SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) 2013 1

Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI... 5 I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja... 5 I.2. Az intézmény jellemzőit az alapító okirat tartalmazza, mely ezen szabályzat részét képezi.. 6 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA... 6 II.1. Az intézmény szervezete... 6 II.2. Az igazgatóság feladata, feladatmegosztás:... 6 II.3.Az intézmény vezetősége... 7 II.4.Az intézmény dolgozói... 8 II.5. Gazdálkodási tevékenységet nem végez... 8 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 8 III.1. Tanulói produktumok értékesítése:... 8 III.2. Az intézmény szervezeti egységei... 8 IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL... 9 IV.1. Az intézményi közösség... 9 IV.2. Az alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége... 10 IV.3. A nevelők közösségei... 10 IV.3.1. A nevelőtestület... 10 IV.3.2. A pedagógus... 11 IV.3.3. Könyvtárosok... 12 IV.3.4. A fejlesztő pedagógusok... 13 IV.3.5. A nevelők szakmai munkaközösségei... 13 IV.3.6. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 15 IV.4. A szülői munkaközösségek... 15 IV.4.1. A szülők közösségei... 15 IV.4.2. A szülői szervezet jogosítványai:... 15 IV.5. A tanulók közösségei... 16 IV.5.1. A tanulók nagyobb csoportja... 16 IV.5.2. Az osztályközösség... 16 IV.5.3. Az osztályfőnök... 16 IV.5.4. Sportkör... 17 IV.5.5. A diákkörök... 17 IV.5.6. Diákönkormányzat... 18 IV.6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása... 18 IV.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestületek... 19 IV.6.2. A szakmai munkaközösség... 19 IV.6.3. A szülői munkaközösség... 19 IV.6.4. A nevelők és a szülők... 20 V. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI... 20 V.1. Kapcsolattartás... 20 2. oldal, összesen: 57 oldal

V.2. Iskolai egészségügy... 22 V.3. Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje:... 22 V.3.1. Iskolaorvosi, fogorvosi szolgáltatatás... 22 V.3.2. Védőnői szolgáltatás... 23 V.3.3. Gyermekjóléti Szolgálat... 23 V.3.4 Pedagógiai szakszolgálat 23 V.3.5 A közösségi szolgálat külső színhelyei 23 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJE... 23 VI.1. A törvényes működés alapdokumentumai... 24 VII. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 25 VII.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje... 25 VII.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok:... 25 VIII. A GYERMEKEK INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTELÉNEK RENDJE... 27 IX. A GYERMEK- ÉS TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉNEK FELADATAI... 27 IX.1. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok... 27 X. A NEVELŐMUNKA EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE... 28 XI. AZ INTÉZMÉNYI TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN... 28 XII. A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND... 29 XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK... 29 XIV. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI... 29 XV. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI INTÉZMÉNNYEL... 29 XVI. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE... 30 XVI.1. A mindennapi testedzés formái... 30 XVI.2. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 30 XVII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 30 XVIII. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI... 32 XIX. TANULÓK FOGADÁSI RENDJE, AZ ÉPÜLETEK NYITVA TARTÁSA... 33 XX. TANULÓK TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEI... 34 XXI. PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 36 XXI.1. A belső ellenőrzési rendszer... 36 XXI.2. Szervezése... 36 XXI.3. Általános követelmények... 37 3. oldal, összesen: 57 oldal

XXI.4. Az ellenőrzést végzik:... 37 XXI.5. Az ellenőrzés területei:... 37 XXI.6. Az ellenőrzés formái:... 38 XXII: A ZENEISKOLA MUNKARENDJE... 39 XXII.1. A tanév beosztása... 39 XXII.2. A tanítás rendje... 39 XXII.3. A csoportok létszáma... 40 XXII.4. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje... 41 XXII.5. Az intézmény nyitvatartási rendje, a bent tartózkodás szabályai... 42 XXII.6. A tanulói jogviszony létesítése... 44 XXII.7. Beszámolók... 44 XXIII. FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSA... 45 XXIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 55 XXV. AZ SZMSZ MELLÉKLETEI... 57 4. oldal, összesen: 57 oldal

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak megtartása nem csak az intézmény dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai a szolgáltatásait igénybe vevőkre a gyermekekre és szüleikre is vonatkoznak. I.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA Célja: A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: - 2011. évi CXC nemzeti köznevelési törvény - 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról /Kjt./ - 16/2013.(II.28) EMMI rendelet: az iskolai tankönyv ellátás rendjéről/ A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: - 20/2012EMI - 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben. 5. oldal, összesen: 57 oldal

