban 1971-ben ( fő cigány lakott) a teljes hazai cigány népesség nem egészen 8%-a, 1993-ban ( fő) 9,1%-a, 2003-ban ( fő) 10,4%-a élt. Jelenleg Budapest vonatkozásában az a becslés, hogy a roma lakosság kb. 10%-a él a fővárosban elfogadhatónak tűnik, hisz a 2011-re megadott Hablicsek-becslés (miszerint a fővárosi cigányság létszáma közel fő) összhangban van a Kisebbségi Adatbázis dokumentumaiban fellelhető lélekszámot feltételező becsléssel. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a Fővárosi Cigányönkormányzat (FCÖ) Adósságkezelő Konferenciájának évi kiadványában a FCÖ a fővárosi roma lakosság létszámát ezer főre becsüli. 13
16 2.2. Népmozgalom A népmozgalmi (természetes népmozgalmi, illetve belső, külső vándorlási) adatok az Vidéki Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) különböző statisztikai adatbázisaiból származnak Természetes népmozgalom Egy adott település népességszámának alakulását (változását, vagy viszonylagos állandóságát) a migrációtól, azaz a be- és elvándorlástól eltekintve a természetes szaporodás, vagy fogyás jellemzi. A természetes szaporodás, vagy fogyás számításakor az élveszületések és a halálozások különbözetét viszonyítják az adott település lakosságának évközepi számához ezer főre vonatkoztatva. Amennyiben az arányszám értéke pozitív szaporodásról, amennyiben negatív fogyásról beszélünk. Magyarországot az elmúlt egy évtizedben élveszületések alacsony száma és csökkenő tendenciája, valamint a magas szintű, kismértékben csökkenő tendenciájú halálozás jellemezte; az élveszületések számának csökkenését a halálozások számának kisebb mérvű csökkenése nem volt képes ellentételezni, ezért a születések és halálozások számának eredőjeként hazánk lakosságát folyamatos népességfogyás jellemezte (6. ábra, II. táblázat). A népességfogyás ténye Budapest esetében is fenn áll, annak ellenére, hogy az élveszületési arányszám (az utóbbi két évtől eltekintve) folyamatosan, viszonylag intenzíven növekedett, a halálozási arányszám pedig jelentősebben csökkent, mint a magyar általános populáció esetében. Budapesten 1999 és 2010 között az élveszületési arányszám 8,0 és 9,6 között, a halálozási arányszám pedig 15,2 és 12,8 között mozgott és 2010 között Budapest kerületeiben az élveszületési és halálozási arányszámok viszonylag jelentős eltéréseket mutattak ben az élveszületési arányszám legalacsonyabb (7,52 ) a XV., legmagasabb (12,35 ) a VIII. kerületben, míg a halálozási arányszám legmagasabb (16,12 ) az I., legalacsonyabb (10,50 ) pedig a XXII. kerületben volt (II. sz. Függelék). Kiemelendő, hogy a belváros kerületeiben (az V., VI. és VII. kerületekben) a 15 -et meghaladó halálozási arányszámok alig maradtak el az I. kerület halálozási arányszámától (2. melléklet CD melléklet). Hazánkban a 80-as évektől csökkent a születések száma, melyek mértékével a halálozások számának csökkenése nem tartott lépést, így a természetes szaporodás mutatója egyre kedvezőtlenebbül alakult, s a demográfiai helyzetet ma is a természetes fogyás jellemzi. Bár az elmúlt évtizedben Budapest esetében szemben az ország lakosságának stagnáló fogyásával a népességfogyás mértékének csökkenő trendje figyelhető meg, nemzetközi összehasonlításban a fogyás mértéke napjainkban is igen jelentős (7. ábra) ban az euró- 16 Budapest Magyarország 15 ÉLveszületési/Halálozási arányszám ( ) Évek Forrás: TeIR Adatbázis Élveszületés Halálozás 6. ábra Az élveszületési és halálozási arányszám alakulása Budapesten és Magyarországon,
