Háztűznéző a bogaraknál
A tücsök
A tücsök A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak törzsének, a rovarok osztályának és az egyenesszárnyúak rendjének egyik faja. 2016-ban elnyerte az "Év rovara" címet.
A tücsök Napsütötte legelők, rétek, füves domboldalak, vasúti töltések és más száraz élőhelyek gyakori lakója. A rovart zömök, fényes fekete testéről és jókora, sisakszerű fejéről lehet könnyen felismerni.
A tücsök E rovarnál a hallószerv nem a fején van, hanem az elülső lábszáron. A tücskök a ciripelő hangot szárnyaik összedörzsölésével képzik. Az egyik szárny tetejét dörzsölik a másik szárny aljához.
A rózsabogár
A rózsabogár Az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) kb. 2 cm nagyságú, általában fémes zöld színű, de más színváltozata is létezik (pl. bronzvörös). Szárnyfedőin jellegzetes fehér sávok, foltok találhatók.
A rózsabogár A rózsabogarat áprilistól szeptemberig lehet látni. A legjobban a délutáni órákban lehet őket megfigyelni, mert ilyenkor órákig képesek mozdulatlanul ücsörögni egy virágon, még más bogaraktól sem hagyják magukat zavartatni.
A rózsabogár Repülés közben is érdemes azonban egy pillantást vetni rájuk. Kemény szárnyfedőjük nem emelkedik fel, csak az alatta lévő szárnyukat használják a repüléshez. Így különösen elegánsnak tűnnek.
Az ördöglepke A nagy éjjeli pávaszem a pávaszemek családjába tartozó impozáns méretű lepkefaj, Európa legnagyobb őshonos lepkéje. Magyarországon alapvetően gyakori fajnak számít, ám az utóbbi időben erősen megritkult.
A hétpettyes katica
A hétpettyes katica egy közismert és elterjedt európai bogárfaj, amely nem csak esztétikus, de rendkívül hasznos, így méltán népszerű. Számos nyelvben becéző neve van, magyarul is illetik kata, katica, katóka, bödebogár, tehénke nevekkel.
A hétpettyes katica igen hasznos a mezőgazdaság számára, mivel mind lárvaként, mind kifejlett állapotban levél- és pajzstetvekkel táplálkozik.
A nagy szarvasbogár
A nagy szarvasbogár egy közismert európai rovarfaj, a kontinens legtermetesebb bogara. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágószervéről kapta, amelynek a párzást megelőző vetélkedésben van szerepe.
A nagy szarvasbogár Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt visszaszorulóban van élőhelye nagy részén.
A gyöngyházlepke
A gyöngyházlepke A tarkalepkefélék vagy főlepkék családjának azon nemei amelyekben a lepkék szárnyainak fonákján gyöngyházfényű foltok (ritkábban: sávok) vannak. Szárnyaik felső felülete sárgás-, illetve vörösesbarna, fekete foltos rajzolattal.
A gyöngyházlepke Vándor faj; röpte ennek megfelelően gyors. Dél-Európából minden évben Európa északibb területeire nyomul (hasonképpen Ázsiában is (India, Kína). Magyarországon főleg a szárazabb vidékeken, legelőkön, köves helyeken gyakori. Pihenő helyzetben szárnyait kiterjesztve sütkérezik.
A smaragdzöld virágbogár
A smaragdzöld virágbogár A smaragdzöld virágbogár a rovarok osztályának a bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a ganajtúrófélék családjába tartozó faj. Magyarországon is sok helyütt előfordul.
A smaragdzöld virágbogár A smaragdzöld virágbogár 19-25 mm nagyságú bogár. Teste mindkét oldala élénkzöld, néha aranyos csillogással, fehér harántfoltok nélkül. A száraz, meleg mikroklímájú cserestölgyesek jellemző bogara. Virágokat kevéssé látogat; fák kifolyó nedvén és elhalt faanyagon található meg, főként a lombkoronaszintben.
A hangya
A hangya A hangyák közösségalkotó rovarok, a méhek és a darazsak rokonai. Több mint 12 000 fajuk ismert, a trópusokon nagyobb változatosságot mutatnak. A hangyák majdnem minden szárazföldet benépesítettek, tehát a hangyák a kozmopolita fajok közé tartoznak. (kivéve Antarktisz, Grönland, Izland, Hawaii).
A hangya Különleges életmódjuk szervezett államuk, bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik sok hasonlóságot mutatnak az emberi társadalmakkal. Telepeikben (hangyaboly) igen nagy rendszerezettség figyelhető meg; némelyikükben több millió egyed él. termesz építmény
A futrinkabogár
A futrinkabogár A futrinkafélék, vagy futóbogárfélék,) a rovarok osztályában a ragadozó bogarak alrendjébe tartozó család. Körülbelül 30 ezer leírt fajuk közül Magyarországon mintegy 650 él.
A futrinkabogár A fajok többsége gyorsan mozgó éjszakai ragadozó. Többnyire más rovarokat, hernyókat és bábokat zsákmányol. A néhány kivétel egyike a gabonafélék levelein élő gabonafutrinka Néhány nemük nappali életre tért át.
Köszönöm a figyelmeteket! Durkó Irén könyvtáros