I.2. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐIT AZ ALAPÍTÓ OKIRAT TARTALMAZZA, MELY EZEN SZABÁLYZAT RÉSZÉT KÉPEZI Bélyegzők használata az Iratkezelési szabályban rögzítettek szerint. II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA II.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE A pedagógusok és az oktatást közvetlenül segítő személyzet kinevezését az igazgató javaslatára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. Az intézményigazgatót rövid (10 munkanapot nem meghaladó) és tartós távollétében (tíz illetve azt meghaladó távolétében) az igazgatóhelyettes helyettesíti. A tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek, távollétükben egymást helyettesítik. Az igazgatóság rendszeresen /hetente egyszer/ tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az intézményigazgató vezeti, melyről emlékeztető készül. II.2. AZ IGAZGATÓSÁG FELADATA, FELADATMEGOSZTÁS: Intézményigazgató: Kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése intézményi szinten a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések, azok végrehajtásának szakszerű előkészítése, ellenőrzése tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek: Döntési hatáskörük az alábbiakban van: a nevelő-oktató munka ellenőrzése, intézményegység szintű megszervezése a tanári továbbképzések koordinálása a tantárgyfelosztások elkészítése a nemzeti és iskolai ünnepségek koordinálása az iskolai, tanári ügyelet megszervezése a szakmai munkaközösségek munkájának koordinálása a tanulmányi versenyek, a tehetséggondozás, felzárkóztatás a szakmai, oktatási eszközök, információhordozók megújítása valamennyi, a gyermekek nevelésével-oktatásával összefüggő feladat ellátása. 6. oldal, összesen: 57 oldal

II.3.AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE DFTTOK Igazgató Iskolatitkárok Igazgatóhelyettes Csányi László Tagiskola igazgatóhelyettes Erkel Ferenc Zeneiskola tagintézmény vezető Felsős szakmai mk-vezetők Alsós szakmai mk-vezetők Zeneiskola pedagógusai Zrínyi Miklós székhelyiskola pedagógusai Tanító munkakörben alkalmazottak Az intézmény vezetőségének a tagjai: igazgató tagintézmény-vezetők igazgatóhelyettesek a közalkalmazotti tanács elnöke szülői szervezet elnöke a reprezentatív szakszervezet vezetője Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az intézmény vezetősége félévente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Erről írásos emlékeztető készül. Az intézményi vezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti le. Az intézmény vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény tagintézmény-vezetőinek, igazgatóhelyetteseinek, javaslattevő, véleményező hatásköre van, feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza az alábbiakra kiterjedően: a tagintézményben az oktató-nevelő munka ellenőrzése, megszervezése helyben a tanári továbbképzések szervezése 7. oldal, összesen: 57 oldal

a tantárgyfelosztások elkészítése a nemzeti és iskolai/óvodai ünnepségek szervezése az iskolai tanári és diákügyeletének biztosítása a szakmai munkaközösségek munkájának segítése a tanulmányi versenyek, a tehetséggondozás, felzárkóztatás szervezése a szakmai, oktatási eszközök, információhordozók megújítása az épületek tisztaságának, az egészségügyi előírásoknak a megtartása valamennyi, a gyermekek nevelésével-oktatásával összefüggő, feladat ellátása II.4. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓI Az intézmény pedagógus dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény intézményigazgatója javaslatára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. II.5. GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGEZ FELNŐTT OKTATÁS: Az intézmény nem végez felnőtt oktatást. Termeit, helyiségeit, oktatási eszközeit bérbe adja felnőtt oktatást végzőknek. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE III.1. TANULÓI PRODUKTUMOK ÉRTÉKESÍTÉSE: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 46.(9) bekezdése szerinti tárgy, szellemi termék nem kerül előállításra az intézmény keretei közt a diákok részéről, így a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola keretei közt ez nem releváns. III.2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI - Deák Általános Iskola és Gimnázium 8790 Zalaszentgrót, Kossuth u. 11. - Deák Általános Iskola és Gimnázium 8790 Zalaszentgrót, Ifjúság u. 2. - Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája 8790 Zalaszentgrót, Ifjúság u. 2 - Deák Általános Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája 8790 Zalaszentgrót, Batthyány Lajos utca 9. A Deák Általános Iskola és Gimnázium vezetőinek megnevezése és heti kötelező óraszáma: 8. oldal, összesen: 57 oldal