17 Népmozgalmi mutatók Budapest Évközepi lakosságszám Élveszületések száma Halálozások száma Betöltött 1 éves kor előtt elhunytak száma Élveszületési arányszám 8,0 8,4 8,5 8,8 8,7 9,0 9,4 10,0 10,0 10,2 10,1 9,7 Halálozási arányszám 15,1 14,3 14,3 14,0 14,2 13,8 13,9 13,5 13,5 12,9 13,0 13,0 Természetes szaporodási/ fogyási arányszám Csecsemőhalálozási arányszám -7,1-5,9-5,8-5,2-5,5-4,8-4,5-3,6-3,4-2,7-2,9-3,2 8,4 10,0 8,8 6,7 5,9 5,8 4,5 5,1 4,5 4,7 3,3 3,8 Magyarország Évközepi lakosságszám Élveszületések száma Halálozások száma Betöltött 1 éves kor előtt elhunytak száma Élveszületési arányszám 9,4 9,6 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,7 9,9 9,6 9,0 Halálozási arányszám 14,2 13,3 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 12,7 12,8 13,0 Természetes szaporodási/ fogyási arányszám Csecsemőhalálozási arányszám -4,8-3,7-3,5-3,6-4,1-3,7-3,8-3,2-3,5-2,8-3,2-4,0 9,4 9,2 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1 5,3 II. táblázat Budapest és Magyarország lakosságának népmozgalmi adatai és a belőlük származtatott mutatók, Alapadatok forrása: TeIR Adatbázis 15
18 före jutó természetes fogyás/szaporodás Forrás: WHO/HFA július, TeIR Adatbázis Évek Budapest Magyarország EU15-átlag 7. ábra A természetes szaporodás/fogyás Budapesten, Magyarországon és az Európai Unió országaiban*, pai fővárosokat általában természetes szaporodás jellemezte, csupán néhány esetben volt fogyás megfigyelhető; Budapesten volt a legmélyebb a természetes fogyás (-2,7 ), s Budapest mellett fogyási értéket csak Lisszabonban (-2,1 ), Rigában (-2,3 ), Bukarestben (-1,3 ) és Szófiában (-0,6 ) regisztráltak. Magyarországon a népességfogyás 1981-óta tart, ami a lakosság egyre kedvezőtlenebb korösszetételéhez vezet. Így napjainkban, többek között, az elöregedés okozta hatásokkal, problémákkal kell szembenéznünk. Tehát a népesség természetes fogyása hazánkban már három évtizedes folyamat, a fővárosban azonban ez már jóval 1981 előtt megfigyelhető volt (a 1956-os forradalom óta a halálozások száma Budapesten kisebb időszakokat 1969 és leszámítva meghaladta a születések számát). Az elmúlt néhány évben a természetes fogyás tekintetében enyhe javuló tendencia mutatkozott mind hazánkban (1999: -4,8 ; 2010: -4,0 ), mind Budapesten (1999: -7,1 ; 2010: -3,2 ) (7. ábra, II. táblázat). Ez a kezdetét jelezheti annak a demográfiai előrebecslési modellek által prognosztizált trendnek, miszerint a népességfogyás mértéke folyamatosan lassulni fog hazánkban, Budapesten pedig a népesség kisfokú növekedése várható (a os mértékhez képest mintegy 1,5%-os népesség növekedést vetítenek előre 2021-re) ben a főváros minden kerületében természetes fogyás volt megfigyelhető, melynek mértéke -0,79 és -7,40 között variálódott. A legkedvezőtlenebb a fogyás mértéke az V. (-7,40 ), a legkevésbé kedvezőtlen pedig a IV. (-0,79 ) kerületben volt (3. melléklet CD melléklet). Az V. kerület esetében a rendkívül magas halálozási arányszám nagyon alacsony élveszületési arányszámmal társult. Csecsemőhalálozás A csecsemőhalálozás az élveszületést követően az egy éves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozás, melynek mértékét az ezer élveszülöttre vonatkoztatott csecsemőhalálozási arányszám jellemzi. A csecsemőhalálozás bár alapvetően az egészségügyi ellátás színvonalának minősítésére alkalmas mutató - kiemelt jelentőségű a halálozási statisztikában, hiszen számottevő mértékben befolyásolja a születéskor várható átlagos élettartam alakulását. 10 alá Magyarországon és a fővárosban is ben csökkent a csecsemőhalálozás, s azóta - apróbb ingadozások mellett folyamatosan csökkent: 2010-ben értéke 3,8 (62 csecsemőhalott) volt (5. ábra, II. táblázat). Budapest helyzete 2009-ben csecsemőhalálozás tekintetében kedvezőbb volt nemcsak a hazai helyzetnél, de az EU15 tagállamok átlagánál is (a fővárosban minden ezer élveszülöttből 3, az EU15 tagállamokban átlagosan 4, hazánkban pedig 5 csecsemő halt meg még első életévének betöltése előtt) (8. ábra, II. táblázat). Az alacsony csecsemő halálesetszámok miatt a csecsemőhalálozási arányszám kerületi szinten statisztikailag nehezen, ezért óvatosan értelmezhető. Tény, hogy Budapest kerületeiben 2010-ben mindenhol 10 alatt volt a mutató értéke ben a IV., az V. és a X. kerületben nem volt csecsemő haláleset és a csecsemőhalálozási arányszám alakulása * az EU országok átlaga = május 1. előtti Európai Unió 15 tagállamának átlaga 16