Törvényi kötelező óraszám Szervezeti és Működési Szabályzat Munkakör megnevezése Tartózko dás Elérhetőség Személy Igazgató 2 Kossuth u. 11. Igazgatóhelyettes 6 Kossuth u.11. 8 Ifjúság u. 2. Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája Tagintézmény vezetője Igazgatóhelyettes 6 Ifjúság u. 2. 8 Batthyány u. 15 Deák Általános Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája Tagintézmény vezetője 30/6327437 igazgato@dfttok.hu igh1@dfttok.hu erkel@dfttok.hu igh2@dfttok.hu juci1214@freemail.hu Beke László Takácsné Husz Ildikó Lovász Gábor Gelencsérné Tarpál Mária Keszei Judit Intézményegységekben tartózkodás rendje Vezető Intézményegység Bent tartózkodás Fogadó nap Beke László igazgató Takácsné Husz Ildikó igazgatóhelyettes Deák Általános Iskola és Gimnázium Deák Általános Iskola és Gimnázium Kettőjük közül az egyik fő a napi tanítási idő végéig az épületben tartózkodik Gelencsérné Tarpál Mária igazgatóhelyettes Kettőjük közül az egyik fő a napi Lovász Gábor tanítási idő végéig az tagintézmény vezető épületben tartózkodik Keszei Judit tagintézmény vezető Deák Általános Iskola és Gimnázium Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája Deák Általános Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája A napi tanítási idő végéig az épületben tartózkodik IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL IV.1. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉG 9. oldal, összesen: 57 oldal

Az intézményi közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és benne foglaltak szerint érvényesíthetik. IV.2. AZ ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE Az alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Pedagógusok, az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók. Munkájukat az írásban megkapott munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Kötelező a KT véleményét kikérni: - Az intézmény intézményigazgatójának, igazgatóinak (magasabb vezetők) megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt. - Az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. - Az intézmény költségvetésének meghatározása és módosítása előtt. Döntéséhez köteles mástól véleményt kérni: A nevelőtestülettől, a intézményigazgatói, igazgatói megbízással kapcsolatos alkalmazotti értekezleten hozott döntés előtt. IV.3. A NEVELŐK KÖZÖSSÉGEI IV.3.1. A nevelőtestület a) A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és az intézmény gazdasági vezetője. b) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. c) A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntéshez a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. Állandó tagjai az intézmény igazgatója, az érintett tagintézmény vezetője, az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Változó tagjai: azok a pedagógusok, akik a gyermeket tanítják. d) Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet 2 alkalommal nevelési értekezlet (őszi és tavaszi nevelési értekezlet) A tanévnyitó, tanévzáró és nevelési értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató által megbízott pedagógus vezeti, s azt az értekezletet követő három napon belül kell elkészíteni és irattárba tenni (elektronikusan és nyomtatva eredeti aláírásokkal). A jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő nevelőtestületi tag, valamint az igazgató írja alá. 10. oldal, összesen: 57 oldal

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben minden esetben titkos szavazással dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, intézmény egységben többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen lehet: Félévi, év végi osztályozó-értékelő értekezlet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete az 1-4.; 5-8.; 9-12. évfolyamok nevelőinek értekezlete alkalmi munkacsoportok értekezlete (munkaközösségek, stb.) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az intézmény igazgatója, vagy a vezetőség tagjai ezt indokoltnak tartják. A nevelőtestület az igazgató javaslatára évente felvételi bizottságokat hoz létre az alapfokú oktatás, a művészeti nevelés, és a középiskolai nevelés terén. A felvételi eljárás rendjét és a felvételi bizottság feladatait az SZMSZ mellékletét képező felvételi szabályzat részletezi. Az igazgató indokolt esetben egyedi döntéssel eltérhet a felvételi szabályzattól. A nevelő testületnek a jogszabályokban megfogalmazottakon túl további jogokat nem kíván átadni az iskolavezetés. IV.3.2. A pedagógus Felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját, munkaköri kötelességének tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény, Köznevelési Törvény az intézmény Pedagógiai Programja, a munkaközösségi munkatervek, a feladat-ellátási terv, az éves munkaterv, továbbá a vezetőség tagjainak utasításai alkotják. A nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, kizárólag a tanulók személyiségét építő, korszerű módszerekkel végzi. A személyiséget építő módszerek megtanulása és alkalmazása a pedagógus munkavégzésének alapfeltétele. Alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli csoportfoglalkozási tevékenységeket foglalja magába, amelyek az intézmény oktató és nevelő munkája terén minden tanárra kötelezően vonatkoznak. Oktató-nevelő munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik, a tanmenetet a meghatározott időpontban az előírásnak megfelelően leadja a tagintézmény vezetőjének. Saját tanmenettel minden nevelőnek rendelkeznie kell. A pályaválasztásban, a továbbtanulásban az iskola segítséget nyújt a tanulóknak és szüleinek. A segítségnyújtás a jelentkezési lap kitöltésétől az intézmények eléréséig minden feladatra kiterjed a szükség szerint. 11. oldal, összesen: 57 oldal