19 12 10 Csecsemőhalálozás ( ) Évek Forrás: WHO/HFA Database július, TeIR Adatbázis Budapest Magyarország EU15-átlag 8. ábra A csecsemőhalálozási arányszám alakulása Budapesten és Magyarországon az EU15-átlagához viszonyítva, minden kerületben folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott 1999 és 2010 között (3. melléklet CD melléklet). A budapesti (és általában a hazai) csecsemőhalálozás intenzív csökkenése és tartósan alacsony szintje egyrészt az egészségügy területén bekövetkezett pozitív változásoknak, másrészt a hazánkban hagyományosan jól működő anya- és csecsemővédelemnek köszönhető. Terhesség megszakítások, magzati veszteségek és az élveszületettek súly szerinti megoszlása A terhességmegszakítások 100 élveszületésre jutó száma és éves korú nőre jutó aránya folyamatosan csökkent 2000 és 2010 között mind a fővárosban, mind Magyarországon. Budapesten a csökkenés kifejezettebb volt és a fővárosi helyzetet e tekintetben 2005, ill óta a hazai átlagos mutatóknál alacsonyabb értékek jellemzik (9 10. ábra) ben a fővárosban 100 élveszületésre 36,6 (Magyarországon 45,2) terhességmegszakítás jutott és 2005 között a fővárosban 100 élveszületésre több magzati veszteség (a KSH meghatározása szerint a magzati halálozások és a terhességmegszakítások együttes száma, azaz minden olyan ismert terhesség, amely nem végződik élveszületéssel) jutott, mint Magyarországon, azonban 2006-tól a hazai és a fővárosi mutatók szintje és tendenciája közel azonos volt. Ugyanez a tendencia látható a éves korú nőkre vonatkoztatott magzati veszteségek esetében is ( ábra). A g, az g és az g súllyal született újszülöttek gyakorisága az élveszületettek körében nagyon alacsony volt mind Magyarországon, mind Budapesten, s a hazai és fővárosi részarányok között jelentős eltérés nem volt megfigyelhető. Az és gramm súllyal születettek aránya a fővárosban szignifikánsan alacsonyabb volt az országos átlagnál. Fordított volt a helyzet a 2500 gramm feletti súllyal születettek arányát tekintve, azaz a fővárosban mintegy 4%-kal szignifikánsan magasabb volt az e súlykategóriába sorolható újszülöttek (főváros: 92,9%, Magyarország: 89,1%) (III. táblázat) Belső, külső vándorlás, tényleges szaporodás/fogyás A vándorlás (migráció) a térbeli mobilitás közigazgatási határ átlépésével járó formája, azaz adott népesség lakóhelyváltoztatása. Az országhatárokat átlépő vándorlás a külső vándorlás, az országhatáron belüli lakóhely-változtatás a belső vándorlás. (Szokás a belső vándorlást belföldi vándorlásnak, a külső vándorlást pedig nemzetközi vándorlásnak is nevezni.) A nemzetközi migráns népesség meghatározása számos tartalmi problémát vethet fel, s attól függően, hogy milyen adatbázist használunk az elemzésben, eltérő következtetéseket vonhatunk le. Jelen elemzésünkben a TeIR adatbázisában az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (IBR BÁH) a legális és állambudapest egészségterv
20 80,0 75,0 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítások száma 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 Évek Budapest Magyarország 9. ábra A 100 élveszületésre jutó tehességmegszakítások száma Budapesten és Magyarországon, ,0 A terhességmegszakítások aránya a éves nők körében ( ) 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 Évek Budapest Magyarország 10. ábra A tehességmegszakítások gyakorisága a éves nők körében Budapesten és Magyarországon, polgárság szerint meghatározott külföldi migráns népességre vonatkozó adatait használtuk. A belső vándorlás adatai is a TeIR adatbázisából származnak; e vándorlásfajta esetében az állandó és az ideiglenes vándorlást (vagyis egyrészt az állandó lakóhely megváltoztatását és az új ideiglenes lakóhelyre való bejelentkezést) is figyelembe vettük. Az előző fejezetben részletesen bemutatásra kerültek a fővárosi lakosságot jellemző igen kedvezőtlen természetes fogyás mutatói. Amennyiben a (külső, belső) vándorlási egyenlegeket is figyelembe vesszük, azaz a tényleges szaporodás/fogyás mutatóit határozzuk meg, a népmozgalmi mutatók népesség növekedést, azaz tényleges szaporodást jeleznek (III. 18
21 100,0 95,0 90,0 100 élveszületésre jutó magzati veszteség 85,0 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50, Évek Budapest Magyarország 11. ábra A 100 élveszületésre jutó magzati veszteség Budapesten és Magyarországon, ,0 30,0 Magzati veszteség a éves nők körében ( ) 28,0 26,0 24,0 22,0 20, Évek Budapest Magyarország 12. ábra A magzati veszteségek gyakorisága a éves nők körében Budapesten és Magyarországon, táblázat). E táblázat adatai szerint Budapest belső vándorlási egyenlege 2007-től lett pozitív lett, mely egybecseng a KSH Népességtudományi Kutató Intézet 2009-es Demográfiai Portréjában leírtakkal, miszerint Budapest vándorlási vesztesége 2007-től megszűnt, s ez a belső vándorlási trendekben újabb fordulatnak tekinthető. A budapesti népesség tényleges szaporodásához, jelentékeny mértékben járul hozzá a külső vándorlási egyenleg is (III. táblázat) ben Budapesten az IBR BÁH legális migránsokra vonatkozó adatai szerint mintegy fő külföldi élt, ami a budapesti népesség 4,4%-át jelentette. Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a KSH Népesbudapest egészségterv
22 Magyarország Budapest gramm 58 <0,1% 7 <0,1% gramm 551 0,6% 92 0,5% gramm 742 0,8% 127 0,7% gramm ,0%* 983 5,7%* 2500 x gramm ,6%* ,9%* Ismeretlen 19 <0,1%* 19 0,1%* Összesen ,0% ,0% *P <0,001 III. táblázat Élveszületések száma és aránya a születéskori súly szerint Magyarországon és Budapesten, 2009 ségtudományi Kutató Intézete adta közre a budapesti migráns népesség jelenlétét, hatásait és helyzetét elemző tanulmányait, megállapítva, hogy a fővárosban él a hazánkban élő külföldi népesség mintegy fele. A Budapesten élő összes külföldi lakos ( legális migránsok ) mintegy fele pedig hat (II, VIII, X, XI, XIII és XIV) kerületben él, ezek közül is a legnagyobb létszámban a XI. és a VIII. kerületben. Származási ország szerint a fővárosra is érvényes, hogy a környező, szomszédos országokból érkeznek leginkább külföldiek, akik jelenléte a VIII., XI., XIII., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületben domináns. A II. kerületben elsősorban a nyugat-európai és az észak-amerikai országokból érkezett külföldiek koncentrálódtak. A Magyarországon élő kínaiak 87%- a Budapesten él. Ezen belül a vietnámi állampolgárokkal együtt - a legjelentősebb koncentrálódási pontjuk a X. (2009- ben fő) és a VIII. kerület (2009-ben 1800 fő). A fővárosban élő kínaiak és vietnámiak 40%-a e két kerületben él. Jelentős számban élnek még a XIII. és XIV. kerületben is. Az afrikai országokból érkezők a VIII. és a XIII. kerületben koncentrálódnak. Természetes szaporodás/ fogyás* Belső (belföldi) vándorlási egyenleg** Külső (nemzetközi) vándorlási egyenleg*** Tényleges szaporodás/ fogyás**** főre számított arányszámok Természetes szaporodási/ fogyási arányszám -5,2-5,5-4,8-4,5-3,6-3,4-2,7-2,9-3,2 Belső (belföldi) vándorlási arányszám -6,5-6,1-4,3-2,6-1,4 3,5 3,9 6,3 8,8 Külső