Az intézmény egészére háruló feladatok közül az alábbiakat a tagintézmény-vezető megbízása alapján az arra kijelölt pedagógus munkaköri feladatként látja el: versenyekre való felkészítés tanulói kíséret tanulói kirándulás szervezése sportversenyeken való részvétel szakmai utak előkészítése, megszervezése minden olyan feladat, mellyel a Pedagógiai Programból adódóan a tagintézmény vezetője megbízza. Köznevelésről szóló CXC. törvény egységben szemléli a pedagógus munkaidejét, ezért a 40 órás teljes heti munkaidő felől közelíti meg, és ezt alapvetően három részre bontja: kötetlen, kötött, és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. A 62. (5)-(6) bekezdései vezetik be a következő fogalmakat: Kötött munkaidő: Ez a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus, vagyis tulajdonképpen ez munkaidejének azon része, amellyel el kell számolnia. A fennmaradó 20% felett teljesen szabadon rendelkezhet a pedagógus. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: Ez a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55-65%-a, ami heti 22-26 órát jelent. Ugyanakkor ez teszi ki a kötött munkaidő jelentős részét is. Ebben az időkeretben rendelhető el a pedagógus számára tanórai és egyéb foglalkozások megtartása. Az egyéb foglalkozás szintén a köznevelési törvény által bevezetett új kifejezés, melynek jelentését a 4. 4. pontja adja meg: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a tantárgyfelosztásban megjeleníthető foglalkozás, így például a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis foglalkozás, tanulószoba stb. A pedagógusok számára a kötelező órákon felüli feladatokra megbízást az igazgató adhat. IV.3.3. Könyvtárosok Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtári részleg működik. Az iskolai könyvtárak működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár/tanító a felelős. A könyvtáros-tanár/tanító részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Feladataik: A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szereznek be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöznek. 12. oldal, összesen: 57 oldal

A könyvtár gyűjteményének gyarapítása a kollégák és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével. IV.3.4. A fejlesztő pedagógusok Feladataik: A gyermekek teljesítményében, tanulási képességében és haladási ütemében meglévő különbségekre épülő pedagógiai tevékenység ellátása. A tanulási zavar, akadályozottság és magatartás-zavarok lehetséges mértékű csökkentése a szocializáció és továbbhaladás elősegítése. Tevékenységét az egyéni bánásmódra és az egyéni haladási ütemre szoruló gyermekek szükségleteinek megfelelően szervezi. Munkája a kollégákkal közös diagnosztizálással, okfeltárással kezdődik és a segítés módjának megszervezésével folytatódik. Részt vesz az osztályfőnöki és pedagógiai munkaközösségek tanácskozásain. Rendszeresen részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről folyamatosan gondoskodik. Az igazgató által meghatározott módon beszámol a fejlesztő munkába bevont tanulók előmeneteléről. Minden fejlesztésben résztvevő gyermekről naplót vezet. IV.3.5. A nevelők szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Megnevezés Alsós humán Alsós reál Osztályfőnöki Humán tárgyakat tanítók Matematika tárgyat tanítók Természetismereti tárgyakat tanítók Idegen nyelv tárgyakat tanítók Testnevelés Kik alkotják tanítók tanítók általános iskolai és középiskolai tanárok általános iskolai és középiskolai tanárok általános iskolai és középiskolai tanárok általános iskolai és középiskolai tanárok általános iskolai és középiskolai tanárok általános iskolai és középiskolai tanárok A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 13. oldal, összesen: 57 oldal

A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön kívül a nevelőtestület (egyeztetéssel) az alábbi jogköröket ruházza át: Döntési hatáskörök Saját működési rendjéről és munkatervéről. Továbbképzési programokról javaslattevő jogkör. Iskolai tanulmányi versenyek programjáról. tagjainak adandó szakmai feladatokról és azok beszámoltatásának rendjéről Kötelező a véleményét kikérni: Kezdeményezési jog Az iskolába felvett tanulók osztályokra, csoportokra osztásáról hozandó igazgatói döntés előtt. Szakterületét érintően a pedagógiai program nevelőtestületi elfogadásakor. Szakterületét érintően a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásakor. A szakmai munkaközösség kezdeményezheti a munkaközösség vezetőjének megbízását az igazgatónál. Általános javaslattételi és véleményezési jog Szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességének iskolai értékelésekor és továbbfejlesztésekor. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése a gyakornoki rendszer keretein belül a munkaközösség vezetőjének megválasztása, A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösség vezetőjének feladata: elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást, a követelményrendszernek való megfelelést 14. oldal, összesen: 57 oldal

javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, és a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre lehetőség szerint ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az igazgató részére Állásfoglalása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. IV.3.6. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. IV.4. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK IV.4.1. A szülők közösségei Az általános iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök elnökhelyettes gazdasági vezető. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. IV.4.2. A szülői szervezet jogosítványai: Dönt: saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Kezdeményezheti iskolatanács létrehozását, szülő képviseletét az iskolatanácsban. Egyetértési jogot gyakorol az egyes fakultatív tantárgyak meghatározásában és minden anyagi terhet jelentő feladat meghatározásában. Kötelező véleményét kikérni: tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelői döntés előtt, az iskola vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonása előtt. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmánya vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven 15. oldal, összesen: 57 oldal

százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola tagintézmény-vezetőjével tart kapcsolatot. IV.5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI IV.5.1. A tanulók nagyobb csoportja A diákönkormányzat döntése alapján a tanulók nagyobb csoportját az osztályok, valamint az intézmény tanulólétszámának 51%-a alkotja. IV.5.2. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség véleményezési jog szempontjából nagyobb közösségnek számít. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőt választják meg: egy fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe IV.5.3. Az osztályfőnök Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg, a tagintézmény-vezető javaslatát figyelembe véve. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. A mikroértekezletek összehívása probléma esetén kötelező (pl. osztályközösséget érintő, illetve egyegy tanulót érintő kérdésekben). Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványait. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe veszi a személyiségfejlődés tényezőit. Segíti a tanulóközösségek kialakulását, közösségépítő programokat szervez és bonyolít le. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és látogatja óráikat. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs). 16. oldal, összesen: 57 oldal

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére (róluk naplót vezet az intézkedésekkel együtt). Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. A nevelőtestület megosztott véleménye esetén az ő véleménye a döntő. Mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen - havonta - tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. A bukásra álló tanulók szüleit a félévi zárás előtt néhány héttel és év végén a zárás előtt néhány héttel írásban tájékoztatja (a dátumokat a munkatervben szükséges rögzíteni) Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, anyakönyvek kitöltését, bizonyítványok megírását félévkor és év végén, az októberi, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, valamint egyéb adatszolgáltatást). Szülői kérésre saját hatáskörében évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának. Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, lehetőség szerint tanórán kívüli időpontban. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, elmarasztalására. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Tanmenetet készít a nevelő-oktató munkájához. Külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával (szaktanárral, szülővel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel rendszeres kapcsolattartás; a felzárkóztató foglalkozáson való részvétel ellenőrzése) Segíti a tanulói balesetek megelőzését. IV.5.4. Sportkör Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére sportkör működik, saját SZMSZ szerint. Éves programjuk része az intézményi munkatervnek. Vezetőjével rendszeres kapcsolatot az iskola igazgatója tart. IV.5.5. A diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport stb. 17. oldal, összesen: 57 oldal