vándorlási arányszám 4,5 6,1 5,9 6,0 5,6 5,1 7,3 5,0 4,9 Tényleges szaporodási/ fogyási arányszám -7,2-5,5-3,2-1,1 0,6 5,1 8,5 8,4 10,4 Forrás: TeIR Adatbázis (KSH adatok alapján, mely hozzáférhető: utolsó frisítés ) * Élveszületések száma - Halálozások száma ** Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) - Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) *** Bevándorló külföldi és hazatérő magyar állampolgárok száma - Kivándorló külföldi és magyar állampolgárok száma **** Természetes szaporodás/fogyás+belső vándorlási egyenleg + Külső vándorlási egyenleg IV. táblázat A tényleges szaporodás/fogyás Budapesten,
23 Az említett tanulmányok leszögezik, hogy bár a fővárosban jelentős számban él külföldi lakosság nincs egyetlen olyan terület sem, amelyet az ott élő, illetve dolgozó külföldiek száma/aránya alapján bevándorlónegyednek tekinthetnénk. Budapesten koncentrációs területekről és nem be- vándorlónegyedekről lehet beszélni, amikor is valamely külföldi bevándorló-csoport felülreprezentált ugyan egy adott területen/kerületben, de így is az adott területen élők kisebbségét alkotja (IV. táblázat). 21
TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
Részletesebben5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.
A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenEgy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében
Egy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében Lennert József Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az MRTT XVI. Vándorgyűlése Kecskemét
RészletesebbenDemográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenDemográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI
Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási
RészletesebbenNépmozgalom, 2009. január december
21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 510 millió fő, amelynek 1,9%-a élt Magyarországon 2016 elején. Hazánk lakónépessége
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2008. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2008. július 18. 1 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelős szerkesztő: Szemes
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenNépmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008
2010/19 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 19. szám 2010. március 11. Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Tartalom 1 Bevezető
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Népesség Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról
Ikt. szám: 3-2/2018/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megye Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves
RészletesebbenNépmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +
213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenA 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon
A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik
RészletesebbenNépmozgalom, 2007. január december
28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,
Részletesebben2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2
RészletesebbenBudapesti mozaik 5. Lakáshelyzet
27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI,
Központi Statisztikai Hivatal A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 1980 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-185-8 (nyomdai) ISBN 978-963-235-184-1 (internet)
RészletesebbenVezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről
Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenA népmozgalom területi különbségei
Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-262-6 A népmozgalom területi különbségei Tartalom Összefoglaló... 2 A népesség száma és szerkezete... 3 Élveszületés...
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenVukovich György: Népesedési helyzet
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1994): Népesedési helyzet in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György
RészletesebbenNemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy
RészletesebbenCsupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?
Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet
Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE
DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
Részletesebben1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben
1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenA termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései
A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései Kamarás Ferenc Kohorsz 18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat Nyitókonferencia KSH 2017. november 13. A termékenység nyitott kérdései Hogyan és mikor biztosítható
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenDemográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. NÉPMOZGALOM január december
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPMOZGALOM 2004. január december BUDAPEST, 2005 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népesedés-, egészségügyi és szociális statisztikai főosztályán Főosztályvezető: Gárdos
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Népmozgalom, április 21.
STATISZTIKAI TÜKÖR 217. április 21. Népmozgalom, 216 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Élveszületések...3 Terhességmegszakítások, magzati halálozások...4 Házasságkötések...5
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenVÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 09. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozások jellemzői 1. táblázat Várakozók i forma/típus/altípus szerinti megoszlása szeptember 1-én Színkód 1: narancs = szakosított ok, zöld = alapok
RészletesebbenA NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE
12. fejezet A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» Az 1980-as évek eleje óta Magyarország népessége egyre kisebb. és 2011 között 400 ezer fővel csökkent a népesség, a 2011-
RészletesebbenA HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI. Tóth Pál Péter. toth.pal.peter@ gmail.com
A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI Tóth Pál Péter toth.pal.peter@ gmail.com Elemzések és intézkedések A népesség számának csökkenésével és a vándorlás népességfejlődésben játszott
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról
Ikt. szám: 3-64/2018/222 Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenVeszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon
Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu A demográfia szó a görög démosz (= nép, népesség) és a grafeia (=
RészletesebbenKoraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon
Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon 2 Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon Tartalom Bevezetés...3 A kis súlyú születések és a koraszülöttek aránya...4 Koraszülöttek és
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenLECHNER TUDÁSKÖZPONT
LECHNER TUDÁSKÖZPONT Mit találtam a TeIR-bányában? Térségi tervező az adatok között Devecseri Anikó Vezető térségi tervező Az előadásban egy példa kapcsán azt szeretném bemutatni, hogy mi térségi tervezők,
RészletesebbenA Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai Csilla Obádovics PhD Tudományos főmunkatárs KSH Népességtudományi Kutatóintézet A demográfiai változások új kihívásai, adottságok
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Népesedési helyzetkép, 2015
Népesedési helyzetkép, 215 216. december STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglaló...2 1. Népesség...3 1.1. A népességszám alakulása...3 1.2. A népességszám-változás hatása a népesség összetételére...4
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Népmozgalom, április 20.
STATISZTIKAI TÜKÖR 218. április 2. Népmozgalom, 217 Tartalom Összefoglalás...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Élveszületések, termékenység...3 Terhességmegszakítások, magzati halálozások...5
RészletesebbenOROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
RészletesebbenA harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó 2014. II. negyedéves KSH adatgyűjtés 2016. március 18. Szikráné Lindner Zsófia Központi Statisztikai Hivatal 1.
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum
SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.
RészletesebbenBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenA kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
RészletesebbenErdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Vizsgálat tárgya: KSH szegregátum igazolások Módszer: Dokumentumelemzés
RészletesebbenBÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON június 14.
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2018. június 14. EURÓPA TANÁCS 2016. ÉVI BŰNÜGYI STATISZTIKÁJA Az ET 47 tagállamának 52 börtönigazgatóságából 47 tett eleget a kérdőíves
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenA demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt
A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt Előadás Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR május 20.
STATISZTIKAI TÜKÖR 219. május 2. Tartalom Összefoglalás...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Élveszületések, termékenység...3 Terhességmegszakítások, magzati halálozások...5 Házasságkötések...5
Részletesebben