A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának (az intézményegység- -vezetőn és a tagintézmény-vezetőn keresztül) az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület az intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezető véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörök működése az intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezető felügyeletével (segítés, támogatás, ellenőrzés) zajlik. IV.5.6. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolákban diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. Az épületek helyiségeit, berendezéseit, felszereléseit a nevelőtestület, az intézményegység-vezető vagy a tagintézmény-vezető döntése alapján a DÖK térítésmentesen használhatja. Az intézményi diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal intézményi diákközgyűlést kell összehívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezető kezdeményezi, a tanév rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés összehívásáért az intézmény igazgatója valamint a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus a felelős. A diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelők, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az igazgató tájékoztatást ad az intézményi élet egészéről, az éves munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A felvetődött kérdésekre érdemi választ kell adni a közgyűlésen, vagy ha ott nem lehetséges, egy héten belül írásban. A közgyűlésről feljegyzést kell vezetni, a felmerült kérdésekről és a válaszokról, valamint az intézkedések határidejéről és felelőseiről. Az intézkedésekről a tanulókat a helyben szokásos módon kell értesíteni. IV.6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA 18. oldal, összesen: 57 oldal

IV.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestületek A nevelőtestületek, valamint különböző közösségeinek kapcsolattartása a tagintézményvezetők, intézményegység-vezető, pedagógiai vezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései szakmai értekezlet a különböző értekezletek megbeszélések A fórumok időpontját az intézményi munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tagintézmény-vezetők és intézményegységvezető útján a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az intézmény vezetőségi tagjai kötelesek: Az intézmény vezetőségi ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság felé. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az intézmény vezetőségével. IV.6.2. A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösségek az intézményi pedagógiai fórumokon, nevelési értekezleteken, vezetőik személyes kapcsolatain illetve az elektronikus levelezési rendszeren keresztül tartanak kapcsolatot. Ez utóbbi formát az iskola vezetése is használja a pedagógusokkal, tanulókkal, szülőkkel való kapcsolat tartásként. Minden tanév kezdetén frissül az intézmény elektronikus levelezési rendszerének adatbázisa. IV.6.3. A szülői munkaközösség Az intézménybe járó tanulók szülei intézményegységenként szülői munkaközösséget hozhatnak létre. Az szülői munkaközösség tagjai kötelesek: rendszeres időközönként (évente legalább 3 alkalommal) tájékoztatni az őket megválasztókat a szülői munkaközösség tevékenységéről az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség elé tárni. A szülői munkaközösség ülésein állandó meghívottként az alábbiak vehetnek részt: az igazgató az igazgatóhelyettes a tagintézmény-vezető 19. oldal, összesen: 57 oldal

A tagintézmény egészének életéről, a munkatervről a tagintézmény vezető rendszeresen (évente legalább 3 alkalommal) tájékoztatja a szülői munkaközösséget. Erről feljegyzés készül. A tagintézményi szülői munkaközösségek vezetői alkotják az intézményi szülői munkaközösségeket. IV.6.4. A nevelők és a szülők A szülőknek az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatást ad: a) Az igazgató: a szülői munkaközösség választmányi ülésén és az iskolai szülői értekezleten, évente 2 alkalommal az aulákban elhelyezett hirdető táblákon keresztül az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen b) Az osztályfőnökök: az osztály szülői értekezletén rendkívüli értekezleten a tanuló tájékoztató füzetén keresztül A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben megbeszélés a nevelővel előre egyeztetett időpontban A szülői értekezletek félévenként egyszer, fogadó órák 2 havonta vannak (tanítási időn kívül, a szülők munkaideje után hétköznapokon). A tagintézmény-vezetők, intézményegységvezető, az osztályfőnök vagy az igazgatóság bármikor tarthat rendkívüli szülői értekezletet, szükség esetén fogadóórát. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az adott nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. V. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI V.1. KAPCSOLATTARTÁS Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézménynek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 20. oldal, összesen: 57 oldal

Intézmény/Szervezet Polgármesteri Hivatal, Zalaszentgrót Zalaszentgrót Önkormányzat Képviselő-testülete Napközi Otthonos Óvoda Zalaszentgrót Városi Művelődési Központ Zalaszentgrót Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Római Katolikus Egyház Kisszentgrót Részönkormányzata Zalaudvarnok Részönkormányzata Csáford Részönkormányzata Tüskeszentpéter Részönkormányzata Aranyod Részönkormányzata Zalakoppány Részönkormányzata Tekenye Község Önkormányzata Zalaszentlászló Község Önkormányzata Óhíd Község Önkormányzata Kapcsolattartásért felelős Éves munkaterv szabályozza Kapcsolat tartalma 21. oldal, összesen: 57 oldal

Intézmény/Szervezet Észak-zalai TISZK- Pályaválasztás Koncz Dezső Iskola Zalaszentgrót Zalabér Község Önkormányzata Zalacsány Önkormányzata Kapcsolattartásért felelős Éves munkaterv szabályozza Kapcsolat tartalma V.2. ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGY A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az intézmény igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Zalaszentgrót Városi Önkormányzat Rendelőintézetével, és segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók egészségügyi ellátását az orvosok és a védőnő az intézmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetett rend alapján végzi. A tanóra védelmére való tekintettel a kölcsönösség figyelembevételével azt a legkedvezőbb időpontokban kell megállapítani. Amennyiben az egészségügyi ellátásra az iskolán kívül kerül sor, a tanulókat az osztályfőnök vagy az órát tartó nevelő kísérheti el. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: az iskolaorvos fogorvos a védőnő együttes szolgáltatásából áll. V.3. AZ ISKOLAI-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE: V.3.1. Iskolaorvosi, fogorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése: Városi Egészségügyi Központ Iskolaorvosi szolgáltatás: - Iskolaorvosi rendelés hetente - Fogászati ellátás évi két alkalommal - Tüdőszűrő vizsgálat évi egy alkalommal - Belgyógyászati vizsg. évi egy alkalommal - Kötelező védőoltások - Szemészeti vizsg. évi egy alkalommal - Fizikai állapot mérése évi egy alkalommal - Pályaválasztás előtti tanulók általános orvosi 22. oldal, összesen: 57 oldal

vizsgálata A szolgáltatások helyszíne: A szolgáltatásokat végzik: Eü. Központ rendelői, intézményi orvosi szoba Éves munkatervben leírtak szerint V.3.2. Védőnői szolgáltatás Feladatok Az ellátás nyújtásának helye Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás Higiéniai, tisztasági vizsgálatok Közreműködés a védőoltások, ill. egyéb vizsgálatok végrehajtásában iskola orvosi rendelő Éves munkatervben leírtak szerint V.3.3. Gyermekjóléti Szolgálat A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal. Élő a munkakapcsolat a helyi Rendőrséggel, melynek dolgozói a közlekedési ismeretek oktatásába, a Zala veszélyeinek feltárásába, valamint a drogok elleni küzdelembe is besegítenek. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy az intézményegység- illetve a tagintézmény-vezetők a felelősek. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az intézményben működő szakmai munkaközösségek vertikálisan is működnek 1-12. osztályig. V.3.4 Pedagógiai szakszolgálat A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat látja el a az SNI-s tanulókkal való foglalkozást, fejlesztést. Kapcsolat tartásért a intézményegység vezető felelős, akinek munkáját segíti az ifjúságvédelmi felelős, tagintézmény vezető és az adminisztrációban a Székhelyintézményben lévő iskola titkára. A nevelési tanácsadó szakvélemény alapján készült igazgatói határozatot minden pedagógusnak kötelessége betartani. V.3.5 A közösségi szolgálat külső színhelyei A közösségi szolgálatra kötelezett évfolyam osztályfőnöke és a közösségi mentor pedagógus elsődleges kötelessége a külső színhelyeken való kapcsolattartás. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJE 23. oldal, összesen: 57 oldal

VI.1. A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Helyi Nevelési Terv Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves munkaterv Kollektív Szerződés Közalkalmazotti Szabályzat Esélyegyenlőségi terv A Pedagógiai Program, a Házirend és az SZMSZ nyilvános. Minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető, tanulmányozható a www.dfttok.hu felületen. Egy egy írásos példány Zalaszentgrót, Kossuth utca 11. sz. alatti könyvtárban. Az elektronikus úton előállított, hitelesített, tárolt dokumentumok kezelési rendje A Közoktatási Információs Rendszer (KIR) segítségével elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei és a február 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. Elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok közül csak annak hitelesítésével foglalkozunk, amelyek hivatalosan érkeznek. Ezek: van -Adafor rendszeren keresztül hozzáférése az igazgatónak és az igazgatóhelyettesnek - Klebelsberg Intézményfenntartó központtól az igazgato@dfttok.hu címre érkeznek, csak az igazgatónak van hozzáférése - Pedagógiai Intézettől érkezők szintén a az igazgato@dfttok.hu címre érkeznek - KIR rendszerhez az iskolai titkároknak van hozzáférési joga (Lásd feljebb)! - pályázati anyagokkal kapcsolatosan az igazgato@dfttok.hu címen történik a kommunikáció 24. oldal, összesen: 57 oldal

- felvételi rendszerhez az igazgatónak és az igazgatóhelyettesnek van jogosultsága - értekezletekről, megbeszélésekről hangfelvétel készül és csak lényeget összefoglaló papír alapú jegyzőkönyvet készítünk.. A hangfelvételek aktuálisan előre bejelentett módon készülnek és az igazgatói számítógépen tárolódnak. Az igazgatói géphez csak a vezetőnek van jogosultsága. A fentebb felsoroltak estében a hitelesítést a hozzáféréssel bíró végzi. Az egyéb ügyekben előállított anyagokért az azt elő állító fellel. VII. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK VII.1. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az ünnepély, megemlékezés neve Tanévnyitó ünnepély Aradi vértanúk Október 23-i forradalom és szabadságharc Március 15. Nemzeti ünnep Ballagás Tanévzáró ünnepély Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja augusztus utolsó munkanapja (pihenőnapja) október 6-a (vagy az azt megelőző munkanap) október 23-át megelőző munkanap március 15-ét megelőző munkanap május eleje, ill. az utolsó tanítási napot követő szombaton az utolsó tanítási napot követő héten VII.2. A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK: A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. 25. oldal, összesen: 57 oldal

A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sportversenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, stb.). Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is A rendezvény neve Iskolai karácsony A rendezvénnyel érintettek köre minden tanuló A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja december utolsó tanítási nap Farsangok minden tanuló február őszi és tavaszi túrák minden tanuló szeptember, május Zrínyi Kupa sportrendezvények labdarúgók, kézilabdázók február Zrínyi nap minden érintett tanuló május Gyermeknap minden tanuló május Kovács Béla emlékhangverseny énekkarosok kétévente (május) Csányi nap minden érintett tanuló október 10 Béri hét minden érintett tanuló február első hete Deák nap minden tanuló október 17 Szalagavató minden érintett tanuló február Anyák napja minden érintett tanuló május 26. oldal, összesen: 57 oldal

Egészséghét minden tanuló november, április VIII. A GYERMEKEK INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTELÉNEK RENDJE Felvételi szabályzatban rögzítettek alapján történik. IX. A GYERMEK- ÉS TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉNEK FELADATAI A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az iskolai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell az osztálynaplóban. A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Minden pedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a foglalkozás, az udvarra menetel előtt, séták előtt, kirándulások, az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak a pedagógus felügyelete mellett használhatják. IX.1. GYERMEKBALESETEK ESETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás Ha a balesetet vagy veszélyforrást a pedagógus észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni. Jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb. / esetén taxival megfelelő orvosi ellátó helyre kell vinnie a gyermeket a pedagógusnak. A balesetről és a kezelés tényről, helyéről az iskolának értesítenie kell a szülőt. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet, haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset 27. oldal, összesen: 57 oldal

jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Súlyos baleset esetén, telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az önkormányzat jegyzőjének. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni. Súlyos az a gyermekbaleset amely: a sérült halálát, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, a beszélőképesség elvesztést, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okoz. A gyermekbalesetek kivizsgálásába a Szülők Szervezete képviselőjének jelenlétét lehetővé kell tenni. Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. X. A NEVELŐMUNKA EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE A helyiségek padló- és falburkolatai olyan anyagból készültek, melyek jól tisztíthatók, fertőtleníthetők, nem okoznak allergiás tüneteket. Az osztálytermek falai világosak, a nagy ablakok a természetes fény besugárzását, a többszöri levegőcserét lehetővé teszik. Az átlagos hőmérséklet 22-24 Celsius-fok, elengedhetetlen a párologtatás. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, könnyen tisztán tarthatók, gyermekek számára is könnyen mozgathatók. A mosdóban a szerelvények magassága, méretei a gyermekekhez igazodnak, szappan, körömkefe, kéztörlő, WC-papír mindig rendelkezésre áll. Az iskola udvarának berendezési tárgyai nagyrészt természetes anyagokból készültek. Az udvaron napos és árnyékos területek váltakoznak. XI. AZ INTÉZMÉNYI TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN (1) Rendkívüli esemény, (természeti katasztrófák), bombariadó esetén a Tűzriadó Tervben meghatározottak szerint a gyermekek elhagyják az épületet a pedagógus vezetésével. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a tagintézmény-vezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. (2) A tűzrendészeket és a rendőrséget, ill. szükség esetén a mentőket haladéktalanul értesíti a tagintézmény vezetője, amennyiben nem elérhető, akkor az, aki a telefon közelében tartózkodik. 28. oldal, összesen: 57 oldal